Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

Kedd, 1963. december 10. £SZ AKM AGT ARORS ZÄO ummmmammtmammmammmmrmr. 3 mmkiwmpm wnwinr« Megkezdték a tíSöídcSaréci pezsgőkor számítását X Tokaj-Hegyaljai Állami .Pincegazdaság tibolddaróci pincészetéből megkezdték a pezsgő alapanyagául szolgáló bor elszállítását. Ezen a vidé­ken, a Bükk déli lankáin, a szelőktől és fagyoktól védett tibolddaróci domboldalakon csaknem 500 holdon termelik a pezsgő készítésére kiválóan alkalmas bort. Az idén igen jó termést szüreteltek, s a pincegazdaság a tervezett 4000 hektoliter he­lyett 6000 hektolitert vásárolt feL Az idei must kezelését befe­jezték, s az első szűrés után most megkezdték a pezsgőké­szítésre használt bor elszállítá­sát Budafokra, a feldolgozó helyre-. Eddig már mintegy 700 hektolitert szállítottak el. Jól bevált egy szovjet módszer Diósgyőrött Töprengés egy étteremben mintegy icet nőnapja mutatta be Sz. I. Barin, a nyizsnyij- tagili kohászati kombinát ke- mence-főmestere az acélolvasz­tó kemencék fenék- és oldal­falainak gyors javítására, fala­zására vonatkozó találmányát a Lenin Kohászati Művekben. A nagy fontosságú eljáráson kívül, amelynek bevezetésére előkészületek folynak, azt is ajánlotta a diósgyőri szakem­bereknek, hogy a martinkemen­cék csapolónyílásainak időn­kénti javítását, falazását az 5 módszerükkel, vízüveges keve- i'ékű masszával végezzék. A diósgyőriek megfogadták a ta­nácsot, s az egyik martinke­mencénél a szovjet szakember irányításával be is vezették az új eljárást. Azóta pedig már minden kemencénél ezt alkal­mazzák. Az új módszer nagy­szerűen bevált. Míg korábban a nyolc-tíz naponként sorra kerülő csapolónyílás falazásnál két és fél, három órát is kellett várakozniuk a berakással, hogy a javítóanyag kellően megszi­lárduljon, beégjen, addig az új keverékű anyaggal végzett ja­vításnál a kemence berakását, adagolását azonnal végezhetik. Így egy-egy acélolvasztónál ha­vonként több mint tíz óra időt nyernek, ami a berendezések tökéletesebb, eredményesebb kihasználását teszi lehetővé. Az új módszer rendszeres al­kalmazásának is jelentős része van abban, hogy a diósgyőri martiniizemben csupán novem­berben mintegy 3800 tonna acélt olvaszthattak esedékes tervükön felül. Hogyan gazdaságosabb?! ' Girinesi tanulság i _. . j mostanában I Gmncsen | gyakran szóba kerül a tsz-demokráeia. Azt mindenki tudja ebben a köz­ségben, hogy ez a fogalom mit jelent. Amikor arról kell dön­teni,, hogyan igazítsák akara­tukhoz a holnapot, munkát, terveket, jövedelemelosztást, akkor a tsz közgyűlése hatá­roz. Mióta szövetkezet van Gi- rincsen. itt is ez a legmaga­sabb fórum, bizonyítva, högy a tsz dolgozói nemcsak tagok, hanem egyenjogú gazdák is. A vezetőség a többség akara­tának végrehajtója, irányítója. Két tanulságos eset: a fagy­kár biztosítás és egy gép vá­sárlása körül támadt vita mi­att kerül ma gyakran szóba a tsz-demokráeia. Tavaly a ve­zetőség azt ajánlotta a tagság­nak: kössenek fagykár biztosí­tást a 300 hold búzavetósre. Valaki hirtelen közbeszólt: ~~ Felesleges rá költeni ...; A hirtelen támadt kijelentést aztán többen felkapták. Végül az ellenkezést sem számokkal, lsem tényekkel, sem érvekkel nem lehetett megdönteni. A közgyűlés élvetette