Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-02 / 257. szám

\?/ß ■ |V-V; ,vfl-S. Világ proletárjai egyesüljetek! :: Fő feladat: az évi terv teljesítése :: Bükkaranyosi meditáció A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 257. szám. Ára: 50 fillér Szombat, 1963. november 3. \ MÉM ÖNCÉL! A z újtól való félelem, a megszokotthoz való ra­gaszkodás emberi tulajdonság •— hallottam többször is az év elején, amint olyan üzémekben jártam, ahol népgazdasági ér­dekekből alapvető változáso­kat hajtottak végre. Valahogy úgy éreztem akkoriban, egye­sek öncélnak, mindenáron megvalósítandó feladatnak, erőszakolt, talán nem is va­lami helyénvaló tennivalónak aláírják feltüntetni azokat az ipari átszervezéseket, ame­lyeknek célja: a termelés, a termelő erők koncentrálása. A minap, amint elolvastam a Minisztertanács beszámoló­ját az ország gazdasági hely­zetéről, s néhány olyan hozzá­szólást, amely kapcsolódott ah­hoz, amit Fock elvtárs elmon­dott;, ismét eszembe jutottak az átszervezéseket megelőző és azokat követő különféle véle­mények, nézetek, s azok az eredmények, melyeket az új szervezettségű, az új módsze­rekkel vezetett üzemek, válla­latok produkáltak. Természetesen ezek a válto­zások nem hoztak valamiféle látványos eredményeket, nem változtatták meg egyik napról a másikra alapjaiban egy-egy vállalat munkáját, de kezdetét jelentették annak a folyamat­nak,' helyes törekvésnek, amely Ö Minisztertanács beszámoló­jában így hangzik: gazdaság­politikai céljaink megvalósí­tása. az egyre növekvő és bo­nyolultabb gazdasági feladatok ellátása vezetési módszereink állandó tökéletesítését, a veze­tők munkájának, irányító te­vékenységének javítását köve­telik meg. A z ipar irányításának át­szervezését, üzemeink összevonását tehát semmiképp Bem lehet öncélúságnak. for­malitásnak, . vagy „cégtábla- cserének" tekinteni. Sokkal mélyebb, gyökerei vannak e munkának. Ez kitűnik abból is, hogy a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének felada­tai közül napjainkban az ipar irányításának átszervezése, a mechanizmus tökéletesebb, precízebb .működése van elő­térben. Ezekkel az átszervezé­sekké!, összevonásokkal, új irányító és ellenőrző szervnek létrehozásával azt akarjuk el­érni, hogy a korábbiaknál, vagy a jelenleginél is kedve­zőbb, hatékonyabb, céltudato­sabb szervezeti feltételek jöj­jenek létre a vállalatoknál. Mert így minden bizonnyal meggyorsul a műszaki fejlesz­tési tevékenység, magasabb színvonalra emelkedik az al­kalmazott technika és techno­lógia, kedvezőbbek lesznek a költségszintek, és a minőségi mutatók is javulhatnak. Egy­szóval: o kor követelményei­nek, ahogy mondani szokás: a világszínvonalnak megfelelő garanciális termékek gazda­ságos gyártása válik lehetővé. A z egy-egy gyár összevoná­sát, vagy iparirányító átszervezését tartalmazó utasí­tás eszköze annak, hogy kor­szerűen, szervezetten vezetett, a termelést és termelő erőket jól koncentráló nagyüzemek jöjjenek létre. Eszköze annak, hogy megszűnjenek a párhuza­mos tervezések és kivitelezé­sek, hogy megszűnjenek a szembetűnő különbségek azo­nos profilú gyártmányok és termékek előállítási költségei között. Annak idején a három diós­győri gépgyár egyesítésekor sokat vitáztunk. írtunk ezek­ről a kérdésekről. A cserép- és téglagyárak, a vegyipari nagy­üzemek, vagy a különféle ja­vító vállalatok átszervezése, összevonása során is napiren­den voltak ezek a kérdések.. Sokszor nem volt könnyű meg­oldani — helyesen — egy-egy ilyen átszervezést, hogy ne le­gyenek sértődött emberek, hogy ez egyéni érdekek egybe esse­nek a közösség előrehaladásá­val. Mégis azt kell mondani: többségükben sikeresek voltak az év elején, s az azóta végre­hajtott összevonások, átszerve­zések, mert e munka során jól kihasználták az új lehetősége­ket, a különböző szervezeti for­mák alkalmazását, a leghaté­konyabb megoldásokat.. Ügy is mondhatnánk, csak akkor ke­rült sor ilyen természetű tevé­kenységre, ha a változás előre­láthatóan gazdasági előnyök­kel járt, ha az új szervezeti formák megteremtették a gaz­daságosabb. műszakilag és mi­nőségileg fejlettebb termelési feltételeket. S az a munka, az a fáradozás, amely ilyen „alap- elméletnek” szem előtt tartá­sával történt, semmiképpen sem mondható öncélúságnak, vagy. mindenáron megoldandó feladatnak. Sokkal inkább az előrehaladás, a fejlődés egyik járható útjának. Egy másik hasonló termé­szetű dolog. Az átszervezések során sokat beszéltünk arról: e munkát úgy hajtsuk végre, hogy ne zavarja a termelést, ne okozzon gondot a minden­napi munkában, sőt könnyítse meg az irányítás napi felada­tait, jániljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. Azok az eredmények, amelyeket az át­szervezett üzemek többsége produkált, ez alatt a rövid idő alatt azt bizonyította, érdemes volt napirendre tűzni az át­szervezést. mert a legfőbb cél­kitűzés nem torzult el. válto­zatlanul a termelés és a ter­melő erők valóságos koncent- rációja maradt. M indaz, amit az átszervezé­sek, összevonások során eddig tettünk, mégis csak a kezdete e munkának. Két vagy három gyár adminisztratív összevonásával még nem ol­dottuk meg az olyan feladato­kat, mint például a termelési profilok helyes elhatározása, a termelés ésszerű specializá- ciója, vagy a berendezések leg- céltudatosabb kihasználása. A gyárakat elválasztó kerítések után le kell dönteni még azo­kat a falakat is, amelyek az emberek fejében, gondolkodás- módjában megmaradtak. Nem­csak’ területileg, vagy gyártási profilokat illetően kell közös platformot teremtem az át­szervezések után, hanem gon­dolkodásban, cselekedetben, egyszóval a mindennapi mun­kában is. Ezeket a helyes, tiszteletre méltó, mindenképpen becsü­lendő törekvéseket segítik majd azok az intézkedések, amelyekről a legutóbbi ország- gyűlésen, mint a gazdasági mechanizmusok továbbfejlesz­téséről esett szó. Ezt segíti majd az egyre tökéletesedő tervezés, ösztönzés, finanszíro­zás és elszámolási rendszer. E zt segíti az, hogy e hasz­nos törekvésben az em­berele többsége ma már nem öncélúságot, hanem a fejlődés útját látja. Paulovils Ágoston Kibővített illést tártul! a megyei pártbizottság November I-én, pénteken kibővített ülést tartott a me­gyei pártbizottság. A megye mezőgazdaságának 1903. évi ter­melési és felvásárlási helyzetét dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ismertette. Ezután a megye ipa­rának 1963. évi terv teljesítésével kapcsolatos feladatokról1 ■ Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tájékoz-1) látott. A két beszámolói sokrétű vita követte. Ezután a pártbizottság szervezeti kérdésekről tárgyalt. Gyártja: a TVK lak kiesték gyára Sport Heti rádió- és feleviziétnüsor Filmjegyzetek Á Szovjetunióban fellőtték a „Poljot-l“-et Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban pénteken fellőttek egy irányítható és manőverező kozmikus repülő- testet, a „Poljot—l”-et. A TASZSZ erről kiadott közleménye a következőkép­pen hangzik: A világűr meghódítására és az űrhajók további tökéletesí­tésére irányuló programnak megfelelően a Szovjetunióban most olyan' kozmikus rcpülő- lesíek készítésén dolgoznak, amelyek röppályájukon halad, va, minden irányban manőve­rezni képesek. így válik meg­oldhatóvá az a feladat, hogy az űrhajók repülés közben irányíthatók legyenek és el­juthassanak a szükségesnek tartott övezetekbe, s ott az űr­kutatással összefüggő tudomá­nyos értesüléseket szerezze­nek. Az említett program végre­hajtásának keretében 1903. november j-én a Szovjetunió­ban fellőtték a ,, Poljot—1” irányítható és manőverező kozmikus repülőtestet, amelyet különleges készülékekkel és hajtómű-rendszerrel láttáit el. hogy ezek biztosítsák a repülő­test kiegyensúlyozását és ma­nőverező képességét a világ­űrnek a Földet környező ré­szében. A kozmikus repiilötestben elhelyeztek tudományos beren­dezéseket, rádió-telenu-trikus rendszert és rádió-adókészülé­ket. amely a 19,945 megaherz frekvenciával dolgozik. A repülőtest rátért kezdeti pályájára, amelynek legna­gyobb távolsága a Földtől 592 kilométer, legkisebb távolsá­ga 339 kilométer volt. A repttlötesten elhelyezett készülékek normálisan mű­ködnek. TTrtát a területén elhelyezett földi ve­zérlő- és mérőállomások fi­gyelik és ezek fogják fel a „Poljot—l’*-ről érkezett tele. metrikus adatokat is. Hruscsov a „PoFfo#—-I« kozmikus repnhlíesf.ről Pénteken este a szovjet kor­mány fogadást adott Souvanna Phouma herceg, laoszi minisz­terelnök tiszteletére. A fogadá­son, amelyen megjelent Nvilci- t.a Hruscsov. Anasztasz Miko- jan és sok más szovjet állami- és pártvezető, Hruscsov és Souvanna Phouma pohárkö­szöntőt mondott. Később a szovjet kormány­fő ismét a mikrofonhoz lé­pett és a következőket mondta: — Nem rejthetem el örömö­met azzal az eseménnyel kap­csolatban, amelyről beszélni szeretnék. Mint tudják, új űr­hajót bocsátottunk fel. Ez még egymagában nem volna új do­log. hiszen sok űrhajónk indult .már röppályájára és valameny- nvien teljesítették küldetésü­ket. Ez viszont, amelvet most bocsátottunk fel, újdonság­számba megy. Ezelőtt ugyanis kitérők nélkül, vonalban re­pültek az űrhajók, ez a mosta­ni viszont manőverezni is ké­pes. Nagy lépés ez a világűr meghódításáért folyó békés versengésben — folytatta Hruscsov. Ha megegyezhetnénk a nem­zetközi feszültség további eny­hítésében, mégpedig nemcsak erkölcsi hatású általános lépé­sekben, hanem konkrét leszere­lési és egyéb intézkedésben is. akkor az emberiség újabb nem­zetközi eszközökhöz jutna a vi­lágűr kutatására. Ezzel kapcsolatban figyelem­mel tanulmányoztuk Kennedy amerikai elnök javaslatát arra, hogy egyesítsük erőinket a vi­lágűr kutatásában és eset­leg tervezzünk közös Hold-,expedíciót. S valóban, hat nem lenne szép dolog, ha egy szovjet és egy amerikai űrhajós, vagy akár egy szovjet űrhajós és egy ame­rikai űrhajósnő együtt indul­hatna el. a Holdra? (Derült­ség.) , ‘ ' ' . , • — Emelem poharam az em­beri értelemre, a tudományra, a tudomány embereire! Hogy pedig ez a pohárköszöntő ne legyen elvont, igyunk Keldis akadémikus, a Tudományos Akadémia elnöke egészségére, igyunk azoknak a tudósoknak, mérnököknek és munkásoknak az egészségére, akik megtervez­ték és megalkották az új, nagy­szerű szovjet űrhajót! Hruscsov ezután szívélyesen koccintott Msztyiszlav Keldis akadémikussal, majd fogadta Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök és a Moszkvában akkreditált nagykövetek rencsekívánatait. sze­Bessélgetés a premisáláftrói a taktakenézi Békében A múltkor a taktakenézi Bé­ke Tsz egyik tagja huncutká- san jegyezte meg Boczán Sán­dornak: — Az volna jó, elnök elvtárs, ha minden bokor alatt csak egy krumpli teremne. Az elnök nevetett, s aztán így válaszolt. — Nagy baj lenne az. Most. hogy a gazdasági év vége következik, mind többet, gondol erre a Béke Tsz elnö­ke. Jóllehet kedélyesség, tréfa volt, amit a krumpli szedésnél hallott, mégis fel kell rá figyel­ni. A tsz-ben idáig nem osztot­tak prémiumot. Munkaegység szerint történt a jövedelemel­osztás. Az utóbbi években .így is történt haladás, havonta rendszeresen osztottak 15 forint előleget a bedolgozott munka­egység titán, ami fennmarad, azt az év végén kapják meg a tagok. A tagság akarta a mun­Borsodi táj a sárospataki tórtuóí. kaegység szerinti elosztást ám ez az esztendő már azt tanúsít­ja, hogy ha továbbra is így dol­goznak Taktakenézen, akadá­lyok gördülnek az eredményes munka elé: kevesebb lesz s. ku­korica, s a többi vetemény fő­száma is. Erről beszélgettem a minap Boczán Sándorral, — Mi az elképzelésük a jövőt illetően? — A nádudvari módszert akarjuk bevezetni. Vagyis a megtermelt mennyiségből kü­lön prémiumot adunk a tagság­nak. Nálunk még a növényter­melés adja a legfőbb jövedel­met. A premizálásnál is az a cél, hogy minden növényt ered­ményesen és haszonnal termel­jünk, s megtalálja számítását a tsz-tagság is. A járás egyik legnagyobb, 100 holdas kertészetéi, találtuk a taktakenézi Békében. Hét va­gon paprikára kötöttek szerző­dést, és 14 vagon termett, a le­szerződött 250 mázsa uborka helyett pedig 700 mázsa. A termelt áruknak csak egy ré­szét tudták előnyösen, jó pénz­ért eladni, ezért most az a szándékuk, hogy a tavaszon hatvan darab hollandi meleg­ágyat üzemeltetnek. Április vé­gére már friss paprikát tudnak piacra küldeni. Itt a kertészet­ben is megvalósítják a premi­zálást. — Hogyan művelik a kapó­sokat? — Kiosztjuk a tagoknak, s úgy gondolom, ha 10—20 száza­lékot adunk az össztermésből, a kukoricánál és a többi kapás­nál is meglesz az elegendő tő­szám, megfelelő lesz a sortávol­ság is, A főkönyvelő is így látja he­lyesnek, s hozzáteszi; ha már az idén is adnak prémiumot, holdanként jóval több kukori­cát, burgonyát cukorrépát ter­meltek volna. A kedélyesnek tűnő megjegy­zés, ami a krumpli szedésnél hangzott el, nem szállt el a ve­zetőség füle mellett. Most, ha úgy gondolkodnak, hogy még ösztönzőbbé teszik a munkát helyesen teszik, többet adnak az államnak, és a tagságnak is több jut. 4P--*

Next

/
Thumbnails
Contents