Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-04 / 283. szám

essbakmagItarokszag Szerda, 1363. december 4. Huzavona lie Gaulle és Johnson találko&ofa körül A franc3a cSuük tavasszal Algériába láíogat A nyugatnémet, az olasz és ä brit miniszterelnök köz'li amerikai útjának bejelentése után továbbra is homály íedi, mikor kerül sor De Gaulle és Johnson találkozására. Párizsban „protokoláris ne­hézségekre” hivatkoznak. A vi­tatott kérdés, vajon De Gaulle tartozik-e az Egyesült Államok elnökének egy washingtoni lá­togatással, vagy sem. A francia vélemény szerint De Gaulle ígérete, hogy tavasszal vissza­adja Kennedy három évvel ezelőtti párizsi látogatását, az amerikai elnök halálával tárgytalanná vált. A De Gaulle —Johnson találkozó helyét és időpontját tehát diplomáciai úton kell megállapítani. Kezdődő ellentétek Johnson és a déli képviselők között Máris kezd kibontakozni az első komoly ellentét Johnson elnök és a kongresszus déli de­mokrata törvényhozói között. Annak ellenére, hogy az új elnök kongresszusi beszédében sürgette a né­gerek egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat Je tár­gyalását, Howard Smith virginiai de­mokrata képviselő, a képvise­lőház házszabály bizottságú­Egy monrfathan KODÁLY ZOLTÁN szovjet- unióbeli látogatásra utazott, mert december 20-án mutatják be Moszkvában a Háry Jánost. LYNDON JOHNSON ameri­kai elnök hétfőn este a Fehér Házban átnyújtotta a Fermi- díjat Robert Oppenheimer is­mert atomtudósnak, az elméle­ti fizika területén és az atom­energia békés célokra történő felhasználósáért kifejtett ki­magasló tevékenységéért. BUTLER angol külügymi­niszter az alsóházhoz intézett írásos válaszában hétfőn beje­lentette, hogy a brit kormány szövetségeseivel egv"’ ^műkö­désben vizsgálja annak lehető­ségét, hogy „új javaslatokat terjesszenek a genfi leszerelé­si értekezlet január 21-én kez­dődő újabb / ülésszaka elé a nukleáris fegyverhordozók szá­mának csökkentéséről”. ERHARD nyugatnémet kan­cellár kedden a Schamburg palotában fogadta-Bruno Kre­isky osztrák külügyminisztert, aki hétfő óta magánjellegű lá­togatáson tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban. PERINGBEN befejezte mun­káját a kínai \ országos népi gyűlés negyedik ülésszaka, amely megerősítette az 1963. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést, jóvá­hagyta az 1964. évre szóló népgazdasági tervet és az 1964. évi állami költségvetési elő­irányzatot. nak elnöke egy televízió inter­júban kijelentette, néni Iát semmi okot arra, hogy bizottsága ez évben döntsön arról, mikor kerül­jön a javaslat a ház elé A kormány azonnal válaszolt Smith kijelentésére. Kedd reg­gel Johnson elnök együtt; reg­gelizett a kongresszus demok­rata párti vezetőivel. Ezután nyilvánosságra került, hogy sürgősen megkezdik az alá­írások gyűjtését egy olyan határozatra, amely kivenné a négerekről szóló tör­vényjavaslat ügyét a Smith ve­zette házszabály bizottság ke­zéből. Párizsban úgy vélik, Johnson előbb-utóbb úgyis európai kör­útra jön, pkkor alkalma lesz, hogy De Gaulle-lal találkoz­zék. A találkozó körüli huza­vona, megerősíti, hogy De Gaulle semmit sem változ­tat az Egyesült Államok iránti politikáján, sőt, úgy érzi, Kennedy halála után nagyobb súllyal léphet fel a nemzetközi porondon. A francia—amerikai viszony további alakulását- Párizsban nagy mértékben Washington politikájától teszik függővé. Fulbright szenátornak egy amerikai rádióban elhangzott nyilatkozatára, amelyben „szűk nacionalizmussal” vádolta De Gaulle-t, a degaulleista Nation éleshan- gü cikkben válaszolt. Ebben le­szögezte: ideje, hogy Fulbright is tudomásul vegye, az Atlanti Szövetségnek érdeke, hogy Franciaország hatalmas, szi­lárd és független legyen. Algírban hétfőn este nyilvá­nosságra hozták, hogy De Ga­ulle az algériai kormány meg­hívására a jövő év májusában hivatalos látogatásra, Algériá­ba érkezik. A KGM vAhssswls Miért késik a December 4 Drótmtivek építése? AZ ÉSZAXMAGYAROR­SZÄG 1963. október 30-i szá­mában megjelent „Miért ké­sik a December 4 Drótművek építése?” című cikkel kapcso­latban a kővetkezőket közöl­jük: Az „Előfeszített betonacél­huzal és sodromykötélgyártás fejlesztése” beruházást 1961. november 8-ón hagyta jóvá a minisztérium. Az engedély- okirat szerint a kivitelezési munkálatokat 1962. január 1- én kellett volna elkezdeni, azok a valóságban azonban csak 1962 júliusában indultaik meg. A kezdés eltolódását az építéshez, szükséges tervdoku­mentáció hiánya okozta. A tervék elkészítését hátráltatta az egyenes húzógépek, a hőke­zelő kemencék és a pácoló be­rendezések alkalmazásában fennálló bizonytalanság. A be­rendezések adatainak hiánya miatt (gépek körvonala, mére­tek, energia hordozók, hely­szükséglet) a beruházó nem adhatta meg a tervek elkészí­téséhez szükséges tájékozta­tást. A jóváhagyás időpontjában az ipar még nem tudott olyan húzógépeket és hőkezelő be­Erhard első kancellári sajtóértekezletén ß az Egyesült Államokkal való szoros viszony fontosságát hangsúlyozta Erhard kancellár leed den délelőtt sajtóértekezletet tar­tott.. Elsőízben azóta, hogy el­foglalta a kancellári széket. Bejelentette, hogy a következő hónapokban terjedelmes úti- programot bonyolít le: de­cember végi washingtoni láto­gatása után, január közepén Rómába és Londonba látogat el, majd pedig — valószínűleg február végén — ismét elláto­gat Párizsba. is, hogy De Gaul­le elnökkel tanácskozzék. Erhard sajtóértekezletén na­gyon határozotton kifejezésre juttatta, hogy a nyugati tábo­ron belüli vitás kérdésekben feltétlenül Washington állás­pontját támogatja. Hangsú- Iyozta, hogy a bonni kormány elsősorban amerikai szövetsé­gesére támaszkodik, mert az Egyesült Államokkal való szo­ros kapcsolat egyenesen lét­kérdés’’ Nyugat-Németország számára. Erhard kijelentette, hogy ezt a nyugatnémet állás­pontot „nyíltan és őszintén” kifejtette De Gaulle előtt is legutóbbi párizsi látogatása­kor, majd hangsúlyozta, hogy a nyugatnémet kormány nem kíván közvetítőként fellépni a Washington és Párizs közötti vitában, de „nagyon boldog lenne”, ha helyreállna a köl­csönös megértés az Egyesült Államok és Franciaország kö­zött. „Remélem, hogy nem fo­gunk két széli között a pad alá esni — mondotta —hanem valamennyien egy pádon fo­gunk ülni”. Erhard továbbá arról be­szélt, hogy a francia—nyugat­német barátságot ő is nagyon fontosnak tekinti, de a francia —nyugatnémet együttműködési szerződést nem tartja■ „kizáró­lagos jellegűnek”, mint ahogy a Közös Piacot sem tekinti va­lamiféle zárt közösségnek, ha­nem szeretné, ha, minél több kapcsolat létesülne a Közös Piac es más nyugati államok között. Vadász Ferenc T^enkanmadikAei Erhard határozottan síkra szállt a Közös Piac és a kívül­álló országok közötti kölcsönös vámcsökkentés, az úgynevezett „Kennedy-menet” mellett is. Hangsúlyozta: Nyugat-Német- ország számára, az export lét­kérdés és ezért, nagyon fontos, hogy a Közös Piac ne folytas­son elzárkózó politikát, hanem tartsa nyitva a kapcsolatokat. Erhard, további szavaiból, azonban kitűnt, hogy ezt a „nyílt gazdaságpolitikát” csali nyugati viszonylatban tartja fontosnak. Azt hangoztatta ugyanis, hogy nem szabad túl­becsülni a Kelet és Nyugat kö­zötti gazdasági kapcsolatok ki- szélesítésének lehetőségeit, majd kijelentette: a bonni kor­mány — Fárizs-zsal és Wa­shingtonnal. egyetértésben — ellenzi azt, hogy a. Kelet és Nyugat közötti árucsere, for gá­lám kiszélesítése érdekében hosszúlejáratú hiteleket nyújt­sanak a. szocialista országok­nak. egy kevés erőitetettség. Leintette Marit. — Karcsi, megy táncolni, ve­led, nem én. Elég, hogy ő ki- huzakodot.t, olyan, - mint egy bankfiú. Még monokli kellene a szemére, Engem csak hagyj... — Üljünk vissza a helyünkre •— indítványozta békítőén egy sötétkékruhás fiú. — Tényleg szeretnénk még táncolni ma este. Ez a fiú' abból, a ritka fajtá­ból való, amelyből a legkeve­sebb található az ilyen helye­ken. Villamoskalauz,, állami ember, évi kilencszáz pengő körüli „biztos” keresettel. de mindig civilben járt. Az előbb mesélte: dél­előtt Folkusházy vezér- igazgatónál jártak a BESZ- KÄRT-alkalmazottak megbí­zottai. mert náluk is általános bércsökkentést vezettek be az alacsony keresetűeknél. Mert most már a biztosnak látszó kereset se biztos. A vezérigaz­gató elé járult küldöttségnek Papp Ferdiriánd — nyolc gye­rek apja — volt a szószólója. F.lőadták: Kélségbeejtően rom­lik a megélhetésük, legalább családi pótlékot adhatnának, mert ugye a nagycsaládosok .:. Mire a vezérigazgató: Miért járna ez? A nagycsaládos se dolgozik többet, mint a család- talan. Ellenkezőleg: a magános ember jobban ügyel a szolgála­tára, erre összpontosítja figyel­mét, nincs gondja asszonyra, gyerekekre ... A főváros nem fizethet többet... (Folytatjuk.) rendezéseket előállítani, ame­lyek az előfeszített betonhuzal gyártásához szükségesek. A minisztérium 1961. márciusi döntése alapján az egyenes hú­zógépeket a Diósgyőri Gép­gyárnak kell legyártania. A Diósgyőri Gépgyár még a mai n api g sem tu dott megléte lő tí­pust kialakítani. A prototípus­ként már legyártott DHEK—6 egyenes húzógép a kísérleti huzalgyártásnál nem felelt mos? és .•! további tökéletosítéS­hogy minél kevesebb anyagból lehessen a szerkezetet előállí­tani. Ez a terveket bonyolul­tabbá tette ugyan, de nem je­lentette a szokványtól eltérő szerkezeti elemek gyártását. A kivitelezőnek nehézséget je­lentett egyes hajlítási, munkák elvégzése, ezeket azonban aj minisztérium közbelépésére a Dunai Vasmű a kért időre el­végezte. Megállapítható, hogy! az épület vasszerkezet legyárt I fásánál sem terv sem an vagi re szorul. Ezért nem tudta, a beruházó időben a kívánt ada­tokat a tervező rendelkezésére bocsátani. Az idő sürgetése miatt a Diósgyőri Gépgyár ez év júniusában megadta a pro­totípusként legyártandó gépel: adatait és a tervezés jelenleg ennek alapján folyik. A paten-, tírozó kemencékkel kapcsolat­ban is bizonytalanság uralko­dóit:. A kemencéiket a Decem­ber 4 Drótművek a saját ter­vei alapján, házilag gyártja le. A pácoló berendezésről csak ez év augusztusában született végleges döntés, miszerint im­port berendezés útján oldódik meg a kérdés. AZ ÉPÍTŐIPARI munkák — mint már említettük — 1962 júliusában indultak meg. A kijelölt Borsod megyei. Állami Építőipari Vállalat azonban nem tudott eredményt felmu­tatni, ezért ez év január 1-től az EM — többszöri sürgeté­sünkre — a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatot jelölte ki. Megemlítjük, hogy a beruhá­zás törzsét az acélhuzalgyár 200x100 méter alapterületű nagy csarnoképülete jelenti, mintegy 35 millió forint érték­ben. Az épület tetőszerkezete és váza .1100 tonna vasszerke­zet legyártását és felszerelését teszi szükségessé. A szerkezet gyártását és szerelését az EM fenntartotta magának, az álta­la kijelölt Kecskeméti. Laka­tosipari Vállalat azonban nem tudott a feladattal megbirkóz­ni. Ezért a szerelési munká­kat az ÉM, ismételt sürgeté­sünkre az ÉM Gép- és Felvo­nószerelő Vállalatnak adta át. Megvizsgáltuk a cikkben sze­replő azon állítást is, hogy a tervező’ szokatlan vasszerke­zeti. típust írt; elő. Megállapí­tottuk, hogy az épületvásszer- kezet tervezésénél, messzeme­nően érvényesült az az elv, nehézségek nem álltak fenn, a munkák előrehaladását egye­dül a kivitelező vállalat járat lansága hátráltatta. A vasszerkezeti, munkák el-j maradása miatt az építőméi-I téri. munkákat sem kezdhettél-} meg időben. Jelenleg az acél­huzalgyári csarnok vasszerkei zetének 85 százaléka van 1G' gyártva, 70 százaléka a helyszí­nen van. A kecskeméti válla lat december 10-re ígéri a hát­ralévő szerkezeti, elemek te gyártását és helyszínre szállí tását. A szerelő vállalat 1904 évi 1. negyedében fejezi be a szerelést. (Ha a téli időjárá- nem hátráltatja a szabadtér munkát.) Az építőmesteri mun kák nagyobb ütemben csal ezután indulhatnak meg. Ai építő vállalat 1964. augusztus hónapjára ígéri az épület át­adását. MEGEMLÍTJÜK, hogy az építőipari munkák folyamatos­sága, tervdokumentációval való ellátottsága biztosítva vart- A. jóváhagyott, 1966. december 31—i befejezési határidő betar­tása érdekében az alábbi felté­telek szükségesek: 1. Az építőipar a vállalt ha­táridőket minden körülmények között tartsa be. 2. Az egyenes húzógépek elektromos folyamatszabálycr zásánál van a legtöbb nehéz­ség, Javasoljuk, hogy a Diós győri Gépgyár vonjon be a gond megoldása, érdekében automatizálási szakembereket (VXLATI.) 3. A fentiek alapján tökéle­tesített húzógép gyors legyár­tása. 4. A hőkezelő kemencével kapcsolatos kísérletek gyorsí­tása. Somogyi László, a KGM sajtóirodájának vezetője. Egy sikereílen építkezés A több jogos, mint jogtalan szidást kapó istálló — nád ereszét környezteivé — ott szomorkodik — a falutól kél; és fél kilométerre Amöt község határában. Ha szó esik róla, a tagok lemondóan legyintenek, az agronómus és az elnök arcán meg kisebbfajta idégrándulás fut végig. És nem ok nélkül. Az előző vezetőség jóváhagyásával, a tagság beleegye­zése nélkül, az említett helyen a múlt évben egy száz férő' helyes, úgynevezett szerfás istállót építettek. A tagságnak olyasféle választ ad talc, hogy „mammut-tsz”~t akarnak szer vezni, és ez a jövő perspektívája-. Az istálló — egy földb* süppedt nádfedeles vityilló -— azonban inkább hasonlít juhhodályboz, mint egy jövőbeni korszerű istállóhoz, A1 idén elhatározták téliesítését, azaz zárt istállóvá való épí' lesét. Elkészítésére ígéretet kaptak, és ebben bízva á szövet' kezeltek vásároltak is 104 növendékmarhát. Köztudomású hogy az ígéretbe nem lehet belekötni, a növendékmarhákat így’- azok a legutóbbi időkig kint táboroztak a szabadban. Be­köszöntött a hideg idő, az állatok eléggé elcsigázódtak, # több növendékmarha, a hideg miatt elpusztult. A növendék marhák egyik felét a sertésfiaztatókban helyezték el, a má­sik felét pedig a sokat szidott épület egyik elrekesztett r& szébe zárták éjszakára, azonban mivel újabb állat, vág)' állatok pusztultak él — mint telefonon közölték — vala' iTiennyxt.be kellett vinni a faluba. Kintjáriunkkor az épület nagyon nyomorúságos kép«* mutatott. A falat a déli oldalon is felhúzták, ablakkeretek«1 elhelyezték, de se ajtó, se üveg nem volt az épületen. Ve1* nádtető, de nincs mennyezet.. A betonlapokat lerakták, df' nincs jászol. Az istálló — amelybe több mint negyedmillió1 öltek bele — inkább alkalmas kiállítási tárgynak (jelképezve így nem szabad építeni), mintsem téli istállónak. A tsz-taft ság és vezetőség egyöntetű véleménye, hogy az ebbe beleöl1 anyag és munka értékén egy modern, korszerű istállót # építhettek volna. Igazuk van! Meghallgattunk néhány illetékes szervet. Kiderült, i# speciális helyzet adódott elő, objektív okok miatt következe» be mindez és senki nem felel (semmiért. Azaz mégis. Selw nincs előírva, hogy novemberben és decemberben hidegé- legyenek az éjszakák (legfeljebb a természet ezt Snmsí kedvtelésére végzi) és nagy mulasztást követtek el a növel1' dékmarhálc. Mégiscsak hallatlan, hogy kellő gyakorlat híjá* eltunyuitan érkeztek a szövetkezetbe! Éppen ideje, hoíű valatd móresre tanítsa őket. Le kell vetniök az érzékenyig get, s növesszenek inkább nagyobb szőrt, amely megvéd őket az időjárás viszontagságai ellen. í£23B> gyón be, vannak sózva a heku­sok — szólt Beke Zoli. — Szin­te nincs nap, hogy le ne csap­nának valamelyik szakszerve­zeti. helyiségre. Jó lesz vigyáz­ni. —Magadon kezd a vigyázást — intette Kötlár Mari. — Hi­szen, ha meglátnak ebben a bricsesznadrágban és a mici­sapkában, mindjárt a nyomod­ba szegődnek. Mari nyelves teremtés volt. A Váci úton lakott szüleivel, egészen közel a gyárhoz. Apja vasöntő, ő maga segédmunkás a hőtechnikai üzemben, a cső­gyártásnál. Nem az a kimon­dottan szép lány, egy kicsit „égi meszelő” és vagy tíz ki­lóval kevesebb, mint amennyi még ráfért volna a termetére. De vidámságával, talpraesett­ségével fel tudta kelteni a fiúk érdeklődését. Ha kiöltözött — mint ezúttal is —, egészen mu­tatós volt. Az utóbbi hetekben Ladányival járt, akit a nemes­fémeseknél nagyon becsültek. Az egyik decemberi túrán is­merkedtek meg, Zolit nem hozta zavarba a lány megjegyzése. Sokszor úgy tűnt, szándékosan jár a kelle­ténél kopottabban. Volt ebben marosan a Marton-tanács elé kerülnek. Az a vád ellenük, hogy ők készítették az Ifjú Pro. letár-t. — Én is hallottam a lebu­kásról — mondta Mari. — Azt beszélik, komisz a bírósági el­nök. Mit gondolsz — súgta —, nem kellene levelet írni neki? Egy kicsit megpróbálnánk ielo- hasztani a harciasságát. — Nem rossz gondolat — is­merte el Ladányi. — De meg kell kérdezni előbb. Hátha ron­tanánk vele. Később többen felfigyeltek rájuk, népes csoport gyűlt kö­réjük. Mari és Karcsi elhallgattak. Az egyik fiú, aki épületszere­lőknél dolgozott a Külső-Iá- pótvái'osban — ahol régi, dü- ledező vityilók között bérpalo­ták épültek —, új értesüléseit adta tovább. — Tizennyolc ifjúmunkás a Kúria elé kerül. Egy ügyvéd fiától hallottam. A Hársfa ut­ca huszonhétben is most bukott le egy csoport. Nincs is más vád ellenük, csak az, hogy sza- valókórusbo. jártak. Azt akar­ják rájuk bizonyítani, hogy agitáltak. — Az utóbbi hetekben na­IX. Olyan, mint egy bankíiú E zen az estén az állam keletkezése, fejlődése.és szerepe került napi­rendre. Sollner József volt az előadó, a nemesfémesek titká­ra. A rabszolgatartó és a feu­dális állam megmagyarázásá­nál nem bocsátkozott részletek­be. Főleg azt igyekezett meg­értetni hallgatóival, hogy ezek az államok, keletkezésüktől kezdve a kizsákmányoló,- el­nyomó kisebbség érdekeit szol­gálták. Szünet alatt a társaságot közvetlenül érintő dolgokra te­relődött a sző. Ladányi Karcsi, egy huszon­két éves, ezüstműves segéd, a Siemensnél dolgozó Kotlár Ma­rival beszélgetett. — JJogy honnan tudom? Hát hallottam. — Kilencen? — Kilencen. — És kik? — Mondom ... Sebes Pista. Réti Laci, Zala Imre ... Mind­nek nem tudom a nevét. — Azt hallottam, hogy ha-

Next

/
Thumbnails
Contents