Észak-Magyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

4 ' ESZAKMAGYAKOKSZAO Réních, IP63. szeptember Z0­r “a Zacsek örökre elmen! SádiőbaUfratók milliói, televíziónézők százezrei is­merték szerte az országban. Aki valaha Budapesten a Vidám Színpadon, vagy más helyen látta, soha nem fe­lejti cl. A fümszalagok meg­őrzik játékát, tel-felídézik örökké fülünkbe csengő sajá­tos orgánumát. Népszerű szí­nész volt, egy egyéni stílus utolérhetetlen képviselője. Ha a rádióban a nevét hal­lottuk, vagy a televízió mű­sora közreműködését jelezte, közelebb húzódtunk a készü­lékhez. Magánszámai, szó­játékai évekig éltek a kö­zönség körében, a híres „beigli-monoíógjára” talán évtizedek múlva is emlékez­ni fogunk. Döbbenetes a hír: Benedek Tibor színművész 32 éves korában meghalt. Nem ül többé a rádió mikrofonja elé, nem látjuk a képernyőn, nem hajol meg tapsokat kö­szönve a színpad függönye előtt, de alakjai, az általa életrekeltctt figurák tovább­ra is élnek és emlékeztetnek, Benedek Tibor meghalt, a kabarétréfák állandóan visz- szalcrö alakja, az akatíékos- lcodó-okcskodó kispolgár Zacsek örökre elment, nem kérdezi többé: Jól mondom, Cicvarek?, — mégis meg­őrizzük emlékét. Benedek Tibor eltávozott. Színműveszetünk egy igen értékes művésszel, egy érde­kes színfolttal szegényebb lett. (b) l ............--______.J „ Az ember egészségéért" Ismeretterjesztő mozik műsora a Borsod megyei KÖJÁL rendezésében Mezőkövesden, a Járási művelő- <5 esi házban, «September 20-án, pénteken: 3. Nincsenek csodák! 2. A eseesöinök lázadása. 'Lengyel, fi5m a túlöltöztél ősről. ‘J. Kérem a kövei lie?/ót. Kezdés: f> órakor if­júságnak, 7 órakor felnőtteknek. Belépődíj nincs. üzdOTi, a l.lszt Ferenc Művelőrül* si Házban, .szeptember 21-én. szom­baton : 3. Válaszúton? 2. Rgészsé- góret Játékos film az élclmczés- .egészségügy tárgyköréből, 3, 'Üze­mi tisztálkodás. Kezdés: 5 órakor. Belépődíj nincs. Kazincbarcikán, a Béke filmszín- ’ házban. szeptember 25-én. szerdán: 1. Tevékeny elet. 2. Végveszély­ben! A járványos májgyulladás megelőzéséről és a beteg életmód­járól. !>. Tiszta ház, egészséges cs»- léd. Ktttdtsz ö órakor. Belépődíj nines. Ä ls@gőti szállltcís €j©h«é!®í f" , I években igen I Az utóbbi | Sokat gyara­podott s gyors ütemben fejlő­dik közúti gépjármüközlekedé- sünk. A tehergépjárművek versenyre leptek a jó öreg vas­úttal, s ma ott tartunk, több árut képesek elszállítani, mint a MÁV, s azzal az előnnyel, előttük mindenfelé szabad az út. Megyei vonatkozásban a legtöbb árut a nagy gépkocsi­parkkal, sok ki rendeltséggel megszervezett AKÖV, vala­mint a célfuvározdsi vállalatok ki rendeltségei szállítják, de sok gépjámiűvet üzemeltetnek az egyes közületek, üzemek, me­zőgazdasági és kereskedelmi szerveink. Az egységes népgaz­dasági feladatok elvégzése a közúti gépjármüvek centrális irányítását kívánja meg. így hozták létre a Központi Szállí­tási Tanács mintájára a múlt évben, a Magad Szállítási Bizottságokat. Borsodban e szerv az híméit év augusztusé­ban kezdte meg működését 12 taggal. Hogy mi a feladata? A bizottság elnöke, dr. Ladányi József, a megyei, tanács vb elnökhelyettese így összegezi: — A bizottság a megyei, helyi áruszállítási igények ki­elégítésére igyekszik felhasz­nálni a helyi erőforrásokat, összehangolja a közhasználatú, közületi, a célfuvarozási gép­járművel rendelkező szervek, vállalatok munkáját. A bizott­ságnak kell eldöntenie, hogy az árufuvarozási igények közül melyek, s milyen ütemben ke­rülnek kielégítésre. A bizott­ság havonta, szükség esetén (a közvetlenül érdekeltek ösz- szehívásával) akár kétheten­ként is tart ilyen koordináló megbeszélést. Mondanunk se kell, hogy _______________ ebben az év­ben e bizottság vállára a várt­nál súlyosabb gondok nehe­zednek. A gépjárművek — jó összehangolással — kt tudják elégíteni az egyenletesen je­lentkező igényeket, azonban ebben az évben a szokatlan időjárás hónapokra megbéní­totta. a közúti szállítást is. Így egyszerre kell törleszteni az éveleji adósságot (még van be­lőle 2—300 ezer tonna) és lei kell elégíteni a napi, havi. ne­gyedévi igényeket is. Stekker Me gjelent a Ménkor legújabb száma Ä Jelenkor legújabb száma Csorba Győző, •Pákolitz. István, András Endre, Vámosi Pál, Szítts László. Lovász Pál, Sík Mihály, Győri 11. Balázs, Pál József. Polgár István verseit közli. Három finn költő is sze­repel /> folyóiratban, ft verse­ket Javörszky Béla fordítóik). Szépprózai írással ezúttal Mé­szöly 'Miklós, Várkónyi Mihály. Böhunicz.liy .Szeli és Hunyady József jelentkezik. Különös fi­gyelemre tarthat számot Mé_ sz.öiy Miklós: Ablakmosó cí­mű, irodalmi berkekben sok érdekes.vitát kiváltó burleszk- tragediáju, melynek első részét kapja kézbe ezzel a számmal az olvasó. A Horizont rovat Gyen is Jó­zsef riport ját közli. A Vita ro­vatban tovább folyik a Jelen­koriján indított disputa: Lan­tos Ferenc írt cikket a képző- művészetről, Imre Farkas pe­dig a Tudomány és művészet címmel közöl cikket. A Jegyzet rovatban találjuk Csorba Győzői Levél Weöres Sándorhoz, Tersánszky J. Jenő: Emlékek az Otthon körről, Sós fíndré: Osválh Ernő ég Csányi László: Gondolatok & modern rím esztétikájáról cí­íogász kongresszus A Magyar Jogász Szövetség október 4—6-ig Hévízen rende­zi 6. kongresszusát. A kongresszuson többek kö­zött előadás hangzik el a ma­gvar jogászok feladatairól, az MSZMP VHI. kongresszusa határozatainak tükrében. A Magyar. Jogász Szövetség, szak­osztályai több időszerű elmé­leti es gyakorlati kérdés vitá­ját tűzik napirendre a kong­resszuson. mű írását. Sole érdekes problé­mával foglalkozik a Széljegy­zet rovat, A Jegyzet rovatban Kalász Márton, Rubin Szilárd, Ecmény Ottó és Nyerges And­rás könyveiről találunk kriti­kákat, valamint két, a közel- múltban megjelent dunántúli antológiáról. A folyóiratot Bencaft László és TilIcsBcla rajzai illusztrál­ják. János, a szállítási bizottság titkárságának vezetője elmon­dotta, az elmúlt érihez viszo­nyítva 15 százalékkal több árut szállilanak. Májustól kezdve őszi csúcsforgalmi szinten dol­goznak. mégsem tudnak min­den igényt kielégíteni. Havon­ta 140—150 kocsiigényt kényte­lenek elutasítani. A bizottság­nak mindig az okozza a főgon­dot, hol, melyik áru szállítása nem feltétlenül szükséges, me­lyiket lehet, esetleges későbbi időre halasztani. Eleinte tar­tottak a reklamációktól, de csak elvétve akad. Azt mu­latja, hogy a szállíttatok bíz­nak a bizolriság megítélésében, megértik, vannak fontosabb szálUtanivalók is.- A legtöbb esetben kevesebb kocsival, jobb szervezéssel segítenek a gondon. Az LKM például 14 kocsit kért a mész és a dolo­mit szállításához. Innen két kocsit „leemeltek”. A két erdé­szeti gazdaságnak 50 helyett 34-et adtak. A napi fuvaridő meghosszabbításával, hétvégi szállítással pótolták a hiányzó kocsikat. A Vegyiműveket Sze­relő Vállalat 8 kocsit kért. 4 kocsival kétműszakos szállítás­sal végzik el a munkát, A szállítási bizottság igen aktívan ösztönzi a vasárnapi szállítás szervezését. Kezdet­ben nagy ellenállásba, értet­lenségbe ütköztek. A vállala­tok, üzemek vonakodtak a va­sárnapi szállítástól. Itt cgv na­gyon érdekes tapasztalatot sze­reztek. Az általános vasárnapi szállítás olyan energiát kíván a szervezésben, hogy nem érik el a kívánt sikert. Sokkal eredményesebbek az úgyneve­zett súlyponti szállítások.' Az elmúlt vasárnap például — a vasút tehermentesítésére — te­hergépkocsikkal mintegy 1.400 tonna követ szállítottak a tállyai kőbányáik)) a boldvai útépítéshez, A Héjőcsabai Ce­mentműből mintegy 200 közü­leti gépkocsi szállított cemen­tet a megye, az ország külön­böző részébe. (Köztük sok, más megyéből jövő kocsi is volt.) Ilymódon vasárnaponként a kicsik 30—35 százaléka dolgo­zik. amely országosan Is jó eredmény. Ez új gondot is je­lent: a vezetők pihenése érde­keijén több gépkocsivezetőre van szükség, de nincs clcg je­lentkező. . , | vállalatok, A «aMito I •kirendeltsé­gek munkáját sikerült össze­hangolni. A. tehergépjármű kapacitást azonban koránt som sikerült teljesen kihasználni, a rejtett tartalékokat is bevonni n közúti szállításba. A Gazda­sági Bizottság jogot adott ah­hoz, hogy az. adott vállalat ér­dekét is szem előtt tartva a nem szállító vállalatoknál lévő tehergépjármüveket is igény- bevehetik. A szállítási, bizott­ság a finomabbik megoldást választotta, kéréssel fordult a megye 15 nagyüzeméhez, ha tehetik, van szabad kapacitás, önként «janiiénak fel szállító- műveket. E kérésre d: csérét’-o- méltóan reagált az Ózdvidéki Szénbányászait Tröszt, a Diós­győri Gépgyár. Volt esel, ami­kor például n Növényvédő Ál­lomás szállít ómüveinek 50 szá­zalékát bocsátotta rendelkezés­re. Az. Ózdi Kohászati Üzemek több' dömperrel segítette a Borsodi Mélyépítő Vállalatot, a Borsodnádasdi Lemezgyár szállítóművel pedig útépítésnél segédkeztek. Nem találtak ilyen megértésre az LKM-ben, s még kevésbé a. Borsodi Szén­bányászati Trösztnél. A szállí­tási gond megoldásában segít a NEB is. A közeljövőben vizs­gálatot folytat az egyes válla­latoknál. hogyan hajtják végre a Gazdasági Bizottság idevo­natkozó rendeletéit. Feltételez­hető, hogy a vizsgálat egy sor tartalékot tár fel, | » I rohamos közeled- I flz 6SZ I tével nőnek a szál­lítási gondok. Az időjárás most még jó. de ha beköszönt az esős, sáros idő, nehéz lesz a tehergépjárművek dolga, külö­nösen a mezőgazdasági termé­kei, szállításánál. A Megyei Szállítási. Bizottság éppen ezért c cikk soraiban is kéréssel for­dul a vállalatokhoz, ha tehetik, segítsék gépjármüvekkel, a. be­csületesen dolgozó, de saját erőből minden feladatot meg­oldani. nem tudó szállítási vállalatokat.' (CSB) lifegkétszercxődölt ni egyetemeken íovábl* tanuló diósgyőri kohó ^fiatalok száma Á Lenin Kohászati Müvek­ben évről évre növekszik azok­nak a fiataloknak szama, akik valamilyen formában to_ vábblcépezik magukat. Az új. tanévben például csaknem százzal többen vesznek részi állami oktatásban. Így számuk eléri a 6'lÓ-át, örvendetes, hogy ezen belül éppen a leg­magasabb fokú oktatás iránt növekedett a fiatalok érdeklő­dése.. A különböző egyetemek, főiskolák esti, illetve levelező tagozatán ugyanis a. tavalyi­nak kétszeresénél, szám sze­rint száznál is többen tanul­nak. az új tanévben. Csaknem kétezren látogatják a párt- és KISZ-oktatüst, s ugyancsal' túlhaladja a kilencszázat azok szama is, akik különböző szak­mai tanfolyamokon, a Szakma ifjú mestere, továbbá a. Kiváló ifjú mérnök és Kiváló ifjú technikus cím megszerzéséért indított mozgalomban gyara­pítják tudásukat. Velük: együtt n tanulólétezám meghaladja a 3500-at, a diósgyőri kohászat fiataljainak a 00 százalékát. Jacob Grimm »»eír*** Y1' “;jk kíÉm fe'fe Ma 100 éve, 1863. szeptember 20-án balt meg Jac*l> Grimm, a nemet nyelvtudomány megalapítója. Uj kezdeményezés a zenei nevelésben Oktatási rendszerünkben sa­játos és jelentős szerepet tölte­nek be a szakiskolák. Ezekben a tanulóknak a szaktárgyakon kívül a gimnáziumi közismere­ti tárgyak anyagát is el kell sajátítaniok. A zenemű­vészeti szakiskolák hely­zete még ennél is egye­dülállóbb, mivel a hallgatók nagy része, egy párhuzamosan működő, de mégis másik tan­intézetben, a zenei gimnázium­ban végzi közismereti tanul­mányait. Ez a kettős elfoglalt­ság természetesen dupla terhe­ket ró a tanulókra, de a taná­rok munkáját is nehezíti. Évek óta problémát okoz, hogy á társ-iskolák között nincs kellő együttműködés és. így mind a Miskolci Zeneművésze­ti Szakiskola, mind a Zenei Gimnázium igazgatósága ke­reste azt a lehetőséget, hogyan lehetne a két intézet munkáját Tanácskozás a porcelángyártásról Karlovy Vary-ban három­napos nemzetközi tanácskozás kezdődött a porcelángyártás­ról. A nyolc ország, köztük Magyarorszá g, részvételével folyó tanácskozáson a meg­jelentek kicserélik a porcelán és finomkerámia készítésében szerzett tapasztalataikat; összehangolni. (Közös ünncF lyek. kirándulások, a taníts; idő jobb egyeztetése stb.). kellett oldani, hogy a két isKf la nevelő testületé, miután v zös növendékekről Van sz“ kölcsönösen megismerje a ^ sik intézet tanulóinak murúf ját is. Ez a helyes, körűiteké lő pedagógiai értékelés el^l gedhetctlen követelménye. Mindezek figyelembe vétóíj vei a két intézet igzgatósá? közös tanári értekezleten úf határozott, hogy a gimnáziú osztályfőnöki óráin rendszer sen egy zenetanár is részt v®*' ~ társoSztályfőnöki minőségi»^ - Ez segíti majd a nevelői ifltó'k ka összehangolását, valami ’ lehetőséget ad az Országos P dagógiai Intézet által előírt vetési anyag magasabb sál1 elvégzésére, esztétikai-nev^ órák megtartására. A Művelj désügyi Minisztérium ör#f mel üdvözölte ezt a misko“ kezdeményezést, és bízik b®! ne, hogy ezek az eredmény sebb nevelés érdekében r újító lépések hasznos tapasz1* latokat, hoznak és követőd találnak. Barin Petet tanár Amikor a káposztát még csak azok ették, akiknek hullott a hajuk Az emberek ma már zöldsé­gek és- gyümölcsök nélkül el Sem tudnák képzelni az életet. Különösen nyáron, a nagy sze­zonban eszünk «ok zöldséget és gyümölcsöt. Mert nézzük csak: júliusban és augusztus­ban Magyarország népe több ■mint W00 vagon zöldséget és gyümölcsöt, eveit meg naponta. Szeptemberben tovább tartjuk őzt a színvonalat, mert zöldség meg van, s most kezdenek érni a nagytömegű gyümölcsök: a szóló, alma. szilva stb. Nemso­kára, a hűvösebb idő bekö­szöntésével, növekedni fog a déligyümölcsök behozatala és ’fogyasztása is. Ötszáz évvel ezelőtt alig ették Ezek után szinte hihetetlen­nek tűnik, hogy négy-ötszáz évvel ezelőtt ennyi zöldséget és gyümölcsöt száz év alatt sem evett meg a magyar nép. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert nem szerették a zöldsé­get. Sőt. egyiktöl-mástktól úgy undorodtak, mint például a mai ember a riclnusolajtől. Régi feljegyzések szerint, pél­dául a XVI.T. században a ká­posztát csak azok ették mpg kín keservesen, 'eleiknek 'hul­lott a hajuk. Azt hitték ugyan­is, hogy a káposzta fogyasztá­sa megakadályozza a kopaszo­dást. Nem akadályozta meg, az emberek viszont megszeret­ték a káposztát. Olyannyira még,' hogy száz esztendő alatt közkedvelt, híres eledelünkké vált. Igaz, hogy nem egyszerű­en lucskúsan, hanem hússal, vagy töltve. így voltak az emberek a többi zöldséggel és gyümölcs­csel Is. A lencsét és a burgo­nyát például, sokáig csak ál­latokkal etették. Az almát fe­hérneműk illatosítására hasz­nálták. De nélfa megkóstolták, s addig Ízlelgették, míg meg­szerették. Természetesen segí­tett a zöldségek .és gyümölcsök népszerűsítésében az orvosin* daményok fejlődése is, -külö­nösen «. vitaminok felfedezése után. De egyes gyümölcsök tu­lajdonságait még igen sokáig rosszul ismerték. A dinnyéről például azt hitték, hogy gyó­gyító 'ereje van. Éppen ezért, csgk kis adagokban, szinte fa­latonként. fogyasztották — és mindig étkezés előtt. Citrom mint rűzspotió Egyes gyümölcsökét fiszont meg sem merlek kóstolni. So­káig ilyen félelmetes gyümölcs volt a finom, tűzpiros, illatos mátoá is. B-st még &z éhező szegények sem ették meg, mart azt, hitték az emberek, hogy a málna —- talán a tflipíPossága miatt — lázat terjeszt. A ri- bízkét sem ették meg. de zöld állapotban felhasználták egyes halételek készítéséhez. Később rájöttek, hogy éretten még jobb. De igazán még ma sem szereti k az emberek. Á ripizke hazánkban ma is a legmellőzeltebb gyümölcs,. Nem így a nyugati országok­ban, Ott egyike a legkedvel­tebbeknek. Különösen keresik a magyar rihtokét. Nyugaton már a nép is tudja, hogy a ri- bízkében vannak a legértéke­sebb vitaminok és az emésztést segítő ásványok. És ki gondolná, hogy négy­ötszáz évvel zelőtt a citromot rúzs helyett használták a nők? A dámák és úrhölgyek először jól mcgharapdálták a szájuk szélét, azután citrommal ad­dig dörzsölték, míg tűzpiros nem lett. Egy kis lé azonbati-a szájukba is jutott, s hamaro­san rájöttek, hogy a citrom fi­nom, frissít, üdít és erősít. Azt még nem tudták, miért. A C- vitamint csak sokkal később fedezték fel. A hagymát viszont már az ókorba)( is szerették, sót, szent növény veit. Még a koporsók­ba is tettek belőle, hogy a ha­lott a másvilágon is élvezhes­se. . Mindezekre ma már, amikor ezer vagonos tételekben fo­gyasztjuk ti. tápláló és vita­mindús zöldséget, gyümölcsöt — senki sem gondol. De en­gedjék meg, hogy eme törté­nelmi ismertető végén a saját tapasztalataimul, is elmondjam. Nekem történetesen minden zöldség és gyümölcs izük. egészségemre válik, de a sár­garépafőzeléktől, a sóskamár- iéstól és a paradicsomos ká­posztától null a hajam. (Szcnilrei) SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZETI SZTN»^ 20, pőntGk: Mák virágok. Bérmál előadás. Bemutató beriet. órakor. ■ 151,. szombat: Mákvirágok. órakor. Egfessy-bérlet. ,, 22, vasárnap: Mákvirágok. órakor. Bérletseünet; J 23, hétfő: A Debreceni Csok<£-' Színház operaelőadása c'sto 7 ® kor. . j 24, kedd: Kulcsok. Esti» 7 & kor. Bérletszünét. ^ 25, szerda: teél a Savoy ban. J to 7 órakor. Bérletssünet, 26, csütörtök: Mák virágok. 7 órakor. Bóiiotszünfct. 27, péntek: Mák virágok. órakor. Bcrlotszünet. «■ 2R. szombat: Rá! a Savoybah* te 7 órakor. DérletszUnel. ICA MARÁSÉIN HA £ * 2ó, péntek: A nadrág. Este ? ^ kor. 21, szombat: A nadrág. órakor. , 22, vasárnap: A nadrág, órakor. 25, 24. 25: Nincs éledés. , 26, csütörtök: A nadrág. órakor. ú 27, péntek: A nadrág. F-ste ? 0 kor. 2ft, fronthat: A nadrág. E£l órakor. TanácsíapSí fog Megyei tanácstagok: y; Szeptember 21: Köpésé Sajópeirl, tanfirSbáza, 16 óréj, Katona Tál, Zádorfftlva, tané®;* .10 órakor: Briegcr D«,jo.s. rfK szeriéi kény, Műtrágyagyár, 10 kor. Miskolc városi íanácstagofcv, Szeptember gi: Bóta István* > Hegyes ii. 12. r.7... 32 órakor: y ka sandorne. n.. Mnnyoki n: 17 órftkor; S.rárnyasi hnjcsy-Zs, ii. 20. sz.. 18 órá**j Vans Andrásiig, III,, Májlálli 13' ez., 1B órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents