Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1983. november 7. Október útján (Folytatás az 1. oldalról.) műnk. a béréntei PVC, aköny- nyűbetongyár, a zsolcai épületelemgyár elkezdte a munkát. Csökkent az eredmény- romlás, növekedett a lakosság pénzbevétele, takarékbetétállománya és fogyasztása. A mezőgazdaság dolgozói, termelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmasan igyekezett pótolni a fagy- és vízkárok miatti terméskiesést. Erősödött termelőszövetkezeteink vezetése, javult a gazdálkodás módja, nőtt termelőszövetkezeti tagságunk politikai öntudata. Az előbbi éveknél szervezettebben és időben végeztük el a tavaszi vetést és növényápolást, az aratás és csép- lés munkáját és időben hozzáfogtunk az őszi betakarításhoz is. K iemelten kell szólni arról a munkáról, amely az utóbbi hónapokban az őszi kenyérgabona vetés biztosítása végett a szántóföldeken a munkásosztály segítségével éjjel-nappal folyt. Mindannyiunk örömére szolgálnak eredményeink, de semmi okunk sincs arra, hogy megnyugodjunk. Leplezetlenül szembe kell némi munkánk egy sor fogyatékosságával. Több nagyüzemünk lemaradással küzd mind a termelésben, mind a termelékenységben. Fontos cikkekből: vasércből, cementből, téglából, ötvözött acélból, hengerelt acélból a vártnál kevesebbet termeltünk. Fontos tételek teljesítése elmaradt a kooperációs- és ex- portíeladatokból. Termékeinkkel szemben sok a jogos minőségi kifogás. Nem egy helyen a munka szervezettségében és műszaki fejlesztésben lévő elmaradások miatt nem tudunk haladni a termelékenység emelésében. Több fontos beruházásunk nincs kellően előkészítve. Mezőgazdaságunkban a fejlődés ellenére sem kielégítőek a terméshozamok, néhány termék felvásárlási tervének teljesítésével, például a kenyér- gabonáéval komolyan elmaradtunk. Lassú az állattenyésztés fejlődése. Szövetkezeteink egy részénél gyenge a vezetés. Elmaradásaink arra hívják fel figyelmünket, hogy minden erőt a negyedik negyedév tervének teljesítésére és a lemaradások csökkentésére fordítsunk. Dolgozzunk úgy ez év hátralévő két hónapjában, hogy minél több üzemünk gazdaságosan, jó minőségben teljesítse évi, feladatát, és úgy, hogy minél kevesebb tétel maradjon el az export- és kooperációs kötelezettségek teljesítésében. A gépgyártás dolgozóinak az ez évi tervek teljesítésén kívül fő figyelmüket a fejlesztést, az új gépek átfutási idejének csökkentését és a minőségi követelmények maradéktalan kielégítését segítő intézkedések kidolgozására és végrehajtására kell fordítaniok. Kohászainknak a minőség javításával és a rendelések időbeni pontos teljesítésével kell segiteniök a gépipar munkáját. Több terület műszaki fejlesztése, az egész mezőgazdasági termelés növelése elsősorban attól függ, hogy a vegyipar dolgozói milyen ütemben valósítják meg az épülő új beruházásokat, és milyen ütemben bocsátják rendelkezésre a szükséges különféle vegyipari termékeket. Helyzetünk azt kívánja a vegyipar dolgozóitól, hogy a meglévő berendezések jobb kihasználásával használjanak fel minden lehetőséget az igények jobb kielégítésére, és a folyamatban lévő beruházások, elsősorban a TVK műtrágyagyárának mielőbbi üzembe helyezésére. Mezőgazdaságunkban minden feltétel megvan ahhoz, hogy e hónapban mindenütt gyorsan befejezzük az őszi betakarítást és a mélyszántást. Népgazdaságunknak szüksége van minden szem kenyérgabonára. Vannak kihasználatlan lehetőségeink a gabona felvásárlási terv jelenleginél nagyobb arányú teljesítésére. Sokoldalú, jól szervezett politikai munkával kell biztosítanunk, hogy a falu dolgozói a népgazdaság