Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

Vasárnap, 1963. szeptember 8. ESZAKMAGYAROKSZÁG 5 Egy hősi is©!1 hős fia Juliusz Fucsik, a cseb mártír író fényeiben fürdő Prága vonzó, varázslatos szépségét. A kövér gestapo-nyomozó, mint egy modern Mefisztofelesz áll a forradalmár mellett, akiről azt hiszi: megtörte a börtön, a ha­lál közelsége. Azonban csalód­nia kell, mert Fucsik, akiben egy méltatója sok joggal a XX. század korszerű, pozitív és harcos Faust egyik példaképét látta, csak mosolygott Mefisz- tóján. Még egyszer megnézte a várost, amelyet úgy szeretett, '-.„..amelynek fia volt. lehörpin- '1. tette a jó, hideg pilseni sört, '■0;.; i amellyel a pribék megkínálta. Tudta Fucsik, hogy utoljára látja az „Arany Prágá”-t és szeptember 8-án kivégzett Ju­liusz Fucsiktól nem maradt volna fenn egyetlen sor sem, amit a vizsgálati fogságban, a börtönben papírra vetett, ak­kor is üzent volna. Ahogyan élt, amilyen bátor és tisztessé­ges volt, amit még a náci meg­szállás előtt a Szovjetunióról, az új. reménybeli Csehszlová­kiáról, a népek testvéri barát­ságáról írt, az is mind csupa üzenet a túlélőknek és a hol­nap születőknek, nekünk. De csodálatos módon fennmaradt börtönnaplója is: ez a tömör remekmű, amelynek minden sora igazi irodalom és igazi hitvallás. Ahogy Anna Frank — szintén immár világhírűvé lett — naplója jelképes, össze­foglaló üzenete annak a száz és százezer gyereknek, és fel­nőttnek, akik az örjöngö fa­sizmus áldozataivá lettek, úgy Juliusz Fucsik börtönnaplója mintegy sugárkévébe vonja és fonja mindazok üzenetét, akik szembe mertek szállni a fasiz­mus zsarnokságával. A Fu- csik-i napló a mártírok üze­nete. Nem célunk itt idézni ezt. a napló-üzenetet, mint ahogy nem szükséges elmondani a so­káig „Korák tanár úr” köntö­sében harcoló Fucsik elfogatá- sának és kivégzésének körül­ményeit sem. Az adatok min­denütt megtalálhatók, Juliusz Fucsik alakja bevonult a mi iskoláskönyveinkbe is. E sze­rény írás célja éppen az, hogy elgondolkoztassa az. olvasót: a szoborrá, utcanévvé, iskolai feladattá, fogalommá lett Fu­csik — a még fiatal cseh kom­munista, az újságíró és „ma­gántudós" — nem is olyan ré­gen még élő ember volt., tele emberi szomjúsággal az élet, a lélegzet, a szépség után (és a pohár sör után is) és valahogy úgy van. hogy a legjobb film, a legdrámaibb színdarab se tudja teljes mélységében meg­mutatni: mennyire nem volt könnyű neki (neki sem) hősnek lenni, bízó és biztató szavakat, mondatokat vetni a papírra, miközben tudta, hogy nemso­kára felakasztják. Egy kicsit lejárattuk mi an­nak ideién a „hős” fogalmát, egy kicsit olcsóvá tettük, töb­bek között nyilván azért is, mert egy időben nem kevesen igen olcsón jutottak hozzá eh­hez a címhez. Márpedig a ,.hős"-t vem lehet kinevezni, azt a nép üti azzá és a történe­lem szentesíti. A nép hőse az, aki azt teszi — kiemelkedő er­kölcsi és szellemi erővel — amit a nép érdeke parancsol. A fasizmus uralkodása idején az volt a legnagyobb hős, aki a legrapyogóbb példát mutatta a népellenes rendszer elleni harcban. Juliusz Fucsik ilyen hős volt. Antal Gábor Az 1943-as béketüntetés Biósgyorvasgyárban Gazsi József hadtörténész értékes adatokat és doku­mentumokat gyűjtött össze a diósgyőrvasgyári munká­sok 1943. évi tüntetéséről. Kutatásainak eredményeit még 1960-ban közzétette he­lyi tudományos folyóiratunk, a Borsodi Szemle 4. számá­ban. A bélcetüntetés 20. év­fordulója alkalmából köz­lünk néhány adatot és rész­letet Gazsi József tanulmá­nyából. 1943. szeptember 9-én dél­előtt a Honvédelmi Miniszté­rium hírközpontjában kattog­ni kezdett a géptávíró, s az imént érkezett rendkívül fon­tos üzenet alig néhány perc el­teltével máris a vezérkar főnö­ke elé került. A rövid tudósí­tás arról adott hírt, hogy a diósgyőri újgyár lövegmeg- munkálójának és lőszerszerel- déjének 1500 munkása három­negyed 9 órakor beszüntette a munkát és tüntetéssel adott kifejezést háborúellenes han­gulatának. A diósgyőri dolgozók anti­fasiszta megmozdulása már régen érlelődött. A munkások kimondhatatlanul gyűlölték a gyárat börtönné változtató ka­tonai parancsnokokat. Í..1943. augusztus 25-én ha­tósági felügyelet alatt a vas — KOZMIKUS motorkerék­páros. Vjacseszlav Gyomin moszkvai süketnéma motor­kerékpáros 200 115 kilométer titat tett meg gépével 1962. áp­rilis 12-e óta, Jurij Gagarin űrrepülésének évfordulóján szállt motorra, s azóta akkora ütat tett meg, mintha űrhajó­val ötször körülrepülte volna a Földet. gyárban szakszervezeti gyűlés volt. amelyen a munkások bá­tor szóval adtak hangot elé­gedetlenségüknek. ... Szeptember 9-én a hor­thysta kormány legnagyobb rémületére, a magyar hadiipar legjelentősebb üzemében, melynek termelése.— mint ír­ták — a honvédség ütőképes­ségét illetőleg a legfontosabb, általuk is jelentősnek tartott politikai megmozdulást kezde­ményeztek. A rendőrségi nyo­mozók szerint a tüntetést köz­pontilag szervezték, hiszen a tüntetők munkában lévén, előbb nem értesülhettek az olasz fegyverszünetről. „Felte­hető, hogy ' egyik embertől a másikig .menve, szájról szájra adták ki a felvonulási utasí­tást” — állapította meg a rend­őrség. Reggel háromnegyed 9 óra­kor az'újgyár lőszermegmun­kálójának és lőszerszereldéjé- nek mintegy 1500 munkása összegyűlt a megmunkáló mű­hely keleti végén, hogy tilta­kozzék a háború folytatása el­len. „Vezetőik az igazgatóság előtt megjelentek és annak a kérésüknek adtak kifejezést, hogy az igazgatóság tolmácsol­ná a kormányhatóságok előtt azt a kívánságukat, hogy az olasz eseményekre való tekin­tettel Magyarország is kössön különbékét.” — írta a dolgo­kat szépíteni igyekvő hadiüzemi parancsnok. A gyár munkásai követelték, hogy szüntessék be a fegyvergyártást a németek­nek, s hogy a kormány tegyen határozott lépéseket a háború­ból való kiválásunk érdeké­ben. „A munkásság körében, ez a jelszó van elterjedve, ne dolgoztassanak velünk a né­meteknek" — közli a miskolci katonai parancsnokság. ... 1944 elején már arról számolnak be az iratok, hogy a munkások „nevelése” meg­kezdődött és részükre kéthe­tenként félórás sorakozó kát rendelnek el, amelynek során „erkölcsi, hazafias, illetve nemzetvédelmi" előadásokat tartanak. Az intézkedések nyo­mán a hadiüzemi parancsno­kok még drákóibb szigorral ügyeltek a munkásság legki­sebb moccanására is. * Erre a háborúellenes meg­mozdulásra emlékezitek hét­főn délután a diósgyőri dol­gozók. A Diósgyőri Gépgyár , B” gyáregységének kultúr­termében rendezendő béke- gyűlésen Maiiák István elv­társ. a Diósgyőri Gépgyár pártbizottságánpk titkára méltatja az évforduló jelen­tőségét. 1 forma és a tartalom egysége A vasipari szocialista brigádsezeíők megyei tanácskozásáról És hosszan lehetne sorolni: melyik brigád, hol, kinek, s hogyan segített, hogy nyilvá­nult meg a szocialista ember gondolkodásmódja. Pedig ez a gondolkodásmód nem született meg egy csapásra. Az előbb említett Szabó Iván elmondot­ta; ők 16-an még 1959-ben cé­lul tűzték ki a hármas jelszót. Négy kemény esztendő, kellett ahhoz, . hogy a brigádtagok (ahogy ő mondotta, a „dörzsölt fiúk”) más életformára tértek át, másképpen éreznek, gon­dolkoznak. örvendetes jelenség, hogy egyre több ember íasml Zömében szocialista brigádta­gok. Tavaly például 1144 vas­ipari dolgozó tanult az általá­nos, 2135 pedig a különféle középiskolákban. És itt újfajta gondok mutatkoznak. A tanu­lás olyan roppant méreteket öltött, hogy nem bírják min­den jelentkező igényét kielégí­teni. Különösen nagy gondot okoz Özdon és az LKM-ben a. vidékről bejárók művelődése. Se a gyár, se az illetékes köz- ség nem tudja megszervezni a tanítást az utazáshoz, műszak­hoz igazodva. Ez vonatkozik a szakmai művelődésre is. Az LKM-ben segítenek a gondon. A műszakiak segítségével szakmai kézikönyveket készí­tenek. Egyet, a forrasztárok kézikönyvét már a dolgozók rendelkezésére is bocsátották, három könyv anyaga most van a nyomdában. Ózdon az Ol­vass, tanulj- mozgalom szerve­zésében értek el figyelemre méltó eredményt. E mozgalmat Dunaújvár-osban szervezték mfg elsőnek az általános mű­veltség növelésére. A megyé­ben az ózdiakon kívül mások még nem ismerték fel jelén tő­ségét, pedig helyes lenne má­sutt is alkalmazni. A szocialista brigádmozga- lom fejlődéseképpen egyre több üzem tűzi lei célul a szocialista műhely, üzem cím elérését. Tavaly 17, az év első felében már 60 üzemben bontakozott ki ez a mozgalom. Ez alapvetően a szocialista brigádmozgalomra épül, tartalmában mégsem azonos, több annál. Ezekben az üzemekben érvényesülni kell a szocialista vezetési mód­szereknek, és fejlettebb mun­ka- és egészségügyi lehetősége­ket kell megteremteni. Itt sem lehet sablont alkalmazni, a műhelyek, üzemek adottságai alapján lehet és kell a moz­galmat kifejleszteni. Érdemes a tanácskozás szel­leméről is szólni. Szinte min­tapéldája annak, hogyan kell gazdasági és társadalmi gon­dokról színvonalasan beszélni. Szó esett itt a termelésről, a megye, az ország gondjairól, a tennivalókról, de emberi kö­zelségben. A beszámolót tartó vasas szakszervezeti megyei titkár, a felszólalók sok egyéni gondról tettek említést, de nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is. Csorba Barna A „ forró úréi”— műssahi szemmel Pontosan mi az a „forró drót”, a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok államfői közt lé­tesített közvetlen teletipe ősz. szeköttetés? Hogyan működik? — kérdezték a sajtó munka­társai Ivan Klokov miniszter- helyettestől a Szovjetunió hír­adásügyi minisztériumában. — A vonalhoz nem kellett új vezetéket húzni, vagy úi ká­belt lefektetni, csupán helyet kellett keresni a már meglévő vezetékekben. A városközi távbeszélő és távíró korszerű rendszere ugyanis több csator­nás — vagyis egy vezetékpá­ron, illetve egy kábelen egy­idejűleg több beszélgetést lehet folytatni, több táviratot lehet továbbítani. Ez a nagy frekven­ciájú összeköttetések rendsze­re. — A több csatornás vonalon kiválasztunk egy, akár több távbeszélő csatornát. Ezek mindegyükében legalább 18 kétoldalú távíró-összeköttetés osztható el, amelyeknek mindegyike más, de egymás­hoz igen közeli frekvencián dolgozik. A Moszkva—Washington vo­nal útja Helsinki, Stockholm, Koppenhága, London. Ez ren­des kábelvonal, a Moszkva— London sok csatornás távíró­összeköttetés 18 helyének egyi­ken. A távírójeleket az úton több helyütt felerősítik, viszont nem mindig ugyanazon a csa­tornán fut a jel és a vonal mű­ködését is csak Londonban el­lenőrzik. Londonból a jel Skócia nyugati part­vidékét átszelve, a „TAT-T” kábelen megy tovább az Atlan­ti-óceánon keresztül Kanadá­ba. A „TAT-I” 3600 kilométer bosszú, néhol 4000 méter mély­ségben a tengerfenéken. 72 távbeszélő csatornát enged át, ezekből egyet távírásra hasz­nálnak. Kétkábeles az össze­köttetés, vagyis egyszerre lehet Európából Amerikába és on­nan az ellenkező iránjrba mű­ködtetni az adást. A kábeleken átlag 70 kilométerként erősí­tők vannak^ „Forró drótnak” azért nevez­zük ezt az összeköttetést, mert állandóan működésre kész ál­lapotban van, időnként üzem- ellenőrző táviratok futnak raj­ta. Arra az esetre, ha zavar tá­mad a működésben, az észak­afrikai Tangeren keresztül ve­zető rádiótávíró vonalat hoz­zák működésbe, rövid hullá­mon. Ez két külön frekvenciá val történik, egyik magát a távírójelet továbbítja, másik a jelek közti szüneteket. Ilyen niódon a sugárzás folyamatos, csak a két frekvencia váltja egymást, ami a megbízhatósá­got teszi száz százalékossá Amikor erre a vonalra nincs szükség, szolgálati célokra használják: a mérnökök, a 'mű­szaki személyzet érintkezik ezen keresztül Moszkva és Washington között. r.J-I értetődik, hogv M agatOI az államfők kö­zötti üzenetváltás szigorúan bi­zalmas, a táviratok csak az ál­lamfők kezébe kerülhetnek, csak ők adhatják le* Ezt szol­gálja egy szellemes, fedett gép kódíró-rendszere. A táv-írású (teletipe) gépen nem a Morse, hanem az ötjelű Baudot-ábc-t használják. Ez 4- és — jelekből áll, vagyis az impulzus jelenléte, illetve ki­hagyása alkotja a betűket: Az „A” például + -1---------------, a „ B” -|---------h + + és így to­vább. A távirat szövegének kódo­zásához előre felveszik egy szalagra az ábc-t teljesen értel­metlen összevisszaságban. A kódolvasó szalag a keverőbe kerül az eredeti szöveggel együtt. A keverő kiválogatja a jeleket az eredeti szövegnek megfelelően. A kódolvasó szalag másod- példányra a táviratvétel álii»* másán van. Itt a fordított mű­velet megy végbe: a „vissza­fordítás”. __ a módszerrel e zzel fejezte be a sajtó- tájékoztatót a miniszterhelyet­tes — csak az ismerheti meg a szöveg tartalmát, akinek bir­tokában van a rejtjelző szalag másodpéldánya, a keverőben összekuszált szöveg elrendezé­séhez; Rudolf Szvorenp utoljára iszik sort. Tudta, hogy ha mégis hallgat, kivég- zilc. És továbbra is hallgatott. Az életért hallgatott. De ugyanakkor üzent is ... Ha az éppen húsz éve, 1943. Sokáig emlékezetes marad a cseh Fucsik-filmnek az a je­lenete, amikor a civilruhás Juliusz Fucsikot kiviszik a bör­tönből és egy dombocska tete­jéről megmutatják neki a nyár ehetne tenni. A brigádok ezt lálásan fogadják, erkölcsi elismer esnek tekintik a segítségkérést, : az eredményr sohasem ma­id el. Egyedül az LKM-ből íangzottak el olyan észrevéte- ek, hogy a brigádok még min­iig nem kapják meg a műsza- tíaktól minden esetben a szük- :éges segítséget. (Várhatóan ?gy év múlva itt is más ered- nén.vekről számolhatnak majd >e.) Itt is egyre több műszaki /ezető ismeri fel azonban a nozgalomban rejlő lehetősége­cet. Úgy véljük, a kapcsolat kialakítása kétoldalú, nem- :sak várni kell a segítséget, íanem a műszaki vezetőket neg is kell nyerni a mozgalom izámára. A legtöbb helyen az i gyakorlat, hogy a műszaki /ezetők is brigádtagokká vál­lalt, eredmény esetén együtt ■észesednek az elismerésből, a jutalomból, s az esetleges bí­rálatból, felelősségrevonásbol s. A mozgalom kezdetén, s az simáit években is gyrakran el- langzottak ilyen kérdések: hogyan kell szocialista módon élni Kétségtelen, ez volt a legna- gyob gond. Különösen vonat­kozott ez az üzemen kívül töl­tött időre. A kezdeti időben „a szocialista módon élést” a közös rendezvények jelentet­ték, a mozi-, színházlátogatá­sok, kirándulások, a névnapik közös megünneplése. Ez sok nehézséget okozott különösen olyran esetben, amikor a bri­gádok tagjái nem eg.v város­ban, ipartelepen laktak. Las­san azonban kialakultak igen ió formák az adott sajátossá­goknak megfelelően. Elhagyott gyermekek felkarolása, beteg­ség esetén való anyagi, erkölcsi segítés stb. Vannak brigádok, amelyeknek fejére lehetne ugyan olvasni; nem járnak közösen moziba (legtöbbnek tv-je van), viszont vidékre ki­utaznak a brigádtagok, hogy segítsenek valamelyik társuk­nak a házépítésnél. Az ózdi Szabó Iván brigádja például 140 órát dolgozott a tv-erősítc építésén, 230 órán át segítet­te égjük építkező tagot, a má­siknak rendbehozta a keríté­sét. Az ózdiakról el kell még mondani, hogy az árvíz ide­jén annyi szocialista brigád jelentkezett a veszély elhárítá­sához, hogy fele is sok volt rimánkodni kellett nekik, men­jenek haza, egy részük is el­végzi a mentést.. Igen megkapó a Diósgyőr; Gépgyár egyik brigádjánál: tette. Jól végzptt munkájukért jutalmat kaptak, ezt nem osz­tották szét, nem rendeztek be­lőle közös kirándulást, hanem 1500 forintot elküldték a ko­hászatba azzal; adják át a ko- hórobbanásnál szerencsétlenül járt emberek hozzátartozóinak. Alapvető emberi tulajdon­ság: mindenkiben él valami­lyen tehetség, alkotási vágy. Nincs ember, aki ne szeretne alkotni, anyagi és erkölcsi el­ismerést szerezni, érezni, hogy fontos a társadalom számára. A társadalomtól, a körülmé­nyektől, az emberekkel való bánásmódtól, a lehetőségektől függ, hogy ezek a célok meny­nyire valósulnak meg, meny­nyire szolgálják az egyén, a közösség ügyét, az általános emberi haladást. Társadal­munkban és napjainkban az egyes emberekben gazdasági, társadalmi közösségekben élő képességek kibontakoztatásá­hoz egyik legalkalmasabb esz­köznek, formának a szocialista brigádmozgalom mutatkozik. A fél évtizede még ismeretlen mozgalom az első, kísérleti szárnycsapósok óta nagy erővé vált. Egyedül a vasiparban 1192 brigád, több mint 13 és félezer ember igjrakszik meg­valósítani a mozgalom hármas jelszavát: szocialista módon dolgozni, élni, tanulni. A vasipari szocialista brigá­dok működésének mérlege azt mutatja, hogy az utóbbi egy év alatt jelentős fejlődés, vál­tozás történt. És ez nemcsak abban mutatkozik meg. hogy több ember akar szocialista emberként élni, hanem első­sorban abban, hogy e verseny- formában tartalmilag EMŐiőséípi fejlődés mutatkozik. Kezdetben a sok nagyszerű cél, elképzelés mel­lett akadt egy sor, jóindulat­ból fakadó félreértés. Akadtak brigádok, amelyeknek célkitű­zése sole általánosságot tartal­mazott (növeljük a termelést, csökkentjük az önköltséget, fejlesztjük magunkat), s így nehéz volt az ellenőrzés, az értékelés. Ma már a brigádok az üzemek általános célkitű­zéseihez hangolják saját ter­vüket, pontosan lerögzítik, mit akarnak tenni. így az el­lenőrizhető, értékelhető. Álta­lános jelenség, hogy a szocia­lista brigádok óhajtják: a ter­melő egységekben, s egyéb munkahelyeken a gazdasági vezetők hívják össze őket, kö­zöljék, mit várnak a brigádok­tól, vegyék igénybe segítségü­ket a legkomplikáltabb gondok megoldásában is. Egy évvel ezelőtt még gyak­ran elhangzú panasz volt,' hogy a műszakiak itt. vagy ott nem adnak segítséget a mozgalom­nak. Az égjük ózdi küldött el­mondotta: tavaly az jellemez­te gyárunkat, hogy a műszaki­aknak csak kis része segítette a szocialista brigádokat. Ma pontosan a fordítottja tapasz­talható. A Diósgyőri Gépgyár egyes üzemeiben a gazdasági vezetők szinte megoldhatatlan gondok esetén a szocialista bri­gádokkal tanácskoznak, mit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents