Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-03 / 205. szám

1 2 ESZAKMÄGYARORSZAG Kedd, 1903. szeptember S. Hruscsov aa délei!! utaziktea... (Folytatás az 1. oldalról.) proletariátus testvéri támoga­tása és szolidaritása is. De mégis, elvtársak — foly­tatta Hruscsov — a többi test­vérországgal együtt jobb és könnyebb építeni a szocializ­must. Még dalolni is vidámab­ban lehet kórusban, mégin- kább dolgozni az egyetértő kol­lektívában. Hát akkor miért ne egyesítsük erőin­ket, miért ne cseréljük ki tapasztalatainkat, amikor ez hasznos és előnyös vala­mennyi szocialista ország népének Miért ne nyújtsunk egymás­nak testvéri segítséget? Külföldön egyesek olyasmi­ket írogatnak, hogy — úgy­mond — Hruscsov azért hirdeti a kölcsönös segélynyújtásra vo­natkozó nézeteit és sürgeti a szocialista országok erőfeszíté­seinek összpontosítását és egye­sítését, mert ennek révén a A jugoszláv külügyminiszter Varsóban Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter egyhetes láto­gatásra megérkezett Varsóba. A repülőtéren Rapacki len­gyel külügyminiszter fogadta. Szovjetunió számára kíván előnyöket szerezni. Ha ez így volna, akkor ezt mondanánk: nos, vegyük a dollárt értékmérőnek, bonyo­lítsuk le a gazdasági elszámo­lásokat országaink között dol­lárban. Ha így járnánk el és szigorúan dollárban számol­nánk el mindenkivel, akivel gazdasági kapcsolatban állunk, akkor az előny a mi oldalun­kon lenne, nekünk több járna, mint amennyit most kapunk. Amikor fejleszteni kívánjuk gazda­a szocialista országok sági kapcsolatait, nem előnyöket keresünk , a magunk számára, hanem azt akarjuk, hogy azok va­lamennyi szocialista or­szágnak hasznosak legye­nek. S hasznosak lesznek számunk­ra is éppen úgy, mint a szo­cialista közösség más országai­nak, amelyek a nagy cél, az új társadalom, a kommunista társadalom építése érdekében egyesültek. Működik már a „forró drót Látogatás a belgrádi vásáron A Trybuna Ludu vasárnapi száma vezető helyen üdvözli a megérkezett jugoszláv külügy­minisztert. A vacsora után a szovjet és jugoszláv vezetők gépkocsiju­kon a zágx-ábi vasútállomásra hajtattak. A késő esti órák ellenére többezer zágrábi búcsúzott el ünnepélyesen Hruscsov- tól és Titótól. A szovjet és jugoszláv zász­lókkal feldíszített pályaudva­ron eljátszották a két ország himnuszát, Hruscsov megszem­lélte a jugoszláv néphadsereg dísz-zászlóalját, majd elbúcsú­zott Vladimir Bakancstól és a többi horvót vezetőtől. Hétfőn reggel Hruscsov Joszip Broz Titónak, valamint Alek- szandar Rankovicsnak, a köz- társasági elnök helyettesének társaságában visszaérkezett Belgrádba. Az elnök „kék vonatát' Belgrád Topcsider-i pályaud­varán Petar S2tambolics, a Ju goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Jovan Veszeli- nov, a Szerb Kommunisták Moszkvics személygépkocsit nyertek Borsodban a lottó tárgynyeremény sorsolásán fl sorsoláson a 31. heti lottószelvények vettek részt 223 231 tv, 226 064 tangó- harmonika, 229 073 óra duó, 229 250 motorkerékpár, 233 186 televízió, 234 063 kristály kész­let, 234 234 óra duó, 238 089 mo­torkerékpár, 250 990 rádió, 255 254 vás. utalvány. 681 868 mosógép, 685 825 televízió, 6 001 847 tv, 6 016 734 éléskam­ra utalv., 6 020 389 tv, 6 024 400 háztart. kisgépesítése, 6 028 983 tv, 6 039 620 Moszkvics sze­mélygépkocsi, 6 041 274 motor- kerékpár, 6 047 056 hűtőgép, 6 047 057 hangulat sarok, 6 047 079 rádió, 6 048 475 tv, 6 048 497 motork.-pár, 6 048 808 rádió, 6 058 102 hűtőgép, 6 060 168 bútor, 6 064 508 rádió, 6 069 020 vásári, ut., 6 073 551 tangóharmonika, 6 074 333 rá­dió, 6 077 174 vásárlási utalv., 6 077 844 óra, 6 081 443 likőrös- készl., 6 099 037 rádió, 6 100 564 vás. utalv., 6 102 199 varrógép, 6 103 451 mosógép, 6 114 117 vás. ut, 6 121 489 tv, 5 691 793 csemegekosár, 5 692 431 rádió, 5 701 607 óra, 5 701 703 vásár­lási utalvány. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetle­ges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyertes „Ju- talomsorsolási” sorsjegyrészt 1963. szeptember 20-ig kell be­küldeni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság (Bp., V. Ná­dor u. 15.) lebonyolítási osztály­nak. Szövetsége Központi Bizottsá­gának titkára, Szlobodan Pe-i nezics, a Szerbiai Végrehajtó Tanács elnöke és más magas­rangú személyiségek fogadták. Hruscsov és Tito fogadtatá­sán részt vettek ■ a belgrádi szovjet nagykövetség tagjai is. A pályaudvarról Hruscsov és Tito rezidenciájukra hajtat­tak. A délutáni órákban a szov­jet kormányfő Jovan Veszeli- novnak és Slobodan Penezics- nek a kíséretében megtekin­tette a belgrádi vásárt. Hruscsov az egy óra hosszat tartó vásárlátogatás után sok sikert kívánt a vásár vezetői­nek, majd visszahajtatott rezi­denciájára. Hruscsov kedden délelőtt hazautazik a Szovjetunióba. A moszkvai Kremlt washingtoni Fehér Házzal összekötő géptávíró cs rádió távíróvonal egy nappal a ki­tűzött határidő előtt működés be lépett. Mint ismeretes, a „forró drót’’ létrehozásáról szóló megállapodást június 20- án Genfben írták alá a Szov­jetunió és az Egyesült Államok képviselői. A gépíávíró-vonal Moszkvából Helsinkin, Stock­holmon, Koppenhágán, Londo­non és az Atlanti-óceán alatti kábelen keresztül vezet Wa­shingtonba, míg a rádiótávíró- összeköttetés, amely tartalék arra az esetre, ha az összeköt­tetés a telex-vonalon meg­szakadna, tengeren keresztül továbbítja az üzeneteket a két főváros között. Mindkét vonal megszakítás nélkül, állandóan üzemben van, a rejtjelezett táviratokat a Fehér Házban és a Kremlben különleges elektro­nikus berendezések fejtik meg. Mindkét oldalon tolmácsok ál­lanak készenlétben, hogy for­dítsák az orosz, illetve angol nyelvű szöveget. Az amerikai hadügyminisz­térium is üzembehelyezte a berendezést. Az első próba­mondat így hangzott: „a gyors barna róka átugrotta a lusta kutyát". Üres zsákokra bukkant a Scotland Yard a vonatrablók utáni nyomozáson L Sz, Tmgenyev Az angliai vonatrablás ügyében folyó nyomozás leg­frissebb eredménye: Brighton közelében a partmenti vizen ringatózva, hétfőn délután néhány poslazsákra buk­kant a rendőrség. Nem sokkal ezután a London —Brighton út mentén a fák között további húsz postazsá­kot találtak. Az angol postahi­vatal tisztviselői azonnal tüze­tes vizsgálatnak vetették alá a zsákokat. Közös ismerte tő je­lük: valamennyi üres. A dél-angliai tengerparti üdülőhelyen portyázó detektí­vek azt a lehetőséget is meg­vizsgálják, hogy az üres zsáko­kat esetleg egy jacht, vagy ki­sebb motoros-jármű fedélzeté­ről hajították a tengerbe. Ha ez a feltevés megerősí­tést nyer, ez alighanem alaposan megingatná a Scotland Yard azon elméle­tét, hogy a