Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

Kedd, 1963. szeptember Vt. SSZASM&STXS'O RSZÄÖ 3 Szőlőbemutatón 'Pécsik István szőlőtermelőt gyakran keresik fel a tapolcai és a Miskolc környéki szőlőtermelők. Mintegy 5-—G00 négyszögöl területén, a Ruzsinfark-dülőbcn újszerűén, támoszlopokra erősített hu­zalok mentén telepített szőlőt. Az ügyes szőlőtermelőt gyakran keresik fel, s a közelmúltban a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében szőlőbemutatót tartott. Háromnapos tanácskozás kezdődött cncrgiaeloszíó rendszerünk időszerű kérdéseiről Hétfőn reggel a Technika Házában megkezdődött a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let és a Nehézipari Minisztéri­um által összehívott szimpo- zion energiaelosztó rendsze­rünk időszerű kérdéseiről. A háromnapos tanácskozá­son mintegy 250 hazai és 18 külföldi — bolgár, csehszlovák, lengyel, német, rom^n, fran­cia, osztrák és svéd — kutató, tervező, üzemeltető, illetve gyártó szakember vesz részt. Huszonöt magyar és 15 kül­földi tanulmány alapján azt a kérdést vitatják meg, hogyan lehet a legcélszerűbben és a leggazdaságosabban átalakító­tól ni 120 000 voltos hálózatunkat úgy, hogy részben az erőmű­veket összekapcsoló alapháló­zat, részben az energiát a fo­gyasztókhoz eljuttató elosztó- hálózat feladatát teljesítse. A tanácskozást, mint a ren­dező egyesület elnöke, Kiss Ár­pád, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke nyi­totta meg, majd megkezdődött a vita. Az egyes kérdésekben kialakuló egységes állásfogla­lások alapján teszi meg majd javaslatait a rendező egyesü­let az illetékes szervekhez. Milyen lesz az asz? Érdekes módon a neves or­nitológus a fecskék cs a gémek szokatlan korai elvonulását egyáltalán nem tekinti a rossz ősz előjelének. Sőt, bizonyos növények (akác. alma, bodza stb.) utóvirágzásából hosszú, jó őszre következtet. Ugyanakkor a Meteorológiai Intézet, nem hivatalos távprognózisa alap­ján a mezőgazdasági szakem­berek csapadékos őszre számí­tanak. Mindenesetre kedvező jel, hogy a fecskék „derű­látóbb” kisebbsége itthon ma­radt: vígan etetik a. fiókákat, gondtalanul sütkéreznek a szép nyárutói napsütésben. Intézkedések a borsodi folyók tisztítására Borsod megye nagyüzemei­nek jelentős mennyiségű vízre van szükségük. Ezért a gyárak többségét a folyók és bővizű patakok közelébe telepítették. Az üzemek azonban a munká­ba fogott ipari víz jelentős ré­szét szennyeződve engedik „Amennyiben"?! A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat megyei ■*» igazgatóságának nagy gonddal és körültekintéssel készített múlt heti jelentésében olvasom: „A fertödi 293-as őszi búza vetőmag igények kielégítésére Győr megyéből kapunk szokvány árut, amelyet megyénkben tisztítunk le, és amennyiben a csírázás! eredmény eléri a kö­vetelményeket, vetőmagként osztjuk ki.” Nem tudom, lei hogy van vele, de úgy gondolom, nemcsak nekem, hanem számos járási vezetőnek, termelőszövetkezetnek sem tetszik napjaink­ban, az őszi vetések kezdeti időszakában ez az ártatlannak Stetsző „amennyiben” szócska! T dny, hogy még egyetlen esztendőben sem készült fel ' megyénk mezőgazdasága olyan körültekintően, olyan alaposan a jövő évi kényéi- biztosítására, mint most, 1963- ban. Ahogy mondani szokás: „minden követ megmozgattak” azok, akik csak valamit is tehetnek kenyerünk biztosításáért, a mezőgazdasági terméshozam fokozásáért. Gépek százai dol­goznak két műszakban. Több száz üzemi munkás vállalta,- hogy segít a falunak. Szántunk, nagy gonddal készítjük elő a talajt a vetéshez. Megadunk a földnek és a növénynek min­dent, ami csak lehetséges. Es akkor, amikor a legszüksége­sebb valami: a vetőmag kellene, egyszerre csak megjelenik egy jelentésben, amelynek alapja, indítéka sajnos a valósiig, egy „amennyiben” szócska. És sajnos nemcsak a Fertödi !293-as vetőmagra vonatkoztatóan. A terményforgalmi vállalat számadásaiból ugyanis Iri- iderül, hogy a Malomipari és Terményforgalmi Tröszt tájé­koztatása szerint nem biztosíthatják megyénk számára a hiányzó rozsvetőmagot. A tröszt utasítja a megyei vállalatot, bogy mérje fel a megyében található szók vány búza mennyi­ségét, azt tisztíttassa le, csíráztassa és abból elégítse ki a termelőszövetkezetek vetőmagigényét, majd minden részlete­sebb magyarázat nélkül így folytatja: „Az így kiadott búza Vetőmag minőségéért felelősséget nem vállalunk!” S a mai állapot szerint, beleértve a megyében található és számba- fiöhető készleteket, még mindig mintegy 140 vagonnyi vetőmag hiányzik ahhoz, hogy elvethessük, amit terveztünk, ami szük­séges a megye kenyérszükségletének megalapozásához. A z idő viszont sürget, késlekedésre, várakozásra nincs lehetőség! Meg lehet és meg kell tenni, hogy állami teazdaságaink és termelőszövetkezeteink vizsgáljanak meg minden rendelkezésükre álló kenyérgabona mennyiséget; alkalmas-e a vetésre, hány százalékos a csíraképesség és ennek megfelelően készítsék elő a vetéshez. Ha gyenge a vető­mag, nagyobb mennyiséget használjunk fel egy-egy hold szántóra. Ez azonban aligha lesz elegendő, aligha lesz bizton­ságos. Helyes lenne, ha megyénk vezető szakemberei, az erre illetékes szervek még ma és nem holnap, újra számbavennék a lehetőségeket, s megtennék a szükséges intézkedéseket, hogy ha az „amennyiben” negatív értelemben jelentkezne, ne érje meglepetés termelőszövetkezeteinket, megyénk mező­gazdaságát és jövőre, a megtermelt kenyérgabona mennyiség tekintetében esetleg megyénk egész lakosságát, illetve egész népgazdaságunkat! Barcsa Sándor , vissza a folyókba. Ez pedig nemcsak a halállományban okoz nagy károkat, hanem rontja a mezőgazdasági terüle­tek öntözési lehetőségeit is. A Csehszlovákiában is szeny- nyeződő Sajóban és Bodrogban például szinte már teljesen ki- pusztult a halállomány. A fel- b szabadulás óta erősen szennye­ződött többek között a Szinva, • a Hangony, a Rony va és a Szu­• ha patak is. • A természeti vizek szennye- •ződésének csökkentésére az 2 Északmagyarországi - Vízügyi • Igazgatóság hathatós intézke- Jdéseket vezetett be. Szakembe- orei az utóbbi két évben mint- 2 egy 40 gyár, üzem és bánya • ipari vizét vizsgálták meg. • Megnézték, a víz milyen fokú • szennyeződéssel kerül vissza a • folyóba. Ellenőrizték a derítő 2 és tisztító berendezéseket is. • Azokban az üzemekben, ahol 2 ezeket helytelenül kezelték, a o vállalatot megbüntették. A 2 rendszeres ellenőrzés, a felvi- olágosító munka és a bírságo- 2 lás eredményeként a borsodi o folyók szennyeződése nem fo- Jkozódik, és számos helyen hat- 2hatos intézkedéseket tettek a • vizek tisztítására. 63 000 Isz-gaztfát képeznek mezőgazdasági szakmunkássá Évről évre növekszik a me­zőgazdasági szakmunkás-tan­folyamra jelentkezők száma. A tervek szerint ebben a tanév­ben 2530 tanfolyamot szervez­nek az országban, amelyeken 68 000 termelőszövetkezeti tag szerzi majd meg a mezőgazda- sági szakmunkás bizonyít­ványt. A hároméves tanfolya­mokon a hallgatók 450 óra alatt sajátítják el szakmájuk elméleti és gyakorlati tananya­gát. A legtöbb tanulni vágyó termelőszövetkezeti gazda a Tiszántúlon van: Csongrád megyében több mint 6000, Hajdu-Biharban mintegy 4000, Békés megyében pedig 5600 termelőszövetkezeti tag szerzi a szakmunkás-képesítést. -----oOo — Q egíjzel&k Esek a mai fiatalok meg M ég jól emlékszem né­hány legyintő és ne­heztelő megjegyzésre, amit rendszerint az utcán, villa­moson, vagy másutt, felszí­nes jelenségekből ítélve fel­nőttek szájából hallottam: ezek a1 mai fiatalok... Álljon itt most egy lénye­gesebb észrevétel is a köny- nyen itélők számára. Az olvasó bizonyára em­lékszik még egy szomorú históriára. A nyáron robba­nás következtében tönkre­ment és leállt a Lenin Ko­hászati Művek I. sz. kohója. A szerencsétlenség mellett tetemes népgazdasági kár ke­letkezett, s amíg a kohó új­já nem épül, naponta 280—• S00 tonna nyersvas hiányzik az ország gazdasági vérke­ringéséből. Mintegy húsz magyar gyár, vállalat és üzem fogott össze a károk elhárítására, a kohó mielőb­bi újjáépítésére. Az építke­zés folyik, s a tervek szerint az új kohónak október 1-rc el kell készülnie. Mi közük ehhez a mai fiataloknak?... — kérdezhetné az olvasó. Van közük hozzá. Nem is kevés! A szerencsétlenség és a gondok hírére a Lenin Kohászati Müvek kiszistái azonnal megmozdultak. Részt kértek és felajánlották segítségüket a roncsok elta­karításához, s a kohó újjá­építéséhez. Hozzávetőlege­sen háromezer óra társadal­mi munkát ajánlottak fel, s ennek jelentős részét már teljesítették is. Műszakon kí­vül nap mint nap 10—12 ta­gú önkéntes ifjúsági brigá­dok jelentkeztek a bontás­hoz, a takarításhoz, a vas- gyűjtéshez ... — Dicséretük­re legyen mondva. Igen, ezek a mai fiatalok. (csé) H MI így gessdálkochink...' Nyíri jegyzetek Nem véletlenül látogattunk el Nyíribe, a sátoraljaújhelyi járás kis, kies szépségű közsé­gébe. A járási pártbizottságon újságolták, hogy ez évben a nyíriek nem csupán almater- melésükkel szereztek hírnevet :naguknak, mint áltulában más esztendőkben, hanem a ke­nyérgabona, elsősorban a nagyhozamú Bezosztája búza terméseredményeit tekintve, magasan maguk mögött hagy­ták a járás, sőt a megye több termelőszövetkezetét. Ez pe­dig érdelves és különös dolog, hiszen a nyíri Rákóczi Terme­lőszövetkezet a hegyközben, kimondottan lejtős területen gazdálkodik. Nyílegyenes, fasorral szegé­lyezett, hangulatos, szép úton robogunk Nyíri felé. Kedves kis községbe érünk, s mind­járt az első járókelőtől a me­zőgazdász holléte felől érdeklő­dünk. Petercsák elvtárs? Ö ilyen­kor a gyümölcsösben található. Ott van kora reggeltől késő estig, hiszen már megkezdő­dött az almaszüret. Az Arany- parment szedik. Szép a' ter­més, van mit szüretelni — kapjuk a szívélyes felvilágosí­tást. Rekordtermés almából Petercsák Endre, a nyíri Rá­kóczi Termelőszövetkezet me­zőgazdásza, valóban ott sürög- forog a hatalmas gyümölcsös­ben. Ii* *ányítja a szedők mun­káját. a teli ládákkal megra­kott kocsikat. Az eredmények­ről örömmel szolgál felvilágo­sítással. Büszkén mutogatja az almával rogyásig megrakott, az édes, ízes tehertől földig hajló ágakat. — Évek óta nem volt ilyen szép termésünk — mondja elé­gedetten. — Szép bevétellel számolhatunk. Elhanyagolt, szinte „halálraítélt” gyümöl­csöst vettünk kézbe a terme] ő­Répaszállítás Már javában ássák a cukorrépát is Tiszaluc. határában. A ter­més cici; jó. A termelőszövetkezet a répát saját vontatóival köz­vetlenül a Szerencsi Cukorgyárba szállítja. így minden vontató répáért ugyanannyi nedves szeletet kapnak. A vontató tehát nem jár üresen, s ráadásul gyarapodik a téli takarmány Ss. — (Foto: Szcndrei) szövetkezet alakulásakor, s lám, hozzáértő munkával mi lett belőle? Ez a mi területünk kiválóan alkalmas a gyümölcs- termelésre. Igyekszünk is bő­víteni a jelenlegi területet, amennyire erőnkből telik. Öt év alatt 160 holdat tele­pítenek be gyümölcsfákkal, legalábbis ezt mutatja a ter­melőszövetkezet távlati terve. Két évvel ezelőtt azonban fél­beszakadt a telepítési munka. És az ok? — Nem kaptak ele­gendő és megfelelő csemetét. A hiány miatt azonban a tsz vezetősége nem esett kétségbe. Nem mondott le a terv teljesí­téséről. — Ha nem kapunk, majd megoldjuk magunk — jelen­tette ki Koscsó Miklós, az el­nök és Petercsák Endre, a me­zőgazdász. Elhatározták, hogy faiskolát létesítenek, ahol vad­alma-magból nevelnek cseme­tét, s ezzel nemcsak saját problémájukat oldják meg, ha­nem segítenek az egész sátor­aljaújhelyi járás almacsemete gondjain. Tizenöt mázsa búza holdanként Szépen fizet hát az idén a gyümölcs, de nem ez az egyet­len, ami jó, ami példamutató a nyírieknél. Már éppen a já­ráson hallott dicséretre terel­nénk a szót, amikor maga a mezőgazdász előz meg bennün­ket: — Persze nem a gyümölcs- termés az egyetlen, amellyel elégedettek vagyunk. Igen jól fizetett az idén a búza is. Kü­lönösen a Bezosztája. Tizenöt mázsa termett holdanként, bár őszintén szólva, mi többre számítottunk. Hanem a száraz­ság, az aszály, s nem utolsó sorban egy májusi jégverés, no meg a júliusi, három na­pon át tartó 40 fokos hőség kissé áthúzta számításainkat. Ahogy Petercsák elvtárs mondja, a K—169-es búzából 15 mázsát terveztek holdan­ként. a Bezosztájánál pedig 18 mázsás átlagra számítottak, azonban az időjárással szem­ben ők is tehetetlenek voltak. Ami azt illeti, így is szépek az eredményeik. Hasonló Bezosz­tája termésátlagra nincs példa a járásban. Mondjuk is, hogy sok helyen kissé hitetlenkedve fogadják a nyíri búzatermés hírét, mert az a vélemény, hogy a Bezosztája a lejtős te­rületeken nem hoz megfelelő termést. fi jó terméshez gondos munka kell! — Bizony sok hitetlenkedő embert kellett meggyőznünk — mondja mosolyogva Peter­csák elvtárs. — A július má­sodikén tartott tapasztalatcse­rén, amelyen a hegyközi tsz- elnökök, agronőmusok vettek részt, többen mondták, hogy még a Bodrogközben sem volt ilyen termés, hogyan lehetne akkor a Hegyközön? S hogy hogyan érték el ezt a kiváló eredményt? — erre Is szívesen válaszol Petercsák elvtárs. — Az időben való vetés, jó minőségű vetőmaggal, megfe­lelő talajmunkával megadja az eredményt — sorolja. — Különböző eljárásokkal kísér­leteztünk, kontroll parcellákat létesítettünk, hogy megtalál­juk és kialakítsuk a legkedve­zőbb körülményeket. A kont­roll parcellán 60—70 cm-es mélylazítást végeztünk mesze- zéssel. Itt 13,6 mázsás termést kaptunk, máshol, meszezés és altalajjavítás nélkül csak 8,3 mázsát. Kalászos után lehetőleg nem vetnek kalászost, csak pillan­gós, vágj' kapás után kerül földbe a gabona. Ügy osztják el minden évben a területet, hogy ezt biztosítani tudják. Bezosztája és K—169-es ve­tőmagot használnak, előbbi 50 kilogramm, az utóbbi 80 kilo­gramm nitrogén fejtrágyát kap. Az alaptrágyát már ősszel bemunkálják a talajba, s erre általában két mázsa vegyes műtrágyát használnak fel. — Jövőre még több Bezosz- tájánk lesz, felemeltük a ve­tésterületét 80 holdra, a többi 160 holdon pedig marad a K—169, reméljük, így még na- gj'obb átlagterméssel jelent­kezhetünk — ismerteti a jövő terveket Petercsák Endre, aki sokat töri a fejét, kísérletezik a minél helj'esebb, eredmé- nj'esebb művelésen. Már folyik a talajmunka, 26—32 centimé­teres nyári mélyszántást vé­geznek, a borsó után meg tar­lóhántás következik tárcsával, ekével, gyűrüshengerrel. így zárják a talajt, védve az idő­járás viszontagságaitól, de ezt csak a Bezosztája alá. A K— 169-es fajta nem igényli. — Lazább talajon mindig helyes a talajzárás, de a hegy­közi talajon nem mindenhol. Megpróbálunk most vetés előtt gyűrűshengerezni, utána foga- solni, s így vetni. Ezzel a felső réteg rögös marad, de az alsó tömör, a csapadék így bejut a talajba — számol be újabb kísérletükről, A nyíri Rákóczi Termelő- szövetkezet nagyszerű eredmé- nyei tehát a gyakorlatban bi­zonyítják: nem megalapozott, nem reális az a vélemény, hóm- náluk, s a dombosabb, lejtős területeken nem érde­mes intenzív búzát termelni. Érdemes is. kell is. azonban gondosan, körültekintően. Úgy, ahoev ezt Petercsák elvtársék teszik! Juhász Judft — NEM HIÁNYCIKK többi a mokkacukor, mert a Sze­rencsi Cukorgyár már folya­matosan nagy mennyisége szállít a kereskedelemnek. A; előirányzott 160 mázsa helyett naponta 170 mázsát gyártanak hogy az igényeket kielégít­hessék. — VÉLETLENÜL MEGÖLTE lányát Milo Ploof kaliforniai cirkuszi céllövész. Éppen mu- tatvánj'át végezte a cirkusz­ban, amikor egyik golyója célt tévesztett és szíven találta1 15 éves lányát, aki a porondon meghalt;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents