Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
Szombat, 1364. január 11. FSÄAKMAGYAEOKSaAG Véres összeillések Hálós áldozatokkal (Folytatás az 1. oldalról.) az Egyesült Államokkal, Közölte, hogy kormánya az Amerikai Államok Szervezetében az agresszió vádját emeli a .washingtoni kormány ellen, s hasonló panaszt' nyújt be az ESSZ , Biztonsági Tanácsában is. Az amerikai külügyminisztérium a diplomáciai viszony felfüggesztéséről még nem kapott hivatalos értesítést. Panama városában, ahol a csütörtöki tüntetések áldozatainak emlékére általános gyászt rendeltek el, pénteken újabb tüntetésekre került sor. A kormány nyugalomra intő felhívásai ellenére több mint 5000 ember gyűlt össze már korán reggel a Kennedy-úton, amely a csatorna-övezet 'felé vezet. A panamai őrség kísérletet tett a tömeg feloszlatására, de eredménytelenül. Időről-időre lövéseket lehet hallani A déli órákra a tömeg létszáma elérte a 40 ezret. Washingtoni jelentés szerint Johnson amerikai elnök péntekén egész délelőtt kormányának tagjaival, köztük Rusk külügyminiszterrel cs McNamara hadügyminiszterrel tárgyalt a csatorna-övezetben kialakult helyzetről, majd tele- s fonon felhívta Chiari pa- é namai elnököt. A' beszélgetésről Washingtonban kiadott közlemény szerint a ;két elnök egyetértett abban, hogy „véget kell vetni az erő- í szaknak a csatorna-övezetben’-. A negyedórás beszélgetés során Johnson közölte Chiarival, hogy Thomas Mannt, a latin- amerikai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkárt Cyrus Vance hadseregügyi miniszterrel együtt — Vance a csatorna-övezet felelőse az amerikai kormányban —, más kormánytisztviselők társaságában a helyszínre küldi. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai kormány „mélységesen sajnálja a panamaiak és az amerikaiak tragikus halálát’. Jchpson elnök utasítást adott annak a tábornoknak, aki átvette az övezet feletti parancsnokságot, hogy tevven meg minden tőle telhetőt a rend és a nyugalom helyreállítására. Az olasz munkások milliói csütörtökön néhány órára, illetve fél napra abbahagyták a munkát a CGIL iránti szolidaritásuk és a gálád fasiszta merénylet elleni tiltakozásuk jeléül. Negyvenhat tartományban voltak sztrájkok; tiltakozó gyűléseket szerveztek, amelyeken munkások százezrei vettek részt. A dolgozók élesen elítélték a' CGIL római székháza ellen elkövetett merényletet és annak szervezőit. Washingtonban közölték azt is, hogy pénteken, magyar idő szerint 22 órára rendkívüli ülésre hívták össze az Amerikai Államok Szervezetének tanácsát. Az ülés összehívását Panama leérte a Rio de Janeiro-! egyezmény 6. és 9. pontja alapján, mert „az .Egyesült Államoknak a cs.pt’O’cn'j-öyezeth^n tartózkodó erői fegyveres támadást követtek el Panama területe és polgári lakossága ellen”. A washingtoni panamai nagykövetség pénteken délelőtt azt a tájékoztatást adta. hogy Panama városában 11. Colon városában 7 halálos áldozati volt a csütörtöki tüntetéseknek, a sebesültek száma nedig 250. A halálos áldozatok között 3 amerikai katona van. A legnagyobb szabású tiltakozó gyűlést a CGIL római székháza előtt tartották, ahol felszólalt a kommunista Agos- tino Novella és a szocialista Famando Santi, a CGIL főtitkára. illetve titkár-a. A gyűlés résztvevőihez szolidaritási üzenetet küldött Palmiro Toffliát- ti a kommunisták nevében; De Martino a szocialisták nevében. továbbá Pietro Nennt miniszterelnökhelyettes, valamint különböző. szakszerveze ti szervek. Hatalmas néni fütaVozás Olaszországban a fasiszía Merényiéi ellen • Az elhunyt Baab kancellárról e Ausztria volt kancellárja, ® Julius Raab — amint erről a. a lapok már beszámoltak —, ® hetoenhárom. éves korában ® Becsben elhunyt, a Raab kora. ifjúsága óla po- | litikai 'szerepet vállalt az ® osztrák keresztényszocialista | mozgalomban. Miniszterként © résztvett Schussnigg utolsó ® kormányában, majd. az an- e schlusst követően vissza.vu- © miit a politikától. A nácizmus 2 összeomlása, után visszatért a, & politikai életbe. A néppárt ® egyik alapítója lett és beké- * rillt a parlamentbe. Ezután — ® 1963 és 196} között — ő töl- % lőtte be. a kancellári tisztet. <s> Politikai működésének eb- 2 ben az időszakában állást © foglalt, az osztrák. államszerződés megkötésének szükségességé melleit, s est. a nézetét szilárdan képviselte. Raab Ausztria minden szomszédja ■ val, így hasúnkká:}, is korrekt ■viszony kialakítását tartótja szükségesnek és az elmúlt esztendőkben kifejtett politikai munkálkodása, során az ésszerű, kapcsolatok útjait kereste. Tartózkodott az olyan lépésektől, amelyek árthattak volna Ausztria, semlegességi státusának. Realista, politikus módján következetesen fáradozott a magyar—osztrák, kapcsolatot:, fejlesztésén. Mint az Osztrák Szövetségi líeresked.elmi Kamara elnöke — kancellársága után — járt Budapesten ts és tárgyalásokat folytatott. Q<s®<s»®©©oo©®e©®®®«ee Hruscsov mmiúmU Nyikita Hruscsov, szovjet kormányfő részvéttáviratot intézett Gorbaeh osztrák szövetségi kancellárhoz, Julius Raab váratlan elhunyta alkalmából. Hruscsov táviratában hangoztatja, hogy Julius Raab, aki Ausztria és a háború utáni Európa kimagasló államférfi a volt, pozitív szerepet töltött be az osztrák államszerződés megkötésében. ami „jelentős esemény volt o szültség enyhítéséért folyó küzdelemben”. fiz Egyesült Álfamok újabb segélyt nyújt Dá!-Yietnamnak | Az Egyesült Államok és Dél- j Vietnam megállapodást kötött egymással, amelynek értelmében Amerika 31.2 millió dollár értékű élelmiszer-segélyben részesíti Déi-Viétnamot. Az élelmiszer-segély 90 százalékát a hazafiás erők ellen harcoló dél-vietnami hadsereg ellátására fordítják. A, megállapodást Nguyen Ngoc Tho miniszterelnök és Cabot Lodge, az Egyesült Államok szigorú nagykövete írta alá. Meghalt Kis Ferenc költő Kis Ferenc József Attila- díjas költő, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa január 9-én, 56 éves korában váratlanul elhunyt. Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetésé január 15-én, szerdán délután fél 2 órakor les'z a Farkasréti temetőben. A pápa látogatása Segni elnöknél Csütörtökön este bejelentették, hogy a pápa szombaton, január 11-én hivatalos látogatást tesz Antonio Segni köz- társasági elnöknél. Harmadszor történik, hogy égy pópa ellátogat az olasz államfőhöz. Először 1939. december 28-án XII. Pius pápa látogatta meg Victor Emánu- elt; másodszor tavaly, 1963. május 11-én XXIII. János pápa lett látogatást Segni köztársaság: elnöknél, aki átadta neki a békedijat. Ismerfe meg milden szIiÄezeti lag! Eies vita után a nyugat-berlini képvi&előháx jóváhagyta a berlini megállapodás jegyzőkönyvét Több mint nyolcórás éles vi- , ta után, amelyben a szónokok nem egyszer gorombaságokat is vágtak egymás fejéhez, a nyugat-berlini képviselőház csütörtökön késő este jóváhagyta! a december 17-én aláírt berlini megállapodás jegyzőkönyvének szövegét. Nyugat- Berlin másfél évtizedes -történelme során most fordult elő először, hogy a CDU egy fontos kérdésben a szenátus ellen szavazott. . . Apró Antal látogatása. Salgótarjánban Apró' Arital, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese pénteken Salgótarjánba látogatott. A megyei pártbizottság székhazában Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, Hankó János, a. .megyei tanács végrehajtó, bizottságának elnöke és Jedlicska Gyula, a Salgótarjáni városi Pártbizottság titkára fogadta a vendégét. Apró Antal, a megye és a város vezetőinek társaságában fölkereste , az acélárugyárat, ahol a vezetőség ismertette a gyár fejlődéséi, a magyar népgazdaságban betöltött szerepét. A kormány elnökhelyettese ezután munkahelyükön kereste fél á hideghengermű dolgozóit, s megtekintette' hazánk és Közép-Európa legkorszerűbb hengerlő üzemét. A gyárlátogatás után Apró Antal a József Attila Művelődési Házban a város dolgozóival találkozott, és a szocialista országok gazdasági kancsola- tainak időszerű kérdéseiről tártolt tájékoztatót. ííé? kilomtier új fárda Edelényben az elmúlt esztendőkben a község legtöbb utcájából sikerült száműzni a sarat a gyalogjárókról. Az idén a járási székhely’ ú.i lakónegyedeinek két kilométeres útszakaszán építenek új betonjárdákat. Franz Afnrélin', áz ellenzékben lévő CDU vezérszónoka főleg a következők miatt támadta a megállapodást. 