Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
Vasárnap, 1903. november 2-1. BSBAKMAGYÄSOnSÄÄO R Vasúttervező Vállalat KlSZ-fiatalfai elkészítették a miskelci isi vasutas ativelőiási otthon tériét H*U*M*0*R OOOOOOOOCX300000000000COOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOC* AKT BUCHWALD: A miskolci vasutas dolgozók (művelődési otthona, az Erkel Ferenc kultúrotthon, amely a miskolci Tiszai pályaudvar és fl. Járműjavító Vállalat vágányai között helyezkedik el. A kilencven éves épület műszakilag avult állapotban van, külső képe vigasztalan látványt nyújt De funkciójának sem fejel meg. mert belső elrendezése nem elégíti ki a mai kulturális igényeket, a hatóságilag előírt üzemeltetési normákat, a vasútüzem közelsége miatt pedig nem lehet benne nyugodt, kulturális munkát végezni. Rendkívül kellemetlen, amikor egy- egy hangverseny legszebb melódiáit a kultúrotthon falától néhány méter távolságra robogó vonatok éles sípolása, dübörgése zavarja meg. A miskolci vasutas dolgozók abban a reményben, hogy a kultúrotthon majd a vágányfelújítás útjába esik, lo kell bontani, és új kultúrotlhont építenek helyette. A jelenlegi vágánykor,szerú- iítés során azonban csak az épület északkeleti sarkából kelj Körülbelül 500 légköbméter térté rótt hon megtervezésére. A Vasúttervező Vállalat vezetősége, látva a KISZ-fiatalok lelkesedését, és átérezve az ügy fontosságát házi tervpályázatot írt lei a miskolci vasutas kultúrotthon megtervezésére. A pályázatra 12 pályázó 16 terve érkezett be, amelyekből a bíráló bizottság két tervet, Kővári György és Takács András terveit díjazta. Bajtai István és Maros Gyula terveit megvásárolta. Könnye Árpád tervét pedig jutalmazta. Az új kultúrotthon 7—8 millió forintba kerülne. A társadalmi munkával, valamint a Tiszai pályaudvar épületeinek bontásából kikerülő anyagok felhasználásával körülbelül 20 százaléknyi hitelösszeg, mintegy 1,5 millió forint megtakarítható. A kul- túrotthonban 800 személy befogadására alkalmas előadótermet tervezlek, amely egyaránt alkalmas színházi, film és zenekari műsorok nálására a lehetőség megvan, és ezzel népgazdasági érdekből is törődni kell, hogy a befektetendő beruházás minél jobban hasznosítható legyen. Figyelembe véve a miskolci közlekedési vállalatok számát, valamint a társadalmi munkából adódó hitelmegtakarítást is, egy-eey vállalatra átlagosan 1.5 millió forint körüli összegű beruházás jutna, amely nem jelentős hiteligény, viszont ilv- módon közös összefogással és közös hasznosítással olvan újabb modem kulturális intézményhez jutna Miskolc, amely nemcsak a közlekedési dolgozók művelődését szolgálná, hanem a Tiszai pályaudvar előtti tér közmegnyugvástkeltő. színvonalas elrendezését is elősegítené. Kiválóan alkalmas lenne a közlekedési kultúrotthon híradómozi üzemeltetésére is. A délelőtti órákban a kultúrotthon előadóterme egyébként; kihasználatlan lenne. A vonatokra várakozó Viszont kellemes szórakozással tudná tölteni idejét, az itt léteDedelmú épületrészt lebontani és • csak a Tiszai pályaudvar Vágányhálózatának későbbi bővítésekor kerülne sor az épület teljes elbontására. A Tiszai pályaudvar előtti tér rendezési terveinek elkészítésekor a városi tanács és a tervezők közös egyetértésben' az állomás előtti tér nyugati oldalán jelölték ki egy új vasutas művelődési otthon helyét. Ez az épület a modern, reprezentatív Üója tér kialakítása szempont- iából is fontos szerepet kap. A miskolci csomóponti vasutas KISZ-bizottság azt javakolta, hogy a jelenleg elbontandó 500 légköbméteres épületrész helyeit pótlásként felépítendő épület*már a kultúrotthon végleges tervének egyik részeként épüljön meg. Ez lenne az ésszerű és népgazdasági- lag is helyes megoldás! A' KlSZ-fialalok jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel, a kivitelezéshez, s ehhez a miskolci vasutasok idősebb korosztályai is nagy lelkesedéssel csal lakoznak. előadására. Szellemes megoldása Kővári György tervének, hogy a nyári szabadtéri színpadot összekombinálta a fedett Színpaddal és így a közös műszaki berendezések és művészhelyiségek mindkét színpadhoz egyforma n fel haszná lha tők. Ezenkívül három klubhelyisé- get, 3 szakköri helyiséget, 30 000 kötetes könyvtárhelyiséget és olvasótermet. 100 személyt befogadó tanácstermet, valamint gondnoki lakást terveztek. A miskolci vasutas dolgozók úgy vélik, hogy a beruházási problémát könnyebben lehetne megoldani akkor, ha ez a kultúrotthon nemcsak a vasutasok érdekeit és művelődését szolgálná, hanem a Közlekedési Minisztérium miskolci vállalatainak közös kultúrotthonává válna. A műsorok, programok koordisítendő híradómoziban. Ezzel is fokoznák a kultúrotthon minél jobb kihasználtságát, és egyúttal a Moziüzemi Vállalat problémájának megoldását is el ősegí Illetnénk. A Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének rendezésében november 27-én, szerdán 11 órakor a MTESZ Széchenyi utca 105. szám alatti előadótermében ismertetik a vasúttervezők az új kultúrotthon díjazásban részesült terveit és ugyanakkor meghallgatják a vasutas dolgozók véleményét is. Az előadást megelőzően, 10 órától a kiállított tervek megtekinthetők. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Hábel György MÁV főmérnök Levelező oktatáss a nőtanács vezetői részére Alihoz, hogy ilyen, a jelenlegi hitelhelyzetet figyelembevevő épületrész megépülhessen, szükség van a végleges kultúrotthon tervének elkészítésére és jóváhagyására is. Miután ennek beruházási programja még nincs, viszont a tervet a városrendezőkkel, a kulturális szervekkel és a vasúti felügyeleti szervekkel is egyeztetni kell, ezért a KJSZ-bizott- ság felkérése alapján a Vasúttervező Vállalat KISZ-tagjal örömmel ajánlották fel segítségüket és társadalmi munkában vállalkoztak az új vasutas kul-----------OQU----------M egoldódóit egy évszázados vita A szovjet történészek megoldót- téli az; Antarktisz felfedezésének elsőbbségéről szóló évszázados vitát. Megtalálták az Antarktisznak fcfr.t a térképét, amelyet a hatodik kontinens első felfe-dczói, — Rel- Hnszgauzen és Lazarjev — állítottak össze. A közeljövőben a térképet crcdc- « nagyságában kiadják. A térkép 140 évig hevert egy Archívumban és bár többször került a kutatók szeme elé, mégsem »smerték fel, mert nincs rajta «ellinszgauzen és Lazarjev aláírása. Belov, a történettudományok doktora, kollégáival együtt; megállapította, hogy ez az eredeti ex- Rodfciós térkép, amelyet a hajóút végén, vagyis az expedíció eredményeképpen készítettek. BeWzonyosult. hogy Bellinszgau- fcen éppen erről a térképről írt Illő Jlo Janeiroból, midőn elküldte jelentését az orosz tengerészeti miniszternek. Most ismeretessé vált, ®»ogy a térkép az expedícióval együtt került Oroszországba. A térkép 15 db, 1 méter hosszú Papírlapból áll. Az idők folyamán hyegsárgulíak itjryan, de azért Jhindon vonás épségben maradt. A különböző kézírásokkal készült feliratok napról napra beszámolnak A szél irányáról és erejéről, az Áramlás sebességéről, a levegő Nyomásáról és nedvességtar la Imiről. a térképen összesen 173 meg- *Ü?yclés szerepel. Egyes lapjeln ^eliinszgauzen feljegyzései Tátha- *ők. Az egyik feljegyzés január az Antarktisz felfedezésének ^Pján készült, A mezőgazdaságban | a szocialista versenymozgalom igen sok eredményt hozhat: megnövekszik az egy holdon termelt termények mennyisége, javul minősége, kialakul a közös tulajdon védelme, jobban segítik egymást az emberek, mert* jobban összetartoznak, egymástól és együtt; is tanulnak, amely növeli a tsz-tag- ság szaktudását; és hozzáértését. S így sorolhatnánk’® azon tényezője egész sorát, amelyek mindazt mutatják, mennyire hasznos és szükséges a szocialista versenymozgalom megszervezése a mezőgazdaságban. A versenynek több formája van: tsz közötti, fokozatos —* élenjáró, kiváló, szocialista — szakterületi és egyéni verseny. Mindegyik formánál azonos követelmény a minőségi munkavégzés, a magasabb termésátlag elérése, az agro- és zoo- technikai tudás kiszélesítése. Az élenjáró, kiváló és szocialista brigádformák kialakításán dolgozik a nőtanács. E formákhoz tartozik a baromfitenyésztési brigád is. Hogy milyen formát választanak a biigádok, azt a párt, a termelőszövetkezet és a tanács közös megbeszélése alapján ésszerű eldönteni. szervei végzik, illetve segítik a verseny irányítását, szervezését és értékelését. A termelőszövetkezeti nőbizott- ságok feladata a politikai felvilágosító munka az asszonyok körében. Fontos célkitűzés, hogy a párt, az állami és tömegszervezetek együttes munkával elérjék: a szocialista munkaverseny a jövő évben már minden termelőszövetkezetben kibontakozzon. Ehhez azonban szükséges, hogy a termelőszövetkezetek vezet ői kezdeményezzék a versenyt., törődjenek annak megmdulásával, biztosítsák a kiváló eredmények erkölcsi és anyagi elismerését, együttműködjenek a nőbizottságokikal, és támogassák azok munkáját. már 1948- 49-ben fe jlődésnek indult a szocialista veroenymozgalom, azóta egyre szélesedik s tökéletesebbé válik. A versenymozgalom új hajtása a szocialista brigádmozgalom, amely a szocialista ember szocialista erkölcsének kialakítását segíti elő. A mezőgazdaságban is szükséges ez a mozgalom, mert nagyban elősegíti a termel ő- szövertlkezetok megszilárdulását, a kollektív szellem kialakulását Röviden így foglalható ösz- sze a nőtanács 1963. november 21-én tartott levelező oktatás első előadásiin elhangzott ismertetője. Ezt a levelező oktatást kísérletképpen vezette be három járásban — miskolci, sátoraljaújhelyi és mezőkövesdi — a nőtanács, amelyen a községi nőtanács vezetői és a termelőszövetkezeti nőbizottságok elnökei vesznek részt. Az előadássorozat. alatt hat alkalommal, különböző előadók ismertetik a nőianács vezetőit érdeklő problémákat, témákat. Hogy e kezdeményezés, kísérlet mennyire helyes és követendő, azt az előadást követő felszólalások mutatták. A nőtanács vezetők elmondották, hogy igen hasznosak számukra ezek az előadások, mert sokan közülük nincsenek tisztában még funkciójuk feladataival, hatáskörével, s a brigád- szervezés módjával. előadások elősegítik, hogy a jövő évben a nőtanács munkája szervezettebbé, ésszerűbbé és hatásosabbá váljék a mezőgazdaság területén is. . ____ * A nőtanács Az üzemekben Ezek az Több reklámadást a televízióba! z utóbbi időben rengeteg szó esik arról, hogy sok a reklémadás a televízióban. Ezt panaszolta William Henry, a Távközlési Hivatal elnöke és rengeteg néző is, — s valami okból azt hiszik, igazuk van. Mi viszont véletlenül éppen azok közé tartozunk, akik szerint nem elég a reklámadás a TV-ben. Alaposan átböngésztük az új TV-idény programját és úgy döntöttünk — szívesebben nézzük a reklámadásokat. De sajnos, mihelyt beállítunk egyet, máris megzavarja valami program. Egyes reklámadások remek szórakozást nyújtanának, ha nem szakítanák félbe oly gyakran különböző programokkal. így például óriási csalódást okoz nekünk a. következő jelenet is; fiatal pár heverészik a fűben, a szellő lágyan borzol- gatja a lány haját. A férfi rágyújt és finom mozdulattal a lány ajkai közé teszi a cigarettát. A lány mélyen leszívja a füstöt, a fiú ugyancsak mélyen a lány szemébe néz. Végigfut rajtunk a sejtelem, hogy ez a két fiatal megérti egymást, de mielőtt még bármi is történne, Visszakapcsolják Chet Huntley kommentárját, aki éppen az ENSZ-ben kifogásol valamit. Néhány héttel ezelőtt is ragyogó jelenetet láttunk: repülőgép követett az országúton autón száguldó szép fiatal lányt. Aztán a gép leszállt, a pilóta odasietett a lányhoz, s megkérdezte, milyen kocsija van. „Csak Dődge kocsin járok” — válaszolt a lány, de mielőtt még megkérdezhette volna a pilótától, milyen gépen repül, valami sportesemény közvetítésével félbeszakították a reklámadást — a lány és a pilóta találkozására pedig soha többé nem tértek vissza. * gyanez a helyzet a fogkrém reklámokkal. Mi a magunk részéről igazán hallatlanul élvezzük a fogpaszta reklámadásokat, különösen, amelyekből kitűnik, hogy mi történt, amikor egy iskola növendékeinek á fele használ egy bizonyos fajta fogkrémet, a másik pedig nem. Ilyenkor ugyanis kiderül, hogy p szó- banforgó fogkrémet használó tanulóknál lényegesen kevesebb a fogszuvasodás, mint a másik csoportnál. Sajnos, soha nem mutatják azokat a diákokat, akik nem jutottak hozzá a csoda-fogkrémhez. Pedig mennyire érdekelne bennünket, miképpen vélekednek arról, hogy rossz, fognasztat kell használniok. A szülők bizonyára diihöngenek, hogy ennyi sok fogat kell tö- metniök. Az is könnyen elképzelhető, hogy azok a gyermekek, akiknek a fogorvoshoz kell menniök, kiverik azoknak a gyerekeknek a fogát, akiknél kevesebb volt a szuvasodás. De sajnos, ez sefn derül ki, mert mihelyt a reklámadás kezd igazán érdekessé válni, megjelenik a képernyőn Perry Mason, vagy valamely másik mesterdetektiv és eltolja az egészet. Szóról-szóra ugyanez a helyzet a fejfájás elleni szerek reklámadásainál: egy gyerek lár- mázik, a tanítónő rákiabál. — „Szedd össze magad!” — mondja tudatalattija a tanítónőnek, áld erre bevesz néhány pirulát és pillanatokon belül ismét mosolyra derül. Eddig minden rendben is van. Mi viszont. szeret nénit megtudni, hogy békült ki a gyerekkel. Talán ötöst adott neki? Vagy korábban hazaengedte az iskolából? De lehet, hogy a kezébe nyomott néhány pirulát. Sohasem. fogjuk megtudni. Noá, vegyük például az iz- zadás elleni szerek reklámjait Egy fiatal lány panaszkodik a barátnőjének, hogy sohasem hívják randevúra. A barátnő izzadás elleni szer nevét súgja a fülébe. Persze, hogy a panaszkodó lány á következő jeleneiben már vígan táncol valami mulatságon. Elveszi-e a fiú feleségül? Vagy talán megkérdi tőle az izzadság elleni szer nevét? Esetleg megérdeklődi a barátnője nevét? Ki tudja? * A legizgalmasabbak a. szap'* pan reklámok. A szemünk láttára vonul be egy szép fiaiul lány a zuhanyozóba. Halljuk, hogy szappanozza magát cs elmondja, milyen jót tesz bőrének a szappan. Türelmesen várakozunk, hogy lezuhanyozza magát; és kilépjen a zuhanyozóból. Ez csak természetes, ugye? Ki is nyílik a zuhanyozó ajtaja, de a képernyőn a következő pillanatban már egy piszkos öreg cowboy kézzel eszi a babot íme, néhány példa, miképpen fosztja meg a televízió nézőit a reklámadásolc igazi csattanóitól. Ha tőlünk függne, mellőznénk a különféle televízió programokat cs csak reklám- adásokat közvetítenénk. Több a történés és több a mondanivaló egyetlen mosószer rekl ámban, mint a televízióban bemutatóit műsorok többségében. (Fordította: Margittal Alice) Alighanem — Hiába kurblisom. nem akar beindulni. Ügy látszik valami baj van a motorral. A ffiúdc-U* Ctb&totyOt&O" MTNDEN KORSZAK megtenni a maga aranyásóit. Volt idő, amikor az operettlibrct- üslút és a slágerszerzőt is homlokon csókolgatta az aranyásás múzsája. Az egyik így énekelt: Kaliforniába vágyom, hol az arany hazája vár... A slágerszerző önfeledten pattogta: Alaszka, Alaszka, vár az aranyhalacska... és így tovább. Persze más, távoli, romantikus földről is daloltak a könnyebb múzsa ilile- tettjei, ahol általában aranyból fonogatták a sövényt. A technika mai forradalmi korszakában azonban sokkal egyszerűbbé váltak a dolgok. Fandli Levente építésztechnikus barátunknak már nem kell nyakába vennie a világot, sőt már egyenesen házhoz jön neki Kalifornia, Alaszka és az ifjonti fantáziát izgató aranymezük meghódítására elegendő, ha a Borsod expresszre felkapaszkodik. így esett ez Fandli Leventével, akinek érettségi bizonyítványán még a Untának sem volt ideje megszáradnia, amikor éppen Borsodba utazott;. Előbb egy. házibuli hullámhosszán súgták a fülébe, hogy Borsodban ntnes építőipari technikum és kevés a technikus, a vállalatok tenyerükön hordozzák a technikus-fehérhollót és bölcs pedagógiai érzékkel úgy dédelgetik, fanfározzák, mint az aranycsüdii labdarúgókat. FANDLI LEVENTE életének hosszú, keserves szakaszát — teljes három hónapot vészelt; át már az iparban, amidőn is tarsolyában marsallbotja éktelen ficánkolásba kezdett. Rádöbbent, hogy ö egyik ama cethal, aki széles, erős vállán a haza és az egész világ építésügyét hordozza. Méltánytalannak, sőt az ön- bírálat ájtatosabb pillanataiban határozottan már istenkáromlásnak érezgette, hogy gazdag tapasztalatainak sajtját a vállalati róka potom havi 1500-ért ravaszkodja ki a szájából. I .even te gondolt ám merészet és* nagyol: elment a szomszéd vállalathoz, ahol jöttét hire-neve már jóval megelőzte. A munkavezető röviden értett a szóból és menten keblére ölelte ifjú szak társát. Csapjon a markomba szalukéin, 1800-ra javasolhatom. l)c ifjú káderünk nem állt kőiéinek: mereven, bámult maga elé és csak akkor csapott már az építésvezető markába, amikor az imigyen szólott: Na. egye fene, hát legyen 2000, nem a magaméból adom! Levente másnap futár útján megkapta a 2000-ről szóló papírt, miközben szakmai és emberi önbizalma, mint tüdő a fazékban példátlan dagadozásnak indult. Hanyag eleganciával fekete pullóverének zsebébe gyűrte a papírt és másnap egyenest a konkurrenciához indult. Belépett az építésvezető szobájába. I-Iíre-neve jöttét már itt is alaposan megelőzte. Meglobogtatta a 2000-ről szóló levelet és magabiztos főtartóssal várt. — Soha jobbkor szakikám! Ügy kell rfct a szakember, mint virágra a harmat. Csapjon a markomba és 2200-ra máris javasolhatom a fejeseknek. LEVENTE MÁSNAP A 2200-ról szóló papírral a préri újabb vállalatát vette célba. Híre ezúttal, megelőzte jöttét és az építésvezető a szalura ifjú fejedelmének kijáró reverendával fogadta. Szakikám... — suttogta — áll a 2800 és miközben szemével simogatta, gyorsan „lejattoltak”. Az építésvezető javasolt, másnap Levente megkapta a levelet 2800-ról. Leventének két héttel később kellett volna elfoglalnia őrhelyét a vállalat legfontosabb munkáján. A főépítésvezető már reggel hétkor a kapuban várta és ez alkalomra feldíszített saját szobájába vezette, ahol a munkahely vezetősége és a központ kiküldöttje már az elnöki asztal körül gyülekezett. Meleg szavakkal üdvözölte Leventét. Elismeréssel szólott szakmai képességeiről, majd még emel- kedettebb hangon, de sajnálkozó ábrázattal átnyújtotta neki a minisztérium levelét, amely szerint Fandli Leventét — egyelőre vállalati állományban — havi 3600 forint illetménnyel az iparigazgatósághoz rendelik. Vincié Oszkár
