Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-15 / 293. szám

Vasárnap, 19(53. december 15. BSZAKMAGYARORSZAG 7 Az üveg művésze Budapesten, a Guszev utcai üvegipari mintateremben kiállították Mánczos József üvegtervező 35 éves munkásságának legszebb al­kotásait. Sok, érdekes munkája közül legismertebbek a fütyü­lős barack, a csolcoládé-flippes és az egyéb, likörös üvegek. Képünkön: szép vonalú üvegváza. MimniiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiitiiiiuiiiiimtiiiiiiiiiiiifiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittitHiuiiitiitnniiiifniiiiiiiiniiiiiiiitiiiiiiii SZENDREI JÓZSEF: A kenyereslány A közértben, itt a sarkon, — tizennyolc éves sincs talán, — haja olyan, mint az alkony, — kenyeret árul egy leány,. A kemencés kenyérillat körülte lebeg — még meleg. Barna bimbók, de kinyílnak karján a szegett kenyerek. Vágja a lány, adja, méri, elnézem röpködő kezét, s egy mosollyal meglétézi kenyerem szálló melegét Betérnek ide sokan este, elfáradt dolgos emberek, mert éhesebb a naplemente, mint a kávézó reggeleié. Betérek én is minden este, kérek egy kiló kenyeret. Tegnap kicsit többre szegte s nem vágta le — csak nevetett. A közértben, itt a sarkon, _tizennyolc éves sincs talán, — h aja olyan, mint az alkony, — kenyeret árai egy leány. Közebéd Mint rendszeresen ven­déglőben ebédelő, tanul- nivá-gyó ember, mindig szert tehetek valami hasznos ismeretre. Az étteremben ugyanis, ahol napi ebédemet el­fogyasztani szoktam, hetenként legalább két­szer nagyszabású köz- ebéd tanúja lehetek, amikor nyolcvan, száz, százhúsz ember üli kö­rül a hosszú asztalokat, és nagy étvággyal, az in­gyenes közebédek nehe­zen palástolható, mohó örömével fogyasztja a felszolgált étkeket. Kér­dezem a pincért: kik ezek? Termelési érte­kezlet van a Felhőfé­nyesítő és Gomolyító Ktsz-nél — hallom a vá­laszt. Másnap a Bim- bambumért tart megyei megbeszélést. Legköze­lebb X. vállalat azért hívja össze a megye minden sarkáról dolgo­zóit, hogy fokozott ta­karékosságra intse őket, azt követően pedig Y. vállalat összes miskolci dolgozói keresik tanács­kozásukon a választ a nagy kérdésre: miért emelkedik az önköltség? — Azt mondják, ilyen­kor a rendező szerv meg­hívja a tanácskozás résztvevőit egy szerény ebédre, hogy utána job­ban menjen a munka., és a tanácslcozás., és csökkenjen az önköltség. Egyes, eddig le nem el­lenőrzött hírek szerint, néhányan ebéd után is visszamennek az érte­kezletekre. Minélfogva az elnökség sem mehet ebéd után haza. (b) A szakköri foglalkozás elmaradt A Béke-szálló Színjátszó csoportok mintabeniutatója A megyei tanács művelő­désügyi osztálya négy község színjátszó csoportjával minta­bemutató rendezését tervezi, a sajószentpéteri művelődési ott­honban. Az első csoport fel­adata lesz a rendelkező próba, a másodiké az emlékpróba, a harmadiké a főpróba, a negye­diké pedig egy jelmeztörténeti bemutató megtartása. A rend­kívül érdekesnek és hasznos­nak ígérkező kezdeményezés kivitelezésében — amelyre va­lószínűleg februárban kerül sor — a sajószentpéteri, a perecesi, az ormosbányai és a rudabá- nyai együttesek kapnak majd szerepet Mikes Györgyöt aligha leéli az olvasóközönségnek bemu­tatnunk. Több, mint tíz év óta jelennek meg humoreszkjei, szatirikus írásai. Hétről hétre új meg új írását olvashatjuk a Ludas Matyi hasábjain. Új kö­tete, a Falra hányt borsó, a legutóbbi évek gazdag terme­séből ad ízelítőt. Számadás ez a könyv arról, hogy mennyit fejlődött a fiatal író első köte­te megjelenése óta. S a tárgyi­lagos olvasó megállapíthatja: az összkép kedvező. Nemcsak stílusa, komikus eszközei lel­tek kiforrottabbak, eredetib­bek, hanem modanivalója is gazdagodott. Nem. elégszik meg konvencionális témák eredetieskedő megjelenítésé­vel: tematikában és kifejezési formában is újat keres. Szen­vedélyes szatirikus író. Minde­nütt a karikirozásra alkalmas anyagot keresi, valósággal együtt dolgozik olvasóival, hi­szen igen sok olvasója sürgeti, hogy ezt, vagy azt a fonáksá­got tűzze tollhegyre. Azt a té­mát keresi, amit az olvasók is szatirikusnak ítélnek, a nagy- közönség szemével lát, s a meglátott problémákat sajátos, eredeti humorával dolgozza fel. Közérdekű témalátásában és eredeti humorában rejlik Írásainak jelentős sikere. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent új, ér­dekes kiállítású, Réber László rajzaival illusztrált kötete 134 humoreszket tartalmaz. Tervek a lakóházak szerelésének meggyorsítására Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja mór számos kezdeményezéssel segítette megyénkben a lakás- építkezések meggyorsítását. Megyénkben a harmadik öt­éves tervben, többek között Miskolcon. Özdon, Kazincbar­cikán, Tiszaszederkényben és Sátoraljaújhelyen újabb 20 100 lakást kell felépíteni. A mun­kákra kellő időben felkészül­tek. A szakembei-ek véleménye szerint a harmadik ötéves terv lakásépítési feladatait ennek ellenére nem tudják megolda­ni. Ezért az egyesületben dol­gozó tervezők és mérnökök, va­lamint a két új gyár műszaki szakemberei komplex munka- bizottságot alakítottak, s egy érdekes terv megvalósításán fá- radoznak. Céljuk, hogy a Ka­zincbarcikai Könnyűbetongyár- ban az úgynevezett gázszilikát anyagból már a közeli években vakolást nem igénylő, falnagy­ságú panelokat, Alsózsolcán pedig lehetőleg szobanagyságú födémelemeket készítsenek. Ezeknek az építőanyagoknak felhasználásával a lakóházak összeszerelése gyári jellegűvé válik és lényegesen meggyor­sul. A komplexbrigád már megkezdte munkáját. Az elkö­vetkező időkben a két üzemben a gazdaságosabb építőelemek gyártásának bevezetésével kí­sérleteznek, a Miskolci Tervező Vállalat mérnökei pedig olyan lakóházat terveznek, ameiyet majd panelból szerelnek össze, névvel ____ jelölt, iaikótcleppel vetekedő nagysá­gú munkásszállás gondnoksági épületének egyik termében vagy hetven szék sorakozott katonás rendben — üresen. Az ajtóval szemben levő falon kis méretű vetítővászon. Munká­csy-televízió. Jobbra könyv- szekrény, előtte asztal, köl­csönzési kartotékokkal, az asz­tal körül három férfi. Egyi­kük, a vetítőgép kezelője, fel­ismerte az érkezőt, aki hosz- szas kérdezősködés után talált oda. a közvilágítás nélküli, ki­halt szállástelepi utcákon. — Megjött az előadó — mu­tatta be a másik két férfinak, akik közül az egyik a szállá gondnokhelyettesc, a másik pe­dig a kultúrfelelős volt. Ennyien jöttek össze a ter­vezett filmművészeti szakkör első foglakozására. A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottságának kultúrosztálya tervbe vette, hogy valamiképpen megmoz­gatja ennek a nagy létszámú munkásszállónak az életét, s a mór megszokott heti ismeret­terjesztő rendezvényeken túl, elsősorban az ifjúságra számít­va, filmművészeti szakkört szervez. Kidolgoztak egy váz­latos tematikát is, amely sze­rint nyolc témáról vitáztak volna egy-egy film kapcsán az érdeklődőik, és közben bizo­nyos falni filmművészeti isme­retekre is szert tehettek volna, A nagyüzemi KISZ-bizottság is egitik kezdeményezője volt en­nek az előadássorozatnak, és a szervezést, vagy legalábbis an­nak egy részét magára vállal­ta. A kultúrosztály megbeszél­te az első foglalkozást az elő­adóval. A vetítésre szánt film a Szent Péter esernyője volt, a vita témája pedig a csodák, a hamis legendák leleplezése, annak művészi ábrázolása. A kezdeményezés általánosság­ban helyesnek mondható, s hogy miért csak általánosság­ban, és miért nem járt siker­rel, arra leereste a feleletet az előadó a gondnokságon, és ke­ressük ebben a cikkben is. továbbmenn énk, egy-két ■ szóban vázlatosan szólunk a Béke- szállóról, illetve az ott lakók kulturális helyzetéről. A szál­lóban, illetve a szállónak ne­vezett lakótelepen ezerkétszáz ember él. Abból hatszáz a Le­nin Kohászati Művek dolgozó­ja. Döntő többségben képesí­tés nélküli segédmunkások, alacsony iskolai végzettséggel, főleg a szomszédos Szabolcs megyéből. A hatszáz ember napi nyolc órát tölt a hatal­mas gyárüzem valamelyik munkabelyőn, tizenhatot a szálláson. Kulturális igényeik kielégítésére rendelkezésükre áll heteníként öt este a tele ví­zió, egyszer — minden pénte­ken a TIT ismeretterjesztő előadásával egybekötött film­vetítés, a rádió, egy játékte­rem, biliárddal, rex-asztallal, kártyával, lemezjátszóval, kü­lönféle társasjátékokkal, és itt szokott működni a könyvtár is. Ez a terem nagyon látogatott, de most néhány hete, átmeneti Mielőtt Készülnek a karácsonyfadíszek A filmművészet: időre, lakásnak használják. Így került a könyvtár a má­sik terembe. Valójában néhány hétre az egyetlen, klubszerű szórakozási lehetőségeket nyúj­tó szobától fosztották meg a szálló lakóit. Italozási lehető­ség a közelben nincsen, aki inni akar, annak a Győri ka­puig kell kigyalogolnia, ami téli estéken, délutánokon meg­gondolandó séta. De, ha már kijön a szálló lakója, akkor megtalálhatja a mozit is, fris­sebb filmekkel. A könyvtárál­lománya jelenleg 532 kötet. A Lenin Kohászati Műveli köz­ponti könyvtárához tartozik, a könyvállományt onnan frissí­tik rendszeresen. A hatszáz la­kó közül 193 a könyvtár be­iratkozott olvasója. Novem­berben 842 kötetet kölcsönöz­tek ki. A könyvtári forgalom az olvasás iránti érdeklődést tükrözi. Annál meglepőbb a közöny más kulturális meg­nyilvánulások iránt. szak­kör foglalkozását nincsen kivel megtartani. Az előadó a mo­zigépésszel. továbbá Gimesi Dénes kültúrfelelőssel, meg a szálló gondnokának, Vécsey Jánosnak a távollétében, An- talffy József gondnokhelyettes­sel, egyben a szálló könyvtá­rosával beszélget. — Mindenfele beszóltunk — pironkodnak a szállóbeliek — hogy jöjjenek, előadás lesz, meg filmvetítés. Most egy fél­órája is körbementünk. Min­den épületben voltunk. Azt mondják az emberek, hogy ezt a filmet már sokszor látták, nem érdekli őket. — A televíziót sokan szok­ták nézni? — Sokam. Különösem, ha meccs van. Meg a filmeket. — És a pénteki ismeretter­jesztő előadásokat mennyien látogatják? — Az a filmtől függ, amit az előadás után vetítenek. Ha jó a film, és még nem látták a televízióban, vagy kint a vá­rosban, akkor többen jönnek, ha nem, akkor kevesebben, vagy igen kevesen. Az érdeke­sebb tpnjiészettudományi elő­adásokat, csillagászati, űrrepü­lési tárgyúakat többen hallgat­ják, mog az irodalmiakból a Kilián Gimnáziumból néha ki­járó Krisztián tanár előadá­sait. de a társadalomtudomá­nyoktól, meg a zenei ismeret- terjesztéstől bizony idegenked­nek. Főleg a filmtől függ az ismeretterjesztő előadások lá­togatottsága, de most már va­lahogy úgy érezzük, a film sem elég vonzerő. Nem láto­gat jak már a vetítéseket sem. Jobb filmeket kellene hozni. Vagy valami más módon von­zóbbá tenni az el őadásokat... Valami más módon vonzób­bá tenni. Feltétlenül ez kell. Ez az apró példa, a filmművé- szeti szakköri foglalkozás meg­hiúsulása is azt bizonyítja: napjainkban már nem lehet az ismeretterjesztésnek tavalyi, vagy még korábbi, megszür­kült módszereit alkalmazni. Nem elég az, ha az előadó fel­áll, és gyorsan elmond vala­mit a filmet türelmetlenül vá­A mintegy másfélmillió üvegdísz között, a hagyomá­nyos figurákon kívül újakat: a Hófehérke és a hét törpét, a sünit, a mackót, a süveges hó­ró, az előadásra alig figyelő, a szállás szobáiból sebtiben elő­hívogatott „érdeklődők” előtt. Nem elégedhetünk meg azzal sem, ha néhányan, a várható film reményében, türelmesen végighallgatják. Ez formális dolog, csak a statisztikai rub­rikákban jelenthet egy újabb strigulát, de nem nevezhető népművelési megnyilvánulás­nak. Üjabb, vonzóbb, érdeke­sebb formákat kell keresni és találni. A Lenin Kohászati Müvek kultúrmunkásai is is­merik ezt a problémát, és sok­féle új ismeretterjesztési lehe­tőséggel kísérleteznek, próbál­koznak. A munkásakadémiák rendszere, az ismeretterjesztés e magasabb formája évek óta jól bevált. Ez azonban nem le­het tömegművelési eszköz, il­letve forma. kohászati Hatszáz dolgo- J zó él a Béke- Fel kellene mérni a szállólakók általá­szállóban. elsőként nos műveltségét, és ebből kiin­dulva megállapítani: mi az, amit. a kultúra dúsan terített asztaláról nyújtani lehet e vá­ros peremén élő, de életmód­jukban még igencsalc nem vá­rosi, kulturális igényeikben az eldugott, a köves úttól messze eső, szabolcsi tanyai települé­seket idéző embereknek, mi az, amivel fokozatosan rá lehet vezetni őket a kultúrához kö­zeledés útjára. Hallottunk olyasmit, hogy ahol végkép­pen nem volt érdeklődés az is­meretterjesztő előadások iránt, olt megszüntették. A Béke­szállónál nem szabad ezt a példát követni. A hatszáz effi­lier megéri a fáradságot, hogy újabb, vonzóbb, eredménye­sebb ismeretterjesztési formá­kat kutassunk. Ne csak a kísé- rőfilm, hanem az előadás is legyen vizuálisabb, adjon töb­bet a szemnek, szemléltessen, és a szemre és fülre egyaránt hatva keltse fel az érdeklődést. És a szervezésben is keresni kell, valami jobb utat. Nem a legcélravezetőbb módszer, ha a szobákban körbefutó hiva­talsegéd, vagy portás nógatja részvételre a dolgozókat, egy- egy munkásszállás lakóit. A könyvtári forgalom a szálló lakóinak olvasó-kedvére utal. Az a tény, bőgj*- régi filmekre nem kíváncsiak, mert már lát­ták őket. azt mutatja, hogy néznek filmeket, azok emléke megmarad bennük, tehát él­ményt ad. Van hát kulturális érdeklődés, van hát termőta.- laja a kultúra magjának, csak meg kell találni azt az újfajta módot, amellyel ebbe a vé­kony termőtalajba értékes ter­mést ígérő magot lehet vetni. filmmüvé­Ä tervezett szeti szak­köri foglalkozás'elmaradt, de a hatszáz kohászati dolgozó továbbra is ott van a szállá­son. Szabad idejük kulturált felhasználása még megoldat­lan. Az elmaradt foglalkozás is arra int: fokozottabb gon­doskodással forduljunk a mun­kásszállásokhoz, még szélesebb körben keressük, kutassuk az ismeretterjesztés új módjait. Benedek Miklós embert és a szputnyikot gyárt­ják. A parlamenti karácsonyfa nagy méretű díszei is itt, a XI. kerületi Kézműipari Vállalat­nál készülnek. pSmcai Antalné az úttörőit knrAosonyíáj inait nagy méretű díszeit Válogatja. jSréter Gizella a süveges bóembcr-ílgurit testt. A munkabizottság szanntasa szerint az első kísérleti lakó­ház építését az új anyagokból már 1965-ben megkezdik. Könyvespolc Falra hányt borsó

Next

/
Thumbnails
Contents