Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-05 / 259. szám

ICeffd, 1963. novemfter fi, ESKASSIAGT A80RSJ5 AO S Szállítás w«ssám«i> A sátoraljaújhelyiek még az igazak álmát aludtak, amikor Boros József Tállyára indult rakodó-dömperével. Az első AKÖV kocsi hajnali 3 órakor ért a bányához, s Boros már ott volt. A rakodógép motorja leizúgott, s a gép meg-megre- amegő testtel nyomta kanalát a zúzottkő-hegybe. Hat óra táj­ban Dubolár Józseffel megjött a másik rakodó-dömper is, de Boros akkorra már 2000 mázsa kővel terhelte meg a befutó gépkocsikat — Boros — jegyzi meg Oláh Sándor oszlopvezető —, nagyon ügyes gyerek.. Boros szerénykedik, pedig megérdemli a dicséretet. A vál­lalatnál őt tartják a legjobb rakodónak. Van egy ötletes, be nem jelentett újítása is: rugó­ból bontókéseket hegesztett a kanál „szájára”, így jobban dolgozik a masina. Boros sokat dolgozik, meg is van az értel­me. — Az elmúlt hónapban — mondja — 5216 forintot keres­tem. , , ,.. i ..1 . # if« — Kilenc éve jöttem át a gálunk”. Oda-vissza 107 kilo-* MÉLYTEFU-tól és hogy szíve- méter. ♦ sebben fogadjanak — hunyorít Tállyáról 68 kocsi hordja a„% ❖ Jól haladnak a mélyszántással a Szerencsi Gépállomás traktorosai jól bírják ki­Az ajtó fölött ^jesz. | tett szárnyú rétisas libeg fej- •í jel lefelé, mintha le akarna í csapni minden belépőre. Fe- •> héren pettyegetett barna teste t ki van tömve, szájába, karvaj •> csőre közé valaki egy Terv ci. V v garettát illesztett, amint meg- £ tudtuk, nem ok nélkül. — Határidő előtt, október X 15-én teljesítettük kenyér- •5’ gabona vetési . tervünket — X magyarázza mosolyogva Toldi Pál. a Szerencsi Gépállomás X főagronómusa. —• így hát elé- >;■ gedetten rágyújthat nálunk X mindenki a cigarettára, még £ házi madarunk, ez a rétisas is. X Annál inkább, mert a 7845 £ katasztrális holdnyi vetés után X jól haladunk az őszi mély-. £ szántással is. Ebből 15 355 hold X a tervünk, s a felével már a \ vetés befejezésekor készen í • ' voltunk. Azóta minden embe­ri és gépi erőt a betakarításra és a szántásra fordítottunk; Bízunk benne, hogy ezzel a fontos munkával fs az elsők között végzünk a megyében. — Milyenek a vetések, ta­lálnak-e benne hibát az ellen­őrző szakemberek? — Tudjuk, hogy felülvizs­gálják a vetéseket, de mi nem félünk a bírálattól. Bármerre megyünk, a Hegyalján vágj' a Taktaközben, mindenfelé olyan gyönyörű vetések zöldellnek, amilyeneket emberemlékezet óta nem láttak ősszel ezen a vidéken. A rozs, az árpa, a búza a legjobb időben került földbe, aztán az eső, a hosszú­ra nyúlt, kellemes ősz, a me­leg napfény hatására erőteljes fejlődésnek indult valamennyi vetés, úgyhogy április végi, május eleji vetéseknek is be- illenének. A tél beálltáig még Jó apuval lenni. Munkában a rakodó-dömperek*, Akik megértik A múltkor egy jókora darab kenyér feküdt a Tanács­ház térén, a járda szélén. Aki arra haladt, meghökkent. Az arcokról ilyesfajta szemrehányást olvastam le: — Azért ennyire jól "még nem megy! — De különben is... Igen a kenyér, amelyet azzal a szóval is megtiszte­lünk: „élet” — több becsületet érdemel. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat szerencsi járási kirendeltségé­nek vezetője, Mihálszki József sokat tudna erről beszélni. Arról is vannak értesülései, hogy néhány faluban takar­mánynak használták a kenyérgabonát: csirkének szórják, sertéssel etetik. Ez nem jellemző ugyan, de sok helyen „divat”. Többen pedig megszokásból tartalékolják a pad­__ ____.... . láson. Ezért fordul elő,, hogy sokszor zsizsikes, óévi búzát — Gépkocsivezetők vagyunk^ visznek a malmokba. Hogy sokszor fölösleges mennyiségű — mondja Jobbágy. — Igaz,'* kenyérgabonát használnak a háztáji gazdaságokban, tanú­sokat dolgozunk. Ez sorrendben ‘ J sítják a vámörlések és a felvásárlások. így aztán részben a harmadik vasárnap. De hát.. ...... . .. . . ............................. ez nem hősiesség. Mi köteles-” ségnek nevezzük. Bárhogy is nevezzük, mégis­csak szép. s nagy dolog, hogy., az emberek tucatjai, úgy is mondhatjuk: százai mondanak!! le közérdekből a szabad nap-;; ról, a pihenésről, a szórakozás­ról, a családdal, a kedvesspb* való együttlétről. Ezen a va­sárnapon is az AKÖV teher-.. gépkocsijai 1300 tonna követ;;■ követ. Nagy része jó távolra, a- boklvai. útra.- Az utat két ol-J dalról rohamozzák a kocsik..’ Tállyai kővel és kohósalakkal. X A kohósalakot az LKM-ből£ hordják. Imponáló látvány, j* amikor egy kocsioszlop tűnik X fel a miskolc—sajószentpéteri £ úton. Elől Jobbágy József, utá-X na Medve József, Bonta£ György, Jakubi Béla és ... AzlX lehetne írni, a hétköznapi életi névtelen hősei. y A „hős” szócska ellen szeré-J nyen tiltakoznak: Nem mondta, mástól tudtuk meg, hogy a napokban öröm érte: végre megvehette az áhí­tott Trabantot. ­A beszélgetésre nincs Is idő. Hornyák László áll a rakodó­gép mellé. Az idő 10 óra, ő ti­zenkettedszer indul terhével ar tállyai állomásra. Kovács Tibor pótkocsis gép­kocsival Felsővadászra szállít követ. Kovácsot bizonyára so­kan ismerik a Diósgyőri Gép- 1 gyárban. Távolságival jár és sok esetben visz a gyárból ex­portárut Budapestre, ö hajnali 3-kor indult Miskolcról. És hogy szívesen dolgozik-e vasár­nap? Nagyon őszinte: — A múlt hónapban ötezer kilométert futottam. Szívesen maradtam volna inkább otthon. Látják, a gyerekkel is úgy tu­dok találkozni, hogy magam­mal hoztam. De megértjük: kell, hát jövünk. , A kapunál egy „dugó” kelet­ScBiteneli o többiek. kezik. Barkóczí István gépko­csijának első kereke „leült”. Rácz János, Hornyák Sándor azonnal segít. Hornyákról ér­demes feljegyezni, hogy a vál­lalat törzsgárdájához tartozik. I Gépkocsioszlop «* országúton, c egyet —, magammal hoztam a ZIL-t is. Igen összeszoktunk, a kocsi, meg én. Kell is. A múlt hónapban is (egy vasárnap ki­vételével) 308 órán át gyűrtük az ipart. Most Lakra „szalad; és salakot szállítottak az épít­kezésekhez. É‘s ez csak egy nap. Egy va­sárnap a sok között. Csorba Barna . Foto: Szabados György. megtaláljuk a magyarázatát annak, hogy külföldi búzát is kénytelenek vagyunk felhasználni. Taktaharkányban is előfordult eddig ilyesmi. Most a Haladás Tsz-ben mégis többen kijelentik: — Nem kérünk a fejadagnál, a 2 és fél, 3 mázsánál több kenyérgabonát. Pedig sokan vannak olyanok, akiknek a bedolgozott munkaegységük után 10—15 mázsa búzánál is több járna. A háztáji gazdaságokban itt is szép számmal találni ,,ap->- rólékot”, sertést. Ezeket se lehet szemestermény, takar­mány nélkül nevelni. Mi hát a jelenség oka? A főkönyvelő, Kerekes László így látja: — Tavaly 520 katasztrális holdon vetettünk kenyér- gabonát időben és jól előkészített talajba. A kemény tél miatt csak 283 holdról tudtuk betakarítani a búzát, a többi kifagyott. Ezeket a területeket azonban gyorsan felszán­tottuk. árpát vetettünk bele. Árpából 21 mázsát, arattunk, búzából 10,5 mázsát. így most a vezetőség azt tervezi, hogy ha a tagok is megértik, a fejadagon felüli gabona helyett árpát, adunk. És úgy látjuk, sokan megértik. Pedig nem könnyű ezt megérteni, hiszen itt is sokan megszokták, hogy 10—15 mása búzát visznek haza. Pálinkás Mátyás bognárnak 600 munkaegysége lesz ebben az esztendőben. Már 61 éves, de igen szorgalmasan dolgozik, tavaly is szépen keresett. Három kilójával, mert ennyi jár munka­egységenként, 18 mázsa búza járna neki. Feleségével él együtt, a gyerekek már kirepültek a fészekből. Egyáltalán nincs szüksége ennyi gabonára. — Be kell látni, végül is csak pazarlás, ha a jószágok­kal etetjük fel a drága kenyérgabonát. Nem tagadom, én is így tettem korábban, de hát a jószág is éhes volt. s adni kellett neki. Most, hogy árpát is kapok, egyáltalán nem lesz szükségem több búzára, mint ami fejadagnak kell. Ekkép gondolkozik Kövér Sándor állatgondozó is. Ö 900 munkaegységet teljesített ebben az esztendőben. 21 mázsa kenyérgabonát vihetne haza, ennyi azonban az ő családjának sem szükséges. Az árpa ellenében szívesen lemond a fejadagon felüli mennyiségről. így fest a helyzet Taktaharkányban. A vezetőség helyesen gondolkozik, amikor megérteti a tagokkal: fele­lősséget kell érezni az ország kenyérellátása iránt. Pálin­kás Mátyás és Kövér Sándor, és a többi tsz-tag fejadagon felüli gabonáját nem használják fel jószágetetésre. És így helyes ez. Garami Ernő sokat erősödnek, majd a fagyokat. — Es a mélyszántás? — Igen jól haladunk azzal is. Most, hogy a földekről szinte teljesen lekerültek a kapások, akadálytalanul dol­gozhat mind a 133 gépünk. A prügyi Petőfiben az 597 hold nagy részével elkészüL tek. Hasonló a helyzet a be- kecsi Rákóczi Tsz-ben is. .álról 845 hold a mélyszántás! terv, vagy a taktaszadai Üj Baráz­dában, a tiszaladányi Magyar Rónában, a prügyi Tlszamenté- ben és sorolhatnám tovább a többi közös gazdaságot is. Ki­csit nreg kell gyorsítanunk a munkát a mezőzonrbori Köl­csey Tsz-ben, mert az 1890 holdnyi mélyszántási terv tel. jesitése náluk nagy gondot okoz. Toldi Pál elvtárs nem csu­pán a kedvező időjárásnak, sőt nem elsősorban ennek tu­lajdonítja, hogy a járás törté­netében szinte példa nélkül álló módon végeznek ez idén az őszi munkákkal. Ennek magyarázatát főképp az embe­rek gondolkodásában bekövet, kezeit változásban látja. Min­denki,- akinek csal-: valamelyes köze is van a mezőgazdaság­hoz, a legnagyobb odaadással fáradozott azon, hogy a vető­mag optimális körülmények között barázdába kerülhessen, és a tavasziak alá már most, ősszel előkészíthessenek min­den talpalatnyi földet. Része van ebben a mezőgazdasági osztály, a termelőszövetkeze­tek, a gépállomás vezetőinek, agronómusainak, nem utolsó­sorban pedig a szorgalmasan dolgozó tsz-gazdáknak és a gépállomási traktorosoknak. Különösen kitett magáért a gépállomáson a Márton-, az Ináncsi- és a Tóth-brigád. Nyújtott műszakban napi 15— 17 órát dolgoznak most is, és közülük például Márton Mi­hály 60, ifj. Danyikó László 53, Dóka János, Márton László, Csorba Miklós, Horváth Sán­dor, Venczel László pedig 40 —45 műszaknormát teljesít minden hónapban. Nagy segít­séget jelent a gépállomásnak 'a 30 ipari munkás és 17 hon­védségi traktoros is, akik ön­ként jelentkeztek, hogy a sze­rencsi járásban kellő időben végezhessenek a mezőgazda- sági munkákkal. Elismeréssel emlegetik például Alsódobszán két testvér: Lenkei László és Lenkei Béla nevét, Golopon pedig a K ra;i nyák Endréét, mindhárman a Lenin Kohá­szati Müvekből jöttek segíteni a tsz-eknek. A honvédségtől Tűzkő Balázs Taktaszadán. Púnczél József Tiszaladány- ban szerzett magának meg­becsülést szorgalmával, kitűnő gépi munkájával. Járási, gépállomást, termelőszövetkezeti vezetők, brigádok, agronómusok, trak­torosok, tsz-gazdák nagysze­rűen összehangolt munkája a szerencsi járásban is meghoz­ta gyümölcsét: mindenfelé biztatóan lengetik zsenge zász. lócskáikat jövő évi kenyerünk biztosítékai, a frissen zöldellő búzavetések. Hegyi József Egy ítélet margójára ... A bizalom, az emberség természetes velejáró­ja életünknek, Ha nem bíznánk az emberekben, minden, a legkisebb anyagi felelősséggel megbízott dol­gozó mellé is külön őrt ál­líthatnánk. Természetes, hogy ez így egyenesen káros lenne, sér­tené az önérzetet is. De kizárja-e az egészséges bizalom az éberséget, az elő­vigyázatosságot? Azt jelenti- e, hogy most már csákiszal- rnája a nép vagyona, s a bi­zalom álarca alatt. meg. húzódó ’ nemtörődömséggel, lustasággal évekig engedünk tolvajokat garázdálkodni? Gondoljunk csak az ózdi s,benzin-ügyre”. Percsikovics Tibor és társai öt éven át üzérkedhettek, lophattak, csalhattak, „jól” élhettek — a mi kárunkra. A megyei bíróság meghozta a súlyos ítéletet. A paragrafusok csal: azokra vonatkoztak, akik közvetlenül megkárosították a népvagyont De' csak 13 embert terhel a felelősség! Csalc azokat, akik loptalc, sikkasztottak? És akik mindezt tutyi- mutyiságból eltűrték? Akik akarva, akaratlanul segítet­ték, támogatták őket, biz­tonságot teremtettek a bűnö­zéshez? Sajnos a lomha, nemtörő­döm módra, rosszul szerve­zett, lelkiismeretlen munka , ellen még nincs paragrafus. Vannak azonban nálunk is íratlan törvények, szabályok. Van szocialista morál, amely elítéli a felelőtlenséget, s minden állampolgárnak kö­telességévé teszi a szocialista tulajdon védelmét. Egy ország vagyonát azon­ban nem lehet megvédeni a szélhámosok fosztogatásától, egészséges éberség , nélkül. Lehet, hogy Voltaic nálunk olyan évek. amikor túlzásba vittük ezt az éberséget:, s ez sok adminisztrációval. járt, nehezítette a munkát. No, de a „lazítás” nem jelentheti azt, hogy a vadhajtásokkal együtt most már lenyeseget­hetjük az egészséges szára­kat .is. A 3. sz. AKÖV-nél leg­utóbb napfényre került két sikkasztási ügy. Padiszt és Percsikovics esete leginkább azáltal kelt felháborodást, hogy játszi könnyedséggel, szinte mindenki szemelátiára sikkaszthattak, csalhattak.-. S ajnos még élnek, köz­tünk szélhámos, ön­ző, erkölcstelen gón- dolkozású emberek. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni, s még korántsem tartunk ott, hogy olyan nyugodt lélekkel szegre akaszthatjuk az éber­ség és az alapos ellenőrzés fegyverét, mint ahogy azt egyes vállalatoknál hiszik- A, I.

Next

/
Thumbnails
Contents