a biztosítást. Akik a közgyűlésről hazamen­tek, úgy gondolták, jól végez­ték dolgukat, megmentettek a 'biztosítótól 20 ezer forintot. A Rapitox permetezőgép vásár­lását is lemondták. A 69 500 fo­rint vásárlási összegből az ál­lam 37 500 forintot engedett volna el. A 60 hóid dohányhoz, ía 10 holdas 'kapáslucernához, a 20 holdas cukor- és a 17 hol­das takarmányrépához nagyon kellett volna ez a gép. Mivel lemondtak megvásárlásáról, egy szomszédos tsz és a Nö­vényvédő Állomás végezte el a permetezést. Ez 25 ezer fo­rintba került. Most, hogy már csaknem el­telt a 63-as gazdasági esztendő, sokan gondolkoznak Girincsen. A vezetőség „megsértette” a tsz-demokráciát. Biztosította a kalászosokat. Egy . ideig a tag­ság nem is tudott semmit er­ről a biztosításról, csak akkor árulták el. amikor kiderült, hogy a kemény 63-as tél a 300- ból 21Ó hold kalászost teljesen tönkretett, de csökkentette a termésátlagot azon a 90 holdon is, amit nem szántottak ki. A biztosítás érvényben volt, s a kifagyás, a hozamkiesés után több mint 270 ezer forintot kaptak, továbbá kártérítést kaptak a dohányban és a zöld­ségben esett kár miatt is. ösz- szesen 333 ezer 710 forintot ír­tak jóvá a girinesi Rákóczi Tsz-nelc. Az egész évi biztosí­tás 139 ezer 429 forintba ke­rült. azt mutatják, hogy előrelá­A számok tásból a tsz vezetősége vizsgá­zott jól. Ma már nincs olyan tsz-tag, aki neheztelne, így a tsz-demokráciának megsértése bocsánatos „bűnné” minősült. Hanem a Rapitox megvásárlá­sát már nem merte megkoc­káztatni a vezetőség. Most ki­számolták a könyvelőségen, hogy ha a közgyűlés a vásár­lás mellett dönt, akikor mind­össze 6 ezer forinttal tartoz­nak az államnak és jövőre jó­val kevesebbe került volna a permetezés. A tanulság az lett, hogy jövőre már nem ellenkez­nek, megvásárolják a gépet. G. E. Október 26-án nyílt meg Edelényben a Bódva Étterem. A község lakosai már nagyon várták, mert 1963. január 29- én zárták be elődjét és július 15-re ígérték az átalakítás be­fejezését. Firtatni az építkezés elhúzódását igen bonj'odalmas lenne, s inkább regény lenne belőle, mint cikk. Az átadás óta a XX. és a XII. osztályú ét­teremben naponta 400—500 vendég fordul meg. A konyhán nemcsak meleg, hanem nagy mennyiségű hideg ételt is főz­nek. Innen látják el az edelé- nyi italboltokat kocsonyával, vagdalttal, bécsiszelettel. A II. osztályú helyiségben zenekar játszik, az ablakokat függö­nyök takarják. Óriási filaden­drtxnok szépítik az egyébként tetszetős helyiségeket. A Bód­va Étterem jelenleg méltó a községhez, s teljesen elhomá­lyosítja elődjét. Kevés ráadással különbet Miféle kifogást lehet akkor emelni? Igaz, „eső után” va­gyunk, azért mégsem árt né­hány konzekvenciát megemlí­teni. levonni. Eredetileg a be­ruházók, a Borsodi Vendéglá­tóipari Vállalat vezetői azt ta­nácsolták: tőépítéssel, vagyis teljesen új épületben alakítsák ki, a távlati fejlődéssel is szá­molva a (Edeleny nyolcezres lakossága nemsokára 14 ezerre nő) vendéglátóipari létesít­ményt. Egy ilyen épület ki­Csöhhent as adósság Az Ózdi Kohászati Üzemek blokksorán dolgozó brigádok novemberben nagyszerű ered­ményeket értek el, s így nem­csak havi tervüket teljesítet­ték, hanem a 8 ezer tonnás évi lemaradásukból is csökkentet­tek mintegy 3500 tonnát. E nagyszerű eredményhez elsősorban a kettes műszakon dolgozó Csomós Zoltán főniű­I vezető és Roszjár János for­rasztár, valamint Tóth Ávpád előhengerész kollektívái járul­tak hozzá. Esedékes tervükéi ugyanis, amely 750 tonna volt műszakonként, 793 tonnára tel­jesítették. Rajtuk kívül dicsé­retet érdemelnek még a né­gyes, és a hármas műszakban dolgozó brigádok is. A feldol­gozó üzemek is jól kihasznál­ták a blokksor túlteljesítéséből adódó lehetőségeket. A lemez­soron 126.8, a tartósoron 108.9, a triósoron pedig 105.3 százalé­kos tervteljesítést értek el. A szerencsi vasutasokról A SZERENCSI fűtőház dol­gozói lényegében ugyanúgy él­nek, munkálkodnak, mint más vasutasok. S hogy mégis írunk róluk? — Történik itt néhány olyan dolog, amit mások is követ­hetnének. — Igen. Majoros Ist­ván mozdonyvezetőnek igaza volt, amikor mint elnökségi tag, megjegyezte ezt a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának egyik elnökségi ülésén. Nos. Hát munkájukon kívül, az átlagos havi 270 szolgálati órán kívül mit is csinálnak a szerencsi fűtőház dolgozói? — Először talán beszéljünk a fiatalokról — mondta a fű­tőháznál Nagy György vonta­tási reszortos. — A leglénye­gesebb talán az, hogy a mint­egy 200 dolgozó közül csak­nem minden fiatal KISZ-tag. 48-an vagyunk a szerve­zetben — adja meg a pontos „létszámjelentést” Pásti Éva, a KISZ-ütkár. — És a 46 fiatal közül negyvenen neveztek be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba, s közülük 35-en cl tqml falusi csizmadia, aki az édesapja volt, már nem él. Elesett a háborúban. Nem lehet büszke fiára. Ha él­ne, bizonyára büszke lenne Mert Laci megérdemli. Sze­rény férfi, kiváló szakember és sokoldalúan művelt. Magas, testes: szálas gesztenyebarna haja fürtökben hull fülére. Szeme különös, szép; halvány­zöld karika közepén lencsénví barna pont. Fölötte dús. szőke szemöldök. Hangja zengő tenor Ha beszél — mintha csendesen prédikálna. Ezt meg is jegyez­tem, s ő rámnézett, elmosolyo­dott majd így szólt: — Nem véletlen. Papoknál kezdtem tanulmányaimat. Ere­detileg pap akartam lenni... A háború után ketten voltak árvák a családban. Laci tanulni akart. De a szegénység... Fel­vették a papi szemináriumba. Tálaló diák volt. Ö tálalta fel az ételt a papoknak, s ezért kosztot kapott. De hiába élt a papok közt, nem hatott rá a szent beszéd, tudatában nem erősödött, hanem egyre inkább lazult, és csuna kétkedéssé vált a vallás. A vastag falak mögül mindig kifelé nézett Ki. a meg. újhodó. tisztuló életbe. S ha csak tehette — kiszökött. Be­járt a reálcimnáriumba és a diákszövetségbe. Titokban. A fiúk M fi ezekek rá. Tudták, hogy mennyit dolgozik a napi konvbán, s azt is. hogy kitűnő tanuló 1949-ben kikerült a szemi­náriumból. Ösztöndíjat kapott és kollégiumban lakott. Érett­ségi után egyetemre ment, on­nan állami gazdaságba került gyakorló állattenyésztőnek. De 25 éves korában már főállatte- nyésztő volt. Ma is az. S ennél nem is vágyik többre. Hiába kínálják neki az irodát, nem kell, sem kutatóintézet, se mi­nisztérium. Ö a gyakorlat em­bere. Azt mondja: a gyakorlat­ban kutatni is lehet... Tömören fogalmazva — eny- nyi az élete. De hozzátartozik még az is, hogy van vagy öt kitüntetése, tehát mestere szak­májának, s mellékesen verse­ket ír. A kitüntetések azt je­lentik, hogy az ország legjobb állattenyésztői közé tartozik. A rábízott tehenek mindegyike több mint négyezer liter tejet ad évente, de vannak hat, sőt hétezer literes tehenei is. E? országosan is kiváló. És arra büszke, hogv ő nevelte az or­szág két legjobb bikáját. Verseire is büszke, azokat is nagyon szereti, de nyomtatott költeménye még nem jelent meg. Érdekes verseket ír, egyi- ket-másikat közölni is lehetne, de minek? Költő sosem lesz belőle, ö is tudja ezt. S nincs is nublikálási szándéka. Ez Laci — a kiváló főállatte- nyésztő. Megnéztük együtt a jószágokat is. Mondhatom —• gyönyörűek. Azután leültünk egv Dohár bor mellé és beszél­getni kezdtünk. Mindenről. TXgy. ahogv jött. Először fel­tűnt. hoßv jókora fett van ka- bátujja könyökén. Észrevette, hogy nézem. Elmosolyodott. — Magam foltozok — mond­ta. — Kicsit nagyokat öltök, de így is jó. Munkába jó. Egyéb­ként megnézheti, van vagy húsz öltöny ruhám ... — Tehát még legény — mondtam; —- Vagy már.., Nevetett. — Nem váltam el — felelt. — Agglegény vagyok. Már agg­legény ... Ezután a versekről beszél­tünk. Versei búsak, komorak. Ennek az az oka, hogy ha Laci egyedül van — már megles­tem — komor, lehangolt. Tehát nem szereti a magánosságot. Ilyenkor írja a verseket. Egyéb­ként. társaságban, ő a legvidá­mabb, a legpajkosabb. Elisme­ri: nem jó egyedül élni. — Egyszóval: szeretne meg­nősülni? — Igen — felelte. — Az az egyik legnagyobb vágyam. Szép, értelmes feleség. — És a versek? Azokkal mi a célja? — Kedvtelésből, szórakozás­ból, időtöltésből, nem is tudom pontosan, miért frok? Jól esik verseket írni, ez az igazság. Engem ez kapcsol ki, más szó­rakozni megy... — Melyik versét' tartja a legszebbnek? Elgondolkozott, majd így fe­lelt­A zt, hogy több, mint négyezer liter tejet adnak évente a tehe­nek Ez a legszebb költemén”. Ebből haszna van mindenki- nek. De még ez is kevés. Cé­lom és vágyam az, hogy hat, nyolc, majd tízezer liter tejet már teljesítették a követelmé­nyeiket. Vagyis 35 fiatal már szocia­lista módon dolgozik, él és ta­nul. Mit érteinek ók szocialista életen? •— Azt, hogy munkaidő után is igen sokat vagyunk együtt, s ezeket az egyiittléte- ket nemcsak szórakozással, ha­nem munkával töltjük el — válaszolta Pásti Éva. — Társa­dalmi munkában például együtt voltunk szüreteim. Olaszliszkán 11 mázsa szőlőt szedtünk le. A vagonrakodás­nál is segítünk. Novemberben 520 torma szenet raktunk ki, mert tudtuk, hogy a vagonok nem vesztegelhetnek, várnak rájuk a bányák, a gyárak és a vállalatok... A közös szórakozások is hasz­nosaik: voltak már színházlá­togatáson, karácsonykor pedig olyan műsoros estet rendez­nek, amelynek bevételéből a KISÉ-zesnekar számára kíván­nák felszerelést vásárolni. És a tanulás? Heten járnák technikumba, egy KISZ-tag pedig a levelező tagozaton egyetemi hallgató. fejjünk egy tehéntől évente. Az lesz igazán gyönyörű köl­temény. Tej, rengeteg tej. Mert higyje el: a tej nem prózai do­log. A tej gyönyörű líra. Külö­nösen, ha friss, meleg, édes és habzik. Ha sok tejet látok — mindig megszáll az ihlet. Olyankor az emberekre, a gő- gicsélő csecsemőkre, a rózsa­színarcú anyákra és a sok-sok városi kisgyerekre gondolok. Behunyom a szemem, és látom, odaképzelem őket magam elé, amint jóízűen isszák a tejet.:. Ilyenkor verset kell írnom... Költeményt a tejről... és azok­ról, akik a tejet szeretik. Ezért akarok én olyan teheneket te­nyészteni, amelyek tízezer li­ter tejet adnak évente... — Mikor lesz az? — Talán nem is nagyon so­kára. Tíz év múlva sok olyan tehén lesz, amely évi tízezer li­ter tejet ad. Hiszen ezért, dol­gozunk, El kell érni a világ­színvonalat. De közben a világ- színvonal is elmélkedik, mert másutt is dolgoznak, nemcsak nálunk... Bent voltunk a témában. A mezőgazdaságról, az állatte­nyésztésről beszélgettünk. Laci lírai hangon, de‘szenvedélyesen magyarázott és bizonyított. — Első és legfontosabb fel­adatunk ez: sürgősen világ- színvonalra emelni a magyar mezőgazdaságot, öt, maximum tíz év alatt utói kell érni a leg­jobbakat ... És ez csak nagy­üzemben lehetséges... A beszélgetést hirtelen és szándékosan vi ss zákány arítot- tam a versekhez Ezt kérdez­tem: — Ha elismernék, mint köl­fűti mit csinálna? No, de az idősebb dolgozók sem maradnak le a fiatalab­bak mögött. Ök a példamuta- tóak. Közülük 12 brigád dol­gozik a szocialista címért. Cso- rosz Sándor, Buka Pál, Buhal- la János és Kovács Miklós mozdonyvezető brigádjai talán a legkiválóbbak. És száz szá­zalékra teljesítik tervüket Bárdosi László lakatos cso­portvezető, illetve Sárkány Im­re művezető irányításával a karbantartók is. — Ha pedig megbetegedik valaki közülük, munkaidő után feltétlenül meglátogatják — hallottuk Nagy Györgytől. — S az is jó doíog, hogy a kép­zettebbek segítik az általános iskolában tanulókat. MINDEMELLETT a szeren­csi vasutasak nem hanyagol­ják el a szakmai továbbkép­zést sem. Jövőre ezen a vona­lon is megkezdődik a villamo­sítás, a mozdonyvezetők tehát már január elejétől továbbkép­ző tanfolyamon vesznek részt, hogy a villanymozdonyakon éppúgy megállhassák majd he­lyüket, mint most, a fekete gőzmasinákon. R. A. Tétovázás nélkül, azonnal válaszolt: — Akkor is állattenyésztő lennék. — Miért? — Mert a versírás nálam csak szórakozás ... Hiszen mondtam már.. s De az állat- tenyésztés — szenvedélyem. Életem értelme és célja. Vagy­is: bennem a kettő kiegészíti egymást. Nekem a tej és a köl­temény egyet jelent... Hirtelen mást Kérdeztem. ■— Milyenek beosztottjai, az emberek, akikkel együtt dol­gozik? Meglepően válaszolt. — Nem olyanok — mondta —, mint amilyenekről Illyés Gyula a „Puszták népe” című könyvében írt. A mi állatte­nyésztőinknek — kiszámítot­tam — ötször annyi a jövedel­mük, mint a „Puszták népé­ben” leírt állattenyésztőké volt. É's ezek már nem nusztai nének. Színházba, moziba jár­nak, könyveket, újságokat ol­vasnak és saját tulajdonuk a rádió, r televízió. Egyébként erre nevettem őket. Naßvon jól megértjük egvmást és nemcsak a tnkarmánykeverésről beszél­getünk, hanem könyvekről, po­litikai kérdésekről is. Sokszor a munka után még órákig effvütt ülünk az istállóban és beszélgetünk. vitatkozunk ... Persze, a teibe-mmot sem hagy­juk ki a vitából... Ezután már csak kérdeztem és felietrveztem, amit válaszolt. — Maga szerint melyik a leg­szebb művészet? — Vers. zene. kén. —- Mire költi a' legtöbb pénzt? — KÖnvvekre. Havonta átla­gosan ötszáz forint értékű