Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

f l feTsSzsoIcai cigány lakótelepen ! cíldig 15 cseréj)! cí os, kertes családi ház készült el A tervezettnél egy évvel előbb készült el az Alsózsolcai Epületelemgyár A palkonyai egészségügyi kombinát Alsőzsolcán megkezdte üzemszerű működését az épület- eíemgyár. Az üzem már az idén jelentős mennyiségű födém­panellel, vasúti vasbetonaljjal és villamos távvezetéktartó oszloppal segítheti elsősorban a borsodi építkezéseket. A kü­lönböző betonelemeket a gyár közelében feltárt, szinte ki­meríthetetlen mennyiségű kavicsból, a Bélapátfalváról szállí­tott cementből és a borsodi üzemekben készített előfeszített acélhuzalokból gyártja az üzem. A korszerűsítésekkel és a tervmódosításokkal elérték, hogy a gyár évente a tervezett 400 000 helyett 675 000 négyzet- méter födémpanelt, 300 000 helyett 485 000 darab vasúti vas­beton aljat és 70 000 villanyoszlopot készít. Az új üzemben november közepén megkezdődött a folyamatos termelés. Uzcmbehelyezik a panelgyártó gépet. A SZÄKNYAS AJTÓ libben: ismét jött valaki. A pádon ülők összébb húzódnak, he­lyet adnak'. Az újonnan érke­zett leül, aztán szomszédjához fordul, s megkérdi: — Elkezdték már? Amaz bólint. A hosszú folyosón barátsá­gos, sárga fény. Az ajtón szí­nes üveg van, attól a halvány- sárga derengés. Mintha állan­dóan sütne odabent is a Nap... • , A TISZAI Vegyíkombinát egészségügyi központjában jártunk. Kombinát- ez is — egészségügyi , — bár „teljes üzemmel” csak 1064 elejétől fog működni. Legfontosabb részei azonban már most is fogadják a betegeket, s decem­ber 31-ig folyamatosan újabb szakrendeléseken kezdik meg a kezelést. Az első „fecske” ez év szeptemberében az üzem­orvosi rendelő volt, ezt kö­vette november 1-től a fogá­szat. A rendelésekén ma még nemcsak az üzem dolgozóit, hanem minden környékbeli la­kost ellátnak, akinek a palko­nyai rendelőintézet esik kö­zelebb. A közeljövőben „raj­tol” a korszerű, minden igényt kielégítő röntgen, ezt követően megkezdik majd a rendelést a bőrgyógyászaton és a sebészeién is. A közvetlen egészségügyi, orvosi részlegben működik még- egy orvosi labo­ratórium. Itt bonyolítják le a dolgozók szűrési vizsgálatait. Sok olyan üzem , van a gyár­ban, , amelynek szennyező anyagai az emberi szervezetre ártalmasak lehetnek, állandó­an veszélyeztetik áz itt dolgo­zók egészségét. Már a kezdet kezdetén azonban ezt észreve­szik, s megteszik majd a kellő intézkedéseket. Ugyancsak idetartozik a fiziko-teráphiai kezelő. Ide nem is kell külön orvos, hiszen az egyes szakor­vosok javaslata alapján kerül­nek ide a betegek, s kezelésü­ket is így azok végzik majd. AZ INTÉZET falai közt kap otthont — s a közeljövőben megkezdi működését a 'gáz­mentő és riasztó állomás. Mun­kája tulajdonképpen lcétirá- nyp. Az üzemben, főleg a veszélyeztetelt helyeken a le­vegő szennyeződését mérő, vizsgáló, és szükség esetén ri­asztó berendezéseket szerelnek fel. Ezek a központi helyiségbe adnak jelzéseket. Egy, a falon elhelyezett automata berende­zés állandóan mutatja az üze­mekben a levegő szennyezett­ségét. Ha rosszullét, baleset történik, rögtön riaszt, s egy állandó készültségben levő mentőautó azonnal indul... Január 1-től vegyészek is dolgoznak majd ezen az állo­máson, mintákat vesznek az üzemrészek levegőjéből, vizs­gálatokat folytatnak, megálla­pítják a szennyeződés mérté­két. Adatokat gyűjtenek arról, hogy mennyire szennyezi a le­vegőt a gyár, s mennyire a palkonyai erőmű. A szomszé­dos laborban mossák, fertőtle­nítik a gázkészülékeket, s van egy helyiség, amelyben nem­sokára a gázmentésről tarta­nak előadást a dolgozóknak. * — HASONLÓ MODERN be­rendezéssel, s felkészültséggel, mint amilyen itt van, s lesz, egyetlen hazai üzem sem di­csekedhet — mondta a szerve­zést irányító főorvos. Eszembe jutott a munkás, aki néhány évtizeddel ezelőtt egészségtelen, kopár és piszkos műhelyben dolgozott, s a lé­lektelen robot , közben állan­dóan a betegség, baleset réme kísértette. Mert ha egyszer az valakit utolért, az előbb-utóbb az utcára került. A tőkés nem volt érzelgős... Eszembe ju­tott Tiszapalkonyán mindez, s annál élesebbé vált a kontraszt a pár évtized előtti és a mai valóság között. Gy. K. I legkisebb miniatűrök kiállítása Egy párizsi kiállítási terem­ben Roger Curtis festő „Fran­ciaország legszebb tájai” cím­mel mutatja be művei nagyré­szét. A festménynek jellemző­je, hogy „a világ legkisebb ké­pei,” Mindegyik kép három milli­méter magas, és 4 milliméter hosszú.. Nagyitó nélkül, felis- 1 mérhetetlenek. Borsodi nyertesek az Országos Néprajzi Pályázaton A közelmúltban ünnepélye­sen osztották ki az Országos Néprajzi Pályázat díjait. A néprajzi munka iránti érdeklő­dés megnövekedett — ezt mu­tatja az az adat, hogy kereken négyszáz pályamű érkezett el­bírálásra. Kitűntek a pályáza­ton a borsodi gyűjtök. Hetven­négyen adtak be pályázatot megyénkből, s nem egy kiváló színvonalú. Rendkívül nagy munka há­rult a miskolci Herman Ottó Múzeum' néprajzosaira, muzeo­lógusaira, akik Bogdál Ferenc, irányításával rendezték az egész megyei anyagot, reszt­vettek annak elbírálásában. Az értékes borsodi anyagból a bíráló bizottság Barsi Ernő zenetanár: Egy sályi pásztor népdalkincse című munkáját nagydíjjal jutalmazta. Orszá­gos első dijat nyert Szűcs Meghosszabbították a Grafikai Biennálet A második Országos Grafikai Biennale, amelyet Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban rendez­tek meg, széleskörű érdeklődést és élénk sajtóvisszhangot keltett. A lapok — a Népszabadság, a Magyar Nemzet — hasábos cikkekben fog­lalkoztak a grafikai anyag magas színvonalával. A látogatók is el­ismeréssel nyilatkoztak a kiállított alkotásokról. A nagy sikerre való tekintettel a Műcsarnok és a miskolci Herman Ottó Múzeum vezetősége elhatá­rozta, hogy a kiállítást meghosz- szabbítják. November 24-e helyett tehát december 8-án zárja be ka­puit a grafikai biennale. A két hét elteltével az anyagot a fővárosba szállítják. István vajiácslcai lelkész A ha­gyományos paraszti gazdálko­dás ismeret anyaga és szó­kincse című pályaműve. Ga­luska Imre kesznyéteni lelkész országos második díjat Icapott Kesznyéteni földművelés című pályázatáért. A megyei tanács és a Haza­fias Népfront 12 ezer forintot fordított a pályaművek jutal­mazására. A Hl—VI. díjak nyerteseinek nevét később hoz­zák nyilvánosságra. szoba-konyhás lakást építtet- Azóta nagy munka folyik a lakótelepen. Nyugdíjas kőmű­vesek irányításával 100—150 cigány dolgozik saját otthoná­nak mielőbbi felépítésén. A cigánycsaládok eddig mintegy 200 ezer forint értékű munkát végeztek el, és szinte vala­mennyi ház telő alatt van már. A háztulajdonos cigányok most elhatározták, hogy ta­vasszal a laka,sok előtt virá­gos kerteket is létesítenek, a, telkeken pedig gyümölcsfákat ültetnek. Ezer ümlí biiienvonata' Budapestre A miskolci Kilián Gimná­zium tanulói december 1-én külön vonattal Budapestre utaz­nak, s megtekintik a Madách Színházban Shakespeare Ham­let című művét. Az egész szín­házat kibérelték erre az alka­lomra, s mivel az ezer diák és a sok szülő részére a Madách Színház kicsinek bizonyult, jó- néhányan az Állami Operaház­ban a Rómeó és Júlia előadá­sát tekintik meg. Gábor Mik­lós, a Madách Színház-beli Hamlet alakítója külön fogad­ja a miskolci gimnázium KÍSZ- fiataljait. A nagyszabású kiránduláson a gimnazisták múzeumokat, tárlatokat kiállításokat is megtekintenek. Egészségügyi nagygyűlés a Megyei Kórházban Közvetlenül az üzem mellett hatalmas markológépek ler- nveiik ki a kavicsot. Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének Bor­sod megyei Bizottsága a közel­múltban alakította meg a kö­zépkáder csoportot, amely első nagyszabású összejövetelként nagygyűlést rendezett pénte­ken délelőtt a . Szentpéteri- kapui Megyei Kórház művelő­dési termében. A megye minden részéről összejött nővérek, gondozónők, bölcsödé vezetők előtt dr. Fü- löp Tamás kandidátus tartott előadást A középkáder szerepe az egészségügyi felvilágosítás­ban címmel. A munka fő tartalma, célja — mondotta — a megelőzés legyen. A népnevelés egyik igen fontos eleme az egészség- ügyi népnevelés, ami azt je­lenti, hogy egészségügyileg he­lyes, jó szokásokat kell kiala­kítani az emberekben. Sajnos azonban, még nem minden egészségügyi dolgozó ismerte fel a felvilágosító munka je­lentőségét. Pedig különösen a középkáderekre, akik a legköz- | yetlenebb kapcsolatba kerül­hetnek a betegekkel — igen nagy szerep vár az egészség­ügyi felvilágosításban. Ez nem külön munka, nem társadalmi munka, össze kell hangolni a mindennap tevékenységével. Dr. Fülöp Tamás elmondotta még, hogy a debreceni klinika kimutatása szerint, az anyák 60 százaléka nincs tisztában, hogy milyen tünetek esetén kell a gyermeket azonnal or­vosnak megmutatni. Szinte kézzelfoghatóan lehet bizonyí­tani, hogy az anya egészség- ügyi műveltsége milyen szoros kapcsolatban van a csecsemő helyes vagy elégtelen fejlődé­sével, egészségi állapotával. Hogy az egészségügyi dol­gozó tud-e időt szakítani a fel- világosító munkára, az teljesen a szemléletétől függ. Dr. Kábái Zoltánná pszicho­lógus a Gyermeknevelés 0—3 éves korig címmel tartott elő­adást. Bevezetőjében az egész­ségügyi dolgozó nevelői felada­tairól szólt. Elmondotta, hogíy ha gyógyítani akarunk, nem elég a beteg testét gyógyitalig psziehikailag is helyesen kell vele foglalkozni. Éppen ezért, a nővéreknek egy kicsit neve­lőknek is kell lenniük, különö­sen a gyermekosztályokon. A középfokú egészségügyi dolgozók helyzetével és felada­taival Sárfi Rózsi, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szérvezetének országos titkára foglalkozott. Az utóbbi időben különösen nőttek az egészségügyi dolgo­zókkal szemben támasztott kö­vetelmények. Igyekeztek ennek megfelelően javítani a közép­káder képzést. Szóvátetle töb­bek között, hogy a Borsod me­gyei igen szép eredmények mellett, még nem fordítanak itt elég gondot az egészségügyi dolgozók továbbképzésére. Az igen értékes előadásokat számos hozzászólás követte, amelynek során többek között a bölcsődevezetők elmondot­ták, mennyire hiányzik mun­kájukhoz a megfelelő szak­könyv, amely továbbképzésü­ket biztosítaná. Ez a nagygyűlés, amely szín­vonalas előadásai révén maga­sabb fokú továbbképzésnek is beillett volna, igen hasznos kezdeti lépése volt a szakszer­vezet középkáder csoportjá­nak. További tevékenységük is bizonyára hasonló eredmé­nyekkel jár majd. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspá'-1 Borsod megyei bizottságának lapp Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefon számok: Titkárság: 16-880: Kullúrrocar !(5-o«7: Ipar) rovat: 10-033: “ári rovati t8-078: Mczágazdasáel rovat: S3-G87: Sportrovat: i«-W Belpolitikai rovat, panasz ügyek' IS-046. Kiadja: Az Eszakmagyarországt Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Btró Péter Kiadóhivatal: Kossuth utca 11. Telefon: 86-131. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megye* postahivatalban és kézbesítőnél’ Indexszám: ?5:0S3 . Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető; Kárpáti György’ A Borsod megyei Tanács kezdeményezésére júniusban kezdték mag a felsőzsolcai ci­gány lakótelep építését. Az OTP és a társadalmi szervek segítségével ugyanis 34 dolgo­zó cigánycsalád vállalta, hogy lebontja régi egészségtelen putriját, és helyette 140 négy­szögöles telken cseréptetői Fclülnézetből az épülctelemgyár nagycsarnoka. Az irodaház. ■4

Next

/
Thumbnails
Contents