1. Miért engedte meg a szenátus, hogy az NDK alkalmazottai nyugat-berlini területen működjenek, s ráadásul, hogy egy NDK-államtitkár ugyancsak ■ Nyugat-Berlinteen felügyeletet. gyakoroljon munkájuk; felett? ■2. Miért ment bele, a szenátus egy olyan megállapodásba, amely, szerint a nyugat-berliniek kedvezőtlenebb elbírálásban részesültek, ha Berlin másik részébe akartak utazni, mint a nyugatnémetek? Am- rehn ezekután dícsérőleg emlékezett meg Eriéiről, az SPD bonni parlamenti frakciójának elnökéről, aki a napokban ellenezte az NDK és a szenátus közti tárgyalások folytatását. Amrehn a szociáldemokrata Erler állásfoglalását szembeállította az ugyancsak szociáldemokrata többségű szenátus politikájával. A képviselőhöz végül a.’ koalíciós pártok: a,z SPD. és az FDP szavazataival 85:39 arányban jóváhagyta a szenátus politikáját. Hivatalos adatok szerint a mezőgazdáság össztermelésének értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meghaladta az 1962. évi eredményi. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arányban növekedett, mint á termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántó- területünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezeteknek van a legfontosabb szerepük. S elsősorban a nagyüzemi, .lÁPsa# gawjasggokop múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljél: többet a mezőgazdaság, s 7,4 százalékkal adjon több árut. Köztudomású, hogy államunk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatásban - részesíti a termelőszövetkezeteket. 1958-tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek megerősítésére, fejlesztésére fordított. Idei’népgazdasági tervünk 10,5 milliárd forintot irányoz elő mezőgazdasági beruházásokra. Ez'az összeg’2,8 milliárd for rinttal több annál, amit ötéves tervünk erre a célra szánt 1964-ben. S mint eddig, most is a termelőszövetkezetekben valósul meg a beruházások legnagyobb része. így is van rendjén, hiszen nem csupán a parasztságnak, hanem ' az egész országnak ’ elsőrendű érdeke, hogy a termelőszövetkezetek sok árut, olcsón termelő, korVadász Ver eve m fxéUJkJkél — Jaj istenem — rémült meg á nő. — Most már mindegy — legyintett a rendőrkapitány. — Azért továbbra, is csak egyszer kell- hetenként jelentkez, , XXXIX. Ä Szilas partján Cigi kitapogatta zsebóráját, apait nemrég az öcosétől kapott ajándékba, óvatos mozdulattal előhúzta. Fél öt volt. Már erősen sötétedett. Hallotta, amint kifogták a lovakat, s ahogy nyikorgott az istálló ajtaja. Valaki megállt a kazal mellett. — Ezek a büdös kölykök már megint , kihuzigálták a .szalmát — hallotta.. A gazda , lehajolt, hogy, felemeljen egy nyalábot. A lábához ért, visszahőkölt. Aztán megmarkolta a lábát, s húzta kifelé. — Maga mát keres itt? — kérdezte. — Jaj, szívbeteg vagyok, azt hiszem, rámjött a roham. Fáztam, bemásztam az udvarra, hogy magamra húzzak egy kis szalmát. Alig tudok magamról. A gazda végigmérte, látszott. elhitte, amit mondott. — Ha beteg, miért nem kopogott be a házba? A család segített volna magán. Miközben beszélt, a szomszéd kerítés mögül felbukkant egy fiatal nő feje. Kócos volt. — Alighanem ez az a fiatalember — rikácsolta —, akit a rendőrség üldöz. Megölt egy öregasszonyt. ’ ' — Nein igaz — dádogta a fiú senkit nem bántottam. A gazda kutatóan nézett rá, aztán az asszonyra.. Annak nem válaszolt semmit. — Menjen isten hírével — mondta csendesen és a kapura mutatott * ... 1945-ben Kurimszky Sándor rákospalotai rendőrkapitánynál hetenként jelentkeztek a felügyelet alá helyezett nyilasok. Az egyik'asszony — ugyancsak nyilas volt — ott állt a sorban, a jelentkezők között. — Magát rég ismerem — bökött rá a rendőrkapitány, miközben felfedezte —, csaknem másfél évtizede. Ott laktak a Mátyás utca végén... — Akitor még igen. Honnan tetszik tudni? ■— Amikor kihúztak a szal- malcazalból. maga kiáltozott át a kerítésen, hogy én vagyak, akit a rendőrség keres. , Azt mondta, megyilkoltam. 1 egy. öregasszonyt Kivánszorgott a kapun, újra® visszafelé ment, mert újra ar-© ra számított, hogy üldözői erre* a legkevésbé sem számítanak.* Az első sarkon egy vasikályhát • cipelő munkás ment el mel-8 lette. 2 — Lépjen meg, követik —® mondta halkan. 1 Néhány lépés uláu óvatosan* visszanézett. Felismerte Wa- © yand Tibort, a főkapitányság* fiatal delektívjét. Látta már aj tüntetések alkalmával, meg- * jegyezte az arcát. Rohanni • kezdett a mező felé. • — Állj meg az anyád istenit,» mert lelőlek! ■— ordította Wa-» yand. * Tovább rohant. • A Szilas partjához ért. Nem 2 volt más kiút: ruhástól bele-« vetette magát a patakba. (Folytatjuk.) szerű szocialista nagyüzemekké váljanak. Nélkülözhetetlen ez az életszínvonal további javulásához ugyanúgy, mint az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal való jobb ellátásához és az export- tervek. teljesítéséhez. As ulapelveh váitosnttamok A termelőszövetkezetek áldaná támogatásának rendszerét 1958 óta a. 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezeknek a határozatoknak,az alapelvei éyröl évre Változatlanok. Lényegük az, hogy áz, áliám a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti vezetés megjavítására adott kedvezményekkel segíti a tsz- eket. így járul hozzá a termelési színvonal emeléséhez, a közös vagyon gyarapításához, a tagok’ jövedelmének fokozásához. Minden új 3004-es határozatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egészen más a termelőszövetkezetek, helyzete ma, mint például 1958-ban volt. Sőt, a körülmények egyik évről a másikra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága érdekében hasznosítani kell. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásának rendszeréről szóló, kormánybatározat. A 3004/6-os számú határozat, amely erre az évre vonatkozik’, s január elsejével lépett; éleibe, már tavaly szeptemberben nyilvánosságra került. Azóta módjuk van a szövetkezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a számukra elsőrendűen fontos jogszabályt. A tapasztalatok azonban arra' figyelmeztetnek. hogy sok helyen még a szövetkezeti vezetők sem olvastak el a 3004/6- ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, 'amelyeket az állam nyújt a szövetkezeteknek. S ha ezekkel nincsenek tisztában, akkor az évi terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a beruházásokhoz miiven segítséget meríthetnek 1964-ben. Hfe*?ismcrle(ni a tagoltba!! De nemcsak erről van szó. A 3004/6-os határozat jelentősége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöltött szerepből fakad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik. Márpedig minden tsz alapszabályában 1 benne vari, hogy a nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi fontos problémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga, kötc- lesssége tehát az sem, hogy elhatározzák, miképpen hasznosítják a tsz-ben a 3004/6-os határozat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a benne tömörült embereké, csaladoké. Nélkülük dönteni sem a hitelek felvételéről, sem a talajjavításról, vagy a szakmai • irányítás.- javításáról, sem más lényeges dologban nem szabad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rendszerét, mértékét, módozatait a tagoknak is ismemiök kel). Nevezetesen az, hogy_ a szövetkezeti tagok csak így láthatják: világosan, milyen nagy gondot fordít az állam ti nagyüzemi társas gazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel n tagság tisztában van, még szívesebben, még lelkiismeretesebben dolgozik. Azt lsedig igazán felesleges volna bizonygatni. hogy a szövetkezeti családok helytállása, szorgalma milyen nagy erő, mennyim nélkülözhetetlen az állami támogatás jó hasznosulásához ír. A helyi adottságokkal összefüggésben Éppen elég ok van hát arrtij hogy a 3004/6-os halározatta I megfelelőképpen fog] atkozzanak a termelőszövetkezetekben. A mostani időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Or- szágszerlo tanfolyamokat, előadássorozatokat tartanak a falvakban, a tsz-ekben. Az ismeretterjesztés Különféle formái ba sikeresen be lehet iktatni olyan tájékoztatókat, beszélgetéseket, amelyek megismerte tik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Természetesen az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi adottságokkal, szükségletekkel összefüggésben vitatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek a helyi tsz szempontjából legfontosabbak. Most meg van idő arra, hogy ezt a munkát 'azokon a. helyeken is megszervezzék, elvégezzék, ahol eddig elhanya golták. A termelőszövetkezeti vezetőség, a pártszervezet, a községi tanács, a népfront együttesen feltétlenül képe: arra, hogy az állami támogatás rendszerét közismertté tegye a községben. S ha a járási irányító szervek is kellőképpen törődnek ezzel á feladattal. akkor a 3004/6-os hatan.- • zatban foglaltak megvalósítása, méginkább közüggyé vélik a termelőszövetkezetekben, mint edduc Gulyás Ptft
