Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

GSZAKM AGTAKORÜ2.A ö YftsáWlap, lí’eö. deiScöihef IS, NICOLAS GUILLEN: rßaLladtL 4ki parasztokat vitt az operaszíiipadra : Száz: éve született Pietro Mascagni, a Parasztbeesület szerzője (Jíup/zidek Gyere, galambom, gyere hát, beszeld el szíved bánatát! Ihattam két férfit menni én Bászlókkal és fegyveresen: e/, egyik arab ménen ült, Kötét kanca a másiké. Asszonyt, házat elhagytak ölt hogy zord tájakra menjenek: ott ügetett a gyűlölet, s közökben tárták a halált. ,,Hóvá. mennek?” mondtam nekik. Feleletül, egyszerre jött: ,.Gal am bőm. innét egyenest a háborúba visz utunk, így szóltanak s aztán s aztán repülnek nyolc patájukon, napba, porba öltözötten, í egy verőkkel, zászló j ukkal, nz egyik arab ménen ült, sötét kanca a másiké. Gyere, galambom, gyere hát AMAL HAiMZAH: beszéld el szived bánatát! Láttam menni két özvegyet, soha ilyet nem láttam én, olyanok voltak, mint szobor, mit könyvből vágtak volna ki. „Asszonyok, hova mentek így? ’ látván őket, mondtam nekik. „A férjünkért megyünk mi most, galambom, — felelték nekem. El mentükről, érkeztükröl kaptunk szomorú; híreket: holtak minőiket ten s fekszenek, fekszenek holtan a fűben; fejüket tépik keselyük, hasuk már féreggel tele, tüzük nincs, hallgat fegyverük, zászlójuk immár nem lobog: á mór mén megbokrosodott, a sötét kanca elfutott. Gyere, galambom, gyere hát, beszéld el szíved bánatát! Fordította: Kiss Ernő Tenger (LANT) A tengerparti fövenyen állok, Es messze látni a nyílt tengeren, Pár hullám visszajön s új hullámot Indít, amely a homokban clpihcn. A fodrozódás erre gurul, Messziről- tart vissza a fényes kéken. Megcsodálom miképpen alakul A pillanat játéka fenn és lenn, a mélyben. Hasonlít hozzá a szívem, komolyan Csobogó, rohanó hullámok tengere, Jó s rossz kedvem benne árfolyam — Most csenddel, elfáradt békével tele .., KüSTÁCI SÁNDOR: Nem vagyok Nem vagyok már aki tegnap Valami történt, valami bánt Nem keresem már a mámort Ezt a ledér kedves átkot Nem vagyok már aki tegnap Az engedés acélellene Férgelége a léha csendnek Mikor Wagner olyan balla­da-operát komponált Párizs­ban, amelyben istenek, félis­tenek és hercegek helyett egy­szerű hajósok szerepeltek (A bolygó hollandi), ugyancsak rideg fogadtatásban részesül­tek a nézőtéren helyetfoglaló, előkelő uraságoknál. Amikor több mint 30 évvel később Pá­rizsban is bemutatták azt az operát, amelyben először ka­pott hangot az alacsony rangú katonák, dohánygyári mun­kásnők és hegyvidéki csempé­szek élete (Carmen), úgy meg­bukott, hogy szerzőjének, Bi- zetnek a korai halálát is en­nek tulajdonítják. A Carmen párizsi bukása idején Pietro Mascagni, egy szegény livornói olasz család gyermeke 12 éves volt. Zenei tehetségére felfigyelt egy sok­pénzű zenerajongó, majd taní- tatni kezdte a milánói konzer­vatóriumban. A fiatal Pietro Mascagni azonban nem járta, végig az előkelő zenei iskolát, hanem hamarosan elszegődött egy vándorszínész társulathoz karmesternek — pénzt keres­ni Aztán letelepedett egy ki­csiny Cerigvolában, ahol zon­goratanig és a városi zenekar dirigense lett. Itt alaposan megismerkedett a falusiak éle­tével, vágyaikkal és indula­taikkal, s ebből az ismerkedés­ből született meg az első nagy­sikerű opera, amelynek hősei földettúró, köznapi emberek voltak, „földszagú” problé­máikkal, heves indulatokkal, őszinte vágyakkal és az ebből született emberi tragédiával. A Parasztbecsület szerzője kerek félévszázaddal volt fia­talabb Verdinél és Wagnernél. Csakhogy ez alatt a félévszá­zad alatt az olasz operaelőadá­sok közönsége is megváltozott: egyre több helyet foglaltak el a nézőtérből a városok alacso­nyabb sorban élő polgárai és a szegény diákok. S mert a Parasztbecsületben az ő dalla­maik az utcák és tengerpartok fülbemászó népdalai teremtet­tek újfajta zenei világot — Korán kezdtem, vígan kezdtem j forró ünnepléssel fogadták Búsan fogom befejezni. ' Mascagni művét. A cerignolai zenetanító egy­szeriben híres és ünnepelt mű­vész lett egész Itáliában, s az­tán az egész világon. A Parasztbeesület nálunk is hamar műsorra került, s ki­sebb megszakításokkal máig Is műsoron maradt a budapesti s a vidéki operasrinpadainkon- Mascagni karmesteri szerep­lései pedig a pesti Operaház­ban, a Vigadóban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon a leg­emlékezetesebb zenei élmé­nyeink sorába kerültek. Ami­kor most világszerte megem­lékeznek születésének 100. év­fordulójáról, mi ugyanezzel a nagy művésznek és közeli jó­barátnak kijáró szeretette] és tisztelettel gondolunk 3 Mes­terre, aki az egyszerű parasz­tok életének belső gazdagságát, emberi melegségét először emelte az operamüvészet cso­davilágába. h o n f l A Icpcsöhápban a barátom hangját hallom: —' No. gyerünk csak befe­lé! Érjünk csak be a lakás­ba! Majd adbk én nektek! Hát mit gondoltok ti? Szem- telenlcedtek? Leégettek? Gye­rünk, majd. bent, számolunk! A két. srác láthatólag nem sok jót várva bandukol fel­felé, egyre nehezebben lépve minden lépcsőfokot. — M történt? Mi baj? Barátom kifújja. magát, néhány mondatot küld még a fiúk után, aminek a lénye­ge: egyikük se próbálja el­hagyni a házat, aztán mesél­ni kezd. — Fürödni voltam a srá- . cokkal. Közöltem velük, hogy most. ne kérjenek se csoko­ládét, se süteményt, mert csak a. busz, meg a belépő­jegyek költsége van nálam, egy huncut, vassal sincs több. Meg is értették, meg is ígér­ték, hogy nem kérnek sem­i k t u » mit. Mikor végeztem a -füt- déssel, megjegyeztem, hog'J azért, most csak jól esite e, pohár sör, de igyekezzünk haza. Kint összetalálkoztunk egy ismerősömmel. — Elmegyek a büfébe, cffD szendvics, meg egy pohár sói most; mindent megér mondta. — Gyertek ti is! —■ A, nem megyünk. Kgtj' általán nem kívánok semmik Meg sietünk is haza — mond tani. Mire az egyik srác. De hadd menjek csak főn Majd. gdok én neki! Megérti lege ti még 6 ezt! — De miért? Mit csinált — Az egyik srác megszé lel: — F.n is megennék cffU csokit, meg apu is meginti(• egy pohár sört. de nincs egí huncut vasa sem! És felsictett a lépcsőn. Nem hinném, hogy a srf cok nagy örömmel váriak volna a találkozást. <pt> mar... A zúgó erdők gyermeke Vakum történt, valami bánt. Tán aki jön, a sötét lovas Tüzes, fekete paripán, Ki majd igazul fog fizetni: Tardy Lajos; A tokaji Borvásárló Bizottság története (1733-1798) 71 fontos b f-r/. Béla: ? • » Vjotr Jarwss-sw'cz lousy*! Ittfniszies elnökhelyettes elnök­letével isiéit fartőit Varsóban a külföldi gazdasi iő rgyiittmű- ködéy.1 bízottra:,; A? ülése?» megvizsgál* • y-rtgyeferszájr részvételét- a KOSI l”SZ—iütsS érj k---óráinak:'.:' programjának tcí tesdíéséfcen ér zr- V)sS— sőlö. éri Eépíjazdaságf tor- vek összeegyezf r.íéscbcn. íffilísü isgyitfa a keraiiaszSal-totekszlM riszftevSSt Aziasrtssz M:kf;j:= i a Szov­jetunió r-íiojsutertaiiácss­nak első cinökhaí’ éztmibáéari fogadta 5. .n.riéf-.vfij korét..;siái - ér takes!&?. rx- 5 Von, Mikojan a szovjet kormán?', valamint Nyiklfa Hruscsov szovjet kormányfő ncv *•!.-*:= ődv'ó.-.Siu* ftr. értekrezlíi: réz-i­v-'íVoö: é» tíkerstes* la van t múnkújufetfoz. Az élénk 0ésiiéiggzé?. sikál» mávái olyan '-érdesekéi éri«: lettek, mint a -leszerelés, a fi ".rí feszültnél] enyhü­lése. rtr. euroi-ii i)izfo'..*ág meg- szilárdítása, e ssátdaWgi. kulturális kapcsolatok fejlesz­tése. bar. rcívfcinza yv-tl«i szambán U; i.,. r ui Jiiösan, =nűÍcov a r.:?T M*<ö halytefe*. s felé r;:.áh.-dntt áOaiaÓk ertj r,» nő: okvű nvxniiitria való - kint-vtiei -cc íiN'jZrbw», v il;5A erdekeb-ei) Ac-iri f czzzr.y d 0 i 3 néger kérdéshez. A ''ö:-v' rab* .v í z* ,-é <: tői me r:2:=zd- ■■ eodOtt ÄgyiCCfri : O f:: a Vei vétetíC-r ezt »".ZUttSSOCÍáiUk -.]lr::M tüTAa­, „ dézsák t::-fri1:; és nör-- ilsiLCt­’ - ^ lan. hec i ebh-tt- rtz ii'd-rnbun j v-.r-tHci dik as a ..ihiratkir. harcin fráter ájul ai-i.vv kixíott. rx-rj sr-.-uzzci, szén taagsh'oz szőri 1.0id? Kon-Jamelynék egiól- pe.3e.tSje kát. Peri tehstetlenül nézte,Vvé.dhen tzizaári-lá-ixai vádolt* Per, Akkor WiavcSfinii! me’lntic mepn-olnif. orv 5>rngr • a; jcs-ttv. •.zcp’.oy képű fiú redacts a . /.) .* .Vztö í::T. Kézd «* bskyt. klEizuz no- íogc-tf. Km i'C'uhí.- sáclt, r-;em soká táncold iriíLtn»: P' . ion haltak r>’ t:! l Nvh,'|: rőtéijcs taps '■ bevezetői t fogaüta f, :re':,zT . ­prr.-Miüti Erkel Hunyadi Lása • iőjából a „Meginti" ä^aees*:.-- v5‘'-re. Utána ériibo:-; kn sfii- ííkív versét szavalta s” oo- «-»•ünyár.. fel lérprusrll ko= lár-y A Sybili három (’nettje fejérié be a műsort. A ftnüalabbfck lütelmeílcnüi vártak erre / rendezők iranyt- '-Ihonr- gyorsasággal rzkták fel Tfcdé a székeket. rTasz.ásrié és c két lány az nh- )ah Mfi't; M c-rha;, kapott ha- lyet. Peri z.k'é ud is velük lovában u..;1 .eíio dótt el, né- vány korú fiafalernbev n - Hé. T-k: •ilctv ! halványkék krep-desisbe > ItízcU Ilonkán fUggÖTt lysvctté v-étrj’jnkofával ke-/, dődött s rm.AsU.iz. A terem i:o- -.epét csakhamar '.-enátvasit«*, sru ép sudár, r-zök.e U:»;y nifadg eL •űrl tánctér krivurgássbin. >• ri u.suómen), l j .• 1 ­Mlt.izitt. ere s éri öriliho ­•tti -riéi, :ok lái'fcrsj akadt. ty.,] y cjirdvs U' c'o.) trifigó Rb­'t-zni..: A fiú sZSfSít* Váia-j, u -ülóijh i":yr néhás?' jjeré éig tTueukm; hagyják őket. Sze- : os-:'* taiToliu a láik-T, dripii;- yd- > -..Ör.*r fi- U'éil -V •« :: dúdolta. Kgv üsare/rms tarigö. Egv k.váér lesjty. Simul 10 : i'.czzérn. Ezen a?, o.rirskán ,, Ilonka innsolyso;:: — Me*;: ijánta meg, . hogy hallgatott rum?- ri-ern, ha niarcva' tánco>- hívtok. Egv kicsit eis-r^av eilte magi-:, mvrt vaialrogj.-- rtnán. ieirzs- £:•*» :AÚ|:g.-.»»U 5Z 3K- indoViotiä, Mar vúgr- it volt a tangónak. Kcr.r-.c-J-n nrmeiközi és hszst .sr.yhüiéat Uarttaő be!-, wlsi*l»( j ksHpt.-TUiksJu. ftU’Ji, ’fnl&ri -nt .se vóléiH-i:,. hcrgj" Dallá!: vszsa nlliven tépv-k.elö.le a riot.gpsssaupjyr.. S-rutTj fi.lgar úr. r^nästetvsefi A ,kís sz.-piös ;űak V;rá«i»A:.: j-ő-;-•? ezz-z;. a iznaec-pg .tnchéjiSW- SBat-áfi? És taiéjj tr-s t.om roesperk', \ súcrzi: és msi iaT -:s.r, :nui* —. UrisEabő, tenet: — mono-íf -i a !i‘rhedi: Mriri.-.’u v-uak ’-a h «on:=iédja. —-Jól megygur.vi* anyagi Uvr-Mga­rtc-K .h ne71: m&s. viliit ti V.ilTyetr [ — S^i v, Vprotezséíja az vjo-íe.gid'h-.: Hcrcltísón »<. Várd, ja inühei-tT/o. mint a Babát, jai-ir-ok n.-p-i tövaJelme n <'Kk;­n, * tti:: dollárt, udn; kcü s -t ... psrJ-ulg; tar tori. Trc most leg- • üáhh átrí-kerba fúrva, körbe járhattak ? íererabeR,-a, íiú hangulata -ívhúien .ol- rióörvi.r A hány jókedvű voll, otthonusaa -őreaie magát. Szűk net után. aíiogy lárcolm kozd- a Babt:.éa,-,r nt o.m, <fí S2y elegána ideg« n ‘'--ó ky.wir vaiogafc-ázcl>t= szegy t-k -a iancclék. Peri luegbajcult Veidnek úgy urai- alig agy-két :::• jutofr: Tfajlt ni ■ Oi nfóás h■ 3. iiütsíabb fiuk uzörakóstaíták. prlkfiri.*,. A lány males. pillantássA) >n<ừ dort r-r!-'- köször.ecst. - - Arat myev kislány - á’lapitottá meg h'er;. triií ni elvitték ' K&fH; :-)»«• íl-nkát kr-.-rad«-. Moét rtúr vfivnsiu'szivi hJif-.ft, néhány iéfv's'úfí.r: Vi a tv üjru ti.'fjioriu- u miiül ki hí­vóbb P.P.rgO:-- rizthud? I lC-'lkli át keüftt üd: }:U BbK3JBRuV-'«Jótí. Ez aa ekif;-'. 1 :• ■•cir: csutkán a nemrégiben fori­.yfji-OR -)%lt 3 !v:‘Áiglé!.?hc-gy hitiftlön ólretőrösok Peri átenged le flór,kút. «'s kei-a tán-pickhozfnn.ori;.:,! impHwHzir.us win .s'PI.me felkért «feie icte. ■•■-=V5' 3 ö': v'.'1-a-kelte ei; lionkáh öcséru, - . uovlud ­rá' s Lnk-'ooh.einieRpU’ir kikent^*etísk volna ktzükH a fiökv. .Mfijajit n^íitámasz-Jerc.sebl. Hockefellereh, \u-Ap- ‘otty vád d ,»vs övén;k. őne-k Du I’ontnk. ha. nem é ­. Kori vizű id, új,Jtí-tfe s ísxSScOk mögé a ?.'*••«* — RorA'yhn haverenÍV-vk-l Wall Éir&at xraifcí - -i: r! ’!H!:vi -hát*':W-^éterr. .-lm.Uílru hb •.‘miliő .c bármit ! :3-f pO?P Ti-xánr. — F.x.-éfZépiirunaii ’ők' j-1 Ghruröni. aki ma Hun iek é'- tvieg ?- ,-xu ■ rr.lr.rien rr&veí Ajak ti-AKBI i textBSi j , ' I :kor megjeientette ezt- a buriW-t, ,-jj^ ■ rendeltek haza. Ezzel az oroS —magyar kereskedelmi kap csőlátóknak egy sok reményi’1 jogosító vonala lezárult. A szerző munkája negyedíl részében a rendelkezést re álló — széleskörű«1 gyűjtött, de néhol mégis szil kös — források adatai alapjai az oroszországi rriagyar borki vitel nagyságát, a borárak é szállítási költségek alakulása mutatja be. Borkivitelünk lehc tőségeit vizsgálva, rámutat ah ra, hogy hatóságaink szűklátá' körű politikája támogatás he lyett elsorvasztott egy olya! külkereskedelmi kezdeménye zést, amelynek hiányát a hegy aljai bortermelés hamarosá1’ keservesen érezte meg. A XVIII—XIX. század fordulójá11 haladó közgazdászaink a k«' rábbi hivatalos állásponttal el' lenlétben már az orosz—mS' gyár kereskedelmi kapcsolaté'' fejlesztését sürgették, ncp] utolsó sorban a hegyaljai bír rok hanyatló forgalmának fa1' élénkítésére. A tanulmány nagy goncldr1 minden lényeges momentum^ kiterjeszkedve rajzolta meg ;l tokaji orosz Borvásárlo Bízol-.1' ság történetét. Egy vonatkozó azonban mégis homályban vV>' radt: a magyar hatóságok széf' ző által is érthetetlen szűk!«' tókörűségnek minősített polit1' kdjónak indítékai. A közve1' lenül „teilen éi'hetö” okoW' felsorolja a szerző, (vallási é1' lentét, nemesi jogok félté** stb.), de végül ő is kény tcP az elmaradott szemléletre l*1' valkozni. A külpolitikai heh" zet változásai is csak az.egyi^ oldalt, a Bizottság megtörése motiválják, az ellenséges m«*' gatartást éppen nem magyaré*' zák meg. Ügy gondoljulr, iioR ebben — a szerző által is em*‘‘ tett, de talán nem eléggé hatií' súlyozott —• kereskedelmi kot1' kurrencia játszhutta a fő si? repet. Ennek bemutatásáig azonban kereslredelmi életünk nek, egyes lcereskedelmi köív politikai befolyásának oly«11 mélyreható elemzése lett volt1) szükséges, amely e munkár)®" nemcsak kereteit, hanem kiP zött témáját is meghálál!1’ volna. Külön értéke a kötetnek J bőséges jegyzetapparátus. BÍ-. apró technikai liibara azá1' ban —éppen a munka igényié’ sége miatt •— szeretnénk íe’, hívni a figyelmet. A szoyK levéltári jelzések rövidítéséiül feldolgozását közölni; kelj11 volna, mivel még az c téfC tájékozottabb olvasó is csC. sejti inkább, hogy a CGAL tK vidités a leningrádi Közpor Történeti l^e-véltárat jelöli.;Aj is zavaró, higy hol cirill, <fte latinbetüsek. í tanulmány értékes h<*|| ff zájárulás mind a hegy*| jai szőlő- és bőrtermék' nind az orosz—magyar kert^’ cedeimi kapcsolatok történek' lez. Nem elhanyagolható szeri iont az sem, hogy felhívja a «yelmet a szovjet levéltár8; lazai szempontból kevé&sé k. nert és kevéssé kiaknáz«1 invagára. A Rákóczi MúzeM? 3arátj Köre jól választott. 'tll| :or mcg)elentette ezt a mii*1’ tát gok nem nézték jó szemmel. Zálogos szőlőknek külföldiek kezére jutásában a hazai ne­messég jogsérelmét, az orosz kolóniában a pravoszláv „eret­nekség” terjesztőjét, s nem utolsó sorban a borárakut fel­verő versenytársat látták. Az 1750-es évek, ideijére meg is romlott a hatóságok és az Orosz Bizottság viszonya, s a későbbiek folyamán az orosz kézen lévő záiogbirtokok meg­szerzéséért, illetve megtartásá­ért vívott harc’ jellemzi a toka­ji komissió történetét. Ez a küzdelem — a külpolitikai vi­szonyoknak erős függésében változva —, végül is oda veze­tett, hogy a Bizottság felha­gyott az önálló termeléssel, s fokozatosan visszabocsátotta a zálogban bírt szőlőket. Műkö­désének harmadik, s egyben utolsó szakaszában csupán vá­sárlásra korlátozta tevékenysé­gét, s a francia borok oroszor­szági elterjedésével párhuza­mosan, lassan fel is számolt. Utolsó néhány tagját 1798-ban A sárospataki Rákóczi Mu­zeum füzetei helytörté­neti és néprajzi irodal­munk értékes kiadványai közé tartoznak. A sorozat legújabb darabja, a tokaji orosz Borvá­sárló Bizottság történetét fel­dolgozó munka, méltán csatla­kozik jó hírű elődeihez. A négy''részre osztott mű először a magyar, közelebbről a hegy aljai bor oroszországi el­terjedésének történetét tekinti át. Azután szól azokról a kí­sérletekről, amelyeket Nagy Péter cár és utódai a rendszere,, magyarországi borbeszerzés ér­dekében tettek. E törekvések eredményeképpen hozták létre 1733-ban a Magyar Borok Bi­zottságát. Ez eleinte tisztán ke­reskedelmi úton próbálta a cári udvar borszükségletét ellátni. Később Tokajban állandó jelle­gű kolóniát szerveztek, s zá­logos szőlőbirtokokat szerezve, saját termeléssel is foglalkozni kezdtek. Az Orosz Bizottság tevékeny­ségét a helyi és udvari ftatósá-

Next

/
Thumbnails
Contents