rendelkezésére bocsássák feleslegüket. Nagy figyelmet kell fordítani a zárszámadások jó előkészítésére. Ipari és mezőgazdasági üzemeink azt várják a közlekedés dolgozóitól, tegyenek további erőfeszítéseket az áruszállítások lebonyolítására, még nagyobb fegyelemmel és szervezettséggel végezzék munkájukat. Késedelem nélkül hozzá kell fognunk a jövő évi tervek teljesítését biztosító intézkedések kidolgozásához, amelyek az iparban a minőség és a gazdaságosság, a munka szervezettségének. végső fokon a munka termelékenységének emelését szolgálják. A mezőgazdaságban a terméshozamok és az állat- tenyésztés további fejlődését kell előmozdítanunk. Minden területén biztosítani kell a ruházások gazdaságosabb, gyorsabb, koncentráltabb megvalósítását. Megkoszorúzták $ az ellenforradalomban t elesett hősök sírjait t és emléktábláit t E bből az évből még csaknem két hónap van hátra. Meggvőzödésünk. hogy ezt az időt jól ki fogjuk használni, a munka eredményes lesz és úiabb sikerekkel segítjük második ötéves tervünk célkitűzéseinek valóra- váltását. November negyedikén megkoszorúzták az ellenforradalmi harcokban Budapesten elesett, a magyar nép ügyéért küzdő Szabó Lajos, Elek László miskolci, Kucsera Zoltán ózdi, Va- szil József révleányvári hős sírját, illetve emléktábláját. Az ünnepségeken a családtagok jelenlétében a városi, illetve a járási pártbizottságok titkárai helyezték el a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorút helyeztelc el Antal Gyulának, az ellenforradalom mártírjána^ a megyei tanács épületén lévő emléktáblájára is. Sátoraljaújhelyen Hajós István emléktábláját a napokban koszorúzzák meg. Az ellenforradalom mártírjainak emlékét kegyelettel őrzi a magyar nép. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei végrehajtó bizottsága és a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága örömmel és megelégedéssel közli megyénk dolgozóival, hogy termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, gépállomásaink dolgozói október végére teljesítették, illetve túlteljesítették megyénk kenyérgabona vetéstervet. 145 000 helyett több mint 148 000 ka- tasztrálís holdon vetették el a kenyérgabonát. Ezzel egyidejűleg a kívánt ütemnek megfelelően, .eredményesen végezték a kapások betakarítását és az őszi mélyszántást is. A párt és a tanács megyei végrehajtó bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a sikeres, eredményes munkáért a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, a községi és a járási zóinak, mindazoknak, akik résztvettek az őszi mezőgazdasági munkában. Köszönetét és elismerését fejezi ki azoknak az ipari munkásoknak és társadalmi aktíváknak, akik önzetlenül és eredményesen segítették terveink megvalósítását. A két végrehajtó bizottság azzal a kéréssel fordul a mezőgazdaság, és a mezőgazda- sági munkákban mindig szívesen segítő dolgozókhoz: a vetés és a betakarítás eddig eltelt időszakában mutatott lelkes, odaadó tettekkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy november 15-rc végezzünk a kapások betakarításával és november 25-re befejezzük megyénk területén a mélyszántást is. Ez elengedhetetlen követelménye a mező- gazdasági termelés további fokozásának, a termelőszövetkezetek erősödésének, az ország jobb élelmiszerellátásának! párt- és tanácsszervek dolgoKitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójának ünnepén, miközben az igen nehéz körülmények között J folytatott hősi küzdelemre emlékezünk, figyelmünket a hétköznapok gondjainak megoldására kell fordítanunk. így, ezzel tesszük meg a következő lépést a szocializmus teljes felépítéséhez, a szocialista világrendszer erősítéséhez. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából a párt-, a tömeg- és a társadalmi szervezetek vezetőinek, aktivistáinak eredményes munkájuk elismeréséül kitüntetéseket adományozott. A „Szocialista Munkáért Érdemérem” kitüntetést adományozta : Szabó Lászlónak, a tiszalúci Rákóczi Termelőszövetkezet párttitkárának. A Munka Érdemérem kitüntetést adományozta: Hába Jánosáénak, a sajó- ecsegi Alkotmány Termelő- szövetkezet párttitkárának. özv. Jecs Jánosáénak, a Miskolci I. kér. Tanács tagjának. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délben az Országház kupolatermében nyújtotta át. Tegnap, szerdán délelőtt kedves, bensőséges hangulatú ünnepségre került sor a Borsod megyei Tanácson. Minisztertanácsi, illetőleg miniszteri kitüntetéseket adtak át a szocialista építésben élenjáró tanácsi és vállalati dolgozóknak. Az ünnepségen megjelent dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Papp Lajos elvtárs, a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke meleg szavakkal köszöntötte az ünnepeiteket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Szocialista Munkáért. Érdemérmet kapott dr. Pusztai Béla, a szerencsi járási tanács vb- elnöke. A Munka Érdemérem kitüntetésben részesült Héder- váry Ferenc, encsi járási tanácstag, valamint Prágai István, mezőkövesdi járási tanácstag. A Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetésben a következők részesültek: Mosonyi Géza, a Miskolci Járási Tanács pénzügyi osztályának főelőadója, Neppel Frigyes, a Borsod megyei Tanács pénzügyi osztálya vállalati pénzgazdálkodási csoportjának revizora, Balta. József, a Mezőkövesdi Járási Tanács pénzügyi osztályának költségvetési csoportvezetője és dr. Toka. László, a Megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal főelőadója. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Purger Albert, az Ózdi Ven- déglálóipari Vállalat 29. sz. termelő cukrászüzemének vezetője. I-Iorváth Lászlóné, az Ózd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 59. sz. boltjának vezetője. Za- veczkv Pál, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 77. számú boltjának vezetője, valamint Gellcrtfi József, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kazincbarcikai ruházati boltjának vezetője. A kitüntetettek nevében dr. Pusztai Béla mondott köszönetét, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága fogadást adott tiszteletükre. ha to; AI cs; és Az in; tm be fel esc fűi a i 2o1 CSALA LÁSZLÓ: Tessék mondani, miért ■ van az. hogy nekem semmi se sikerül? ... Dante lesunyta a fejét és nyomorék lábával az aszfalt- járda repedéseit csuriszkálta. Vöröslő haja, amely hónapok óta nem találkozott a borbély ollójával, homlokába hullott, nyeszlett válla előre bukott, s olybá tűnt vékony teste, mint egy eleven kérdőjel. Meghökkentett a fiú. Még soha nem láttam elszontyolodva. Hiszen Dante a telep bohóca. Fura kis jószág ... Dante — alias H. Ferkó — nem a világirodalomból lépett ki. A környékbeli kölykök ragasztották rá a nevet, mivel hasonlóságot véltek felfedezni Ferkó és négylábú ingósága között, amely a Dani névre hallgat. Dani él- tesebb, fehérszőrű kecske. Tejet vajmi keveset ad, ellenben annál több bosszúságot a fiúnak, aki délelőttönként a vasúti töltés füves oldalára hajtja, hogy megszerezze magának az ingyenes táplálékot. Rendszerint azonban, mire kiérnek, Dani telefalja magát az átmentén húzódó park virágaiból. Ferkó ilyenkor adja a felhábo- rodottat, s nyomorék lábával lep ten -nyom on rüsztöli a kecskét, noha befelé örül, mert tudja, hogj; mire a színhelyre érkeznek,''Dani elfáradva szunyókálni kezd, mialatt ő szabadon kószálhat a telepi házak között. Viszont, hogy a' parkőr még csak ne is kételkedhessen becsületes szándékában, fennhangon oktatja a kecskét: — Dani teee! Méssz onnan!... _ De az „i” betű valahogy m indig lemarad. így lett Ferkéből Dante. Egyáltalán 'nem illik rá az illusztris név, de éppen ez benne az érdekes! Más névre már nem Is hallgat. „Hogy vagy, Dante?”, „Van-e szeretőd, Dante?”, „Gyere el estére, Dante, kapsz egy tányér levest...” És Dante mindannyiszor mosolyog. Bá.r ez a mosoly inkább vigyorkónt hat; alázatos és torz, suh'uic Quasimodo, aki semmiért sem haragszik meg. Nincs önérzete. No; igaz, a szavak nem sértő szándékú- ak. Daniéval szemben érvényét veszti minden illemszabály, vele másként nem is lehet társalogni, mint heccelődve-viccelődve, ő csak ezt a nyelvet érti, mivel — így könyvelték el — kissé ütődött. Talán épp ez az oka annak, hogy Dantét a társadalmi összefogás tartja életben. teszi Dantét. De senki nem haragszik érte. Legfeljebb a fejüket csóválják az ügyfelek. „Ej- ej, Dante, hát te soha nem komolyodsz meg? ...” Dante pedig kerekíti a szemét és elégedetten vigyorog, boldogan biceg haza, hogy kifordítsa zseI assan megemelte bozon- ®" tos fejét és a túloldalra biccentett. A rácsos csatorna- nyílás mellett fekete korcs nyúlt végig. Oldalvást feküdt, de nyaka úgy megtekeredett, hogy az álla alatt lévő fehér folt tisztán látszott s élénk kontrasztot vetett a fogai közül kilógó lilás-piros nyelve mellett. — Mi bajod ezzel a döglött kutyával? Sóhajtott, majd még egy pillantást vetett a kutyára és elindult a töltésoldal felé. Ütköz- ben mesélt. Van ugyan még valami oka. Daniénak, az üregapján kívül, az égvilágon senkije sincs. Az öreg is csak terhére. Nap nem múlik el anélkül, hogy kapatos ne lenne, józan pillanata csak akkor van, ha felébredve, a mámort ki törli szeméből. Nem kell sok az öregnek: két-három fröccs, annyira pedig mindig futja Dante itt-ott kapott filléreiből. Dante ugyanis nemcsak egy-egy tányér levest kap apró szolgálataiért, hanem olykor némi pénzt is, ami aránylag fix-jövedelmet jelent. Amíg a kecske a töltésoldalban szunyókál, Dante körútra indul. Becsönget itt is, ott is: tehet-e valami szolgálatot. Leküldik a pincébe gyújtósért, szalasztják a boltba fűszerért, doboz cigarettáért. Aztán a visszajáró ötven fillért a markába nyomják. Még akkor is, ha a Dante által végzett szolgálat nem a legprecízebb. Ez pedig gyakran előfordul. Dante hadilábon áll a számokkal — s néha elfizeti magát. Máskor só helyett lisztet hoz; esetleg a pincekulcsot hagyja el ... Egyszóval a sokoldalú tisztség szörakozottá beit az öregapja elé..': M ondom, még soha nem láttam Dantét nekikeseredve. Nem is tudtam vigyorgó arc nélkül elképzelni. Most, éppen ezért megrendített a bánatos tekintet. — Ml baj, Dante? — kérdeztem. — Tetszik tudni, az úgy volt, hogy se tegnap, se ma nem akadt munkám. Azaz, hogy egy órával ezelőtt felvittem Bartoséknak egy kupa szenet. Adtak két szelet vajaskenyeret, jó vastag szalámikat szeltek bele. Hát én megörültem, mert Igen éhes voltam. Gondoltam, amíg a Dani puffado^ zik az oldalban, leülök egy padra, aztán még benézek valahová, hátha kapok egy kis lóvét, merthogy az öreg pipás, hogy nem ivott tegnap semmit. Akkor jó, ha részeg, olyankor nyugton hágy, nem szekíroz folyton. Leültem a padra és bontogattam a papírból a kaját. Egyszercsak oda tolakszik az a korcs fekete. Nem is tolakodott az, inkábD bicegett, elüthette valaki az elülső lábát. Lekucorgott elé- bem, oszt nézte, mi kerül elő a zacskóból. Ügy nézte, hogy majd kiesett a szemin. Hát én megsajnáltam. Már csak azér’ is, hogy bicegett, mint én. Meg hogy oiyan kóbor jószág... Adtam neki egy falatot. Elnyelte, mint a pinty, — Kevés ez kettőnknek, te — mondok —, eriggy a fenébe, én is éhes vagyok. De nem tágított. Csak nézett. Na jó, gondoltam, megosztom veled. Ketté törtem a kenyeret, igaz, a szalámit kivettem belőle, de a többit elé dobtam. Ne! így falatoztunk ketten. Jobban mondva csak én. mert a kutya befalta egyből. aztán tovább bámult. Tetszett nekem, ahogy ott csóválta a farkát. Meg aztán olyan okos pofája volt. Úgy mozgatta azt a fényeshegyú orrát, mint a nyűi. Röhögnöm kellett... Hirtelen arra gondoltam, hogy magamhoz fogadom.- Elfér. Majd meggyógyítom a lábát, aztán betanítom, hogy terelje maga előtt a Danit, ne koslas- son mindig a virágágyban. Meg aztán, amíg én házalok, ő majd szemmel tartja a Danit. Jó lesz. Csak füttyentek neki, oszt azt csinálja, amit kell. Így gondolkoztam magamban." Még a kajáról is elfelejtkeztem, zacskóstul ott tartottam a térdemen. Egyszer csak arra riadok, hogy a kaja kiugrik a kezemből. Hát a kutya elkapta tőlem. Fogja a szájában és gyorsan biceg arrébb. No, én egyből dühbe gurultam. „Az istenedet, te dög, hát ez a hála?!” — kiáltottam es mci- gemben megcéloztam egy kővel. A korcs kiejtette szájából a zacskói és nyüszítve farolt az út felé. Pontosan a teherautó kerekei alá. Az autó egy pillanatra megállt, a sofőr rátn- kiabált. „A fene egyen meg, nyavalyás, nincs jobb dolgod? Mit ártott neked az a szegény jószág!” így mondta. Aztán tovább hajtott. A kutya meg, két mellső lábával átvonszolta magát a csatornáig. Ott felfordult. Hiába vittem utána a kaját .:. Hát így volt. A sínek mellé értünk. Dante a szemeit törülgette. Rámnézett. — Tessék mondani, mért vagyok én ilyen hülye? Nekem semmi nem sikerül. Pedig én mindig jót akarok.:; Csúnya arca komoly volt, homlokán a koravénség ráncai a füléig húzódtak. Orra. körül a szeplők idegesen ugráltak. — Milyen jól meglettünk volna ketten... — sóhajtotta. — Meg aztán én is parancsolhattam volna valakinek:.. Nem tudtam, hogy kellene megvigasztalnom. — Ne búsulj, Dante — mondtam végül —, majd szerzünk neked egy kutyát. S ha ráérsz, gyere fel, akad egy kis munka..: Nesze, addig is, előlegként... — S a markába nyomtam néhány forintot. Arcáról egyszeriben leolvadt a bánat. Sárgás-barna szemeibe az alázat szökkent, s megült ott, mint alamizsnáért könvpr- gő rokkant a templom lépcsőjén. Formátlan, vékony ívű szájából előbukkantak kuszán nőtt fogai, s még jobban fokozták arcának diszharmóniáját, miközben vigyorgott hangtalanul. Csapott vállai remegtek, nagy. vörös tenyereit a nadrágja sz» rához dörzsölte. S egy-egy lélegzetvétel között kettőt-hár- mat is nyelt, mint akinek megakadt torkán a falat, lekor döbbentem rá, hogy Dante, valahányszor vigyorog, befelé tulajdonképpen sír... — Igenis, kéremszépen, megyek délután. Megyek — mondta, s azzal gyors bicegéssel felfelé kapaszkodott a töltésen. Még messziről is hallottam, amint a kecskéje után kiabál: — Dán teee! Az anyád! Hova csatangoltál megint!... kéj ált tik ár. tÜ2 l9C lát köt fei; há< évi trie fóz áót feü for is. \'ez fee W fea 126 köl ha] hat Üli V>t1 áor fes< <• hö\ tla1 táj foir feh kési árá fen few A' L ^ »er fen Üli koz fes. » 1; kVa két. fe'e fee{ s fen. fek feni w febl fes< Wll folj éÖY fem Üg: feoi . 3V koz fele, fét fesz feji has t6s< feji 6gj két. fotó fen üa; feá: tzij áos hat: feu: Üli feri Teli fefc, tov, JSé hét ka. I Vár
