Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

KSZAKMACTAKORSZ/*« featCíf, 1903, október i= D O Örömök, tervek, gondok a Matyó Háziipari Szövetkezetben A matyó népművészet „fel­legvárában”. a mezőkövesdi Matyóházban jártunk. Itt ka­pott otthont évekkel ezelőtt a Matyó Múzeum, valamint Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Ha idegen érkezik a „Matyóország fővárosába' programjában feltétlenül sze­repel a ház megtekintése. Megcsodálják a múzeum kin­cseit belföldiek, s a más or­szágból érkezők egyaránt. Sok látogatója van a szövetkezet­nek is. Készséggel megmutat­ják itt bárkinek, hogyan ké­szülnek a világszerte elisrn rést, bámulatot keltő népmű­vészeti munkák, nem csinál­nak „műhelytitkot” semmiből. Szélesre tárul. bármely terem ajtaja az érdeklődő előtt, s ki­tárulkozik előtte a matyó asz- szonyok teremtő fantáziájának, ügyes kezének sokezernyi szü lőtte. Hatvan százalék exportra A szövetkezet termékeit ne­néz megszámlálni, annyiféle. Ki hinné, hogy készül itt a népművészeti remekeken kívül pulóver, törülköző, konyharu­ha; foglalkoznak nylonharis­nya kötéssel és kosárfonással is .:. Az utóbbihoz a nyers­anyagot a szövetkezet tíz hold- nyi nemesíuz telepe szolgáltat­ja. A fő profil azonban mégis a népművészeti holmik készí­tése. Itthon is egyre többen vásárolnak térítőkét, hímzett párnát, alátéteket lakásuk dí­szítésére — főleg az olcsóbb fajtákból. Az utóbbi időben örvende­tesen megnőtt az export meg­rendelések száma, ebben az év­ben a szövetkezet készítmé­nyeinek hatvan százalékát kül­földre szállítják. Sok ország­ban kedvelik például az itt készült blúzokat. Ma már nemcsak a hagyományos pa­rasztblúzt készítik, sikere­sen ötvözték a régit az újjal, amennyiben a modem szabású blúzokat díszítik a matyó hím­zéssel. Jónéhány modell ké­szült ezekből a blúzokból amelyeket zsűri vizsgált meg. s fogadott el. Sokat szállíta­nak az ízléses szép ruhadara­bokból a Szovjetunióba, de kedvelik a matyó blúzokat nyugati országokban is. Nem kevesebb sikert aratnak a filc­re hímzett szép kézitáskák, a gyönyörű ajándéktárgyak, la kást díszítő kézimunkák, s : finom bőrből készült, színes virággal telehintett tarsolyok is. Sokan vásárolják a hímzés­sel díszített, bájos gyermekru­hákat. A „babagyárban” Talán a legismertebb nép- művészeti „gyártmány” a ma­tyóbaba. Szimbólumává vált a megye népművészetének, s ha messzi földről érkezik vendé­günk, ezzel kedveskedünk ne­ki. A szövetkezet „babagyára rendkívül érdekes látvány, bár tulajdonképpen ez a gyár” egy nagyobb fajta szo­ba csak. ahol asztal asztalt ér, s szalagban készülnek a mo­solygós matyó menyecske-ba­bák, s a pörgekalapos „legé­nyek”. Öt féle baba van jelenleg, havonta kétezer darab hagyja el a műhelyt. S bár szériában gyártják, tulajdonképpen még­is mindegyik baba egyedi da­rab — erre Pólik István, a szö­vetkezet főkönyvelője hívja fel figyelmünket. Nem találni két babát, mely egyforma. Más­színű szoknya, vagy fejdísz. el­térő himzésminta, megváltoz­tatott fonál a dúsan hímzett fekete kötényen, s már egé­szen másnak tűnik a baba. Ed­dig csak itthon árusították, mert a kisipari módszerrel ké­Tanácsfaplí fogadásra? Miskolc városi tanácstagok: Október 5: Hell István. Virág Ká­roly u. 2. sz., 17—13 órakor; Z. Tóth Jánosnc, Halász ,u. 1. sz., 17 órakor; Perényi Imréné, Hámor, MSZMP-helyiség, 18 órakor. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora CA 185 méteres hullámhosszon 18—19 éráig) Borsodi hangos újság. • Indulás után — A Kazíncbarci- \Icai Könnyűbetongyárban. Két perc a jövő évi tervekről. Megvalósult-e a diósgyőri zene­iskola terve? , A miskolci ének-zenetagozatú ál-* talános iskola kórusa énekel,. “ Kulturális krónika. Tánczenei koktél. — KÉTSZÁZHARMINC- - EZ ER -forintot fordítottak a. Nyékládházi Körzeti Földmű-, vesszövetkezet üzlethálózcUá-■ ban a berendezések korszerű­sítésére. kiegészítésére. U j- pénztárgépeltet, a presszóba, pedig zenegépet vásároltak. SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Október 4: Mákvjrágok (7). Bér­letszünet, Október 5: Kulcsok (4). Bérlet­szünet. Október 5: Mákvirágok (7). Ma- dách-bérlet. Október 6: Bál a Savoyban (3). Bérletszünet. Október 6; Mákvirágok (7). Sha- kespcare-bérlet. kamaraszinhaz Október 4: A nadrág (7). Október 5: A nadrág (7). Október 6: A nadrág (3). Október 6: A nadrág (7). szült babafejeket a nagy ha­zai exportvállalatok — me­lyeknek közvetítésével eljut­nak a szövetkezet termékei külföldre — nem tartották megfelelőnek. Most egy terve­ző vállalta művészi babafejek megtervezését, s gyártási tech­nológiájának kidolgozását. Ha elkészül az új konstrukció, kedves ajándéktárgy után minden bizonnyal megnő majd a külföldi kereslet. Számok, eredmények Nemhiába fog el bennünket, borsodiakat a matyó tárgya! láttán egy kis egészséges lokál­patriotizmus, hiszen a mező­kövesdi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet tavaly 74 szövetkezet közül első helyen végzett egy versenyben, amely­ben több szempont szerint döntötték el, kié legyen az el sőbbség. — Az idén sincs okunk szó gyenkezésre — mondja Pólik István főkönyvelő. — Export­tervünket az első félévben 148 százalékra teljesítettük, ez több, mint ötmillió 872 ezer fo­rint értékű árut jelent. A szö­vetkezet összes termelési ér­téke az első félévben megha­ladja a kilenc és félmillió fo­rintot ... Ami gondot okoz Bent a Matyóházban mint­egy 250-en dolgoznak asszo­nyok, lányok. Zömmel fiatalok, átlagos életkoruk a 35 év alatt van. A szövetkezetnek ennél sokkal több dolgozója van több mint 1200 úgynevezett „bedolgozó” munkást foglal­koztat. Itt azonban az életkor­arány már az idősebbek javára tolódik el. Mi ennek az oka? Nincsenek tehetséges, ügyes­kezű hímzők a fiataldk kö­zött? Vagy nem szívesen vá­lasztja ezt a munkát á fiata­labb generáció? Kétségtelen, hogy a lányok ma már Kövesden is legszíve­sebben tovább tanulnak, vagy valamilyen szakmát választa­nak. De amint ezt a szövetke­zet vezetői elmondották, leg­alább kétszáz fiatal lányt ta­nítanának, képeznének ki a Matyóházban — olyan fiatalo­kat, akik tehetségesek, s szíve­sen folytatnák nagyanyáik, anyáik művészetét —s ám erre helyhiány miatt nincsen mód. Érdemes lenne elgondolkozni rajta; milyen bőségesen térül­ne meg az esetleges befektetés, ha megfelelőképpen biztosítani tudná a szövetkezet az után­pótlást?! Gyárfás Katalin ■Művelődési betétlap, a Miskolci Pamut íouóbau A Miskolci Pa/mutfonőban 82 brigádban mintegy 700 dol­gozó — az üzem létszámának több mint háromnegyed része — vetélkedik a szocialista cím megszerzéséért. A fonó- nők, az igényes verseny-moz­galom követelményeinek meg­felelően, nemcsak a munka termelékenységének, minősé­gének javítására, hanem ön­képzésükre, szakmai, politikai és általános ismereteik gyara­pítására is értékes vállalásokat tettek. Ezt a törekvésüket ötletes módon támogatja az üzem szakszervezeti kultúrbizottsá- ga. A szocialista brigádver­senyben résztvevők részére összeállították és kinyomtatták :|= ugyanis „A miskolci fonómun­kások kiskönyvét”. A köny­vecske részletesen ismerteti azt az üzemben megtalálható sokféle lehetőséget —■ mint például ismeretterjesztő elő­adások, filmvetítések, könyv­tár, vöröskeresztes tevékeny­ség stb. —, amelyek révén a brigádszerződésben vállalt, kul­turális, illetve társadalmi kö­telezettségeknek, felajánlások­nak a dolgozók eleget tehet­nek. A könyvek betétlapokat is tartalmaznak, av—'lyekcn az illetékes szervek igazolják be­jegyzésükkel a szocialista bri­gádtagok tevékenységét, az eseményeken, rendezvényeken való részvételét.-O­IBUSZ—TIT hírek egyezni igazságosam ho! lehetőség szerint minden* nek egyformán jusson mi? ka és munkaegység. Illet) elsősorban azoknak, akik I laudó munkásai a közösít akik a tsz-ben végzett m* kából élnek. — Igaz, hogy eddig vf- fizettünk föld járadékot —'• merte el Kovács Károly < nők —, ennek azonban termelőszövetkezet gyení sége volt az oka. de az jé1 pótoljuk az elmulasztottat és két évit fizetünk ki el szerre. Lassan, de biztosi rendbe jövünk már, m« oldjuk a problémákat., e f méljük, jövő évre jobb ért menyeket érünk. el. Sok munkánk és nehéz. LeW hogy nem mindig győzd kellő türelemmel az asst nyolc zsörtölődését, veszel' «lését, s néha erősebben vi! szaszólunk, ezért aaontu nem szabad elkeseredni, 1 szén nem haragból tesszü Azt szeretnénk, ha mi? előbb felzárkóznánk a jó tf ek soraiba, ehhez pedig 9 munka kell. ami kimeri idegessé teszi, az embert, ilyenkor erősebb lesz a ha? ja, azonban ezt csak a mU ka heve teszi. A z újesanálosi Rákéi Termelőszövetkezet nagy javulást routs eredményei — melyek a t lelkes vezetőségének, a páJ bizottság, a járási tanács J gítségenek köszönhető több megértést követelnek tagságtól. Egy-két hangosa1 szóéit felnőtt emberek n< sértődhetnek meg, hisí meg kell érteniük, hog? termelőszövetkezet vezeti nem gyerekjáték, hanem I lelősségteljes, komoly mü ka. Érezniük kell; a tsz zetősége minden erejét azon fáradozik, hogy a ti Ságnak — köztük az áss? nyoknak is! — minél tő1 munkát, nagyobb érté1 munkaegységet, s így köri nyebb megélhetést, gondtaJ nabb életet biztosítson. Juhász Judit Az TBUSZ—TIT Országjáróit Ba-j| ráti Köre október hó 13-án ós 20- án külön autóbusz túrát szervez sfc Tokajba és Sárospatakra. Október hó 20-án kellő számú jelentkező esetén különvonat indul Sárospa­takra. A résztvevők kellemesen szórakozhatnak a híres borterme­lő városok szüreti napjain. Novem­ber hónapban minden vasárnap külön autóbusz indul Kassára. A jelentkezők egynapos út keretében megismerik a szép város neveze­tességeit. A fenti utakra az iBUSZ-kiren- deltség irodájában lehet jelentkez­ni. **X-»-X-X*w-X*-:r*«X***-X*7:-X-***w»*****-4;*4;-«**4HHt*iíí Fonákság az iskolai íanolék balesetbiztosításában Iskolánkban évek óta inté­zem a tanulók balesetbiztosí­tási ügyeit. Bár a feltételek szi­gorúbbak a néhány év előtti­nél, a biztosítás nagyon sok anyagi segítséget nyújtott az évek folyamán iskolánk tanu­lóinak is. Van azonban « biztosításnak egy olyan feltételé, mellyel nem tudok egyetérteni. A kárjelentésen az orvosi bi­zonyítvány 8. pontja a követ­kező: „Mely naptól mely napig tartott a sérülés miatt az iga­zolt iskolai mulasztás?” Ezt a másik lapon az iskolának is igazolnia kell. Tehát a bizto-1 sító a múlékony baleseti sérü-' léseknél nem a gyógyulás idő-) pontját veszi alapul a kártérí­tés idejének megállapításánál, hanem az iskolai mulasztást. De a kettő nem azonos! Mezőnyárádon, s gondoló hogy igen sok más helyen 1 került már azt elérni, hogs' tanulókat nem vonják el a s? lök az iskolából, még ak* sem, ha kisebb baleset ál őket. Az utóbbi időben v több kézsérültünk, s mindegí járt az iskolába, legfel j< nem írt. Sőt, volt olyan esel mikor az édesanyja hál hozta el lábfájós fiát, hogy idézem a szülő szavait — >i ■X •X ■X Ö lyanok vagytok, mint a legyek — bújtok a melegre. — A masinába is bebújnának — mondja mama, és kerget minket a ma­sinától. — Csak lábatlankodnak, az ember mozdulni alig tud. tőlük. — Be kell már menni. Hiába, itt az ősz, a rossz álljon bele.' ’ Felélénkülünk az apai bejelentésre. Egymás szavába vágva bizonygatjuk, hogy Pityujék már bementek a házba, nekik már nem kell fagyoskodni a konyhában. pedig PEFFA a jövő tápláléka* Marokkóban vállalat alakult „a tömegek cso­datápszerének”. a hal­lisztnek tömeggyártásé­ra. A szardíniákból elő-' állított hallisztet Pierre Törd francia kémikus négy évvel ezelőtt talál­ta fel és angol nyelvű rövidítéssel PEFFA-nek keresztelte. Huszonöt gramm PEF­FA, melynek előállítása mindössze hét frankba kerül, fehérjetartalom­ban és egyéb tápanya­gokban megfelel körül­belül öt nagy bifsztek értékének. A hallisztet Marokkóban szardíniá­ból fogják készíteni, szinte teljesen íztelen, szagtalan, igen könnyen emészthető és egyszerű rán Lottleveshez hozzáad­va, rendkívül tápláló eledel. Holnap mi is oda gyújtunk be. Szeretnénk apánk nyakába ugrani. Hálistennek, bemegyünk a házba. Juj, de jó lesz, ott az igazi, a házban! Ahány szőr, annyifelé "áll a lábszá­ramon, libabőrös is vagyok, szinte sú­rolja a kezemet a sok kis vakondtúrás, amint megmelegített tenyeremet végig­húzom a lábszáramon. A masina olda­láról hordom a meleget a lábamnak. Éppencsak langyos a masina oldala, sárból gyúrták, csak. a platnyija van vasból, meg az ajtaja. Kenyérsütéskor tudunk csak igazán megmelegedni, akkor a sut is meleg. Egymás mellé gubbaszkodunk. Amíg át nem járja tagjainkat a meleg, alig moccanunk. Amikor megmelegedtünk, lökdösődünk, egyből kibújik belőlünk az ördög. Hiába, nem fából csináltak minket: Gyerekek vagyunk. De apánknak egyet­len egyszer kell csak ránk szólni — Ilá nem nyughattok, mindegyiket lekerge­tem a sutról. — Egyszerre megszeppe­nünk, eszünlcbejut, hogy lent a földön rossz, igen-igen rossz. Áz ajtó alatt árad az őszi este hűvössége, egyből meg­találja a csupasz lábunkat, végigkúszik lábszárunkon,' bebújik a széllelbélelt zsákvászon nadrág alá, csak a kötözkö- désnél torpan meg. a gatyaxnadzag szo­rítása elállja az útját. Október közepe van, de apánk korai­nak tartja még előszeefni. a csizmát, bakancsot, kinek mije van. A bakancs is. csizma is ott még a kamrában. A csizma fülénél összekötve, általvefcve a gerendába vert szögön, nehogy hozzá- férkőzzön az egér. Tavasztól őszig nem nagyon talál eleséget a kamrában, ké­pes lenne belekóstolni a csizmába, ba­kancsba. Iskolába menet reggelente megnézzük lábbelinket, megvan-e még, s mezítláb talpalunk végig az úton. — Legalább nem bitangoskodtok, iparkod­tok haza — mondja vigasztalónak apánk, amikor künyerálunk. — Tudjá­tok, annyival van annyi, ha máris fel­húzzátok, januárban ülhettek itthon, •••••••••••••••••»••••«•••a :r Melegben a nem lesz iskola — Én attól félek, sze­retek iskolába járni, amíg ott. vagyok, nem kell pesztráJni nyafogó öcscimet, nem ugrasztanak el vízért, mama vág­jon magának fát, ha főzni akar. Meg talán tanulni is szeretek, ki tudja azt, egy tizenkétéves fiúgyerek annyi min­dent szeret még az életből — Ahol por fedi az utat, azon szágul- dunk, ott nem annyira hideg a föld. A Ilid 1— pedig kettő is akad útközben — egyenesen istencsapás. Már messziről nekigyorsulunk, szinte átszállunk a. dér­től rnegfehéredett deszkákon, kapkodjuk a talpunkat, égeti a hideg. Visszafelé az iskolából már nincs különösebb baj, még a kószáláshoz is kedvünk szottyan, diót mezgerélünk a pap kertjében, su- sinkává fonnyadt bercenci szilva után vadászunk. A susinka étkek étke, édes, mint a csurgatott méz. Október, közepe táján délutánra még megmelegíti a föl­det a megfáradt napocska, az áldott ingyenmasina. A napimádók is csak ősztől tavaszig imádhatták a napot. Amikor már fohász nélkül is elegendő meleget adott, biztos megfeledkeztek róla, talán azért is yan ez a szegény- emberrel kibabráló örökös évszakválto-. zás, Esteledik, mire 'hazavetődünk. A konyha tárva-nyitva, a hizablakból melengetőén integet a petróleumlámpa sárga fénye. Tudjuk, szorulunk odabent, hogy cllógtuk a délutánt, de félszünket, elagyabulálja a végtelen nagy boldog­ság. — Igen, a szobában cg a tűz, a szo­bában meleg van, bármennyire is le­gyen hűvös az anyai fogadtatás, akár a sodrófát is elviseljük, most már semmi sem számít. Hurrá, bementünk a házba! Mama el van foglalva a főzéssel. — Majd ad nektek apátok, csak jöjjön haza! — kiált ránk, aztán nekifeszül a gyúrötáblának, nyomja, lapítja, sikálja a tésztát, iparkodik. Biztos ő is lopta az. időt, cltrécselte a délutánt a szomszé­dokkal, s neki is ajánlatos tartani apánktól, megmossa a fejét:, ha várnia kell a vacsorára. Meg most apánknak sincs kedve a pedagógiához, ma ünnep van, a. meleg ünnepnapja, csendben, a masina köré húzódva kell áldozni a. me­legnek duruzsoló beszélgetéssel, mesé­vel. jóérzéssel. És este, lefekvés előtt nem jéghideg vízben mosunk lábai. Teszünk még a tűzre, egykettőre megmelegszik a hosz- szúfazikban a víz, melyet, be lehet en­gedni a. masinába. S minden szabadlco- zás nélkül térdepelünk le a komódhoz az esti imádsághoz, most még azt sem engedjük meg magunknak, hogy nyújto­gassuk egymásra a nyelvünket. Nem, az első meleg este nem szabad megsérteni se a földieket, sem az égi eket;. Minden­kinek hálásak vagyunk a melegért. ft/táv az ágyban vagyunk, amikor /// apánk beállít egy öl lábbelivel. Fáradtolajjal keni a. csizmák, bakancsok megkeményedett bőrét, hogy reggelre megpuhuljon. Anyánk a nagy­ládában turkál, bosszankodik, hogy ringy-rongy az egész világ, mégsem akad négy pár gyereklábra kapca. Szépet, nagyon, szépet álmodunk azon az éjszakán, olyan szépet, amilyent csak szegényember gyerekei tudnak. Gulyás Mihály Í né maradjon a tanulásban”. itt ütközik össze a szülnie 1 £nulók és iskola érdeke a bdz1 * sí tás feltételeivel, J Ha a tanuló 8—10 nap cW * tével még nem gyógyult, J már arra képes, hogy az itóí. 5 lába eljöjjön, s legalább hal Ja magyarázatot és felelete* Í * egyszerűen elesik a kártért* összegtől. Ez történt légúti M Szegő András tanulónk* ; Május 19-én balesetet szén* :dett, május 20-én bocsátót* •Id a kórházból. Másnap n* megjelent az iskolában, -j kezén kötés, s ha jól en1r szem, a lábán is. Hosszú id* * járt. még a körzeti orvost kötésre. A kórházi elbocs )Epikrízis rovatában is ez 4» •X repel: „Otthon 2—3 naporús Íj kötés”. % Mit igazolt az orvos? ti í! ■X pót. Ennyit az iskola is. I J kapott kártérítést? Sem? -X mert igazolt iskolai mulaszt? J nem érte el a 14 napot. Le* Í ismeretes volt, a szülő, gyei* orvos és pedagógus, pedig 5 * még 3 napot otthon mar mindén további nélkül iga*1 * háttá volna bármelyik a be* ségét. Mi lenne a helyes? Az, W múlékony baleseti sérülő? időtartamának megállapító! nem az igazolt mulasztó? tennék függővé, hanem a & gyulás napjáig számítón' mert az a tanuló, aid ilJ állapotban jár iskolába, n1 büntetést — a kártérítési V szög megvonását —,' hanem1 kább fii cséretet, érdemel. Helyesnek tartanám, íte művelődésügyi szervek nnri elérésére tárgyalásokat kei" nének az Állami Biztosító'1' Erényi Tibd V ádló, kissé elkeseredett hangú levél érkezett a szerkesztőségbe az újesanálosi Rákóczi Termelő- szövetkezet asszonyaitól. „Kevés munkát adnak az asszonyoknak, sok a munka­erő, mégis kombájnt szerződ­tettek az aratáshoz, nem ti­zet a tsz föld járadékot, s az .is előfordul, hogy gorombán beszélnek velünk.” — ömlik a panasz a levélből. Felkerestük az újesanálosi Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét, hogy megtudjuk, mi igaz és jogos a panaszokból. Kovács Károly elnök elmon­dotta, hogy a termelőszövet­kezet, sajnos, még nem tar­tozik az erősebbek közé. Ta­valy állami segítségre szorul­tak, és még ma is számos probléma akad. A levélből úgy tűnik, hogy sokszor még az emberek is csak nehezítik a helyzetet, nincsenek belá­tással. Az egyéni érdek oly­kor fölé kerekedik a közös érdeknek. — Helytelen az az állítás, hogy- munkahiány van, sőt azt mondhatnánk inkább, ke­vés a munkaerő: Itt volt pél­dául a dohánytörés, fűzés — sürgős volt a munka, minél hamarabb be kellett fejezni, mégis nagyon nehezen szed­tük össze a napi munkaerőt. Első nap még hetvenen jöt­tek dolgozni, de két. liét alatt negyvenre fogyott a létszám. Igaz. ezt a munkát nem pre­mizáltuk külön, de a tsz te­herbírása ' is korlátozott — feleit meg a levélben írtakra Kovács Károly elnök. Természetesen előfordul, hogy nem tudnak minden asszonyt egyszerre foglalkoz­tatni — hiszen a tagság túl­nyomó többsége nő —, de ez számos más termelőszövetke­zetben is előfordul. Van ki­mondottan férfimunka — például az aratás —, ide nem oszthattak be asszonyokat, ezért kellett kombájnt szer­ződtetni, ilyenkor meg kell érteni, hogy nem dolgozhat minden asszon}', azonban be lehet osztani. meg lehet T©Kb megértést!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents