Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-19 / 270. szám

s ESZAKMA6YAROKS2AG Kctld, 1963. november 19, wamanm Budapestre érkezett a lengyel párt» és kormányküldöttség I Példázat eslf íímiiIiíii !. ÖJ 1 J O V Olvassuk, hogy ráérő kol- német ember mondj • (Folytatás az 1, oldalról.) csözöbb, még eredménye­sebb együttműködésünk megvalósítására, a lengyel és a magyar nép test­véri barátságának erősítésé­re, népeink javára, a béke és a szocializmus érdekében. Az ünnepélyes fogadtatás a díszőrség díszmenetével feje­ződött be. A lengyel párt- és kormányküldöttség tagjai a magyar államférfiak társasá­gában, rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtat­tak. A repülőtértől a szállás­hoz vezető útvonal mentén sokezer budapesti dolgozó üd­vözölte virággal, tapssal Wla- dyslaw Go műikét. Józef Cy- ranklewiczet és a lengyel de­legáció tagjait. Fogadás a® OrszágHtássIiait Dobi István és Kádár Já­nos hétfőn délután az Or- •szágházban fogadta a len­gyel párt- és kormánykül­döttséget. A rendkívül szívé­lyes, baráti fogadáson jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és Péter János külügyminisztert simierz Olszewski, a Külföldi Gazdasági Együttműködés Bi­zottságának alelnöke, Tadeusz Kropczynski, külkereskedelmi miniszterhelyettes és Henryk Grochulski, a Lengyel Nép­köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete vett részt a tárgya­lásokon. ­Magyar részről szakértőként volt jelen a tárgyaláson Párái Imre. az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság Államgazdasági Osz­tályának vezetője, Hollai Imrc^ az MSZMP KB Külügyi Osztá­lyának vezetője, Darvast Ist­ván, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője, Erdélyi Ké­rőin külügyminiszterhelyettes és Szita János, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. Szakértőként lengyel részről jelen volt a tárgyaláson Maria Warna külügyminiszteri umi főigazgató, Tadeusz Findzinski nagykövet, a külügyminiszté­rium 1. területű főosztályának vezetője.. F,(heard Bartol nagy­követ, a külügyminisztérium protokollfőnöke és Andrzej Albrecht, a LEMP Központi Bizottsága Sajtóosztályának munkatársa. Vacsora a vendégek tiszte leiébe A delegációk a iárgyaló aszta!faoz ülnek Hétfőn délután az Országház delegációs termében megkez­dődtek a magyar és lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. Magyar részről Kádár János, Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, _ a kormány elnökhelyettese. Kál­lai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Aj­tói Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Péter János külügyminiszter, Vályi Péter, az Országos Terv­hivatal elnökének első helyet­tese, Bíró József külkereske­delmi miniszterhelyettes és Martin Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság var­sói nagykövete vett részt a tárgyaláson. Lengyel részről Wladyslaw GomuÜca, a Lengyel Egyésült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kor­mányának elnöke, Zénón Klisz- ko, á LEMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Stefan Jedry- choiüski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács mellett működő Ál­lami Tervhivatal elnöke, Ma­rian Maszkowski külügymi­niszterhelyettes. a LEMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Ka­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága hétfőn este az Országház va­dásztermében vacsorát adott a lengyel párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. Részt vettek a vacsorán Wla- dyslaw Gomulka, József Cy- rankiewicz, a lengyel párt- és kormányküldöttség vezetői, a delegáció tagjai és szakértői. Részt vett a vacsorán Dobi István, Kádár János, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nemes Dezső, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány több tagja, a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség szakértői és. a politikai élet több más vezető személyisége. A varsói esti la fiók tudósítása A Kurier Polski című varsói esti, lap hétfőn „A régi barát­ságból új testvériség született” cím alatt számol be a lengyel párt- és kormányküldöttség Budapestre érkezéséről. Az Express Wieczorny Egy iradatiiai! MAGYAR parlamenti kül­döttség érkezett hétfőn Lon­donba, az angol parlament meghívására. AZ AFRIKAI Egység Szer­vezetének külügyminiszteri ér- tekezletének keretében egész vasárnap színfalak mögötti ta­nácskozások folytak annak a vegyes-bizottságnak az összeál­lításáról, amelynek feladata lesz közbenjárni az algériai— marokkói határvita rendezésé­nek előmozdítására, végül a ta­nácskozások eredményeként megállapodtak abban, hogy a bizottságban részt vesz Etiópia, Mali, Szudán, Elefántcsont­part. Szenegál, Tanganyika és Nigéria képviselője. PERINGBEN hétfőn folytat­ta munkáját a kínai Országos Népi Gyűlés ülésszaka. Üjabh katonai pu@@® Irahhmm Hírügynökségi jelentések sze­rint hétfőn hajnalban Irakban katonai puccs döntötte meg a Baath-párt uralmát. Reggel 4.40 órakor a bagdadi rádió vá­ratlanul megszakította műso­rát, majd rövid szünet után bejelentette, hogy Aref elnök a katonaságra támaszkodva, magához ragadta a hatalmat. A rádió ismertette Aref nyi­latkozatát, amely felszólítja a fegyveres erőket, vegyék Bag- dadot ellenőrzésükbe és min­den ellenállást verjenek le. Az egész ország területére kijárá­si tilalmat rendeltek el. A ka­tonai egységek parancsnokait felhatalmazták a rögtönbírás- kodásra. Utasították őket, hogy a „lázadókat és árulókat” a helyszínen koncolják fel. Az irakj repülőtereket lezárták, a lapok megjelenését átmeneti­leg megtiltották. A Baath-pártot megfosztot­ták fegyveres támaszától, el­A váltók rendelték a Nemzeti Gárda azonnali feloszlatását. A Nem­zeti Gárda tagjait felszólítot­ták, hogy fegyvereiket szolgál­tassák be a hadseregnek. Egy későbbi közlemény beje­lentette. hogy Irakban megalakult az „Országos Forradalmi Ta­nács”, amelynek Aref lett az elnöke. A tanács tagjai: a hadsereg he­lyettes főparancsnoka, a fegy­veres erők vezérkari főnöke, a légierő parancsnoka, az iraki katonai főkormányzó és az egyes hadosztályok parancs­nokai. A fegyveres erők főpa­rancsnoka maga Aref el­nök lett. A tanács Aref el­nököt rendkívüli hatalom­mal ruházta fel egy eszten­dőre. Az UPI megfigyelők véle­ményét idézve, lehetségesnek tartja, hogy az iraki batthis- ták bukása Szíriában is hasonló fizt mondják, nehéz. Én az enyémet tartom a legnehezebbnek. Igaz. nem ölöm meg a munkával , az ördögöt, kezem-lábam alig ér­zi. hogy dolgozom, de a sze­mem ... Ezt a munkát a szemnek találták ki. Résen kell lenni, annyi "szent. Egyik lábával a börtönben érzi ma­gát a váltókezelő, csak egyszer, egyetlen egyszer fog­jon mellé, olyan bajt csinál, hogy teleszalad vele még az újság is. Bizony,, nem gyerek­játék, amit mi csinálunk. Kis állomáson aranyélete van a váltókezelőnek. Én is beállítottam a múltkoriban az irodába, eresszenek el, jobb lenne nekem otthon, csak a lábamat lógatnám. Mi az a nyolc-tíz vonat naponta? Meg se kottyan. Gyors is csak egy­szer van, illetve kétszer, mert ha felmegy, vissza is jön. Olyankor végigszaladja a vál­tókat, megnézi, rendben van-e minden, és kész. —w,,, beállítottam az >a. Kérdi a főnök: Mi jót hozott. Kovács ► Magamat — mondom. Az nem sok — nevet a Elmennék — kezdem, t jöttem. Hová, lagzi lesz vagy —1 Egyik se. Nem úgy gon­doltam. Itthagynám magukat. — El akar menni?! — kapja fel fejét a főnök, s bámul rám, mint aki nem hisz saját fülének. — Mi baja velünk? Rosszul bánunk magával ? Ugyan már, Kovács elvtárs, ne bomoljon. — A szakmában maradnék. A falumban váltókezelőt ke­resnek. gondoltam, jobb len­ne otthon, unom már ezt a csavargó életet, meg tudja, ott nem .olyan nagy a strapa. — Mindig úgy ismertem magát, Kovács elvtárs, hogy nem fél a munkától. Rosszul ismertem volna? Fáj. hogy csalódnom kell magában. — Hát az úgy van, teccik tudni, hogy belefásul az em­ber. Sok nekem már a vonat, ami itten van, sok, főnök elv­társ. Otthon jobb lenne, a család is közelebb volna. — Talán szemmel akarja kí­sérni feleségét?­— Ugyan már, hova gondol, nem olyan asszony az. tűzbe tenném érte a kezem. Meg tudja, hogy van. a jóra nem kell vigyázni, a rosszra meg hiába vigyáz az ember, úgyis megcsalja ... Unom már, no, ennyi az egész. — Hát akkor unni fogja még egy darabig, rántja meg vállát mérgesen — az istennek se eresztem el. Maga jó munkás. Látott már maga olyan ütő- dött fönököty hogy elereszti a legjobb embereit, mi? Erre feleljen. Kovács szaki. Ha maga az én helyemben lenne, mit csinálna? Ezzel megfogott, mes,a csirkefogója. Mondjam tán azt neki, hogy én bizony ereszte­ném, aki menni akar? Milyen főnök válna akkor belőlem, ha netán odúig vinné az isten a jódolgomat? Bizony, én se lennék más, még jobban meg­mondanám neki. a magamét: menj, ha nem tarthatlak visz- sza, de csak „önkényesen” adom ki a könyvedet, akkor aztán megnézheted magad, nincs olyan állomás, ahol váltókezelőnek felvennének Ahhoz tiszta könyv kell. mert ez az állás bizalmi állás, meg kell, száz százalékig meg kell bízni abban, akit odaállítanak a váltóhoz. Nem gyerekjáték, életek vannak a kezére bízva, meg micsoda értékek! Visszakullogtam a bódéhoz, de nem voltam elkenődve. Ez a mi főnökünk ért az emberek nyelvén, tudja hogy kell meg­fogni őket. egy kis dicséret, egy kis simogatás, így szaki- kám, úgy elvtárs, és már el is van intézve. Van ennél rosz- szabb főnök is. Az egyik cim­bora beszélte, hogy az ő főnö­ke eszi az embereit. A minap is. termelési értekezleten, pa­naszkodtak valamiért a váltó­kezelők. az meg nékik ugrott: Majd jön az automata, szél. Olvassuk, hogy ráérő kol­légáink kiszámították, hány beszédet mondott kancellár­sága idején Adenauer. Szép kerek summa jött ki: 1411 hivatalos megnyilatkozás, Csakhát: sok beszédnek, ugye, sok az alja. A m ég- többnek pedig: mégtöbb. S ezen mit sem változtat, hogy aki mondja, ma már nem miniszterelnöke Nyugat- Németországnak — október 15-ig az volt. Nos, ez a volt kancellár, av, 1411, hivatalos megnyilat­kozáson túl, de az 1411. nem hivatalos megnyilatkozáson még valamivel Innen, a mi­nap szűk körű hallgatóság előtt szerényen kijelentette: „A Szovjetunióval úgy kell bánni, mint hajdan egy ost­romlott várossal tettük. Ki kell éheztetnj és úgy kell megadásra kényszeríteni”. Nos, ha történetesen nem német ember mondja exit akkor is ide kívánkoznék néhány megjegyzés, lie né« met ember, sőt mi több, né­met politikus szájából aztán végképp •— csapnivalóan hangzik ez a két mondat. A Szovjetunió persze nem szorul arra, hogy megvédjiik a harcias öregúrtól. Be Adc- nauernek talán nem árt em­lékezetébe idézni, bogi akasztott ember házában nem jó a kötélről beszélni. Voltak ugyanis már nemet politikusok, akik a szó szo­ros értelmében ostromlott várossá akarták változtatni az egész Szovjetuniót, bog? „megadásra kényszerítsék”. Mint tudjuk azonban, ért olyan jól sikerült neküw hogy végül egy valóban ősi- romlott város bunkerében megmérgezték magukat. Ez a város Berlin volt.. • (sp) ugyancsak első oldalon jelenti a lengyel küldöttség Buda­pestre érkezésének hírét, a második oldalon pedig külön szerkesztőségi cikkben fog­lalkozik az eseménnyel. fordulatot idéz elő. „Jelenté­keny esély” van arra, hogy Szíriában hasonló puccs zajlik le — írja az UPI beirutj tudó­sítója. Ami Aref személyét illeti, úgy ismerték, mint az EAK- kal való jó viszony hívét. Sokan úgy vélekednek, hogy a katonai államcsíny független iraki nacionalista kormányt juttat hatalomra, amely baráti kapcsolato­kat akar létesíteni Nasz- szcrrel. A déli órákban többezer kairói egyetemista lelkesen tüntetett Aref és Nasszer mel­lett. A Kairóban tartózkodó Szalal jemenj elnök táv­iratban üdvözölte Arefet, a. katonai puccs alkalmából és többele közt hangoztatta, reméli, hogy „az új iraki re­zsim közelebb hozza, az arab egység megvalósulásának nap­ját”. nek eresztem az egész ban­dát. — No hiszen, nem. úszta meg szárazon. „Csak a főnök ember, mi, a melós az kutya, szabad vele így beszélni?!': Megszeppent a főnök, hogy mennek a párthoz. Régivágású pacák, ahogy mondják a cim­borák, azt hiszi, még mindig ugrálhat, lekáromkodhatja a munkásokat. Pedig jó lenne, csak jó lenne hazakerülni. Lehúzom a mű­szakot, aztán indíts, ki a ha­tárba. Az asszony nem bír egyedül a földdel. Magára vál­lalt ezer öl krumplit, egy hold kukoricát, fél hold cukorrépát, még napraforgót is egy cso­mót, csak így kaphatta meg a háztáji földet.' Igaz, akkor se volt kevesebb kapásunk, ami­kor a magunkét túrtuk, de hát Akkor muszály volt, nem hagy­hattuk üresen a földet. Hiába mondtam az asszonynak, ne markoljon annyit, beszélhet annak az ember. Még neki állt feljebb. — Uriasszonyt akarsz tán belőlem, mi? Nem teccik, hogv kérges a tenyerem? Majd beülök neked a tükörbe, kike­nem a számat, egész nyáron a hasamat fogom süttetni a Nap­nál, aztán pénzért vegyek min­dent. Ez kéne neked? Hogy egy hízőcskát se tudjunk vágni? — T.evett a lábamról, és úgy ka- náltam, mint amikor még két- lakinak' csúfoltak. Megérte, igaz, csak prémiumkrumplit kapott vagy tíz zsákkal, a ku­korica jobban is fizethetett volna, de azért elég egy hízó- •,nak, még az apróléknak is mu­rád belőle. A cukorrépa, hát azt bizony csak öntudatból ás­A benzinkutak „lilája" S Ml folyhat egy benzinkútból? A. közhiedelem szerinti * mondjuk, benzin. Jöhet az olaj is, ha arra szottyan kedve | az autósnak. Aztán... Itt megakad a hétköznapi ember éd fjj nem tudja folytatni. íji Pedig más is folyhat a benzinkútból. Például korrupció, * lírával. Sok-sok lírával. Ezúttal persze nem a költő tér- íj; méke, hanem benzinkút-tulajdonosoké. Tehát: pénz. Ami- ír’ nek nincs szaga, mint a benzinnek vagy az olaj naiv. Csak jí egy bizonyos idő múlva. k Ezt az illatot, érezték meg nemrég a milánóiak. Még sr- pedig saját, egyetlen rendőrfőkapitányukon, aki már nem | fog becsületben megőszülni. Leleplezték szegényt. Szegényt? Egészen szépen meggazdagodott. Akinek | kedve kerekedett benzinkutat alapítani, csak hozzá fordult. % Ha elegendő évvel és ennél valamivel több lírával rendel­* kezeit a jámbor alapítójelölt, kapott is engedélyt. És mert a * főkapitány híve a magániparnak, hát szívesen adott enge­dj délyt, protekció nélkül, pénzért. | Akik arrafelé járnak, mondják, hogy Milánóban ma * már több benzinkút működik, mint, Párizsban. Hát isten­íj; kém... aki a.szép olasz városban óhajt tankolni, nem me­* hét Párizsba, igaz? És miért ne válogathasson az utas? * Hátha nincs kedve befordulni a szomszéd utcába? * Á főkapitány úr fejében talán már megfogarnzott a | gondolat, hogy plakátokat nyomat: Jöjjön a benzinkutak városába! S tovább lehetne fejleszteni ezeket a közműve­* két, ellátni muzsikáló szerkezetekkel. Mondjuk. De ezt a tulajok már nem tartják szükségesnek, ilyenre nem kémek * engedélyt, ezért nem ölnek pénzt a főkapitányba. % A. főkapitány úr nem szívbajos, mégis építtetett a. háló» -k szobájához egy külön liftet. Jó, ha van a háznál sohase * lehet tudni, mire lesz még szükségé az embernek. Meg máó * ■1,-ven csacskaságokat is rendelt, mikor már fejébe szállt a * Sóz. A benziné. És zsebébe a líra. A tulajoké * , Most az a helyzet, hogy van lift, van sok szép benzto­* kút, de Iá tudja, meddig lesz főkapitány? íj; Pedig éppen a rendőrség feje tudhatná delmes dolog a benzinnel játszani. | Az ember könnyen megégetheti a kezét. (M. B.) V jf jf 3HCft” :c 1 Jóit Sfi mika’oniocitElos rádió! milyen vesze­As 1063. évi Budapesti Nem­zetközi Vásáron még csak mintapéldányként voltak kiál­lítva a különböző, mikromodu- lokkal épített elektronikus ké­szülékek. Nehéz lenne termé­szeteseit ma még megmondani, hogy erre egészen pontosan milíor kerül sor, de a mikro1 modulok szinte viharos térhó1 dítása. figyelmeztet: ismerjük meg idejében technilcájulcat cl allcalmazásukat! Mi a legfőbb jellegzetesség'! A jelenleg forgalomban lévé rádiókészülékek és TV vevőkét ■ szülékéit tucatjával tartalmaz- l-nak ellenállásokat, kondenzál \ torokat, s ezenkívül m.ég több- Iféla más allca.trészt-. Ezek mé- frate, alakja, elhelyezése a le- ■■he tő legkülönbözőbb, ezért ; nem _ gyakorlott szakember [.számára solcszor nehéz is fl i kapcsolás áttekintése. f A mikromodul-technikában : valamennyi alkatrész egyönte­tűen vékony (alig fél millimé- | tér vastagságú), négyzetalakú jíkörülbelül IOxÍO mm méretű 'Napocskán foglal helyet. Tér- f mészetesen a megszokott gyár- Hásteclinológiá.hoz viszonyítva Í r cg., szén másfajta módszerek­kel viszik fel az egyes áram- íköri elemeket — tehát a már 1 említett ellenállásokat, Icon- jídenzátorokat, stb. — ezekre t> tlapkákra! A lapkákat apró kis jíblokk alakjában szerelik ősz- ^sze. Így elérhető az, hogy a- máz áramkör, mely korábban £kitöltötte a rádiókészülék do­mbosának jelentős részét, aliO [gyufásdobozzal azonos térfo- ygatra szorítható össze. t Megkérdeztea. kutatókat [vajon mi lesz a helyzet — nö- tveieszik-e vagy csökken a bol- t-tokban menhibásodott rádiók- jj Icai visszatérő vevők száma, hit trma,jd megkezdik a mikronul' Sjdulos rádiók gyártását? f A válasz egyértelmű; a mik' eromodulok jelentősen csökken- ifik a. meghibásodás lehetőségéi1 jíellenállásuk a rázásokkal és <* !•mindennapi életben előforduló káros külső hatásokkal szem' í-ben fokozott. így hát a haiti' lszükséglet csökkenésén kívül t-még az ás előnyük is megvan: [hogy ritkábban kerülnek á eszerelők keze aU! sa ki az ember, olyan, mint a: sárgarépa, elbánt vele a szú-: razság, annyi prémiumcukor se: áll érte a házhoz, hogy egy tál; mákos tésztát megszórjunk; vele. : — Hé, alszol tán, vagy a sze-: l'etődön jár az eszed?! : — Nagy a hangod! Menj, no.: — Milyen nagy pofája van en-í nék a Kiss Pistának, pedig csak; tolatós. Naponta tán ötvenszer; is elfurikázik itt. oszt mindig; lekiabál valamit. Azon töri a; fejét, mindig azon töri, mivel; törhetne borsot az ember orra: alá. Akkor is ráfittyenget a: váltókezelőre, ha semmi oka: rá. Bekeni a képét korommal,; hadd higgyék róla, mennyire; töri magát. Csak megjátssza; magát. — Már vissza? Eltévedtél tán, te nagyokos? * — Ne felejtsd el, egy moz­donyvezető sose téved, csak egy; ócska váltókezelő. — Nem tudom, hogy állna az orrod, ha egyszer valóban, té­vednék, nekiengednélek vala-: minek. — Kell egy kis meleg? Nesze,: ne fázz. A . .. megégetné az; Oltárig embert, hát nem rámengedte a gőzt! Oszt; még: az a taknyos is hogy röhög ott mellette, még egy vacak kis fűtő is milyen nagyra van,: hogy nem éri a lába a földet.: Még csak kj se tolhatok velük,: én kerülnék bajba. No, várja-; tok csak, szánjatok le a lóról,; majd adok én nektek, megint-; zom a füled, te kemencebogár,; meg én.-!. ; • Gulyás Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents