Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-16 / 191. szám
Péntek, 1963. augusztus 16. SSZAlvlHAGYARORSZAG Ujahh segítség a lejtős-területek korszerű műveléséhez Manapság sok szó esik a lejtős területek holnapjáról, de a legmegnyugtatóbb, a legbiztatóbb nem a szó, hanem az, hogy az elképzelések egyre inkább megalapozott tervekben, s még inkább: tettekben jutnak kifejezésre. Ezt mindenki tudja, hogy a feladat nem könnyű, nem várhatunk egyik napról a másikra gyökeres változást. Hiszen a lejtős területek merőben új rendszerű művelése nem csupán szervezeti kérdésen, egy-egy termelő- szövetkezet üzemszervezésének megváltoztatásán múlik. Mindenekelőtt nem is egynéhány szakember összefogására, hanem a mezőgazdaságot irányító szervek, szakigazgatási és tudományos intézetek olyan összefogására van szükség, amelyre eddig, legalábbis megyénkben, még nem volt példa. A lejtős területek újszerű művelése ugyanis annyira merőben új, hogy nem támaszkodhatunk tapasztalatokra. így az a szakember, aki ilyen helyen dolgozik, tevékenykedik, nap, mint nap szemben találja magát olyan jelenségekkel, olyan feladatokkal, amelyet helyesen csak nagy hozzáértéssel, leleményességgel oldhat meg. Természetesen némi tapasztalat már ma is akad és ezt nem ■‘szabad figyelmen kívül hagynunk. E sorok írója már 1960. decemberében, az „Agrártudomány” című szaklapban megjelent írásában kérte tudományos kutatóintézeteinket: végezzenek kísérleteket a lejtős területek művelésével kapcsolatban. S a kérés nem maradt válasz nélkül; Putnoíii tapasztalatok Nemrégiben több mezőgazdász szaktársammal egyetemben, meghívást kaptunk az Északkeleti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik, Putnokon dolgozó csoportjához. A csoport egy: évvel ezelőtt a po- gonypusztai tangazdaságban kezdett munkához, huszonnégy holdnyi területen, hogy megtalálja a legmegfelelőbb módszereket a lejtős területek optimális talajerőgazdálkodásához. Láttunk istállótrágyázási, mű- trágyázási, zöldtrágyázási kísérletsorozatokat, s az eredményességről bő részletességgel, alapossággal tájékoztattak bennünket a csoport lelkes, fiatal kutatói. Örömmel állapítottuk meg, hogy minden parcellán a mi. északi vidékeinkre leginkább alkalmas növényféleségckkel kísérleteznek. Búza, zab, árpa, burgonya és őszi takarmánykeverék-parcellák adtak választ immár a gyakorlatban arra, hogy milyen arányú trágyázás, műtrágyakeverék hozzáadásával, avagy milyen zöld- trágva-növény után ad bővebb termést kisebb önköltséggel a mi északi talajunk. Tűző napsütésben jártuk a kísérleti parcellákat. Volt időm, hogy gondolkozzam, s megjelent előttem a Westsik professzor vezette Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaság képe. Ez az intézet negyedA Pravda az 1964—1965. évi népgazdasági tervről A Pravda vezércikkben foglalkozik a következő évek népgazdasági tervével és megállapítja, hogy a Szovjetunió miniden gazdasági körzetében befe- r jezéséhez közeledik az 1964— 1965. évi népgazdaságfejlesztési terv összeállítása. A terv előirányozza a leghaladóbb és gyors műszaki fejlődést, a termelékenység emelését, a munka- és anyagfelhasználás csökkentését segítő ter- hielési ágak elsődleges fejlesz-^ tését. o A Pravda ezzel kapcsolatban^ kiemeli, hogy a korszerű gazdaság fejlődésének egyik döntő iránya a népgazdaság kemi- ZáJása. Ezenkívül a villamos- energia-tcrmelés, a gépgyártás és az elektronika is elsődleges helyet kap a tervekben. A népgazdaságnak azonban a vegyipar elsődlegességének biztosításán túlmenően, harmonikusan