hiányzó két és ne­gyedmillió font még mindig „valahol Londonban” van. Nyolcvan eve, 1883-bau balt meg I, Sz. Turgenyev, a nagy orosz realista író, akinek magyar nyelvre fordí­tott írásai, elsősorban az Apák és fiúk című regénye ma is nagy olvasottságnak örvend. Afrikai szövetkezeti küldöttek Mezőkövesden; Kedves és szívesen foga­dott vendégek, hat afrikai állam szövetkezeti kül­döttei látogattak el vasárnap Mezőkövesdre. Az afrikaiak augusztus 12-e óta tartózkod­nak hazánkban és a SZÖVOSZ, Valamint áz OKTSZ által szer­vezett nemzetközi szövetkezeti szemináriumon ■ vettek részt. Az előadások után tapasztalat- csere látogatáson megtekintet­ték Dunaújvárost, Kecskemé­tet, s három napon át Hajdú' megyében tartózkodtak. A vendégek vasárnap Debrecen­ből Budapestre haladtukban tekintették meg Mezőkövesd nevezetességeit. A küldöttség vezetői a guineai Keita Sory Ibrahim, az államtanács és a Népi Szocialista Párt Központi Bizottságának tagja, valamint a tunéziai Ben Amman Moha­med, a terv és pénzügyi ál­lamtitkárság dolgozója. A kül­döttség tagjai: Algériából Ker- kebane Mohamed, a szövetke­zén szövetség szervezési osztá­lyának ' vezetője, -Lamondi Fe'thi" szövetkezeti igazgató, Dahomeyből Boussari Nadji- mou mezőgazdasági mérnök, Guineából Lagrandc Amadoe, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője, Maiiból Ba- kary Couliboly, a bafnakoi ál­lami gazdaság igazgatója, Denthié Dembéle, a lamói álla­mi gazdaság igazgatója. Ma­rokkóból Ouazzani Taieb me­zőgazdasági mérnök, a közpon­ti hitelszövetkezet felügyelője. A mezőkövesdre érkező ven­dégeket Csege Géza elvtárs. 3 j] MÉSZÖV elnöke és Koltai Zol'i^ tán, a KISZÖV elnöke fogadt-3-^. Az afrikaiak először a Matyó; házba látogattak el. Itt Kór«^ József né, a háziipari szövetko> zet elnöke ismertette az 150% taggal működő ht.sz munkájú; hogyan őrzik; ápolják a nép' ^ művészetet. Ouazzani TaiÉ® g elismeréssel jegyezte még. ^ — Nálunk, Marokkóban i* ríj fejlett a népművészeti ipaí'e Éppen ezért tudom nagyra ér; ^ tékelni, hogy e helység laAwijj őrzik, s ápolják örökszép ha; f gyományaikat, népművészet1 íjj kincseiket. 7 TI ! j futó Iá toga' A vendegek ) |ást tettek » földművesszövetkezet, modert1, korszerű önkiszolgáló étterme' *' ben, megtekintették a nagí áruházat, amelyet tiszteletük**, délelőtt nyitva tartottak, ffa ^ nagy érdeklődéssel kísért di' Is vatbemutatót is rendeztek; A látogatás persze nem történj feltűnés nélkül. A helybélié'; yj előbb lisztes távolból kísértő'' ® az afrikaiakat, aztán, a. tóim*'? csők segítségével, vagy anél' kiil alkalmat kerestek az is' rj merkedésre, s a végén hossza' dalmas kézfogásokkal búcsú*' * tak el a távoli népek fiaitól ] És hogy az afrikai szövetkéz®' ? 1i küldöttek hogyan érezte3 fk magukat országunkban, s ta' ^ nultak, tapasztaltak-e sokat' Bakary Couliboly így beszél1 “é erről. — Sokat tanultunk a szernl' náriumon és az országjárás s<f ^ rán. A tapasztaltakat termő'5 szetesen igyekszünk a mi S*' ? játos viszonyaink között í®'' j*i használni. , Keit.a Son/ Ibrahim valami'5? vei részletesebben számolt 111 magyarországi tapasztalatairól T Z~~, hallottam korát5' ^ Sokat) ban a magy*j1 népről, a magyar nép életéi'0 — mondja. — Ilyeneket: a nőj1, rosszul öltözött, rosszul nincs szabadsága, a külföldig bt nem beszélhetnek a lakosság tfe gal. Nagyon örülök, hogy eljöjj hettem, hogy saját szememme győződtem meg róla, milyejbi élet is van önöknél. Azt m k szem, mondanom se kell, a V®5 'll lóság ellenkezője ezeknek a !>*' k reknek. Bármerre is jártunk * fővárosban, az országba®’ h mindenütt azt tapasztaltul® b hogy a magyar nép nagy0!* k barátságos, őszinte, vendég k szerető. Mindenfelé ' csak .* k fejlődést, a jólétet • t.apasztaj' tűk, azt., hogy az emberek ,i° *> élnek, szépen öltöznek, tód»' ti mák és jókedvűek. (Csorba) telnek rájuk mert mindig út-* ban vannak a szerencsétlenek.! Persze, nincs olyan építkezés,* ahol teljes összhangban me-i hetne minden. Viszont a bur-é kólók miatt nem lehet leálli-j tani a közlekedést. Ha pedig* rálépkednek a frissen lehelye-$ zet.t, lapokra, akkor a lükörsi-* masághoz ugyancsak kétség^ férhet, még meg is lehet bot-* lani a lap szélében, vagy szép® hullámos lesz a folyosó. A búr-* kólók barri kódokat szoktak v emelni munkaterületük vedel-* mére, az ellenség pedig óvat-J> lan pillanatban átlépi, vagyí ledönti ezeket a spanyollova-* sokat. Innen a felharsanó ésx messze visszhangzó, szívettépő* kiáltozások eredete. Innen van | az, hogy a burkolok sokka)» gyengédebb lelkiiletűek, mint? ahogyan azt rendkívül mogor-é va arcuk és harsány hangjuk* mutatja. * A parkettások különállói kasztot iképeznck. Ez a| kaszt. • érzésem szerint, az* arisztokráciához áll közelebb.® De szintén csak egy idő óta.* Azelőtt még gyakran láttam | őket térden csúszni a friss par-f ketten és késszerű alkalmat-® lansággal gyalulni azt, miköz-| ben súlyos verejtékük a ka-4 párákkal és a fűrészporral ősz-} szevegyülve, siralmas masszát® alkotott. Ez a páriák kasztja —} •gondoltam akkor. — Most mo-5 toros gyalugépet tologatnak! maguk előtt, melyre még* hangfogót is szereltetnek, td-J röhögnek, ha orrorhat fintor-* gatom a kavargó porfelhőben! és halállal fenyegetnek, ha rá* merészelek lépni a legyalult £ parkettára. £ (Folytatjuk.) a lag lakásról lakásra kis szer­számos ládájával, gyalul, vés, kalapál, szögez, tágít, szűkít, záraz. Néha nem is tudják, hogy ott járt az épületen. De a passzítók feltörőben vannak. A beépített bútorok találmánya ugyan még csak gyermekcipőben jár, de máris megszaporodott a. dolguk és változatosabbá vált. A kam­rákba polcokat építenek, falba helyezett szekrények rekeszei t enyvezik — szóval kezdenek újra valódi asztalosok lenni. Ellenben rejtélyes emberek­nek tűnnek előttem a vasasok és vizesek. Sohasem tudtam őket igazán tetten érni. Gond­terhelt árqcal járkálnak a legkülönbözőbb helyeken, mégis, a legjobban a, pincéket szei’etik. Egy-egy sima falrész előtt hosszú és aggályos ta­nácskozást .folytatnak egy­mással, majd titokzatos ábrá­kat rajzolnak ugyanarra a falra, amelyek a.szumir ékírás bizonyos jeleihez hasonlato­sak. Később kivésik ezen a he­lyen a falat és a hieroglifa megsemmisül. A térre kitett satupadon hetekig csak csö­veket hajlítgatnak. vagy me­neteket vágnak rájuk, azután ezek a csövek némi nyugtalan­ságot keltő nyomtalansággai eltűnnek az épületben. Néhány darabot megtaláltam a falak­ban és nyitva felejtett rések­ben. Munkájuknak lényege még most is magas az én szá­momra. No, és a bürkolók? Akikkel mindenki hadilábon áll egy ki­csit, pedig a durva betonnal leöntött előtereket, folyosókat, konyhákat, fürdőszobákat ők rakják be tükörsima, színes mozaiklapokkal! Azért nehez­és nem nagyon mutatós mun­ka éppen olyan értékes, mint a többi, csak ráadásul esetleg nehezebb, és kevésbé szórakoz­tatja művelőjét. A festő lelak­kozza kékre, vagy sárgára egy óvoda termeinek ajtaját, és mindenki íellelkesedik ezen a látványon. Talán még a festő is eszükbe jut, akinek pedig egyre jobb anyagok állnak rendelkezésére, és újabban vízzel lemosható szobafalakat készít. Még újabban pedig csak belemártja egy kádba az ajtót, lecsepegteti és kész a festés. JTJ e ha egy ajtót nem lehat kilincsre zárni rendesen, vagy egy ablaknál pár milli- métemyi hézagocska mutatko­zik, az emberek nagyon idege­sek szoktak lenni, sokkal ide­gesebbek, mint egyéb kis hi­bák észrevételekor. Egye fene azt a ronda gittelést, vagy azt a pici foltot a vakolaton a sa­rokban. bántja a szemet, de a szekrény éppen el fogja takar­ni. De nem záródik az ajtó? Befütyül a szél az ablak mel­lett? Skandalum! Készségesen elárulom, hogy ilyenkor a passzítö asztalost kell szidni kitartóan és min­den igyekezettel. Az ő dolga, szegénynek, az óriási bérház temérdek ajtaját és ablakát átvizsgálni^ megigazgatni. Bal­és olyan figyelmes vigyázattal áztatják felrakás előtt a lapo­kat vödrökben, vagy hordók­ban, mint amilyen gyengéd­séggel a bába füröszti az új­szülött csecsemőt. Nagyon szeretem a kályhá­sokat. Leginkább darabos, tag­baszakadt, alföldi származású legények, akik ízesen beszél­nek, fel kell kapni a fejet va­lamelyik zamatos kifejezésük­re. Olyanok, mint a vándor­madarak. óriási területeket bejárnak az országban. Sere­gestül jönnek, megszállnak egy épületet, egy emeletnek majd mindegyik szobájába jut belőlük kettő. Gyors, tompa kopácsolással, könyökig sáros kézzel megépítik azt a ragyogó cserépkályhát, mely még hide- , gén is barátságos fényt és lan­gyosságot áraszt magából, az­tán egy éjszaka felkerekednek , és eltűnnek, hogy néhány hó- . nap múlva újra megjelenjenek . ^ másik épületen. Az asztalosok is pompás fickók. Munkájukat nem na- ■ gyón sokra tartják az épülete- . ken. hiszen az ajtók és ablak- : szárnyak készen érkeznek oda, . csak a helyükre kell rakni í őket. Én nem találok sok ér- • dekességet benne, viszont tu- , dóm. hogy a kevésbé érdekes XI. A kkor érez némi elégtételt . magában, amikor meg­látja a kőművesek leesett ál­lát. Mitől esett le? Istenverte magas daru érkezik, pehely- ként felemel egy hatalmai blokkot, és ügyesen az alapra helyezi. Aztán még egyet, újra egyet, egy csapat kőműves munkáját elintézi pár óra alatt. A darukezelő pedig vi­gyorog: ezek még csak közép­blokkok, lesz nagyobb is! Nemsokára egyből odatesszük a ház egész falát. Azután a kőműves nevet, mert az új házakat már mind laposra építik, és nem kell te­tőszerkezetet ácsolni. Tetőfe­dők és szigetelők rohamoznak, folyik a szurok, jöhet az eső. Óh, ácsok és kőművesek szeressétek egymást! Mindnyá­jan isten kezében vagyunk! Ez a mondás rám nem vo­natkozik. Egyrészt, mert a: üvegezést nagyon nehéz gépe­síteni, másrészt azért, mert ér mindenkit szeretek. Élvezettel figyelem a esem- péseket (nem a csempészeket) »kik a fürdőszobák és konyhái ^.részeit rakják be hófehér vagy Krémszínű, vígan csengi csempelapokkal. Ezek is fü­tyülni szoktak munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents