Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-14 / 292. szám

fiteombaf, jses. december 14. ßSZAKMAGYARORSZÄG 3 Heiklem?! — Külföldön — mesélik az egyik társaságban — össze­akad két magyár gyár képvi­selője. i— Te mi jót keresel itt? — kérdezi az egyik. — Egy ilyen, meg ilyen berende- aést szeretnék eladni. — A má­sik örvendezve felkiált: — Pompás, én meg éppen ilyen berendezést keresek. — Sze­rencsére — jegyzi meg az el­beszélő •— nem borsodi gyá­raikról van szó.. Az eset közismert (ha jól emlékszem, a tv is megemlí­tett hasonló esetet). Kétségte­len, nem Borsodról van szó, de ki tudja? Talán megyénkben nincs ilyen példa? De mennyi! Pár nappal ezelőtt az SZMT újítási kiállítást rendezett. Már az első napon a Borsod- nádasüi Lemezgyár képviselői örömmel fedezték fél, hogy az LKM már régen alkalmaz olyan megoldást, amilyet ők is szeretnének megvalósítani. Es snég aznap kilátogattak a gyárba, hogy a helyszínen ta­nulmányozzák az újítást. Az Ózdvidéki Szón bányásza­ti. Tröszt makettel mutatta be, hogy a TH előtűzésnél, bizto­sításul milyen korszerű, biz­tonságos megoldást alkalmaz. A másik tröszt, emberei elis­meréssel állapították meg: — Jó lenne a mi bányánk­ban is megvalósítani. Az. eset érdekessége, hogy nemcsak a Borsodi Tröszt em­bereinek ismeretlen az újítás: az említett tröszt más bányái­ban sem allcalmazzák. Nem kell csodálkozni - az eseten. Nem ez az egyetlen. Sokszor előfordul, hogy az egyik üzemben az újítókat fel­szólítják: segítsenek ilyen, Vagy olyan gondon. Talán sen­kinek nem jut eszébe, hogy amíg itt legfeljebb a megol­dásra való ösztönzésnél tarta­naik, másutt már régen al­kalmazzák. Kimutatási mp újításokról r -- Nemrégiben —• mondja egyik szakszervezeti vezető — egy küldöttséggel Angliában jártam. .Alig léptünk be a gyárlssapun, máris egy halom Prospektust nyomtak a ke­zünkbe, „Elvihetjük?” — kér­deztük. „Természetesen, hi­szen éppen az a célunk, hogy termékeinket Magyarországon is megismerjék.” Vagy például: a Miskolci Textilkonfekció Ktsz elnöke egyik nap egy angol prospek­tust kapott. Nagyon elcsodál­kozott, mert még olyan isme­rőse sincs, akinek angol isme­rőse van. A prospektust azért csak megnézte, s elismeréssel állapította meg: •— No lám, az angolok ilyet is gyártanak. Pedig semmi bizonyítéka nincs arra, hogy nálunk nem gyártanak-e különbet? De sok mindennel úgy vagyunk, mint néhány újító. Rágjuk magun­kat, töprengünk, kínlódunk, kisütünk vaiamil, végigjárjuk az újítók kálváriáját — s má­sutt már régen, különbül meg­valósították. Hol a hiba? Ott, hegy kicsit önmagunkba zár­kózunk, az egyes vállalatok gazdasági elkülönülése néha sokszorosan visszavetődik az új nem kellő ismertetésében. Meri, mire lenne szükség? Arra, hogy a jelentősebb újí­tások leírását összegyüjtsük, rendszerezzük. És ha az újító egy megoldáson löpreng, nem kellene mást tennie, csak mondjuk bemenni a műszaki könyvtárba, ahol teljes biz­tonsággal megállapíthatná: a megoldás új. vagy másutt már ismert. Az újítási szakemberek ügye is egyszerűbb lenne. Sok gond megoldásában nemcsak a saját, hanem egy sor üzem újítója is a „rendelkezésére” állna, és az újítók figyelmét jobban lehetne összpontosíta­ni a gyár sajátos gondjainak megoldására. És ha csak az újításokról lenne szó! Nagyiészben vonatkozik ez a termékekre is. Az LKM és a NIKEX 19 tagú szocialista műszaki exjoort brigádja szer­ződésében olvasható, hogy egyik célkitűzésként elkészítik a magyar gördülő anyagok ka­talógusát. Ez a szerződés nem­csak azt mondja el. hogy ez a 19 műszaki egy igen-igen nagy munkára vállalkozik (társadal­milag, munkaidőn túl), hanem azt is, még ma sincs össze­gyűjtve az olyan gördülő anya­gok műszaki leírása, amelya­Á féli vasárnapokon kfiíönvonatokon utaznak a falvak dolgozói a miskolci színház előadásaira 'Á Miskolci Nemzeti Színház Vezetői az idén arra töreked­nek, hogy a nagyüzemek pél­dájára a falvak dolgozóival is BZoros baráti kapcsolatot ala­kítsanak ki. Ennek biztosításá­ra érdekes és hasznos kezde­ményezést valósítanak meg. Az IBUSZ-irodával együttműköd­ve elhatározták, hogy a város­tól távoleső községek színház­kedvelő dolgozóit ktilönvonato- kon hozzák be az előadásokra. A tervek szerint a téli vasár­napokon á nagyobb termelő­szövetkezeti községekből és ipartelepekről tíz ilyen „szín­házvonatot” indítanak. A vo­natok minden állomáson, meg­állnak. és felveszik a színházba u tazókat. Az első színházvonat­tal az elmúlt vasárnap 552 ti- szalúci és taktaharkányi ter­melőszövetkezeti tag érkezett Miskolcra. Délelőtt megtekin­tették á város nevezetességeit, délután pedig megnézték a színház előadását: a Leány­vásár című nagy operettet. A további téli vasárnapokon — elsősorban Az, ember tragé­diájának előadásaira — Mező­kövesdről, Encsről, Sárospatak­ról, Rudahányáról, Edelényből indítanak külön „színházvona­tokat”. két gyártunk, vagy gyártha­tunk. Azt mondják, egyes kapita­lista országokban a termékek propagálására fordított összeg eléri a tőkés vállalkozás tisz­ta nyereségének negyven szá­zalékát.. Nagy propaganda ap­parátus működik, s a legfur­fangosabb, s a legköltsége­sebb eszközöket is felhasznál­ják a termékek népszerűsíté­sére, más gyárak termelési tit­kainak megszerzésére. Nálunk ilyenre nincs szükség, tie szük­ség van a mértéktartó ismer­tetésre, a népszerűsítésre. Sa­ját elvesztett forintjainkkal is érezhetjük a hiányát. A Mis­kolci _ Betonáru gyár bodrogke- resztúri üzemében például 1949-ben kezdték el a ríolit- tufából készített falazóblokkok gyártását. Termeltek, termel­tek, az építők és építtetők ki­csit bizalmatlanok voltak az új termékkel szemben. Volt eset, amikor egy-másfél millió blokk is ott állt eladatlanul. (Igaz, később rátértek a B—60- as födémbélések, majd az újtí­pusú egyesített termofor ké­ményeiéinek gyártására. Az új termékekkel népszerű, ismert lett az üzem.) És ma? Ma már nem. bírnak annyi tufa-blokkot gyártani, amennyit igényelnek. Most miért kell, s akikor mi­ért nem kellett? Bérautón megkezdték a gáz- szilikát kísérleti gyártását. Az építők, építtetőknél tapasztal­ható bizonyos ellenállás, bi­zonytalanság. És itt is csak egyet kell megkérdezni, vajon megtettek-e mindent az új ter­mék. népszerűsítésére? Tegyük köaskineesé újításainkat Vegyünk megint egy minden­napi példát, A Miskolci Házi­ipari Ktsz-bem elhatározták: alkalmazzák a harisnyaszem- felszedést. Három embernek alig akadt munltója. Végeztek egy kis propagandát, s ebben az évben 35—40 harisnyaszetn- felszedönőnek. volt munkája — s ez félmilliós termelést jelent. Így van ez nagyban is. Az SZMT az említett újítási kiál­lítás népszerűsítésére jó pro­pagandát végzett. Több mint 4 ezer ember nézte meg, s 900 műszaki leírást vittek el. Ha ennek csupán — minimálisan — 10 százalékát ,valósítják meg a különböző üzemekben, az is sok milliót jelent De hol kezdődik a sokmilliós terme­lés. a solrmilliós megtakarítás? Ott, ha találmányainkat, újí­tásainkat, termélceinket köz­kinccsé, ismertté tesszülc. Csorba Barna Ebben az évadban: húsz ^APJAIMÍ-esí Miskolcon és a megyében ebben az évadban húsz Nap- jaink-estet rendeznek, amelyen megyénk irodalmi lapja köré tömörült írók, költők találkoz­nak olvasóikkal. Az eddig meg­tartott irodalmi estek min­denütt nagy sikert arattak, és valószínű, hogy a tervezettnél is több író—olvasó találkozót rendeznek. Legközelebb Putno- kon kerül sor Napjaink-estre. Hároméves foválsliképző tanfolyam A Népművelési Intézet há­roméves továbbképző tanfo- lyamot szervezett a megyei irodalmi színpadok és színját­szócsoportok vezetői részére. A tanfolyam előadásait ha­vonta egyszer tartják a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak székhazában. A tovább­képzés elméleti részének be­fejeztével a résztvevők szak­mai vizsgát tesznek, amely egy jelenetnek, vagy egy fel­vonásnak teljes kidolgozásá­ból áll. Volt, nincs, de lesz... V szódavízről, vagy ha így jobban tetszik: a ssikvizről /í van szó. Még véletlenül sem. akarok arra célozni, hogy Miskolcon az utóbbi években nem a legjobb tapasztalatokat szereztük az ivóvíz ízéről, de lényeg az, hogy igen sok család rászokott a szódavíz fogyasztására. Nemcsak a fröccsöt kedvelők számára vált valósággal lét­szükségletté ez a bugyborékos (palacsinta sütéshez is alkal­mas) vízféleség, hanem, az egyszerűen csak ssomjűhozó hon­polgárok is naponta igénylik, azaz vásárolják. Az elmúlt né­hány napban azonban csak vásárolták volna __A szódavíz, a mi a kánikulai csúcsfogyasztás idején is szinte mindig kap­ható volt, egyszerre eltűnt, hiánycikké változott. Gyakori látvány volt az üres szódavizes üvegekkel üzletből üzletre, italboltról presszóra vándorló család, míg végül megunták, mert itt sem volt, ott sem■ volt, sehol sem volt. Sokan már arra gyanakodtak, hogy felrobbant a szikvízüzem. Talán még olyasmit is cincogtak áz egerek, hogy nincs elég bugy- borékunk, sőt akadtak olyan variációk is. hogy a sok érte­kezlet emésztette fel a hazai szikvíztermelést. Nos, az igaz­ság az. hogy a szikvízüzemmel nincs semmi baj, zavarta­lanul megtermeli a város ellátásához szükséges szik-, illetve szódavizet. Csak a szállítással volt baj, azaz nem volt mivel kiszállítani az üdítő nedűvel teli fiaskókat, mert az üzem minden gépkocsija egyszerre mondta be az ultit. Hogy ez nem érdekli a fogyasztókat? Hogy ők szikvizet szeretnének, illetve akarnak inni és kész?! Ebben bizony igazuk van! Az illetékeseknek idejében intézkedniük kellett volna. El tudom például képzelni, hogy más, esetleg bérbe vett, vagy köl­csönkért tehergépkocsikkal is meg lehetett volna oldani a szállítást. Az sem vigasztaló, hogy nyugi-hyugi, mert a há­rom gépkocsi ezekben az órákban már ismét szállítja a szó­davizet, és ma vagy holnap minden üzletben kapható lesz, A szomjúhozóknak tegnap is kellett volna, s egy-két gép­kocsin csak igazán nem múlhat egy ilyen óhaj teljesítése. (p. s.) Közlekedési gondok Miskolcon Naponként tapasztaljuk, hogy — különösen csúcsfor­galmi időben — mennyi bosz- szúságot okoz a villamoson, autóbuszon való utazás a mis­kolciaknak és a vidékről érke­zőknek. Pásztor Sándorral, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgató­jával is a város közlekedési problémáiról beszélgettünk: ar­ról, várható-e javulás 1964- ben? Hz fiUTÓKERmág mindig adós Pásztor elvtárs sajnos, 'nem sok jót mondhatott Nemrég jártak Budapesten az AUTO- KER-nél, mert ez a vállalat még az 1963-as évre is adós 3 autóbusszal. Azonban a sürge­tésre sem tudták leszállítani, mert nincs. Gondot okos, hogy a jelen­legi autóbuszpark 40 százaléka nagyon elhasználódott és ezzel a közlekedés lebonyolítása rendkívül nehéz és sok felelős­séggel jár, hiszen többnyire 7— 800 ezer kilométert futottak már. Van olyan kocsi, amelyet már négyszer újítottak fel. A meglévő autóbuszpark nem felel meg a megnöveke­dett városi forgalom lebonyolí­tására, hiszen csak az utóbbi háromnegyedévben is több mint 30 millió utast, szállítot­tak. Nagyrészük kis befogadó- képességű, korszerűtlen, úgy­nevezett egyajtós kocsi. El­mondta Pásztor elvtärs, hogy 1964-re 30 új autóbuszt, kértek, de ezek helyett húszat kiselej­teznek, tehát csak 10 kocsi jut fejlesztésre. A jövőévi szállítá­sokról már tárgyaltak az Ikarusz gyárral, ahol olyan ígéretet kaptak, hogy 1964. ne­gyedül negyedévében városi autóbuszok gyártására térnek át. Ebből valószínű, hogy jö­vőre, de 19G5-ben Miskolcra is elegendő jut majd. Kiöregedett villamosok A villamosparknál valamivel jobb a helyzet — mondta Pász­tor élvtárs —. bár itt is kevés még a meglévő kocsi. Sok a hatvan eszlendős pótkocsi, s ezek is kis befogadóképessé- gűek, teljesen korszerűtlenek. Sok vasvázas, bőrüléses villa­mos is fut már azonban a vo­nalakon. A második 5 éves terv' időszakára 10 csuklós vil­lamos volt tervezve, ebből 8 már megérkezett, kettőt pedig 1964. első negyedévében állíta­nak forgalomba. Bár kezdet­ben a csuklós villamosok nem valami nagy közkedveltségnek örvendtek városunkban, ma már nem idegenkednek tőle, megszerették az utasok. A meg­növekedett forgalomhoz azon­ban ez is kevés, sokkal több kellene. A Közlekedési Válla- lalat ugyanis ez évben eddig Gépesítik a nyékládházi kavicsbányát Parallel *— Tudod — sorolta öreg barátom —. a főnök Igen ká­romkodás volt. Annakidején sok ilyen akadt. Gyakran ap­ropó nélkül is mondta a magáét. Nem volt tekintettel az ön­érzetre, meggyőződése volt, hogy ő „adta” a kenyeret. Ezt is le kelleti, nyelni. Még mindig elviselhetőbb volt. mint az utcán sóhajtozva járni munka után. A sok trágárság így, vagy úgy elhúzott a fülünk mellett, de. amikor kellő körítés után azt vágta ki: — elseje után megválunk egymástól! — az súlyosabb volt minden drasztikusánál. Akkor jutott eszembe ez a keserű visszaemlékezés, ami­kor a minap egy leváltott tsz-clnök magatartása került szóba. Az elnök, hogy hogynem, rákapott a régi szóhaszná­latra: én adom a kenyeret! Az UT-k, a főnök urak világá­ban ezt meg csak lenyelték. Ma viszont, amikor a társadalmi haladás eltemette a magántulajdon privilégiumát, falun a szövetkezeti tulajdon lett általános, egyszer s mindenkorra lejárt az „én” mindenhatóságának. A vezetőt ma a tudása, gyakorlati jártassága, emberszerető bánásmódja emeli a ki- sébb-nagyobb közösségek élérc. Ha hiányzik, vagy megbom­lik a három tulajdonság egysege, akkor a vezető iránti el­ismerés, tisztelet egyre inkább clhalványodik. Amikor a sikertől valaki megrészegiil, a közösségtől is egyre inkább eltávolodik. Módszerei, vezetési stílusa egyre több ellenke­zést vált ki munkatársaiból. Ilyenkor automatikus következmény, hogy megsérül a tsz-demokrácia, s ez mind több ellenkezést, cllentótot vált ki. Ezek az ellentétek hatalmasodtak el. amikor a tsz köz­gyűlésének úgy kellett döntenie, hogy leváltsák a szóban- forgő elnököt. Nem különleges az, ami a fennhéjázó elnök leváltásával történt. Inkább úgy lehet mondani: természetes, mind ezt az »dók változása hozta. G. E. A NyAi ládháza melletti tavakban több, mint 40 évre elegendő kavicsréteget tártak fel. A rétegvastagság sok helyen eléri a 30—40 métert is. A mai műveléssel csak 5 méter mélységig tudták kibányászni a kavicsot, ezért a vállalat korszerű mélykotró berende­zést vásárolt Csehszlovákiából. A kavicsbánya mellett korszerű vasúti rakodót is épí­tenek. A munkafolyamatokat gépesítik. A beruházás több mint 26 millió forintba kerül. A bányában 1964. második negyedében kezdik meg az üzemszerű termelést. Képün­kön: üzemben a csehszlovák melykotró. már több mint 100 millió utast szállított. A villamosok túlzsúfoltsága különösen a reggeli csúcsfor­galmi időben és az esti órák­ban jelentkezik. Sajnos, a meg­lévő gépjármű és villamospark mellett lényegesebb javulás nem várható. Noha minden használható autóbuszt és villa­most beállítunk — mondta Pásztor £lvtárs — és a villa­mosokat két és félpercenként indítjuk reggel 5,30-tól 8-ig — több kocsi beállítására — mi­vel nincs — nem tudunk ígére­tet tenni. Az autóbuszok 5—6 percenként közlekednek, és délben is, 12—18 óra között sűrített villamosjáratok indul- nalc, a zsúfoltság megszünte­tése érdekében azonban töb­bet nem tehetünk. De sokat se­gíthet a közönség. Meggyorsít­hatnánk a közlekedést, ha az utasok megtartanák azt a sza­bályt, hogy a viteldíjat előre kikészítsek és ne akkor keres­géljék. amikor a kalauz felszó­lítja őket. Az ülőkalauz-rend­szerű járműveknél ez fokozot­tabb jelentőségű, mert az uía-. sole elállják az utat. akadályoz­zák a fel- és leszállást Váróterem épü! a Béke téren A helyközi forgalomnál nem előírás ugyan, hogy váróterem álljon az utasok rendelkezé­sére. Azonban az általános kí­vánság és vélemény, hogy a Béke téren létesített indító­állomáson, ahol nagy az autó­busz- és az utasforgalom, fel­tétlenül szükséges, hogy fedett helyen várhassák a. kocsik in­dulását. Ez különösen most. a havas, téli idő beálltával válik sürgetővé. A városi tanács mél­tányolta ezt a kényelmet és tervbe vette egy modern, új váróterem megépítését. Itt épül fel a menetirányító helyi­ség. amelyet modern URH-ké- szülékkel szerelnek fel, hogy állandó összeköttetést tartsa­nak a járművekkel. Itt lesznek a bérleti pénztárak is. A be­ruházási program elkészüli, jóváhagyták és az építkezés 1964. végére befejeződik. Addig is nagyon jó lenne azonban, hat az utasok tájékoztatására oz autóbusz megállóhelyekre ki­tennék a táblát, amelyen jelez­nék a kocsi menetrendjét, in­dulási idejeit. Egy fél évvel ez előtti cikkünkben is kértük már ezt... Elkészül a keitdsvágány Nincs nagyon szem . előtt, de a repülőtérről érkező, sokszor külföldi utasok is meglepődve tapasztalják, hogy az itteni végállomáson egy kiselejtezett villamoskocsi szolgál váróter- mül és indítóállomásként. -Vég­re ez a gond is megoldódik, mert a következő évben itt is épül inditóállomás váróterem­mel. Elkészül végre a diósgyőri kettős vágányé villamosvasút, s december végére megindul­hat a forgalom. Ez gyorsítja majd a kocsik futási idejét, enyhít a zsúfoltságé»?, , Beróczjd Efß

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents