Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

Äsombaf, 1963. szeptember 1.

' BSZÄ^MÄGTÄRORSZÄe

r Csepel, Dunaújváros, Diósgyőr és Ózd kohászai immár egy fél esztendeje azon fáradoznak, hogy felszámolják azokat a lemaradásokat, amelyeket a tél hagyott hátra. Tervek, intézkedések, jól átgondolt Programok készültek egy-egy üzem munkájának szervezettebbé, céltudatosabbá, jobbá, ésszerűbbé és gazdaságosabbá tételére. S ezeknek a papírra Vetett elgondolásoknak többsége nyersvasban, acélban, tüzesen kígyózó hengerelt szelvényekben öltött testet. A kohók mellett serénykedő olvasztárok, a martinkemencék körül sürgő-forgó acélgyártók, a dermesztő hideg után megbirkóztak a verejtéket csordító hő- Séggel, s erejük, tudásuk legjavát adták, hogy több és jobb anyag kerüljön a gépgyártókhoz, a feldolgozók keze alá.

Dunaújváros helyett Ósdon

* Áz északi iparvárosban, Öz- tíon sok gond volt az első negyedévben. Aztán amint elkészült a félévi mérlegbeszámoló, kitűnt: nemcsak felszámolták a lemaradásokat, hanem sok terven felül gyártott acél és hengereltáru hagyta el a gyár kapuit

Amikor ezekről a nagyszerű eredményekről beszélgettem az ózdi gyár vezetőivel, látszott fájtuk, szívből örülnek az eredményeknek, sőt tovább akarnak lépni. Csépányi Sándor igazgató elvtárs azt mondta:

'Vállaltuk., hogy a dunaújvárosi hengerművek lemaradásának egy részét itt, Ózdon pótoljuk, ttgy határoztunk...

Aztán kimutatásokat, feljegyzéseket vesz elő. melyekből kitűnik, hogy az üzem triósorának hengerészei mintegy 3000 tonnát „átvállaltak” a Dunai Vasműtől, sőt a drótsoron is termelnek valamennyit terven felül.

Ezek olyan anyagok, amelyekre nagy szükség van a hajóépítésnél és a vegyipari gépgyártásnál. Így a segítség kettős! Egyrészt a dunaújvárosiak válláról veszik le a gondokat, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy az imént említett két iparág is teljesíthesse tervét.

Az olvasztárok elsősorban Diósgyőrnek akarnak segíteni, hiszen itt kell pótolni annak a hiánynak egy részét, amelyet az I-es kohó üzemképtelenné válása okozott. Néhány hónan- pal ezelőtt az ózdiak ..tartozik rovatában” még 7000 tonna nyersvas volt feljegyezve. Most, 9000 tonnával adtak többet. s napjainkban azon fáradoznak, hogy mielőbb elkészüljenek az 1-es kohó nagyjavításával, hiszen ez is 300—380 tonna nyersvasat jelent naponta.

Nagyjavítás —■ gontloíekal

S miközben azon fáradoznak, hogy enyhítsék más vállalatok gondjait, saját nehézségeikkel is sokat foglalkoznak. Nemrég fejezték be a durva- hengermű évi nagyjavítását, Igaz, kissé elhúzódott e munka megkezdése. Szerették volna kicserélni az 50 esztendeje beépített, hatalmas, elektromos forgórészt. Nekikészültek a nagy munkának, aztán kiderült, hogy a Klement Gottwald Villamossági Gyár nem tudja elkészíteni határidőre. Nem maradt más választás, még egy évet le kell húzni a megviselt

A Bolgár cs a Magyar Tisílomátiyos Akadémia

együttműködése

Nyolcvan ember gondjával

' Szófiában 1958. őszén aláírták a Bolgár Tudományos Akadémia és a Magyar Tudó- hiányos Akadémia tudományos együttműködéséről szóló első hiegállapodást. Azóta több hlint száz bolgár tudományos dolgozó járt Magyarországon és körülbelül 80 magyar tudóst láttak vendégül Bulgáriában.

Állandóan növekedik a két akadémia által közösen megoldott feladatok száma, A két

tudományos akadémia együttműködésének jelentős sikere a Muszala-hegy csúcson létesített kozmikus megfigyelő állomás. A kozmikus megfigyelő állomáson végzett közös munka eredményei felhívták a szocialista országok egyes tudományos akadémiáinak figyelmét. Ezek tudósai kijelentették, hogy részt óhajtanak venni a Muszala-hegycsúcson végzett munkálatokban.

November 7 és 13 között rendezik meg a szovjet filmhetet

végezzék el a szakmunkás t anfolyamot, most viszont valamennyi csoportvezető önként jelentkezett, úgy, hogy lassan válogatni kell, kit vegyenek fel.

Ekkora földterület és ennyi ember felett rendelkező brigádvezetőnek bizony nem könnyű a dolga. Egyik legnehezebb feladata talán a munkaelosztás.

— Sokszor nagy gondban vagyok — sorolja Pásztori elvtárs —, hogy osszam el a munkát igazságosan. Különösen. amikor munkahiány van. Minden esetben .arra törekszem, hogy a keresetek között ne legyen nagy különbség. Igyekszem figyelembe venni a családi helyzetet. Aki csak ebből a munkából él, özvegy, sok gyerekes, azt természetesen többször munkához juttatom, mint a kétlakiakat.

Ha nehéz is, jól megy az elosztás. Erről tanúskodik a jól végzett munka és a brigádban lévő fegyelem. Pásztori Miklós igyekszik mindig helyesen, a legemberibb módon megoldani a problémákat, s ötleteivel segíti a termelőszövetkezet elő«1 n rí á e rí + At K + ,

A következő hetekben javul a mezőgazdasági munkagépeiiátás

Mezőgazdaságunk erő- és munkagépellátásában az idén bizonyos, a munkagépek rovására történt szállítási fáziseltolódás tapasztalható. Az eltolódást az idézte elő, hogy a kormány a szövetkezeti gazdaságok fokozott igényeit figyelembe véve a második negyedév elején 1,3 milliárd forinttal megemelte, s ezzel 4,2 milliárd forintra növelte az 1963. évi mezőgazdasági gép-beruházások kereteit. Az AGRO- TRÖSZT, illetve a külkereskedelem már csak az említett szállítási fázis-eltolódással tudta az önmagában is hatalmas összeget lekötni a hazai és külBudapesten és vidéken november 7 és 13 között rendelik meg a szovjet filmhetet. Ezekben a napokban a szovjet filmművészek három alkotását hlutatják be a mozik. Közülük az Optimista tragédiát az idei Cannes-i nemzetközi filmfesztiválon „A forradalom eposzának legjobb filmjéért” díjjal tüntették ki. Visnyevszkij nádink is nagy sikerrel játszott

színművének filmváltozata a MOSZFIUM stúdióban készült. A történet a polgárháború idején játszódik.

Az ünnepi hét második bemutatójának műsorán a Papát vásároltam című film szerepel. Ezenkívül a szovjet filmművészek még egy új alkotását vetítik a fővárosi és a vidéki mozikban.

Megkezdődött a 75. kampány a Szerencsi Cukorgyárban

Zsákokba rakták a Szerencsi Cukorgyárban az első idei cukrot A cukorgyár hatalmas gépsoraiban szerdán kezdte meg a körforgást az első idei cukorrépa szállítmány. A 75 éve fennálló gyár dolgozói az első műszakokban 209 vagon cukorrépát dolgoztak fel. Az első répaszállítmány már vasárnap megérkezett Taktaharkányból, majd ezt követően vagonok, vontatók, és teherautók hosszú sora érkezett répával megrakodva a gyárba. A hetvenötödik kampányban a tervek szerint több mint 25 ezer hold termését, mintegy 34 500 vagon répát dolgoznak fel. Naponta átlagosan 36 vagon cukor kerül a gyár raktáraiba.

inrakodó, ahonnan csütörtökön 281 vagon répa került a j gyár hatalmas tárolóiba.

Vontatók hosszú sora áll n rakodóknál, ahol gyors ütemben l folyik a kipakolás. (Foto; &z. Gjr.)

földi üzemekben. Beleszólt az ellátás alakulásába az is, hogy a szövetkezeti gazdaságok az idén először, néhány, úgynevezett kiemelt nagy gép kivételével az összes mezőgazdaságiI gépeket minden megkötés nélkül, szabadon vásárolhatják. Ilymódon az AGROTRÖSZT korábban beszerzésre és elosztásra korlátozódó munkájában a sokkal bonyolultabb kereskedelmi jelleg került előtérbe. Bizonyos munkagépekből, vetőgépből, tárcsából, tárcsás boronából, gyűrűs hengerből, az év első felében nem tudták kielégíteni az igényeket, s ez is hozzájárult az eltolódáshoz. Az év hátralevő részében azonban az eddig hiánycikként szereplő munkagépből rohamosan javul és zavartalan lesz az ellátás. Pótkocsiból, az eredeti év eleji tervhez viszonyítva több mint kétszer annyit kap az idén a mezőgazdaság. Az egyik legfontosabb őszi munkagépből, az ekéből, bőségesek a készletek. Ebből minden igényt ki tudnak elégíteni. Az idei vásárlásokkal csaknem megkétszereződik a mezőgazdasági üzemek silókukorica betakarító gépeinek száma. Silókombájnból ez ideig nyolcszázat, az Orkán elnevezésű járva silózó- ból pedig mintegy hatszázat kaptak meg az üzemek. A negyedik negyedévben folytatódnak a szállítások;

volt az is, hogy tavasszal rávetessél pótolják a fagy-meg- ritkította kalászost, s így a termelési tervet 85 százalékra sikerült teljesíteniük. A forintkiesés viszont a terven felüli vetőmagárpa termeléssel teljes mértékben megtérült.

Pásztori Miklóst a termelő- szövetkezet vezetősége és tagsága jó brigádvezetőnek tartja. Vajon mi is kell ahhoz, hogy jó brigádvezető legyen valaki? — Erről mindig szívesen és készséggel beszél.

— Jó munkaszervezés, érteni az emberek nyelvén. Jó szóval, türelmesén beszélni velük, de ha ez nem használ, erélyesen fellépni és nem engedni a huszonegyből! Volt a brigádomban egy-két fogatos, aki nagyon szerette az italt Sokszor a kocsmából kellett kirángatni őket. Először beszéltem velük, megmagyaráztam, hogy ezzel a magatartással sokat ártanak a közösségnek és maguknak is. Nem használt. Bevezettük, hogy aki ittasan jön munkába, büntetésben részesítjük. Ha fogatos, gyalogosként kell dolgoznia egy fél évig, vagy munkaegységet vonunk le tőle. S mióta az emberek zsebe is érdekelt benne, vigyáznak magukra.

A sok munka mellett természetesen tanulásra is szakít időt Pásztori Miklós. 1959-ben kétéves gazdasági iskolába járt. Az idén pedig a VIII. osztályt végzi el. Azonban nem akar itt se megállni.

— Jövőre szeretnék beiratkozni a mezőgazdasági technikumba. Ha azt sikerül elvégeznem, elégedett leszek magammal. Úgy gondolom, először nekem kell példát mutatni. Ha én leérettségiztem, kérhetem majd brigádom tagjaitól, hogy tanulj anale tovább.

Korán kel, későn fekszik, folyton dolgozik, tanulni készül, terveket kovácsol, s addig nem nyugszik, míg valóra nem váltja őket: ilyen ember Pásztori Miklós, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet legfiatalabb brigádvezetője.

Juhász Judit

„Csendétet“ a Zsoieai-íiapu Men

Igen gyakran civakodások- tól, veszekedésektől hangos a miskolci Zsolcai-kapu 10. sz. háza. A veszekedések oka csaknem minden esetben a ház lakóinak életét megkeserítő, igen szomorú tisztasági helyzet. Az udvaron már szinte emberemlékezet óta díszük egy szemétrakás, amely „kicsi a rakás, nagyobbat kivan” elve alapján állandóan nő. Az udvaron játszadozó gyermekek testi épségét is súlyosan veszé- lyeztcti a régi szemetet még tetéző vasforgács és más, sebeket is okozható hulladék, j amit nem tudni miért, de a | ház pincéjében lévő lakatos I kisiparos itt „tárol”. Vajon j nincs semmilyen rendelet, j amely tiltaná és büntetné az ' ilyen lelkiismeretlen ha- j nyagságot? És vajon miért van házfelügyelő, hiszen a ! lépcsőház „tisztasága” is ve- j tekszik néha az udvaréval? ; Ezt kérdik a MIK-től és a ! házkezelőségtől a

Zsolcai-kapu 10. sz.\ ház lakói

iimmmotitmmmiimmiimttm urmiimiimimimiiiinimiimmmimiiöcmnirKimini ‘

Másfél év alatt 6500 családi ház épült Borsodban

Borsod megye községeiben, az iparvidéken csakúgy, mint a mezőgazdasági jellegű tájakon, az utóbbi években egyre többen építenek családi házat. A falurendezés során a Borsod megyei Tanács a községi tanácsokkal közösen meghatározta a lakásépítkezésre alkalmas területeket, s ezeket az építők rendelkezésére bocsátja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az új települések a községek rendezési tervének megfelelően alakuljanak ki.

A megyei tanács mostani felmérései alapján megállapi- tották, hogy másfél év alatt kereken 6500 kertes, családi ház épült Borsodban. Ezek

legnagyobb része kétszobás, de igen sok a háromszobás is. A Sajó és a Szuha völgyében fekvő bányatelepen, ahol a regionális vízmű már lehetővé teszi, fürdőszobával építik a családi házakat. A többi járáshoz viszonyítva is igen magas a családi ház építők száma az ózdi és az edelényi járásban.

A családi ház építés során egész új falurészek alakulnak ki. Hét községben például az utóbbi években 80 új családi ház épült, több mint ameny- nyiből a régi falu állt, Putno- kon pedig 12 új utca keletkezett. Tarcalon is csaknem 80 család költözött új otthonába másfél év alatt.

Hétszázharmincöt holdon gazdálkodik nyolcvan emberrel Pásztori Miklós, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet legfiatalabb brigádvezetője. Most 28 éves, de már 14 évi tsz-tagság áll a háta mögött.

— Korán meg kellett fogni a munka végét. Tizenkét éves voltam, amikor apám meghalt, beteges édesanyám és öt kis testvérem eltartása szakadt a nyakamba. Hat hold földünk volt, nem bírtam vele egyedül. 1949-ben alakult meg falunkban a termelőszövetkezet, azonnal beléptem. — Ez Pásztori Miklós életének története.

Belépett a tsz-be és kitartott ott jóban-rosszban. Először csali 5—10 forintot fizettek egy-egy munkaegységre. Sokan megijedtek, otthagyták a termelőszövetkezetet., elmentek az iparba. De Pásztori Miklós több más társával maradt. Bíztak benne, hogy szorgalmas munkával legyőzik a kezdeti nehézségeket. Igazuk volt. tavaly már egy munkaegységért 39,60 forintot fizetitek, az ideit pedig 43 forintra tervezték.

— Bizony sokan elmentek a cimborák közül — emlékezik a régebbi időkre —, de nem jártak jobban, mint én. Megnősültem, két gyerekem van, most szeretnénk kicserélni a régi, kis házat szép, új, modern kétszobásra.

Van miből gyűjteni a házra: ketten, a feleségével 800 munkaegységet keresnek. Ö maga, mint brigádvezető 580 munkaegységet kap, s ehhez jön még a tíz százalékos szakmunkás pótlék, amit az Aranykalász Termelőszövetkezetben minden szakmunkás megkap. S ez serkentőleg hat a tanulási kedvre. Eddig úgy kellett rábeszélni az embereket, hogy

állapotban lévő forgórésszel. Nehéz dolguk lesz, hiszen azon a hengersoron, amelyen évi

4—500 ezer tonnás kapacitást terveztek, több mint 700 ezer tonnát kell legyártani — a fél évszázados, kimustrált elektromos berendezéssel.

Együtt — könnyebb !

Emlékszem, néhány esztendeje sehogy sem ment a munka Ózdon. Sole volt az egymást keresztező intézkedés, a fölösleges, meddő vita. S a munka maradt. A személyeskedések lekötötték a vezetők figyelmét, sokat foglalkoztatták az embereket is. Most azt az „energiát”. amelyet akkoriban arra fordítottak, hogy a két részre szakadt tábor valamelyikét erősítsék — a gyár előtt álló feladatok megoldásában gyü- mölcsöztelik.

A személyeskedést kiszorította áz egészséges, közösségi érdeket szolgáló kritikai szellem. Mert viták most, is vannak Özdon. Szenvedélyes, sokszor harcias tanácskozások | előznek meg nagy fontosságú döntéseket. Azonban e vitákban általában kikristályosodnak azok a nézetek, s megalapozottabb erővel hatnak azok a vélemények, amelyek előbbre viszik a gyár ügyét, s amelyek a népgazdaság fejlődésében is jó szolgálatot tesznek. De ha e viták alanián elhatároznak valamit, mindnyájan azon van. nah. hogy miként lehet azt valóra váltani. Igv lett becsülete az adott szónak, tekintélye egy-egy intézkedésnek.

Nincs egyetlen olyan feladat az Ózdi Kohászati Üzemekben, amelynek megoldásából a párt- bizottság kimaradna, amelynek a kommunisták nem részesei. Csépányi elvtárs, a gyár igazgatója kapásból sorolja: ők segítettek az acélműben, amikor arról volt szó, hogy növelni kell a berakási sebességet, ott voltak a durvahengermű •nagyjavításánál, s feltétlen részesei annak, hogy 14 nap helyett 11 és fél nap alatt végeztünk. Most. pedig export terveink, külföldi kötelezettségeink teljesítőnél fáradoznak. S együtt vállaltuk azt is. hogy segítünk Dunaújvárosnak, és Diósgyőrnek ..;

Nyugodt légkör, megalapozott, jól átgondolt alkotó munka, egészséges szellem — valahogy így lehetne legtalálóbban jellemezni azt, ami éppoly velejárója manapság az ózdiak fáradozásainak, mint az a kohász szolidaritás, amelynek szép példáját láthatjuk nap mint nap.

Paulovits Ágoston