Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

Péntek, 1963. december C.

ffiSKAK£tA<3TA3ÓK' 5J?AO

usaasisassaEsssasssas

waiiaMaiiMMmgBaB

Szekér kanyarodik a — ma teég a tanácsházán székelő — fez-iroda elé. Nem helybéli, {'em a tsz-é, mutatja az oldalán lévő tábla. No, meg ha az {'em volna, mutatná a -bakról feugró kucsmás atyafi kérdése is:

— Van-e meg almájuk elfelé? A kétforintosból? Vin- "énk, hadd lenne a télen a gyerkeknek. — Koscs Miklós, az fenök emclint a kalapján köszönésül, úgy adja meg mosolyogva a nyugtató választ: Fordítsák a rudat a gyümölcsös felé. Ott a. kertész, meg j>z alma is. Még van miből válogatni. — A szekér tovagür- «ül, ki a faluból, a dombok ■Szőtt rejtőző híres nyíri gyümölcsös felé. az elnök meg elégedetten bólint;

. No, úgy látom, lassan et- ‘°gy az alma. Jó is, mert ott vtei még vagy másfél vagonnyi 11 negyedosztályúból, s alighanem itt vannak a hidegek. A J&roióhellyel meg sajnos még a* felébb vagyunk. Egyenlőre.. s

Olyan szőj árásf éle ez az .''egyenlőre” az egész terme- feizövetkezőiben. Azonban éppen az élet bizonyítja, hogy sortom alaptalanul mondják, nagyon megalapozottan, fee, néhány régebbi példa:

, Tavaly Petercsálc elvtárs, a fez mezőgazdásza emlegette: .‘■les csemeténk a gyümölcs- * építéshez egyenlőre.:: Az- jfen megcsinálták saját cseme- ■ szerijüket, pedig sokan elle- I {feáék illetékes helyen. S ma P?" kétezer darab oltványuk ®sz. Persze ez is csak egyen- .°re. mert a tavaszon bővítik „megcsinálják” az igazi laSy csemetekertet. A terv és elhatározás már megvan

fele

Jtt

jk

!tí

ri'- i

tíi

tó'i

Tavasz az őszben..;

„Egyenlőre.

JSy i f t a p s'ósitg o k

hozzá. S ez — párosulva a nyíriek hozzáértésével — azt jelenti, hogy végre lesi megyénkben elegendő, a mi klímánk, talaj adottságaink nevelte csemete. És milyen nagy szükség van rá!

Koscs elvtárs meg a tsz-iro- daházzal kapcsolatban jelentette ki a tavaszon; — Egyenlőre még itt székelünk a tanácson. S most...?

Ötvenezer forint társadalmi munka

— Gyerünk csak, mutatunk valamit annak, aki még nem ismerné — invitál bennünket az elnök. Már a kis patakot átszelő faludról látni, hogy hatalmas, modern, éj épülettel gazdagodott a község, szinte néhány hónap leforgása alatt.

— No, ez a mi pártházunk, s benne két nagy szoba, a tsz- iroda — mutatja Koscs Miklós. Persze, ez sem csak úgy hullott a semmiből. Az új pártház építéséhez példáiul ötvenezer forint társadalmi munkával járult hozzá a termelőszövetkezeti tagság. É's ez bizony nem kis összeg.

— Kellett is már, mint egy falat kenyér — jegyzi meg Kovács elvtárs, a tanács vb-el- nöke. — Pártház is, ahol ösz- szej ehetünk, szórakozhatunk. Meg tsz-iroda is. Tágasabb, mint ott nálunk, a tanácson. Hiszen a nyíri Rákóczi Tsz már nem székelhet imilyen-amo- lyan helyiségben!

S ebben a megállapításban az igazság mellett ott rejlik a nyíriek büszkesége is. És nem jogtalanul!

AIiol már a tavaszi

tennivalókat végzik

A száziizenhérontéves

sscséaltst® SsFÍffi

szí munkát végez. Tavaszi fej trágyát adnak a több mint négyszázholdnyi, sokat ígérő kenyérgabonának. Lehet, hcjgy néhányan, köztük szakemberek is, most érthetetlenül bólogatnak. Indokolatlanul, s hogy mennyire, hadd említsük meg: Nyíriben ez évben is — lejtős területen, domboldalon — 13 mázsa búza termett holdanként. Átlagosan. Átlagosan, mert az intensiv fajták termésátlaga 17 mázsa körül mozog!... Tehát a nyiriek értik a búzatermelést. No, és mit mondanak az ősszel végzett tavaszi fej trágyázásról ?

— Ha későn jön a tavasz, késik a műtrágya kiszórása és nyilván elmarad a kívánt hatékonysága is. Ka viszont most kiszórjuk, nyugodtan késhet a tavasz, mi is nyugodtak leszünk; a. növény megkapta a kívánt erőpótlást!

Ez is igazolja, hogy a nyiriek értik és megadják a munka módját. De nemcsak ez. Az egyik domboldal felől traktor- zúgást hoz a hűvös őszi szél.

— Sokáig tart még a mélyszántás?

Petercsák elvtárs, az agronó- mus clneveti magát:

— A mélyszántás? Hol van az már! Még november elején elvégeztük. Ott az a gép mar a második mélyszántást végzi. A nyáron felszántott terület gyo- mosodott. Megmunkáljuk még egyszer. Hiszen minden új szántás egy-egy mázsa többlettermést eredményez. Mi meg szeretjük a többet.

Mit hoz a Télapó ?

A jövő évi terveket teregetjük az irodában. Számolgatjuk: a néhány új gép, a plusz hat vagon műtrágya, a rétek és legelők letisztítása és műtrágyázása — ezt is most végzi a tagEhzonyára

Nem tévedés! Igen. A nyíri határban néhány tsz-tag tava- *»« t« e is e e o«a®e® ee ® <* • » » e © « ••••«• «• • ••® «« «ság — mennyivel növeli majd

«a tsz-tagság jövedelmét. Jók, JJsokat ígérők, s mindemellett «teljesen reálisak a tervek. Di• csűrik is a jelenlévő szakembe• rek. S dicséret közben csak •úgy tréfásan megkérdezzük:

• — No és mit hoz a Télapó? »— Tréfás a kérdés, de az el- ® nők komolyan válaszol:

J — Gondolom, kinek-kinek 2 meglepetést a tsz-tagok közül. «Mert ugye már az előleg is jól •jön. Azonban az méginkább, J hogy többet osztunk ez évben

KfilSnjtttalom

nyolc termelőszövetkezetnek

menyes munkáját, ma jd Papp Lajos elvtárs ismertette, hogy mely közös gazdaságok kapnak — kisebb, vagy nagyobb — pénzjutalmat az elvetett kenyérgabona minden holdjáért, illetve mely termelőszövetkezetek szolgáltak rá a minisztérium külön jutalmára.

Az igen alapos ellenőrzés, megfontolás után — a járási tanács vezetőinek egyetértésével — készült határozat szerint: a harsány! Petőfi, a hejőpapi Petőfi, az izsófalvi Aranykalász, a percesei Zöld Mező, a zádorfalvi Szabadság, a zemplénagárdi Szőke Tisza, a monoid Kossuth és a tardi Béke Termelőszövetkezet végzett igazán példamutató, kiváló munkát. S ezért valamennyi közös gazdaság egy-egy televíziókészüléket, a termelőszövetkezeti elnökök és mezőgazdászok pedig tsz-enként 2300 forint pénzösszeget kapnak jutalomként az államtól, _ L,y_ui;»- .

■0 rr®»n

Véget ért a termelőszövetkezetek, a falu nagy őszi munkája. Megtörtént az értékelés és ki-ki, megérdemelten kisebb-nagyobb jutalomban részesült, vagy részesül az elkövetkezendő napokban. Azonban hadd fűzzünk a munkához és a jutalomhoz néhány szót, néhány megjegyzést. Az egyik, hogy: a jutalmazástól függetlenül, ezen az őszön valamennyi termelőszövetkezet munkája, tevékenysége, szervezettségben és minőségben fölülmúlta a korábbi évekét és az igazi nagy jutalom az lesz majd, ha c munka következtében a jövő esztendőben nagyobb lesz a terméshozam, erősödik, gyarapodik a termelőszövetkezet és anyagiakban minden termelőszövetkezeti tag.

A másik, hogy imc, olyan nyolc termelőszövetkezet érdemelt jutalmat, amelyekről eddig kevés szó esett megye- szerie. Olyan nyolc termelőszövetkezet, ahol korábban komoly gondokkal, problémáidul küzdöttek. Keményen és nem sikertelenül. S a sikereit alapja éppen a jó, a példás, a ma már megyei szinten is első helyet érdemlő munkának köszönhető.

2 a tervezettnél; Igaz; ki-ki 2becsülettel megdolgozott ér- ®te. De azért az idei idősjárást, a nyári aszályt és az Jakkori, bizony nem éppen jó 2 kilátásokat véve alapul, nyu- 2godtan mondhatjuk; ez évben ® jó Télapó jár errefelé. Remél• jük, továbbra - is megtartja Jmajd ezt a szokását! így hát J mondhatnám, elégedettek vájj gyünk, egyenlőre.),

• Barcsa Sándor

hitetlenkedve csóválja fejét az olvasó, pedig így van, ez az igazság. Természetesen az is igaz, hogy száztizenhárom éves szocialista brigád nincs, hol volt még akkor a szocializmus? Mégis...

Ha összeszámoljuk a Lenin Kohászati Művekben a martinban dolgozó Lőrincz Miklós négy főnyi szocialista brigádtagjainak éveit, kereken ennyi jön ki. Hogy pontosak legyünk: Lőrinc Miklós 27, Lup- kovies Barna 35, Kaskó Ferenc 26, Kanyuk András pedig' 25 éves. Nos, hány éves tehát a Lőrincz-brigád?

A H-es kemence műszerházában a boltozat hőfokmérő mutatója jobbra-balra leng, regenerátor zegzugos vonalakat rajzol a diagramra, a földgáz és levegőmérő műszerek is pontosan tájékoztatják az embert a martinkemencék belsejének állapotáról. A műszer- asztalon idegesen vibrálnak a ki-kigyuló égők, s a berakódaru lassú fordulással irányítja a teknők tartalmát a kemenceszájakhoz.

Két óra múlt néhány perccel, a túlsó oldalon ömlik a folyékony acél a kokillákba, Kanjaik András (fején piros sapka) a brigád legfiatalabb tagja, a műszerasztalnál kezeli az ajtókat. Lupkovics és Kaskó a kemencekarbantartást végzik. Gyors ez a munka, maximum negyven perc alatt rendbe kell tenni, ha tovább' tart, el kell számolni az idővel.

Lőrincz Miklós, a brigádvezető mellettünk ül a műszerházban. ■ Nem szabad megróni érte, ma műszakot cserélt, a délutánjára szükség van, a kohóipart technikum második osztályába jár. Hanem azért a fél ss^me a pódiumon van, ahol brigádjának a tagjai dolgoznak.

Lőrincz sovány, keskeny arcú, barna ember, fekete hajjal és szemekkel, ellentéte Lupko- vicsnak, aki erős testalkatú, kerek arcú. Kanyuk és Kaskó szintén a brigádvezetöt „utánozzák”, sovány fiúk, arcukon feszül a bor.

Dolgozni azonban mindany- nyian tudnak. A kevesebb erőt akarattal pótoljak. És itt ez sokat számit!

Á száztizenhároméves szocialista brigád 1960-ban alakult. I-Iárom éve dolgoznak együtt, két oklevél, égj' jelvény és zászló tulajdonosai. Annjú biztos, hogy erősen megdolgoztak érte. Ez a közös három év persze nagjron összehozta őket. A közös tanulás a politikai oktatásokon, a munka, a mindennapi együttlét meghozta a leglénjmgesebbet, az egymás iránti bizalmat. Igaz, a „civil” életben keveset találkoznak, de a kemence mellett, vagy a műs'Zerházban, a szinte izzó melegben, vagy a téli csikorgásban akadt annyi szabadidejük, hogj- barátokká váljanak. Mert amit egymás iránt éreznek, már több mint munkatársi viszony. Túllépték azt.

A brjvádvezető

beszéli a ha va- orműszerházban, hogy lamelyiküknek „lógott” a ra, addig nem hagyták békén, amíg ki nem rukkolt a bajával. Később már nem kellett biztatni senkit, mondta ha nő „ejtette” át, vagy rosszul vásárolt, vagji más egj’éb problémával nem tudott megbirkózni. A múló hónapok, évek,' a nehéz, fárasztó munka, a mindennapi viszontlátás egymás szeme elé terítette életüket. S mert megismerték egymás életét, a maguk kis közösségében kialakult a felelősségérzet is. Ismerték egymás hiányosságait,. s ennek köszönhető, hogy Lupkovics is beiratkozott a VII. általánosba, míg Kanyuk és Kaskó a nyolcadikat végzik.

És figyelemmel kísérik ki, hogy tanul!

Lőrincz Miklós szocialista brigádvezetőnek a technikumba kell mennie. Láthatóan ideges. Ennek ellenére mindent ide szeretne adni a brigádjáról, minden kis mozzanatot, azt, hogj' bármikor rá meri bízni akármelyikükre a műszerházat, a sok felvillanó kis lámpácskával, a bólogató bol- tozat-hőfokmérővel, a regenerátor diagramjával, az összes műszerekkel együtt. „Kicsit én vagyok ők” — mondja és hirtelen a két héttel ezelőtti egri kirándulásukról beszél. Meg a közeli dunaújvárosi tapasztalatcseréről, s arról, hogjr a két legény. Kanyuk és Kaskó, karácsonyra fekete öltönyt csináltat. S végül a berakódarusra mutat, Kőszegi Lászlóra, akit szintén maguk közé számítanak, mert fiatal is és kitűnő szakember. „Okvetlenül említse meg őt is” — mondja, miközben kezet fogunk,

*

Hát 8k azok,

belőlük áll a száztizenhárom éves olvasztár szocialista brigád.

(H. J.)

Évszázados tapasztalatból tudják Hegyalfa dolgozó parasztjai, hogy érdemes szőlőtermeléssel foglalkozni, mert. nagyon is kifizetődik. Ezen az őszön pedig a gazdag termés ■még inkább megerősítette őket ebben a meggyőződésükben. Nagy hát a kedv és a lendület a szőlőtelepítés terén: az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, hegyközségek minden évben terv szerint végzik a parlagok, kopárok újratelepítését furmint és hárslevelű oltványokkal,

Hercegkúton a Remény Tsz tagjai 1951-ben 15, tavaly 24 holdon létesítettek nagyüzemi táblákat, de igazán nagy vállalkozásba ezen az őszön fogtak bele. Ugyanis a Hosszúhegyen nem kevesebb, mint 105 holdnyi parlagot foglak telepítés alá. A kijelölt föld forgatását még júniusban elvégezték, így őszre jól megülepedett talajba dughatták a gyökeres oltványokat, Növeli a kitűnő talajmunka. értékét, hogy holdanként 400 mázsa is- tállótrágyát forgattak be mintegy 60—70 centiméter mélyen a földbe.

A hosszúra nyúlt ősz kedvezett a hercegkútiaknak a szőlőtelepítésben. Ki is használtak minden napot, s amíg csak

tartott az enyhe időjárásból, naponta 150—200 tsz-tag, főképp lányok és asszonyok, künn dolgoztak a határban. Az Ültetvény tervező Vállalat szakembere pontosan, kimérte rt kívánt 240 centis sor- és a S0 centis tőtávolságot, amint ezt a nagyüzemi szőlőművelés megkívánja, a tsz-tagok pedig Stumpf János elnök, továbbá Rák Ignác, Götz Bálint, Nár József brigádvezetők irányításával ülteiöfúrókkM földbe dugták, majd ’„felcsirkézték” az oltványokat. Egy-egy holányi területre 3000 darab oltvány került, s a 105 hold telepítési összege meghaladja a nyolcmillió forintot. Ehhez nagyösszegű állami hitelt kapott a közös gazdaság, s ha az oltványok eradése kifogástalan lesz, a. beruházás túlnyomó részét teljesen elengedik a hercegkúti tsz-nek. Az összegben benne foglaltatik a támrend- szer kiépítésének költsége is, mert az egész táblát huzalos művelésre állítják be.

Szemnek is szép látvány,- amint a műüt mentén katonás rendben sorakoznak a földbe dugott nemes venyigék. Hát még négy év múlva, amikor termőre fordul az egész 105 holdas tábla!.,.

(h, }.)

2 Ä tél elküldte előhírnökeit!

w " az éjszakai fagyokat, az2 tán a vékony, fehér hólepel t. «Figyelmeztet: ember, jövök, vi- •gyázz, ne lepjelek meg váratlanul. Az első hópelyhek a

• gyermekekben ujjongást keltejnek, a költőt ihletre serkentik, ®de az építőipari vezetők, dol- 2gozók homlokára viszont gond• felhőt tolnak.

J Az emberek télen is akarnak «dolgozni, télen is akarnak ke• resni. De a hideg megbénítja J az építést, s az építőket zárt,

• fűtött, vagy fűthető helyiségbe, 2 esetleg földalatti munkahelyre

• kényszeríti. Igen, de ez nem 2 megy máról holnapra. A „té- oliesítés” csak akkor sikerül, ha •erre már a szerződések megkö- Jtésekor gondolnak, ha úgj’ üte• mezik a munkákat, hogy télre Jaz épületek belsejébe juthassa• nak, s kizárhassák a fagyot, a 2 hideget.

0 — Az elmúlt tél — mondja JKarvalyszki István, a Borsodi «Mélyépítő Vállalat főmérnöke ®— sok mindenre megtanított Jbennünket. Elsősorban arra,

• hogy már a munka megkezdé- 2sekor, a tavasz beköszöntése• kor gondoljunk arra, hogy tél J is következik.

2 A mélvénítők elismerést 'érzeteméinek, hogy a népgazdasá- Jgi érdeken túl, vagy amellett.

• gondolnak az emberek egyéni J gondjaira, a családra, a gyer• mekekre, akiknek télen is kell

Tél a mélyépítőknél

enni, akiket télen is kell ruházni, ápolni, gondozni.

A vállalat vezetőinek célkitűzése, hogy bármilyen is lesz a tél, minden embernek munkát biztosítanak. Az alaposságra, a gondoskodásra igen jellemző például, hogy a „teljesítés” tervét többször átdolgozták. A vállalat vezetői több vállalatot felkerestek, magyaráztak, agitáltak, bizonyos munkákat ütemezzenek be, hozzanak előre, másokat sürgettek, teremtsenek lehetőséget a téli munkára.

A BMV egyik-másik munkahelyen szerencsés helyzetben van. Itt van például az LKM durvahengerműjének a rekonstrukciója. Zárt hely, télen is dolgozhatnak. Sót. Az igazgató, a főmérnök többször tárgyalt az LKM vezetőivel, hacsak lehet, s amennyire a termelés engedi. a nagy leállás előtt minél több munkát, végeztessenek el. Az LKM vezetői egyetértenek a vállalat sajátos célkitűzéseivel, annál is inkább, mert ez közös érdek is.

Cok nvugtalanságra adott.

^ s ad ma is okot a drótműi énítkezés. Itt a munka — mint lapunkban közölt KGM- cikk is megállapítja —, a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat

járatlansága miatt „csúszott”, s a nagycsarnok esetében a té- liesítés még kérdéses. A minisztérium aktív bekapcsolódása, a kivitelező vállalatok jobb együttműködése sokát segíthet. Ha a nagycsarnok szerelését időben sikerül elvégezni, ez nemcsak a mélyépítők, hanem még egy sor vállalat dolgozóinak is biztosít: munkaalkalmat télen.

Az Ózdi Kohászati Üzemekben egy sor téli munkaalkalom kínálkozik. Az acélműi irodaház tető alá. került, itt, s a hengerműi öltözőben égj' sor embernek biztosítanak belső munkát. A kubikosok pedig a „föld alá” vonulnak, több, nagyméretű földalatti alagutat építenek. A Szerencsi Cukorgyárban „különleges” tőkésítést végeznek, Borsodnádasdon 12 lakásban végezhetnek belső munkát, az Északmagvarorszá- gi Vegyiművekben pedig a kazánházi rekonstrukció ad lehetőséget a téli munkára.

Noha — az elképzelés szerint —, minden dolgozónak munkát akarnak biztosítani, látszólag minden különösebb nehézségek nélkül sikerül is. mégis egy sereg gond akadályozza a megvalósítást. Nem áll a vállalat rendelkezésére elegendő

speciális gőzkazán. Az építésnél nem mindegy, mivel fűtőnek. Nedvesség és meleg kell egj’szerre. Gondot okoz a kavicshiány is. Közismert dolog, hogy Nyékládháza — vagonhiány miatt — nem bír elég kavicsot. szállítani. Ha nincs elegendő kavics, akkor hiába a fűtött helyiség is. Az ózdi munkahelyen úgy segítettek a gondon, bőgj' Sajópüspökiben bányát nyitottak, ahonnan 30 ezer köbméter anyagot szállítottak, illetve szállítanak az ózdi rekonstrukcióhoz.

A tél mellett gondolnak a tavaszra. A jövő év sikere attól is függ, hogyan készítik elő az első negyedévre esdékes munkákat hogyan teremtik meg a lehetőségeket. Tavaly az első negyedévben az évi munka. 15, az idén csak 9 százalékát végezték el. A kemény tél ebben is jó tanítómesternek bizonyult, (s a vállalat vezetői jó tanítványnak), mert a jövő év első negyedében az évi feladat 17.1 százalékát akarják elvégezni, s e munkák mintegy 90 százalékára már most megvan minden objektív és szubjektív lehetőség.

| ehet, hogy a tél megint kemény lesz. A mélyépítőket most nem érinti váratlanul. És az enjdie tél pedig... Egyszóval, a mélyépítők felkészültek és bizakodóan tekintenek a tél elé. Csorba Barna

Szőlőtelepítés Hercegkúton

Az őszi mezőgazdasági sy Mimikák befejezése után a aj {kegye és a járások szakem- tírj ®crei, a termelőszövetkezetek jjj, Vezetőivel egyetemben elleneit {feizfék és értékelték az elveit *ett kenyérgabona állapotát, :£|i mélyszántás minőségét. A íj, ;Vnyek és tapasztalatok alap- ^ fen különös gondossággal ál- .(|, fePitolták meg: mely közös a# gazdaságok szervezték minta- jfi. {fe'ríien a munkát, s végezték ei: íratlanul, az agrotechnikai -g l,‘vele!menyeknek megfelelőig fel a jövő évi termés szem- itj! j htjából alapvetően fontos gjj Vadatokat. Az ellenőrzés, ér- b-kelés eddig szokatlan for- s bájára elősorban azért volt # Vs azért van szükség, mert a fe s{akszerű, a hibátlan munka \í0 j Gngedhetelícn feltétele a * 'feilödésnek, a terméshozamok . Nyelésének. Be szükség vo!fc ■:ír {Jfeiri is, hogy valóban reáli- Ítélhessék meg; mely kö- ati ,í?s gazdaságok érdemelnek .Jjtesércíet, illetve mely terme- ’’szövetkezetek érdemesek ' atra, hogy példamutatásukért Nlyor,^lc a Földművelésügyi % .:misztérium korábban t'el- „ii Ajánlott különjutalmát.

.Az értékelés elkészült és a V tanács vezetői, a járájt tanácsok vb-elnökeinek je- 1 , Rétében, december 4-én, le5 {{fe'röáii ismertették az őszi Núles vetélkedés végleges M. ?edményelt, tapasztalatait. A s * feßgyei tanács végrehajtó bi- !»•{! ífetsápja nevében űr. Papp T w,0s ®ivtárs, a végrehajtó bi- >2^ feág elnöke, a párt megyei rí 1,felhajtó bizottsága neve- h" |Pn dr. Bodnár Ferenc e!v- tu*8* a megyei pártbizottság k-ara tolmácsolta a minísz- t? f-fehin, illetve a párt clisme- f®1\ L®ét az címűit hetekben vég- >iv t nagyszerű munkáért. ■I .1 „JfeláHapították,, hogy a ter- t ®Jösz8vetkczctek, a szak- • gfe’feirek, a traktorosok ez jfe8» végzett munkája mind jghrsaságában, mind minő- ‘1! cA';öen olyan volt. amilyenre I"sj a "ig még nem volt példa, de gl?, fej dyenre a továbbiakban is :ác, L, Menüi szükség van ahhoz, fc’’ ^v megvalósíthassuk elkéö- 'Erinket, hogy egyre több ijLyúiszer álljon az ország, a 10 l^o'fedaság rendelkezésére, tői köszönték a járás vczc- fehfe fáradhatatlan és ered-