Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

Vasárnap; 1963. szeptember 22. r ESZÁKMAGTARORSZAO 5 H©gy nőjenek a szigetek... Ahogy érkeztek ■ 'egyenként, vagy párosával, ki­ki megállt néhány pillanatra a ,'!■ hatalmas, színesfalú épület ’ előtt. Szótlanul, mosolyogva- r csodálkozó tekintettel mére­gették az emeletsorokat, a csil­logó, széles ablakok százait. Megilletődve léptek be az üvegajtón. Elkápráztatta sze­müket a széles folyosók fényes tisztasága, az üvegfalak, s a tarka függönyszőnyeg az üvegfalak mögött. Beléptek a kis fülkébe, s fejszédítő, csön- s des surrogással röpítette őket a lift a legfelső, a hatodik emeletre, a város fölé. A vé­kony, acél ablakkeretekbe fo­gódzkodva, tériszonnyal küzd­ve szemlélték a város, innen lentről egymást ölelni tetsző háztetőit. S ahogy tovább, messzibb siklott a tekintet, túl a szélső házakon, gyárakon, egymásra mosolyogtak: — Ott a határ. Arról jött ve­lünk a vonat. Mi an-a lakunk, túl a hegyeken ... Most itt ülnek több mint öt- venen az új, modern szakszer­vezeti székház hatodik eme­letének tanácstermében. Asz- szonyok, lányok, idősebbek, fla- - , talabbak, s férfiak is, de kisebb­ségben, szám szerint öten. : Csinosan, kiöltözötten mind- . ahányan. Ha nem árulkodna a szó és az arcok, kezek, váro- s son így ősztájt már szokatlan, fényes barnasága, meg nem ■ mondanád, hogy tegnap még ott hajladoztak a sárospataki Kossuth, a mezőkövesdi Ú;i Élet. Matyóföld és más ter­melőszövetkezelek földlábláin, s holnap ott hajladoznak újra. Fürge kézzel szabadítva meg földbörtönéből az érdesre hí­zott cukorrépát, háncságyból az aranyló kukoricacsöveket, bőven termő fák ágairól az ízes gyümölcsöt. Avagy feszült figyelemmel kezelve a gépet, hogy jó puha magágyba ke­rüljön a búza, a jövő évi ke- ‘ nyér. S mindezt nem úgy mint hajdanán, mint évekkel ez­előtt, s még csak nem is úgy, nem olyan gondolatokkal, ' nem olyan ízzél a szájban, ■•lőj érzéssel a szívben és agyban, mint ami ma még körülöttük ‘■■o.Hz általános. Nem n munkába- »törődöttség,-• a. „mert élni kell '-és nem lehet munka'nélkül”, s nem is a „nekem több legyen a kamrámban” gondolatával, hanem sokkal szélesebb hori­zontú látókörrel. Egyesítve önmagukat a közösséggel és a közösséget önmagukkal, a munkát az élettel és az éle­tet a munkával, ahogy ez a va­lóságban törvényszerűen, el- . választhatatlanul összefügg amióta ember él a földön, ke­zébe vette az első kőszerszá­mot és csak a tévhiteken, tév- izmusokon alapuló erőszakolt emberi kapzsiság verhetett éket az élet és a munka egy­séges értelme és tiszta gya­korlása közé. Ez ékverte, az emberi gondolatokban, tudat­ban még élő eleven sebeket gyógyítgatják ők ma a. falun, azzal a nagy. elhatározással, hogy; „nincs megállás addig, míg el • nem tűnnek az utolsó hegek is!” Nem könnyen, nem 'sima egyszerűséggel, mert. a legtisztább, legérthetőbb egy­szerűséget is bonyolulttá te­heti és teszi a megnemértés, a más, a megszokott, a beideg- zödött régi ‘folytatásának aka­rása. Azonban éppen ezért erősebb és erősebb kell legyen az az erő, amely a valóban emberit, a valóban igazat hir­deti, kívánja és teszi, a zök­kenők, az akadályok ellenére is. S ahogy egymás után _______________ emelnek szót i gaz ügyük eredményeit, gondjait idézve, az aranynál is drágább, életet termő föld illata tölti be az acélvázra épült tanácstermet a város fö­lött. És nem zavaró már a magasság, a város körenge- tege. Mert csak egy gondolat van: a végzett és végzendő munka. A falun már gyökeret vert, s egyre inkább terebélye­sedő lombozatú szocialista brigádok munkája, küzdelme, gondjai a holnapért, amely olyan tiszta, olyan fényes, mint az újonnan épült palota, amely megfogta, megragadta Ecet, amikor beléptek. ■— Bizony nincs könnyű dol­gunk. Vagy inkább úgy mon­danám; nem volt tavaly, meg tavalyelőtt. Tudják-e, milyen rosszul esett nekünk, amikor kinevettek bennünket? Mert kinevettek. Amikor mentünk kifelé, én meg a húsz asszony, még utánunk is kiabálták: „ni, ott megy a szocialista brigád, a nylon brigád. Majd ők ke­resnek nekünk kenyeret.” Fiatal, harminc körüli férfi szól. Szendi elvtárs, a semjéni termelőszövetkezetből. Férfi, de szocialista asszonybrigád vezetője. Mert igaz ami igaz; az újért élvonalban tevékeny­kedő szocialista brigádmözga- lom ma még csak az asszonyok és a fiatalok között lelt falun termékeny talajt. Talán, mert ők vannak többen, talán, mert fogékonyabbak, ragaszkodób- bak az új, a jobb iránt, talán mert gyorsabban ismerik fel mindazt; ami új tettektől biz­ton várható. S hogy mennyire várható? íme semjéni példák is ^bizonygatják. — Szóval csúfoltak bennün­ket. Volt asszony, akiben meg­ingott a bizalom, de a többség már erősebb volt és nem en­gedett. „Csúfoljanak csak”, beszéltük egymás között, majd meglátjuk később. S hajnalban keltünk mindannyian. A veze­tőségtől a legnehezebb munkát kértük. Olyan munkát, ahová nem . szívesen mentek mások. Olyan területet választottunk magunknak, amelyre néhá- nyan a többiek közül azt mondták; nem, nem kell, az nem terem semmit. Mi meg­adtuk a módját. Műtrágyát kértünk a vezetőségtől, s kap­tunk, mert mások egyszerűen nem akarták használni. Eggyel többször kapáltunk, mint a többiek és mi együtt, egy bri­gádban, nem osztottuk szét a területet... És tudják-e, mi lett ősszel? Mi kétszázhuszon- négF mázsa cukorrépát ter­meltünk holdanként, mások 150-et. Mi 14 mázsa naprafor­gót, mások nyolcat. Mi pré­miumot kaptunk, mások nem. És akkor engem is elfogott va­lami olyasmi érzés, hogy; no, most visszavágni ... A felesé­gemmel együtt harminchétezer forintot kaptunk egy. összeg­ben. Én azt végigvittem a fa­lun, a kezemben, mindenki szemeláttára és ünnepeltünk a brigáddal együtt. Azután ti­zenhárom asszony még jelent­kezett hozzánk, a húszhoz. Így van az, hogy ma már nem érezzük magunkat olyan kis pontnak, mint egy sziget, valahol a tengerben. Mert megtanultak bennünket be­csülni. És mi keveseljük a ta­valyi tetteket, keveseljük csak a munkát. Elhatároztuk, hogy tanulunk. Szakképzettséget szerzünk. Az idősebbek is, nemcsak a fiatalok. Azután segítünk másokon. A brigádon kívülállókon is. Nemrégen egy megbetegedett asszonynak ki­ástuk a cukorrépáját. Ha kö­zülünk ’ beteg valaki, nem szenved kárt. Olyan, mintha dolgozna. Hát így képzeljük el, és; ahogy látjuk, érdemes volt és érdemes, A tsz vezetősége is egyre jobban segít bennünket, s egyre inkább támaszkodik ránk, ha munkáról, ha problé­mákról van szó. De ezért meg kellett és meg kell dolgoznia úgy gondolom minden ilyen brigádnak! Mi _________ több; m egküzdenek. Erről tanús­kodnak a szavak. A szavak és a számok. Mert Tóth Józsefné, a mezőkövesdi Új Élet brigád­vezetője, vagy a sárospatakiak, a bodroghalásziak tapasztala­tai, bizonyítékai egyaránt ta­núsítják: egyre több és egyre terebélyesebb új, üde lombok­kal bő termést ígérő szigetek nőnek, növekednek a régi ér­telemben vett falusi élet, szo­kások, gondolkodás tengeré­ben: S a nevük: „Szocialista brigád”. — Termelni, tanulni, élni, új módon, szocialista mó­don. E három rövid, mégis mindent jelentő tartalomtól duzzadó szócska a jelszavuk, a cél. S e három szócskát egy­re többen ismerik meg a Tisza mentén, a Bodrogközben, a Szárazvölgyön és a Hegyköz­ben. Hiszen egy-két évvel ez­előtt alig voltak néhányszázan, s ma több mint tizennégyezren vannak már. És a miért; a magatartásuk, a végzett mun­ka, az igazán őszinte, szocia­lista-emberi megnyilvánulás és mindezek gyakorlatba, anya­giakba, a többe öntött anyagi valósága. Mert új módon, új módszerekkel dolgoznak, s be­bizonyítják mindenki előtt; csak ez az egyetlen helyes módszer vezet ahhoz a mér­földkőhöz, amelyet kijelöltünk, kijelöltek, s ahol már az a fel­irat áll: Ki-ki dolgozzon te­hetsége szerint és ki-ki fo­gyasszon szükségletei szerint. Nem rövid, nem könnyű el­jutni addig, hiszen ma még ezer a gond, ezer a probléma. Azonban nem lehet anélkül eljutni, hogy ne az új módszer, a szocialista brigádok módsze­re, a szocialista élet sokoldalú követelményei váljanak ural­kodóvá mindenütt, faluszerte is. Ennek viszont feltételei vannak. S a legfontosabb: el az útból az akadályokkal! A szub­jektív. emberektől függő aka­dályokkal — mert ez a leg­gátlóbb. S ez is az ő szavuk, a tanácskozásra összegyűlt, min­dennapi munkájukat egy nap­ra megszakító küldöttek sza­vai bizonygatják ... Hogy egy sziget a tengerben nőjön, nö­vekedjen. ahhoz kedvező szél, kedvező áramlás kell. S vajon megvan-e mindenütt a kedve­ző áramlás, hogy erősödjenek, terebélyesedjenek a szocialista brigádok? Nincsenek meg. — Sokszor összeütközésbe kerülünk az elnökkel, a veze­tőséggel, mert akarjuk az újat, az ésszerűt. És még többször ellentétekbe ütközünk egyes embereknél, éppen mert azt •mondjuk: tiszta munka becsü­letesség nélkül nem lehet bol­dogulni. — És ez bármennyire furcsán hat is. így igaz. Akad még termelőszövetkezeti veze­tő, aki lekicsinylőén fogadja a csak jót, csak szépet tenni akaró asszonyok, fiatalok tö­rekvéseit, javaslatait, sokszor még akkor is, ha igazukat té­nyek bizonyítják? Helyes-e ez? Terveinkkel, elgondolásaink­kal összeegyeztethető-e ez? Nem és másodszor is nem! 7~r^rn ' a boldogu­A fetlodes, iás szava; az új módon dolgozni, élni, tanulni vágyó és akaró, im­már számottevő ezrek szava falun itt a mi megyénkben is. És ennek kell uralkodóvá vál­nia, tettekben , kikristályosod­nia. Mert ez az, amiről beszé­lünk: szocialista élet, egységes paraszti osztály, a város és falu közötti különbségek meg­szüntetése. Vagy rövidebben szólva: a tiszta és teljes em­beri boldogulás. És ez elé aka­dályt gördíteni, ezt hátráltatni bűn önmagunkkal és az egész társadalommal szemben! Barcsa Sándor Beruházási gondjainkról Beszélgetés a Beruházási Bank megyei fiókjának vezetőivel. Kádár László és Garami Lajos elvtársakkal — Az idén 27 értékhatár feletti beruházást kell befejezni megyénkben. Biztosítva van-e a kivitelezés minden feltétele? Mi a jelenlegi helyzet ezeknél a beruházásoknál? — A beruházási feladatok között is legfon­tosabb célkitűzés a befejezésre tervezett beru­házások üzembelépésének biztosítása. Az is­mert nehézségek leküzdésére történtek erőfe­szítések, a befejezésre tervezett 27 jelentős be­ruházásból' hét nem kerül teljes egészében be­fejezésre. A hét közül négy azonban üzemké­pes állapotban lesz, csak a befejező munkák húzódnak át a jövő évre. Nem készül el a nyékládházi kavicsosztályozómű, a mezőköves­di kultúrház és Ózd város csatornázása. Az okok között a hiányos előkészítés, a menet- közbeni tervmódosítás, a gépek késedelmes szállítása és a kivitelezői késedelem egyaránt megtalálható. — Milyen jelentősége van a beruházások előkészítősének a megvalósítás folyamatában? Az 1984-ben induló nagy beruházások milyen nagyságrendet képviselnek? Milyen jelentő­sebb lakás és kommunális beruházások meg­kezdése várható 1964-ben? — Az előkészítést már a beruházás indulása előtt néhány évvel meg kell kezdeni. A beru­házások jó előkészítése már a kivitelezés első évében érezteti kedvező hatását. Megyénkben jövőre 35 nagy beruházás kivitelezését kezdik meg. Az 1964-ben induló beruházások, volu­menüket tekintve is jelentősek, együttvéve mintegy 2 milliárd forintos nagyságrendű be­ruházás megkezdéséről van szó. Megyénk la­kossága kulturális, szociális igényeinek jobb kielégítésé céljából a következő évben kezdik meg Tiszapalkonya, Ózd távfűtését, Sátoralja­újhely vízellátási problémáinak megoldását s á Borsod megyei nyomda és sajtóközpont lé­tesítését Miskolcon. A középiskolai tanterem­hiány csökkentésére Miskolc III. kerületében, Özdon, Kazincbarcikán és Cigándon újabb gimnáziumok épülnek. Bővítik a miskolci Vil­lamosipari Technikumot és diákotthont, vala­mint Miskolcon bányaipari technikum létesí­j téséhez kezdenek hozzá. Kazincbarcikán vegy- I ipari tanulóképző intézet létesítése szerepel a j tervben. 1964-ben fokozottabb ütemben folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását." Új lakó­telep kialakításához kezdenek hozzá a mis­kolci Szentpéteri kapuban. A megye lakásfej­lesztési terve szerint 1964-ben mintegy hat- százzal több lakást adnak át, mint 1963-ban. A következő évben átadásra kerülő lakásait csaknem felének kivitelezését ugyanabban az évben kell kezdeni is. Miskolc város üzemélel­mezését hivatott megjavítani a 3000 adagos ön- kiszolgáló étterem, amelynek építéséhez ugyan­csak 1964-ben kezdenek hozzá. — A Jövő évi nagy beruházások milyen ha­tássá I lesznek megyénk iparfejlesztésére? Ez évben Tiszapalkonya térségében a polie- tiléngyár-beruházás előkészítésére már jelen­tősebb összegeket fordítunk, azonban a beru­házás tényleges megvalósításához 1964-ben kezdenek hozzá. Ugyanez vonatkozik a kazinc­barcikai műtrágyagyár és PVC-gyár bővítésé­nek beruházásaira is. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Benin Ko­hászati Művek 1964-re jelentősebb rekonstruk­ciós jellegű beruházás kezdését tervezték még az év elején. Az LKM-nél hét jelentősebb be­ruházást terveztek 1964-re, de a jelenlegi elő­készítettség és egyéb tényezők 1964-bep mind­össze egy nagy beruházás megkezdését teszik lehetővé: a kompresszortelep rekonstrukcióját. Megyénk iparának fejlesztését közvetve szol­gálják a következő évben kezdődő, a közleke­dést biztonságosabbá tevő MÁV beruházások: Miskolcon, Felsözsolcán, Hernádnémetiben és Taktaharkányban kezdik el a korszerű bizto­sító berendezések létesítését. Megyénk közle­kedési helyzetén javít az alsóberecki Bodrog- híd felépítése is.. — Hogyan látja a Beruházási Bank az 1964- ben kezdődő jelentősebb beruházások előké­szítését, s az előkészítettség jelenlegi színvo­nala mellett mennyire van biztosítva a nagy beruházások zavartalan megkezdése? — A beruházások finanszírozása során szer­zett tapasztalatainkat összegezve megállapít­hatjuk: noha a rendeletek értelmében csak jóváhagyott, engedélyezett beruházásokat le­het beiktatni a következő év állóeszköz-fej­lesztési tervébe, most az 1964. évi tervkészítés időszakában, a terv szerint 1964-ben induló megyei nagy beruházások 37 százalékánál tör­tént még csak meg a beruházás engedélyezése. Igaz ugyan, hogy további 26 százaléknál a be­ruházási program elkészült, de az 1964. évi in­dításra tervezett beruházások 14 százalékánál még az előkészítésről sem lehet szólni. Nem­csak a beruházások engedélyezésére van szük­ség, hanem a kivitelezési tervdokumentációk időben történő elkészítésére is. Ebből a szem­pontból vizsgálva a kérdést, kedvezőtlennek kell értékelni a következő évben induló jelen­tősebb beruházások előkészítettségét, mert nagy részüknél a kivitelezési tervdokumentá­ció még mindig nem készült el, s erre sajnos csak jövőre kerül sor. Néhány esetben olyan beruházások előkészítésére kötöttek le terve­zői kapacitást, amelyeknek kivitelezésére nem( vagy nem a legközelebbi években kerül sor. Az ilyen esetek a tervezői kapacitással való pazarlást jelentik, és így közvetve akadályoz­zák a már tervben szereplő beruházások ter­vezését. Az amúgyis szűk tervezői kapacitással való takarékosság másik lehetőségét jelentené, ha a beruházó szervek a kevésbé bonyolult beruházások programjait saját maguk készíte­nék el. A beruházások lebonyolítását szabá­lyozó kormányrendelet és annak végrehajtási rendelete jelentős lépés volt a jobb előkészítés megteremtéséhez. Teljes értékű eredmény azonban csak akkor érhető el, ha mindazok a a szervek, hatóságok, amelyek a beruházások engedélyezésében részt vesznek, lefaragják in­tézkedéseiknél a még meglevő bürokratikus vonásokat és döntéseiket nagyobb határozott­sággal s gyorsabban hozzák meg. Tapasztala­taink alapján sok esetben még mindig indo­kolatlanul.. hosszú időre nyúlik egy-egy na­gyobb beruházás engedélyezése. Nem egyesei­ben késleltette a beruházások engedélyezését és az előkészítést a helykijelölési eljárásoknál tapasztalható huzavona, a különféle hatósági engedélyek kiadásánál meglevő késedelmes ügyintézés. A jövőben az lenne a legfontosabb; hogy a jelentősebb beruházások engedélyezé­sére már a kivitelezést megelőzően két évvel sor kerülne, hogy elegendő idő álljon rendel­kezésre a szükséges tervek elkészítéséhez. — szegedi —> Megdolgoznak! KALÁSZ LÄSZLÖ: Verebek marakodnak az úton. Unom. E szürke hiábavalóság sóját, paprikáját szórják szemembe szende képmutatással a koncért. Toli-vért simul millió oldalukra, s újra rebbennek, s csapva-csapnak magnak, trágyának, szennynek és szemétnek, s önérdek minden már. önérdek. Vetés Idején az ózdi járásban Á hűvösebb klímájú, északi ózdi járásban csakúgy, mint megyeszerte, a vetés most a legfőbb feladat Nincs olyan termelőszövetkezet, ahol ne ennek érdekében munkálkod­nának legtöbbet. A járási ta­nács elnöke, Fügedi Péter elv­társ, így nyilatkozik: — Még sohasem tapasztal­tunk ilyen lelkes igyekezetét közös gazdaságainkban. .Tó ütemben halad a ialajelőkészí- tés. Látszik a szorgalomból, hogy a tsz-tagok és a vezetők átérzik annak felelősségét, hogy optimális időben kerüljön földbe a vetőmag. S a vetőmagellátás? Sajnos, előbb is tarthatnának a járás­ban, ha időben kapnak vető­magot a gazdaságok, jelenleg azonban még öt vagon vetni való búza hiányzik és ennek a teljes leszállítása október 1-re látszik biztosítottnak. Valamennyi helyen a vető­szántásokat készítik elő, hogy mire megérkezik a vetőmag; akadály nélkül tudjanak előre­haladni a legfontosabb őszi munkában. Több gépre lenne szükség, legalább 10 lánctalpas traktorra. Jelenleg a termelő- szövetkezetek igényét a gép­állomás sem tudja teljesen el­látni. Gondoltak arra is a járás­ban, hogy mivel későn érik be a kukorica, tartalékterületeket biztosítsanak a vetés részére. A járásban legtöbb helyen már szedik a burgonyát, hozzá­láttak a cukorrépa kiásásához is, s több termelőszövetkezet határában ugart, vagy koráb­ban nem művelt területet tör­tek fel. hogy a kukorica késői érése miatt legyen helye a ke­nyérgabonának. Az egyénileg gazdálkodók októberben kez­dik a vetést, most burgonyát, s más szántóföldi növényeket takarítanak be. A munka je^ lenlegi üteméből arra lehet következtetni, hogy október 25-re nemcsak a termelőszö­vetkezetek. de az egyénileg dolgozó gazdák is befejezik a legfontosabb őszi munkák3»*.' Még jobban meggyorsulhatna az előrehaladás, ha időbér! megkapnák a szükséges vető* magot, s a jelenlegi készlete3 két gyorsabban szállítanák iá a termelőszövetkezetekbe. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents