Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-26 / 276. szám

Hetid, 1963. november 26. SSSASHAGTA20K.STAÖ Járási wewefók napja Szikszón Lugossy Jcmő művelődésügyi minisxtcrhcEycttcs fartőit előadást a szakmai továbbképzésen Először mindenki a jó időért gratulált 6 rendező szerveknek, később a jó programért, végül pedig á rövid napot panaszolta.- Az enc&i járás művelődésügyi ta­nácsa, a pedagógus szakszerve­zet járási bizottsága, valamint a járási tanács művelődésügyi osztálya valóban emlékeze­tessé, hasznossá rendezte a no­vember 23-án Szikszón tartott encsi járási nevelőle napját. Szileszó már a kora reggeli órákban mozgalmassá vált. A Vonattal, autóbusszal, személy­kocsival érkező' pedagógusok családtagokkal, kísérőkkel együtt körülbelül 500-an érkez­tek a járás legszebb művelő­dési otthonába, hogy meghall­gassák a szakmai továbbképzés egyik előadását, melyet Lu- gossy Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes tartott. A pedagógusok a nap első Programjaként filmelőadást néztek meg. Ez idő alatt érke­zett meg Lugossy miniszter- helyettes, altit az általános is­kolában fogadtak a megye, a járás pártbizottságainak, taná­csainak és más szerveinek ve­hetői, képviselői. A jó hangu­latban eltöltött beszélgetés Után került sor a művelődési otthonban megtartott szakmai továbbképző előadásra. A zsú­folásig tömött terem közönsége Varga Gábornénak, a megyei tanács elnökhelyettesének •hegnyitója után igen nagy fi­gyelemmel hallgatta a minisz­terhelyettes előadását, aki be­vezetőjében az általános poli­tikai kérdésekről, hazánk gaz­dasági helyzetéről szólt, majd •hátért a pedagógusokat legköz­vetlenebbül érintő kérdésekre. Beszélt arról a rendkívül fele­lősségteljes szerepkörről, mely Uk új ember nevelésében peda­gógusainkra hárul, majd né­hány szakmai kérdés taglalása Után a következőkben foglalta ossae a nevelők mai legfonto­sabb feladatát: az oktatás tö­megbázisának szélesítése, az oktatás korszerűsítése, vala­mint az egész társadalom köz- gondolkodásának középpontjá­ba állítani a szocialista neve­lést. Ezután az általános isko­lák, majd a középiskolák né­hány problémájával foglalko­zott, később pedig a személyi és tárgyi feltételekről, a neve­lők munkájának mikéntiéről szólott. Érdekes gondolatként vetette fel: helyes-e az általá­nos iskolákban alkalmazott gyakorlat, mely szerint az első tíz hónap után mondunk íté­letet a gyerekx-ől? Ilymódon a hatéves gyerektől is ugyan­annyi idő múltán kívánunk válaszadást, mint például a tizenhat évestől. Indokoltabb lenne, ha az. iskolai élet elejé­nek első ciklusát kétszer tíz hónapban állapítanánk meg, így bizonyára kevesebb lenne az elsősök bukása, és reálisabb lenne az értékelés. Elmondotta azt is: arra kell töre­kednünk, hogy a más pályákon dolgozó pedagógusokat is visz- szahívjuk az iskolákhoz. Leg­alább óraadókként Így csök­kenne a pedagógusok túlter­heltsége is, és méginkább azzá válnának, amit egyébként min­denki elvár tőlük: a községek politikai, kulturális tényezőivé. A gazdag tartalmú, érdekes előadás befejező részében arról szólt a miniszterhelyettes, hogy széles alapokat kell raknunk, mert csak erre építhetünk ma­gas csúcsokat. Márpedig ez a feladatunk. Ebéd után a miniszterhelyet­tes a járás vezetőinek meg­hívására ellátogatott az encsi új gimnáziumba. nevelők napjá­nak résztvevői SZMT művész­műsorát nézték táncmulatsággal A iárási délután az együttesének meg, majd fejezték be a napot. Páratlanul szép természeti kinccsel gazdagodott a Bükk-hegység A Miskolci Bányász Sport­kör természetjáró és barlang- kutató szakosztályának egy csoportja új cseppköbarlangot fedezett jel a Kis fennsilion. A három feltáró: Kositzki József, Lulcácsik József és Várszegi Sándor eredetileg a miskolci bányaüzem- vezetői- nck kérésére vízgyűjtő te­rületek után kutatott. A felfe­dező út allcalmával nagymére­tű. emeletes, több, egymás fö­lött elhelyezkedő, járat-szaka­szokkal rendelkező cseppköbar- langra akadtak. A mérőszalag tanúsága szerint a 720-ik mé­ter után egy nagyméretű te­rem tárult a felfedezők szeme elé. Ezt a termet „Űrhajósok termének” nevezték el a feltá­rok. Másfélmillió forintot tattarifoHak met) a horsmtaáiiasifi hengerészbrigáűok A Borsod nádasdi Lemez­gyár hengerészbrigádjai idei versenyszerződésükben fél- százalékos anyagmegtakarítást vállaltak. Megtakarított anyag­ból háromszázhetven tonna finomlemezt hengerelhettek, amelynek értéke túlhaladja á másfélmillió forintot. A dicsé­retes eredményhez kimelkedő teljesítménnyel járult hozzá Magyar Barna triósori brigád­ja, amely egymaga 37 tonna készáruhoz elegendő anyaggal használt kevesebbet, továbbá Kurtán Ignác konzgrvlemezek gyártásánál dolgozó munka­csapata, amely már eleget tett egész éves vállalásának, 45 000 forint helyett ugyanis 48 000 forint értékű anyagot takarí­tott meg. üieszoiiegy vagon búza háztáji filislegbSI a mezőkövesdi járásban A lakosság igényelnek foko- ?°tt kielégítése, export terve­ink teljesítése egyre növekvő áradatokat jelent mezőgazda- fogú n k számára. Erre utal Egyébként Kovács Imre élel­mezésügyi miniszter legutóbbi nyilatkozata is, amely értékeli állami felvásárlás három­negyed éves eredményeit. A körülmények helyes felis­merésének szempontjából dön- m a miniszter nyilatkozatának a része, mely megállapítja: *A tavalyinál mintegy három foázalékkal vásárolunk fel fobb terményt és terméket, de a tervet előreláthatólag így fohi sikerül teljesíteni. Kiesés a fossz időjárás miatt minde­gek előtt egyes növényfélesé- Sekből lesz. Az állattenyésztés Csészében teljesíti tervét.” , Az országos helyzetnek meg­ölelő képet mutat felvásárlá­st1, Vonatkozásban a mezőköves- m járás is. A fő probléma — mint másutt, itt is — a kenyér­gabona termésnél bekövetke- ?®tt jelentős kiesés-okozta ne­hézségek áthidalása. Arról van Ugyanis szó, hogy a megyei pártbizottság Útmutatása nyomán JfoilS felvilágosító munkával megértessük a járás termelő- következett tagságával, hogy a .fornélyes szükségleten felülj jfonyérgabonát értékesítsék a Népgazdaság részére. Nincs hyan kivánalom, hogy a dolgo- Jé parasztság akár egyetler *ó fohi olyan búzáról lemondjon. Nfoi háztartásában maga és ■A'iládja részére szükséges, csu- P?n azt kéri tőle az ország és fogadalom, hogy a személyes *Ükségletet meghaladó meny- yiséget ne etesse föl állatai- hl- Annál is inkább, mert ke­nyérgabonájáért azonos meny- yiségű és megfelelő minőségű akarmánygabonát. árpát kap .Serébe, s' ezenkívül mázsán- / ént 25 forint felárat is. _ ö* ország jelenlegi kenyér­gabona ellátottsága mellett ez a '-‘felem dolgozó parasztsá­gunk feié korántsem túlzott ^egű, főként, ha figyelembe ^*S2ük, hogy a cserét lebonyo­lító tsz-tag nemcsak, hogy nem jár rosszul, hanem jobban jár, mintha búzáját etetné föl álla­taival. Hogy a mezőkövesdi já­rás dolgozó parasztsága is megérti ezt, bizonyítja, hogy eddig 21 vagon búza-árpa cserét jeleztek, illetve ennyire kötöttek megál­lapodást a Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalattal. Az itt elmondott kenyérga­bona-árpa csereakció meghir­detése óta bizony nem egyszer voltunk tanúi tanácsi és vég­rehajtó bizottsági üléseken olyan jeleneteknek, amikor a tanácstag, vagy meghívott ven­dégként jelenlévő tsz-tag szin­te restellkedve mondta el, hogy felesége a szakajtóból nem egy­szer búzát szór a tyúk elé, de ha mód van a búza-árpa cse­rére, annak célszerű voltáról pillanatig se kell gondolkodni. Természetesen nem minden­ki érti meg ezt. a különösebb áldozatot nem kívánó, a nép­gazdaság érdeke iránti kötele­zettség önkéntes vállalásának szükségességét. Van úgy, hogy nemtörődömségből, félreértés­ből, van úcv, hogy rosszhisze­műségből. Nem tudjuk, e tulaj­donságok melyike késztette például H. T. szentistváni tsz- tagot arra, hogy a tíz mázsa búzából, amelyet a termelőszö­vetkezettől személyes kenyér- gabona szükséglet biztosítására vásárolt meg. hét mázsát sza­badpiacon értékesítsen, mázsánként 310 forintos áron Hiszen, figyelembe véve az árpa szabadpiacon kialakult árát — amennyiben csere után a búzáért kapott, árpát ott értékesítheti —, semmivel sem jár rosszabbul, mert a búza árát az árpáért is meg. kapja. — sőt ha figyelembe vesszük a cserénél kifizetett 25 forintos felárat, végered­ményben még, jobban jár H. T., egyébként a megvásá­rolt tíz mázsa kenyérgaboná­ból 225 kilogrammot megőrült. azonban ettől függetlenül az üzletből vásárolt pékkenyeret fogyaszt, arra hivatkozva, hogy mint gyomorbeteg, házi. lag sütött kenyeret nem ehet. Gyenge indok volt arra hivat­kozni, hogy a személyét ös családját megillető búzát azért váltotta ki, illetve vásárolta meg a termelőszövetkezettől, mivel munkatársai, a többi tsz-tag erre „rábeszélte”. Nyilván a vételre hívták fel figyelmét — ha egyáltalában ilyen felszólítás történt — nem pedig arra, hogy a meg­vásárolt kenyérgabonát sza­badpiacon értékesítse. Az ország kenyérgabona szükségletének haza; biztosí­tása, s az import búza behoza­tal legkisebb mértékre való csökkentése — ezek az irány­elvek azok, amelyeket szem előtt tartunk a termelőszövet­kezetek dolgozó parasztságát felvilágosító, meggyőző mun­kánkban. Molnár János járási tanács vb. felvásárlási csoportvezető Nagy fejlődés előtt álí testnevelési és sportmozgalmunk Megválasztották Borsod legfelsőbb sportszerrét, a Megyei Testnevelési és Sportszövetséget Borsod megye sportélete je­lentős állomáshoz érkezett no­vember 24-én. Ezen a napon megyénk több mint .350 sport­körét képviselő küldöttek ta­nácskoztak, s befejezték a ma­gyar sport átszervezésének Borsod megyére eső részét: megválasztották a párt irányí­tásával működő egységes iö- megszervezetet, a Borsod me­gyei Testnevelési cs Sportszö­vetséget. A tanácskozáson megjelent dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Terényi Imre, a Magyar Testnevelési és Sport pizottság elnökhelyet­szerű és a tömegeknek nagy élményt nyújtó szórakozás egyike lett. — A fejlődés azonban nem volt hibáktól és nem kívánatos jelenségektől mentes. Egyes időszakokban a tömegek és kü­lönösen az ifjúság sportja nem fejlődött kielégítően. Nem folytattak kellő erejű küzdel­met néhány helyen a kapita- lista sport maradványai ellen. Nem tartott lépést az igények­kel a sportlétesítmények, tor­natermek építése. Ezek a kö­rülmények a még nagyobb elő­rehaladás gátlói voltak. Ezután néhány sportág hely­Gál Imre megnyitóját tartja, ülnek balról-jobbra: dr. Kardos Sándor, a megyei tanács titkára, IVIónus An la}, a megyei KISZ- bizottság titkára, Terényi Imre, az MTST elnökhelyettese, Papp- Gazsi Imre, a Megyei TS elnöke, Gál Imre, a konferencia elnöke, dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Jakó András, az SZMT vezető titkára. tese, Jakó András, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa vezető titkára, Mónus Antal, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. Kardos Sándor, a megyei tanács titkára, Papp- Gazsi Imre, a Megyei TST el­nöke, továbbá a különböző tár­sadalmi szervek vezetői, a szö­vetségek elnökei, a meghívott vendégek, valamint 210 szava­zati és tanácskozási jogú kül­dött. Gál Imre., a konferencia el­nökének megnyitó szavai után megválasztották a mandátum- vizsgáló és a jelölő bizottságot, majd Papp-Gazsi Imre tartotta meg a Megyei TST elnökségé­nek referátumát. Beszámolójának első részé­ben arról a nagyjelentőségű munkáról szólt, amelyet a sportköröktől kezdve a legfel­sőbb sportszervig a sporlveze-. tők. sportolók és társadalmi munkások végeztek, hogy me­gyénkben végrehajtsák a párt PoStdkai Bizottságának a ma­gyar sport átszervezésére ho­zott határozatát. A sportköri közgyűlések, a járási és városi konferenciák küldöttei egyön­tetűen helyeselték ezt az utat, amelyet a párt jelölt meg a magyar sport számára. A beszámoló további részé­ben megyénk testnevelési és sportmozgalmának fejlődéséről szólt. — Megyénk testnevelési és sportmozgalma jelentősen fej­lődött — mondotta Papp-Gazsi Imre — és minden tekintető'n előrelépett, a. szocialista sport teljes megteremtése útján. Kö­zel 70 ezer sportköri tag, a kü­lönböző tömegversen vek on részvevők 100 ezernél nagyobb száma azt bizonyítja, hogy Borsodban a snort a kulturális események között, igen nép­zetével és a minőségi sporttal foglalkozott a referátum. 22 sportágnak van szövetsége, több csapat szerepel az élvo­nalban, legjobbjaink az orszá­gos válogatottakban képviselik megyénk sportját. Hosszan foglalkozott a be­számoló a nevelés kérdésével. — A sportolók nevelése, a szocialista erkölcs kialakítása minden szinten, de elsősorban határozatai, az eddigieknél azonban fokozottabban érvé­nyesíteni kell a meggyőzés el­vét Tovább szélesítjük a tár- , sadalmi munkások számát, be­csüljük, ismerjük el tevékeny­ségüket, biztosítsunk részükre munk-af cl ételeket. Befejezésül a megválasz­tandó tanács feladatairól szólt Papp-Gazsi Imre. Ismertette a legfontosabb tennivalókat: az új tömegszervezet tanácsa a tartalmi munkát helyezze elő­térbe, nagy gondot fordítson a sportmozgalom tömegméretei­ben való elterjesztésére, a mi­nőségi sport fejlesztésére, a sportolókban a szocialista tu­dat, a szocialista erkölcs fcr- ~lakitására, ezzel egyidejűleg fokozottan harcoljon a. kapita­lista csökevcnyek teljes felszá­molásáért, javítsa az agUációs, propaganda munkát. Minden sportág arányosan fejlődjék az élkövetkezendő időben. Az új tanács fokozza a létesítmé­nyek, elsősorban fedett csarno­kok, tornatermek építését. Minden szinten javuljon a vezetés színvonala, s a jövő­ben még szorosabbá kell fűzni a kapcsolatot a párttal, KISZ- szel, szakszervezettel, tanács- rsal és a többi tömeg szervezet­tel. Ahhoz, hogy a feladatokat maradéktalanul végrehajthas­sak, minden sportot szerető ember együttes összefogására van szükség. A nagy alapossággal elkészí­tett beszámoló után többen szóltak hozzá. (A hozzászólá­sokra lapunk következő szá­maiban visszatérünk.) Ezután Mező Jenő, a jelölő bizottság elnöke tett javasla­tot a Borsod megyei Testneve­lési és Sportszövetség 51 tagú tanácsára és a 9 tagú ellenőrző bizottságra. A küldöttek egy­hangúlag elfogadták a javasla­tot, s megválasztották megyénk legfőbb sportszervét. A konferencia szünetében Marosi György, a miskolci járás küldöt­te Mező .Tcnőve'l, a Borsodi Bányász titkárával, a Miskolci Járási Testnevelési és Sportszövetség elnökhelyettesével beszélget. Foto: Szabó István Több mint 500 műszaki a MTESZ továbbképző tanfolyamain A MTESZ miskolci intéző­bizottságához tarlozó 21 tag- egyesület a műszaki értelmiség részére az idén is több mint tíz továbbképző tanfolyamot rendez. A tanfolyamokon a technikusok és mérnökök meg­ismerkednek a korszerű tech­nológia, valamint a világszín­vonal eléréséhez szükséges korszerű ismeretekkel. A Gép­ipari Tudományos Egyesület például a több mint 20 ország­ba exportáló Diósgi/őri Gép­gyárral közösen gyártmány- szerkesztési továbbképző tan- folyamot tart külön a szer­kesztők és külön a kivitelezők, gyártási vezetők részére. A tanfolyamon a külföldi szak- irodalom felhasználásával is­mertetik azokat a követelmé­nyekéi, amelyeket az export- gyártmányoktól ma. már meg­kívánnak és a világpiacon el­várnak. A továbbképző tanfolyamok között előkelő helyet foglal el a műanyagnak a gépgyártás­ban. valamint a különböző iparágakban elfoglalt szerepe. Külön tanfolyamon ismerked­nek meg az elektromos, i'ala- mint a közlekedéstudományi egyesület tagjai is a korszerű tudnivalókkal. A .MTESZ Borsod megyei intézőbizottsága által rendezett tanfolyamokat több mint 500 miskolci és borsodi műszaki szakember látogatja, akik a tanfolyam elvégzéséről bizo­nyítványt kapnak. A jelenlegi hallgatókkal együtt már 5000 fölé emelkedik azoknak a szá­ma, akik a MTESZ tovább­képző tanfolyamait elvégeztél^. a szakosztályokban kerüljön a munka középpontjába — foly­tatta Papp-Gazsi Imre. — Lét­re kell hozni a nagyobb sport- egyesületekben a KlSZ-csopor- tokat, biztosítani kell a vers?- nyek sportszerű légkörét. Elő­térbe kell helyezni a munkára, tanulásra, hazaszeretetre való nevelést. A referátum ezután a káder­képzéssel, gazdasági munkával és a vezetés színvonalának a megjavításával foglalkozott. — Minden szinten — sport­körökben, járási, városi, megyei TS-nél. szakszövetségeknél — biztosítani kell a kollektív ve­zetés elvét és ki kell a’akít.ani a tömegszervezeti munka-' stílust. Az alapszabály szelle­mében tegyük rendszeressé az elnökségi üléseket, a TS ta­nácsüléseket. Törekedjünk ar­ra, hogy a fiatalok és a nők nagyobb arányban legyenek képviselve a vezetésben. Az alsóbb szervek felé kötelező érvényűek a felsőbb szervek Az újonnan megválasztott Megyei Testnevelésj és Sport- szövetség tanácsa a konferen­cia után megtartotta első ér­tekezletét. A Megyei TS elnökének Papp-Gazsi Imrét, választot­ták, elnökhelyettesek Gál Im­re és Nagy Béla lettek. Az el­nökség tagjai: Bellér Béla« Drciszig Dezső, Huri Sándor, lrsa Tibor, dr. Kardos György« Marosi György, Menyhért László, Nemes Péter, Pesti György és Wcisz Györgyné. Az ellenőrző bizottság elnö­kévé Szőnyi Jenőt, titkárává Tóth Józsefet választották. Az ngitáció.s és propaganda­bizottság elnöke Nemes Pét«’« a fegyelmi bizottság elnöke Dreiszig Dezső lett. Megválasztották a 26 tagú szavazati és 3 tagú tanácsko­zási jogú küldöttet, akik a kongresszuson képviselik Bor. sód megyét Lcskó Bú1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents