Észak-Magyarország, 1963. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
Vasárnap, 1963. november 11. ESZAKMAGTARORSZAG 7 Megmentik a pusztulástól a pácini várkastélyt Omlásnak, pusztulásnak volt kitéve éveken át a XVI. századi eredetű, pácini várkastély, míg végre néhány hónappal ezelőtt az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megkezdte a gyönyörű műemléképület újjáépítését. A három kerek saroktorony- nyal már elkészültek. Ugyancsak helyreállították az omladozó kapubejáratot és lakható állapotba hozták a kastély több nagy termét, szobáját. Az idők folyamán befalazott ajtókat kibontották, az épületom- ladékokat eltávolították, a korhűséget sértő késői szemöldökfákat, kőkereteket kiemelték, hogy mennél előbb eredeti szépségében állíthassák vissza a Bodrogköz legszebb műemléképületét. Magyarországon minden tizenegyedik ember beszél idegen nyelvet — Németül, szlovák«! és oroszul tudnak a legtöbben A pedagógusok sok-éves tapasztalatai szerint, a különféle tanfolyamok közül a nyelvórákon tanulnak a legszorgalma- Sá.bban a hallgatók. Évente most már több mint tizenkétezren teszik le a nyelvmzsgát, de magánúton is sokan ismerkednek az idegen szóval. A Statisztikai Hivatal most elkészült adatai szerint hazánkban 863 508-an beszélnek legalább egy idegen nyelvet, 127 000-rel többen, mint 1949-ben. Minden tizenegyedik lakos tehát külföldiekkel is meg tudja értetni magát. Anyanyelvükön kívül a legtöbben — 431 000-en — a né138 000-en tudnak. Az elmúlt 14 év alatt kétszeresére, 68 500- rp. növekedett az oroszul beszélők száma, kisebb mértékben, de terjedt az angol nyelv is, amelyet 43 000-en beszélnek. Az olasz és francia nyelv viszont némileg veszített népszerűségéből, olaszul tizenegyezren, franciául negyvenötez-, ren értenek Magyarországon, néhány ezerrel kevesebben, mint azelőtt. A számok bizonysága szerint a nők szorgalma, kitartása a nyelvtanulásban is felülmúlja a férfiakét. Az elmúlt 14 év alatt ma jdnem 70 000 nő, s csupán 57 000 férfi sajátított metet beszélik, szlovákul el valamely idegen nyelvet. Iskolai filmtár Miskolcon Lapos, korongalakú fémdobozok sorakoznak a polcokon. A kis szobában bármerre is néz az ember, mindenütt ezeket a dobozokat látja. Sűrűn telítik a polcokat, számozottan, rendberakottan, pontosan katalogizálva. Filmeket rejtenek. Az iskolai oktatáshoz szükséges filmeket Persze, a „rejtenek” nem egészen találó kifejezés, hiszen éppen ezért alakult Miskolcon november első napjaiban a Megyei Film és Szemléltető Eszközök Tárának egyik részlegeként az iskolai filmtár, hogy minél több diákhoz jusson el a szemléltetésnek ez az igen fontos eszköze. Eddig az iskolák eléggé körülményesen, Budapestről szerezték meg a szükséges filmeket, most viszont, a megye. összes általános és középiskolái Miskolcról kaphatják. A Deák téri helyiségben 280 féle film, 2000-nél több tekercs vár a rendelésre. Isménkké már a város, a megye iskolái a filmtárat? Igénybe veszik-e ezt a nagyszerű lehetőséget? Bérezi István, a filmtár vezetője válaszol: — Holnap 49 csomagot küldünk az iskolákba. Persze, nem mindennap küldünk ilyen sok filmet, de 15—20 csomag minden alkalommal elhagyja intézetünket. Még csak néhány hete kezdtük el munkánkat, de máris mintegy 100 iskolából érkezett hozzánk kérőlevél. Némelyik filmből — bár több kópiánk is van — nem is tudunk eleget tenni a megrendelésnek. Például Az anyag szerkezete című filmnek mind a nyolc kópiája állandóan úton van. Igaz, hogy nagyobbrészt még csak a miskolci iskolák keresnek bennünket, de mind távolabbi helyekről' is jelentkeznek az igényekkel. Sok érdekes és értékes alkotással tudnak szolgálni. Csak néhány címet sorolunk. Tigrisvadászat. A tenger titka, Mire használják á vasat?, A méhek élete, A tiszalöki hőerőmű stb. És a filmtár anyaga állandóan bővül, hiszen a fővárosból rendszeresen küldik az újabb filmeket. De más módon is szeretnék gazdagítani a választékot Nemrégiben vásároltak egy 16 milliméteres filmfelvevőt helyi használatra. Ezzel a Borsod megyében arra érdemes eseményeket, érdekes termelési folyamatokat stb filmezik. Elképzeléseik között szerepel az is, hogy esetleg egy kiváló pedagógus munkájáról , készítenek ► módszertani filmet ►A filmtár munkája iránti érdeklődésre jellemző, hogy a ►napokban hirdetett gépkezelői tanfolyamra mintegy 50 neívelő jelentkezett. Az iskolákéban ugyanis csak egy-két em- ►ber ért a vetítés technikájá► °°0 ► , > [ Vosztok \és Lunyik mintájú \ virágváza > Kántor Sándor, a Népművészet Mestere, a brüsszeli világ> kiállítás aranyérmese, most, >hetvenhárom éves korában >alkotja legszebb müveit. A kis | karcagi műhely remekeit Euró- \pa majdnem valamennyi állatmában ismerik. Az ősi, kunisági fazekasmesterség művésze tmost újabb piacot hódított meg. \Vejével, Kun Gazda Ferenc > népművésszel egy New York-i ^cég részéin 800 darab Miskaikor sót, pálinkásbu*ykost, illetővé madaras virágvázát készí- }tett. A szállítmányt a napokéban indították útnak. A New l York-i küldeménnyel cgyidőben adták postára a Rio de Ja- '^neiró-i kiállítás magyar pavi- Honja részére készült több száz [ miniatűr kunsági pálinkás- ' bütyköst — amelyekkel a pa- nlon látogatóit ajándékozzák >majd meg. é Az idős népművész a hagyo- i mányos formákon kívül új for- Imákat is mintáz. Elkészítette >a Vosztok és a Lunyik mintájú * virágvázák első darabjait. — Minden autóbusz zsúfolt, pokoli az utazás, kevés a járat — foglalta össze tömören Véleményét a közlekedésről Szénási János. Felkerestük hát a 3. sz. ÁKÖV 5. sz., palkonyai kirendeltségét; mi a véleményük erről? — Nyáron elég a kocsink, mert a dolgozók kerékpárral és motorral közlekednek — hallottuk Csiszár Dezső kirendeltségvezetőtől. — Hűvös időben azonban már zsúfoltak az autóbuszok, s legalább két nagyobb autóbuszra még szükségünk lenne. —- Az is jó volna, ha a TVK és az erőmű mindig előre bejelentené a központunknak hogy hány új dolgozó igényel tőlünk bérletet — mondta Kővágó Imre. És egy megoldás a hétvégi színházlátogatásokra: az erőműnek van egy autóbusza, amelyet mivel a sportkör kapott, csak sportcélokra használnak, egyébként pedig kihasználatlanul áll, mert „a szabályok nem engedik, hogy a dolgozók ezzel más rendez- vényre menjenek”. A Tiszai Vegyikombinátnak *s van egy külön autóbusza, amely hétfőtől péntekig ott v°sztcgel i.. A TÜZÉP-ről ' K miskolci TÜZÉP itteni kl- bnndeltségének nincs nagy tároló helye. Mivel pedig csak kevés szenet látnak itt az emberek, mindenki attól fél, hogy neki már nem jut Ezért aztán mindenki egyszerre akarja beszerezni a téli tüzelőt és sokan már éjszaka sorban állnak, hogy biztosan megkapják másnap a szenüket Akinek aztán mégsem jut, az veszekszik. Pedig a szén folyamatosan érkezik erre a telepre is. — Szerintünk egyszerűen megszüntethetnék a sorban állást. — Jenes Gyula a tisza- polgáriak módszerére hivatkozott: a TÜZÉP-hez az utalványokkal együtt mindenki bevisz egy saját címével ellátott válaszlevelezőlapot és a TÜZÉP ezen kiértesíti, mikor jöhet a szénért Ehhez még kőhöz, és természetesen az lenne az ideális, ha minél több pedagógusra lehetne a vetítésnél számítani. A jelentkezők nagy száma bizonyítja: az érdeklődés nem hiányzik. Hozzá kell még ehhez tennünk azt is, hogy a filmtár meglehetősen szűk keretek között mozog, és már ennyi jelentkező foglalkoztatása is gondot okoz. Mégis azt tervezik, hogy később majd a vidéki iskolákban dolgozó nevelők részére is szerveznek gépkezelői tanfolyamot A kölcsönzés teljesen ingyenes Annyira az, hogy még a szállítás költségeit is a filmtár fedezi. A fiimek mellé egy címkét is tesznek, amit csak rá kell ragasztani a csomagra, hogy az iskolában a visszaküldésnél még a címzés se okozzon gondot. Itt. a filmtárban természetesen annál több a munka. A filmek átvizsgálása, ki javítása, visszaforgatása, csomagolása, rendszerezése stb., bizony sok időt vesz el a nagyon kevésszámú dolgozótól. _ Egy vezető és mindössze két‘félállású ember látja el a teendő- 1 két, pedig a fiatal intézet nagyobb létszámot is elbírna. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a íilmtár állandóan gazdagszik, gyarapodik és ez a folyamat természetszerűleg mind több munkát is igényel. (pt) , — Három-négy szerep elI játszása a Tragédiában, szí- nészileg nagy lehetőséget kínál. Én például, alighogy levetem az egyik athéni polgár jelmezét, máris készülök az átlényegtilésre: a prágai kép udvaroncának megformálására. Majd a londoni szín őrültje izgatja fantáziámat, s végül a falanszter jelenet aggastyánjának fülembe visszacsengő szavaival hagyom el a színházat. Sallós Gábor, Gyuricza Ottó és Sós László már szintén jelmezben próbálnak. Több száz kosztüm között az övék is elkészült. Sallósnak határozottan kellemes külsőt kölcsönöz az ó-görög jelmez. — Most még demagóg vagyok az athéni színben, de 20 perc múlva Catullus leszek Rómában. Egy korszak ékelődik közben az emberek közé. Ott demagóg, itt dőzsölő házigazda ... Egy-egy fontos téglája a műnek. Olyannyira fontos téglája, hogy ezek nélkül megbillenne a drámai költemény belső egyensúlya... És még akikről nem beszéltünk: Némethy Ferenc, Szili János, Győrvári János, Koncz Gábor, Ruttkai Ottó, Gamma Erzsébet, Hamvay Lucy, Szabados Ambrus, és sorolhatnánk szinte megállás nélküL ogy is mondta Fillár István? „Rudolf császár, Michelangelo és az agg eretnek, mindegyik tulajdonképpen egyfajta Ádárn, az ember egyik vagy olyan arca*’. Ez a megállapítás vonatkozik minden „mellékszereplőre”. Párkány László Udülés és gyógykezelés a liajcMszoboszlói SZOT „Béke“ gyógyüdülőben Az 1963 júliusában átadott 210 szobás korszerű üdülőben tíz ország minden részéből 382 beutalt pihen, szórakozik 2—2 hétig. A rászorultakat megfelelően gyógykezelik. A késő őszi, Kellemes időjárásban a szabadtéri gyógyfürdőt Is kihasználj 4K az üdülők. ki ember tragédiájának „mellékalakjaf-ról C ímünk idézőjele már jelzi . mondandókat: a Tragédia mellékalakjai csak a főalakokhoz való meny- nyiségi viszonylatokban nevezhetők mellékalakoknak. S végül is: a minőség a lényeg. Vagyis: a sűrítettség, a „pillanat” művészete, az idővel történő gondos takarékosság. Mindezeket, a „keltéiteket”, jellemzőket magukban hordozzák a mellékalakok Madách drámai költeményében. Ádám, Éva, Lucifer, széles skáláját járják az időnek. Idő nem szab határt kibontakozásuknak. Michelangelo, Péter apostol, Cluvia, Hippia, Heléna, Catullus és a többiek, „villanás” alatt adják önmagukat; kort, jellemet, fejlődést, gonoszságot vagy jóságot. Mindezeket pillanatok, esetleg percek alatt. 1 Most ezekről a madáchi értelemben vett „főszerepekről” szólunk a Miskolci Nemzeti Színház nagy vállalkozásának, a Tragédia főpróbáinak időszakában. A jelmezek már készek, csak egy-két helyen kell igazítani rajtuk. Vargha Irén gombostűiddel segít a bajon, s míg szerepei felől faggatom, minduntalan jelmezével bíbelődik. — Nem haragszik, ugye? A kosztümnek szépnek kell lennie ... S közben Cluvia-szab- ta énjére gondol átélten, ihletettem — Cluvia egyik f'alakja a római színnek. A ír m •••ba.n élő Cézár-város utolsó orgiájában 'nagy szerep hárul rám a teljes romlottság bemutatásában. Kitűnő „mankónak” bizonyul e törekvésemben Madách találó versének igen találó megzenésítése, ami Herédy Éva munkája. — Valóban „klasszikusan” nagyszerű Cluvia és Hippia dala — veti közbe Árvái Ágnes, Hippia életrekeltője. Ezek után már csak azt kell felsorolnia a két jónevű szí-, nésznőnek, milyen hangulati „váltás” vár még rájuk a Tragédia egyéb képeiben. — Heléna vagyok a bizánci képben — feleli Vargha Irén. — A „változatosság” kedvéért a Kéj höl gyet alakítom a londoni színben — mondja Árvái Ágnes. A változatosságnál időzzünk néhány mondat erejéig, örömmel hallottuk Orosz György főrendezőtől, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően (ez alól csak Árvái Ágnes kivétel) ellentétes szerepeket kaptak a színház művészei. Például: Farkas Endre a római színben Péter apostol, egy tiszta hittel teli ember megformálója, ugyanaltkor a bizánci színben ennek pandanja: Pátriárka, aki egyházi méltóságát önnön nagyságának hirdetésére használja fel, ezzel párhuzamosan az egyház hatalmaskodásának igazolását is adja. Vagy Fillár István: a bizánci színben agg eretnek, a prágai színben teljesen más jellemű ember: Rudolf császár. A falanszter jelenetben viszont, . korlátok közé szorított zseni: Michelangelo^ Fillár István egyébként eddigi színészi pályafutása során, most először játszik Madách halhatatlan művében. — Rudolf császár, Michelangelo és az agg eretnek, mindegyik tulajdonképpen egyfajta Ad&m, az ember egyik ilyen, vagy olyan arca. Somló Ferenc megtoldja: Készül a felvétel Ungvári László, Kállai Ferenc egyik jelenetéről. Jobbról: Gábor Miklós. „Miért rosszak a magyar íilmek?” címmel új magyar filmet forgatnak a Hunnia Filmgyárban. A szatirikus filmet Csur- ka István írta, Fejér Tamás rendezi, operatőr Fr«gyi n-r-i-Ms. lönösebb adminisztráció sémi kell. 3 A gázbevezetésről < és a központi fűtésről \ De ha már a tüzelőnél tar-4 tunk, arról is beszélnek az erő-< mű dolgozói, hogy néhány év< múlva központi fűtést kap a4 város minden háza. < 1— Igaz, a tervok szerint ezt< már 1960-ra ígérték, későbbi 61-re, most pedig 1965-re toló-< dott a fűtés megoldása. — Ba-J lázs János szerint azonban a* nagyobb baj az, hogy az ideírt a gázvezetékek lefektetése mi-3 att feltörték az utakat és meg-< bontották a házak falait is.3 Most mindezt visszaépítik és< majd a központi fűtés vezető- * keinek lefektetéséhez újra szét-< bontják. És ez sok ezer forintos* kiadást jelent.,, ■ Még sok minden szóba kerül műszak közben az emberek1 között. Beszélnek arról, hogy kevés a két orvos a városban < (főleg, hogy most mindkettő tanfolyamra ment), gyermekorvos * is kellene, hiszen mintegy 900 gyermek van Tiszaszederkény- * ben (egy parádi orvost a barátja most szívességből, kocsival * elho* ide hetente kétszer es mindig 30—40 gyerek vár reá). 3 Beszélnek arról, hogy nincs még benzinkút a városban, ahol < egyre több magángépkocsi áll a házak előtt és beszélnek még 3 sok kisebb-nagyobb problémáról, ami munka közben is foglalkoztatja őket. De azért a gondokon kívül örömeiket, szép* eredményeiket sem hallgatják el. Mert azért az utóbbiak< vannak túlsúlyban! És'ezek növekszenek egyre jobban 1-958.* április_ 9-től, amikor a Tiszapalkonyai Erőműben megindult. : az első gépegység. Ennek ellenére az apró gondokat mindig í csökkenteni kell, hogy még jobban ide kötődjenek az cm be-' rek, hogy egyre nagyobbá váljon a törzsgárda az erőműben, < amelynek négy füstölgő kéménye iránytűvé vált a Tisza 3 mentén, s ahonnan messzire jut a villamosenergia, amely < világosságot teremt az otthonokban. 3 Ituttkay Anita <
