Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

Kctirf, 1064. január *?;

ESZAKMÄGrARORSZAG

?

Még gondosabban, teryszerűbben!

te

e#

tfUH

aeí

eP'

SÍ'

ad

te'

13'

Citri

éji

í

ifr

Of'l

h»li

dgí

ajii

ed

ntó

el"

at"

«H

>11*

z»'

S0'.

re&

3

tó'

r>t»l

US kiállítás nvSIl a Herman Ötté Mfoenmtan

Vasárnap a miskolci Herman Oltó Múzeum és a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ rendezésében Szlovák Grafikai Kiállítás nyílt Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban. Ez voll: az első alkalom, amikor a múzeum változatos és gazdag kiállításainak sorozatában a város érdeklődő közönsége ma élő külföldi grafikusművészek alkotásait láthatta.

A kiállítást dr. Heíényi

stt

dc>

H

láV

oofl

. 3

így

tti?

év',

í<d

■ol'

.tel

am

STU

te'

György, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A nagyszámú érdeklődő közönségen kívül megjelentek a Borsod megyei és Miskolc városi Tanács képviselői, valamint dr. Joó Kálmán, a budapesti Csehszlovák Kultúra osztály- vezetője.

Ugyanakkor nyílt, meg a múzeumban Vörös Géza festőművész emlékkiállítása is.

ízlik a forró tea

......1H

A XIII. száma miskolci ált alános iskola úttörő őrsvezetői jól sikerült téli kirándulási rendeztek a Blikkben. Hazafelé betérlek a hollóstetői turistaházba, ahol a pajtások „Tcitták” magukat — forró teával.

(Foto: Sz, Gy.)

Nyugtalanító állapotok Görömbölyön

Gyakori a torzsalkodás, nem ritkán olyan indulatos viták támadnak, amelyek magukkal hozzák a sértődést, a személyeskedést. A nézeteltérések oka elsősorban az, hogy a Miskolc szomszédságában lévő termelőszövetkezet 1963-ban sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: várhatóan 16—20 forint körül alakul a munkaegység értéke. Kevés a községben a munkaerő, sokan járnak a városba dolgozni. Sajnos, a földhöz értő gazdák és hozzátartozóik egy része is távol tartja magát a közös munkától. így aztán nem csoda, ha eredménytelenség kíséri a gazdálkodást, s mindez békétlenséget szűk

Furcsa kettősség

Az eredménytelenség főleg á faluban uralkodó furcsa kettősséggel magyarázható. Az alapszabály értelmében a termelőszövetkezeti tag a belépési nyilatkozat aláírása után tartozik termelő eszközeit: a boronát, a vetőgépet, a fogatot stb. átadni a termelőszövetkezetnek, Egészen különös, hogy erről beszélni kell. Beszélni kell azonban, mert Görömbölyön megsértették az alapszabályt és csak felemás módon jártak el. Számos gazdánál most, évek múltán is ott találni a fogatot. Kocsis Ferenc két lóval, Bojkó András ugyancsak két lóval, Cs. Román Imre pedig két (ökörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy hivatalosan tagi a a termelőszövetkezetnek. Természetesen nem dísznek, vagy csak szerétéiből tartják a fogatokat,

hanem azért, hogy a háztáji földjeiket, a zárt kertben lévő területeiket munkálják, fuvarozzanak. .A felsoroltakon kívül mások is használnak fogatokat, és nyilvánvaló, hogy ez a kettősség indulatokat vált ki. Akik egész éven át becsületesen dolgoznak, joggal várják el, hogy a kettősség megszűnjék, az önkényesen használt igaerő a tsz-nek dolgozzék. Amikor ezt szóvá tettük a tsz elnökének. Puskás elvtársnak, tehetetlenül tárta szét kezét. Azt mondta, s ebben részben igaza is van, hogy ő egyedül nem tudja megoldani ért a problémát, segítséget, támogatást vár. Miután azonban ez elmaradt, lemondóan beszél és sajnos ö maga is megalkuszik a helyzettel, nem akar „rossz fiú” lenni, „ujjat húzni” a községbeliekkel, mivel ő is itt született.

Furcsa kettősség uralkodik a földek használatút illetően is. A község nagy zárt kerttel rendelkezik. Van, aki 4.—5—6 holdat használ, s igen kevés azok száma, akik csak a törvényesen megengedett háztáji földterületet használják. Két lovat természetesen nem lehet egyszerre megnyergelni. Akiknek nagyobb földterületük van a törvényesen megengedettnél (s ezt. az adófőkönyvek is kellő mértékben dokumentálják). azok hátat fordítanak á termelőszövetkezetnek, s nem járnak dolgozni.

Ezekről az állapotokról tudnak az irányító szervek, mind ez ideig azonban semmilyen tervet, elképzelést nem dolgoztak ki. hogy ez a kettősség, s ellentéteket szító törvénytelenség megszűnjék. PillanatnyiC

sendben ülnek a szőlőkaróktól borzas hegyek nagymúltú borvidékükön, Tokaj-Hegyalján. A szüret régen véget ért, s az emberek beszorultak a pincékbe. Mert a munka színhelye áttevődött a „föld alá”, a sziklákba vájt, mohos pincékben folyik 8000 hold gazdag termésének érlelése, kezelése. De nem annyira mennyiségben múlta felül a várakozást, az őszi eredmény, hanem főképp minőségben, hiszen Tokaj-Hegyalján 1934 óta nem szüreteltek olyan kiváló aszút, mint a múlt őszön. Az aszú túlnyomó részét az Állami Pincegazdaság vásárolta össze az egyéni termelőktől, hegyközségektől és termelőszövetkezetektől. Tolcsván a Békeharcos Tsz például ISO. Olaszliszkán a hegyközség mintegy 200 mázsa aszúszemet; adott el, de voltak szőlősgazdák Mádon, Tállyán, Tarcalon, Tokajban, Bodroglteresztúron, akik 40—50 ezer forintot kaptak egy-egy hold aszútermé- séért. így aztán a pincegazdaság annyi aszúszemet vásárolhatott, hogy már- már gondot okozott az aszú készítéséhez szükséges bor előteremtése.

December végén ezzel a szép és kellemes munkával is végeztek, most aztán a szakemberek minden gondjukkal, tudásukkal azon vannak, hogy kitűnő nektárt érleljenek. Persze az aszúbor készítése sem egyszerű munka, hi- sz.cn évszázados tittei van annak. Erre 300 esztendővel ezelPdt jöttek rá az öreg sátoraljaújhelyi pincékben. Lorántffy Zsuzsanna szőlőinspektora, Szeosi I.aczkó Máté készítette ugyanis az első gönci hordó aszút az Órémusa hegyen *

fcjedelemasszony számára, úrvacsora! bornak.

Azóta szinte semmit sem változott a világhírű ital előállításának módja, jóformán ma is a századok folyamán kialakult, hagyományos módon készül az aszú. Mindössze annyi a változás, hogy a szemek, fürtök összehúzása az aszúnál sem taposással történik már, hanem----------------------------------------------.JÜ)|

A

szí és szaBWUdni

fisaitól ógép p<d. Az aszúszemeket már szedés közben külön kádakba gyűjtötték, 1—2 napig állni hagyták, majd péppé zúzták. Aztán jellegtelen ó-borral vagy kitűnő minőségű musttal összekeverték. Aszerint., hogy egy gönci hordónyi, vagyis 136 liternyi borhoz hány puttony aszúszemet számítanak, beszélünk 2—3 —4—5 vagy egészen kivételesen 6 puttonyos aszú borról.

A kisajtolt, aszúié a borral, vagy musttal együtt: forrni kezd. és ugyanúgy- kell fejteni, deríteni, iskolázni, akár a közönséges bort. csak jóval tovább tart az érése, általában annyi évig, ahány puttonyos aszút készítenek belőle. A kisajtolt aszútörköly is nasv érték ám! Ha ugyanis erre újból bort öntenek és érlelik. valamivel gyengébb minőségű, de kellemes aszúszerű bort kanunk, az úgynevezett fordítást. Ha pedig az aszú és fordítás seprőjét a kiforrás után össze-'

gyűjtik és közönséges borral érlelik, tikkor keletkezik az aszúhoz még kissé mindig hasonló, erős, zamatos máslás.

Ha az ősz rövidebb, s emiatt kevés az aszúszem, nem érdemes külön válogatni, vagy pedig olyan sok, mint a múlt ősszel volt, és még a szemelgetés után. is bőven marad a fürtökön, akkor a meghagyott aszúszemet a zöld szőlővel együtt sajtolják ki, s ebből készül Hegyalja másik híres, erős borkülönlegessége, a szamorodni.

De erővé, tűzzé. lelkeket: hevítő lobo- gássá a szüret titán kicsurranó nektár valójában csak a mohos, mély sziklapincékben érik meg. A mai borászok is hangoztatják, hogy U sajátos vulkáni talajon. az éghajlati tényezőkön és a szőlőfajtákon kívül a hegyaljai pincék klímája és nemes penésze is hatással van a tokaji bor érésére. Vizsgálataik során kimutatták, hogy van egy nemes pincegomba, amely egy környezetben él a tokajival, csakis ott képződik, ahol nemes tokajit tárolnak. A tokaji bor és a oincék saiátos nemes penésze egymást ■ , i'-'".gal kívánják és éltetik.

S

okágú, mohos sziklapincékben sorakoznak már a hasas gönci hor- . dók. Néhány kvétavonással mindegyikre rákerült a faita és az évjárat jelzése. Most már a Pincék tudós mesterei vették- „kezelésbe” a hordókat, hosrv a feités, szín-ríés. derítés munkálatai után mennél hamarább asztalunkra kerülhessen Tokai szoiővesszei- nek a költők által olv lelkendezve magasztalt, tüzes. zamatos nektárja.

' fii', "fii

lag, mivel átszervezik a mezőgazdasági irányítást, a Miskolc városi Tanács mezőgazdasagi osztálya már nem foglalkozik behatóan a termelőszövetkezettel, a járási tanács pedig — amely átveszi az irányítást! még nem ismeri a helyzetet, így persze a termelőszövetkezet előrejutásának ^ ügye továbbra is megfeneklik.

Kelt-e a kertészet?

Az elmúlt esztendőben 16 holdas kertészetet létesítettek, munkaerő hiány miatt csak 1- holdat műveltek, s így a drága, 500 000 forintért vásárolt öntözőberendezést sem tudták kellőképpen kihasználni. A kertészet, ha hasznot hajtott is, nem produkálhatta azt. amit tudott volna. Eladási gondok nem voltak. Mivel közel a_vá- ros, ilyen problémák a jövőben sem adódnak. Most mégis nagy viták vannak. Árvái György, aki a dohánykertészet brigádvezetője, a fegyelmi bizottság elnöke, kiváló, jó szakember és art is lehet mondán:, hogy a munkában a szövetkezet leghasznosabb tagja. Azonban ö az, aki az ellenkezők véleményét leghatározottabban kimondja.

— Nem kell a'kertészet, vessünk a 16 hold helyébe is gabonát Ez többet ér nekünk. ^

Ezt hangoztatja. Nyilvánvaló azonban, hogy helytelenül beszél. A tsz elvetette a kalászosokból art a mennyiséget, amit az állam vár. Fölösleges itt bízón vgatni. milyen hasznot hajt egy' hold kertészet s egy hold kalászos, Árvái György ellen- „ ekezése csak annyiban érthető,

• amennyiben azért aggódik,

• hogy jűt-e elegendő munkaerő »az egyik leghasznosabb üzem- ® ághoz, a dohánykertészéi.- «hez. Van megoldás. Kisev •illés bolgár kertész ajánlja J ezt a tsz-nek, és sokan

• hajlanak is rá. A kertészet % hasznának 50 százalékáért vál• lalná a munkát, s azt is, bogy ? munkaerőt biztosít. Nem válik

• a község, a tsz dicséretére, 9 hogy ilyen megoldást kell vé• lasrtani, mégis előnyös, mert a

• kertészet jelentős jövedelmet 2 hozhat még így is, és nem ma• radnalc kihasználatlanul az ön- J töző berendezésele

2 Az itt elmondottak nem fes- 2 fenek teljes képet a termelő• szövetkezetről, csupán a gyen- ® ge gazdálkodás néhány jelen• tősebb okát mutatják meg. 2 Változást, várni azonban első- 2 sorban csak úgy lehet, ha a

• fenti problémák megoldódnak.

• Ezt természetesen csak határo- 2 zott vezetéssel, részrehajlás és 2 megalkuvás nélküli következe• (ességgel valósítható meg. így

• várható majd. hogy erősödjék

• a közös tulajdon, emelkedjék 2 a tagok jövedelme, s megszült* 2 jók az a lazaság, ami vitákat. ■ egyenetlenségeket szül.

m Garami

sorra látogatjuk az üzemeltei. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az elképzeléseket megvalósították, vannak

azonban részletkérdések, amelyekben úgyszólván semmi nem történt. Pedig számunkra. midőn egységes helytállást, minden embertől többet és jobbat várunk, nem lehetnek közömbösek a részletkérdések sem. Nem leilet közömbös, hogy a külszíni szénfejtésen dolgozó bányászok melegruhaellátása még mindig hiányos és ennek ellensúlyozására nem elegendő magyarázat az, hogy a védőitalt viszont hiánytalanul megkapják ... Elismerésünk a 3. sz. AKÖV, fagy brigádjaié. gépkocsivezetőié, műszaki és gazdasági irányítóié, akik mindent megtesznek (és eddig kitűnő eredménnyel), a járatok időben való közlekedtetéséért. de nem hagyhatjuk szó nélkül a vállalat Szeles utcai forgalmi irodáját, várótermét, ahol már ezen a télen is százak és ezrek szereztek náthát. Szinte hihetetlen, hogy ne tudnák ott az ajtókat, ablakokat rendesen megcsinálni, normálisan fűteni és egyáltalán: valamilyen elfogadható tisztaságot és rendet tartani. A rideg, kultúrálatlan környezet méltatlan már Miskolc- hoz és a 3. sz. AKÖV-höz.

Szentgyörgyi Károly lakatos, a miskolci körfűtőházból küldte levelét, melyben tudtunkra adja, hogy illetékesek évek óta ígérgetik a rosszul záródó ajtók, kitört ablakok megcsi- náltatását. Mostoha körülmények között dolgozták át a múlt telet cs nem jobb a helyzetük most sem (pedig- mi jól emlékszünk rá, hogy ankétünkön a MÁV képviselője mást ígért:...). „Mi — ívja Szentgyörgyi Károly — jól megjavított mozdonyokat szeretnénk a forgalom rendelkezésére bocsátani a nehéz téli szállítások lebonyolításához, de ehhez nekünk is emberségesebb, jobb munkakörülményekre van szükségünk.”

I I a kitört ablak,

[ Sok meg I bezúzott tető. rosszul záródó ajtó; sok még az apró „részletkérdés”, amelyek egyedenként kicsinek tűnnek, de ha együtt vizsgáljuk őket. azt mutatják: az ipar gazdáinak még alaposabbnak, még előrelátóbbnak kell lenniök. mert a részlet- kérdések mögött emberek vannak, emberek dolgoznak!

Ónod vári Miklós

lyeket egész évben nem tudtunk pótolni), nem js annyira közvetlen, mint inkább közvetett okai vannak. A tavalyi kemény tél, amely hónapokig szorító karmaiban tartott bennünket, akadályozta a szállítást. az építkezéseket, akadályozta a mezőgazdasági munka időbeni megkezdését; a tavalyi tél egyetlen hete is képes volt olyan akadályokat gördíteni tervszerű termelőmunkánk elé, hogy kitavaszodáskor hónapokig kellett a kiesett tervteljesi- tésen dolgoznunk. Volt. amit pótolni tudtunk, s van bizony, amivel egész évben adósak maradtunk.

Mondhatná valaki: minek ezt feszegetni, hiszen globálisan, általánosságban elértük, amit ötéves tervünkben az 1963. esztendőre előirányoztunk. Csakhogy; ha lci-ki elgondolkodik azon, mit tehetett, mit végezhetett volna jobban a maga munkaterületén, bizonyára rádöbben; akad elszá- molnivalója és nem foghatunk mindent csak pusztán és egyértelműen a télre... Együtt és külön-külön is sokat tettünk azért, hogy eredményeink megfelelően alakuljanak. Miközben azonban az év eleji terveket és számvetést készítjük, az előrelátó, gondos gazda módjára, az ötéves terv újabb esztendejének jobb megvalósításúért érzett egyéni és kollektiv felelősséggel nem árt, sőt, tanácsos arra gondolnunk, hogy most dolgozzunk még szervezettebben, jobban, mint tavaly ilyenkor.

I . r. í tél van. S ahogy I ,smcI I „bemutatkozott”, ahogy azóta is tartja magát, számíthatunk rá, hogy megpróbáltatások elé állíthat bennünket. De nem foghat ki rajtunk. A múlt esztendőben sok tapasztalatot szereztünk és ezeknek megfelelően programmal készültünk fogadására. Illik azonban tudnunk, hogy , programunk csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Egy ízben már emlékeztettünk arra az ankétra, amelyet a megyei pártbizottság ipari osztályával karöltve, a szerkesztőségben tartottunk! Megyénk legjelentősebb ipari vállalatainak, üzemeinek felelős képviselői vettek részt rajta mintegy harmincán és ismertették terveiket: milyen előkészületeket tettek a tél fogadására, a dolgozók munka- körülményeinek megjavítására. Akkor megígértük, s ez igé^ retünket azóta be is tartottuk;

f Ár eiőreíáfró- I Eondos 1;

mindig az j élteim £

tíonsaga ez ma ic u S Ullaj~ k a jövővel % - Í5ih gy szamoi t( nem l-ífAii L holnapok előre n

Aki csak "máblT-JPetÓSeÍVcl s él a? el f; ,,!1 e-s a mának n tórtl„ l Sy meglepetésszerű, t

niin-dCi* £

Tíiül kank-nrí ' 9 tervszcrutlc- i<

például ’■ jÍ'.v . °kai: mint h

Éppen ezéri ^u tényezők.' fc

ÄÄÄ?«:

íven ajaGaban valami- 1

nehézségeí^jppf01^’ obiek,iv ti még nem i ^elyet az ember K A tél tód m 1 megszüntetni. n

hideg, hogy ly™ k?mény és a meghénüie ■5 „ megdermeszti, 7,

KXafnt,ÍOrg,almat’ amij "

t

«aknénf me'Uri: - álta^áb'an n

nu2 kevpcn>U!i!denü*t aránytala- j;

fiősorban szálfítá^^^’ í1?101?’ e1' é bői -j-j., mtasj nehezsegele- k

SSÄSSJar« <!?>■

<«»t műtőit™

?E5’ honanokifi ne ér- k

taehhr^rt,í,Hf*m« *

a-«« i,!;

f

ErWt"Ser

SSLÄt l

ne ttudnVOb0- fflelössé2gel meg ti ne tudna szüntetni. f.

«zellem SUakllf" z közösségi e:

égvéni k°zosségért érzett n

mi na ■ Vs, kollektív felelősség li v>ndAK;bwm\ kibontakozóban p ,.an-. A hatunk mögött hagvott a

■tfrMifTyÍ & djévi tinnepels 1< Jo alkalmat adtak an-a, hogy ti ' ,amoiyaR országos és megyei a

riinrttU A~ s.zámvetést készít- O sunk. A csúcsoktól még mész- k

tobb SUnK de általában g >JVesélih/'C'n,C;!ettcbb’ eredmé- v

műnk es Gazdaságosabb a K Isteán hangoztatta Dobi fi lee ,?-n- az Elnöki Tanács elnö- i-‘ «„“W köszöntőjében. — A e 1-mi életben, a kultúra ß .1,,_ etem, a közszellemben k lPm„ap°dtak a szocialista jel- ^ bere4„”fs°k, a párt okos. em- r ia kürz Si’ .kommunista politika- *— ség. p, k‘a]akul a nemzeti egy- sa lOfií vVOlt .a sikerek forrá- désünk ly0!1 ^ további fejlő- kiztositéka 1964-rc.”

keztetéseket^l uason10 kö're'c' c

Syénlc szoelMist l0V?nni me- I munkájáról mayának c

visszavetett I Lt,” V mult tó! 1

első félévben i Tnket- de az I

maradást a megfetamkczOtt l-~ '

Gazdasági . e ° műszaki- r

végreha?tásávMZaeméSÍ tervek ]‘

SÄfÄÄ

vill-im^11 a nePgazdaságnak a*

Kintve, kohászatunk, gép..» ® «irtásunk 1$ figyelemre m-ü ® tö eredményeket produkált ' 2 lr,u cv yéGi összegezések -'dm láoan megmutatják, ho] Jón £”k előre és miben marad egrese!, Do az is kiderül, hogy s>es lemaradásoknak (ame

toutóbusszoh

Oxdon

• S^ónktol.)

előtt riijf lány esztendővel ez- «oa^S*1 teljesen gya- ^zlókedi h^-volódott le a lyesedő i . Az egyre terebé- mind töKK„!U'2sba’n azonban auiób«s.a0,hf®znfklk a he- az is kénv^í° ■ s bizony már n>m i«S -mcUcn- ha két-há- Eolni, a Joi*.Vit keli gyalo- ®brgalom ”legnövekedett utas- “yolítására Vartalanabb leboszomélv Pa?105! h'z, 60—60 Ikarusz autóhP*dó képességű AutóVögi j ' ^z érkezett az kepére Vállalat ózdi

hal be is .-n-í kocsikat azori- loanba A i,-;L látták a forga- áutóbusz^}'.’yében további

Ä, Usz érkezését vár-