Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-08 / 287. szám
Vasárnap, 1963. december ÜL es^akmagtarorstag 7 Húsz éyes a diósgyőri kohászok festőszakköre 5 17,700.000 forinttal 1 „egyengetjük™ a víz útját » Amikor kinyitjuk a csapot, »vagy a leöntőbe zúdítjuk a mo- Jsogatóvizet, nem is tudjuk íel- e mérni, milyen hatalmas, sok J pénzbe kerülő vízhálózati rend- aszer áll rendelkezésünkre, • Borsod megyében csak a jövő »évben 17 700 000 forintot for- Jdítanak a víz- és csatornaháló- Jzat fejlesztésére. S ez a mun- ®ka hasonló nagy befektetések- ®kel évek óta folyik, s még sok «évig el fog tartani, hiszen sok •volt a pótolni való, s az új települések is új igényt jelentejnek. J Az ózdi „vízügyek“ » Ózdon, ezen a nagy ipari te* lepülésen különösen elmara- »dottak voltak a közmű-viszo- »nyolc. A város csatornázását Jl960-ban kezdték el kiépíteni, «s 38 millió forintot irányzott Jelő államunk erre a célra. 9 Úgy volt, hogy ebben az év- •ben befejeződik a nagy munka, »de a gépi berendezés felszere- Jlése áthúzódik 1964. első felé* re. • Ez az új szennyvíztisztító te- J lep 20 ezer lakó kiszolgáláséira alkalmas, s a jelenlegi de- Jrítőt meg lehet szüntetni. » Ezzel a nagy beruházással »azonban még mindig nem oldó- Jdik meg Özdon a vízellátás. Ennek megjavítására 40 millió forintot fordított államunk, s ebből az összegből ez év végére elkészül az új íőnyomóvezeték, és a tározó medence. Ezzel a város alapközmű hálózatát hosszú időre biztosították. Mindez azonban csak a berendezés. Ennek működtetéséhez jóminőségű ivóvíz kell. Abban pedig egyelőre hiány van Özdon. De csak egy ideig, mert 1965-ben a tervek szerint üzemel már a lázbércí tározó, amely többek között Ózd vízellátását is biztosítja majd. A felszíni vizek problémája Egy-egy új településnél külön gondot okoz az eddig megszokott útjukon haladó felszíni vizek elterelése. Kazincbarcikán 9 millió forintos ráfordítással egy övárok építését kezdték meg az idén, amely a felszíni vizeket a Sajóba vezeti. A munkát 1S64- ben befejezik. Ugyancsak Kazincbarcikán, ebben az évben ért véget, a Tar- dona-patak szabályozása. Mit építenek Sátoraljaújhelyen ? Sátoraljaújhely is egyike azoknak a városoknak, ahol igen sokat kell még költeni a közművesítésre, hogy végre elmondhassuk: minden rendben van. A jövő évben kezdik meg a vízhálózat, felújítását, összesen 9 és félmillió forintot irányoztak elő erre. s ebből 1964-ben 3 millió forint értékű munkát elvégeznek, s ha minden jól : ----------— m egy, 1965-ben befejezik a rekonstrukciót. A város szennyvízcsatornájának elkészítésére csak a későbbi időben kerül sor. Jövőre még csak a terveket dolgozzák ki, a kivitelezés ideje 1365—66- ra marad. Égj’ új járási székhely gondjai Több vonatkozásban gondot okoz Encsnek, mint járási székhelynek, megfelelő, rangjához illő kiépítése. Nemcsak, hogy alkalmas, nagyobbszabású épületek nincsenek, de egyelőre még ezek felépítését is gátolja a közművesítés teljes hiánya. Encsen a további beruházások alapját biztosítja a jövőre elkezdődő vízügyi építkezés, amellyel az alapközmű első egységét: akarják létrehozni. Ezzel az 5 millió forintos munkával lehetővé teszik az épít- 'kezések megkezdését. Megépül a csatorna főgyűjtő vezeték, és a derítő első egysége. Azérí kutakra is szükség vau Azonban nem lehet mindenütt nagy víz- és csatornahálózatokat építeni. Szükség van egyszerű, évezredek óta jól bevált módszerekre is, kutak fúrására. Ilyen fúrott kutat készítenek jövőre Dámócon. Cso- bajon és Lácacséke községben. Mezőkövesden, a híres Zsóri- fürdőn új kutat fúrnak 1964- ben. Az újabb gyógyvíznyerő hely kiépítése 2 millió forintba fog kerülni. A. I. működik és készül az évforduló megünneplésére. Ebből az alkalomból Diósgyőrött jubileumi kiállítást rendeznek. Felső kép: Dolgoznak a f csőszakkor tagjak Alsó kép; Válogatják a kiállításra kerüld festményeket. A GYÁRKAPUN TÚL Egy gépkocsi nem áll meg Pótkocsis tehergépkocsi zúg Végig surrogó gumikkal Hatvan Utcáin. A kocsi egy presszó leié közeledilc. A zúgás halkul, E a gépkocsivezető, Havas Aladár lába megszokottan, szinte öutomatileusan csúszik a fékre. Hetenként háromszor közlekedik Miskolc és Budapest köpött Ütközben itt mindig megéli, megiszik egy duplát, pihenteti izmait, az idegeit. Már szinte érzi a kávé illatát, az Izét. A kocsi mégis újból felrúgó motorral rohan el a Presszó előtt. — Miért nem állt meg? Most bem kívánja a feketét? — Öh! Dehogynem — dör- *högi —, nagyon kellene, de Uíost nincs időm. . A magyarázat igen egyszerű. A szállítmány — vasúti kerékpárok — a Diósgyőri Gépgyár érméké. Ilyenkor, a hónap vételé nagy a roham a gyárban, s hogy a termék időben ^menjen, Havas maga is neki- jödirkőzött és segített a pakolásnál. És ez a tízpercnyi, leképezésre szánt idő? — A Ganz-MÁVAG-ban várnak. Exportáru. A diszpécser, már ki tudja hányad- *aor. telefonált a kapuhoz, nem g'keztem-o még meg, hogy nekikezdjenek összeszereléséhez. Magyarázatképpen el kell mondani, hogy Havas Aladár nem a gyár-, hanem a 3. r.z. AKÖV gépkocsivezetője. Miért izgatja hát akkor, hogy a vasúti kerékpárok minél hamarább Pestre, illetve a megrendelőhöz érkezzenek?... Akinek „nem kellenek“ a milliók A gyárigazgató irodájában füstfelleg kavarog. A füstfelleg arról árulkodik, hogy az asztal körül ülő férfiak hosszú idő óta tárgyalnak. A lassan, súlyosan zuhanó, vagy gyorsan pergő szavakból az az aggodalom csendül ki, elkészül-e időben a gyári rekonstrukció vagy sem? A beruházási osztály képviselője nem bízik a sikerben, mert — mint ismételgeti — a tervezettnél kevesebb milliót építettek be. Ezek a megjegyzések láthatóan bosszantják az építőipari vállalat igazgatóját, s egyszer kitör belőle. — Mondd, miért beszélsz te folyton a milliókról? A kohó kell nektek, vagy az, hogy el- költsíik a milliókat? Nekünk, a mi vállalatunknak — mondja magyarázatképpen — a bér, a jutalom, és a nyereségrészesedés szempontjából előnyösebb, ha minél több milliót építünk be, de a közös érdek mégis az, hogy kohó legyen és minél több millió maradjon meg. Röpke ideig csönd támad és magában mindenki igazat ad a Mélyépítő Vállalat igazgatójának. Az igazgató pedig egy esetre gondol. Nagy munkát végeztek a BVK-ban. Ott is sürgették a vállalatot, ennyi meg ennyi millió még hátra van. A végén elámultak, amikor a vállalat (képletesen szólva) több millió forintot visszaadott: köszöni, erre már nincs szükség, a munkát elvégezték. A BVK- sok azt sem tudták, hová legyenek örömükben, hiszen pontosan ennyi hiányzott egy fontos munka elvégzéséhez. Hetek óta azon főtt a fejük, honnan teremtsék elő a hozzá szükséges milliókat. . Dehát miért takarékoskodtak a mélyépítők? Az ő vállalatuk és egyéni érdekük mást kívánt ... Egy akink éjfélkor is világos Az óramutató az éjfél közeledtét jelzi. Az éjszaka csöndet és sötét fátyolt borít a ki- liáni lakónegyedre is. A Lányi Sarolta utcában az égjük bérház harmadik emeleti lakása konyhájának ablakából fény szűrődik lei. A kicsi konyhában egy nyúlánk. 30 év körüli mérnökember, Gáspár Jenő hajlik a konyhaasztalon fekvő Iratok fölé s ceruzája gyorsan siklik a papíron. Tanul? Nemi Ta- nftl — Tanít? Otthon? — kérdezhetné valaki csodálkozva. A felvilágosítást Pásti Lajos, az LKM szakszervezeti bizottságának termelésfelelőse bárkinek szívesen megadja. — A szocialista brigádmofc- galom — mondja — egy új, sajátságos gondot „szült”. A gyárban több mint 7000 ember dolgozik szocialista célkitűzésekkel. A célkitűzések szerint, mindenkinek tovább kell tanulnia. De hogyan? Az állami szervezett oktatás a felének sem biztosít lehetőséget. És a sokezer nem szocialista brigádtag közül is sokan akarnak tanulni. Vannak, akik • nem tudnak iskolába járni. Vidéken laknak, a vonatok, autóbuszok nem alkalmazkodhatnak az egyes emberek igényeihez. Mi lehet a megoldás? A gyár főmérnöke három évvel ezelőtt a műszakiakhoz, elsősorban a fiatalokhoz fordult: szakmai könyvek írásával segítsék, tanítsák a gyár dolgozóit. A szocialista brigádmozgalom első kézikönyvét a forrasztárok számára az említett ifjú mérnök, Gáspár Jenő írta meg. A dolgozók nagy örömmel fogadták (és nemcsak itt, hanem Özdon is. ahol a könyv utánnyomására kértek engedélyt). Nyelvezete egyszerű, nem kíván technikusi előképzettséget, alkalmas arra, hogy a brigádtagok egész sora helyhezkötöttség nélkül tanulmányozhassa és ebből vizsgát tehessen. És. hogy írója mennyit dolgozott vele? — Két év alatt körülbelül Ahonnan 23 községet A mezőcsáti földművesszö- I vetkezet cukrászüzemében már . javában folynak a karácsonyi I előkészületek. Az egyre fejlődő kis cukrászüzemből 23 környező községet látnak el édességgel. Balajti Lászlónak, a cukrászműhely vezetőjének és társainak „cikklistáján” több mint 60 féle cukrászsütemény szerepel, s ezekből mintegy harmincat sütnek állandóan. Most, a közeledő ünnepek előtt azon3000 óra alatt írtam — mondja Gáspár elvtárs. — Kétezer forint jutalmat kaptam. De erre se számítottam. Nem pénzért csináltam. Kicsit önző vagyok. Itt dolgozom, a tüzeléstechnikai üzemben. Ha a dolgozók jól dolgoznak, nagyobb szakmai hozzáértéssel végzik a munkájukat, tulajdonképpen a magam munkáját könnyíteni meg. És ezzel egy kicsit törlesztettem is. Egy mérnök képzése az államnak legalább 100 000 forintjába kerül. Ezzel igyekeztem valami kicsit az előlegből visszaadni. Gáspár ablaka megint sokáig világos. Mészáros Istvánnal. Heiner Károllyal egy országos jellegű szakmai könyvön dolgoznak. (Egyébként Mészáros István Is írt egy kézikönyvet a martinászok részére.) Eddig összesen négy kézikönyv készült el, illetve van nyomdában, s még egy sor könyvet írnak, illetve a műszaki szocialista brigádok egy sor kézikönyv írását vállalták. A gyárban jelenleg mintegy 60 műszaki foglalkozik ilyen kézikönyvek írásával. A gyárkapun túl, otthon, este, éjszaka. Tulajdonképpen ezzel már választ adtunk a miértre. Sok- száz, sokezer ember a gyárkapun túl, a hivatalos munka befejezésével sem szünteti meg a gyárral, az üzemmel, a vállalattal való törődést az egyéni, a vállalati érdeken túl felelősséget érez az egész társadalomért. látnak el édességbe! ban tovább növelik a választékot Eddig teherautóval szállították a környék 23 községébe az édességeket, s bizony a szép sütemények sokszor megsínylették a „rázós” utazgatást. Néhány napja azonban a szállítás is megjavult, új Skoda furgon gépkocsit kapott a földművesszövetkezet, s ezzel heti négy alkalommal visznek friss süteményeket, tortákat a délborsodi községekbe. Karácsonyra és Szilveszterre százkiló számra sütik a mákos és diós patkót, s több félkész tortát. tortalapokat és különböző krémeket is szállítanak a falusi földművesszövetkezeti boltokba. Texasi lilénél Egy texasi kocsmában kát dallasi polgár beszélget. Azt mondja az egyik: — Nézz csak oda. Látod azt az embert? i— Melyiket? — Azt, amelyiken a nagy sombreró van. *—1 Itt mindenkin van sombreró... — Hőt azt, amelyiken az a piroskockás ing van. — Itt mindenkin piros- kockás ing van. i— Bőröv van rajta. Itt mindenkin bőröv van. — Rojtos nadrág van rajta. — Itt mindenkin rojtos nadrág van. — Várj csak! — mondja türelmetlenül a dallasi. Előveszi pisztolyát és lead egy sorozatot. Mindenki az asztal alá esik kivéve egy embert. A lövöldöző most elteszi a pisztolyát és nyugodtan mondja: — Látod, erről beszélek. — Mi van vele? — Hogy én azt az embert hogy utálom... A Lenin Kohászati Művek művelődési házában húsz éve kezdte meg működését a íestő- 'szakkör, a piktura iránt érdeklődő néhány lelkes vasgyári dolgozó részvételével. A fel- szabadulás után festőművész tanárok irányításával háromszázan sajátították el a festészet alapelemeit. A szakkör több alkalommal rendezett kiállítást tagjainak munkáiból. A szakkör jelenleg 24 taggal KemenceSavííás — ha? órává! rövldebfe idő alatt Az Ózdi Kohászati Üzemekben tapasztalható jó eredményekhez nagyban hozzájárullak a központi karbantartó jyárrészleg szocialista brigádjai és javítói is. Jelentős szereink volt az I. számú kohó fel- ijításán. Az utóbbi időben a karbantartó gyárrészleg kőműmelnck dicséretet. Endrész Ágoston, Tóth Aladár és Fájná János brigádjai ugyanis a durvahengerműi VI/1. sz. mclyke- mencc javítását, a munka tökéletes megszervezése és jó anyagellátás révén az előírtnál bat órával korábban végezték el. Csorba)
