Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

Yasärnap, 19G3. szeptember 13. CSZTAKMAGYARCRSZAG «) Tudomány — TuUnika Agrártörténeti tanulmányok Hegyaljáról A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI folyóiratok tanulmá- '»yaí, cs a legutóbb Sárospatakon reudezett orszá­gos történész vándorgyűlés előadásai azt bizonyít­ják, hogy Borsod megye nevezetes tája, a Hegyalja, történeti múltjánál fogva, újabban bizonyos feudá­lis gazdaságtörténeti kérdések vizsgálatának közép­pontjába került. Éppen ezért, a Történettudományi Intézet keretében és az Agrártudományi Bizoítsig támogatásával, még 1957-ben neves történészekből egy munkacsoport alakult, vezetője: MAKK AI LÁSZLÓ, tagjai: K1RTIXY ZSXGMONDNÉ. N. KISS ISTVÁN, ROMAN JANOS és H. VERESS ÉVA, s ez a közösség Hegyalja történetének kutatását tűzte ki céljául. A munkacsoport feladata az volt, hogy Hcgyal.ia Anyagi kultúrájának jelenségeit, c jelenségek gaz­dasági-társadalmi kereteit konkrét történelmi körül­mények közt vizsgálja meg. Természetesen, ezen belül elsősorban a terület, mezőgazdasági és Ipari kultúráját, a helyi feudális nagybirtok és a jobbágy­gazdaság történeti fejlődését kutatták. A munka- csoport. tagjai által kidolgozott témákat a közel­jövőben könyvalakban is megjelentetik. „Agrártör- teneti tanulmányok, XVI—XVII. század” címen. A sárospataki vándorgyűlésen a munkacsoport egyik tagja, H. Veress Éva történész, nagy érdek­lődéssel kísért előadást tartott a kutatás eredmé­nyeiről, módszereiről, és néhány általánosabb jel­legű végkövetkeztetésről. Előbb a hegyaljai jobbágy- társadalom viszonyait ismertette a XVI—XVII. szá­zadban. majd rátért a jobbágygazdaság vizsgálatá­nak módszereire, A XVI—XVII. SZAZADBAN Hegyalja cent­ruma, politikai, gazdasági és kulturális köz­pontja Sárospatak volt, amely egy Északkelet- Rtagyarország nagy területeit; magában fog­laló, hatalmas birtoktest allodiális igazgatásá­nak szívévé vált. Ehhez járult a különleges természeti kincs, a kiváló bortermő talaj, amely miatt a vidék egyaránt csábító terület volt a nemesség minden rétegének, a városi-mezővá­rosi polgárságnak, a falusi kézműves- és gaz­dagparasztságnak birtok szerzési törekvései számára és nagyszámú bérmunkástömegnek adott kenyeret. A konjunkturális adottságok a Hegyalja természetes vonzókörébe tartozó Bodrog—Tisza-mellékén kívül széles körből vonzották ide á társadalom legkülönbözőbb elemeit, a hadiesemények által feldúlt távoli országrészekről, a forgalomból kieső, mosto­hább északi területekről, de gyakran a len­gyelországi határon túlról is. Munkaalkalom, puszta telkekre szállás, az uradalmi appará­tusba vagy kézműves-sorsra jutás, a birtok- és vagyonszerzés lehetőségei kecsegtették a job­bágyparasztság felfelé törekvő elemeit, az áru­termelő lakosság előtt pedig az önmagában is nagy befogadóképességű belső piac és a nagy távolságra kiterjedő élénk kereskedelem állt nyitva. A terület jobbágyparasztsága ezeket az elő­nyöket olyan mértékben élvezhette, amennyire a feje fölött terjeszkedő és egyre céltudato­sabbá való birtokigazgatás engedte. Ilyen szempontból főként a folyamatosan fejlődő, országos viszonylatban is elsőrangú nyilván­tartásokkal rendelkező sárospataki uradalmat tanulmányozták történészeink. Ennek urai kö­zül a Petényiek már a XVI. század első' felé­ben hozzákezdtek az allodizációhoz: előbb Pé­ter, aki bérmunkára támaszkodó majorság! szervezetet próbált kifejleszteni, majd Gábor, aki 1554—67 között rátért a robotáltató rend­szerre. A XVII. században I. Rákóczi György Jltásödik he.Ly.zzis » Rövid interjú Nekicsak Almossal keménykezű, a robotmunkán alapuló major­ság! termelést minden módón erőszakoló bir­tokpolitikáját; egy hosszantartó, ellentmondá­sos állapot követte, amelyben a robotoltatd gazdaság fenntartása mellett egyre több va­gyonos jobbágy kapott mentesítést. A taxások armálisok és egyéb, ideiglenes vagy tartós ki­váltságokat élvező lakosok száma elszaporo­dott, ami által az árutermelő jobbágyság égj nem jelentéktelen része gyakorlatilag szabad­paraszti állapotba jutott, a többiekre hárult terhek pedig ennek révén még jobban meg­nőttek. A RÖVID IDŐ ALATT mértéktelenné vál robotkényszer nemcsak a szolgáltatások meny. nyiségét növelte meg, hanem minőségi átala­kulást hozott a szolgáltatások rendszerében: £ súlypont a termék- és pénzjáradékról a mun­kajáradékra helyeződött át. A földesúr mosl már nemcsak a jobbágytermelést fölözte le hanem a jobbágy munkaerejét és legbecsesebt termelőeszközét, az igaerőt sajátította ki tet­szőleges módon. Ezzel magát a termelés folya­matát támadta meg. Mert amíg a terhek túl­nyomó részét a termény- és pénzjáradék tette ki, addig a jobbágyság rá volt utalva, hogy minden erejével növelje árutermelését, fejlesz- sze gazdaságát, hiszen termelt javainak oly nagy hányadát kellett leadnia, hogy csakis in­tenzív árutermeléssel, az ehhez szükséges ter­melőeszközök birtokában tarthatta fenn ma­gát. A robotnak az uradalom szükséglete sze­rinti mennyiségben és időpontban való kiro­vása következtében a jobbágyok elvesztették rendelkezésüket a kezükben levő fontos ter­melőeszköz fölött. így a hatalmi beavatkozás alapvetően módosítottá a jobbágytöbbségnek a termelésben és a termelő gazdaság fenntar- tásában való érdekeltségét;. A jobbágytelek ér teke csökkent, és megkezdődött az árutermelés más ágaira (bor, haszonállatok) és egyéb ke-1, lescti forrásokra való átállás. Ezáltal a job-, bágyság gabonatermelése fokozatosan kisebb lett, mint a bortermelése és sertéstartása. KEOADASANAK MÁSODIK részében azt a mód- szerf fejtegette H. Veress Éva, amelyet Hegyalja történetének kutatói a jobbágygazdaság tanulnia- j nyozásában alkalmaztak. Rámutatott arra, hogy jobbágygazdaságban végbemenő termelést az egyes ' gazdaságok megfigyelésével, a falvak, mezővárosok I . termelési és birtoklási adatainak, a népesség számá­nak és összetételének, a termelőeszközök és á tér-) melt javak mennyiségének és a társadalmi meg oszlásnak a vizsgálatával tanulmányozták. De tanulmányozniuk kellett a termelés és i fogyasztás szervezetét a háztartások és nagyobb! egységek viszonylatában, a gazdaságok árutermelőt es eltartó kapacitását, a háztartások megélhetési! forrásait, és a bennük élő népesség összetételét is, « hiszen ezeket az alapkérdéseket az árutermelő tár- 1 sarkalom történetén akkor is végig kell vezetni, hal a fejlődés régibb szakaszaiban ezekre esak hiányos, felelet várható, és elsősorban a modern háztartás-< vizsgálat, és bizonyos tekintetben az agrárszorio- < login eszközeire cs fogalomkörére vannak is utalvi a kutatók, A XVJ—XVir. század jobbág.vgazdasági vizsgálata- yal Hegsalja történetének késő-középkori, felfelé! (s-elo szakaszával ismertetik meg történészeink az, olvasókat. A táj múltjának és jelen helyzetének i megítélése szempontjából kívánatos lenne a hegy. < alpil paraszti árutermelés későbbi alakulásának —' sokoldalú helyszínt tanulmányok alapján történő — < további feldolgozása is. Az ideális önkiszolgáló bolt ■ SZARNYASHAjOK SZÁGULD a „SIKÁLT’' szárnyashajó a Dunán, az em­berek csodálkozva nézik: Minden jó, ha jó a vége mintha lábakon rohanva a hul­lámos víz felszínén. Talán ép­pen azért olyan különös a lát­xiyashajo könnyebben siklik a 300—500 tonnás nagyságban isc hullámos tengereken, sokkal gyártják a típusokat. A kapi- jobb manőverezési lehetősége- ta lista kereskedelmi szakom be-j két biztosít, fékezési távolsága rek egyelőre kételkednek a ba- rendkívül kevés (a- hajóhossz jók gazdaságos kihasználásá­4—5-szöröse). Biti Tf ­vány, mert a közlekedés gyor­sasági versenyében a vízíjár- múvek erősen lemaradtak^ az utolsó 100 év leggyorsabb já­ratú hajójának sebessége alig haladta meg az óránkénti 60 kilométert. A hordozó szárnyak tekinte­tében a kiemelkedő „V” for­májú és a teljes merülésű Gzámvrendszert különböztet­jük meg. Az előbbi stabilitása igen nagy, alapkonstrukciója egyszerű, az utóbbi rendszer megoldása, viszont drága és komplikált, hidraulikus vagy elektronikus vezérlésű irányí­tó berendezése könnyen meg­hibásodik, a teljesítménye sem kielégítő. A szárnyalt segítségével már kisebb sebesség esetén is ki­emelkedik a hajótest a vízből és így a szilárd anyag ellenál­lása körülbelül a felére csök­ken. így érthető, hogy azonos motorteljesítménnyel a szár­nyashajóval 40—50 százalék­kal nagyobb sebességet lehet elérni, mint. a hagyományos rendszerű hajókkal. A szár­nak lehetőségeiben, bár pon-J tosan tudják, hogy a, szárnyas- j Ji0.iók magasabb előállítási« költségét kiegyenlíti a nagy? •sebességnek köszönhető gyors? amortizáció. d A hajózási és biztosító tár-* saságok igen szigorú biztonsá-< gi rendszabályokat rendeltek] cl a szárnyashajókon. A „Sup-1 ramar” típusú hajók 1961-ben! több mint 1400 000 km utat« tettek kb. 1 millió utassal,! azonban eddig még balesetről' nem érkezett jelentés. Modern zaj csökken les Az igazi káder , A Panoráma Sze­gecselő Vállalat ' igazgatója arany- ;keretes szemüvege imögül türelmetlen pillantást vet Bru- Idescsákra, az ira­tokkal és gondok * kai terhes sze­mélyzeti főnökre, j ! — Nos, végez­etünk? i — Ügy gondo­lom, — óvatosko- <dik Brudescsák — [jó lenne már dón- > feni, kit helyez-, 'zunk a panoráma- i elemző osztály, »élére. ! — Oh! — sóhajt | gondterhesen az ;igazgató. — Való- i ban nagy gond. ' Amióta Kuncsor ikartársat áthelyez­niük, megtorpant a l munka __Van va­} lanti javaslata? — Ebben nafff/on Iszerencsések vö­lgyünki — MtOiO­kartárs szinten régi dolgozó. Tgaz, nem népi káder, de... As igazgató cl- hárítóan legyint. — Sajnos öőö... Kusovinszky kar- társ ööó ... kissé jobbratartó. — Vegyük akkor Szende kar társnőt. Nagyon tehetséges nő, aki... As igazgató el- hárltóan legyint. — Túl fiatal. — Talán akkor Berbenasek kar- társat, aki még a... Az igazgató el­kéri tóvn legyint. — Túl öreg. — Mernem java­kor­solni Csókáli társnőt. — Túl szép. — ... Rondái kartársnőt. — Túl csúnya. — ... Fergetcg kartársnőt. — Túl heves. — Lomhái kar­társat. — Túl nehézkes. Brudescsák tehe­tetlenül tárja szét karját. — Nincs több javaslatom. — Mit szólna öőö... Pumpa karlárshoz? Brudescsák elhá ritóan legyint: — A főigazga­tónk javasolta, de halvány gőze sincs a panorámaelem* zéshez. Beosztott- vak is gyenge. Ki­csit nagyképű, tv.I anyagias, és..l As igazgató lel­kesülten mosolyog: — Remek! Kine­vezzük osztályve­zetőnek. •— Dehiszen ... — hebegi Brudas- csák elképedten. Az igazgató el­hárít óan legyint: — Nincs, de hi­szen, ...És van tő­szóit valamit? igazgatónk.. i — Oh, dehogy'. Csak örülök, hogy sikerült végre te' hclséges, talpra• eseti, igazi kádert találni az osztalf élére. Csorba Baras A Ferihegyi repülőtéren le­zajlott ünnepélyes fogadtatás mámorában képtelenség volt szót váltani Nekicsak Álmos­sal, a kiemelkedő sportvezető­vel. Csak néhány órával ké­sőbb, a Piros Lámpa eszprész- szö kellemes félhomályában tudtam szóra bimi ezt a hal­latlanul elfoglalt embert. Mi­közben gőzölgő kávénkat ka- vargattuk, megkértem: tájé­koztassa lapunk olvasóit a nemrég lezajlott versenyekről. — Mielőtt erre rátérnék, fel kell idéznem csapatunk küz­delmes múltját, amely mintegy hat hetes korszakra terjed. Mi voltunk azok, akik meghonosí­tották hazánkban a skatulya- pöcögletést, ezt az ősi, több évezredes Kelet-ázsiai terem- sportot. Városunkban. Fomád- kecsegén alalulit, meg az első magyar skatulyapöcögtető szakosztály. Hála a megyei és az országos szervek támogatá­sának, sikerült megfelelő anya­gi fedezetet teremtenünk ah­hoz, hogy érdemben hozzá­kezdhessünk e szép sport úzé- séhez. Lakkozott ébenfa-ver- senyskatulyákat hozattunk a Fülöp-szigetekröl, skatulyaru- ganyositó tetanuszolaj-kivona­tot a Salamon-szigetekről és különleges rinocéroszbői* arc- védőket az Elemér-szigetekről. Beszereztük a szükséges szeré­ért is a legújabb párizsi divat ;zerint, megállapítottuk a frissítők és ajándék vásárlásá- *a fordítandó keret és a kaló- ■iapénz összegét, s ezek után megindulhatott hódító útjára a magyar skatulyapöcogtetés. — Lapunk olvasói nevében köszönöm ezt az értékes sport- történeti adalékot. Most pedig megkérdezem: hogyan zajlott le a nagy verseny? — Mielőtt erre rátérnék, íangsúlvozni szeretnék vala­mit: fiatal sportkörünk nem- setközi kapcsolatainak gyors is örvendetes fejlődéséi. Alig érkeztünk meg a Kajetán-szi- teteken lezajlott nagy verseny­ről, már készülhetünk is az Aladár-szigetekre, ahol ugya ri­zsák nemzetközi mezőny vár bennünket. — Es a sok utazás... — De igen. Fárasztó a sok utazás, de szükségünk van rá. Kellenek a nemzetközi tapasz- talatok. Tehetséges fiataljaink­nak szükséges a nemzetközi rutin megszerzése. — Feltétlenül. Akitor hát a verseny... — Pardon. Mielőtt erre rá­térnék, el kell mondanom, hogy a versenyen csapatunk valamennyi fegyvernemben in­dult. Ügy hiszem, egy ilyen fiatal együttesnél ez nagy szó. — Bizony, bizony. Es meg­tudhatnám a csapatösszeállí­tást? Sajnos, mind a TASZSZ, mind a Reuter elmulasztotta, hogy hírt adjon a versenyről. — Érthetetlen. Csapatössjsz­állításunk a következő volt: Férfiak: Nekicsak Tivadar. Nők: Nekicsak Álmosné. Után­pótlás; Nekicsak Tekla. Pár­baj pöcögtetés: Nekicsak Adolf. Vegyesváltó: e két utóbbi, Óregíiúk: Nekicsak Almos. — Vagyis maga az őszülő mester. Ez pillanatnyilag való­ban a legerősebb magyar ska- tulyapöcögtető válogatott. Es most térjünk rá talán— — Az*élményeinkreugyc? lsen, ezekről bőven lehetne beszélni. Csodálatos út volt, gyönyörű ország, felejthetetlen élmé­nyek! Ó lvajetán-szigetek, ó műemlékek, ó teaházak, ó nők, ó villanyborotvák, ó nylonha­risnyák. .. — Gyönyörű lehetett. És ennyi tapasztalattal... — Gazdag tapasztalatokat [szereztünk, melyeket fel is fő­águnk használni. Talán elég, ha az üvegskatulya bevezetésére arányúié terveinkre utalok, vagy... — Elég is. És a verseny.. ­— Ja, a verseny. Igen. Mi­iéi őtt erre rátérnék, meg kell mondanom, hogy igen erős me­zőnybe kerültünk. Rettegett el­lenfelünk az SC 'Sejhaj pél­dául háztömbkörüli bajnoksá­got nyert ezelőtt 26 évvel. S a jelenlegi csapat zömmel az ak­kori játékosok fiatal, tehetsé­ges ivadékaiból áll. Micsoda hagyományok! Micsoda tehet­ség! Micsoda technika! — Lenyűgöző. És a helyezés? — Első. — Nagyszerű! Gratulálok! Nagyon örülök, hogy a Fornád- kccscgci Iparkodás fiataljai ilyen jól megálltak a. helyüket, és újabb dicsőséget hoztak ha­zánk színeire. Nem volt hiába­való az áldozat, a költséges felszerelés, a költséges utazás, a csapat bajnoksággal hálálta meg a baléje helyezett bizal­mat. ­— Mi? Nein rólunk volt szó.' A Sejhaj lett az első. — Vagy úgy. Fs önök? Ha« nyadik helyen végeztek? — A másodikon. — Bravó! Az is előkelő tin- lyezés. Ezüstérem! Pedig kezdő csapat, erős mezőny... Hány csapat is indult összesen a versenyen? — Kettő. — UP er,-” tyodik cl Brudes- ’jsák. — Hála a jó kádermunkának — néz fel áhítattal az igazgatóra — az osztály bármelyik tagját nyugodtan merném az osztály élere állítani. — Nos? Kit ja­vasol? — néz a személyzetisre ku­tatóén az igazgató. — Itt van első­nek Kondás kar- társ. A legrégibb dolgozónk. A nép egyszerű gyerme­keként ... Az igazgató el- háritóan legyint ■— Sajnos őő... Kondás kartárs öőö ... kissé bálra- tartó... — Kusovinszky A SZÁRNYASHAJÓK épí­téséhez szükséges anyagoknak súly és szilárdság tekintetében1 különleges követelményeknek! kell megfelelniük. Maga a ha-1 jótest egészében tengervízálló! könnyűfémből készül, míg a' hordszámyakat acélból állít-! ják elő. A trópusi vizeken al-1 kalmazott hajókat különleges! bevonattal kell megvédeni a' gyors korrózió ellen. A szár-! nyashajók legnagyobb elérhető1 sebessége nem haladja meg a! 120 km/órát. Ennél nagyobb sebesség eseten ellennyomás] keletkezik, ami a gyorsaság csökkenését idézi elő. Egyelőre! még nem oldott probléma a gazdaságosan működő turbina alkalmazása, a könnyűfém le­mezek megfelelő hegesztő technikája, e hajótest új pro­filjának kialakítása az el­lennyomás leküzdése céljából 120 km/óránál nagyobb sebes­ség esetén, továbbá az önálló irányítással mozgatható hor- dozószámyak célszerű megol­dása. A Ssovjetimióbait ma, mór A jelenkori ipart cgész.ségvé- ' delem áUandóan keresi a hatá­sos és gazdaságos megoldásokat- 1 Az Ipari termelés különböző te­rületein egyik legnagyobb prob­léma a fülsiketítő zajok kisrii- rése, s ezáltal a. munkások fizi­kai közérzetének hatásos ja’l- tása. Különösen a préslégszer- széraokat, és különféle szivaty- tyükat használó munkások van­nak kitéve erős zajoknak. Kü­lönféle kísérletezések titán, úgy látszik, nyomára bukkantak a megfelelő megoldásnak. Egy au- Kol cég porózus polietilént he­lyezett közvetlenül a kompresz- szor szívényílásába. Kiderült, hogy ezzel a megoldással szá­mottevően csökkenthető a zaj, mégpedig a teljesítőképesség le­bontása nélkül. A porózus poli­etilén ugyanis permeabilis szer­kezeténél fogva nagy mennyi­ségű levegő átsztvúsat mozdítja elő. Egyes hírforrások szerint áz. ekként elérhető zajcsökkenés egyetlen másfel centiméteres porózus polietilén hetét alkal­mazásával, egy présfúrógép hangerejét a szabályos — nem hallt, nem hangos — emberi bc- uzéd sxmtjcxp csökkenti.

Next

/
Thumbnails
Contents