Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

2 8SZAKMAGYARPRSZAG "Vasárnap, 1364. január 31 Egyelőre eredmény nélküls Londonban tovább tárgyalnak Ciprusról Pénteken Londonban tovább­ra is élénk volt'a diplomáciai tevékenység. Duncan Sandys, a nemzetközösségi ügyek mi­nisztere több tanácskozást folytatott a ciprusi válságról. Két ízben is fogadta Erkin tö rök külügyminisztert, s több mint 'égy órát tárgyalt pala- inasz görög külügyminiszterrel. •Találkozott továbbá'; Denk- tai»h-sal, . a ciprusi török kül­döttség vezetőjével is. A brit miniszter tanácskozásait a . legnagyobb titoktartás övezi, de annyi rrégis kiszivárgott, hogy említésre méltó haladást nem értek cl. A két ciprusi közösség képvi­selői kitartanak álláspontjuk mellett, a törökök, ragaszkod­nak ahhoz a tervükhöz, hogy a,szigetét két részre kell osz­tani. ‘ A tanácskozások a jövő hé­ten Londonban a jelenlegi holtpont ellené­Fel bocsátották az Echo li-t A kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról szombaton délelőtt — magyar idő szerint 14,59 órakor — „Thor-Ageha B” hordozórakétával felbocsá­tották az „Echo II.” ballon mesterséges holdat. >•> Az Országos Űrhajózási Hi­vatal (NASA) egy órával a felbocsátás után közölte; hogy a rakéta második lépcsője is tervszerűen beindult és a ra­kéta orrában, tartályban el­helyezett ballon mintegy 1280 kilométer magasságban önmű- • ködőén megkezdte a felfúvó­dást. re is folytatódnak. A ciprusi török küldöttség egy szóvivője péntek este kijelen­tette: a megbeszélések nem szakadtak meg. A ciprusi ENSZ-küldöttség pénteken sajtóközleményt adott ki. s ebben arról számol be. hogy illegális ciprusi török szervezetek terrorkampányt folytatnak saját közösségükön belül a. sziget kettéosztásának elérésére. 4. ciprusi - török • vezetők a szigeten lévő százkét ve­gyeslakosságú község közűi negyvenkettőből erőszak­kal elköllöztctték a törö­köket. hogy tisztán török lakosságú falvakat teremtsenek. Adnan Korai, Törökország ENSZ-képvi selője levelet in fő­zett a Biztonsági Tanács el nőkéhez. A ievélben válaszol a ciprusi ENSZ-küldött közlései­re. s azt állítja, hogy a török kormány részéről „nem fenye­geti veszély Ciprus független­ségét. és területi épségét”. A francia pénzügyminiszter moszkvai tárgyalásai Szombaton Alekszej Koszi- gin,'a szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese fogadta Giscard d’Estaingot. A baráti beszélgetésben a szovjet— francia kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. Giscard d’Estaing-t - később fogadta Nyikolaj Tyihonov mi­niszter, a szovjet állami, terv- bizottság elnökhelyettese is, akivel tervezési kérdéseket vitattak meg; A francia mi­niszter a nap folyamán elláto­gatott a moszkvai Lomonoszov egyetemre.. Castro javaslata: Létesítsenek segélyalapot Panama számára Fidel Castro, a Kubai Szoci­alista Egységpárt országos ve­zetőségének első titkára, a kormány miniszterelnöke, pén­tek este rád-ó- és televízióbe- szédben számolt be szovjet- unióbeli látogatásáról. Castro méltatta- a Szovjetunió és Ku­ba között létrejött hosszúlejá­ratú gazdasági megállapodást, a Moszkvában aláírt cukorvá­sárlási és eladási egyezményt. Rámutatott, hogy Kuba nem­zetközi helyzete jó és a szov­jet—kubai barátság még’ soha­sem volt ilyen szilárd, olyan erős, mint ma. Nagyra értéke! te - a szovjet vezetőknek és mindenekelőtt Hruscsovnak u forradalmi Kuba iránt táplált baráti érzéseit és hangoztatta, hogy a Szovjetunió vezetői . mélységesen megértik a Kuba előtt álló problémá­kat. A miniszterelnök visszauta­sította azt az amerikai vádat. A Pravda vezércikke a gazdasági ■ versenyről A Pravda vezércikké a Pén­teken nyilvánosságra hozott 1963. évi 'tervjelentést kom mentáivá ' megállapítja, hogy tavaly — akárcsak az elmúlt év'ek bármelyikében —, a szov­jet ipar gyorsabb ütemben fej­lődött. mint az Egyesült Álla­mok: ipara. A legutóbbi tíz év "alatt a szovjet ipar egy fő,re eső termelése 2,3-szeresére, az Egyesült államokban pedig mindössze 15 százalékkal emel­kedett. A szovjet ipar termelé­se ma eléri az' amerikai szín­vonal . 65 százalékát,- míg 3 953- ban mindössze 33 százalékra közelítette meg az amerikai termelést. t A vezércikk rámutat,, hogy noha a tavalyi országos méretű rendkívüli kedvezőtlen időjárá­si viszonyok ellenére a mező­gazdasági dolgozók mindent megtettek az ország ellátásá­nak biztosítására. Tavaly több gabonát vásárolták fel az or­szágon belül, mint 1953-ban, ie kevesebbet, mint 1962-ben. A külföldi vásárlásokkal és a ta­karékossági Intézkedésekkel azonban sikerült biztosítani az ország kenyérgabona- és vető­mag szükségletét. hogy a panamai válságot Kuba robbantotta ki. Természetesen — hangoztatta — támogatjuk a panamai népnek azt a köve­telését. hogy hatálytalanítsák a csatorna-szerződést. Ez azon­ban semmi esetre sem azt je­lenti, hogy Kubának bármi szerepe is lenne a válság kirob­banásában. Panama történelme az ön­kény és az üldöztetések története. A nép vérét amerikai katonák ontották és ezért a felelősséget senki sem háríthatja a kommunis­tákra. Castro ezután javasolta, hogy a latin-amerikai országok Kubával együtt létesítsenek segélyalapot a panamai gazdaság támoga­tására. Ha szükség van rá — mondot­ta —, akkor Kuba egyedül is hajlandó gazdaságilag támo­gatni Panamát, még akkor is, hogy ha ez áldozatokat jelent Kuba számára. A miniszterelnök látért a Nagy-Britanniával kötött autóbusz eladási szerződésre. A megállapodás — hangoztatta — olyan példa, amelyet más or - szagoknak is követniök kelle­ne Mj a magunk részéről arra törekszünk, hegy a többi álla­mokkal is növeljük a gazdasági kapcsolatokat. Á ÍÍGST bljKoítságaiimlí ülései A. KGST-nek az atomenergia békés felhasználásával foglal­kozó állandó" bizottsága január 16—21-ig Taskentben ülést tartott. A bizottság megvizsgálta az atomenergia békés felhaszná­lását, célzó együttműködést, a nukleáris műszörgyártás, yaz izotóptermelés, a védelem- technika és az izotóp alkalma­zása területén. Megvitatták és elfogadták a bizottság múlt év' munkájáról és további te­vékenységéről szóló beszámo­lót. jóváhagyták az 1964. évi munkatr-rvet. Moszkvában két napon át ülésezett a KGST külkereske­delmi állandó bizottsága. Megvitatták a specializált termékekkel történő kereske­delem további kiszélesítésének problémáit, tárgyaltak az át­számítási rubelekkel való sok • oldalú elszámolási rendszerrel összefüggő kérdésekről. Az új rendszer — mint ismeretes — január 1-én. lépett érvénybe, Meglasalt ( Selbem Imre . Hosszabb idő óta tartó sú­lyos betegség következtében szombaton elhunyt Sebes Imre, a'párt és a munkásmoz­galom régi harcosa. Sebes Imrét a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Belügyminiszté­rium és a Magyar Partizán Szövetség saját halottjának tekinti. • ­Hamvasztás előtti búcsúz­tatása január 29-én 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temetőben. Megzavart randevú leültem mellé a partra és ügyeltem, hogyan dóig: zik. Rám se hederített, éppen egy néha. teherhajot cipelt a hátán. Megköszörültem torkomat, de lát­tam, hogy mérges, ezért odébb húzódtam. Mikor a hajó mái feljebb dohogott, s ő a fáradtságtól kimerültén elterült, meg­szólítottam. — Haragszik? — Láthatja. Ismét hallgattam. Zsémbes öreg, jónéliány évtized múlt el fölötte, ha nem akaródzik neki beszélni, nem szabad eről­tetni a dolgot, elvégre egy csatornának is van egyénisége Legalább én tartsam üsztetetberi. • Elgondolkoztam: érthető a mogorvasága, hiszen kevés jót látott az életben. Még meg sem született, már elsikkasz­tották — köztudomású, hogy nem a panamáról nevezték el . Panamát, hanem Panamáról a panamát. És amikor a kis or­szágot az a megtiszteltetés érte, hogy maga az Egyesült Álla mok csinált neki egy csatornát, elvette az újszülöttet, és az­óta távoltartja tőle saját édes anyaországát. Egy amerikai katona riasztott fel történelmi visszapil­lantásomból. — Hé, mit keres itt? — Töprengek. •— Van rá engedélye?1 — Nincs. Minek? — Itt csak az Egyesült Államok engedélyével lehet gon­dolkozni. És egyáltalán: hogyan került ide? — A képzelet szárnyain. — Ne tréfáljon, kérem. — Semmi kedvem hozzá. Ha tudni altarja. vendég va gyök itt. — Ügy. Vendég. Szóval panamai. — Miért, ez nem Panama? Tudtommal an. Es akkor mi * ként lehet egy vendég — panamai? — A csatornaövezet az Egyesült Államok tulajdona, — Bérlete, nem? —- Mindegy az, kérem. Szóval ön panamai? ■— Ha az lennék, mit tenne velem? — Megkérdezném, hogy tüntető-e? — És ha tüntetnék? — Akkor, úgy vélem, lőnék. — De nálam nincs fegyver. •— Éppen azért. Ha lenne, hívnék egy cirkálót. Ha. nincs, elintézzük a dolgot egymás között. Volt már rá precedens. — Hallottam. Persze, meg kell védeni a csatornát a pa­namaiaktól. Elvégre az ő országukban van a csatorna, nem igaz? —■ Gúnyolódik? — Miért? Nincs igazam? — Nem az a kérdés, hogy kinek van igaza. Ez tfct a níiénk és ha magának más a véleménye,akkor ön felforgató. — ön most milyen Ország földjén áll? — A szolgálati szabályzat tiltja, hogy válaszoljak, ■— Civilben mit mondana? — Hülye kérdés. Hát hol lennék, ha nem Panamában? — Köszönöm, ezt akartam tudni. — Hű, elszóltam magam. Uram, ha van önben egy csöppnyi jóindulat, ne árulja el a parancsnokaimnak, hogy mit mondtam! Esküdjön meg, hogy nem köp be. — Jó, megesküszöm, de mitől fél annyira? — Ha -kitudódik, hogy mit mondtam, borzalmas jövő vár rám. — Lecsukják? •— Sokkal rosszabb. Elvisznek Dél-Vietnamfas. ■— Bizony/az kényelmetlenebb ország. Dzsungel, sötét­ség . . 4 — Ugyan kérem, ki fél a dzsungeltól, egy katonának m: semmi. De tudja uram, hogy ott az emberek visszalőnek? Marthy Barna Hazánk egyre gyakrabban szállít Indiának teljes gyári- berendezéseket, s részt vesz In­dia egészségügyi helyzetének javításában. Az együttműködés sikerei hosszúlejáratú árucsereforgal­Javul árucsereforgalmumh Indiával mi egyezmény aláírására ösz­tönözték a két ország gazdasá­gi vezetőit. A nemrég aláírt, öt évre szóló megállapodás alapján a két ország áruforgal­ma a következő három eszten­dőben megkétszereződik; i Hajdú Béla: BORÚS IDŐK. /.,xix. . ■ Visszapillantás Miskolc képzőművészét! múltjára Többször olvastam, hallot­tam olyasíéle állításokat, hogy a . felszabadulás, előtt Miskol­con nem volt számottevő kép­zőművészeti élet; hogy Miskolc ebbén a vonatkozásban mesz- sze elmarad a hasonló jelen­tőségű vidéki városok mögött. Az ilyesféle .állításokra élesen rácáfolnak , a tények, az_írott dokumentumok és az -idősebb művésznemzedék még élő tag­jai,' akik tanúi és tettekkel té­nyezői- voltak az-,itteni képző­művészeti eseményeknek leg­alább négy évtizedig vissza­menően. Az idősebb nemzedék ma. is nyomon kíséri a képző­művészeti. kultúra- fejlődését és összehasonlíthatja, mi az a lényegbeli vonás, amely a régi -művősízfít! életet a. maitól meg­különbözteti. Ez a lényegbeli, különbség abban .foglalható össze.- hogy amíg a múltban a művészet, csak kevesek ügye vólt. ma ■’ dolgozó tömegek ügyévé vált. , Beszélhetünk tehát arról: hogyan" -viszonylott a táriatlá- togatók, a művészetbarátok száma a maiakéhoz. -Hogyan tá­mogatták-a művészeti kultúrát a közül etek régen és- hogyan támogatják ma. Milyenek vcV tak a kiállítási lehetőségek. Kik vásároltak műtárgyakat. Megfelelő szemléltető anyag birtokában beszélhetnénk ar­ról is, mik miért voltak hala­dó vonásai a régebbi miskolci festők munkásságának. Azt azonban nem vitathatják, hogy a két háború között is élénk képzőművészeti élet zaj­lott ebben a városban, ha igaz is az, hogy a korábbi évtize­dekben ritka madár volt itt egy-egy képki állítás és mind­össze néhány művész ten getú­léri get t, adott életjelt magáról. A FELLENDÜLÉS KEZDE­TÉT. amint egy előző vissza­emlékezésemben már jelez­tem, az 1919-es. 1920-as évek­re tehetjük, amikor a művész­telep életrehívásn és az ottani szabadiskola megnyitása, va­lamint a „szanatóriumi tri­ász”. Martus. Meilinger és Nvitray kiállításai a közönség körében élénkebb érdeklődést kezellek kelteni a képzőművé­szet iránt, s a napi sajtó is egyre táeabb teret szentelt a képzőművészeti megnyilvánu­lásoknak. Az állandóan itt élő művészeken, kívül a nyaranta n Művésztelepen folytatott ta­nulmányaik eredménveR klál- 1*fáson mutatták be a főiskn- 1 ní növendékek is. Ez is.élén- vf+r-f-fe n művészeti élet moz­galmasságát. Felsorolok néhány nevet a főiskolások 1922. október ele­jén rendezett kiállításának résztvevői közül, — többen is rendszeresen szerepelnek az országos kiállításokon. Döbrö- czöni Kálmán, Jakab Ödön, Friml (Főnyi) Géza, Szeiler Károly, Magassházy Anny. Du- dosits (Dudás) Jenő, Weisz F,miliő (Vén Emil), Fogass// Já­nos. Antal Dóránt, Miklós Jó­zsef. Közülük Döbröczöni Kál­mán Miskolcot választotta ál­landó lakhelyéül. Egy emlékezetes jubileumi kiállítás Azóta talán százra is tehető azoknak a művészeknek a szá­ma, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek a miskolci mű- vésztelepen mint növendékek és itt töltött tanulmányi idejük eredményeit a miskolci kö­zönségnek is bemutatták. A miskolci képzőművészeti kul­túra jellegét azonban nem az. átmenő jelenségek, hanem a helyben élő művészek tevé­kenysége határozta meg. Kik voltak, hogyan lehettek azok a festők, szobrászok, iparmű­vészek, építészek, akik a két háború között és alatt ezt a várost vallották szőkébb hazá­juknak? i Meglehetősen kimerítő 'va­dászt kaphatunk a kérdésre annak a reprezentatív kiállí­tásnak a katalógusában, ame­lyet az 1934. augusztus 5—12 között tartott Miskolci Hét ke­retében a Lévay József Köz- művelődési Egyesület 40 éves jubileuma alkalmából rendez­tek. Ezen 'a tárlaton számsze- rlnt 37 művész szerepelt 117 műtárggyal. íme a névsor: Festők: Badzey Pál, Benk- hord Ágost főiskolai tanár, Burány Nándor, Czókoly Ist­ván. Dala József, Döbröczöni Kálmán. W. Erdélyszkv Jolán, Farkas Eszter, Fejes Tivadar, Fehér József. Gimes Lajos, Hajdú Béla, Hernádi V. Lász­ló, Imreh Zsigmond. Jelenify Lajos, Kolár Nándomé. Ko­roknál/ Nándor. Meilinger De­zső Molnár Rózsi. Palcsó De­zső. Pethcőné Érti Lívia. Kiss Lajos. Szabó Ferenc, Sassy Attila. Szin György. Tornán Kálmán, Tóth Bartók Ernő, Vietórisz Mária, Wirker Fe­renc. Szobrászok: Bindász Dezső, Lakos Ernő. R. Nyíri Lili. Rutikan György. Kun József. Iparművészek: Palcsó Irén. Szabó Ida. Építész: Menner László. Ezzel azonban nem merült ki a miskolci és környéki mű­vészek száma, hiszen a Lévay Egyesület képzőművészeti szakosztályának tagjai közül is többen hiányoztak a kiállítók sorából. Igv Balogh József, Bartus Ödön. Kossin János, Kucharikné Haller Stefánia. Mádáchy István, a kitűnő rni- niatürista, Mnhits Sándor, az ismert keramikus, festő, ipar­művészeti főiskolai tanár. Nvitray Dániel. Petrányi Mik­lós. Veszprémi Jenő, Steiner Félix festők, Szabó József szobrász, Molnár Dezső, Bloch Alfréd., Kalos Imre dr. és Szeghalmy Bálint építészet:, akik egy vagy más okból nem vehettek részt a reprezentál Í v- kiállításon. (Zárójelben viszont megjegyzem, hogy a 37 kiállító közül -húszán nem tartoztunk, a Lévay Egyesület kötelékébe. A művésztelepet képviselő művészek közül Benkhardt,- Farkas Eszter, Szín György szintén nem voltak Lévay-ta- gok.) A JUBILEUMI KATALÓ­GUS íme egymagában mint­egy félszáz művészről emléke­zik meg. De kívülük még leg­alább nyolcat, tízet ismertem, akik ezen a kiállításon nem- szerepeltek s: a jubiláló egye­sületnek sem voltak tagjai. Ha tehát a negyedszázad alatt rendezett tárlatok sokaságáról nem is számolok Itt be, nyil­vánvaló, hogy ahol 50—60 al­kotóvágytól fűtött ember hor­gonyt vetett, puszta élniaka- rásulctól is lobot kellett vessen, mozgásba kellett jöjjön a kép­zőművészeti élet. Az ünnepi alkalomra Hodo- bay Sándor polgármester írt előszót a katalógusba. Ebben történelmi visszapillantást_ vet a Lévay Egyesület négy évti­zedes tevékenységem, célkitű­zéseire és a,miskolci művé­szek munkásságára, végül nem alap nélkül állapítja meg. hogy „a mostani kiállítás minden­ben igazolja a miskolci művé­szek. önállóságát, életreyalósá- irát. és. nagvrahivatpttságát”. Hozzáfűzi: ..Büszke, vaevok ar­ra, hogy ezeknek a célkitűzé- Sf,lrnek szolgálatában segít­ségére lehetek a miskolci mű­vészeknek”. -Árva Pál, a szak­osztály akkori elnök« pedig bevezetőjében leszögezte, hogy Miskolc képzőművészeti köz­pont lett, művészednek neve országos viszonylatban is fém­jelzett márkát jelent... A. legsürgetőbb követelmény ezek után egy állandó kiállí­tási csarnok megépítése. Mondanom sem kelL hogy a kiállítási csarnok, megépítésé­ből nem lett semmi. A művé­szettámogatás nagyjában, ab­ban merült la, hogy bizonyos reprezentációk alkalmával vá­sárolt a város egy-egy képet. A pozitív segítséget az jelen ­tette, hogy a város a Korona Szálló északi fekvésű emeleti nagytermét esetről esetne in­gyen bocsátotta kiállítások céljaira rendelkezésre. Kisebb- nagyobb csoport vagy egyéni kiállításokat rendeztek a Zene­palotában, a Weidlich palába félemeleti termeiben, a Há- mossy Szalonban és olykor va­lamelyik főutcái üres üzlethe­lyiségben is. A JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁS­NAK nagy erkölcsi sikere volt s még nágyobb lehetett volna; ha. a Miskolci Hét rendezői nem felejtettek volna el ez al­kalomra filléres gyorsvonato­kat kémi, 1936-ban, amikor szélesebb keretek között ren­dezték meg a Miskolci Hete!", s országos író-találkozóval ia összekötötték, a mulasztást pó­tolták. Meg is sokílzor.ozódoF; az idegenforgalom, nagyobb vojt a képzőművészeti Ráállítás látogatottsága. ’ Ä nagy' tárta-* tot ezúttal még több részt,ve vővel a Kálvin utcai izr. elemi iskola emeleti helyiségeiben rendezték meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents