Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

Csütörtök, 1963. november 7.

ESEÄKMAGYARORSZÄiS

9

A II. Miskolci Országos Grafikai Biennáléról

Tudomány — TedmCUa

Mintha kicserélték volna...

Újabb eredmények a szervek átültetésében

A GRAFIKA ma az élethez legszorosabban kapcsolódó képzőművészeti ág. Könyvek lapjain számtalan példányban kerül az olvasók kezébe; sok- (szorosíthatósága azt is lehetővé teszi, hogy rajznál, festménynél, szobornál sokkal szélesebb körű tömeghez jusson el a lakásba is. Mégis feltűnő, hogy a grafikai munkákat kiállításaink eléggé elhanyagolják. a festményekhez képest például kissé másodvaló szöveti pótlás kérdésében még sok a tisztáznivaló. Van néhány olyan szerv, amelynek már állatból emberbe való átültetése máris teljes, vagy részleges sikerrel járt. Áz ilyen operációk jelentősége azért is figyelemre méltó, mert súlyos betegségek is meggyógyíthatok általuk. Ilyen, állatból emberbe átültethető szervek egyebek között a belső elválasztáséi mirigyek.

Belső elválasztáséi mirigy átültetése sikerrel járt a kóros soványság esetén. Az úgynevezett. Simmonds-kórnál, borjú- agyfüggeléket ültetnek be a hasüregbe. Előfordult, hogy baleset következtében meghalt ember mirigyét használták fel ilyen átültetésre. Nemi mirigyek átültetésével is sokat foglalkoztak mind kísérletekben, mind klinikai gyakorlatban. A pajzsmirigy átültetése akkor bizonyult eddig a leghatásosabbnak, ha magába a pajzsmirigybe ültették. Fogak átültetésével is eredménnyel foglalkoztak.

IS kivégzett ember veséje

A veseátültetéseknél is biztató kísérletek voltak már. Egy asszony veséje elégtelenül működött. A beteg asszonyba átültették egy kivégzett ember veséjét. A műtét a kivégzés után három és fél órával már be is fejeződött. A vese 19 napig kifogástalanul működött. A közelmúltban Angliában teljes sikerrel hajtottak végre ilyen szervátültetést.

szervezeten kívüli testrészbe, egy levágott kutyafejben bizonyos ideig megtartottá azéletet. A tálra helyezett fej az erős lámpafény villanására lehunyta a szemét, füttyjelzésre hegyezte a fülét és a hangforrás felé nézett. Ez mind a század első évtizedeiben történt. Nyegovszkij professzor viszont a második világháború éveiben a klinikai halál állapotából keltett életre embereket.

Ilyen előzmények után új fejezetet jelentettek a szervátültetési kísérletek történetében Demihov szovjet sebész eredményei. Egy kutya szervezetébe beültetett egy második szívet úgy, hogy az az eredeti szív munkájának egy részét elvégezte, sőt, amikor az eredeti szív működését megállították, az átültetett szív teljesen ellátta a szervezet vérellátását. A biztató kísérlet után Demihov hozzáfogott a fej-átültetéshez. Egyik moszkvai sebészkongresszuson bemutatták a kétfejű kutyát. Egy idősebb kutya feje mellé egy fiatalabb kutya fejét varrták. Bebizonyosodott, hogy mindkét fej megőrizte sajátos adottságait. A fiatal kutyafej játékos volt, az idős barátságtalan és mogorva.

Szervek átültetése állatból emberbe

Csillag István a transzplantáció egyik kiváló szakértője a várható fejlődés útjával kapcsolatban rámutat, hogy elsősorban az idegen anyagokkal

Mit ka-e a „ritka elein“ ?

Abrahám Rafael: Műteremsarok.

rendűnek tekintik. S a kvalitásbeli különbségeket nem annyira az egyes művekben keresik, mint inkább magában a műfajban. Pusztán előítélet ez, s nagyon örülhetünk annak, hogy a most mór rendszeressé Váló miskolci biennálén a grafika végié méltó helyére került. Nemcsak nevében, de jelentőségében is országos kiállítás ez. Vitathatatlanul bizonyítja a grafika önálló és nagy szerepét.

Az ország legkülönbözőbb részeiről küldték el ide Miskolcra a grafikusok munkáikat. 63 művész több mint 200 alkotását mutatták be. Egy-egy művésztől általában több lapot is kiállítottak. Nagyon jó dolog ez, mert így nemcsak egy-egy jobban vagy kevésbé jól sikerült művén keresztül jelenik meg előttünk alkotójuk egy felvillanásra, hanem egész felfogását is megismerhetjük; Hincz Gyula egy egész termet kapott. A miskolci biennálé így szinte önálló kiállítása is. De Kondor Béla, Feledy Gyula, Csohány Kálmán stb. is úgy Van képviselve, hogy legújabb munkásságukról összefüggő képet alkothatunk.

Magasan kiemelkednek s méltán kaptak első díjat Kon- dor Béla munkái. Szuggesztiv erejükkel, belső mélységükkel magukkal ragadják a szemlélőt. Képei soha sem csak az egyes egyedi eseteket, mutatlak, hanem valahogy mindig általánosak is tudnak lenni. Egervár ostroma nem egyszerűen ez a konkrét ostrom, hanem harc „a vár” ellen, s ellene nem is emberek, hanem a Poklok küzdenek. Két alakos Kompozíció-ja régi, inkonográ- fiailag kötött jelenetet juttat eszünkbe (Tóbiás és az angyal), de azzal, hogy még címével sem szűkíti le egy bizonyos eseményre, az általánoshoz tud emelkedni. — Blake illusztrációiról is külön kell szólni. Az illusztráció a grafika egyik legnagyobb feladata. Nagy és nehéz dolog ez. Ügy kell az irodalmi műhöz kapcsolódnia, hogy azt ne egyszerűen elmesélje, hanem szelleméhez dll- ion közel. Kondor Béla megra- Eadóan szép lapjai bizonyítják.

szerepelhetnek, serkentik a katalizálás folyamatát. Ugyanezek a fényt is erősítik. Tehát az abszolút fekete testek fényvisszaverésének a mérésénél mint a fény kvantumerősítői használhatók fel.

Az üveggyártásban színezésre alkalmasak, de vékony indiumoxid réteg az autóbuszok, repülőgépek üvegén megakadályozza télen, hidegben a parásodást.

— LÄTJA? A „ritka elemek’-' sokáig csali dísz volt a Men- gyelejev-táblán. Teljessé telték a periódusos rendszert. Ma már az acél minőségét is ..ritka elemekkel” lehet javítani, különböző célokra alkalmassá tenni;

Egyenáram távvezetése

S00 ezer volt feszültség — Higanyszelepek Gazdaságosság

Kunt Ernő: Emberek.

táwezetes

REGI TUDOMÁNYOS feltevés, hogy bizonyos szervek átültetésével, vagy a szervezetbe való beültetésével meghosszabbítható az emberi élet, illetve az elhasználódott szervek helyébe újak ültethetek. A huszas években Voronov professzor Párizsban ivarmirigyek átültetésével próbálta az öregeket megfiatalítani, kísérletei azonban kudarcot vallottak.

Napjainkban már jóval előbbre haladt az orvostudomány a szervezet átültetése, a transzplantáció kérdésében. Ma már tudjuk: Voronov kísérletei azért vallottak kudarcot, mert nem vette figyelembe a szövet- és vércsoportokat, nem kapcsolta össze a mirigyeket a véredényekkel és ezért a mirigyek idővel felszívódtak.

Szív- és felátültetés

A század eleje óta folyó kísérleteknek több érdekes állomása volt. Oroszországban Kuljatko professzor keltett életre egy szívet szervezeten kívül. A szív, amikor a fiziológiás sóoldatot keresztülszivaty- tyúzták rajta, egyenletesen összehúzódott. Később Kralcov akadémikus holttestről lemetszett ujjakat előbb kiszárított, majd érrendszerén táplálékot áramoltatott át s erre az ujjak visszanyerték formájukat, s a körmök nőni kezdtek rajtuk.

Világhírű kísérlet volt Brju- henko professzoré: egy különleges készülékkel, amely oxigénnel telített vért sajtolt a

hogy ez mennyire lehetséges. A versek apró részletképei itt egyszerre jelennek meg egymás mellett, szinte magától értetődő természetességgel. És a látszat! természetesség együttesen mégis fantasztikus, s éppen ezért nem részleteiben, hanem így, összességében, képes visszaadni Blake különös misztikáját. Óriási dolog ez, ritkán és keveseknek sikerül. Csak példaképpen említeném a biennáléról Hincz Gyurahám Rafaelnél (Műteremsa-.; rok), Lenkey Zoltánnál (Udvaiyj a legegyszerűbb és leghétköz-!* napibb dolgok kapnak egészen i sajátos esztétikai szerepet. Mc.lj rész kivágásaik az egyszerű vo-j nalaknak mély és belső jelen-!; tőséget adnak. — Pásztor Já-*j nos Portré-jánál is ez az irány-!; zat mutatkozik meg, de az elő--! zők minden hidegsége nélkül.} A tárgyak helyett az emberi kerül a középpontba. Hajszál-!] vékony, bonyolultan kapcsoló-*: dó vonalaival mély fájdalmat! fejez ki. «

ÉRDEKES, mennyire kevés! az expresszív hatásra törekvő* művek száma. Talán Kunt! Ernő az egyetlen, aki erősen* expresszív darabjaival ki-! emelkedik. (Emberek I., II.).; A fekete-fehér háromszögek! és más mértani formák erő-.; teljes kontrasztja már önma-' gában drámai, s ezt a hatást! a belőlük összeálló hatalmas' fejek csak még jobban fokoz-! zák. •

Sokaknál a népművészet hn_* tása mutatkozik meg igen! élesen f Antal, Szűcs Pál,! Rékassy _ aba). A XX. század' egyik nagy problémája volt,!; hogy az egy bizonyos vonalon! már tovább nem vihető művé_! szelet a népművészet segítsé-'i gével frissítsék fel. Amit azon-! ban a zenében Bartók és Ko- • dály meg tudott úgy tenni,! hogy egyszerre volt népi és*j modern, magyar és európai,!j az a képzőművészetben nemi sikerült som a 30-as években,! sem ma. A Miskolcon bemu-*j látott művek is arra vallanak.! hogy ebből legfeljebb népies-! kedés lett, nem pedig egy új! irány alapja. !j

SENKIHEZ SEM kapcsoló-j dilc, éppen ezért külön kell! megemlíteni Gross Arnoldot.j Egészen naturális környezet-! ben, bizarr ötletek halmozása i jellemző rá. Tájait megeleve-!] nedett virágok, csendéletéit *1 különös apró lények lepik el.'j A fantasztikumnak ez a törne-*: ge szinte Hieronymus Bosch;] képeit juttatják eszünkbe. De*: míg Bosch torzképződményei-! vei a középkor végének bele-*: ges nyugtalanságát fejezte ki,1 addig itt legfeljebb a kuriózu-!; mok kedvelését láthatjuk, nem;*

lék hordozható lesz, bárhol fel lehet állítani.

Vannak olyan hőálló elemeink — a hevnium, a niobium. tantal, rénium — amelyek 2000—3000 fokon olvadnak. Némelyik, szénnel keverve, az 5000 fokos hőt is állja. Amelyik a külső erőráhatásra nem roncsolódik. annak a nagy megterhelésnél tudjuk hasznát venni, tehát igen értékes a számunkra.

UTÓBBI IDŐBEN igen sok szó esik az erős fénysugárzásról. E téren még olyan forradalom következhet be, amilyent az atomenergia felhasz. nálása jelentett az emberiség életében Itt is szerepük lesz egyes elemeknek. Gondoljunk az „egykristályok”-ra: néhány anyagrészükkel aktivátorként

— MIÉRT RITKA A RITKd

FÉM? Melyek a ritka fémek!

— ezzel a kérdéssel kérést« fel az újságíró Ivan Tananaev akadémikust, mert Mengyele- jev periódusos rendszerénei; a 103 eleméből mintegy negyvenet „ritka elemnek” neveznek, és azt is mondják róluk a „jövő elemei”.

— Először is jegyezze met kérem, hogy a „ritka elem’1 kifejezés nem éppen pontos s tudomány szempontjából — felelte Tananaev akadémikus

— Vannak igen ismert, elterjedt elemek, mint az ezüst, higany, kadmium, amelyekből pedig kevés található a Föld kérgében. Sok százszor több van viszont germániumból cirkóniumból, ceriumból. « ezekkel nem találkozik az ember, tehát ritkának tartja őket.

SZEMÜNK ELŐTT fogy egyébként a „ritka elemek’ száma, mert mind több és több kerül be a gazdasági életbe, az iparba. „Nem ritka” ma már ilyen szempontból a vanadium, moübdén, titán, oedig néhány éve még annak számított. Hadd mondjak néhány példát a térhódításukra. A tulium ritka földfém. De mert halvány röntgenfényt bocsát ki. szerephez jutott a gyógyászat, ban. Óriási röntgen-ágyukban egy szemernyi darabja pótol, ia a lámpát. Amellett a készüban egyszerre fokozni a teljesít- ményt és a távolságot. Teljes ösz- szchangoltság Kell a generátorok munkája közt, küzdeni kell a kisülések ellen, új szigetelőanyagokat kell találni, hogy csak néhányat említsünk a feltételek közül. Ezért próbálkoznak a mérnökök mindenütt a világon azzal, hogy az egyenáramot vezessék nagy távolságra. Az energiatermelés, elosztás és géphajtás váltóáramú marad, egyenárammal a iáwezetés történik.

Ebből a célból a vonal átadó végén egyenirányító mellékállomást létesítenek, a fogadó végén az egyenáramot újból átalakítják váltóárammá, magas feszültséghez méretezett higanyszelepekkcl. A váltóáramú mellékállomás kevesebbe kerül, mint az egyenáramú, ezzel szemben az egyenáramú íká- beI-> vezeték olcsóbb, mint a váltóáramú. az áramveszteség is a váltóáramú mellékállomásnál és az egyenáramú vezetéken kisebb.

Kis távolságon nem számottevő ez a költségmegtakarítás, nem kifizetődő mellékállomásokat létesíteni. 1500 km-nél hosszabb távolságra az 1500 M\V teljesítményű háromfázisú váltóáram továbbítása 150—ISO százaléka az egyenáramnak. Emellett az egyenáram továbbításához mindössze két vezeték kell, amivel sok színesfémet meg lehet takarítani, a tartóoszlopok is — a súlycsökkenés következtében — kevesebbe kerülnek. Ha az egyenáramú vezetékek egyike megszakad, csupán felére csökken a teljesítmény mértéke, a váltóáramú vezeték sor azonban önműködően egészében kikapcsolódik.

1063-ban kezdték építeni, s elsőnek a világon a Szovjetunióban, egy 800 ezer V feszültségű függesztett egyenáram-vezetéket, 500 km távolságra: a volgográdi vízierőműtől a Don-niedon eéhez. Telje.* kapacitással 1964-ben fogja továbbítani az áramot. A vonal két irányban, azaz a Don-medencétöl Volgograd fele is üzemeltethető.

Kőolajtermelés helikopterről

• Szibéria északnyugati részében a hónapokig tartó 30— ; 40 fokos hideg, a. lakatlan vidékeken hóolvadáskor megkö- ! zelithetetlen távolságok igen megnehezítik a kőolaj kiter- ; meléséhez szükséges felszerelés, óriási fúrótornyok, gépek . szállítását teherautókon. Az év nagy részében így bizonyta- ; lan és egyáltalán nem egyenletes az összeköttetés a köolaj- . ipari gépgyártás központjaival.

Hogyan lehelne megbízható, rendszeres kapcsolatot lé- ! tesíteni. a távoli kutató- és munkaterületekkel?

• A helikoptergyártás rohamos fejlődése hozta meg a le- ! he tőségét, hogy légi úton a helyszínen teremjenek a fúró• berendezések. A légi szállításra alkalmas, egészében 75 Ion- ! 7iás „HU—75—M” fúróberendezéseket helikopterek, tör- > zsükre függesztve, ma már nemcsak Szibériába, hanem az ! Uraiba és a Kaukázuson túli vidékre is széiviszik.

• Egy fúrótorony általában több mint negyven méter ma- ! gas, szinte lehetetlennek tűnik, hogy légi úton ezeket is

• szállítani lehessen. Súlyuk 150 tonna,

— Szétszedjük, hogy zsebben is el lehessen vinni —

! mondta Arszenyij Antonov, kőolajipari géptervező főmér- ' nők. Azóta ezt a fúrótornyot is viszi a helikopter rendelte- . tési helyére.

A „légi fúróberendezések” már sorozatban készülitek,

! hogy kielégítsék a Szovjetunióban és a szocialista országok- ! ban jelentkező igényt.

A■/. alacsony feszültségű váltó- áramot egyszerűen és kevés költséggel lehet átalakítani magasfeszültségű árammá, és viszont; a váltóáramú hajtóművek egyszerűek és megbízhatóak a gépekhez. A Szovjetunióban jelenleg 500 ezer V feszültséggel vezetik a váltóáramot a nagy volgai erőművektől. A vezetékeken 1 millió 200 ezer k\V-ig terjedő teljesítményű áramot továbbítanak 1000 km-cs távolságig, minden irányban.

Nagyon bonyolult 'feladat azonla József Attila illusztrációit; Rajzai önmagukban csodálatosak. de bonyolultságukkal nem idézik fel a költő versednek egyszerű tisztaságát.

NAGYON SOK más kérdés is felmerült a kiállítás műveinél. Borsos Miklós balatoni képénél a végtelen tér megfogalmazása volt a legnagyobb probléma. Képe egészen bámupedig a művészet igazi prob-*! lémáit. !

Sok mindenről lehelne és: kellene még beszélni. Nagyon! sok jelentős műről sem volt.; még szó, s a kiállítás a grafi-! kának, mint műfajnak, egész; sereg kérdését vetette fel (azj illusztráció szerepe és jelentő-!; sége, színes grafikák stb., stb.)/* F.gy cikk azonban mindezek; tárgyalására nem vállalkozhat tik. J

ÖRÜLHETÜNK, hogy egy] ilyen magas színvonalú kiállí_!j táson végre önállóan és orszá-'j gosan rputatkozhatott be ez a!] sokak állal lenézett, műfaj, s< itt is bemutathatta óriási je-)] lentőségét. Köszönet illeti a •: megyét, Miskolc városát és a! Herman Ottó Múzeumot, hogy«; lehetővé tette a sokszorosított! grafikának ilyen reprezenta—; tív bemutatását, s hogy ezzel;: is elősegíti a grafikának az.* eddigieknél nagyobb megbe-;* csülését. !*

Molnár Vera

latos. Amit Egry rengeteg finom színével és lényével tudott elmondani a Balatonról, azt itt néhány megdöbbentően egyszerű fekete vonal is kifejezi a fehér papíron: pár vonás, s a fény. a végtelen, egyszóval minden, ami Balaton, ott áll előttünk.

Feledy Gyulánál a kompozíciónak van igen nagy szerepe. Képei mindig nagyon zártak, szerkezetük szilárd. Kariatidáinál a rácsos megoldás teremt szigorú rendet. Kereken önmagába záródó Anya című műve minden esett egességet nélkülöz, s éppen ezért annyira általános is tud lenni, hogy gondolatában egy középkor] Pietát — az anyaság szomorúságának mindenkori szép szimbólumát — idéz elénk.

Az erősen vonalakra felépített stílushoz kapcsolódik néhány fiatal művész. Zsignár István a pécsi városrészlet egymás fölé tornyosodé épületeit szedi geometrikus rendbe. Ab-