Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-09 / 262. szám

Szombat, 1963. november 9. SSKAtOHAGYASORSfcAö 3 A szovjet filmnapok megnyitása a Béke moziban A szovjet filmnapok megnyi­tójára a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 46. évforduló­jának napján került sor, és így még emeikedetlebb -hangulat jellemezte az ünnepséget. Ez érződött dr Tóth Istvánnak, a Hazafias Népfront megyei tit­kárának elnöki megnyitóján Bonta Lajosnénak, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkárának beszédén, és az est kultúrműsorában is. mely­nek keretében Némethy Fe­renc. a Miskolci Nemzeti Szín­ház művésze, a vasgyári leány­iskola kórusa, valamint a Le­nin Kohászati Művek fúvósze­nekara lépett a közönség elé. Ünnep a szovjet filmnapok kezdete, mellyel a szovjet film- művészetnek adózunk. Sok nagysikerű, örök időkre él­ményként maradó alkotást lát­tunk már az eddigi filmnapo­kon, és bizonyos, hogy ez a leg­újabb is szaporítja a szép él­mények számát. Termelési retard az ózdi fißomhengennübeii (Tudósítónktól.) As ózdi Kohászati Üzemek •finomhengerműi kollektívája az októberi sikerek után, no­vemberben hasonló szép ered­ményeket ér cl. November első napjaiban hengerlési ter­vüket 366, készárutermelési előirányzatukat 556 tonnával túlteljesítették. A hengerész kollektívák ve­télkedéséből az abroncssorozati Návoly János 63 tagú henge- részkolleklívája tűnik ki. Az •ünnepi műszakok során üzemi rekordot állítottak jel: a csa­varszegecs gyártásánál 120 ton­na helyett 165 tonnás teljesí­tést értek el, főleg a kiesési idő megszüntetésével és a hen­gerlés menetének meggyorsítá­sával. V.T. H ovember 7-éré adták át. * s terven félti 1 Egy ismerősömmel beszél­gettem a napokban arról, hogy nálunk egy-egy nagyobb ünnep alkalmával sok új létesítmény átadását várhatjuk. Határidő­ként gyakran jelölik meg má­jus elsejét, augusztus húszadi­kát, vágj’ éppen november he­tedikét. — Véleményem szerint — mondotta ismerősöm —, az lenne az igazi ünnepi ajándék, ha ezek a létesítmények va­lami pluszt jelentenének. Most találtam ilyet! Szirmabesenyő lakói igazi ajándékokat kaptak november 7-re. Ezeket a tanács a szerda esti megemlékező ünnepségért már át is adta rendeltetésük­nek, s mind terven felül ké­szültek. Az 1963. évi beruházási és községfejlesztési tervet már teljesítették. Községfejlesztési alapból megépült 700 000 fo­rintos költséggel az új út, autó­busz fordulóval. Az egészségház, amely no­vember 7. tiszteletére készült, már terven felüli. Igaz, nagjr szükség volt rá. Egy gondozási napon 50 csecsemőt, a tanács­adáson pedig 25—30 terhes mamát kellett ellátni a régi, szűkös helyiségben. Mától há­rom, jól berendezett, kényel­mes helyiség áll az egészség- ügyi szolgálat rendelkezésére. Az épület és a berendezés fel­újítása 230 000 forintba került, ebből 130 000 forintot község­fejlesztési alapból fedeztek. Az egyesített község volt sa- jóbesenyői részének lakói Jé­gen kérték már, hogy létesít­senek egy óvodát. Az év elején úgy látták, még nem ígérhetik meg, ezért nem is tervezték be. Jó munkaszervezéssel (a 20 000 forintos ráfordításból 6 ezer fo­rint értékű munkát társadalmi úton a szülők vállaltak), most átadhatták a 25 férőhelyes óvodát.­A szármabesenyői fiatalok­nak is tartogattak meglepetést november 7-re. A művelődési házban klubszobát rendeztek be részükre. A pai-kettázáshoz, festéshez, berendezéshez szük­séges összeget a járási tanács, a községi tanács, a járási KISZ és a szirmabesenyői Béke Tsz adta össze. Kibővítették, szintén terven felül, a könj’vtár helj'iséget is, s új bútorokat készítettek. A megyei könyvtár 20 000 forint- tal, a községi tanács községfej­lesztési alapból 1 fi 000 foninttal járult hozzá a költségekhez. Ismerősöm bizonyára elége­dett a szirmabesenyőiek példá­jával. így is kell ezt csinálni, ez az ajándék, ez az a több. A. I. A megye legkisebb termelőszövetkezetében Bodrogszegiben van egy egé­szen kicsi termelőszövetkezet, a Petőfi. Területe mindössze 130 hold, s a tagok száma csak 50. Az elnök, Nagy Gábor, úgj’nevezett másodállásban irányítja a szövetkezetét. Fő munkahelye: a Tokaj-Hegy. aljai Állami Gazdaság. Az elnökhelyettes: Mánesz János bácsi. Vele beszélgettem, sitii­kor a szövetkezetben jártam. Éppen pénzkifizetéssel foglal­kozott, mert ha kicsi is a szö­vetkezet — keresni azért itt is lehet. Körülbelül 32 forintot ér egy munkaegység. Inkább talán az a baj, hogy kevés az „egységes” munka, több a ré­szes művelés. — Nemigen lehet mirólunk írni. nem való a mi szövetke­zetünk újságba — mondta szerényen János bácsi. De azért beszélt, elmondott min­dent a szövetkezetről, és azt is megfigyeltem, hogy szere­tettel, lelkesen beszél erről a kis közösségről. Egy mondat­tal így foglalta össze a lénye­Ünnepi műszak Lenin Kohászati Művekben r X súlyos vasállványokon még mindig piros és nemzeti- színű zászlók lengenek, s min­denfelé látjuk a feliratokat, dekorációkat is, amelyekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére megszépítették a Lenin Kohászati Műveket; — Csupán feliratból ötszázat készítettünk — mondja az egyik szépítő, Ripszki József, a dekorációs csoport tagja. De nemcsak a külsőségek teremtenek még mindig ünne. pl hangulatot a hatalmas ko­hászati kombinátban. A no­vember 7-i műszakban elért kiváló eredmények öröme lát­szik a kohóknál izzadó, s a gyár minden részében dolgozó, izmos lcarú munkásembe­reken; — Minden üzemrészben nagyszerűen helytálltak az ün­nepi műszakban dolgozók — halljuk Patik Mihálytól. a ko­hászat versenyfelelősétől. — A 3. kohó például a tervezett 800 tonna helyett 827 tonna nyers­vasat adott november 7-én. Az elektroacélmű 15 tonna több- lettermelést ért el. Túlteljesí­tetté napi tervét a középhen­germű, a finomhengermű, a nagykovácsműhely, az acélön­tődé és több üzemrészünk is. Találomra a nagykovácsmű- hclyt kerestük meg. Az izzó vas vörös fényénél, a gőzkala­pács dübörgő dobbanásai köz­ben beszélgettünk Petró Lász­ló termelésfelelőssel és Sajcz János üzemvezetővel. — Nagy lelkesedéssel kez­dődött itt is a műszak a nagy ünnepen — mutatott Petró László az izzó vas formálóira. — Egymás után születtek a kimagasló eredmények. Maga­san túlteljesítette tervét a fa- zongjáiiásban Pincés János és 13 tagú szocialista brigádja, az abroncsgyártásban Králik János 16 társával, Breitenbach József 11' emberből álló szo­cialista brigádjával. X termelésfelelős és az üzemvezető szerint különösen a szocialista munkabrigádok tekintették szívügyüknek az egvre jobb teljesítmények el­érését. Három szocialista bri­gád. a karbantartók közül is (Németh Zoltán. Miskolczi La­jos és Kopcsó Kálmán vezeté­sével. Hruscsák Tsivárt főme­chanikus irányítása szerint) kiválóan dolgozott. Munkájuk­kal. erőfeszítéseiiltkel már az előző napokban is biztosítot­ták a zavartalan termelést. Es itt el kell mondanunk, hogy a Lenin Kohászati Mű­vekben nem csupán novem­ber 7-én tartottak ünnepi mű­szakot. A hengermű gyárrész­leg felhívására már október közepén bekapcsolódott min­den gyárrészleg a Forradalmi hónapok versenymozgalomba. A verseny során például a hengerműben a blokksor dol­gozói behozták eddigi lemara­dásukat, sőt túl is teljesítették tervüket. Az egy napra vál­lalt 523 öntecs kihengerlése helyett októbertől napjainkig átlag 537,6 öntecset hengerel­tek naponta. , A gerendasoron Ügyed Zol­tán szocialista brigádja olyan eredményt ért el, amelyre az üzemrész mintegy hatvan éves fennállása óta nem. volt példa: október 18-án. egyetlen napon 245,8 tonna nagyvasúti sint hengerelt ki. A Forradalmi hónapok alatt az acélöntödében Korom Sán­dor szocialista brigádja átlag 105 százalékra teljesítette ter­vét, és a régi szinthez képest a selejtet 75 százalékkal csök­kentette. A kikészítőír munkája is minden elismerést megérde­mel. A durvahengermű kiké­szítői egy nap alatt átlagosan 930 tonna készárut szállítottak ki. De felsorolhatnánk szinte minden üzemrészt, mert a Le­nin Kohászati Művek minden dolgozója a Forradalmi hóna­pokban és külön az ünnepi műszakon ■ is nagyszerű munkával, méltóképpen ünne­pelte a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 46. évfordu­lóját, (Kuttkay) öíszáz liíeres keverő berendezési állítottak üzembe Űzdon (Tudósítónktól.) A napokban helyezték üzem­be az Űzdi Kohászati Üzemek tüzállóanyaggyárában az új, 5Ó0 literes, automata vezérlésű Eirich nevű keverő berende­zést. Az új létesítmény lehe­tővé teszi a formázó üzem­rész anyagellátásának mennyi­ségi és minőségi javítását. A keverékek elszállítása eddig a kis, 250 literes keverő­tői kézi erővel, háromkerekű csillével történt. Az új keverő berendezésnél a kézi erővel történő szállítást teljesen meg­szüntetik. Már készül a köz­ponti vezérléssel irányítható, sínpályán mozgó, automatikus ürítési! szállító berendezés. A közeljövőben sor kerül Özdon egy hasonló típusú, ugyancsak 500 literes keverő berendezés megépítésére is. ,v. m j­get: — Megy itt minden munka rendesen ..; És valóban. A kukoricát már leszedték, a szőlőt is le­szüretelték, a búzavetést is rég elfeledték. Igaz, hogy mindenbő] kevés van. Búza mindössze 40 hold. A szőlőt egj’énileg művelik, de a bort közösen értékesítik. A közös szőlő 16 hold. Az idén elég jó termés volt. Körülbelül 200 hektó jó minőségű bort fog­nak értékesíteni. Tízholdas volt a kertészet. Paprika, pa­radicsom és káposzta termett; Nem sok. A kertészet minősé­gén lehetne javítani. De majd jövőre.; : A szövetkezet állató Romá­nja alig több. mint régebben egy módosabb gazda állat­állománya volt. Mindössze 400 juhot és három pár lovat tar. tanak. Do van egv saját traktoruk is. János bácsi őzt büszkén mondta; Az idén kezdtek foglalkozni baromfival. 3500 csirkét ne­veltek fel és 20 mázsa pulvka eladására kötöttek szerződért. A pulyka ignzán jól sikerült.- Az elnökhelyettes Kozma Jó­zsefijét. a pulykák gondozóját dicsérte a sikerért. A szorgal­mas asszony 480 pulykát: gon­dozott és nj’olc-tíz kilóso­kat nevelt:. A szerződésben vállalt kötelezettségüknek iga­zán eleget,tudtak tenni... — Hat ez van ;;: Más külö­nöset nem mondhatok — mentegetődzött Mánesz, Já­nos bácsi. — Legfeljebb még azt, hogy az idén igen jó talaiba vetettük a búzát. Két szántásba .. .­Kicsi ez a 1 énnél »szövetke­zet, ennél nincs is kisebb a megyében, de talán az or­szágban sem. Túl sokat írni valóban nem lehet róla. Az emberek dolgoznak, szépen,- szorgalmasán végzik a mun­kát. És érmen ezért a bodrog- szegi Petőfi is megérdemli, hngj’ ha röviden is, de néha írjon róla az újság... Sz—i. Miért? A miskolci olvasó bizo- " nyara megelégedéssel olvasta a minap a városi ta­nács legutóbbi üléséről szóló tudósítást, ameljr a város 1964. évi költségvetésébe és fejlesztési tervébe nyújtott betekintést. Általában indo­kolt is az elégedettség, hiszen a város lakosságának meg­növekedőit igényeit figyelem­be véve az egész költségvetés 92 százalékát fordítják majd kommunális, szociális és kul­turális célokra — mintegy 26 millió forinttal többet, mint az idén. Ki ne örülne annak, hogy 38 millió forintot költhetünk jövőre az általános iskolai, 23 millió 400 ezret a középisko­lai nevelésre, s 2 millió 200 ezer forintot a dolgozók álta­lános- és középiskolai to­vábbtanulásának biztosításá­ra. A ’szülők és mindazok a felnőttek, akiknek továbbta­nulási szándékuk van, bizo- nj’ára örülnek neki. Mint ahogj’an örülünk az egészség­űid ellátásra tervezett 46 milliós összegnek, vagy an­nak, hogy anya- és gj’ermek- védelemre is félmillió forint­tal többet költhetünk majd, mint az idén. Ráfér a fejlesztés városi közútjainkra, a közvilágitás- ra, az Avasra, Tapolcára és Lillafüredre is, amelyekre szintén nagj’ összegeket irá­nyoz elő a városi tanács jövő évi költségvetése. Egy dolgot viszont seho- gj’an sem értünk: a lakosság társadalmi munkával való hozzájárulását városunk fej­lesztéséhez szépítéséhez ke­rületi tanácsaink miért ter­vezték félmillió forinttal ala­csonyabbra, mint 1963-ban? E kérdés körül — nem vé­letlenül! — széleskörű vita alakult lei a városi tanács ülésén is. A vitában felszó­laló tanácstagok jogosan kér­dezték: mi indokolja a társa­dalmi munka előirányzatának ily nagyarányú csökkentését? Az ember fejében önkéntele­nül is megfordul a gondolat: nincs-e ebben kimondatlanul is a lakosság egyre növekvő denütt készítettek tervet is.} Közismert, hogj’ olj’an költ­ségvetést és városfejlesztési tervet még soha és sehol sem készítettek, amely a lakosság minden kívánságát egycsa- pásra ’ megvalósítja, ponto­sabban, amely a kívánságok megvalósításához elegendő pénzt és főleg munkaerőt tud biztosítani. Egészen biz­tos, hogy a Miskolc városi Tanács 1964. évi költségve­tése sem tudja majd biztosí­tani az összes jogos kívánság és ésszerű javaslat megvaló­sítását 1964-ben. Viszont lé­nyegesen több valósulhat meg ezekből már jövőre is. ha a lakosság személyes érdekeik­nek megfelelően megfelelő mennyiségű és minőségű tár­sadalmi munkával hozzájárul az óhajtott útjavításhoz, jár­daépítéshez, lakóházi elújitás- hoz. parkosításhoz„ játszótér és más létesítmények meg­valósításához, amelj’ekre ta­nácsi költségvetésből csak a későbbi évek során kerül­hetne sor. Jó lenne,tehát ínost újra elővenni a jelölő gyűlésekéit készített jegyzőkönyveket, át­nézni a kívánságokat, a ja­vaslatokat, összegezni újra. * már akkor felajánlott társa­dalmi segítséget és azokhoz az út, járda stb. építésekhez, amelj’ a jövő évi költségve­tésben nem szerepel, fel is használni a lakosság segítsé­gét, közreműködését. Elképzelhető az is, hogy például a miskolci KISZ-fiá­in lók. ha erre kérné őket a tanács, megfelelő mennyiségű és értékű társadalmi munká­val védnökséget vállalnának a festői szépségű Lillafüred és Miskolc-Tapolca parkosí­tása, fejlesztése fölött, vagy egy-egy új városrész (Kiliái:- dél, Selyemrét stb.) fásítási- parkosítása fölött. Hálás, szép feladatot vál­lalnának magukra üzemi és iskolai KISZ-szervezeteink, ha jövőre nagyarányú társa­dalmi akciót indítanának ide­genforgalmi szemixmtból is egj’re fejlődő városunk szépf­társadalmi aktivitásának bi- zonj’os fokú lebecsülése? Ha igen, miért? Tanácsaink és tanácstag­jaink már elfelejtenék volna, hogj’ a februári választásokat megelőzően a jelölő gj’űlése- ken és a választókkal folyta­tott szeméij’es beszélgetések során maguk a. választók mennyi speciális helyi kérés­sel, kívánsággal és javaslat­tal fordultak a tanácsokhoz? Nemigen felejtették el. hi­szen ezeket annak idején jegyzőkönyvezték, s a felsőbb tanácsszervek összegezték is. (Tudomásunk szerint a jogos kívánságok, az ésszerű javas­latok megvalósítására, a rea­litásoknak és a sürgősségi sorrendnek megfelelően min­tésére. Egészen biztos, hogy kivívnák vele szüleik, peda­gógusaik és általában a fel­nőtt lakosság tiszteletét és el­ismerését. Sok lehetőség van tehát arra, hogy Miskolc a jövő évi fejlesztési és költségvetési előirányzaton túl is jelentős mértékben továbbfejlődjék t* szépüljön a lakosság széles­körű társadalmi segítségével. f'sak tanácsaink ne feled- leessenek el a lakosság növekvő aktivitásáról, szemé­lyes érdekeikre is jobban apellálva kérjék és szorgal­mazzák a lakosság segítségét, hiszen maga a lakosság isi tudja, hogy ezzel minden kívánság előbb valósul meg. (Cs. L.) Modern házsor a miskolci Kilián-déli lakótelepen ^ —i

Next

/
Thumbnails
Contents