vitelezési költsége 1 millió fo­rintba került volna. Eredetileg 620 ezer forintba került volna az átalakítás, de mivel az épí­tők a régi épületnél sok, előre nem látható, rejtett hibára bukkantak, így ténylegesen 720 ezer forintot használtak fel az átalakítás céljaira. A vendég, mivel csak az éttermeikben fordul meg, nem látja azokat a kellemetlen következménye­ket, amelyek még az átalakí­tás után is fennállnak. Igen szűkek a raktárhelyiségek; s ez nagyban hátráltatja a sze­mélyzet munkáját, akadályoz­za azt is. hogy az étterean ele­gendő áru- és raktárkészlettel rendelkezzék. A jelenlegi hely­zet azonban már tény, és tu­domásul kell venni. A beruházó annak idején ja­vasolta. hogy emeljenek új épületet. Valóban, ez jelentett volna teljes megoldást, s ha 720 ezer forint helyett 1 mil­liót költenék egy új vendég­látóipari létesítmény kialakí­tására, akkor a későbbi igé­nyeket is lei tudnák elégíteni, azokat, amelyek a község ro­hamos fejlődéséből, lakói Kó­mának gyarapodásából leövet­kezik. Ha „eső után is”, azért ezt mégis meg kellett jegyez­ni. Meg kell becsülni! Sokféle vendég fordul meg a két étteremben. Többségük kultúráltan .szórakozik, s veszi igénybe az étterem szolgáltatá­sait. Vannak azonban reni- tenskedők is. Gonda János üz­letvezetőbe! yettes sok példát tud említeni. A tetszetős, szép műanyagborítású asztalok úgy készültek, hogy a lábakat szár­nyas csavarral erősítették az asztalhoz. Alig telt el egy né­hány hét, az asztalok már in­gadoztak, mert a csavarokat kihajtották. Most mindahányat teljesen át kellett szerelni. Az étterem vezetőinek jogos a kérésük, amikora vendégek­től azt várják, hogy jobban becsüljék meg az említett, nem kevés összegből átalakított ét­termet, a függönyöket, a virá­gokat, s az étterem valameny- nyi berendezését. Hiszen így' valamennyiük örömére szol­gál, úgy pedig valamennyiüket bosszantja. — garami — könyvet vásárolok. Rengeteg könyvem van. — Mennyi a jövedelme? — Termelési prémiummal együtt körülbelül négyezer fo­rint havonta.:. Megörvendeztetett az a nagy tájékozottság, az a sokrétű mű­veltség, amellyel ez a fiatal íő- állattenyésztő rendelkezik. A könyveket nemcsak megvásá­rolja, hanem el is olvassa. Nem egyszerűen kiváló állatte­nyésztő, hanem igen művelt, táglátókörű ember. Arra gon­doltam, hogy bár minden szak­emberünk ilyen lenne. S végül ezt kérdeztem meg: — Van valamilyen vágya &Z életben? Hosszas gondolkodás után felelt. ár beszéltem vágyaim­ról. Azokon kívül más nincs. Dolgozni. Ez at egyetlen vágyam. S ebben ben­ne vannak a legszebb, legna­gyobb emberi vágyak. Mert munka nélkül nem teljesednek a vágyak Éppen ezért csak dolgozni akarok. S ha elérek valamit, ami jobb, szebb a ré­ginél — akkor boldog leszek- Azt vallom, hogy ha az embef csak egy kicsit is előbbre segí' ti a szocialista építést, akkof már nem élt hiába és teljesed­nek vágvai. Ha pedig az éle' temben sikerülne valami külö­nösen nagyot, szépet, kiemelkc' dőt alkotni — azt is ugyan' olyan szeretettel tenném, mint azt, hogy most járom az istái' lókat, beszélgetek az emberek' kel, terveken töprengek.• ' Egvetóvni akkor is csak égi" szerű állattenyésztőnek éret­ném magam. Soeadrei Józsc-Mf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents