Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-08 / 210. szám
▼hsára ap, 19(73. szeptember S. ESZAKMAGYASORSKAÖ 3 Tizenkilenc éve szabad Bulgária Nincs a világ végén! Tizenkilenc éve halad Bul- feária a szocializmus útján. Ezalatt alapvetően megváltozott !a nép élele és az egész ország képe. Megvalósultak Georg! Dimitrov álmai és Bulgária 15—20 év alatt valóban minden tekintetben hatalmas fejlődésen ment keresztül. íme a legfrissebb eredmények: A bolgár népgazdaság 1963. első felében a következő ered- tnényeket érte él: Az ország iparvállalatai 101,1 százalékra teljesítették globális tervüket. Terven felül 29 millió leva értékű árut állítottak elő. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az ország ipari termelése 0,8 százalékkal, vagyis 246 millió leva értékkel emelkedett. 1963. első felében 1962. hasonló időszakához viszonyítva a bolgár ipar 14,7 százalékkal több villamos energiát, 17,1 százalékkal több belső égésű motort, 19,9 százalékkal több fémforgácsoló gépet., 46,3 százalékkal több tehervagont, 25,7 százalékkal több rádiót, 123,4 százalékkal több televíziót, 128,1 százalékkal több hűtőszekrényt stb. állított elő. Az ország vetésterülete bővült. A gépesített munkálatok összterjedelme 7 százalékkal lett nagyobb. Az elmúlt félévben további 102.500 hektár föld öntözését tették lehetővé. Az állatállomány is növekedett A Sztaraja Zugomban épülő nitrogéngyár látképe. A Pazardjak-i akkumulátor gyár. A kis hegyi faluból már nem vezet tovább kényelmes makadámút. Az utolsó fehérfalú házacskától alig néhányszáz széterre új „birodalom” kezdődik, a dús- lombú bükki erdők birodalma. Hajnalonta és késő délutánokon nagy. barnaszemű szarvasok dugják ki fejüket a mogyoróbokrok közül. Szobor- széni mozdulatlansággal szimatolnak a falu felé. Sokszor nem is húzódnak vissza, hanem nekivágnak a dombos szántók, szőlőír, gyümölcsösök között kanyargó dűlőútnak. Megszagolgatják az édes szőlőfürtöket s ha emberekkel találkoznak, nem riadoznak túlságosan. Ismerik, nem bántják egymást. ' Ilyen hely, szemet, szívet, gondolatot pihentető hely az idegen számára Bükkzsérc. Igen, az idegen számára'. S addig, amíg nem találkozik azokkal, akik fehérfalú házakat húztak a domboldalon, feltörték a meredek emelkedőket, szőlővel, gyümölccsel, búzával, kukoricával cserélték fel a sűrű bozótokat. Mert az élet más, keményebb, , prózaibb, követelőbb mint az enyhe lankák, a susogó erdő, a szelíden sétálgató szarvasok. A mai ember élete ruhát, élelmet, kényelmet, kultúrát követel egyre nagyobb bőségben, éljen bár városok körengetegében, vagy susogó erdőktől körülvéve. S ehhez munka kell. Ésszerű, eredményes. Ahol ez hiányzik, ott nem nyújthat megnyugvást a természet lenyűgöző szépsége sem. És a kies fekvésű Bükkzsérc egészen napjainkig az utóbbi helyek közé tartozott. Egyedül a gondokkal Ügy élt, ügy harcolt az életért évtizedeken át Bükkzsérc néhányszáz családja is, mint a többi hegyi falué általában. Gyűjtögetés, munka az erdőn. Apró mészégető kemencéktől nyikorgó szekereken indultak útnak, hogy pénzzé tegyék az égetett meszet. Verítékkel öntözött, a vadontól ellopott szántóföldek adtak némi búzát kenyérnek, némi kukoricát, szőlőt, gyümölcsöt. Nehéz, keserves volt. Azonban több, mint tíz esztendővel ezelőtt ide is betört megállíthatatlanul az új, a többet ígérő, a többet hozó élet. Több mint tíz esztendeje már, hogy Bükk- zsércen is összefogott néhány család. Megalakították a termelőszövetkezetet, hogy új módszerekkel megváltoztassák a gazdálkodás képét, az egész életet. 1960-ban az egész község csatlakozott < e helyes gondolathoz, kezdeményezéshez. 1960 óta három esztendő telt már el a közös család feje fölött, és sajnos, majdnem nyomtalanul! Azaz, nem kívánt nyomokat hagyva maga után. — Szép helyen Jakunk, ugye? De milyen gondok közepette! — Ezekkel a szavakkal fogadják az embert a százharmincöt taggal, és a nem sokkal több, mint hétszáz hold földdel gazdálkodó' termelőszövetkezetben ma is, és valahogy mindjárt köd szitálja be a természetnyújtotta nyugalmat. Olasz József, a termelőszövetkezet új elnöke, aki alig több. mint két hónapja vette vállai- ra a közösség gondjait, mindjárt megfelelő konkrétummal is szolgál. — Vetjük az őszi árpát. Egyetlen gépet kaptunk a Me- zőnyárádi Gépállomástól,, az is négy napja áll. így kénytelenek vagyunk a mi nem megfelelő gépünkkel és lovakkal dolgozni. Már amennyire lehetséges. — Se gond, e tényező szinte csak sörnyitója mindazoknak, amelyek megákadá- lyozták, hogy a több, mint egy évtizedes termelőszövetkezet még ma is a mezőkövesdi járás néhány gyenge tsz-e mögött kullogjon. — S a legnagyobb baj mindig az volt, hogy magúiéra hagyták a bükkzsércie két, mint most, az árpavetés idején. Egyedül pedig nem tudnak megbirkózni a gondokkal. Tervezetlen tervek! Nem bőventermők a bükk- zsérci szántóföldek, domboldalak. S különösen nem, ha nem adják meg a talajnak, ami szükséges. Nem sokat, 18—21 forintot ér évente egy-egy munkaegység, mert nem tervszerű gazdálkodás, mert nem a sajátosságoknak megfelelő a termelési szervezet, mert akadályok gátolják a lehetőségek kihasználását. Így lehetne röviden, átfogóan elemezni a termelőszövetkezet jelenlegi állapotát, amelyből most már nyitott a kivezető, helyes út. De miért csak most? Nézegetjük a közösség régebbi és mai számadásait; jegyzőkönyveit. Gondok, problémák. Kérelem a hozzáértő emberekhez, a járás vezető szakembereihez. S eredmény? Édeskevés, vagy semmi. Azután egy találó megjegyzés: — Ügy hitték, a világ végén vagyunk. Nem sokat törődtek velünk. Ezért nincs még egy rendes istállónk sem. Ezért olyanok az újonnan, jó pénzért épített sertésfiaztatók, mintha egy évszázaddal ezelőtt építették volna. Majd kezünkbe kerül a termelőszövetkezet évi terve. A régi és a módosított, »•••••••••••••••••••••••••••••••< Lejár! a ürelml ti® : „Cipőkegyek" la miskolci Cipész KTSZ-ben P irot Sándor, Miskolc, * Széchenyi u. 53. sz. alatti lajtos kétszobás lakására szóló bérleti szerződését jogerős bírói ítélettel felbontották, és őt ebből a lakásból a Szondy-tclep egyik egyszobás lakásába költöztették ki. A szerződés, illetve a bérlői jogviszony felbontásának oka: Pirot Sándor, akinek havi 86 forintos lakbére volt, ezt a kötelezettségét több mint másfél évig elmulasztotta. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat élt törvényadta jogaival, s a Széchenyi u. 53. sz. alatti lakásba egy olyan többgyermekes lakó került, aki megbecsüli a lakást, és rendszeresen fizeti a lakbért. A zon túlmenően, hogy a legmesszebbmenőkig helyeselni lehet ezt az intézkedést, az eset kapcsán nem árt feleleveníteni néhány gondolatot. Államunk, a lakáshelyzet állandó javítására, a 15 éves lakásfejlesztési programnak megfelelően, egyro több korszerű, kényelmes lakást épít, amelyek sok millió forintos beruházással járnak. De nemcsak új beruházásokat valósítunk meg, hanem tetemes összegeket fordítunk a régi épületek karbantartására, felújítására, s ezzel szemben a lakások bérc nálunk a legalacsonyabb a világon. Egy egyszobás lakás bérc általában havi 50—90 forint között-, a kétszobás lakásé 90—150 forintba kerül. Mégis akadnak olyanok, akik Pirot Sándorhoz hasonlóan hónapokig, sőt évekig nem fizetik meg lakbérüket. Köztudott, hogy a lakbérekből befolyt összeg korántsem fedezi azokat a kiadásokat, amelyek a házak karbantartásával, tatarozásával járnak. Az állami költség- vetésből jelentős összeggel támogatják az ingatlankezelő vállalatokat, s ennek csak kiegészítő része az, amely a lakbérekből befolyik. Mem lehet hát szó nélkül ™ elmenni az olyan hanyagságok mellett, amikor valaki természetes jogának tartja, hogy lakását karbantartsák; vágj’ jelenlegi lakása helyett jobbat biztosítson a tanács, de arról az elemi kötelességéről, hogy ehhez ő maga is hozzájáruljon — megfeledkezik. Pirot Sándor számára lejárt a türelmi iaWi, s hamarosan lejár azok számára is, akik hozzá hasonlóan még az adósok listáján szerepelnek. • A nyári hónapokban üresen • ásítoztak a polcok, üresek vol• tak a sok ezer szeggel sebzett J kaptafák, s néha bizony unat- a koztak a miskolci Cipész Ktsz J javító részlegesnek dolgozói. • Bezzeg most valóságos cipő- 8 hegyek között folyik a munka, o egész nap kopognak a kalapa- 8 csők, kilószám fogy a faszeg, 2 a csiriz, s elő kellett szedni a • túlóra blankettákat, be kellett 2 hívni a nyugdíjasokat is, hogy • gyorsan, Idejében „meggyógyíthassák” a sok ezer pár ja- 2 vitásra váró lábbelit. 2 Persze el lehetett volna ke- »rülni ezt a torlódást, de vajon 8 kinek jut eszébe a jó meleg 2 nyári hónapokban, amikor 2 még a két-három, fityegő szíjéból varrt szandál is meleg, • hogy meg kellene talpaltatni 2 az őszre ismét szükséges erő- 2sebb lábbelit? Az ötletes rek- 8 lámfelhívás, amely tombolát, • értékes nyereménytárgyakat 2 ígért azoknak, akik augusz- 2 tusban javíttatják cipőjüket, • ugyan segített valamit, de • azért a legtöbb családban 2 mégis csak akkor néztek a ci- 2 pőspolc aljára, amikor lejhullott az első őszies eső. • Miskolcon tizenöt javitórész- 2 legben, Alsó- és Felsőzsolcán, • Bőcsön, Hernádnémetiben, 8 Gesztelyen, Se jóvám oson, >8 Szí miabeseny cíi, Harsányban és Kisgyőrben egy-egy fióküzletben, további tizenegy községben pedig a „hozom-vi- szem” szolgálat révén vállal javítási munkákat a ktsz. A cipőhegyek ellenére eddig még sikerült két héten belül tartani a javítási határidőt, sőt a túlórázás és a nyugdíjasok segítségül hívása még azt is lehetővé teszi, hogy az iskolás gyermekek cipői egy kis elönj’t élvezzenek. Az azonban, sajnos, nem valósítható meg. hogy máról-holnapra folt kerüljön a lyukra. Majd nyáron, amikor ismét ásítoznak a kaptafák. De hát, kinek jut majd akkor ilyesmi az eszébe? mert kettő van. De a kettő között micsoda különbség! A gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének terve behatolt a Bükkzsércet körülvevő hegyek közé is. De hatékonyabban csak az elmúlt esztendőben. Az év nem volt sikeres, s csak állami segítséggel ért 21 forintot egy-egy munkaegység. A régebbi, tapasztalatlan, magára hagyott vezetés tehetetlenül állt a megoldandó feladatok előtt. Hanem a tervek elkészítését, helyesen, mert szükséges volt, a járási tanács néhány szakembere vállalta. Amit vállaltak, meg is tették. Huszonnyolc forintot ígért a terv egy-egjf munkaegységre, méghozzá minden támogatás nélkül. Szép bevételt terveztek a kenyérgabonából, a mészége- tésből, a fuvarozásból, az állat- tenyésztésből. A zsérciek, a 133 tsz-tag munkához is látott Bolgár főiskolák segítsége az üzemeknek Bulgária főiskoláinak tudományos-kutató munkája egyre inkább a szocialista építéssel kapcsolatos problémák megoldására irányul. Az utóbbi három évben az ország főiskolái átlagban 2300 —2600 témát dolgoztak ki. Jelenleg különböző vállalatokkal, üzemekkel és hivatalokkal 90 megállapodást kötöttek. Egész sor főiskola értékes, tudományosan megalapozott termelés-tökéletesítési javaslatokat nyújtott be. Igv például a villamosgépipari főiskola a közlekedési és postaügyi minisztériummal együttműködve kidolgozta az N—2-es típusú mezőgazdasági repülőgépek új öntözési berendezését. A főiskolák tudományos kutatómunkájának egyik' fő problémája a .tudományos munkatársak összpontosítása az egyes tudományos területekre. Különböző tudományos feladatok megoldása céljából kollektívákat létesítenek, amelyek kiváló bolgár tudósok vezetésével dolgoznak. Jelenleg az ország főiskoláiban több mint 300 főiskolai tudományos társulat működik, csaknem 5000 taggal. kedvvel, örömmel. S csak Júniusban derült ki, hogy a terv szép ugjí*», azonban nem jó. S hogy mennyire, hadd álljon itt tanulságul néhány számadat. A számok és a valóság Számhalmazt írni könnyű dolog, azonban reálisan számolni már nehezebb. A bükkzsérc: tsz tervében szerepel: a gépállomás végezte munkáért 22 000 forintot kell majd kifizetnie a közösségnek. Azonban nem ennyit kell, hanem 56 000-et, s ez a reális. A műtrágyaszükséglet ellenértékét 22 000 forintra tervezték. Csakhogy a valóságban ez 48 000 forint. Nagy bevételt terveztek a fuvarozásból. Csak éppen figyelmen kívül hagyták, hogy ebből 40 százalék a íogatósokat illeti meg. S ezt a 40 százalékot is betervezték kiosztásra. Az állatállományból tervezett haszon meghaladja az állatállomány értékét... És a végeredmény: ha valamilyen támogatást kap újra a közösség, talán oszthatnak any- nyit, mint tavaly! Észrevették a hibát az év közepén, s azóta rendjén megy a munka. A tagság ismeri a valóságot. Ismeri az új vezetőség terveit is, amelyekhez a járás, a megye illetékes szervei megadják majd a segítséget. A jövő évi terv gerince kész és jó. Olyan termelvények szerepelnek benne, amelyek kifizetődök, amelyek hasznot hoznak. Azonban az elmúlt év és az elmúlt évek terve elkapkodott, mit sem érő terv volt. S elgondolkoztató hogyan születhetett meg, amikor olyan emberek készítették, akik szakértők, akiknek kötelességük, hogy reálisan gondolkozzanak, dolgozzanak, segítsenek. A múlt még mindig kísért! Mindezt elismerték ugyan a közgyűlés előtt, s garantálták: ezután másként lesz majd. Ügy segít mindenki, ahogy az igények megkövetelik. Csakhogy; két hónapja is elmúlt már annak, hogy megígérték: kap a tsz egy hídmérleget. Kell feltétlenül, mert a mészégető segédüzemben, — fontos üzemrész ez Bükkzsércen, — kismázsán mérik a sok fűtőanyagot, meszet, va gy a legtöbb esetben csak saccolják. S ez visszaélésekre ad okot. — Azonban nem tehetnek másamért a hídmérleg még mindig nincs meg. Ígérték, hogy megfelelő erőgépeket kapnak. Azonban még semmi hir. pedig most. lenne rá igazán szükség. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a cselekvéssel még mindig baj van. S ezen sürgősen változtatni kell. Kis termelőszövetkezetről van szó, azonban több száz ember sorsa, holnapja sem közömbös dolog. A távoli holnapot szépnek festik a tervek. Szőlő, gyümölcsös, gazdag juhászat szépíti majd a zsérciek életét, hoz hasznot a falunak is, a népgazdaságnak is. Azonban ne feledkezzünk meg a közvetlen máról és a közvetlen holnapról. S a zsérci ma és közvetlen holnap előrelátóbb, gondosabb munkát követel. Több segítséget, mert az emberek akaratával, munkaszeretetével nincs baj, azonban a kézzelfogható segítséggel még igen! Barcsa Sándor Szőlészeti bemutató A városi tanács mezőgazda- sági osztályának rendezésében Miskolcon, a Ruzsinfark dűlőben szeptember 8-án 9 órakor szőlészeti bemutató lesz, ahol az érdeklődők a korszerű szőlőtermelési módszerrel ismerkedhetnek meg. A bemutató megközelíthető a 2-es autóbusszal, s a mésztelepi megállótól 50 méterre Miskolc-Tapolca irányában található meg.
