Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

2

ESZAKMAGTARORSZÄG

Péntek, 1963. október lí«t •

Ünnepélyesen letétbe helyezték...

(Folytatás az 1. oldalról.) alá. A három nagyhatalom képviselője rövid beszédet mondott.

Elsőnek Ormsby-Gore fejezte ki örömét az esemény miatt, majd Uobrinyin szovjet nagykövet tartott rövid beszédet. Szükségtelen ennek az egyezménynek a fontosságát hangoztatni — mondotta.. — Az egyezmény pozitívan fogja éreztetni hatását a nemzetközi helyzetre és különösképpen a három aláíró állam kapcsolataira. Az a tény. hogy az egyezményhez több mint száz állam csatlakozott, magáért beszél. Most az a legfontosabb, hogy ne álljunk meg, hanem folytassuk a küzdelmet a háború veszélye ellen. Rusk amerikai külügyminiszter megelégedését fejezte ki az egyezmény életbelépésével kapcsolatban. Az amerikai szenátusban lefolyt vita — mondotta Rusk — megmutatta az amerikai közvéleménynek az egyezmény minden oldalát. Felbátorít az a tény, hogy az egyezmény létrejött. Ez a lépés megnyithatja az utat egy békésebb világ kialakítása előtt. Nagy várakozással nézünk a további tárgyalásoknak elébe.

Rusk kijelentett?,• hogy a szerződés ratifikációs okmányait elhelyezik az Egyesült Államok levéltárában.

cikkelyének 3. pontja értelmében 1963. október 10-én a szerződés kezdeményezői — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Bri- tannia és Észak-írország Egyesült Királysága és az Amerikai Egyesült Államok — e szerződés ratifikációs okmányait leiéibe helyezték a letéteményes kormányoknál — Moszkvában, a Szovjet Szocialista Köz. társaságok Szövetségének kor Hiányánál, Londonban, Nagy Britannia és Észak-lrorszá; Egyesült Királyságának korKöziemén/ m. atomcsend-szerzödés életbelépéséről

közös

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királysága és az Amerikai, Egyesült Államok

kormányai az alábbi közleményt adták ki:

„A légköri-, a világűrben és a vízalatti nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés 3.

Kennedy sajtóértekezlete

sajtóértehogy

Kennedy szerdán kezletet tartott.

Bevezetőben közölte, kormánya úgy döntött: engedélyt ad az amerikai exportőröknek arra, hogy búzát adjanak el a Szovjetuniónak és más kelet- európai szocialista országnak.

Hángsúlyozta, hogy az Egyesült Államok érdekelt a búza eladásában'

Az amerikai elnök megelégedéssel állapította meg, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nézetei , egyeznek abban, hogy meg kell tiltani a nukleáris fegyverekkel felszerelt tárgyak feldkörüli pályára Vezérlését. Hangsúlyozta, hogy véle- rpénye szerint „az erről szóló megállapodásnak nem kell két országra korlátozódnia, mivel a technika fejlődésével más országok is képesek lehetnek arra, hogy a világűrbe atomfegyvereket juttassanak”. Az elnök hozzáfűzte, hogy •

a szerződést az ENSZ bekapcsolásával lehetne megkötni.

Kennedy közölte, hogy Gro- miko szovjet külügyminiszterrel csütörtökön a két országot érintő problémákról tárgyal, s hozzáfűzte, hogy a nézeteltérések számos kérdésben továbbra is fennállnak. Az elnök ezután megismételte az ENSZ- közgyűlésen elhangzott kijelentését arról, hogy reméli, ezek a nézeteltérések nem fognak háborúra vezetni a jövőben. Az elmúlt hónapokban csökkent ez a veszély — tette hozzá.

A kérdésekre válaszolva, az elnök cáfolta, hogy a Cl A amerikai kémügynökség Dél-Viet- namban a kormány törekvéseivel szembenálló külön politikát folytat. Az elnök egyébként hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az elmúlt hónapban nem történt lényeges változás Washington és Saigon viszonyában;

mányánál és Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál.

A feltételeknek megfelelően a szerződés azon a napon lépett éleibe, amikor a kezdeményező felek letétbe helyezték a ratifikációs okmányokat, azaz 1963. október 10-én.

A szerződés előírásai szerint a más államok csatlakozásáról szóló ratifikációs és egyéb okmányokat a letéteményes kormányok őrzik.

A szerződés kimondja, hogy azok az államok, amelyek a szerződést éleibe lépéséig nem írták alá, bármikor csatlakozhatnak a szerződéshez.

A szerződés azt is előirányozza, hogy azon államok számára, amelyeknek ratifikációs, vagy csatlakozási okmáTények és gondolatok a 3. AKÖV munkájáról

nyait a szerződés életbe lépése után helyezték letétbe, a szerződés a letétbe helyezés napjával válik érvényessé.”

Igen figyelemreméltó események, változások történtek a 3-as AKÖV munkájában, életében. A vállalat — mint ismeretes — az év első negyedében a rossz időjárás és egyéb okok miatt csaknem félmillió tonna áru szállításával maradt adós. Ez áz adósság ma már nincs, A vállalat tehergépkocsijai kilenc hónap alatt 21 és félmillió kilométert futottak, félmillióval többet a tervezettnél és másfélmillió forint többletről számolhat, rak be. Csupán szeptember, ben 57 ezer tonna áruval szállítottak többet, mint amennyit a terv előírt.

A vállalatnál sokszor elhangzik ez a szó, „terv”. Néha az embernek az az érzése, mintha itt mindent a terv, a számok, az adatok jelentenének. Az összesített adatok való. ban sok mindent nem mutatnak ki. Nem mutatják hogy az emberek egész sora: Ja- czenkó József, Mezei Sándor, Jobbágy József, Szász Lajos, Gáspár András és még néhány .száz ember a? utolsó 5—6 vasárnap csak úgy látja a családját, ha azok ’a munkaGromiko Rusknál

ímplcalasztréfa Olaszsrszágfea&i

(Folytatás az 1. oldalról.) magas Monte Toe oldaláról mintegy 50 ezer köbméter szikla és föld zúdult a vízbe,

6 ezzel csaknem teljesen fel- töltötte a duzzasztót, amelynek vize a gát peremén átbukva, elemi erővel áradt le a Piáve völgyébe.

Á szakértők megállapításai szerint

a veszély még nem múlt el. A Monte Toc oldalában hatalmas repedések tátonganak és újabb földcsuszamlástól lehet tartani. Ezért gyors ütemben folyik a környező falvak kiürítése.

Olaszországban egyébként csütörtökön nemzeti gyászt rendeltek el és ezen a napon a színházak és mozik szüneteltetik előadásaikat.

Washingtonban csütörtökön délben folytatódtak a szovjet— amerikai tárgyalások. A Rusk külügyminiszter dolgozószobájában folytatott megbeszélésen szovjet részről Gromiko külügyminiszter. Szemjonov külügyminiszterhelyettes, Dobri- nyin washingtoni nagykövet, valamint a szovjet külügyminisztérium két tanácsadója — Kováljev és Makaszev — vett részt. Amerikai részről Rusk külügyminiszter, Bali és Har rimán külügyminiszterhelyet tes, Thompson, a külügyminiszter tanácsadója szovjet ügyekben és Tyler, a külügyminisztérium európai ügyeinek államtitkára volt jelen.

A körülbelül egy óra hosszat tartó tanácskozás során megbeszélték azokat a lépéseket, amelyek a nemzetközi -feszültség további enyhítéséhez vezethetnek. Szóbakerült néhány, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat kölcsönösen érintő kérdés is. :

helyen keresik, fel őket. Nem mutatják az adatok, hogy Tímár István vasárnap hajnalban háromnegyed 4-kor Tály- lyán volt és a kért három fuvar helyett ötször szállított követ az útépítéshez, hogy Boros József rakodó gépével 3—400 tonna követ rakott a gépkocsikba. Nem lehet belőle megállapítani, hogy Béri István, Sántavi Elemér milyen nagy munkát fejtett ki a vasárnapi műszakok megszervezésében. Nincs sehol nyilvántartva. hogy a napokban, ha az AKÖV nem segít, leálinak a Mezőkeresztes-környéki traktorok, megakad az őszi szántás. És nincs adat. feljegyzés arról, ki. milyen csodálatraméltó hősiességgel, több vagy kevesebb hibával tesz eleget feladatának. Egy azonban tény: a 3; AKÖV dolgozói, vezetői, a mindennapi tennivalót és a vasárnapi műszakok megszervezésében, végzésében, országosan is kimagasló eredményt értek eh

tes. A gondok és a hibák az eredmények mellett most élesebben kiütköznek. Tapasztalható bizonyos fokú elbizako- dás. Mindenki joggal reméli, hogy a vállalat teljesíti éves tervét és ez nyereségrészesedést hoz. Az előbbi — várhatóan megtörténik, de az utóbb: kétséges. A gépkocsivezetők „mindent bele” jelszóval, és ez elsősorban az újakra, a fiatalokra vonatkozik, kevésbé óvatosak és annál inkább vak- merőek lettek. Következésképpen sok a közúti baleset, a halálos, a súlyos, a könnyű sérülés, a kár. Olt tartanak, hogy a balesetekből bekövetkezett károk elviszik a nyereségrészesedést, nem is beszélve az emberi szenvedésekről. A vállalat vezető szervei a helyzet megváltoztatásáért — több intézkedés között — fizetéskor a borítékba helyezett levelekben a feleségekhez és az anyákhoz akarnak fordulni. Az óhaj: az anya, a hitves szóljon a gépkocsivezetőkhöz, az állam, a család érdeke azt kívánja, ne okozzunk meggondolatlanságból kárt.

Nagyobb önállóságot

az üzemvezetőségeknek

A vállalat dolgozóival való beszélgetés azt mutatja, hogy az emberekkel való törődés, foglalkozás sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek nagyreszt az a magyarázata, hogy a 3. AKÖV munkája nemcsak Borsodra, hanem jóformán a fél országra kiterjed. (Szabolcsban, sőt Nógrádban is futnak kocsijaik.) Nehéz) kapcsolatokat teremteni az emberekkel, szinte lehetetlennek látszó feladat, hogy minden dolgozó számára kulturált környezetet teremtsenek. Vannak dolgozók, akiket a ve# ik nem is nagyon isméi*1 csak jutalmazáskor, vagy # leges fegyelmi büntetéskor i lálkoznak velük. A váll* gyorsütemű felfejlődése túl* centralizációt teremtett, rendkívül megterheli a # pont dolgozóit és bizolt mértékig elvesz; az üzem^ ségek önállóságát. E. gofljj az illetékes minisztérium C vállalat vezetői ügy akar* segíteni, hogy nagyobb Ön*} ságot és felelősséget biztos nak az üzemvezetősége# és a főnökségeknek;

A gondokhoz tartozik, W,. a javítóműhelyek kicsi# bizonyulnak, s vannak helj például Szerencsen, Kari1 harcikén, ahol igen nehéz } rülmények között dolgoz* Mindkét helyen várhatna* jövő évben nagyobb beruh* sokat végeznek, ez azöOl nem segít a jelenlegi heh ten. A gépkocsivezetők & szerelők joggal panaszkod* hogy nincs elég alkatrész. $ szór előfordul, hogy jeleid télén, filléres alkatrészek att napokig állnak gépkor

A vállalat dolgozói szere® nek minden igényt kielég® Naponta 10—15 kocsiig" kénytelenek elutasítani, vállalatok felsőbb utasít* ellenére sem törekszenek, h a szabad kapacitású koc*}- az AKÖV rendelkezésére csássák. Ez sokat segítene-! szélünk, beszélünk a vasé* n pi műszakok megszervez* d ről, de itt sincs minden ríJ ő ben. A vállalat sokezer do s zója feláldozza vasárnap n és szinte sértő, vannak v* v latok, ahol annyit se teí^ g meg, hogy saját érdeküK - gondoskodjanak az áru át** léről.

Csorba Bar*

Veszélyben a nyereségrészesedés

Az AKÖV dolgozói több elismerést érdemelnének, de meg kell őszintén azt is mondani, az összkép nem tökéleHogyan juthatnak hozzá a vidéken dolgozó mezőgazdász^ a szakirodalomhoz?

ii

ú

■ti

c

b

0

n

,v^

6

Ma már az ország legeldugottabb tanyáján dolgozó ag- ronómns is hozzájuthat a továbbképzésihez, a tudományos termelő munkájához, vagy a termelés irányításához szükséges hazai és külföldi szakirodalomhoz. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMGK) a

kiadásában havonta megft Agrárirodalmi Szemlében vidan, magyarul tájékot' az előfizetőket a hazai $ egész világon különböző *j veken megjelenő mezőg& sági szakirodalomról. , A legfontosabb hazai *• veket megkaphatják a szakemberek a legközC' járási, megyei vagy # könyvtárakban. A magyO'i dományos szakirodalmat V kezeseket, tanulmányokat) tézeti kiadványokat, tud", nyos folyóiratokat, szakr. fásokat), valamint a kint szakirodalmat az OMGK * meg rövid határidőre. *1 csupán hivatalos. bélyeO“j ellátott és aláírt kérőit1, van szükség, amelyben >, rolják a kért műveket. V0 adataikkal együtt. A két" szükséges , adatokat az Alj irodalmi Szemle a rövid . gyár nyelvű ismertetésF cím után közli. (1063 óta * adatok után zárójelben 1e\ tüntetve a raktári szám Az Agrárirodalmi St* minden egyes számának külön jegyzékben sorolja } legújabb fordításokat, ars*' szintén kölcsönkérhetők. * a vidéki szakemberek

/

■tudják, hogy az általuk ismerni kívánt problem hol találhatnak irodád akkor csak azt. a. szűke bb " területet kell közölniük * levelükben, amelyről szé, dalmat kívánnak kapni, j Ha kérőlevelükben közlik, hogy milyen irodalmat tudnak felhőst*} a könyvtár ennek figyeli vételével küld néhány íj könyvet vagy cikket, a. rk szakterületről. Egyszerre a feljebb 10 müvet küld. a veket egy hónapra, a. /r,r j. sokat két hétre, folyóirtt j ’kivételesen) legfeljebb i hétre. A kölcsönző-szolF. teljesen díjtalan, de a kőK. vevő intézmény vagy fföíT,j 7 küldött művekért myagi felelősséggel tarto?1. -)ondoskodniok kell a k&l művek határidőre és épséO .örlénö visszajuttatásárólHajdú Béla:

» S

BOR ÜS.IDQK" njCLfLLLÍth.eJk,

Miskolc — Szabadság tér 3

c

c

!:

c

r

V

isszateszem a kis notesz- lapot az asztalfiába, ahonnan előkaparásztam.' Az utolsó feljegyzés rajta: Miskolc, 1919. április 11 — és nincs tovább. Azóta vagyok kisebb-nagyobb megszakításokkal miskolci lakos. Mielőtt a történelem vihara idesodort, még véletlenül sem gondoltam arra. hogy valamikor ez a város lesz az „én városom”, amellyel jóban, rosszban, bajaiban és örömeiben — talán végórámig — osztozni fogok. Hiszen amikor búcsút mondtam Selmeenek és Losoncnak, azzal az elhatározással utaztam a fővárosba, hogy ott ütöm fel végleg sátorfámat; ott folytatom bármi küzdelmek árán azt, arpit Selmecen 1912- ben elkezdtem, amikor első írásaim a Selmecbányái Hírlap hasábjain megjelentek.

Hogy esett, hogy mégis itt kötött ki életem hajója?

' Azt már említettem, hogy pesti tartózkodásom alatt értem meg a Tanácsköztársaság kikiáltását. Felajánlottam múnkámat az új rendnek egy felvételi irodában, ahol történetesen Nagy Endre, az ismert humorista, kabaréművész vette fel személyi adataimat, s közölte, hogy majd értesítenek, ha szükség

mi hagyományaihoz mindig jj hű Miskolcot.

Miközben a 133 nap miskol- :j ci eseményei kaleidoszkóp. ;l szerűen suhannak el emléke-1 zetemben, visszacseng fülembe 4 egy katonadal: íj

„Megmondom én Kun Bélának, ;| magának, íj

Lányokat Is, lányokat is 3 Sorozzon katonának...” ij

Ez a nóta ébresztett fel azon ^ az emlékezetes májusi haj na- jj Ion, — akkor már a Csabai-}} kapu 12. szám alatt laktam —,4 amikor a győzelmes miskolci j csata után a Vörös Hadsereg 4 katonái Csaba felől bevonultak}} a városba. Katonák, akik tud-* Iák, miért harcolnak ;;. j

I

n miékeim megint ott ka-j ^ varognak a Szabadsági téri kis palota körül. 4 Tanácsterem. 1945-ben itt kap-}} ták az MKP helyi vezetői az* első tájékoztatást a debreceni | kormány politikai szerepéről a* Nógrádi elvtárs elnöklésé vei! tartott gyűlésükön. Abban aj; földszinti szobában, amely rö-j vid ideig első miskolci laká-.j. som volt, s az ezzel szomszé- * dós szobákban működött egy | ideig a párt szervező irodája s| a 47-es választási harcok ide-j jén itt ütötték fel a kommu-| nisták főhadiszállását. jjj

A felettük lévő emeleti te-| remben tartották 1946-ban aj miskolci újságírók első érdek-1 védelmi szervezeti össze'jövete- j lüket. Gyöngyösi Sándor, aj szervezet országos elnöke rész-í vételével. Három napilap, aj Szabad Magyarország, a Fel-! vidéki Népszava és a Miskolci j Hírlap újságírói jöttek akkor* össze, hogy a sajtó munkásai- j nak rendezetlen problémáit j szakszervezeti mederbe terel- j jók. *

temperamentuma, agilitása, élettel telítette meg az intézmény működését. Az előadók közül Mádat Lajos és Gortvai Zsiga neve rögződött emlékezetembe. A nagy .forgatagban hamarosan sok miskolci vezető funkcionáriussal ismerkedtem meg. De mert új ember voltam még Miskolcon, sokak szerepét nem ismertem, másoknak a nevét is elfelejtettem. Határozottan emlékszem azonban a Reisínger Ferenccel, Kiss Ferenc, Dévényi Miklós szerkesztő, Gobbi Jenő, Kállai Géza elvtársakkal történt első találkozásaimra, meg arra, amikor hivatali szobámban felkeresett Soltész Imre, a Reggeli Hírlap munkatársa, későbbi kollégám, s nyilatkozatot kért a faipari üzemek átszervezésére vonatkozó terveinkről.

A Termelési Biztosság értekezletein lassan kibontakoztak Miskolc gazdasági viszonyainak körvonalai. A háborús ki. fosztottság és a proletáx-dikta- túra ellenségei által okozott nehézségeket a mindennapi gyakorlati élet tapasztalatai mutatták meg, de ezekre itt nem térek ki.

Végeredményben a magyar proletariátus első nagy erőpróbája. idején . beigazolódott, hogy ami forradalmi súlyát illeti, Miskolc — beleértve Diósgyőrt — már akkor kiér- femelte „az ország második városa” nevet. Nemcsak azért, niert a miskolci proletártömegek a miskolci csata idején aranybetűkkel írták be nevű- cet a történelembe, hanem azért is, mert maga a tanács- tormány is a magyar munkás- osztály második nagy fellegvárának tekintette a íorradalablakokon csipkefüggönyök, ágyamon szép takaró, szóval megszínesedett, otthonossá vált a tegnapi rideg hajlék. Leviziteltem házigazdáméknál és megköszöntem a barátságos berendezést. Derűsen, melegen fogadtak, pogácsával és likőrrel kínáltak. A hegedűm íme csodát művelt — gondoltam. Vagy a Csárdasjrirálynő tette volna ezt? .;. gondolom most.:?

Az intézmény működési területe

A Termelési Biztosság feladata. lényegében ,az volt, hogy a Tanácskormánynak, illetve a helyi munkástanácsnak az ipar és a kereskedelem szocialista átszervezésére irányuló ‘ terveit megvalósítsa.. Működésébe bevonták nemcsak az intézmény ügyeit irányító elvtársakat, előadói kart. hanem a gyárosokat, nagykereskedőket is, akiket megbíztak állami tulajdonba vett üzemeik további vezetésével.' Á Termelési Biztosság ilyenformán' egyik legforgalmasabb intézménye volt a lüktető életű vá- , rosnak.

Élén régi mozgalm; ember, a kedves, öreg Kruppa János elvtárs állott, mint elnök. , Nyíltszívűsége, egyenes jelle- : me, minden hangoskodást kerülő modora tiszteletet párán- 1 csőit. Tribuszer Károly, az i ügyvezető igazgató eleven •

lesz rám. Az értesítés elég soká késett, hiszen ezren és ezren jelentkeztek akkor. Egy napon viszont értesítést kaptam Miskolcról: a miskolci Termelési Biztosság ügyvezető igazgatója, Tribuszer Károly, aki Losoncról ismert, szívesen venné, ha állást vállalnék itt. Lakást is biztosítana.

Április 11-én érkeztem, ide. Másnap megkezdtem munkámat, mint faipari előadó, az új intézmény Szabadság tér (akkor még Erzsébet tér). 3; szám alatti épületében, a Kereskedelmi és Iparkamara volt és későbbi székhazában.

A Szabadság tér 3. alatt kaptam először lakást is, a bejárattól jobbra eső tágas, gyéren bútorozott szobában, Wit- tich Andor, az ügyvezető titkár. lakásában. Kietlenül magányosnak éreztem az első estén magamat a négy rideg fal és a színtelen, pár bútordarab között. Elővettem hegedűmet, hogy feloldjam kínzó érzéseimet. Először szomorkás, majd vidámabb dalok zendül- tek’. fel a húrokon, csárdások,, keringők, a Vilja-daí ... Dani- lovics Daniié belépője. és... a Csárdáskirálynő-egy- veleg, ahogy azt Balogh Laciiktól Selmecen tanultam el:.:

Másnap dél felé, amint hazakukkantok, egy egész más szoba fogad. Az asztalon takaros terítő, két fotőj, kis könyvespolc, virágvázák, rendes i ruhaszekrény került be, az i