Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-27 / 277. szám

Szerda, 1963. november 27. SSK A?£K1 AGY AHOES35 Aö 3 Termelőszövetkezeti építő vállólat a Taktaközben RUNDEN ÉVBEN gondot je­lent a termelőszövetkezeteknek a Taktaközben és a szerencsi járás más részein is az építke­zés. A közös gazdaságok több­ségükben létrehoztak ugyan maguknak egy-egy épílőbrigá- ■dot, de a szakirányítás hiányá­ban hol az anyagbeszerzéssel, hol pedig a kivitelezés minősé­gével volt baj. Ezért öt terme­lőszövetkezet: a taktaharkányi Haladás, a taktakenézi Béke, a csobaji Tiszavidék, a tiszala- dányi Magyar Róna és a tőlük távolabb lévő monoki Béke ez év májusában összefogott, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kor­szerű fejlődéséhez elengedhe­tetlenül szükséges építkezése­ket szakszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá tegye. — Egy félév telt el az alapí­tás óta, s milyen eredményt könyvelhet el magának eddig ez a tsz-építővállalat? — ez­zel a kérdéssel fordultunk Jab- lonkai Béla műszaki igazgató­hoz. — Először is alakítottunk egy TO főből álló szakipari gárdát. Ez ma már nemcsak az alapí­tó 5 gazdaságnak dolgozik, ha­nem összesen 18 termelőszövet­kezetben végzi az állami hitel­ből, vagy a saját erőből törté­nő építkezéseket kifogástalan minőségben és szerződésben megállapított határidőre. Be­szerezzük az anyagot és bizto­sítjuk, hogy ezt az előirányzott építkezésekre használjuk fel. Ugyanakkor az építkezés sem­mivel sem kerül többe, mint­ha a saját brigádjuk végezné. Emellett természetesen éppen a szakirányítás következtében jobb az épületek kivitelezése. — Félév alatt a késői kezdés ellenére is építettünk 2 darab, egyenként 11—11 holdas és 18 darab 3—3 holdas dohánypaj­tát, 3 borjúistállót, 4 darab 50 —50 férőhelyes marhaistállót, 1 darab 300 férőhelyes hizlal­dát, 2 juhhodályt és 1 zöldség­gyümölcs csomagolót, ez utób­bit a taktakenézi Béke Tsz-nek. Most fejeztük be, vagy éppen befejezés előtt áll Ujcsanáloson és . Monokon 2—2, Prügyön, Mezőzomboron 5—1 marhais­tálló és egy 300 férőhelyes juh- hodály, Megyaszón egy do­hánypajta és egy tűzoltószer- lár, Ondón egy 300 férőhelyes sertéshizlalda. É'v végéig fel­építünk még Táktabájon egy ötven férőhelyes is­tállót, és több gazdaságban mintegy félmillió forint értékű téliesítést végzünk. Már ké­szítjük a jövő évi munkater­vünket, és természetesen sok­kal nagyobb eredményről szá­molhatunk majd be a január 1-ével kezdődő új évről, mint az idei csonka esztendőről. A termelőszövetkeze­tek a szerencsi járásban min­denütt nagy elismeréssel szól­nak a Taktaharkányban széke­lő termelőszövetkezeti építő­ipari vállalat munkájáról. Kü­lönösen dicsérik a taktakenézi Béres-, továbbá a tiszaladányi Csikai- és Kulcsár-brigádok tagjait Mindnyájan gondos, pontos munkát végeznek, s a szerződésben rögzített határ­időt nemcsak megtartják, ha­nem legtöbbször még le is fa­ragnak belőle néhány napot, hogy a hideg idő beálltáig mi­nél több. közös gazdaság kor­szerű istállókba köthesse be szépen fejlődő állatállományát az egész szerencsi járásban. (h. j.) Egy újítási kiállítás margójára Hatvan éve született Fürst Sándor Ma hatvan éve született Fürst Sándor. Nem volt még harminc esztendős, amikor Horthy statáriális bírósága ha­lálra ítélte és kivégeztette. Azóta szívükben hordják emlé­két barátai és harcostársai, a hősöket megillető tisztelettel gondolnak rá áz utódok. Még fiatal gyerek volt, ami­kor elbukott a Tanácsköztársa­ság. Az ellenforradalom véres dühöngésének napjaiban lépett be a Szociáldemokrata Pártija. Egy elszánt gondolat élt benne: folytatni, újra kezdeni. A munkások között a szakszer­vezeti és pártmunkában, az eszperantisták körében, a ter­mészetbarátok túráin nőtt for­radalmárrá. Mindenütt n agyra- becsülték komolyságáért, egye­nességéért. A rendőrség akkor még nem tudta, hogy kommunista. De erre csakhamar fény derült, s ettől kezdve ezernyi veszély le­selkedett rá. A Magánalkalma­zottak Szakszervezetében az ő irányításával dolgoztak a kom­munisták 1929—30-ban. A föld­munkás harcok egykori rész­vevői is jól emlékeznek a fia­tal Fürst Sándorra. Az ő kez­deményezésére jöttek létre 1931 nyarán kommunista csoportok Szentesen, Szolnokon, Csongrá- don, Endrődön. A kalocsai Ru­Beszéígetés jakó András elvtárssal, az SZMT vezetőtitkárával I ... az SZMT-székház- | Hétfőn ban — mint erről már hírt adtunk — az ipar, a mezőgazdaság különböző ága­zataiban bevezetett legjelentő­sebb újításokból kiállítást nyi­tottak. Noha ilyen bemutatót, már egyes iparágak, üzemeli sokszor rendeztek, mégis ez az első átfogó megyei, bizonyos vonatkozásban országos, sőt nemzetközi jelleget magán vi­selő és sajátosan borsodi kiál­lítás. Gondolunk arra, hogy a 200 újítás egy része Budapes­ten, vagy az ország más terü­letén, illetve Kelet-Szlovákiá- ban született. Az anyag alapos kiválasztása, a megrendezés sejteti, hogy az SZMT messze­menő célokat tűzött maga elé az újítómozgalom fejlesztésé­ben. E célok megismeréséért kerestük fel Jakó András elv­társat, az SZMT vezetőtitká­rát. — A kiállítás megszervezé­sével — mondotta Jakó elv­társ — több célt akarunk meg­valósítani. Az újítások széle­sebb körben való ismertetésé­vel, terjesztésével az üzemek gazdaságosabb termelését, a műszála fejlesztést óhajtják előmozdítani. Azt akarjuk, hogy az újításokkal, a találmá­nyokkal való törődés még in­kább tömegmozgalommá, tár­sadalmi közüggyé váljon. ~- Mi a tapasztalat az újítá­sok, ésszerűsítések, találmá­nyok alkalmazásában? — Ez év első felében a bor­dig legfeljebb ott tartanaik: va­lamit ki kellene találni. Első lépésként az itt bemutatott újítások műszáki leírását ösz- szegyűjtjük, s prospektusként elküldjük az üzemeltbe, vál­lalatokhoz. Tapasztalunk fura jelenségeket is. Gondolok itt például a munkaköri köteles­séggel kapcsolatos rendelkezé­sek félreértelmezésére. Sok újításra ráhúzzák e formulát, ami sóik ember kedvét szegi, s így solcmilliós megtakarítástól eshet el a népgazdaság. Igen hosszú egyes'újításoknál az át­futási idő. Sok még a felesle­ges vita. Vannak esetek, ami­kor „alkudoznak” az újítókkal. — Tudjuk, hogy ez a kiállí­tás nem old meg minden gon­dot. De azt is tudjuk, hogy so­kat segíthet a mozgalom fej­lesztésében. Éppen ezéi-t nagy szervezőmunkát végzünk, hogy üzemek, vállalatok minél több dolgozója, vezetője tekintse meg a kiállítást. Az üzemek szakszervezeti bizottságai se­gítségével pedig el akarjuk ér­ni, hogy elháríthassuk az újí­tások alkalmazása elöli akadá­lyokat. A lei állítás egyébként igen szemléltető, agitatív. Érdemes a sok között megtekinteni az LKM- rekuperátorát. Régebben külföldről szerezték be, ma hazad anyagból készítik. A megtakarítás közel másfél mil­lió forint. Speciális köszörűt mutat be a Diósgyőri Gépgyár, amelyen egyszerre több csa- varrúgót, s kétoldalról egy­szerre köszörülhetnek. Az épí­tőipar egyik anyaga a PVC- csövek előkészítését szemlélte­ti, amelyek segítségévei' 10 lakásnál az eddigi 30 nap he­lyett három nap alatt végez­hetik el a munkát. A BVK új terméke a tömörítésire alkal­mas, gumit helyettesítő lágy PVC. ez csak pár a kétszáz, s a Egyébként kétszáz is csak egy része a moz­galom nagy eredményeinek. (CsB) zsinkö Mihály járta az orszá­got, szervezte a nagybirtoko­soknak kiszolgáltatott kubiko­sok, földmunkások és részes­aratók harcát. Pécsett, Salgó­tarjánban, Pilisvörösváron, Ta­tabányán Nagy Pál bányász irányításával folyt a szervező munka, amelynek szálait Fürst Sándor tartotta kezében. Amikor 1931 szeptemberében kihirdették a statáriumot, Fürst Sándor, mint a KMP titkárságának tagja, Sallai Im­rével, Kilián Györggyel, majd Karikás Frigyessel dolgozott együtt Budapesten. Legna­gyobb nehézségek közepette is Újítással egymillió forint önköltségcsökkentés A Lenin Kohászati Művek­ben korábban selejtesnek mi­nősített gyenge ötvözésű acél­bugákat szokásosan hulladék­ként a martinkemencékben be­olvasztották. Simon Lajos ja­vaslatára ezeket az acélokat kisvasúti sínek, sinhevederek, csavarok gyártására kezdték felhasználni. A gyártás, illetve felhasználás során bebizonyo­sodott, hogy az ezekből az anyagokból készült gyártmá­nyok, alkatrészele, minőségileg teljesen megfelelőek, mechani­kai, szilárdsági értékük kifo­gástalan, ennél fogva azok rendszeres felhasználása cél­szerű és gazdaságos. Ezeknek az anyagoknak a felhasználásával ugyanis csaknem kétezer fo­rinttal kisebb lett a gyártmá­nyok önköltsége tonnánként, így az újítás alkalmazásával — az utólagos számítás szerint — egy év alatt egymillió forin­tot takarítottak meg. Az újító­nak a hasznos és bevált javas­latért huszonnégyezer forint újítási díjat állapítottak meg. megjelentették a párt újságait és röplapjait. Egy alkalommal együk közvetlen munkatársa azt mondta Fürst Sándornak: „Hihetetlen, hogy' a statáriális eljárást kommunisták ellen is alkalmazni merjék.” Ö így' vá­laszolt: „Én pedig érzem, hogy ez nekem is az életembe kerül, szinte bizonyos vagyok benne.” Egy pillanatra sem torpant meg, egyetlen napra sem füg­gesztette fel forradalmi mun­káját. A fehér ellenforradalom tizenharmadik telén — élete leggazdagabb, legmozgalma­sabb időszakában — a közvet­len életveszély árnyékában, nagy' körültekintéssel és fele­lősségérzettel rendszeresen megtartotta találkozóit összekö­tőivel. Sorra épültek ki a párt- szervezetek a főváros nagyüze­meiben és a peremvárosokban, a párt szava mind több helyre eljutott. „Azért hirdetnek Horthyék statáriumot, hogy' a proletár ne lázadhasson, ha bőrét nyúzzák, hogy a kizsákmányolt városi és falusi dolgozók ne mukkanhas­sanak, amikor mindenükből ki­forgatják, koldusbotra juttat­ják őket” — írta a párt illegá­lis lapja, a Kommunista. Fürst Sándor akkor már hó­napok óta a legszigorúbb ille­galitásban élt. Találkozóit reg­gel hat és hét óra között tar­totta, napközben ritkán hagyta el rejtekhelyét Esténként el­ment az Egyesült Szakszerve­zeti Ellenzék üléseire, megje­lent a baloldali munkások kü­lönböző csoportjainak össze- jöy'etelein, hogy ismertesse ve­lük a Kommunisták Magyar­országi Pártja útmutatásait. A harc hónapról hónapra élesebb és elszántabb lett. 1932 nyarán az ellenforradalmi rendszer súly'os csapást mért pártunkra, letartóztatta a tit­kárság tagjait, hajtóvadászatot indított az illegális szerveze­tek, azok vezetői és tagjai el­len. Harminckét elvtárs került az ellenség kezébe. Fürst Sán­dort Sallai Imrével együtt rög- tönítélö bíróság elé állították, halálra ítélték, az ország és a nemzetközi közvélemény sok nagytekintélyű haladó gondol­kozásé személyiségének —írók­nak, művészeknek, tudósoknál,, politikusoknak, jogászoknak.— tiltakozása ellenére, kivégez­ték. A harcos munkások és fiata­lok ezrei harci zászlóként ma­gasra emelték emlékét és ne­vét: „Sallaira és Fürstre emlé­kezz proletár.” Hálával és megbecsüléssel emlékezünk ma is Fürst Sán­dorra! aki egész tudatos életét arra áldozta, hogy' minden ere­jével és tudásával segítse né­pünk harcát a felszabadulás­ért, eszméink megvalósításáért. Vadász Ferenc sodd dolgozók több mint 6 ezer újítást dolgoztak ki. r ebből Iáizei 3 ezer újítást vezettek be, s alkalmaztak. Az ebből adódó megtakarítás értéke megközelíti a 40 millió forin­tot. És ez nemcsak a nép­gazdaság fejlődését segíti elő, hanem hozzájárul (az újítók jutalmazásán túl) a vállalatok nyereségrészesedéséhez is. Egyúttal azt is mutatja, hogy az újításokkal, az újítókkal va­ló alaposabb foglalkozás, az elszigeteltség megszüntetése több tízmilliós rejtett tartalé­kot jelenthet. — Mit mutatnak az első ta­pasztalatok? — A vállalatok, üzemek ve­zetői, képviselői csak az első napon 70 újítás műszaki le­írását vitték el, olyan céllal, hogy azt saját üzemükben is hasznosítják. A Borsodnádas- di Lemezgyár dolgozói például Id mentek az LKM-be, hogy' egy újítás előnyeiről a helyszínen győződjenek meg. , — Úgy tudjuk, hogy a hagy-, íeözép- és kisüzemek mintegy harminc vezetőjével rögtön­zött tárgyalásolca.t is tartottak. — Igen. Azt vitattuk meg, hogyan lehetne még ered­ményesebben felhasználni a találmányokat, az újításokat, az ésszerűsítéseket. Az ered- mény'ekről már szó esett, itt inkább a gondola-ól beszélek. Egyik nagy gond: nincsenek összefogva, központilag nyil­vántartva és a dolgozók ren­delkezésére bocsátva a beve­zetett újítások. Arra gondolok,, hogy az egyik üzemben évekt óta remek megoldásokat alkal­maznak. a másik üzemben pe~ VISSZHANQ Az együttműködés éve Az emberele érdeklődését áz események nagysága, hordereje befolyásolja, szabályozza. Még­oly jelentős állásfoglalást is háttérbe szorítanak hirtelen támadt világszenzációk. Akár­csak — az élettan és a lélektan tanúsága szerint — egy-egy élmény, érzelmi hatás, vagy fájdalom feloldódik az átütőbb erejű benyomásban. A Kennedy elnök ellen el­követett merénylet természete­sen az egész világ érdeklődésé­nek homlokterébe került, és alighanem ennek tulajdonít­ható, hogy elsikkadt az ENSZ- közgyűlés friss határozata, amely 1965-öt a nemzetközi együttműködés évének minősí­tette. Pedig ez a döntés a bé­kés együttélés szellemének újabb sikere. Arról van szó, hogy az ENSZ 1965 mindegyik hónapját egy- egy különleges feladat megol­dásának, többek között az egészségügy fejlesztésének, az írástudatlanság elleni harcnak szenteli. A tervek összehango­lására tizenkét állam képvise­lőiből álló bizottságot szervez­nek. Ezek jó dolgok, hasznos kez­deményezések; sokmillió em­ber élvezheti gyümölcsüket. Méginkább így lenne, ha a nemzetközi együttműködés magában foglalná az egész em­beriséget létében foglalkoztató kérdések megoldását: a normá­lis kereskedést, sokrétű kap­csolatokat az államok között, az általános és teljes leszere­lést. 1965-ben huszadik, jubileumi évét ünnepli az Egyesült Nem­zetek Szervezete. Ilyen jelentős megállapodásokkal nyújthatna méltó ajándékot a népeknek, amelyeknek szabadság- és bé­kevágya, a tisztes emberi élet iránti igénye hívta életre. Ránk is tartozik Budapest jövő évi városfej­lesztési programja, amelyet a napokban tárgyalt a fővárosi tanács, sok érdekes számada­tot és tervet tartalmaz. A lakó­házak felújítására több mint 1,2 milliárd forintot irányoz­tak elő. Tekintélyes összegeket fordítanak az egészségügyi és oktatási intézmények hálózatá­nak bővítésére, befogadóké­pességük növelésére. A külső kerületekben hat üzletházat emelnek. 155 új autóbuszt és 60 taxit szereznek be. A fővá­rosban termelt ivóvíz mennyi­sége eléri a 225 millió köbmé­tert, a vízhálózat hossza 72 ki­lométerrel növekszik. A teljes költségvetés összege 6,5 ntü- liárd forint. Mindezek után felvetődik á kérdés: ránk tartozik ez, Bor­sod megyében és Miskolcon élő lakosokra, elvégre megvan a saját pátriánk gondja-baja, költségvetése is. Persze, hogy tartozik, hiszen a főváros fejlesztési üteme, szépülése, gazdagodása kihat az egész országra, kisugárzik hazánk minden szegletére. Az állandó és sokrétű érintkezés következtében mi magunk is élvezzük Budapest új objektu­mait. Öröm és jó érzés tölt el bennünket, ha látjuk, tapasz­taljuk fővárosunk gyarapodá­sát. izmosodását. Még akkor is, ha nem emészt bennünket egynémely vidéki kórsága, hogy ti. fel kellene költözni már,,. Reprodukciók Az utazások révén sok tíz­ezer ember gyönyörködhetik a világ legjelentősebb képtárai­ban, az összegyűjtött kincsek­ben, Valaha az egyszerű em­ber számára elérhetetlen álom­nak tűnt, hogy eredetiben lássa a reneszánsz nagy alkotóinak vágj' a flamand művészeknek festményeit, a Szent Péter ba­zilikát, vagy Michelangelo Dá­vid szobrát. Mostanában sok­mindenki be tud számolni ezekről az élményeiről, hiszen jelentős mértékben megnőtt a turista forgalom, mind többen töltenek el felejthetetlen órá­kat a moszkvai Tretyakov kép­tárban, a leningrádi Ermitázs- ban, vagy a bécsi Kunsthisto­risches Museumban. Persze, egy egész élet és mégoly term érdek pénz is ke­vés alihoz, hogy az ember ere­detiben láthassa mindazt a szépséget, amit a művészet év­századokon át felhalmozott. Ha közvetlen közelről nem is, de hiteles másolatokból, művészi albumokból, fejlett technikával előállított reprodukciókból megismerkedhetünk velük. Fel­becsülhetetlen hasznot hajta­nak ezek a reprodukciók, ame­lyek sok százezer ember kép­zőművészeti kultúráját gazda­gítják. Főleg ha élvezetük együtt jár friss benyomások­kal, tárlatok látogatásával, a most alkotó művészek megis­merésével. Csak örömmel üdvözölhetjük a Képcsarnok Vállalat ötletét, hogy november 23-tól decem­ber 7-ig Országos Reproduk­ció Hetek-et szervezett, ame­lyeken 80 különböző másolat­ból százezer darabot kínálnak eladásra. Az eddig kibocsátott reprodukciók mellett olyan al­kotók munkáit is, mint Van Gogh, Cezanne. Delacroix, a a hazaiak közül Csók István, Szönyi. Budapesten nyolc kép­csarnokban, vidéken tíz nagy­városban válogathatnak a re­produkciók régi és új hívei. A Grafika Nagymesterei c. köny­vet laponként is árusítják. Időnként ki rohanunk a gics- csek ellen, amelyekkel, sajnos, még teli vannak az otthonok. Szitkot-átkot szórunk rájuk. Joggal, mert el tompítják a ter­mészetes szépérzéket, érzel- gőssé kárhoztatlak szemlélői­ket., Fontos feladatunk a giccs száműzése, de a Szitok-átok hadjáratnál alighanem hasznai sabb, célravezetőbb a repro­dukciók széleskörű terjesztése és megszerettetése. Pierre Blanchar Pierre Blanchar francia szí­nész és filmszínész 68 éves ko­rában meghalt Párizsban. Akiknek az a szerencse (vagy szerencsétlenség?) jutott osz­tályrészül, hogy már a harmin­cas évek elején is moziba jár­hattak, jól emlékeznék a fran­cia filmművészet e különleges, vibráló, idegesen érzékeny, szenvedélyektől fűtött, az ér­zelmi viharokat rendkívül fi­nom árnyaltsággal megeleve­nítő tehetségére. Nem hódított szépségével, elegáns megjele­nésével, mégis bűvkörébe ke­rültek a filmek rajongói. In­tellektuális művész volt, aki legfőbb hivatásának és külde­tésének art tartotta, hogy a jellemek, az emberek legben­sőbb énjét mutassa meg, hogy érzékeltesse azokat az eszmei, társadalmi ráhatásokat, ame* lyek egy-egy intellektust ki­alakítanak. Mindig felejthetet- lep marad Raszkolnyikovja. a Bűn és bünhődésben, mérnök­kari tisztje a Pique Dame-ban, csodálatos alakítása a Tánc­rendben és Napóleon magán­életében. Bierre Blanchar a második világháború idején a francia ellenállási mozgalom egyik ve­zetője volt. Nagy művészként és igaz emberként, őrizzük meg emlé­kezetünkben . Sárkőd Andor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents