Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-03 / 282. szám

Ä képernyő eSőtt £$*y írunk mi..» Az Irodalmi Színpad szatirikus műsora — TISZÁK ARÁDON az Ű,j filet Termelőszövetkezet tag­sága úgy döntött, hogy fiatal agronómusa számára új la­kást épít. Az ehhez szükséges telket a tsz-porta szomszédsá­gában már megszerezték, és most hozzálátnak az agronn- mus lakás építéséhez. — SÁTORALJAÚJHELY idegenforgalma évről évre nő. ezért a városba érkező turis­ták tájékoztatása céljából a város műemléképületeit foko­zatosan ellátják kis márvány­táblácskákkal. — KÉTMILLIÓ házi disznó­tort tartanak évente Magyar- országon, az elmúlt évek sto.- tiszükaí adatai szerint. A házi disznótorokhoz a földműves- szöveikezetek sok kisgépet, többek között ötezer perzselöt, töltőgépeket, üstiiázaloa-t ad­nak kölcsön. — A TISZABUKAI tanya- világban Négyesi Endre és Négyesi István legények bele. kötöttek egy fiatal traktoros­ba, aki bevonulása előtt, bú- esúzkodni ment ismerőseihez. A testvérpár késszúrásokkal megsebesítette a traktorost, aki a helyszínen belehalt sé­' rüléseibe. A rendőrség a tette­sekét elfogta. — NÉGYSZER „húztak” a cinkék a szokatlan őszi időjá­rás miatt. Az ország északi ré­szeiből négyszer vándoroltak a Mecsek környékére és ugyan­annyiszor vissza is térlek északra. — ÜJABB aranyérmeket ta­láltak Szikáncs határában, ahol nemrégiben 1400 arany­pénz került elő a földből. A területet most műszerekkel kutatják végig, s a régészek már eddig újabb 14 arany­pénzre bukkantak. — JÁRÁSI nevelők napját rendeznek ma, kedden dél­előtt Miskolcon, az SZMT székházában. Dr. Tóth Béla Az érzelmi neveié® pszichológiá­ja címmel tart előadást. —' ZENEI témájú előadáso­kat is rendez a Miskolci Városi Könyvtár. Az első ilyen elő­adást Bari:a Péter zenetanár tartotta. — RICSE új művelődési há­zának terveit elkészítette a sátoraljaújhelyi járási tanács műszaki csoportja. Az új mű­velődési házat a régi szom­szédságában fogják felépíteni, s egy nagy színházterem, könyvtár olvasó- és játék­terem szolgálja majd a ricseL ek művelődését, szórakozását. vV / do7ai‘ű$4 ­Várható időjárás ma estig: párás, többfelé ködös, hideg idő, néhány helyen ködszitálás, mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 plusz 5 fok között. Reflektorfényben: két drámaíró Ritkán esik meg, hogy a drámaírók szinte tökéletes, színpadra érett alkotással ko­pogtassanak színházainknál. Ám a versengés láza ilyen szi­tuációkat is szülhet. Ha csak ennyiben rögzítenénk a városi tanács és a Miskolci Nemzeti Színház drámapályázatának eredményességét, máris nem vesztegetjük hiába és érdemte­len ügyre a szót. Természete­sen a drámapályázat más — perspektivikusabb — eredmé­válaszaivú, a ma emberéről al­kotott bírálattá és útmutatássá. A néző számára a különleges miliőn kívül az izgalmas cse­lekményszövés és drámai kon­fliktus jelent színházi élményt. A zsűri véleménye szerint színházi előadásra alkalmas, érett mű, amelynek ez évi el­játszását javasolja.” Mit mond Szabó György ön­magáról? — Éveim számát tekintve még nem jutottam a dráma­teni. — Ügy tudom, 1964 első hó­napjai a közönséggel is meg­ismertetik valóság-látását? — Igen, a jövő év elején vizsgázom, itt, a Nemzeti Szín­ház színpadán. Örömömre szol­gálna, ha a közönség — hason­lóan a zsűrihez — igennel sza­vazna. Gosztonyi János drámájáról eképpen rögzítette véleményét a bíráló bizottság: „Magas eszmeiségéi, költői Fekete László, a városi tanú cs vb-elnöke éri ékeli a lyázatokat az írók részére adott fogadáson. pa­nyeket is hozott. De ezekről — reméljük — módunk lesz még beszélgetni. Most a két, főnyertes pálya­munkát állítjuk reflektorfény­be, szerzőikkel együtt. Mit mond a bíráló bizottság írók „évkategóriájába”; 31 éves múltam. Ez az első jelen­tősebbnek mondható színpadi vállalkozásom. Irodalomtör­ténész vagyok, jelenleg az Elet és Irodalom rovatvezetője. A dráma születését véletlennek ■KoszoTiueiem; iiunueima.pi uui­gairn végeztével találkoztam az utcán a Nemzeti Színház dra­maturgjával, aki darabírásra ösztönzött. Először nem vet­tem komolyan, majd rövid gondolatfuttatás után ■ rádöb­bentem arra, hogy életünket át. meg átszövik olyan izgal­mas, drámai ■ események, . ame­lyeket csak formába kell ön­Gyermekfodrdszat — gyermekcipőben A miskolci Értelmiségi Klub decemberi program iából Széles skálán mozog a mis­kolci Értelmiségi Klub de- c emberi programja. A ter­mészettudományi előadások közül érdekesnek ígérkezik Juhász András és Lőver Oli­vér Lámpással a Bükk mélyé­ben című előadása, a létrás- tetői barlang felfedezéséről, melyet 3-án, kedden este tar­tanak. : 4-én Szabó János, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem fizikai tanszékének professzora Eljuthatunk-e a csillagokhoz címmel a fotonr rakétáról ad elő. 9-én Van-e élet á Földön kívül? címmel Apostol Ince. a csillagászati szakosztály elnöke. 20-án a Bükk növényvilágáról _ dr Arokszállásy Zoltán szól a mű, igen szerencsés és modem formában adja elő mondani­valóját. A történet főhőse Dá­niel, akinek családját a máso­dik világháborúban elpusztí­tották, új életet akar terem­teni, szeretné elfelejteni a múltat megalkuvások árán is, de az élet könyörtelen logikája és egy új tragédia döbbenti arra, hogy minden megalkuvás újabb áldozatokat követei. A darab érett írói munka, kitűnő konfliktusokkal, a közönség számára is izgalmas cselek­ménnyel, jó szerepekkel. A zsűri javasolja, hogy a színház a darabot vegye fél ez évi mű­sortervébe.” És Gosztonyi János? — Már „veteránnak” számí­tok a színpadon, úgyis mint színész, úgyis mint drámaíró. Noha még 3 év választ el a négy X-töl, már évtizedek óta élek színpadon, A színpad lelke: a dráma mindig izgatott így a sikeresnek mondható Ko­lumbusz és Rembrandt című drámáim után sorrend ben ez a hetedik. Nagyon szeretem a Dániel és a krokodilokat. Két és fél évig írtam, közben féltve csiszoltam minden mondatát. Dániel belőlem született; ön­életrajzi vallomásnak is tekint­hető, de csak úgy, hogy mások önéletrajza is ott lappang a so­rokban vagy a sorok mögött — A bemutató körülbelüli időpontja? — Ügy tudom április 4-tv, ünnepi bemutatónak szánja a Miskolci Nemzeti Színház. — párkány — — o A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (A IS8 méteres hullámhosszoss 18—10 óráig) A riportereké a szól A jövő év. érdedében ... Beszélgetés Moszkvából hazatért KlSZ-rfiatalokkal. Hibán Antál: Vidám köszöntő r Az oktató filmtár: új megyei in­tézmény. í Levelekre válaszolunk. j Sanzonok. < l Tanácstagok fogadóórái ! Miskolc városi tanácstagok: c December 4: Berki Mihályné, IV. ‘•Iter., Középszer u. 8. sz., 17 órakor; ;Deák Béla, Kun Béla utcai általá­nos iskola. 18 órakor; Hudecz Sán­dor, Győri-lcapu 40. sz., Patyolat :Vállalat, kultúrterem, 17 órakor. , Beszámoló december 4: Komáro- bni József, Papszer u. 1. sz., 17 óra- . kor; id Tüdős Ferenc. Somogyi :Béla n. 6. sz., 17 órakor. r ' ■ ■ 1 ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsodi megyei bizottságának lapja Főszerkesztő? Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. telefon számok: Titkárság: 16-886: KultdrrovfttS 16-067: ipari rovat: 16-035: rovat: 16-078: Mezőgazdasági rovat: S3-687? Sportrovat j I6-&I9: Belpolitikai rovat, panasz Ügyek: »6-046, Kiadja! Az Esza km agyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiad'"“ Bíró Péter Kiadóhivatal! Kossuth utca ti. Telefon’ 3G-1S1 Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban kézbesítőnél. Trjd»vcrárrf ‘*6*055 Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György. Szabó György művéről? „A ma emberének leglénye­gesebb lelkiismereti problé­máiról szóló, rendkívül érde­kesen megoldott darab, amely egy színház próbáin játszódik az író, a rendező és ..színészek szerepeltetésével. Az ő vitájuk során alakulnak ki a „darab­beli darab” lconfliktusai, a sze­replők jellemei, mai életünk Csoóri Sándor, Földeák János, Simon István, Weöres ... '.or, Váczi Mihály, Csepeli Szabó Béla, Jankovich Ferenc versei­nek paródiái, Illés Endre és Németh László drámáinak gör­be tükörképei, Veres Péter, Szabó Magda regényeinek ka­rikatúrái, a Berkesivő] szóló iris tréfás kép, valamint az elvtelen színikritikát kigúnyoló villámtréfa ragadták tapsra a közönséget. A második részben nagyobb lélegzetű jelenetek mutatták be a szatíra tükrében a magyar filmgyártás körüli visszásságok egyikét-másikát, kipellengérezték a rádió egyik, m.ár-már népbetegség-szerű műsorát a „Mi újság a Tahó családban?” című képben. Ér­dekes volt az írók a TV ka­merája előtt sorozatban az Illés Bélát megcsípkedő anek­dota, és találó, sikeres darabja volt a műsornak a Dezséry jegyzet-paródia. Az estet egy nagyobb szabású kép zárta, amely a modernkedő színpadi törekvéseket, az oktalan for­mabontást tette nevetségessé. E zárószám lehetett volna va­lamivel rövidebb, esetleg a terripóját kellett volna gyorsí­tani. Általában ft paródiák tálá- lóak, helyenként igen élesek, mindcnlcor művészi élményt adók voltak. Szendrö Ferenc nagyszerű rendezői irányításá­val kitűnő szereplőgárda — Agárdy Gábor, Kárpáthy Zol­tán, Mezei Mária, Prólcay Ist­ván, Schubert Éva, Varga Edit, Varga D. József és Verebes Károly — váltotta valóra a szerzői, szerkesztői elképzelé­seket. A primus infer pares alapján ki kell emelnünk Agárdy Gábort, továbbá Kár­páthy Zoltán, Verebes Károly és Mezey Máriai, igen sok, kü­lönböző szerepben nyújtott alakítását. Lehet, hogy az irodalmi stí­lusparódiák még nem jelenük milliós nézőtömegek nemes szórakoztatását, de nagy az igénylőinek a tábora, és éppen azért kívánatos, hogy a lehető­ség határain belül több ha­sonló műsort láthassunk a te­levízió képernyőjén. Benedek Miklós Országgyűlési képviselők és megyei tanácstagok beszámolói December 4: Farkas Pál orsz. ,'yűl. képv., Putnok, 18 órakor. December 5: Harmati Sándor írsz. gyűl, képv. és Csató Sándor negyei tanácstag, Borsodivánka. 17 kakor; Németh Imre orsz. gyűl. képv., Hidasnémeti. 18 órakor. December 7: Boy Árpád orsz. gyűl. képv. és Drótos Imre megyei .anácstag, Jősváíő, 18 órakor. Több alkalommal megje gyeztük már keddi jegyze leinkben, hogy a Magyar Tele­vízió műsorszerkesztéséber mind észrevehetőbben érvé­nyesül a törekvés: szombat es­ténként, amikor a legtöbben é: a legtöbb fajta igénnyel nézi! a képernyőt, választékos mű­sort adni, mind megközelítőd­ben kielégíteni a sokrétű kö­zönség-igényt. E helyes törek­vés tükröződik az elmúlt szom­bat műsorában is.. A rendkívül érdekes riportműsor — Üj ter­vek, új diplomák — után Ger- manus professzor, a világhíre orientalista érdekfeszítő, ké­pekkel. filmbetétekkel illuszt­rált előadását hallhattuk az „Ezeregyéjszaka földjé”-völ Két kisfilmet láthattunk Bra­zíliáról és Vácról, majd izgal­mas beszélgetést hallhattunk; Pálffy József az amerikai el­nökgyilkosság nyomozásáról beszélgetett nagytekintélyű szakemberekkel. A könnyűzene kedvelői bizonyára nagy tet­széssel fogadták a Lemezalbum című összeállítást, és ezt kö­vetően, éles kontraszként, egé­szen másfajta közönség-igény kielégítésére, esti főműsorként a budapesti Irodalmi Színpad így írunk m.i... című szati­rikus irodalmi műsorát lát­hattuk. Már elöljáróban elmondhat­juk: nagy érdeklődéssel vár­tuk, örömmel fogadtuk ezt a műsort, és annak ellenére, hogy éjjel féltizenkettő utánig tartott, egy percig sem fárasz­tott, úgy éreztük, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Iro­dalmi stílusparódiákkal nem voltunk elkényeztetve az utób­bi évtizedekben, holott,van rá igény. Bizonyítja ezt többek között a közelmúltban megje­lent kétkötetes Karinthy: így írtok ti iránti érdeklődés az a közönség-kívánalom, amely ezt a megjelenést szükségessé tette. Mennyivel nagyobb és intenzívebb az érdeklődés alt­kor napjaink íróinak stílusát, alkotásait parodizáló értékes művek iránt!? Az Irodalmi Színpad közönsége tetszéssel fogadta a műsort, élénken rea­gált a látottakra, hallottakra, is bizonyára érdeklődve fogad­ták a képernyők, előtt ülő száz- szrek is. A műsor két szerkesztője, közreműködője, részbeni írója: Bárány Tamás és Bogáti Péter avatott kézzel kötötte csokorba a népes szerzőgárda által írt, nívós stílusparódiákat, talán csak a bevezető dialógusokat érezhettük kissé elnyúlónak. Bevezetőjük, összekötőszöve­gük, egész műsorszerkesztésük, mint a bemutatott paródiáknak csaknem valamennyije szinte gyilkos szatíra, amely valóság­gal sósavba mártott tollal, de mindenkor mértéktartó jóízlés­sel pellen gérezi ki egyes írók stílus-modorosságait, valamint az irodalmi, művészeti közálla­potokat. Két részre osztható a műsor. Ezt a kettéosztást nemcsak a szünet jelzi, hanem a szerkesz­tésmód is. Az első részben az egyéni paródiák dominálnak. Kassák I^ajos, Berda, József, Illyés Gyula, Fodor József, Pannika nagyon el van ke­seredve, arcán végigfolynak a könnyek. Mitől ijedt meg úgy? Csak nem. a fodrász néni csat­togó ollójától, amely megsza­badítja őt a hosszúra nőtt ha­jától. No de már elmúlt az ijedelem, felszáradtak a köny- nyek. Pannika az új frizurát nézegetve, mosolyogva figyeli magát a tükörben, s amikor a fodrász néni a következő kis­vendéget kéri, alig akar lejön­ni a. kényelmes székről. ötéves kisfiú következik: Barna Ferike. Anyukával jött, de az önálló kislegény maga­biztosan lép a székhez, s mikor elhelyezkedik a tükör előtt, mint egy igazi felnőtt mutatja, milyen frizurát kér. — Látod, Pannika! — oktat­ta elmenőben a mama —, az a kisfiú milyen bátor ... De azért egy pillanatra Fe­rike is megszeppen, amikor a hajnyírógép végigszalad a tar­kóján . . . a A Miskolci Fodrászszövetke­zet régi problémát oldott meg. amikor elsőnek, a Kazinczy utcában, városunkban is létre­hozta a gyermekfodrászatot. A forgalom nőttön nőtt, és a fiók hamarosan kicsinek bizonyult. Szeptemberben, az iskolába indulás előtt már az utcán, a2 ajtó előtt várakoztak a vendé­gek. Bizonyára ez is közreját­szott abban, hogy mintegy két _ hónappal ezelőtt átalakí­tották a Tanácsház téri fiókot is és az egyik helyiségben gyermekfodrászat nyílt, ahol ügyeskezű, , gyermekszeretö fodrászok gondoskodnak akis- vendégek kiszolgálásáról. A gyermekek iránti szereted­ben, a velük való törődésben, és türelmességben nincs is. hi­ány. De annál inkább .kifogá­solható a környezet. A két fió­kot semmi sem különbözteti meg más fodrászüzlettől, leg­feljebb csak a vendégek kora. Köztudomású, hogy a gyerme­kek idegenkednek a köpenyes néniktől, bácsiktól, a csattogó, fényes ollóktól és bár nem fáj a hájnyírás, i az a. legtöbbször mégis sírással kezdődik ... A környezet hatása, az első be­nyomások nagyon sokat jelen­tenek, ezért az ország más vá­rosaiban valóságos játszó szo­bákká varázsolták a gyermek-, fodrászatokat. Meseképeket; festettek a falakra, lemosható! játékok, képes mesekönyvek- között várakozhatnak, játszva; töltik el az időt a gyerekek.. Sajnos, a miskolci két gyér-; mekfodrászat még gyermek-, cipőben topog. A Kazinczy ut-; cai fiókban csaik- felnőtteknek! való képes folyóiratok, esetleg a Ludas Matyi példányai he-; vernek a kisasztalon. _ A, Ta- náesháztéri fiókra is ráférne a; föltés és a portál ízlésesebb- kialakítása is. Igaz, a boltot j csak két hónapja pritottákj meg, s az egyik fodrá-sznő sze-i rint: „nem lehet mindent egy-3 szerre. . ügy gondoljuk* azonban, hogy a Fodrász Ktsz-ij nők volna és kell is, hogy lé-3 gyen lehetősége a nem sokbaj kerülő játékok, mesekönyvek? beszerzésére. 3 9 * A kisvendégek, akik mostj kissé csalódottan várakoznak,3 szívesebben jönnének ide,? emelkedne a bolt forgalma, sS a jól felszerelt üzlettel vég- 3. eredményben városunk is gaz-S dagadna. b. a, «* hallgatókhoz. 3 A zenei és irodalmi előadó-■ sok közül Horváth Kiss] Lászlónak, a Zeneművészeti! Szakiskola igazgatójának Ko-] rank embere és a zene, vala-1 mint Kordos László tanárnak Az egzisztencializmusról című] előadása érdemel figyelmet.] Az előbbire december 7-én. az] utóbbira 21-én kerül sor. H Dr. Körmendy Györgyi] pszichológus a 3—7 éves gyér-! mekek fejlődés] sajátosságai-] ró] és nevelési problémáiról i beszél 16-án délután. 4 Nem hiányoznak az úti be-] számolók sem. 6-án Bíró Vera] számol be kubai élményeiről,] 16-án este pedig Feliei Lajos] Párizsról tart előadást« J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents