Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
Vasárnap, 1964. január 5. HIDEGBEN • Felújítják: 1964-bcn • Az új évben ismét jelentős J összeget fordítanak Borsod o megyében felújításokra. Lakó- J házak javítására 11 millió fo• rintot, utak és hidak fenntar• fására 23 és félmilliót költe- 5 nek. Az önálló költségvetés• sei rendelkező szervek több, 2 mint 46 milliót fordítanak az «idén felújításokra. Érdekes o megemlíteni például, hogy éb- 2 bői a 46 millió forintból 15 2 milliót az alsófokú oktatási »intézmények karbantartására, u javítására, 11 milliót pedig az 2 egészségügyi létesítmények 2 felújítására irányoztak elő. 2 Korszerűsítik például a mis- « kolci Semmelweis kórház közli ponti konyháját, befejezik a lillafüredi Herman Ottó ház 2átépítését. Felújítanak többek «között 63 tantermet, Öt nevelői Jlakást, három gyermekotthont, «három művelődési otthont és °38 tűzoltó szertárat a megyé- oben. A LOTTÓHÁZ titkaiból44 Néhány héttel ezelőtt kezdte meg működését a miskolci lottó-ház, ahol Borsod és Heves megye totó és lottó szelvényeinek értékelése folyik. Az új székház 750 nyugdíjasnak és háziasszonynak juttat rendszeres mellékjövedelmet A többszörös ellenőrzés lehetetlenné teszi a tévedéseket, pedig hetenként 400—500 ezer lottó-szelvény fordul meg az itt dolgozók kezén. 2 Uj liláit • és járdák • © Ez évl»on megyeszerte tovább Jfolytatódik a nagyarányú út- és ©járdaépítkezés. Községfejlesz'tási falapból több mint 23 és félkilomé- ©ter, szilárd burkolatú utat építc- j •nek. A legtöbbet — csaknem 15 j 9(izcr métert — a sátoraljaújhelyi ©járásban. A legnagyobb arányú I Jútfelújítási munkákat is ebben a ©járásban végzik majd. Borsodban 1 ^különben több mint 65 ezer méta ternyi utat „öltöztetnek új ruhába”. • Építünk 154 901 méter járdát, s I 211 630 méternyit hozunk majd | ©rendbe. A legtöbb járda a sátoraljaújhelyi, valamint a szerencsi, ©encsi és a mezöcsáti járásban I •épül. o A községi és városi tanácsok I ® ezeknél a munkáknál számi tanait ©a lakosság társadalmi munkájára. Teljes üzem. • Ez még nem lottó-kifizetés. Molnár Imré- né főpénztáros a műszak végén a munkabért készíti elő az itt dolgozó brigádok részére. ’ A szelvényeket sorrendbe rakják. Ózdi műkedvelők A kötegeket motormegnajvaáu vágó gépen kettévágják. A fogadó szelvény a kiértékelés során szétosztják az itt dolgozók között, míg az ellenőrző szelvény a páncél- szekrénybe kerül. Péntek délelőtt, 11 óra. A kihúzott számoknak megfelelően, kilyukasztják a ,.rácsot”. Ezen keresztül a találatok, villámgyorsan ellenőrizhetők. y...... *- V-.v-V-; v- ' ^ ig§Í V i W f I ■ . í '•"S ;V f ' ! J .......’ , i • ■A-spégAg -feleletét- vegytintával festik le i A páncélszekrénybe helyezett szelvényeket a Pénzügyminisztériiun kiküldötte és egy közjegyző jelenlétében lezárják és lepecsételi ki A lottóház. Az alacsonyabb épület földszintjén helyezték el a nagyirodát, ahol epvenletes világítás és légkondicionáló berendezés biztosítja a jó munkát. Az itt dolgozók külön is örülnek a nagy találatoknak, mert négyes esetén 50, öttalálat- nál 200 forint külön prémiumot kap a szerencsés kiértékelő. Kívánjuk, hogy megyénkben minél több ilyöl 200 'forintos jutalom üsse az itt dolgozók markát \ Szabados György terűvé, ez alkalommal a szín- g| átszókal nézzük meg köze- ibbröl. A csoport 80 éves túlira tekint vissza. Jeles, j égi színjátszók neveit most is integetik, évtizedek múltán. A j. elszabadulás óta különösen isszeforroit gárda alakult ki, L kik közül Stefanck Béla már 5 éve tagja az együttesnek és |§ ‘000-ik fellépésénél tart Beer 1 3éla a Cigánybáró Zsupánja 1 '5. szerepét játszotta. Józsa 1 °álné nyolc éve állandó sze- “ ■eplője az igényes operetteknek. A rendező, Szinyéri György tíz év óta végzi fáradhatatlan lelkesedéssel a csoport vezetését, a rendezést, vagyon sokszor a kellékezést, ügy elést és a sokféle szervezési munkát. Több mint 30 darabot rendezett eddig, többek között a Víg özvegyet, a Mórica grófnőt, a Szabad szélt, a Montmartrei ibolyát, a János vitézt, a Szép juhásznét, a Bástyasétány 77-et, a prózai művek közül a Teremtés koronáját, a Földindulást, a Cseresznyéskertet, a Tanítóvöt. a Pygmaliont. továbbá több gyermekdarabot. . Szikora Béla, a művelődési ; ház igazgatója 'messzemenően | segíti, mind a színjátszók, mind ] egyéb műkedvelő csnrtnrfok '■ munkáját, és íny válik lehető- vé. hony a művelődési ház ak■ tivistái tanítsák és inényes ‘’’.módon szórrt-oztnss&k Ózd és környéke dolgozóit. p KönyvefcrSI: r rrv oviiba ; | A világ mezőgazdasága j A szerző bemutatja, milyen 4: társadalmi viszonyok közéjt pette dolgoznak a parasztok a | vilii gon, s az egyes társadalmi maliban milyen élet jut osztálv- í íriszükül. Országokon és föld- ereszeken vezeti végig az olvadj sót. mindenütt a mezőgazdáé« % helyzetét, a gépek, a modem .^gazdálkodási formák meghono- Sjsodását vizsgálja, összehason- glitva a kapitalista és a szoci- ’galista mezőgazdasági nagyüze■ g met. A Világesemények Dióhéjban Kiskönyvtár sorozatáig ban megjelenő brosúrát mélv- fenyomásos képanyag illusztrálnia. (Kossuth) I művelik szakszerű vezetés sz mellett. Festészeti szakkörök, jc tánc, ének, színjátszás, irodai- le mi színpad, szimfonikus és fű- ír vósze.nakar szolgálja az ózdiak ri önművelését és szórakoztató- c\ sát. f( Miután a visszapillantást ö Strauss művének, a Cigányba- a rónak színrehozása tette idő- 3. 2: * n 4= 7-— valóban élvezetessé teszi.!: F De azért figyelni kellene talán!: r az előző sorokra is. Akkor még;; r jobb lehetne. Mondom, akad ! C javítani való, de azt maga • l mind kijavítja. Érzem, ezekbői : j a sorokból. Csak mindig az =7 igazi élmény tiszta közlésére : i kell törekedni. Ez nagyon fon- ; \ tos! Mindig élményt írjon meg. : i Tárcájába nyúl. újabb papír- ;£ lapot vesz elő. Sűrűn teleírt : i sorokkal. Tintaceruzával. Tor- • mészetesen vers. A kezében ; tartja és halkan beszél. Az él-: = ményről, ami tényleg a legfon-!; > tosabb. Egy asszonyról, illetve, egy asszonyhoz szól a vers. A;; múltkor találkozott vele a vo-j! • naton. Itt a fényképe is. j; Szóval a legőszintébb, a leg-:; közvetlenebb légkör burkolt be:; | bennünket. Kellemes, tiszta, : fűtött fülke, a kocsi enyhén ; j ringat, kinn havas hegyek, és ! mi teijesen elégedettek va- : gyünk egymással. Hiába! Még-!: _ *s szép az élet! 1 :: — No, én a következő álló-: H máson leszállók, k ~ Hát okkor... 1- , — Örülök, hogy megismer- ._ födhettünk. Á .verseket nem... izé,. .! it A vonat váltókon kattog,1 ia !llaid csikorogva fékez, n II bőröndöt cibálom a cso-J magtartóról, a vasutas meg az! ik ;lító ‘c . bandukol. A vonata mellett áll, amikor lelépek. Te! ni kintetében kérdés rejlik, vala-! mi keserű kérdés, majd hirle-i len elkapja fejét, és a kocsi: másik végéhez siet. Látom:! f- nem akar kezet fogni sem. Mi: baja lehet ilyen hirtelen? Sem.: iv- mivel sem bántottam meg. Vagy mégis? Persze! Persze, hogy megbántottam! Nem kérne tem el tőle a verseket! Hogy 1C_ majd az újságban leközöljük! Hiszen állandóan dicsértem! Az ember sosem lehet elég óvatos. Priska Tibor Az Ózdi Kohászati Üzemek m- Liszt Ferenc Művelődési Házá- m, riak műkedvelői az ünnepek iá alatt Strauss igényes muzsiké- m jával és énekszámaival szóra- ve koztatták a város dolgozóit. Ez öt alkalomból érdemes röviden sá végigpillantani a művelődési ház munkásságán. Szinte a St művészeteknek minden ágát re ******#***#-***#'5C-**#****’4S meg szóban is helyeslek, az még rosszabb. Biztos, hogy D< megsértődne. az — Egyikünk sem dolgozik jo hiba nélkül..; ja No, ez talán elfogadható vá- m lasz. Mérlegelgeti magában a egy kicsit, és nincs semmi sér- ig todes a hangjában, amikor to- k vabb fűzi a szót te ~ Pe nem is akarom én ezt elküldeni sehová, csak úgy ]f magamnak írom Passzióból. gi — Szóval nem küldi el se- n hova? — Áááá! n És nem is küldte eddig t sem? — Én? Minek? | Nagy kő esett le a szivemről. r Az már más! Nagyon helyes. Mert ha most egy nagy panaszáradat következett volna. ! hogy nem közlik, mert nem : értenek hozzá, mert nincs pro- * tekció, mert csak a befutott 1 embereknek megy stb. stb., 1 igen kellemetlenül múlt volna i a hátralévő idő. De így rend- 1 ben van. , , — Nem küldöm én azt sehová — folytatja —. most is csak azért vettem elő, mert mindjárt sejtettem, hogy hozzáértő ember, és hasznomra válik, ha elbeszélgetünk. Mert. azt ugye. én is csak szeretném, ha ragadna rám valami, hogy kell mint kell, mi a módja a versírásnak, szóval, hogv tanuljak '— és várakozóan néz. — Hát. bizony, akad javítani való a verseken. Bólint. ..— Akármelyik verset is nézzük. Például olvassa csak el figyelmesen ezt a sort. Primitív, kemmítn-iondó... Megrándul az arca. ~ lenne, ha nem következne “puia a másik sor, ami érthe- *vé... Kisimul az arca. — széppé. ?, ewssolyog. ... . , munkája 1: A bányászok az év me- r legebb szakaszaiban sem i könnyű, télen azonban még nehezebbé válik. Különösen r a külszínen dolgozók munká- é ját nehezíti meg a hideg, a s fagy. — De azért az emberek be- í csületesen helytállnak... 1 Kálna Ágoston elvtárs, a miskolci szénbányák szak- I szervezeti bizottságának titkára mondotta ezeket a szavakat a Lyukóban, Baross- < és Pálinkás-aknán, -Anna- és I Márta-bányán dolgozó bá- 1 nyászokról. S szavait nyom- i ban egy ragyogó eredménnyel : bizonyította: a miskolci bá- nyaüzem 1963-ban 68 ezer tonnával több szenet adott a tervezettnél. Ezt valóban csakis becsületes helytállással lehetett elérni. — Pedig a tavalyi tél nem volt könnyű. Olyan hideg volt, hogy a vidéken lakó bányászok haza sem tudtak menni a hóakadályok és más nehézségek miatt. Kényszerszállást rendeztünk be számukra, és ők vállalták az elszakadást a családtól. És Kálna Ágoston itt hozzáfűzhetné: azért, hogy minden családnak legyen elég tüzelője, hogy a mozdonyokba jusson elég fűtőanyag, hogy a kohók és az erőművek egy órára se álljanak le. Mert mindezért dolgoznak a bányászok. Megérdemelnek hát minden gondoskodást ilyenkor, télen, a hidegben is. — Mi már jóval a tél beállta előtt elkészítettük a téli intézkedési terveket — mondja erről a szakszervezeti titkár. S már sorolja is. mit jelent ez: számítva a hideg időre, most is berendeztek egy kényszerszállást. Minden aknán vannak melegedő he«4» lyiségek, és a bányászok o ;- rendszeresen kapnak védő- • italként forró teát. 2 De azért mégsincs minden « . rendben. Valami nagyon hi- 2 í ányzik a hidegben, különö- • sen a külszíni bányászoknak. J — Több védőruha, vattaöl- • s töny és kesztyű kellene! — ® \ hallottuk Kálna elvtárstól. « 1 — Miért nem igényelnek a « 1 Borsodi Szénbányászati 2 * Tröszttől? «r — Igényeltünk — Kálna ||. elvtárs mutatja a hivatalos • ; papírokat: 1962 októberében " 1 kértek 1963-fa 256 vattaöl- 21 tönyt. Sajnos, napjainkig csu- « | pán 43-at kaptak. Igaz, idő- 2 közben a fluktuáció követkéz- « tűben 77 vattaöltöny került a o ^ raktárba, de ez még mind °j kevés. 2 — Hasonlóan jártunk a 2 bundákkal is — folytatja a » szakszervezeti titkár, — 11 2 bundát igényeltünk, ötöt kap- ® tunk. Pedig az őrök nem ® tölthetnek télen nyolc órát „ szövetkabátban! * a A kesztyűkre Is nagy szűk- • ség lenne. A külszínen dől- » gozók ugyanis most kényte- 2 lenek csupasz kézzel megfog- 2 ni a jeges vastámgerendákat, « a jéghideg vasszerszámokat, o __________________________________ a . „ Szénbányá- « A Borsodi szati Tröszt J azonban sajnos, nem tud o több védőruhát adni. Úgy J ■ látszik, a központi raktár « ■ nem készült fel eléggé a tél- * t re. Pedig ez igen fontos lenne | . minden évben, hiszen ha < megfázás miatt csupán egy | bányász is kimarad néhány <- napra a termelésből, már az | i is több száz mázsa szén hiá- i- nyát jelenti. És ha a bányá- '- szók a leghidegebb télen is !- becsülettel helytállnak a ne- r héz munkában, megérdemlik t a legkörültekintőbb gondos- a kodást. t- (Rutlkay)
