Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

Szerda, i%3. uovember é. SS5!A5S3aAGTAaORS*AÖ Csa kis munkával! Vasárnapi séta közben ■ * akadtam össze egyik régi ismerősömmel, B. Já­nossal, aki már a huszadik évet tölti a diósgyőri vas­gyárban. Sokáig beszélget­tünk, s újra csak ezt állapí­tottam meg róla: ugyanolyan szókimondó, vitatkozni szen­vedélyesen szerető ember, mint régen. De ugyanakkor tárgyilagos, mindig józanul ítél és értékel, igen tisztán látja például gazdasági hely­zetünket. Nem az az ember, B. János, aki csak követel és minden alap nélkül mindig többet akar, hanem látja a feladatokat is. Mert hát be­szélgetés közben természete­sen szó esett a legfontosabb kérdésről: az életszínvonal emeléséről is. így vélekedett erről: So­kan azt gondolják, hogy csak azért, mert szocialista rendszer van, egyből maga­sabb és egyre fokozódó lesz az emberek, az egész társa­dalom életszínvonala. Té­vednek, akik így gondolkod­nak. A szocializmusban is meg kell dolgozni a jólé­tért, meg kell alapozni gazdasági helyzetünket egy­re jobb és magasabb szintű termeléssel és termelékeny, gazdaságos munkával. Szinte tökéletesen, a poli­tikai gazdaságtan tanításai alapján megfogalmazott né­zet ez. És nem is véletlen, hogy B. János ilyen helyes értékeléssel látja a valósá­got. Nemrég például nézq- gette az egyik könyvesbolt kirakatát és megakadt a szeme egy kisformátumú könyvecskén, amelynek ez áll a címlapján: Mi a poli­tikai gazdaságtan? A könyv ára mindössze 5 forint. Megvette, elolvasta, sokat tanult belőle. De olvasta az országgyűlésen elhangzott beszámolókat, felszólaláso­kat is, és igen okos véle­ményt fűzött hozzá. Vala­hogy így fejtegette: Azért is volt igen eredményes a leg­utóbbi országgyűlés, mert nyíltan feltárta a tennivaló­kat, a feladatokat, a soron következő lépéseket a ma­gyar népgazdaság egész táv­latában; Sok ilyen józan ítéletű B; János van már a vasgyár­ban és megyénk valamennyi munkahelyén. Ma egyre tu­datosabban felismerik az emberek a törvényszerű igazságot: életszínvonalat csak úgy lehet emelni, csak úgy fejlődhetünk tovább az előírt ütemben, ha jobban, egyre jobban cs többet, egy­re többet és gazdaságosab­ban dolgozunk az ipar min­den ágában. Az állandó áru­bőség megteremtése nélkül nem fejlődhetünk, nem ad­hatunk többet az emberek­nek. Nem véletlen, hogy a VIII. pártkongresszus oly nyomatékosan hangsúlyozta irányelveiben is és határo­zatában is, hogy: „Gazdasági tevékenységünk vezérlő el­ve a gazdaságosság fokozá­sa, a termelékenység emelé­se, az önköltség csökken­tése”. Ez az alap, a gazdasági ki­indulópont egész országunk, az egész népgazdaság, az egyén további boldogulásá­hoz. S ha ezt a célkitűzést, valóra váltjuk, maximáli­san, a terveknek megfelelő­en növelhetjük az emberek jólétét, a nemzeti jövedel­met, a felhalmozás és a fo­gyasztás arányát; így érhet­jük el a második ötéves terv végére kitűzött igen szép célkitűzést: a reáljövedel­mek 16—17 százalékos eme­lését; E zt fogalmazta meg egy­szerű ■ szavakkal, de nagyon világosan és úgy, mint aki érti is, amit ma­gyaráz, B. János ismerősöm; Ö már sok-sok ezer társá­val együtt így látja ezt a fontos kérdést. Mert minden kt. nélkül tanul, olvas ezekiul a kérdésekről, mert érdekli, hogyan áll az or­szág gazdasága, milyen az ország nagy pénztárcájának belseje, amelyből mindenki többet' szeretne. És sajnos, azoic is többet szeretnének, akik nem így gondolkodnak, hanem türelmetlenek és megfeledkeznek a legfonto­sabbról: az állam is csak úgy adhat többet, ha az egyén is többet ad a közös­ségnek. Ez az alap: a jobb munka. Szegedi László Holdjai változások A boldvai Kossuth Terme­lőszövetkezet október 24-én befejezte a betakarítást, már csak az őszi mélyszántás van hátra. Tervük szerint, ha gép­hiba. vagy anyaghiány nem gátolja ■ a munkát, november 10-re befejezik az őszi mély­szántást is. Eddig 600 holdat már felszántottak, a hátralévő száz holddal is végezni akar­nak a tervezett időre. Röviden ez a helyzet a Kos­suth Termelőszövetkezetben. E hivatalos hangú. „jelentés” azonban sok munkát, fáradsá­got, küzdelmet takar: — Keményen dolgoztunk, de meg is van a látszata. Az el­múlt évben búzavetésünk nem maradt, előbb a nagy víz, majd az erős fagy tette tönk­re. 580 ezer forint mérleghiá­nyunk volt, de az idén „lcigaz- dálkodtuk”. Csalc a tavaszi ár­pa felülvetés közel 500 ezer forint többlet jövedelmet ho­zott. Eddig egy'évben sem ka­pott rendszeres előleget a tag­ság, de most ez is sikerült — számol be a vb-elnökből leit tsz-elnök, Nyíri Dániel. A tervezett száz helyett két­száz hold cukorrépájuk van, a tengeri és a szálastakarmány is jóval több a tervezettnél. Az első tervben csak 300 hold bú­zavetés szerepelt, most azon­ban 416 hold szépen kikelt ve­tésben gyönyörködnek a bold­vai tsz-tagolc. — Vetőmagot adtak, földünk volt, hát vetettünk — mondja „velősen” Nyíri Dániel. Negyven forintos munkaegység Ä megváltozott eredménye­ket Morvái József, a boldvai tanács vb-elnöke így magya­rázza: — Megváltozott a vezetés. Az elnököt márciusban válasz­tották meg, azóta sok minden másképpen van. Az új veze­tőség megmagyarázta, s az el­ért eredményekkel meg is mu­tatta, hogy gondos, becsülettel végzett, szorgalmas munka megtermi a maga gyümölcsét. Igaz, ehhez az is kellett, hogy néhány rendbontó fegyelmit, munkaegység-levonást kapjon, mely meg is tette a magáét: megjavult a munkafegyelem. — Érdemes volt jól dolgoz­ni — veszi át a szót ismét az elnök —. hiszen akik a 350 munkaegységet megszerezték, azoknak egy vagon vegyes ter­mény, körülbelül 60 mázsa vegyes takarmány jutott. Min­den hónapban megkapták a tíz forint munkaegység előle­get: és úgy néz. ki, hogy az év végén szép összeg üti marku­kat: a tervezett\34 forint hfe- lyett körülbelül 40 forintra számíthat a tagság. A 350 munkaegységet a tag­ság több mint ötven százaié­ivá megkereste. Nyíri Dániel mesélte: Egy volt tíz holdas egyéni gazdától megkérdezte: amikor egyedül gazdálkodott, volt-e ennyi jövedelme? Mi­re az így felelt: — Megmondom őszintén, ami az idén a részes művelés­ből összejött, több, • mint amennyi jövedelmem volt egyéni koromban, pedig akkor többet is dolgoztam. Most, hogy n betakarítás vé­get ért, a tagok belső munkát végeznek. Megkezdődött a só­der-, a cementszállítás, így megkezdődhet az előirányzott betonozás, útépítés, szóval nem maradnak munka nélkül. Nagyüzemi állattenyésztés — Az új istállóhoz utat épí­tünk, vízleeresztőt készítünk, de fásítani % szeretnénk az út mentét, az istálló környé­két. Jelenleg a sertésfiaztató készen van. de jövőre 300 fé­rőhelyes julihodály, 50 férőhe­lyes növendék-istálló és '5 hol­das dohánypajta épül. 1500 kanadai nyárfát ültetünk, hogy megóvjuk az állatokat a perzselő nyári naptól. Már a nyárra, a hőségre is gondol Nyíri elvtárs, pedig még most jön a tél, a hideg, a fagy. — Az állatok átteleltetése biztosított. Befejeztük a siló­zást, minden silógödör meg­telt. Répaszelet, széna van ele­gendő, itt nem lesz probléma. Jó eredményekkel dicseked­hetnek az állattenyésztésben is, hiszen a hízómarha súly- gyarapodása 1,30, a hízósertésé 0,70 kilogramm. Az állattenyésztéshez külö­nösen jól ért az elnök, hiszen hat évig dolgozott, állami gaz­daságban, mint álláttenyészté- si brigádvezető. Mint függet­lenített párttitkár 1950-től so­kat foglalkozott a tsz-ek meg­szervezésével, később mint vb-elnök szerzett gazdag ta­pasztalatokat. Ilyen nehéz, de szép munka után, 13 év eltel­tével választották tsz-elnökk — Addig szervezte a terme­lőszövetkezetet, , míg maga is bekerült —- mondja nevetve Morvái József, az új vb-elnök, aki elődjével, Nyíri Dániellel sokat ‘fáradozik, dolgozik, ter­vez, hogy minél jobb és szebb eredmények tanúskodjanak a boldvai Kossuth Termelőszö­vetkezet munkájáról. Juhász Judit Jugoszláv oktatásügyi küldöttség hazánkban Hattagú oktatásügyi küldött­ség érkezett Budapestre a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. A vendégek két hétig maradnak hazánk­ban. Tanulmányozzák a ma­gyar közoktatás rendszerét, el­látogatnak általános iskolákba, szakközépiskolákba, techniku­mokba és iparitanuló intéze­tekbe. ü siófokihoz hasonló hatalmas víztorony épül A vízellátás javítására a Hídépítő Vállalat dolgozói ha­talmas víztorony építését kezd­ték meg a komlói Somágteton. Az ötven’ méter magas épít­mény pontos mása lesz a buda- fold és a siófoki toronynak. 'Félezer köbméteres tartályát két vízlelőhelyről tölthetik fel. Elsődleges feladata lesz a íeör- nyéken hamarosan felépülő ötszáz lakás és az új gimná­zium vízellátása, de ha a szük­ség kívánja, a város leözponti hálózatára is bekapcsolható. Erdő — hasson nélkül Sokan 179 szakember Mii az Mén a gyengébben gazdálkodó tsz-ekbe r Megyénkben a gyengébben működő tsz-ek megsegítésére 52 elnök, 76 mezőgazdász, va­lamint 51 könyvelő vállalta a falusi életet. A szakemberek elsősorban •az északi,1 hegyes járásokba kerültek. Az encsi, az edelényi, valamint a sátoraljaújhelyi tsz-elcben volt a legnagyobb szükség rájuk. Ezen a vidéken ugyanis a dombokra húzódó szántóföldek termőerejét rész­ben az erózió, részijén pedig & más természeti adottságok • csökkentették, s a tagság jőve-« dehne kevesebb, mint az al-e földi jellegű közös gazdaságo- ® kéban. n Az idén a tsz-ek megsegítő-a -sére küldött összesen 179 szak-! 6 •-----O----- « f i Mesterséges ; véredények | poHéssterből \ r' rAz NDK-ban Markneukir- j chen Catgut gyárában meg-, kezdték a poliészter szálból« gyártott véredényprotézisek so-, rozatgyártását. Hosszú évekig j tartó orvos-technikai és kémiai, kísérletek után ezzel lezárult' egy igen bonyolult fejlődési; szakasz. Ilyen műanyag protéziseket ía sebészek életmentő körül­mények között alkalmaznak: A tömlőszerű, porózus csöveket, amelyeknek átmérője 6—24 milliméter között változik, fel- használás előtt átitatják a be­teg vérével. Bizonyos értelem­ben a vázát képezik az újon­nan kialakuló kötőszövetek­nek. A műtétet követő négy­hat hónap alatt kifejlődnek a szervezetben az új véredény falai. Eddig több mint kétszáz sikeres műtétet hajtottak végre az új mesterséges artériákkal. emberen kívül jövőre újabb mezőgazdászokat, valamint ad­minisztrációban jái-tas köny­velőket küldenek a mezőgazda­ság megsegítésére. Csehszlovák bútorkiállítás uyiit a fővárosban Csehszlovák bútorldállítás nyílt Budapesten, a Lenin kör­út 19. szám alatti lakberende­zési áruházban, ahol a prágai Ligna Külkereskedelmi Válla­lat bemutatja legújabb mo­delljeit A kiállítást Jan Dvo­rak, a budapesti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi at­taséja nyitotta meg. Ott volt a megnyitáson Tausz János bel­kereskedelmi miniszter, to­vábbá a Bel- és Külkereske­delmi Minisztérium több ve- i • zető munkatársa. A bemutatott • 1964-es modellek lehetővé te­• srtk a szobák jobb kihaszná­lását. Szinte valamennyi fek­• vőbútor összecsukható, a lcöny­• vaspolcok, sőt egyes lconyha- ■ szekrények és ruhásszekrények 0 is összerakhatok. Bemutatják • a modem gyermekszoba-be- rendezést is. A kiállítás no­vember 9-ig minden nap 11-tő este 8 óráig tekinthető meg. talán írigylik is a pálházai Rákóczi Termelőszövetkezetet — ugyan­is 401 hold saját erdője van. Ebből logikusan következne, hogy van fájuk is. sőt, azt is hihetné az ember, hogy szépen jövedelmez az erdő. Mert ha az árakat nézzük, négyszáz hold jó erdő évi jövedelme kél száz­ezer forint körül mozog. És a pálházai termelőszövetkezet er­dője jó is, elég sűrű és elég ko­ros. Az évi kétszázezer forint értékű fát is kiadja, csak az a baj, hogy nem a termelőszövet­kezetnek ... Illetve: még ez sem lenne baj. Az erdőt ugyanis a Zemp- lén-hegységi Állami Erdőgaz­daság kezeli, ami ellen a szö­vetkezet vezetőinek és tagjai­nak nem lenne különösebb ki­fogásuk. De azt már nagyon furcsának találják, hogy az er­dő jövedelméből egy fillért sem kapnak. Azaz;.. Nézzük csak sorjában ... A 401 hold erdő tulajdonjo­gát telekkönyv igazolja. Tu­lajdonos: a pálházai Rákóczi Termelőszövetkezet. Éppen ez­ért köteles az erdőért adót is fizetni. Mert ki más fizetne adót, mint a tulajdonos? A pálházai szövetkezeti gazdák eleget is tesznek kötelezettsé­güknek. Minden évben 51 882 forint adót fizetnek az erdő után. Ezek után logikus lenne, hogy kapjanak is az erdőből, illetve: az erdő évi jövedelmé­ből. De nem kapnak egy fil­lért sem, és éppen ez az ért­hetetlen, ezt sérelmezik Pálhá- zán. A termelőszövetkezet erdő­jét az erdőgazdaság kezeli, gon­dozza, gondoskodik a telepítés­ről is. Tervszerűen végzi a ki­termelést is. 1962-ben például 171 400 forintot bevételezett a tsz erdejéből kivágott és érté­kesített fáért. A számlát a szö­vetkezet is megkapta. A bevé­tel summázott összege után a kiadás részletezése követke­zett. Az erdőgazdaság pontosan elszámolt — mégpedig az utol­só fillérig. Részletesen leírta, mennyibe került az erdő gon­dozása, a fakitermelés költsé­ge, az új telepítés és az utak építése, karbantartása. No jó, ez is rendben van, hi­szen termelés nincs költségek nélkül, de az valahogy csodá­latos, hogy az erdőgazdaság minden évben fillérre elszámol; Azaz: mindig fillérre pontosan ugyanannyi kiadást számol el, mint amennyi a bevétel. így a termelőszövetkezet se nem kap, se nem ad. Csak az adót fizeti. Azt: viszont szigorúan. Az em­berek ezt is megértik. Azt vi­szont kezdi!: nem érteni, hogy miért stimmel minden évben fillérre a bevétel és kiadás ösz- szege? A véletlen műve lenne? De az ilyen ügyletekben nin­csenek véletlenek. A számok nagyon is törvényszerű talál­mányok. Megkérdezhetné nem néz utána a termelőszö­vetkezet vezetősége, hogy va­lóban kiadja-e az erdőgazda­ság azt az összeget, amit bevé­telez a tsz erdejéből? Nézne, de hová? Már próbál­koztak a dologgal. Kértél: is, hadd tekinthessen bele a ter­melőszövetkezet vezetősége az erdőjükkel kapcsolatos könyv- és számvitelbe. De ezt az er­dőgazdaság vezetősége nem en­gedélyért. A termelőszövetke­zetnek nincs sem ellenőrzési, sem beletekintési lehetősége a saját erdőjével kapcsolatos ügyekbe. Csak az évvégi szám­lát kapja meg..; Kicsit furcsa ez az ügy. Az rendben van, hogy az erdőt az erdőgazdaság kezeli. Több ok­ból is helyes. De az már nincs rendjén, hogy a tsz semmit sem kap a jövedelemből. Ha többet nem is, de legalább az adóként befizetett összeget iga­zán kiadhatná az erdő. Mert így ez a „bőt” tiszta ráfizetés. Sőt, előfordult már olyan eset is, hogy a termelőszövetkezet tagjai fát vágtak saját erdőjük­ben az erdőgazdaság részére. A munkáért, a tsz fizetett — munkaegységgel. A tsz szállí­totta a fát a vasúthoz is — sa­ját fogatokkal és munkaegy­ség ellenében. Az erdőgazdaság még ezt. sem számolta el. Egyszóval: tisztázni. A megoldás egyszerű. Hadd tudja a termelőszövetke­zet vezetősége is, hogy mi, mennyibe kerül. Ehhez joga van. És akkor azon sem cso­dálkozhatnak, ha a kiadás és bevétel összege fillérre még­egyezik. A termelőszövetkeze­tiek szeretnének meggyőződni a végzett munkáról, az elszá­molásokról és mindenről, ami az erdővel kapcsolatos. És nem is indokolatlanul: elvégre sa­ját tulajdonukról van sző. t—t ij — Különleges fényvisszaverő üveglapokkal fokozzák fényhatását, Mizser Sándor cs Bddi Árpád nylon huzattal vonja be bau elhelyezett padokat. MTI-foto; Birgés Árpád felv. I ! Korszerű világítás a j ásva fői cseppkőbarlangban • A jósvafői cseppkőbarlanghan 2400 méter hósszűsá^ban korszerű higanygőzlámpás világítást vezettek be. A reflekto­rok felszerelésénél figyelembe vették a cseppkőképződményei: színét és ennek megfelelően szerelték fel az ezer wattos telje- Isítményű, rejtett higanygőzlámpa világítást. A Borsod megyei 'Tanács négymillió kétszázezer forintot költött a korszerű vilá­gítás bevezetésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents