Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
Yasärnap, 19G3. szeptember 13. CSZTAKMAGYARCRSZAG «) Tudomány — TuUnika Agrártörténeti tanulmányok Hegyaljáról A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI folyóiratok tanulmá- '»yaí, cs a legutóbb Sárospatakon reudezett országos történész vándorgyűlés előadásai azt bizonyítják, hogy Borsod megye nevezetes tája, a Hegyalja, történeti múltjánál fogva, újabban bizonyos feudális gazdaságtörténeti kérdések vizsgálatának középpontjába került. Éppen ezért, a Történettudományi Intézet keretében és az Agrártudományi Bizoítsig támogatásával, még 1957-ben neves történészekből egy munkacsoport alakult, vezetője: MAKK AI LÁSZLÓ, tagjai: K1RTIXY ZSXGMONDNÉ. N. KISS ISTVÁN, ROMAN JANOS és H. VERESS ÉVA, s ez a közösség Hegyalja történetének kutatását tűzte ki céljául. A munkacsoport feladata az volt, hogy Hcgyal.ia Anyagi kultúrájának jelenségeit, c jelenségek gazdasági-társadalmi kereteit konkrét történelmi körülmények közt vizsgálja meg. Természetesen, ezen belül elsősorban a terület, mezőgazdasági és Ipari kultúráját, a helyi feudális nagybirtok és a jobbágygazdaság történeti fejlődését kutatták. A munka- csoport. tagjai által kidolgozott témákat a közeljövőben könyvalakban is megjelentetik. „Agrártör- teneti tanulmányok, XVI—XVII. század” címen. A sárospataki vándorgyűlésen a munkacsoport egyik tagja, H. Veress Éva történész, nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a kutatás eredményeiről, módszereiről, és néhány általánosabb jellegű végkövetkeztetésről. Előbb a hegyaljai jobbágy- társadalom viszonyait ismertette a XVI—XVII. században. majd rátért a jobbágygazdaság vizsgálatának módszereire, A XVI—XVII. SZAZADBAN Hegyalja centruma, politikai, gazdasági és kulturális központja Sárospatak volt, amely egy Északkelet- Rtagyarország nagy területeit; magában foglaló, hatalmas birtoktest allodiális igazgatásának szívévé vált. Ehhez járult a különleges természeti kincs, a kiváló bortermő talaj, amely miatt a vidék egyaránt csábító terület volt a nemesség minden rétegének, a városi-mezővárosi polgárságnak, a falusi kézműves- és gazdagparasztságnak birtok szerzési törekvései számára és nagyszámú bérmunkástömegnek adott kenyeret. A konjunkturális adottságok a Hegyalja természetes vonzókörébe tartozó Bodrog—Tisza-mellékén kívül széles körből vonzották ide á társadalom legkülönbözőbb elemeit, a hadiesemények által feldúlt távoli országrészekről, a forgalomból kieső, mostohább északi területekről, de gyakran a lengyelországi határon túlról is. Munkaalkalom, puszta telkekre szállás, az uradalmi apparátusba vagy kézműves-sorsra jutás, a birtok- és vagyonszerzés lehetőségei kecsegtették a jobbágyparasztság felfelé törekvő elemeit, az árutermelő lakosság előtt pedig az önmagában is nagy befogadóképességű belső piac és a nagy távolságra kiterjedő élénk kereskedelem állt nyitva. A terület jobbágyparasztsága ezeket az előnyöket olyan mértékben élvezhette, amennyire a feje fölött terjeszkedő és egyre céltudatosabbá való birtokigazgatás engedte. Ilyen szempontból főként a folyamatosan fejlődő, országos viszonylatban is elsőrangú nyilvántartásokkal rendelkező sárospataki uradalmat tanulmányozták történészeink. Ennek urai közül a Petényiek már a XVI. század első' felében hozzákezdtek az allodizációhoz: előbb Péter, aki bérmunkára támaszkodó majorság! szervezetet próbált kifejleszteni, majd Gábor, aki 1554—67 között rátért a robotáltató rendszerre. A XVII. században I. Rákóczi György Jltásödik he.Ly.zzis » Rövid interjú Nekicsak Almossal keménykezű, a robotmunkán alapuló majorság! termelést minden módón erőszakoló birtokpolitikáját; egy hosszantartó, ellentmondásos állapot követte, amelyben a robotoltatd gazdaság fenntartása mellett egyre több vagyonos jobbágy kapott mentesítést. A taxások armálisok és egyéb, ideiglenes vagy tartós kiváltságokat élvező lakosok száma elszaporodott, ami által az árutermelő jobbágyság égj nem jelentéktelen része gyakorlatilag szabadparaszti állapotba jutott, a többiekre hárult terhek pedig ennek révén még jobban megnőttek. A RÖVID IDŐ ALATT mértéktelenné vál robotkényszer nemcsak a szolgáltatások meny. nyiségét növelte meg, hanem minőségi átalakulást hozott a szolgáltatások rendszerében: £ súlypont a termék- és pénzjáradékról a munkajáradékra helyeződött át. A földesúr mosl már nemcsak a jobbágytermelést fölözte le hanem a jobbágy munkaerejét és legbecsesebt termelőeszközét, az igaerőt sajátította ki tetszőleges módon. Ezzel magát a termelés folyamatát támadta meg. Mert amíg a terhek túlnyomó részét a termény- és pénzjáradék tette ki, addig a jobbágyság rá volt utalva, hogy minden erejével növelje árutermelését, fejlesz- sze gazdaságát, hiszen termelt javainak oly nagy hányadát kellett leadnia, hogy csakis intenzív árutermeléssel, az ehhez szükséges termelőeszközök birtokában tarthatta fenn magát. A robotnak az uradalom szükséglete szerinti mennyiségben és időpontban való kirovása következtében a jobbágyok elvesztették rendelkezésüket a kezükben levő fontos termelőeszköz fölött. így a hatalmi beavatkozás alapvetően módosítottá a jobbágytöbbségnek a termelésben és a termelő gazdaság fenntar- tásában való érdekeltségét;. A jobbágytelek ér teke csökkent, és megkezdődött az árutermelés más ágaira (bor, haszonállatok) és egyéb ke-1, lescti forrásokra való átállás. Ezáltal a job-, bágyság gabonatermelése fokozatosan kisebb lett, mint a bortermelése és sertéstartása. KEOADASANAK MÁSODIK részében azt a mód- szerf fejtegette H. Veress Éva, amelyet Hegyalja történetének kutatói a jobbágygazdaság tanulnia- j nyozásában alkalmaztak. Rámutatott arra, hogy jobbágygazdaságban végbemenő termelést az egyes ' gazdaságok megfigyelésével, a falvak, mezővárosok I . termelési és birtoklási adatainak, a népesség számának és összetételének, a termelőeszközök és á tér-) melt javak mennyiségének és a társadalmi meg oszlásnak a vizsgálatával tanulmányozták. De tanulmányozniuk kellett a termelés és i fogyasztás szervezetét a háztartások és nagyobb! egységek viszonylatában, a gazdaságok árutermelőt es eltartó kapacitását, a háztartások megélhetési! forrásait, és a bennük élő népesség összetételét is, « hiszen ezeket az alapkérdéseket az árutermelő tár- 1 sarkalom történetén akkor is végig kell vezetni, hal a fejlődés régibb szakaszaiban ezekre esak hiányos, felelet várható, és elsősorban a modern háztartás-< vizsgálat, és bizonyos tekintetben az agrárszorio- < login eszközeire cs fogalomkörére vannak is utalvi a kutatók, A XVJ—XVir. század jobbág.vgazdasági vizsgálata- yal Hegsalja történetének késő-középkori, felfelé! (s-elo szakaszával ismertetik meg történészeink az, olvasókat. A táj múltjának és jelen helyzetének i megítélése szempontjából kívánatos lenne a hegy. < alpil paraszti árutermelés későbbi alakulásának —' sokoldalú helyszínt tanulmányok alapján történő — < további feldolgozása is. Az ideális önkiszolgáló bolt ■ SZARNYASHAjOK SZÁGULD a „SIKÁLT’' szárnyashajó a Dunán, az emberek csodálkozva nézik: Minden jó, ha jó a vége mintha lábakon rohanva a hullámos víz felszínén. Talán éppen azért olyan különös a látxiyashajo könnyebben siklik a 300—500 tonnás nagyságban isc hullámos tengereken, sokkal gyártják a típusokat. A kapi- jobb manőverezési lehetősége- ta lista kereskedelmi szakom be-j két biztosít, fékezési távolsága rek egyelőre kételkednek a ba- rendkívül kevés (a- hajóhossz jók gazdaságos kihasználásá4—5-szöröse). Biti Tf vány, mert a közlekedés gyorsasági versenyében a vízíjár- múvek erősen lemaradtak^ az utolsó 100 év leggyorsabb járatú hajójának sebessége alig haladta meg az óránkénti 60 kilométert. A hordozó szárnyak tekintetében a kiemelkedő „V” formájú és a teljes merülésű Gzámvrendszert különböztetjük meg. Az előbbi stabilitása igen nagy, alapkonstrukciója egyszerű, az utóbbi rendszer megoldása, viszont drága és komplikált, hidraulikus vagy elektronikus vezérlésű irányító berendezése könnyen meghibásodik, a teljesítménye sem kielégítő. A szárnyalt segítségével már kisebb sebesség esetén is kiemelkedik a hajótest a vízből és így a szilárd anyag ellenállása körülbelül a felére csökken. így érthető, hogy azonos motorteljesítménnyel a szárnyashajóval 40—50 százalékkal nagyobb sebességet lehet elérni, mint. a hagyományos rendszerű hajókkal. A szárnak lehetőségeiben, bár pon-J tosan tudják, hogy a, szárnyas- j Ji0.iók magasabb előállítási« költségét kiegyenlíti a nagy? •sebességnek köszönhető gyors? amortizáció. d A hajózási és biztosító tár-* saságok igen szigorú biztonsá-< gi rendszabályokat rendeltek] cl a szárnyashajókon. A „Sup-1 ramar” típusú hajók 1961-ben! több mint 1400 000 km utat« tettek kb. 1 millió utassal,! azonban eddig még balesetről' nem érkezett jelentés. Modern zaj csökken les Az igazi káder , A Panoráma Szegecselő Vállalat ' igazgatója arany- ;keretes szemüvege imögül türelmetlen pillantást vet Bru- Idescsákra, az iratokkal és gondok * kai terhes személyzeti főnökre, j ! — Nos, végezetünk? i — Ügy gondolom, — óvatosko- <dik Brudescsák — [jó lenne már dón- > feni, kit helyez-, 'zunk a panoráma- i elemző osztály, »élére. ! — Oh! — sóhajt | gondterhesen az ;igazgató. — Való- i ban nagy gond. ' Amióta Kuncsor ikartársat áthelyezniük, megtorpant a l munka __Van va} lanti javaslata? — Ebben nafff/on Iszerencsések völgyünki — MtOiOkartárs szinten régi dolgozó. Tgaz, nem népi káder, de... As igazgató cl- hárítóan legyint. — Sajnos öőö... Kusovinszky kar- társ ööó ... kissé jobbratartó. — Vegyük akkor Szende kar társnőt. Nagyon tehetséges nő, aki... As igazgató el- hárltóan legyint. — Túl fiatal. — Talán akkor Berbenasek kar- társat, aki még a... Az igazgató elkéri tóvn legyint. — Túl öreg. — Mernem javakorsolni Csókáli társnőt. — Túl szép. — ... Rondái kartársnőt. — Túl csúnya. — ... Fergetcg kartársnőt. — Túl heves. — Lomhái kartársat. — Túl nehézkes. Brudescsák tehetetlenül tárja szét karját. — Nincs több javaslatom. — Mit szólna öőö... Pumpa karlárshoz? Brudescsák elhá ritóan legyint: — A főigazgatónk javasolta, de halvány gőze sincs a panorámaelem* zéshez. Beosztott- vak is gyenge. Kicsit nagyképű, tv.I anyagias, és..l As igazgató lelkesülten mosolyog: — Remek! Kinevezzük osztályvezetőnek. •— Dehiszen ... — hebegi Brudas- csák elképedten. Az igazgató elhárít óan legyint: — Nincs, de hiszen, ...És van tőszóit valamit? igazgatónk.. i — Oh, dehogy'. Csak örülök, hogy sikerült végre te' hclséges, talpra• eseti, igazi kádert találni az osztalf élére. Csorba Baras A Ferihegyi repülőtéren lezajlott ünnepélyes fogadtatás mámorában képtelenség volt szót váltani Nekicsak Álmossal, a kiemelkedő sportvezetővel. Csak néhány órával később, a Piros Lámpa eszprész- szö kellemes félhomályában tudtam szóra bimi ezt a hallatlanul elfoglalt embert. Miközben gőzölgő kávénkat ka- vargattuk, megkértem: tájékoztassa lapunk olvasóit a nemrég lezajlott versenyekről. — Mielőtt erre rátérnék, fel kell idéznem csapatunk küzdelmes múltját, amely mintegy hat hetes korszakra terjed. Mi voltunk azok, akik meghonosították hazánkban a skatulya- pöcögletést, ezt az ősi, több évezredes Kelet-ázsiai terem- sportot. Városunkban. Fomád- kecsegén alalulit, meg az első magyar skatulyapöcögtető szakosztály. Hála a megyei és az országos szervek támogatásának, sikerült megfelelő anyagi fedezetet teremtenünk ahhoz, hogy érdemben hozzákezdhessünk e szép sport úzé- séhez. Lakkozott ébenfa-ver- senyskatulyákat hozattunk a Fülöp-szigetekröl, skatulyaru- ganyositó tetanuszolaj-kivonatot a Salamon-szigetekről és különleges rinocéroszbői* arc- védőket az Elemér-szigetekről. Beszereztük a szükséges szeréért is a legújabb párizsi divat ;zerint, megállapítottuk a frissítők és ajándék vásárlásá- *a fordítandó keret és a kaló- ■iapénz összegét, s ezek után megindulhatott hódító útjára a magyar skatulyapöcogtetés. — Lapunk olvasói nevében köszönöm ezt az értékes sport- történeti adalékot. Most pedig megkérdezem: hogyan zajlott le a nagy verseny? — Mielőtt erre rátérnék, íangsúlvozni szeretnék valamit: fiatal sportkörünk nem- setközi kapcsolatainak gyors is örvendetes fejlődéséi. Alig érkeztünk meg a Kajetán-szi- teteken lezajlott nagy versenyről, már készülhetünk is az Aladár-szigetekre, ahol ugya rizsák nemzetközi mezőny vár bennünket. — Es a sok utazás... — De igen. Fárasztó a sok utazás, de szükségünk van rá. Kellenek a nemzetközi tapasz- talatok. Tehetséges fiataljainknak szükséges a nemzetközi rutin megszerzése. — Feltétlenül. Akitor hát a verseny... — Pardon. Mielőtt erre rátérnék, el kell mondanom, hogy a versenyen csapatunk valamennyi fegyvernemben indult. Ügy hiszem, egy ilyen fiatal együttesnél ez nagy szó. — Bizony, bizony. Es megtudhatnám a csapatösszeállítást? Sajnos, mind a TASZSZ, mind a Reuter elmulasztotta, hogy hírt adjon a versenyről. — Érthetetlen. Csapatössjszállításunk a következő volt: Férfiak: Nekicsak Tivadar. Nők: Nekicsak Álmosné. Utánpótlás; Nekicsak Tekla. Párbaj pöcögtetés: Nekicsak Adolf. Vegyesváltó: e két utóbbi, Óregíiúk: Nekicsak Almos. — Vagyis maga az őszülő mester. Ez pillanatnyilag valóban a legerősebb magyar ska- tulyapöcögtető válogatott. Es most térjünk rá talán— — Az*élményeinkreugyc? lsen, ezekről bőven lehetne beszélni. Csodálatos út volt, gyönyörű ország, felejthetetlen élmények! Ó lvajetán-szigetek, ó műemlékek, ó teaházak, ó nők, ó villanyborotvák, ó nylonharisnyák. .. — Gyönyörű lehetett. És ennyi tapasztalattal... — Gazdag tapasztalatokat [szereztünk, melyeket fel is főágunk használni. Talán elég, ha az üvegskatulya bevezetésére arányúié terveinkre utalok, vagy... — Elég is. És a verseny.. — Ja, a verseny. Igen. Miiéi őtt erre rátérnék, meg kell mondanom, hogy igen erős mezőnybe kerültünk. Rettegett ellenfelünk az SC 'Sejhaj például háztömbkörüli bajnokságot nyert ezelőtt 26 évvel. S a jelenlegi csapat zömmel az akkori játékosok fiatal, tehetséges ivadékaiból áll. Micsoda hagyományok! Micsoda tehetség! Micsoda technika! — Lenyűgöző. És a helyezés? — Első. — Nagyszerű! Gratulálok! Nagyon örülök, hogy a Fornád- kccscgci Iparkodás fiataljai ilyen jól megálltak a. helyüket, és újabb dicsőséget hoztak hazánk színeire. Nem volt hiábavaló az áldozat, a költséges felszerelés, a költséges utazás, a csapat bajnoksággal hálálta meg a baléje helyezett bizalmat. — Mi? Nein rólunk volt szó.' A Sejhaj lett az első. — Vagy úgy. Fs önök? Ha« nyadik helyen végeztek? — A másodikon. — Bravó! Az is előkelő tin- lyezés. Ezüstérem! Pedig kezdő csapat, erős mezőny... Hány csapat is indult összesen a versenyen? — Kettő. — UP er,-” tyodik cl Brudes- ’jsák. — Hála a jó kádermunkának — néz fel áhítattal az igazgatóra — az osztály bármelyik tagját nyugodtan merném az osztály élere állítani. — Nos? Kit javasol? — néz a személyzetisre kutatóén az igazgató. — Itt van elsőnek Kondás kar- társ. A legrégibb dolgozónk. A nép egyszerű gyermekeként ... Az igazgató el- háritóan legyint ■— Sajnos őő... Kondás kartárs öőö ... kissé bálra- tartó... — Kusovinszky A SZÁRNYASHAJÓK építéséhez szükséges anyagoknak súly és szilárdság tekintetében1 különleges követelményeknek! kell megfelelniük. Maga a ha-1 jótest egészében tengervízálló! könnyűfémből készül, míg a' hordszámyakat acélból állít-! ják elő. A trópusi vizeken al-1 kalmazott hajókat különleges! bevonattal kell megvédeni a' gyors korrózió ellen. A szár-! nyashajók legnagyobb elérhető1 sebessége nem haladja meg a! 120 km/órát. Ennél nagyobb sebesség eseten ellennyomás] keletkezik, ami a gyorsaság csökkenését idézi elő. Egyelőre! még nem oldott probléma a gazdaságosan működő turbina alkalmazása, a könnyűfém lemezek megfelelő hegesztő technikája, e hajótest új profiljának kialakítása az ellennyomás leküzdése céljából 120 km/óránál nagyobb sebesség esetén, továbbá az önálló irányítással mozgatható hor- dozószámyak célszerű megoldása. A Ssovjetimióbait ma, mór A jelenkori ipart cgész.ségvé- ' delem áUandóan keresi a hatásos és gazdaságos megoldásokat- 1 Az Ipari termelés különböző területein egyik legnagyobb probléma a fülsiketítő zajok kisrii- rése, s ezáltal a. munkások fizikai közérzetének hatásos ja’l- tása. Különösen a préslégszer- széraokat, és különféle szivaty- tyükat használó munkások vannak kitéve erős zajoknak. Különféle kísérletezések titán, úgy látszik, nyomára bukkantak a megfelelő megoldásnak. Egy au- Kol cég porózus polietilént helyezett közvetlenül a kompresz- szor szívényílásába. Kiderült, hogy ezzel a megoldással számottevően csökkenthető a zaj, mégpedig a teljesítőképesség lebontása nélkül. A porózus polietilén ugyanis permeabilis szerkezeténél fogva nagy mennyiségű levegő átsztvúsat mozdítja elő. Egyes hírforrások szerint áz. ekként elérhető zajcsökkenés egyetlen másfel centiméteres porózus polietilén hetét alkalmazásával, egy présfúrógép hangerejét a szabályos — nem hallt, nem hangos — emberi bc- uzéd sxmtjcxp csökkenti.
