Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-24 / 223. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG Kedd, 1963. szeptember 24. A szovjet kormány nyilatkozata a kínai kormány képviselőjének kijelentésére Az alábbiakban közöljük a vasárnap megjelent „A szovjet kormány nyilatkozata” című Pravda-cikk második részét. Az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság vezetőinek meglehetősen gyakran kell mentegetőzniök a világ közvéleményének az ellen a jogos vádja ellen, hogy politikájukkal élezik a nemzetközi feszültséget, termonukleáris háború felé taszítják a világot. A kínai »vezetők szeptember 1-i nyilatkozatukban igyekeznek bebizonyítani, hogy ők állítólag sohasem léptek fel a béke és a békés együttélés politikája ellen. A kínai vezetőség e kijelentéseit üdvözölhetnénk, ha ezek a gyakorlatban fordulatot jelentenének a KKP vezetőinek a háború és a béke kérdésében vallott nézeteiben és nemzetközi politikájában. A valóságban azonban azt látjuk, hogy még csak nem is gondolnak ilyen fordulatra. Valójában mit akarnak bebizonyítani? Azt, hogy a szovjet dokumentumokban állítólag felhasználják Mao Ce-tungnak összességéből kiragadott és | helytelenül magyarázott azon | kijelentését, hogy a jövendő háborúban nem mindenki hal majd még. hanem csak az em- 1 beriség fele. Ragyogó jövő — ssázini Ili ók pusztulása ármi? >• > • 5 • í A Kínai Népköztársaság yes'zetői már 1958-ban, amikor Peringben szemlátomást még »■ csak kialakulóban volt az a né- ’[zet, amely szerint a hideghá- > - ború állítólag előnyös a forralt dalom érdekei szempontjából, az alábbi gondolatokat fejtetőtök ki: a Nyugat úgy véli, hogv i [a hidegháború neki előnyös. Am valójában a hidegháború w „kedvezőbb a mi országainkénak”. Később á kínai vezetők Jezt a meggyőződésüket egész ^„elméletté” fejlesztették. „A ’[nemzetközi politika kérdéseiről J [mondja a Costa Rica-i népi él csapat párt központi bizottságának 3. plénumán hozott ha- . tározat — a kínai vezetők azt ?■ mondták elvtársainknak, hogy a'hidegháború jó dolog’, hogy >-,a feszültség állapota jó ■ álla- pof a forradalmi harc kibontakoztatása szempontjából.” Ő Ezeket a gondolatokat a Kí- ínai Népköztársaság sajtója is nyilatkozat így hangzik: „Mao Ce-tung elvtárs 1957-ben elhangzott és fentebb idézett szávait azokhoz az emberekhez intézte, akik azt állítják, hogy amennyiben az imperializmus kirobbantaná a nukleáris háborút, elpusztulna az emberiség.” „Mi — hangzik a továbbiakban a nyilatkozat — nem értünk egyet pesszimista és teljesen kétségbeesett nézeteikkel. Mi azt mondjuk, hogy ha az imperializnus kirobbantja a nukleáris háborút, az a legrosszabb esetben is a Föld fele lakosságának pusztulásé'' vonja maga után.” Befejezésül, pedig: „Mi hiszünk az emberiség ragyogó jövőjében.” Valóban szörnyűek ezek a vélemények. Miféle „gyönyörű jövőről” lehet beszélni az emberiség fele kipusztulásának perspektívája mellett! De nemkevésbé veszélyes a másik dolog sem: a kínai vezetőknek, amikor egy háború esetleges következményeire vonatkozóan adnak prognózisokat, ezzel nemcsak az a céljuk, hogy lelki szemeikkel behatoljanak a jövőbe,, hanem az is, hogy megindokoljanak egy meghatározott politikát. RT i kommunisták, teljesen tűrhetetlennek tartjuk a vitát, olyan alapon, amikor azt javasolják nekünk, hogy a politikát attól kell függővé tenni, mennyien pusztulnak el a termonukleáris háborúban; Ha a kommunisták, a békeharcosok, a békeszereíö erők megengedik, hogy hullani kezdjenek az atombombák, a kormányoknak és a politikai pártoknak már nem lesz befolyása arra, hogy hány ember1 pusztul el és hány marad életben. Kinek használt a kínai—indiai konfliktus? széltében-hosszában hirdeti. Ma már nem forog fenn sem- ’ [minemű kétség afelől, hogy a ; .kínai vezetőknek a kommunis- ’ [ t a világmozgalom általános j .vonala ellen irányuló támadá- : sát 1959-ben többek között a ^nemzetközi feszültség akkor kibontakozó enyhülése, a Szovjetunió és az Egyesült Ä1- jflamok közötti hidegháború bi- l [zonyos gyengülése váltotta ki, ) különösen Hruscsov elvtársnak ’[az Egyesült Államokban tett j-látogatása után. Nem lehet vé- ’nctlennek tekinteni, hogy a kínai vezetők éppen ebben az í időszakban bonyolódtak fegy- )-veres összetűzésbe az indiai— ’[kínai határon, ami nemcsak Iebben a térségben élezte ki a helyzetet, hanem végeredményben azt célozta, hogy egészében meghiúsítsa a nemzetközi feszültség kibontakozóban lévő csökkenését. A kínai—indiai konfliktus kezdetén, 1959-ben a szovjet vezetők nyíltan kijelentették a Kínai Népköztársaság kormá- < nvának. hogy egy ilyen kon- | fliktus hátrányos következmé- 1 nyekkel járhat nemcsak a kínai—indiai kapcsolatok, hanem az egész nemzetközi helyzetre. Ma már mindenki látja, hogy a kínai—India? konfliktusnak a Himalájában igen káros következményei voltak a béke ügyére, a vi- szálv nagy kárt okozott az ázsiai imperialists-ellenes front egységének. Mint várható volt, maga Kína sem nvert semmit. Tekintélve a világ népei, mindenekelőtt pedig Ázsia és Afrika népei előtt orív-áRrlén nr>m erősödött. A Kínai Népköztársaság vezetőinek cselekedetei, nmelvek aláássák a semlegesség! politikát, lényegében lehetőséget adnak az imperialista hatalmaknak arra. hogy fokozzák befolyásukat a felszabadult országokban, elsősorban pejt dig Indiában, í Ez a magatartás egv semle- Jfges országgal szemben annál a-lcevésbé érthető, minthogy a :j[Kínai Népköztársaság . kormá- tnya mindenképpen kacérkodik Jnviltnn reakciós rendszerekkel “•Ázsiában és Afrikában, köztük olyan .országokkal, amelyek imperialista háborús tömbökhöz tartoznak. A kínai vezetők most vádaskodnak és azt mondják, hogy India Kína ellen támad, s szovjet fegyvereket használ. Ez azonban elsősorban nem felel meg lényegében az igazságnak. Másodsorban ezt a gondolatmenetet követve az indiai kormánynak sokkal több oka lenne kijelenteni, hogy kínai csapatok támadnak India ellen és szovjet fegyvereket használnak, mivel mindenki jól tudja,; hogy a Szovjetunió milyen óriási katonai segítséget nyújt Kínának. Mi segítettük a szocialista Kínát és a békeszerető Indiát, mégpedig a legjobb szándékoktól indíttatva. Ezek a baráti érzések, a béke megszilárdításának érdekei, az imperialista-ellenes erők egységének érdekei vezéreltek bennünket akkor, amikor kijelentettük, hogy mélységes sajnálatot kelt bennünk a kínai—indiai határkonfliktus. Mi ma is úgy véljük, hogy ennek a viszálynak békés úton, tárgyalások útján való rendezése megfelelne a kínai és az indiai nép érdekeinek, a világbelié érdekeinek. Az utóbbi években a kínai fél a szomszédos államok határain olyan tetteket követ eb amelyek alapján azt kell gondolnunk, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya egyre-i jobban eltér a lenini megállapításoktól ebben a kérdésben! A nép figyelmét szándékosan a hatúr-kéi'désekre összpontosítják, s a Kínai Népköztársaság vezetői mesterségesen szítanak fel nacionalista szenvedélyeket. más népekkel szembeni ellenséges hangulatot. Kínai katonai és polgári személyek 1960 óta rendszeresen megsértik a szovjet határt! Csupán 1962-ben több mint ötezer olyan esetet jegyeztek fel, hogy kínai részről megsértették a szovjet határokat. Kísérletek is történnek a szovjet terület meghatározott részeinek, önhatalmú kisajátítására. Ez a magatartás feltétleni felkelti a figyelmet:, annál i9 inkább, mert a kínai propaganda határozott célzásokat tesz a szovjet—kínai határvonal egyes részeinek a múltból származó állítólagos igazságtalanságára. A szocializmusért vívott harc szorosan összefonódott a békéért vívott harccal Nem most találkozunk először a kínai vezetőknek olyan kijelentéseivel, hogy a nemzetközi feszültség enyhüléséért, a [különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért vívott harc ellenkezik a világforradalom, a nemzeti felszabadító mozgalom feladataival. A világot átfogó munkás- és nemzeti felszabadító mozgalomnak a háború utáni években szerzett tapasztalatai meggyőzően* bizonyítják, hogy a szocializmusért vívott harc szorosan összefonódott a békéért vívott harccal. A népek forradalmi és felszabadító harcának egyetlen valamennyire is fontos kérdését sem lehet ma a békéért és a békés együttélésért folyó harccal való kapcsolat nélkül vizsgálni. Az élet azt mutatja, hogy a békére, a békés együttélés megszilárdítására irányuló politika nem gátolja, hanem előmozdítja a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülését. Nyilvánvaló tény, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének viszonyai között több mint ötven ország érte el nemzeti függetlenségét. A gyarmati elnyomás alól felszabadult országik ma már egyre komolyabb politikai tényezővé válnak nemzetközi téren. Ma már egyetlen világ- problémát sem lehet megoldani az ő részvételük nélkül. A marxizmus—leninizmus tanítását, a kommunista mozgalom fő irányvonalát revízió alá véve, a kínai vezetők olyan elméletet próbálnak rákényszeríteni a nemzetközi munkás- osztályra, és a nemzeti felszabadító mozgalomra, amelv szerint a forradalmat „forradalmi háborúk” segítségével kell előre lendíteni. A kínai vezetők véleménye szerint .a szocialista országok csak ilymódon. vihetik előbbre a forradalom ügyét a kapitalista országokban. Ezzel szemben az SZKP és a testvérpártok álláspontja világos. Mi a leghatározottabban ellenezzük a világháborút, mint ahogy egyáltalán ellenezzük az államok közötti háborúkat. Világháborúra csak az imperialistáknak van szükségük, hogy idegen területeket kaparintsanak meg, Icícázráí: és kifosszanak népeket, harcoljanak a {szocialista országok ellen. Miközben az SZKP és a szovjet koimány őszintén törekedett és törekszik a szociális .tu tábor és,.a .kommunista vi. lágmozgalom egységének megszilárdítására, a Kínai Népköz- társaság ..vezetői egyre mész- szebb mennek el a szakadás útján. Azokat a nézeteltéréseket, amelyek egyfelől a Kínai Kommunista Párt vezetői másfelől pedig az SZKP és a kommunista világmozgalom között felmerültek, egyre nagyobb mértékben átviszik az államközi kapcsolatok területére. A kínai kormány nyílt ellenséges cselekedetekre ragadtatta magát a Szovjetunióval szemben. Külpolitikai cselekedetei egyre élesebben szembehelyezkednek a Szovjetunió és a szocialista testvériség többi országának békeszerető politikájával. A szovjet kormány szeretné ismételten hangsúlyozni, hogy az ideológiai kérdésekben felmerült nézetkülönbségeket, a pártok közötti nézeteltéréseket nem szabad átvinni a . szocialista államok közötti kapcsolatok területére, eszközül felhasználni nacionalizmus és sovinizmus, bizalmatlanság és gyanakvás szítására ezen államok népei között. Nem lehet semmiképpen sem menteni azt a tényt, hogy a Kínai .Népköz- társaság vezetői a felmerült nézeteltérések elvtársi megvitatása helyett, ahogy az azonos gondolkodású kommunistákhoz illik, szovjctcllenes kirohanások és pártunk ellen irányuló rágalmazó támadások útjára léptek. Mélységesen meg vagyunk győződve arról, hogy a kialakult helyzetben továbbra is időszerű a Kínai.. Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti nyílt vita megszűnte tése. Az SZKP és a KKP képviselőinek 1963. július 5-töl 20-ig Moszkvában lefolyt találkozója nem fejeződött be, hanem a kínai küldöttség javaslatára félbeszakították és megállapodtak a találkozó folytatásában. Rá kell mutatni áriái hogy a Kínai Népköztársaság kormányának és a Kínai Kommunista Párt vezetőségének legutóbbi cselekedetei, az SZKP és a Szovjetunió ellen indított ellenséges kampány egyáltalán nem tanúskodnak arról a szándékukról, hogy folytassák a találkozót. Mi egyetlen jottányit sem engedünk a marxizmus—leni- nizmus elveiből, nem engedünk semmiféle kalandorkodó kirohanásokat, amelyeket politikánk ellen intéznek, hiszen pártunk, az egész kommunista mozgalom lenini irányvonalának megvalósításától függenek a szovjet emberek és az összes népek létérdekek a világban végbemenő forradalmi folyamat újabb sikerei! a béke és a szocializmus sorsa. Pártunk továbbra is harcolni •fog minden olyan próbálkozás ellen, amelynek célja letéríteni bennünket erről a helyes lenini útról. ' Gazdára találtak a nyeremények Az Északmagyarországi Lapkiadó Vállalat és a MÉSZÖV közös rejtvénypályázatán, melyet lapunkban rendszeresen közöltünk, mintegy 9800 ember vett részt. Nagy érdeklődés előzte meg a szombaton, szeptember 21-én Mezőcsáton rendezett sorsolást is, bár ott a pályázóknak természetszerűleg csak kevés hányada lehetett, A sorsolás rövid kultúrműsorral kezdődött, majd a kö{ zönség egy kislányra bízta a nyeremények húzását. Az elsJ díjat, az NDK-beli utat Kő* szegi József, rakacaszendi la* kos nyerte. A második díjat —* mosógép — Pászti Ildikó mis» kolci, a harmadikat — kerék-' pár — Kiszele József, ugyan-i csak miskolci lakosnak jut* tatta a szerencse. A nyereményeket a MÉSZÖV postán küldi el tulajdonosaiké nak. Nos, mi lceszek vagyunk megvizsgálni ezt a kérdést, hogy ki toi-zítja el és ki magyarázza helytelenül a két idézetet. Ezzel majd a későbbiekben foglalkozunk. Talán a nyilatkozat szerzői nem látiák, hogy ilyen módon csak leleplezik önmagukat és nem hogv megcáfolnák, hanem csak ismét megerősítik a kommunista világmozgalom és a haladó közvélemény súlyos aggodalmait a kínai magatartás miatt. Mit fejtegetnek a kínai vezetők? Lényegében azt, hogv az emberiségnek mekkora része pusztul majd el egv új világháború esetén, — Száz száza- léka-e, vagy csak* a fele. A Munkabeosztás iskoláinkban (Folytatás az 1. oldalról.) eredményeket hozott. Többször tapasztaltuk, hogy a gyakorlatok során feloldódik több tanuló kisebbségi érzése, magúval ragadja őket az alkotás öröme, s .ez visszahat a többi tantárgy nagyobb kedvvel való és eredményesebb tanulá- : sára is. A tanulók képességei így több oldalról bontakozhat- j nak ki, biztonságosabban választhatnak hivatásszerű életpályát,’jobban felkészülhetnek az életre. T öbb helyen, lelkesedéstől átfűtött tanáraik iranyita- . sával, alkotásnak is beillő munkát végeztek gyér- : mekeink. Aszalón például, a község belterületéig egy eddig : semmi hasznot nem nyújtó, terméketlen, szikes és vizenyős . területet alakítottak át szorgos munkával gazdagon termő : mintakertté. : A gyakorlati munka bevezetéséhez iskoláink többrétű : segítséget kaptak. A tanácsok költségvetésileg mindenütt ; biztosították az anyagbeszerzés megfelelő pénzügyi alapjait. : Az üzemek nem csupán szerszámokkal* gépekkel és bérén- : dezési tárgyakkal igyekeztek támogatást adni. hanem gya- , korlati szakemberekkel is segítik az oktatás kívánt értékű : színvonalának megteremtését. A Tiszai Vegyikombinát há- ‘ rom szakembert: egy asztalost, egy lakatost és egy^ villany- > szerelő technikust biztosított az ottani általános iskolai ta- : nulók gyakorlati oktatásához. A Tiszapalkonyai Hőerőmű ) szintén példát mutat a korszerű nevelő munka megvalósul- , tásának segítésében. Biztosítja a helybeli gimnázium és ) szakközépiskola tanulóinak szakképzését, sőt vállalta a s szomszéd megyéhez tartozó Polgár község gimnazistáinak > gyakorlati oktatását is. j A mezőgazdasági üzemek sem zárkóznak el a gyakor- ; lati oktatás segítésétől. A gönci Kossuth Termelő- ’ szövetkezet vezetősége a napokban arról határozott, hogy ; 2100 forinttal segíti a gönci gimnazisták tanulmányútjának \ valóra1 váltását. Az iskola igazgatósága azt tervezi, hogy : megtekintenek egy kertészeti tangazdaságot, hogy; gyümölcs- j kertészeti, gyakorlati munkájuk során hasznosíthassák az ott s látottakat és tanultakat. , í Nyéki ádházári a szorgalom és a társadalmi összefogás > üvegházat hozott létre. Segítettek itt a környék üzemei, s [ nem ’maradt el az úttörők lelkes szorgoskodása sem. > A Megyei Politechnikai Tanács rendszeresen figyelem- ’ mel kísérte a középiskolai szakmai • előképzést. Különös : gondja volt a munkavédelmi követelmények biztosítására. • Szakmai tanácsadói révén segítette a munkaoktatást. > Pedagógusaink szintén példás helytállásról tettek bi- j zonyságot. Lelkesedésük nem egy helyen elhárította a nehéz- j ségeket. A szaktanfolyamokon felkészültek az új nevelési ’ területen végzendő eredményes munkára. Esztendők során j át tanulva és végezve a tanfolyamok munkagyakorlatait, ’ többen már képesítést is szereztek a műszaki és mezőgazda- > sági gyakorlatok oktatására. j Az eredmények, melyekből csupán ízelítőt tárhattam itt > fel, meggyőzték a kezdetben idegenkedő szülőket is. Ma már ’ a legtöbben érdeleiődéssel kísérik az iskolai gyakorlati fog- > vialhozásokat, látják annak nevelő hatását és praktikus hasz- - nát. A tanulóknak pedig egyenesen szívükhöz nőtt a gya- a korlati munka. Encsen például, ahol. nehézséget jelentett a > jelenleg épülő új gimnáziumban az 5+1-es oktatás megszer- 5 vezése, a tanulók valósággal kikövetelték a munkaoktatás j megvalósítását. ' : Nagy nevelési értélcet jelent, hogy tanár és tanítvány a " munkaalkalmak sorozatában közelebb kerül egymáshoz. [ A nevelő több oldalról és jobban megismeri a tanulót. Job- : ban meglátja fejlődő erényeit, amelyeket így hatásosabban ! tud erősíteni, a feltáruló hibák ellen pedig eredményesen tud küzdeni. A sikerek nem tesznek elbizakodottá, vakká bennünket. Látjuk a hibákat és legközelebbi feladatainkat is. L1 lőbbre kell jutnunk az elméleti és a gyakorlati munka ■*-i többoldalú kapcsolatának megteremtésében. Tovább kell fejlesztenünk a munkaoktatás tartalmát és módszereit. Alaposabban meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a modern , mezőgazdaságot s annak gépesítését; a nagyüzemi gyakorta- > tokát, a tanterv szabta négy-négy félnapon, a termelőszö- ] vetkezetek és az állami gazdaságok vezetőinek segítségével > nevelési vonatkozásban élménytnyújtóan hasznosabbakká \ kívánjuk tenni. Rendeltetésszerűen üzembe helyezzük a > járási központi műhelyeket, hogy az iskolák előkészített j munkaanyaggal való ellátását folyamatosan biztosítsuk. Több gyakorlókért még nincs bekerítve (Vilmányban, \ Bükkábrányban stb.). E helyről is kérjük a községek taná- ] csait és tömegszervezeteit, ne engedjék gyermekeink mun- \ kaját ilyen módon semmibe veszni. Több Iskolában nincs [ még műhelyterem. A nagy hiányon csak jól szervezett és \ erőteljes társadalmi összefogás tud segíteni. Szép munkát > végzett például az ilyen irányú összefogásban a sátoraljaúj- ] helyi járás, ahol a legtöbb műhelyt társadalmi erőforrások > felhasználása révén hozták létre. ) További lelkes és következetes munka vár' pedagógu- > sainkra is, hogy az új tan terv követelményeit megfelelően ] keltsék életre. A munkával jól indultak, amit az is jelez, > hogy a tavalyi négy munkaközösség helyett a jelenlegi tan- ’ évben tíz közösségben fogják a jó tapasztalatokat egymás- j .nak átadni, s a sikert közkinccsé tenni. ’ A minden emberi érték forrását képező alkotó munka i bevonult a borsodi iskolákba is. Derekasan dolgoztak a be- j vonulás menetelő! és annak vezénylői. t Ö römmel és bizakodva tekintünk az új tanév munka- 1 eredményei elé. Az öröm nevelésügyünk erősödő i kibontakozásából, a bizakodás pedig e munka nagyszerű harcosainak ismeretéből fakad. Polonkai Imre megyei szakoktatási felügyelő í