kell fejlődnie; a tervnek biztosítania kell a többi termelési ág fejlődésének megfelelő arányát és ütemét. A Pravda vezércikke ezután rámutat, hogy a tervek összeállításának egyik fő elve a beruházások koncentrálása a legfontosabb létesítmények üzembe helyezésére. százados munkával teljesen átalakította a Nyírség egykori háromnyomásos rendszerű, alacsony termésátlagos gazdálkodását. Westsik Vilmos munkája fáradságos volt, de ered menyes. Ma már letagadhatatlan, hogy új utat nyitott a nyírségi tsz-ek, állami gazdaságok boldogulásához a futóhomokon .. . S hiszem, hogy a Pogonypusztán most megindult. szárnyait bontogató kísérleti munka is hamarosan rányomja majd bélyegét boldogulás formájában a mi gven- ge, száz gondokkal küzdő lejtősterületű gazdálkodásunkra is. Több figyelmet, több eszmecserét! Természetesen ehhez az is szükséges, hogy mi magunk is segítsük a kis kutatócsoport munkáját. Nagyon jó lenne, ha a lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek elnökei és szakemberei többször látogatnának el ide Pogonypusztá- ra tapasztalni, beszélgetni. Ez rendkívül sok hasznos tapasztalatot adhat és ad is számukra! S ami szintén szükséges: vigyük el ide látogatásra a hitetlenkedő termelőszövetkezeti tagokat is. Ne restelljük, s ne sajnáljuk a fáradságot, kikérni a kutató szakemberek tanácsait, s a kapott tanácsok alánján otthon, először kis parcellákon próbáljuk meg alkalmazni az általuk javasolt, náluk bevált új agrotechnikát. Ha pedig olyan problémákkal találkozunk, amelyekre még nem terjedtek ki a kísérletek, javasoljuk a kutatócsoportnak; segítsenek. Fancsalon és Szalaszenden már ma is vannak kísérleti parcellák és eredményesen segítik a termelőszövetkezet munkáját. Helyes, szükséges volt itt, nálunk e kutatócsoport létrehozása. Gazdagodott, gyarapodott vele megyénk. S hogy e kis hajtásból milyen erős, milyen bőventermő fa fejlődik majd, az már nemcsak rajta, hanem gondviselőin; tehát rajtunk, szakembereken, termelőszövetkezeti vezetőkön is múlik) Benárd Géza mg. mérnök Lelkiismeretes munkával... Valóságos virágerdő fogadja az arra tévedtet a Cementipari Gépjavító Vállalat telepén, ami szokatlanul hat ilyen lármás, zajos üzemben, ahol hamar olajosak, piszkosak lesznek a munkáskezek. Bőven van mit csinálniuk, hírét sem ismerik az unalomnak. Most két határidő közel- gése ösztökéli fürgébb munkára a dolgozókat. Két nagy jelentőségű feladatot kell befejezni, a Budapesti Gázművek rendelésére készülő 4 gázbontó reaktor megépítését és átadását szeptember 20-ra, valamint a hejöcsabai rekonstrukciós munkát alkotmányuk ünnepére. A népgazdaság számára mindkettő égető problémákat old meg. A gázbontó reaktor építése sok fejtörésbe kerül. Merőben új volt ez az eddigi munkáktól: felrázta az egész gyárkollektívát. Vajon képesek-e a megoldásra? Ez a kérdés motoszkált a kezdetkor mindenki fejében, de már kész a felelet; s nemsokára ékes bizonyítékképpen felteszik az „i” betűre a pontot: augusztus 30-án átadják az első két elkészült gázbontó reaktort — Nagy siker ez, s oroszlán- részt vállalt benne István Mihály, Viktor József és Orosz János szocialista brigádja. Minden erőfeszítést megtettek, becsületesen helytálltak — hallani róluk. Jól megszervezték a munkát, felváltva dolgoznak a fontos feladaton. Pedig adódtak hátráltató körülmények is, mint például az oxigén nem folyamatos szállítása. Sürget a munka, a gázművek- határidő elöttre kéri a reaktorok leszállítását. Ök már kimondták a szót: meglesz — s a szó kötelez! A másik nagy feladat is sürget, mivel több lakás épül, több cement kell. Ez pedig csak a cementgyárak korszerűbb termelésével valósítható meg; Ezért van a modernizálás a Hejöcsabai Cementgyárban, mélynek munkálatait ők végzik: s mikor elkészül, emberi kéz érintése nélkül lesz a kőből cement. Gép végez el minden munkát. Augusztus 20-ra tervezték az átadást, s ha ez sikerül, 16 hónappal az első kijelölt határidő előtt fogják átadni az üzemet rendeltetésének. területen nehéz az iráNyugdíjazás előtt Augusztus 20-án adják át. rendeltetésének Miskolcon az új televíziós relé-állomást. A képünkön látható régi relé ezzel megszünteti működését, átadja helyét az újnak. Foto: Sz. Gy. A hatalmas nyitás, egyetlen embernek. Ezt az óriási feladatot látja el Csorba László. Hihetetlenül nagy munkát végzett, s ezért minden dicséretet megérdemel — mondta Szepessy Pál, a vállalat igazgatója. Segítségére voltaic a szocialista brigádok, pedig munkájukat előre nem látható sérülések, betegségek akadályozták. Mind a három brigádvezető: Harangozó József, Tasnádi Gyula és Nagy Ferenc is beteg, helyettük Hock György, Rajna János és Xglár József vette át a vezetést. — Reméljük, ők is olyan be. csületesen dolgoznak majd, mint elődeik, s képességük javát nyújtják, átérezve a feladat fontosságát, segítenek Gilányi József művezetőnek nehéz munkájában. Mindenki helytáll! Lendületes munkájukat jutalmazzák augusztus 20-án, amikor Guricskó Gyula, Orosz János, István Mihály, Kádas István, Bihari József, Kiss Imre I., Poór János, ifj. Pásztor János, Zupkó László, Kiss Gábor és Berdár Lajos elnyerik a Szakma kiváló dolgozója tt. Az üzem tel. vi tervét, s ez már ebből 5 .zesedést tudnak fizetni - - év végén. I ....... .. n a hatalmas [ Dübörögnek | kalapácsok, csapódnak a fémlemezek, olajos kezek ragadják meg, helyreigazítják. Folyik a munka a virágok között. Csuíorás Annamária megtisztelő c jesítette I. J azt jelenti, nap nyeres DUPLA GOND Központjában dolgozott, mint propagandista. Először Fánkét vállalta el. A számla, amit megkapott: 650 000 forint mérleghiány. És szervezetlenség, csüggedés, gazdálkodási kuszaság mindenütt. A közös vagyon a csőszök ellenére is fogyott. A munkaegység mindössze 21,40 forintot ért. A majorban csak két gépet talált. Bizony, ezzel nehéz volt kezdeni. Hegyi elvtárs azonban ismerte már a szövetkezeteket, ismerte az embereket, hiszen azelőtt is a falusi emberek között dolgozott. Három pontban foglalta össze a feladatok lényegét. Egv: kollektív vezetés; a vezetők és az emberek egyetértése. Kettő- a szakemberek bál őrs ága. az új agrotechnikai módszerek bátor alkalmazása a gazdaság adottságai szerint. Három: a tagság mozgósítása a munkára és minden vélemény' meghallgatása. Igv indultak. És az eredmény'? 1962-re már csak 226 000 forint mérleghiány maradt. Ugyanakkor egv munkaegységre 42,40 forintot fizettek. Ez aztán meghozta a tagság kedvét Az 1963-as évet már tisztán, adósság nélkül "Tcezdték és 42 forintot terveztek egy' munkaegységre. A tél, a tavasz, a nyár. mindenki tudja, nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Nem rekordtermést, de még közepest is csak nehezen lehetett elérni. És a finkei Üj Élet Termelőszövetkezet határa, no meg a számlák, a bevételek és a kiadások listája most azt mutatja, hogy nem negyvenkettő. hanem 45—46 forint lesz á munkaegység értéke. .. Persze, ez. még nem minden. F.gv termelősTÖvetkeret gazdálkodásának minőségét nemcsak a munkaegység értéke jelzi, hanem az is, hogy a szövetkezetét két év alatt teljesen gépesítették. kialakították a tbc-mentes állatállományt, tehenenként 16 liter fölött van a napi tejhozam, túlteljesítik a hizlalási tervet, és még sok minden. Többek közt egy nagyon rokonszenves tényező is. Az, hogy ma már a szövetkezetben nem alkalmaznak csőszöket, mezőőröket, mert a „minden a miénk” fogalma megváltozott. Tavasszal már látni lehetett, hogy a finkei termelőszövetkezet az igazi nagyüzemek sorába lépett Jó volt a vezetés, jól haladt a munka, mindenki dolgozott. De a szomszédban, Damakon. talán még nagyobbak voltak a bajok, mint két esztendővel ezelőtt Finkén. Az elmúlt esztendőből 562 000 forint mérleghiány maradt és egy munkaegységre csak 20 forintot fizettek. A damakiak tudták, hogy Finkén már más a helyzet és szerettek volna ők is Finkéhez hasonlóan jól gazdáTkodni. Ezért kérték fel Hegyi elvtársat, hogy vállalja el a damaki szövetkezet vezetését is. Nnev volt a tétel, mert két termelőszövetkezetet vezetni nemcsak dupla gond. hanem dupla felelősség is. Ám volt már némi tapasztalat. És ha sikerült Finkén. miért ne sikerülne Damakon? Sok munka, nagy' meg- terheltetés lesz. Hegyű elvtárs tudta, számbavette ezt, és — elvállalta. A problémák nem voltak újak. Dániák visszarímelt Fin- kére. Rossz vezetés, az emberek bizalmatlansága, szervezetlenség. és minden, amit Finkén már kijavítottak. Do éppen a friss tapasztalatok és a Finkén már bevált hármas tétel szerint kezdtek munkához Damakon is. Átszervezték a vezetést. Minden vezető feladatot kapott. A mezőgazdász, aki addig azt sem tudta, mit csináljon, mert nem tudott közös nevezőre jutni az elnökkel — végre megkapta feladatát. „Nincs más dolgod, csak az adottságoknak legjobban megfelelő módszerek alkalmazása” — mondta neki az elnök, és a mezőgazdász, aki addig felesleges embernek érezte magát, szinte máról holnapra megértette, hogy rá a szövetkezetben igen nagy' szükség van, hogv rajta sok múlik, és jókedvvel dolgozni kezdett. Dolgozni kezdtek az emberek is, mert hittek Heevi elvtársban. Hegyű elvtárs pedig hitt az emberekben így' aztán ma már természetes és egyáltalán nem csoda, hogy' az 562 000 forint mérleghiányt év végére eltüntetik és a bo- tervezett 26 forintot ki tudják fizetni munkaegy'ségenként. No, persze, voltak és vannak kisebb problémák is. Damakon is egyik legfontosabb feladat volt az állatteny'észtés feli a vitása. Tavasszal még mindössze 15 tehenük volt és a 15 tehén 25 liter tetet adott naponta. A tbc-vol eddig senki sem törődött. Nyolc tehenet kellett kiselejtezni. Ma mégis 27 tehenük van és a nani tejhozam ír megközelíti a kfenc litert. De — ahogy' mondják — ez még mind'g nein ió tehenészet. Az úi teheneket és üszőket most készítik elő. az igazi javulás csak a következő esztendőben várható. Nevetve mesélték Damakon, hogy eddig alig volt lucernáink. Pedig lucerna nélkül Ma már nagvon iól tudják, hogv mit. óz az ál 1 att^n vészt és lucerna nélkül. Mondhatnám- semmit. A lucerna az erőnk legfontosabb, a szálasok közt az alaptakarmány. Vetnek is belőle — már készítik a talajt a damaki határban. Nehéz volna részletesen ismertetni, hogy' mennyi probléma, megoldásra váró feladat Van egy gyenge termelőszövetkezetben. Amíg a problémákkal nem tudnak mit kezdeni, addig baj van. Amikor azonban tudják, hogyan kell és lehet megszüntetni a problémákat és meg is tesznek érte mindent — már nem kell félni. Akkor a gyenge termelő- szövetkezet tagjai bízhatnak benne, hogy hamarosan a jók közé kerülnek Ebben bíznak most Damakon is. Dolgozik mindenki — ereje és tehetsége szerint. De mindenki elismeri: legtöbbet Hegyi István, az elnök dolgozik. Mert nem könny'ű két termelőszövetkezet gondját-baját hordozni... Nem könnyű, de megtisztelő és szép munka. Tudja ezt Hegyű elvtárs is. Azt mondják róla az emberek, hogy alig alszik és mindig a határt járja. Naponta kétszer is megjelenik egy'-egy helyen. Damakon éppen úgy', mint Finkén. Mert megkérdeztem: a két termelőszövetkezet közül melyük a kedvesebb? — Egyformán kedves mind a kettő — felelte. — A finkei azért, mert már aránylag jó, a damaki meg azért, mert szénen fejlődik és egy-két év alatt utolért Finkét... A két termelőszövetkezet 2200 hold — fele-fele arányban. Igv. hogy két gazdaság — dupla gond. Ha egvesítenék, egves dolgok kiegyenlítődnének és könny'ebb lenne az irá- nvftás. Énnen ezért az emberek máris arról beszélnek, hogv hamarosan e Értesülnek. Mert fgv csak az elnök közös, ön űgv közös lenne minden. Nem csak a gond, hanem az öröm is. Szcndrei József ► Nagy csend és felhőkkel tárhatott ég feszült a dombok íö- | lőtt. A mezők nyári zöld és ♦ szőke színe átolvadt sárgára, [meg feketére. Már sárga a do♦ hány, sárgul a kukorica, és | sárgul minden, mert utolsó ► tüze lángol a nyárnak, közeledőik az összegező és érlelő ősz. ► Egy kör megint bezárult, kez- ►deni kell az újat, bár sohasem ► egészen zártak a körök, hiszen 6 nem lehet és nem is szabad |valamit ugyanott végezni, ahol ► elkezdtük. De ívé, ívelése, rit- Jmusa van mindennek, és az ► ívek vége olyan, mint a veresekben a nmek: találkoznak és ► összecsendülnek. , Ilyen összecsendülésről, az ► alkotó munka nagy rímelésé- trfil beszélgettem a minőn ► Hegyű Istvánnal, a finkei Űj [Élet és a damaki Üj Barázda ► Torrn előszövetkezet ein őkével. í Nehezen találtam meg, mert kegy' igazi termelőszövetkezeti ♦elnököt egy határban is nehéz {megtalálni, nem még kettőiben. Márnedig, úgy érzem, sze- í rén vekben nem dicsérhetek, ♦ Hegyi István { igazi szövetkezeti elnök ♦ Mert igazi szövetkezeti elnökinek lenni nagy dolog: örök ♦ mozgás, intézkedés, felelősség, ^józanság és még sok minden, ♦ ami eevütt a gondok garmadn- rját jelenti. Igen sok a gond ♦ egyetlen termelőszövetkezetiben is — akármilven ió lepjen fáz! — hát mér kettőben. Ta► lán nem is dupla, hanem még [ t öhb... ► Hegyű elvtárs ötven évesnek [vallja magát, de nem hiszem, ► hogy annyi. Talán negvven. L látszatra. Bar haja már őszül. [■Fürgesége és munkabírása vi- [szent erős. robbnnáknnv fiatal. [emberre vall. 1961 iúliusában Nett tsz-elnök. Azelőtt a Föld- ' művesszövetkezetek Járási A KlSZ-tííjgok segítelek Társadalmi munkát szerveztek a múlt vasárnapra a kéked! KISZ-fiatalok. Már hajnali három órakor találkoztak, s nyolc óráig 67 mázsa terményt csépeltek el. Megállapodtak, hogy a jövő vasárnap ismét segítenek. Újjáalakult a KISZ sportköre is, sok szép tervük van, amit a nyári munkák befejezése .után (ha több idejük jut sportolásra) valósítanak majd meg. Toperczer Györgyné Kéked Bővül az Erdei Termékekéi Feldolgozó Vállalat Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat sokat fejlődött az utóbbi időben, s így a tárolási lehetőséged már nem felelnek meg az igényeknek. A szörpüzem bővülésével új, tárolásra alkalma, pincékre van szükség. A vállalat saját kezelésbe veszi az eddig csak bérelt Tetemvár Alsósor 22. szám alatti pince helyiséget. E tárolóhelyiséi szomszédságában a vállalat további tizenhárom pincét bérel hogy egységes szörpkészítő él raktározó telepet alakíthassor ki. Később az újonnan bérel helyiségeket is saját kezelésbe beszi az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat■
