Észak-Magyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-29 / 253. szám
2 ISZAKMAGf'AKORSZÄG ' Kedd, I3SS. október 2S„ W«i »>>&<»««*•*<< «M)oeoeM«i»o»i>»c«»iKJ9ic-s*uc^s*t'ai; Ä töplitzi tő titka Hareols fosaim edződött 1 Hétfőn reggel a Kreml A Pravda bécsi tudósítója j kongresszusi palotájában ün- beszámol az ausztriai tön- j nepályesen megnyitották a lítzi tóba süllyesztett hitle- : szovjet szakszervezetek XIII. rista okmányok várható sor- j kongresszusát sáról. j Csalrn »n 4-000 küldött, 80 Nehéz megmondani, meny- I országból., érkezett külföldi nyi ideig fedné még a titok- ! vendég és 2000 szovjet vendég zatosság leple ezeket a do- I töltötte meg a hatalmas_ülés- kumentumokat — írja a tu- : termet, ahol Hruscsov, Brezs- dósító. — a96i-ben azonban j nyev és az SZKP több más velejár a titkos betétek j vetője a díszpáholyban foglalt megőrzésének határideje, i -ilyet. A kongresszust Viktor Amennyiben eddig az idő- I Grisin, a szovjet szakszervs- pontig a betét-tulaidonrsok I zetek központi tanácsának einem jelentkeznek, a svájci : nőke, az SZKP. Központi Biparlament által elfogadott j ----------— t örvény szerint a betétek a szövetségi kincstár tulajdonába mennek át. m zottsága Elnökségének póttagja nyitotta meg. üdvözölte a megjelent külföldi vendégeket, köztük Rcnato Bilossit. a Szak- szervezetek Világszövetségének elnökét és Louis Saillant-t, a világszövetség főtitkárát. Meleg taps fogadta azt a bejelentést, hogy a kongresszuson Brutyó János főtitkár vezetésével a magyar szakszervezetek küldöttsége is jelen van. Mint Grisin mondotta, a kongresszuson megfigyelőként ott vannak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az UNESÁz Olasz Szocialista Párt kongresszusa Ez utóbbi tényező a tudósító szerint megélénkítette a . titkos okmánv-k^t rej<c rLombardi vasárnapi beszéde i dák megszerzéséért J folyó ! jelentős vonatkozásokban új I kulisszák mögötti küzdői- helyzetet teremtett a szocia- ! met. „A töplitzi tó titkában I llsTta p?rt kongresszusán, í érdekelt személyek (Latin- j. Lomoarcu ugyanis bar elvI Amerikában, Spanyolország- i ”lgen mondott a kozepi ban, az NSZK-ban, Ausztri- / +bal kormányban Való-reszve- ában és Svájcban tevékeny- 3 telxe- de f^etelte a minden- : kednek) már nem egy kísér- ! va?° csatlakozást azt : letet tettek arra, hoay a tó I ‘®hát’ íumt Nenni kapitulál : mélyéről megszerezzék a ! áUasP°ntJa kifejezett. Ismere- ! kartotékokat tartalmazó 1&. ] tf ^ogy a kereszténydemok- : : ráták szamara a szocialista : \ részvétel ára a kommunista: Vannak azonban még ha- : ellenes diszkrimináció és a fel: talmasabb tényezők — : tétlen atlanti hűség. I Bonnban és más nyugati fő- j Lombardi állásfoglalása I városokban —, akik számára | (amelyet hétfőn elhangzott fel- I a titok esetleges felderítése i szólalásában osztott Santi is, a I egyszerű pénzügyi manőver- ; négy milliós taglétszámú nagy I nél sokkal nagyobb jelentő- I baloldali szakszervezeti szö- | ségű. A ládákba rejtették j vetségifőtitkárhelyettese) nem. | ugyanis a birodalmi bizton- j csak egyszerűen azért jelentős, : sági szolgálat legbizalma- I mert Lombardit tekintik álta- [ sabb okmányait, amelyek sa- j Iában Nenni utódjának. Fontos | játos röntgenfelvételként [ azért is, mert Lombardi ugyan- : .örökítették meg Nyugat- ■ annak a többségi ,.autono- \ Németország . jelenlegi gaz- I mista” szárnynak nevében be- I dóinak és a „szabad világ” I szélt, mint Nenni. Lombardi ! más országaiban élő vezető I álláspontja, általános megíté- ; állású személyiségeknek a j lés szerint, közelebb áll a Vec- I múltját. \ chietti-vezette balszámyéhoz, ; [ mint Nenni véleményéhez. * <«»!*•• t »•*»*»••• W|, »---h éttőn folytatta munkáját i tmiitciittiMNii Segítség további munkánkhoz (Folytatás az 1. oldalról.) még egy sor fontos problémára hívta fel a figyelmet az országgyűlés, például az önköltség csökkentésére, amely az elmúlt időszakban általában a tervezettnél jobban ősökként, a beruházások problémájára, amely megyénkben is nagy gond, vagy a kiemelt iparágak munkájára. A z országgyűlés legutóbbi ülésszaka, amely országunk gazdasági helyzetével foglalkozott, nagy segítséget adott a további munkánkhoz. Segítséget adott, mert problémáinkról őszintén szóltak képviselőink, minisztereink, s világos feladatokat szabtak az ipar minden területén. Jelentős segítséget kaptak ipari vezetőink, dolgozóink, mert gazdasági építő munkánk valamennyi lényeges kérdéséről szó volt az ország- gyűlésen, méghozzá olyan alapossággal, hogy mindenki megtalálhatja benne a rávonatkozó részt. Most már csak az van hatra, hogy a felvázolt nehézségeken, problémákon úrrá is legyünk. Fodor László Pontosabban, hidat alkothat az autonomisták és a balszámy között. Bár a balszámy részleteiben még nem foglalt állást Lombardi beszédét illetően, Vecchietti csoportja számára — amely a pártban körülbelül negyven százalékot képvisel — megegyezési alapnak tekintik. Vasárnap délután Longo, a kommunista párt főtitkárhelyettese. aki a kommunista delegációt vezeti a szocialista kongresszuson — az MTI tudósítója előtt kijelentette: „Ügy tűnik, hogy Lombardi elvtárs beszéde hangjában jelentősen különbözött a többi autonomista vezetőétől. Abban az értelemben ugyanis, hogy lehetőséget nyújt a balszárny- nyal való párbeszédre és a szocialista párt egységének megerősítésére, amelyre nézve üdvözlő beszédemben is kívánságomat fejeztem ki.” Nenni csoportjában «ugyanakkor zavar mutatkozik. A párt főtitkára nem volt hajr- landó kommentálni a beszédet, mint mondta: „majd a zárszó során”. Vasárnap este a főtitkárhelyettes, De Martino beszédében már kísérletet tett, hogy a kongresszus többségének ro- konszenvét Nenni vonalához térítse vissza. Hétfőn délelőtt a kongresz- szus folyosóin az a hír kapott lábra, hogy Nenni hajlandó Lombardi csoportjának az eddiginél több helyet biztosítani, amennyiben Lombardi lemond a többoldalú atomerő tervének visszautasításáról. — AZ OKTOBER 38-án megtartott lottó jutalomsorsoláson a 43. heti lottószelvények vettek részt. A, nyertes borsodi szelvények listáját technika! okok miatt nem tudjuk közölni. CO képviselői is, továbbá az 2 Osztrák Szakszervezeti Szövet- 5 ség is megfigyelőkkel képvi- a- selteti magát 4 A kongresszus egyhangú lel- * kesedéssel a díszelnökség tag- J jaivá választotta az SZKP * Központi Bizottsága Elnöksé- gének tagjait, a párt vezetőit, * majd 51 tagú elnökséget vá- * lasztott. 2 A titkárság, a szerkesztő bi- ^ zottság és a mandátumvizsgá- * ló bizottság megválasztása ^ után jóváhagyták a kongresz- * szus napirendjét. 1. A szakszervezetek köz- * ponti* tanácsának munkájáról 4 szóló beszámoló; a szovjet s* szakszervezetek feladatai a 5 kommunista társadalom álta- * lánosan kibontakozó építésé- ? nek időszakában. Előadó: Gri- íj sin, a szakszervezetek közpon- J ti tanácsának elnöke. >1 2. A Revíziós Bizottság be- é számolója. Előadó: Kuvsinov, J a Revíziós Bizottság elnöke. * 3. A szakszervezetek szerve- * zeti szabályzatának módosítá- * sá. Előadó: Bulgakov, az SZSZKT titkára. 4. A Központi Tanács és a Revíziós Bizottság újjáválasz- tása. A napirendet a kongresszus egyöntetűen jóváhagyta. Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB titkára, a párt nevében melegen üdvözölte a szakszervezetek kongresszusát. Ezután Viktor Grisin megkezdte a beszámoló felolvasását. Negyvenöt esztendeje született a Komszomol. Csata, zajtól volt hangos a nagy Szovjetország. Egyenesen a frontról érkeztek 1918 októberében az első komszomol- kongresszus küldöttei, s ín. dúltak vissza a harcba az intervenciósok, Kolcsak, De- nyikin ellen. Puskával és karddal tisztították meg a kommunizmust építő nemze. dekek útját. S amikor eljött az alkotó munka ideje, száz- és százezer fiatal indult iparosítani a szovjetek országát. Ök építették a dnyeperi vízierőmű gátjait, a magnyi- togorszki és a kuányecki kohókat, s Távol-Keleten, az Amur mentén ők törtek utat az őserdőben, hogy felépítsék Komszomolszkot. az ifjúság városát. Az első építőknek mérgeskígyókkal, tigrisekkel, sártengerrel kellett megküzdeniök. — és a szibériai téllel, amely ellen csak sátraik védték őket. De az ifjú szivek lelkesedése mindent leküzdött és az ifjúság városát az építőkről Komszo- molszknak nevezték el. Az első ötéves tervek idején negyedmillió szovjet ifjú és leány ment a kommunista párf felhívására a Szovjetország első ipari óriásainak építkezéseire Évek múltán az idősebb Komszomol-fiemzedékc-t friss, új hajtás váltotta fel, és elérkezett a nagy megpróbáltatás: a Nagy Honvédő Háború. A Komszomol a haza győzelméért adta minden energiáját. „Népemért meghalni —- boldogság!” — kiáltotta a hitlerista hóhérok szemébe a bitóía alatt Zója Kozmo- gyemjanszkája. Matroszov^ Mereszjev, a krasznodoni ifjú gárda tagjai, s velüfe cg'yütt milliók, mind nnyian a Lenini Komsz-mol neveltjei voltak. Hétezer fiatal kapta meg- a háború éveiben a Szovjetunió hőse címet. A hátországban pedig sokszor két műszakban készítették a ♦-"kokat, az ámTikat. a b libákat. amelyekre ezt a szót írták: „A hazáért!” 154 ezer ifjúsági frontbrigád dolgö- zott a harcolóknak a hátországban S ahogyan a szovjet harcosok nyugat felé vonulva üldözték a fasiszta hordákat, úgy haladtak nyomukban a komszómolista brigádok, az elpusztult városok, gyárait újjáépítésére. A háború alatt ilyen táblákat lehetett olvasni a Kom- szomol-irodák ajtaján: Az egész Komszomol-bizottság a frontra ment. A béke pedig az újjáépítésre, majd a kommunizmus építésére szólította a szovjet ifjúságot.. A Lenini Komszomol harcokban edzett húszmillióriyi serege ma is a kommunizmus építésének élvonalában dolgozik, az új szibériai ipari bázisok, vízierőművek építésénél, a végtelen szűzföldek feltörésénél, a korszerű technika, az atomkor tudományának el- sajátítói között. A világűr első hódítóit is a Komszomol nevelte, a szovjet ifjúság fáradhatatlan szervezője, nevelője és lelkesítője, a fiatalok kommunistává formálásának nagyszerű kohója. Té****************4r-A-********************/cA** Ma kezdődik m hamuk m menyes csűcséríekesiet Számos közvetítő kísérlet, javaslat után végleges megállapodás született arról, hegy az algériai—marokkói határkonfliktus rendezésére Ba~ mako-ban, a Mali Köztársaság fővárosában október 29-én, kedden 11 órakor sor kerül a négye« csúcsértekezlet megtartására. K. Jifru, Etiópia külügyminisztere vasárnap este jelentette be Párizsban, hogy Halié Szelasszié császár fog elnökölni az értekezleten. Az értekezlet pontos megkezdését az etióp külügyminiszter szerint most már csak légköri nehézségek akadályozhatják, miután a részvevő felek repülőgéppel utaznak Bamakóba. Etiópia császára vasárnap két ízben tárgyalt Mali külügyminiszterével, Algéria nagykövetével, majd telefonmegbcszéiést folytatott a marokkói király- lyal. A diplomáciai előkészítés tovább folyik Washingtonban is. Gellal, algériai nagykövet megbeszéléseket tart Mali, Etiópia, Ghana és Tunézia nagykövetével. * Az MTI párizsi tudósítója jelentette, hogy Hailé Szelasszié etiőpiai császár hétfőn délben az Elysée palotában De Gaulle vendége volt. A két államfő megbeszélésén Pompidou miniszterelnök is jelen volt. Az etiópjai császár előreláthatólag kedden utazik Bamakóba, hogy részt vegyen a négy államfő találkozóján. Párizsban óvatosan ítélik meg a békéltető kísérlet esélyeit. Az algíri tudósítói jelentések szerint Ben Bella változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy II. Hasszán vonja vissza csapatait Algéria területéről. Az algériai elnök elsősorban a fegyveres harcok beszüntetésére törekszik és nem kívánja Barnákéban megvitatni a határok kérdését. XI. Hasszán viszont csak vonakodva egyezett bele a bamakói találkozóba, miután csapatai az elmúlt 48 óra alatt előrenyomultak. A marokkói király pillanatnyi kedvező. katonai helyzetét arra igyekszik majd kihasználni, hogy területi engedményeket csikarjon ki Algériától. Haidu Béla: BOROS IDŐK ~ nn.(D±ilthupJk VIII. Redakció a város szívében Jobb helyen nem is lehetett volna a Reggeli Hírlap szerkesztősége, mint a Városház tér 16. szám’ alatt. Központi hely, közel minden olyan intézményhez, hivatalhoz, ahol a leggyakrabban akad dolga az újságírónak. Száz lépés a városháza, száz a megyeháza, kicsit tovább a Werbőczy utcán a törvényszék, a pénzügyigazgatóság. Amott jobbra a Korona Szálló, az Erzsébet téren az Iparkamara (mellette a Miskolci Napló szerkesztősége, a felelős szerkesztő, Fehér Ödön lakásával), egy villamos megalló- nyj távolságra a színház. Pár lépésnyire húzódik a „kitérős szimpla” villamos vágány. (Igaz, akkoriban, s még sokáig az a szólás-mondás járta; aki siet, ne üljön villamosra. De aki mégis felült, hogy teszem azt, ne kelljen a Tiszai Pályaudvarig gyalogolnia, útközben legalább alaposan kipihenhette fáradalmait.) ■ A városháza közelsége, erről sem feledkezhetünk el, egyben az Eperjesről ideköltözött Evangélikus Jogakadémia közelségét is jelentette, mert ez az egyetlen felsőfokú iskola is ott helyezkedett el a városházán. A nyomda ‘az újságkészítés gyorsasága szempontjából mindennél fontosabban esett a latba. Miskolc legnagyobb nyomdaüzeme volt a Hunyadi utca 2. szám alatt működő Klein—Ludvig—SzVlényi nyomda, ahová áz újságírók két perc alatt átléphettek. Ujságíróskodásom első hónapjaiban esténkint ide jártam át, hogy segítsek a korrektori teendők elvégzésében. így ismerkedtem meg. a lapcsinálás egész technikai folyamatával, a nyomdászok és a nyomdai segédmunkások ' munkájával, az akkori gépekkel, berendezésekkel, a betűtípusokkal. Sohasem éreztem terhesnek az újságírói munka után ezt a nyomdában töltött időt, amely a késő éjszakába nyúlt, mert minden este tanultam valamit. Kun Lászlónak, az éjszakai szerkesztőnek is volt rá gondja, hogy mielőbb beavasson a tördelés mesterségébe, a menet közben adódó fogas kérdések megoldási módjaiba. A kéziratok — hej, azok bizony még kéziratok voltak, nem pedig tisztán olvasható gépiratok, mint manapság. Dr. Dévényi Miklós olvasó-szerkesztő, Kun László és a nyomdászok pedig valóságos olvasóművészek, akik a legolvashatatlanabb macskakaparásból is kisillnbizálták á pontos szöveget. Régi nyomdász barátaink még emlékeznek néhány hírhedten rossz kézírású toliforgatóra, hiszen még a 30as, 40-es években is elég dolguk akadt ilyenekkel. Előfordult, hogy egyik rémes kézírású kollegám fontos nyilatkozatot tartalmazó kéziratának egy mondatát a szerkesztő nem tudta kibetűzni. Faggatta a kollegát. ml légyen a rejtélyes mondat értelme, de kisült, hogy ő maga se tudja elolvasni saját írását. Mit tegyenek? Nosza, barátunk átrohant a nyomdába és csodák csodája: az egyik szedő rögtön megfejtette a rémbuszt. Szerencsére fha már ilyesmivel nem kell küszködnie a nyomdásznak, korrektornak. Egy kcttSs jubileum A nyomdában sokszor beszélgettem az ősz „fejesekkel”, akik maguk is aktiv részt vettek a munkában, bá” mindhárman túl voltak a hatvanon. Azt mondhatnám, atyaj szeretettel érdeklődtek irántam, az új munkatárs iránt, figyelték tevés-vevésemet, s tetszett nekik, hogy érdekel minden, ami a nyomdában történik. Tudták, nincs ebben a városban ija-fia rokonom sem, hát érezzem, hogy azért nem vagyok idegenek között — talán erre is gondoltait ezek a kedves öregek, amikor velem beszélgettek. Bennem meg tiszteletet ébresztett sok évtizedes munkás múltjuk, ők voltak a miskolci nyomdaipar legrégibb dolgozói. Kettén közülük, a köpcös, joviális külsejű Klein Samu bácsi és a magas, fekete bajuszos, férfiasán szép Ludvig Pista bácsi 1922. szeptemberében ünnepelte félszázados nyomdász jubileumát, A Klein—Ludvig— Szelényi R. T. nyomdájában, fennállása alatt nemcsak napilapok, hetilapok és folyóiratok hosszú sora, hanem egész sereg szépirodalmi munka, tudományos könyv és alkalmi nyomtatvány látott napvilágot. A haladó szellemű sajtótermékek kiadásában ez a nyomda olyasféle szerepet töltött be, mint a progresszív irodalmi termékek terjesztésében a. Fe- renczi-féle könyvkereskedés; Az a bizonyos Demoklész-kard Hogy mely lapok képviselték a huszas években a haladó szellemet, azt könnyű eldönteni. Azok, amelyeknek a feje felett állandóan ott lebegett a betiltás, az elkobzás Damok- lész-kardja, vagy legalábbis az a veszedelem, hogy a cenzorok szigora folytán egy-egy merészebb hangú írás, tudósítás helyén az olvasó fehér „ablakokat” talál. Mert ha a cenzornak a hozzá juttatott példányban valami nem tetszett, egyszerűen keresztülhúzta, azaz törölte és az üres részek helyére nem volt szabad más cikket betördelni. „Elkobozták a Reggeli Hírlap csütörtöki számát” — olvashatjuk a lap 1923. augusztus 11-i számában. Ez persze csak egy eset a sok közül. Egy időben azonban valóságos játékot űztek a cenzorok a Reggeli Hírlap és az Esti Hírlap cikkeinek Mmiskárolásából, a fehér ablakokból. Emlékszem, amikor első riportjaim egyikének hétharmada helyén ilyen fehér ablakot találtam, s a megmaradt szöveg is teljesen érthetetlenné vált, milyen bosszúság öntött el. Kíváncsian vártam, nem kapok-e emiatt szemrehányást a szerkesztőktől. 'Ehelyett megveregették_a váilamat: nyugodjam meg, itt mindenkit érhet ilyen baleset, de olvasóink ezért nem lesznek hűtlenek hozzánk; .Megcsonkították már Pályi Ede cikkét is. Tudnunk kell, hogy Pályi 'Ede a huszas évek egyik legismertebb ellenzéki publicistája volt, a Reggeli Hírlap pesti szerkesztője, a politikai s főképp a parlamenti eseményekről szóló tudósítások irányítója, aki egyébként maga is rendszeresen írt szenvedélyes hangú cikkeket a lapnak. Az ő érdeme volt. hogy a Reggeli Hírlap politikai hírszolgálata nívóban és terjedelemben sokszor túlszárnyalta a legnagyobb fővárosi ' lapokét is. Pálvi mindig előre jelezte a várható parlamenti viharokat s ilyenkor Fazekas mindjárt kész volt 2—4 oldallal megtoldani a lapterjedelmet, hogy kimerítő tudósítást adhasson. A virágkor gyümölcsei Sok érdekes mozzanatot sorolhatnék még fel a Reggeli Hírlap négy-öt évig tartó „virágkorából”, de nem célom e visszaemlékezéseimből nagy alaposságot követelő sajtótörténetet összekovácsolni. Ka ilyen szándékaim volnának, magamnak is éppoly alapos kutató munkát kellene véges- nem, mint bárki másnak, aki erre vállalkoznék, mert nem bízhatnám magamat emlékezetemre. Ha Fazekasék nagyvonalú vállalkozásával és annak a város szellemi életét is megtermékenyítő eredményeivel ennyit foglalkoztam, tettem, azért, mert a R. H. kiugrása versenyre, színvonalemelésre kényszerítette a többi lapot is- A kurzus-lapként indult Magyar Jövő kénytelen volt hangot váltani korábbi nyers, „ébredő” hangnemével, szemben, s igyekezett tágabb teret adni komolyabb irodalmi megnyilatkozásoknak. A Miskolci Napló is erősítette belső és külső gárdáját, hogy nyomába férkőztek & Reggeli Hírlapnak. Idővel ^bizonyosodott, hogy az örökké új terveket szövögető Fazekas, aki 10 000 kötetes kölcsönkönyvtárával SS szellemi központot akart varázsolni a redakció körül, túlméretezte az egész organizációt, A bevételek nem fedezték a kiadásokat, anyagi nehézségek tornyosultak feje fölé. Ezen először a nem kifizetődő Esti Hírlap beszüntetésével akart könnyíteni. A megindult lavinát azonban már nem állíthatta meg. Végül is kénytelen volt a lapot eladni a Villámod Trösztnek. Később a kölcsön- könyvtár is dobra került. A „virágkor” kimerítette á kezdeményezők anyagi erejét,; de sokáig érlelődtek gyümölcsei azután is'Miskolc kulturális életében, a szellemi va- iudások nehéz korszokábanj amikor annyi becsületes útkereső iránytű nélkül vergődött a harci porondom {Megnyílt a szakszervezetek XilSo kongresszusa I 1»