Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

BZASMAGTAItORSZM 3 Szerda* 1963. augusztus 14. E, Mummelt emberfőkért « kultúra területén leg- A4 fontosabb feladatunk: a nép műveltségi szín­vonalának emelése” ■— állapít­ja meg az MSZMP VIII. kong­resszusának határozata. Bor­sod megyében a megyei tanács végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén e tömör és vilá­gos gondolat köré csoportosul­tak mindazok a tervek, elkép­zelések, amelyek „felnőttokta­tás” címen realizálják az MSZMP kongresszusának ide­vonatkozó elképzeléseit, kíván­ságait. Megyénkben különleges he­lyet foglal el a felnőttoktatás kérdése. Területünk, ahol meg­található néhány világhírű tu­dós, több tucat országos nevű mérnök, orvos, pedagógus, Kossuth-díjas szakmunkás, nem mentes az analfabétizmus­tól. nem mentes a tudás elől okkal, ok nélkül elzárkózó fel­nőttek tízezreitől. Csak két fontos adat: 1. A megyében még mindig 30 ezer analfabéta él, 2. 110 ezer felnőtt nem vé­gezte el az általános iskola VIII. osztályát. A felnőttoktatás feladatait, távlati terveit e két számadat és a számok mögött meghúzódó ezrek határozzák meg. E fon­tos területein-e koncentrálta minden figyelmét a művelő­désügyi osztály előterjesztése is. Az elmúlt esztendei felnőtt- oktatási program mind tárták imában, mind színvonalban szépen, biztatóan realizálódott. Több mint 6000 „öreg diák” kapott bizonyítványt az általá­nos iskola valamelyik osztályá­nak sikeres elvégzéséről. Ügy tudjuk: ez országos méretekben is kiemelkedő. Honi szinten vizsgálva a kérdést: feltétlenül elismerés illeti meg a mcző- csáti és .a mezőkövesdi járást, ahol az általános iskolai fel­nőttoktatás tananyagát sikerrel ötvözték össze a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel. Így az alapismereteken kívül nap­jaink egyik türelmetlenül ko­pogtató gondján, a szakmun­kás képzés problémáján is se­gítettek. Ez az oktatási forma remélhetőleg nagy tábort vonz tnajd. Szép példák vallanak a tár­sadalmi aktivitásról is. Mind az SZMT, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ, mind az „egyes” ember „önön” minőség­ben nagy igyekezettel támo­gatta művelődési szerveinken kívül e nagy fontosságú ügyet. Azonban egyes vállalatvezetők, sze­mélyzeti osztályvezetők, műszaki irányítók passzivitására is utalnunk kell ezzel kapcso­latban. Találkoztunk olyan esetekkel is, amikor a vállalati elöljárók akadályozták a dol­gozók továbbtanulását. A mis­kolci MÁV Igazgatóság például nem megfelelő munkaszerve­zéssel, szolgálati beosztással hozzájárult a lemorzsolódáshoz. Hány helyen áll vagy bukik ilyen, alapjában véve könnyen megoldható kérdésen a telnőtt- oktatás helyzete. Csak jó szán­dék, nagyobb körültekintés, vállalatvezetési „szeizmog- ráfia” kellene, s máris megol­dódnának az oktalan huzavo­nák. A helyiséggond egyébként mindennapi akadálya a rénd- . szeres oktatásnak. De csak ott, ahol nem veszik számításba az összes lehetőségeket. Akik csak „tantermek­ben, iskolapadokban” gondolkodnak, azok nem juthatnak előbbre. A tudást-szomjazó ember jól érzi magát a művelődési házak szakköri helyiségeiben, tsz- irodákban, munkásszállók klubszobáiban, egyszóval min­denütt, ahol csend s a téli hó­napokban barátságos meleg van. Mindezeken kívül erősen gá­tolja a íelnőttoktatást a tan­könyvhiány. Tanulmányaik be­fejeztével egyesek „ereklye­ként” őrzik a tankönyveket, ahelyett, hogy azokat tovább­adnák a következő „generáció­nak”. A tankönyvek elfekteté- sében ludasnak látszanak pe­dagógusaink is, akik nem kérik Vissza az értékes „segédeszkö­zöket”. Kedvét szegi sok száz tanul­ni szándékozónak a végzősök *,sorsa”. Egy ió sző. az előbbre jutás megcsillantása, máskép­pen: a tovább tanuló dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülé­se majd minden esetben elma­rad. Tudjuk: nem ezért szán­ták rá magukat dolgozóink a továbbtanulásra. Elsősorban mindenki saját emberségének, értékének, képességeinek gya­rapítására szerzi meg a tudást. De azt joggal elvárhatja bárki, hogy némiképpen viszonozzák mindennapi munkáján felüli fáradozásáért, még akkor is, ha azt látszatra önös érdekből teszi. Mi kell mindemnek realizálá­sához? Ha az „öreg diák” végzett, a vállalat valamelyik vezetője, vagy személyzeti osztály veze­tője, a párttitkár, szakszerveze­ti vezető beszélgessen vele, s az immár vértezettebb ember véleményét kérje lei, termelési és egyéb dolgokkal kapcsolat­ban. Az analfabétizmus, a múlt szomorú „hagyatéka” tettre szólítja napjaink minden peda­gógusát, népművelőjét és a művelődés ügyétől távolabb áPókat is. A megye lakosainak 5,7 százaléka nem tud írni. Ez azt jelenti, hogv hozzávetőleg minden 23. köztünk élő ember­társunk nem ismeri a betűvetés művészetét. Siránkozni és fejet csóvál­hatni a múlt bűnei miatt alig­ha járhat eredménnve'L A „tettre, munkára fel” i^lszó se­gíthet itt leghatásosabban. Az analfabétizmus felszámolása nemcsak pedagógus ügy. (Még akkor sem, ha egyesek nagy belenyugvással úgy vé­lik.) Csak Kubára kell gondol­nunk, s máris látjuk feladata­inkat. Ebben az elmaradott kis közép-amerikai szigetország­ban minden már írni-olvasni tudó ember kötelességének ér­zi a mén írni-olvasni nem tűdé emberek felkarolását. Az úttö­rőiétől a nvugalmazott tisztvi­selőig. K r»élda r.iramán ir-u-i- koztak meevénkben a KIE71- fiatalok. mintegv ezren, a be­tűvetés megtanítására, ntt, ahol ezt már régóta igénylik. Ügy véljük, a KISZ-fiataloJc, vagy az olyanok példáját mint a vajdácskái állatorvos, alá egyé­nileg is sokat fáradozik a ci­gányság életkörülményeinek megváltoztatásán, — mások is követik. Az igazság kedvéért el kell mondanunk: önön hibáján kí­vül a cigányság soraiban a leg­több az analfabéta. De sajnos, öreg kubikosaink táborában is fellelhetők a betű nem isme­rői és a szénbányászati dolgo­zók között is akadnak analfa­béták. Az előttünk álló felnőttokta­tási évadra vár az a feladat, hogy 110 ezer, általános iskola Vili. osztályával nem rendel­kező közül ebben az esztendő­ben 12 ezer dolgozó üljön be az iskola padjaiba és végezzen ott eredményes tanulmányi munkát Ugyancsak erre az esztendőre vár az analfabétiz­mus 5,7 százalékának jelenté­keny leszorítása. Ami pedig a jövő felnőttok­tatási tervét illeti, azt csak nagy társadalmi összefogás se­gítheti a megvalósulás útiára. A megyei pártbizottság és a megyei tanács irányításával dolgozó munkabizottság; az SZMT; a KISZ; a nőtanács; a Hazafias Népfront; a TIT sokat tehet ezért a nagyfontosságú ügyért A KISZ már kész javas­lattal rendelkezik, tu­domásunk szerint a különböző társadalmi szervek és ' tömegszervezetek akció­programokat állítottak össze. Ezekből kiviláglik: valóban mindenki komolyan veszi a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága által jóváhagyott fel­nőttoktatási tervet, amely, ha teljes akcióegység uralkodik majd a társadalmi szervek kö­zött, 12 év leforgása alatt meg­szünteti mind az analfabétiz­must, mind a Vili. osztállyal nőm rendelkezők számát. Párkány László Háromnapos műanyag-felhasználási ankét lesz augusztus végén Miskolcon Ä Közlekedéstudományi, va­lamint a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület miskolci cso­portja műanyag szakbizottsá­gának rendezésében augusztus végén 3 napos ankétot rendez­nek Miskolcon, a MTESZ székházának nagytermében, a műanyagolcnak az iparban tör­ténő felhasználásáról. Az ankétem négy előadás­ban tárgyalják többek között a műanyagok szerepét hazánk és a világ anyaggazdálkodási szerkezetének megváltoztatá­sában, azoknak különböző gépelemként, valamint nyo­másnak kitett csövekként tör­ténő hasznosítását, továbbá je­lentőségét a vasúti üzemekben. Az ankéton előadást tart több külföldi cég képviselője, így többek között a párizsi Orgcunico rég egyik szakmér­nöke is. Az előadásokhoz, szakmán­ként, több magyar szakértő szól hozzá. A felszólalók fog­lalkoznak majd a műanyagok szerepével a színesfém takaré­kosságban, a műanyagnak a kohászatban történő alkalma­zásával és gépipari alkalmazá­sának eredményeivel. Az ankét részvevői megte­kintik a Borsodi Vcgyikombi- nát műanyagüzemét is. Fél év alatt 517 rendezvényt szervezett a MTESZ Borsod megyei intéző bizottsága A MTESZ Borsod megyei in­téző bizottságához tartozó 21 tagegyesület most értékelte el­ső félévi munkáját. Eszerint fél esztendő alatt 517 rendezvényt tartottak, amelyen több mint 20 000 műszaki vett részt. Az építő, a közlekedési, a karszt­vízkutató, az agrár és más tu­dományos egyesületek 42 alka­lommal rendeztek szakmai megbeszélést, A borsodi ipar és mezőgazdaság kérdéseit 23 nagyszabású ankéton vitatták meg. Így többek között ankétot rendeztek a szennyvizek tisz­tításának kérdéséről, a lejtős területek művelésének problé­májáról, a rét- és legelőgazdál­kodásról is. Eredményes tevékenyéget fejtettek ki a különböző mun­kabizottságok is, többek között az eróziós, a zsombolykutató, valamint a műanyag- munka- bizottság. Ezek egy-egy kérdést részletesen tanulmányoztak. Őt nappal hamarabb A miskolci általános és kö­zépiskolák, napközi otthonok festési, mázolási és üvegezési munkáit a Miskolci Festőipa­ri Vállalat végzi. A vállalat dolgozói augusz­tus 20 tiszteletére vállalták, hogy öt nappal a határidő előtt befejezik a munkálato­kat. Építik a legnagyobb magyar portáidamt A Magyar Hajó- és Daru gyár daru-gyáregységében hama­rosan elkészül egy 15 tonnás, 33 méter gémkinyúlású, 53 mé­ter magas, hálom csuklógémes, automatikus vezérlésű por­táldaru mintapéldánya. Ez a daru a legnagyobb lesz a hazai gyártásúak között A nagy teljesítményű, gyors rakodásra al­kalmas, 10 és fél méter fesztávolságú daru főként tengeri ki­kötőkben használható. Sorozatgyártását a mintapéldány ki­próbálása után kezdik meg. , Az épülő daru Men ef level e k a Népi Ellenőrzési Bizottság asztalán — Ha nem volna Népi El­lenőrzési Bizottság, föl kellene találni. Ezt a rövid, de tömör mondatot bocsátotta előre az ügy intézője, miközben elém tárta a több kötegnyi aktacso­magot. Mindössze másfél hónapja, hogy a Népi Ellenőrzési Bi­zottság munkatársai vizsgála­tot folytatnak a vállalatoknál a gépkocsik rendeltetésszerű fel- használását illetően, mégis annyi hibát találtak, hogy va­lamennyit sok lenne felsorolni. Pedig mindössze az 1963. év­ben kiállított menetlevelek alapján próbálják feltárni a tényleges helyzetet Sajnos ez a vizsgálat is ar­ról tanúskodik, hogy még min­dig akadnak olyanok, akik önös, egyéni érdekeiket a köz érdekei elé helyezik, pedig nem egyszer példát kel­lene mutatniok a kisebb be­osztású dolgozóknak. Nézzük a tényeket! Munkájukat világszerte ismerik _ ! i mentén húzódik fl Bodrog | a ]cjs borsodi falu: Bodrogkeresztúr. Hegy­község ez, ahol nincs termelő- szövetkezet, nincs gyár, se üzem. A falu mégis messze földön ismert. Igen, messze földön, idehaza azonban nem sokat tudnak létezéséről. Pe­dig amiről megemlítik Bod­rogkeresztúr nevét például Angliában, Amerikában, Ausztráliában és Norvégiában, arról itt. megyénkben is töb­bet beszélhetnénk. Bodrogkeresztúrban 1930 éta készítik a kerámia-figurákat. Valamikor egy régi, 150 éves pincében volt az üzem, s maximálisan húsz ember dol­gozott a színes dísztárgyak ké­szítésén. Azóta, az idő változá­sával itt is sok minden meg­változott. 1952-ben kisipari ter­melőszövetkezetet szervezett a régi műhely alapítójának le­származottja: Ulrich József. A ktsz modem üzemházat kapott, s új gépek is segítik ma már a kerámia-készítők munkáját. Az úgynevezett szi- nesárny beégetése például már elektromos kemencében történik. dolgoznak eb­ben a kisipari termelőszövetkezetben. Mint­Hetvenen egy nyolcvan százalékuk nő. Jó és szép munkalehetőség ez a hegyközség asszonyai, lányai számára, örömmel is dolgoz­nak, több mint kétszáz féle figurát készítenek kerámiából és porcelán-masszából. A dísz­tárgyakon kívül egyre több használati tárgyat (hamutar­tódat, vázákat. készleteket) hoznak forgalomba. A kézzel festett, szép kerámiák között egyre több a modem, újvona­lú, merész színösszeállítású tárgy. — Készítményeink a Képző- művészeti Alap zsűrije elé ke­rülnek. A zsűri dönti el, hogy belföldön melyik kerülhet el- árusításra — hallottuk a ktsz vezetőjétől, Ulrich Józseftől. — Külföldi megrendelőink tet­szésük szerint választhatnak gyártmányaink közül. Most például Hollandiába és. Svájc­ba exportálunk. A svájciak három ezer darab szines. ke­rámia söröskorsót kértek tő­lünk. Epyen most, a napokban érdeklődtek legújabb készít­ményeink iránt New Yorkból, Ausztráliából és Angliából is. Érdekes, hogy a külföldiek mennyire kedvelik a borsodi, népművészeti mintákkal díszí­tett tárgyakat.«^ I . ~ ] ba megyénkben I Jó lent?«. I ;s többfelé lát­hatnánk P ' drogkeresztúri kerámia-figurákat. Jósvafőn, Aggteleken például, ahol kü­lönösen kevés emléktárgy kapható, bizonyára szívesen válogatnának a külföldi és bel­földi vendégek :!■ szép kerá­miák között. És általában nen1 ártana, ha ismertebb lenne megyénkben a bodrogkeresztúri ktsz; A mis­kolci Üveg- és Porcelánértéke­sítő Vállalat is meg/ehetné azt, amit a szegedi ÖVÉRT már kétszer is megtett. szege- den ugyanis az ÜVÉRT két­szer szervezett tanulmányi ki­rándulást á bodrogk eresz,‘úri ktsz-be. Mindkétszer mintegy negyven kiskereskedő jött cd- Megnézték az itteni munkát, s a látogatás után sok megren ­delés érkezett... j Z “ “ í az évi terme' | A ktsz-ben | lés mintegy három millió forint. S még több is lehetne, ha itt­hon jobban népszerűs fenénk azokat a szép bodrogi ^reszté­rt kerámiákat és por>'rián-ké- szftményeket. amebek már világszerte ismertek RaUkW Anna A 8>1957. L 29. Korm. számú rendelet, valamint a 2/1957. IV. 28. KPM. számú rendelet kimondja, hogy szolgálati gép­járműveket az állami szervek dolgozói kizárólag szolgálati (hivatalos) célra csak abban az esetben vehetik igénybe, ha ez más közlekedési eszközök igénybevételénél gazdaságo­sabb. Ezeket a rendeleteket azonban egyes helyeken nem tartják magukra nézve köte­lezőnek. Számos olyan vállalat akad Borsodban és Miskolcon, ahon­nan egy emberrel küldenek fel gépkocsit Budapestre, holott a vonat sokkal olcsóbb, és a me­netidőt, sőt még a kényelmet tekintve is előnyösebb, csupán fix időponthoz van kötve és nem olyan „előkelő”. Az is előfordul, hogy a kül­földről hazatérő, vezető be­osztású munkavállaló Buda­pestről telefonon kér kocsit hazautazásához, s a vállalat vezetősége a kérést teljesíti, holott ehhez semmiféle válla­lati érdek nem fűződik. A vizsgálat azonban ennél súlyosabb hibákat is felderí­tett. Volt olyan, gépkocsival rendelkező vállalat, amelyik­nek osztályvezetője húsvét va­sárnapján berendelte a gépko­csivezetőt, hogy az egyik bu­dapesti szerv dolgozóját, aki­vel a jó kapcsolat megtartása nem megvetendő, a hemádné- meti rokoni látogatás befejezé­se után a Tiszai Pályaudvarra szállítsa. Ugyanitt a Sárospa­takon megrendezett élüzem- avató alkalmával négy gépko­csit tartottak üzemben a veze­tő beosztásúak és feleségeik elszállítására. Volt olyan ko­csi, amelyik kétszer fordult Miskolc és Sárospatak között. Gyakori hiba, hogy a több gépkocsival rendelkező válla­latok egy kocsit egy személy kizárólagos rendelkezésére bo­csátanak, ezáltal lehetetlenné teszik a gépkocsi ésszerű kihasználását Ugyanakkor a helyközi hasz­nálat igazolását ellátó személy sokszor nem illetékes a gépko­csi igénybevétele jogosságának elbírálására, vagy éppen meg- alkuvóan szemet huny afölött, bogy a menetlevélbe csak a szélső határterületek földrajzi megnevezését írják be, s nem derül ki, hogy a gépkocsi köz­ben hol tartózkodott, Igen gyakori az engedélye­zett havi 3 ezer kilométer túl­futtatása,- a gépkocsilcnaS az éjszakai órákba nyúló igénybe­vétele, a gépkocsivezetők pihe­nő idejének megrövidítése. Ne­héz elhinni, hogy a gépkocsi utasa este 9 és 11 között hiva­talos munkát végez. ötletszerű a gépkocsik út­irányának tervezése is. Előfor­dult, hogy egyazon vállalat há­rem gépkocsija is találkozott ugyanazon napon ugyanabban a községben. A példákat sokáig lehetne sorolni, de talán ennyi is elég annak igazolására, hogy egyik­másik, gépkocsival rendelkező vállalat vezető beosztású dol­gozója adott esetben megfeled­kezett róla: elsősorban a vál­lalat, a népgazdaság érdekeit kell szem elűtt tartania A Népi Ellenőrzési Bizottság ez alkalommal, a vizsgálat idő­szakában eltekint attól, hogy a hibát elkövetett vállalatokat a nyilvánosság előtt megnevez­ze, mert nfem a megszégyení­tés, hanem a megjavítás a szándéka. A népgazdaságnak okozott károkat azonban meg kell fizetniök a magukról meg­feledkezett dolgozóknak és a jövőre nézve tanulniok kell az említett példákból. De tanul­niok kell másoknál: is, akiket még nem állítottak reflektor- fénybe, akik egy-két levélkéz­besítés ürügyén vállalati gép­kocsival utaznál: Budapestre, valójában konferenciára men­nek az egyetemre, vagy éppen borkóstolóra Hegyaljára, s egyetlen nap alatt úgyszólván az egész megyét beutazzák. De tanulnunk keli a példák­ból mindnyájunknak, akii: fe­lelősséget érzünk népünk előbbrehaladásáért és nem en­gedjük. hogy államunk pénzét elherdálják. A Népi Ellenőrzési Bizottság folytatja munkáját. A hibák napvilágra kerülnek és figyel­meztetésül szolgálnak mindeh- kráeh- B. Gy. Mikrovágó—gyémántkéssel A gyémántkéssel működő új mikrevágó bármilyen anyagot olyan hajszálvékony szeletek­re képes vágni, hogy az anyag atomjai tanulmányozhatóvá válnak. A gyémántkést dr. H. Femandez-Moran, a chichagói egyetem tanára dolgozta ki. A kés igen értékes a biológiai ku­tatásoknál, valamint bizonyos fémek (germanium, uránium stb.) molekuláris felépítésének tanulmányozásánál.

Next

/
Thumbnails
Contents