Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-13 / 188. szám

Kedd, 1963. augusztus 13. ESZASCMAGYARORSZAÖ 3 Á várakozásnak megfelelően! »V P 'árturüt szavazatának, sú­lya a nemzetközi kom­munista mozgalomban és kormányunk szavazatának súlya a külpolitikai kérdések­ben egyenes arányban áll né­pünk erőfeszítéseinek, belső építő munkájának eredményei­vel. Ha népünk harca sikeres, ha nálunk a szocializmus ügye erősödik és győzedelmeskedik, ha a szocialista építés munká­ja új és új eredményeket szül, akkor pártunk és népköztársa­ságunk kormányának szavaza­ta nagyobb súllyal esik latba a nemzetközi életben.” Kádár János elvtárs a napok­ban tartott nagygyűlési beszé­de jut az ember eszébe, amint ismételten átolvassa a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának múlt va­sárnap közzétett határozatát. Hiszen e fontos dokumentum­ban a Szovjetunióban tett láto­gatás, a KGST fejlesztése, a kínai vezetőkkel folytatott vi­ta, és az atomcsend tárgyalások mellett szó esik hazánk belső viszonyairól, a gazdasági és kulturális fejlődés üteméről, népünk előrehaladásának biz­tonságosságáról. Talán más megfogalmazásban, de azonos tartalomban hallhattunk e fel­adatokról a Kisstadionban megtartott nagygyűlésen is. Az a néhány szó, amellyel Kádár elvtárs oly közvetlenül, egyértelműen és közérthe­tően megfogalmazta gazdasági építő munkánk jelentőségét, egyre inkább közkinccsé válik munkás hétköznapjainkban. Kivájt szénben, sebesen forgó, fényes gépekben, sistergő tüzes acélokban és magasba-törő fa­lakban öltenek testet bizonysá­gául politikánk helyességének, népünk érettségének. Több mint fél esztendő mun­kájáról a számok nyelvén, a statisztika tükrében helyes tá­jékozódást kaphatunk. Szem­betűnik, hol dolgoztunk jól — s merre vannak a legégetőbb, halasztást nem tűrő tennivalók. Mit kell tenni azért, hogy .munkánk az év hátralevő ré­szében még eredményesebb, céltudatosabb legyen. Mit kell tenni azért, hogy teljesítsük népgazdasági terveinket? Ismert, hogy Borsod megye Ipara a tél okozta gondok, ne­hézségek felszámolásáért sokat tett, és ez a fáradozás, ez a tö­rekvés egyre inkább érezteti hatását, jóllehet az első félévi tervet nem sikerült teljesíteni, néhány fontos mutató nem ér­te el á kívánt szintet. Így pél­dául a termelékenységben 3,5 százalékos fejlődés helyeit: mindössze 2 százalékot produ­káltak ipari dolgozóink. Ezt az elmaradást persze nem lehet egyértelműen a zord időjárás­sal indokolni, mert olyan té­nyezők is akadályozták az eredményesebb munkát, mint Például a megrendelés hiánya, a beruházások vontatott, lassú menete, üzemzavarok, kooperá­ciós gondok, üzemen belüli szervezetlenségek. Így fordul­hatott élő, hogy míg bányá­szaink 90 ezer tonna barnasze­net termeltek terven felül, s ez­zel sokat enyhítettek fűtőanyag j gondjainkon, Rudabányán ma ' :s elmaradásokkal bajlódnak, ■ az építő- és építőanyagipar- m sem valami rózsás a hely­set, mint az a vasárnapi la­kunkban is olvasható volt. Exoort gyártmányaink élké- , szülték. Itt nem annyira^ a ■"ennyiséggel, inkább a gyárt­mányok fejlesztésével. a gaz- ' iráqossáagal és a minőségi ! --'rvésekkel van baj. Borsod - legnacorobb géoinari ében. a Piősfjyőri Gén- • árban termelt géneknek és ■rendezéseknék csak 25 száza- ijca korszerű, viszont a széles : rr.fii skálában 20 esztendős j ■ instrukciók, elavult., magukat; túlélt öreg gyártmányok is ta-j ’álhatók. Kohászati üzemeink­en is áldozatkész munka fo­lyik a tervek teljesítéséért. — noha ez a fáradozás nem min­dig realizálódik a befektetett eleven és holt munka mennyi­ségének arányában. Feladataink tehát pontosan egybeesnek azokkal a tenniva­lókkal, amelyekről szó esik a Párthatározatban. Hiszen az exportszállítások fokozódása aligha képzelhető el a termelés technikai és technológiái fej­lesztése. a leehaladottabb gvár. t.ási eljárások, s a megrendelők igényeinek figyelembe vétele nélkül. Ma olyan igényekről hallani a világpiacokon, mint a rövid szállítási határidő a jő minőség, az alacsony eWTTí- tási át, a tetszetős kivitel és a biztonságos üzemeltetés. Ezeket nem lehet valamiféle „kam­pánynak”, divatos szólás-mon­dásnak tekinteni, ezek a vásár­lók igényei, melyeket ki kell elégíteni, éppen az új piacok megszerzése, vagy a régi vásár­lók megtartása érdekében. Me­gint csak a Diósgyőri Gépgyár­ral kell példálózni, mert ott az összevonás óta helyes intézke­déseket foganatosítottak az em­lített igények kielégítésére. inden iparágnak meg­M vannak a maga sajá­tos gondjai, feladatai és célkitűzései. Ezek sokrétűek, szerteágazóak. Vannak viszont közös problémák, vannak olyan tennivalók, amelyek megol­dásra várnak, az építőiparban éppen úgy, mint a bányászat­ban, vagy a kohászatban, eset­leg a vegyiparban. Ilyen a ter­melékenység és a gazdaságos­ság. Látszatra két különálló téma, a valóságban viszont egymás függvényei — d fej­lődés fontos tényezői. A párt- határozatban úgy van ez meg­fogalmazva: A. termelékenység emelése egész népgazdaságunk fejődésének egyik központi kér^^se. E zért van az, hogy ma­napság pártszervezete­ink és gazdasági veze­tőink sokat foglalkoznak min­den olyan összetevővel, amely­nek eredője a törmelékenvsé? A Borsodi Szénbán yá szati Trösztnél például a gépesített jövesztés és rakodás, a fejté­sek koncentrálása, a nagvter- melékenvségű munkahelyek kialakítása, a korszerű fémbiz­tosító elemek meghonosítása és kalória érték javítása áll a tennivalók középpontjában. A Lenin Kohászati Művekben az egész gyár termelését érzéke-, nyen érintő I-es számú kohó mielőbbi üzembe helverése és a durvahengermű rekonstruk­ciójának jó előkészítése éppen úgy mindennapi feladat, mint a program szerinti öntvények, hengerelt és húzott áruk le­gyártása. Özdon hasonlóan fon­tos dolog a kohó elegyterének gépesítése, sőt a kohón kívüli kéntelenítés és a 10 sz. kazán beszerelése. A KlSZ-védnök- séggel épülő vegyipari üzemek­ben a gépbeszerelések határ­idejének lerövidítése, a techno­lógiai folyamatok meggyorsí­tása, á termelés bővítése kíván nagyobb erőfeszítéseidet, diffe­renciáltabb munkaszervezést, igényesebb vezetést. A közle­kedésben elsősorban a teher- áruforgalom meggyorsítására, a szállítóeszközök megóvására, az áruk át- és kirakodásának meggyorsítására, a rakodóterek maximális kihasználására, az üzemanyagfel használ ás csök­kentésére keR törekedni. Igényesebbé, szervezettebbé, megalapozottabbá kell tenni a beruházási tevékenységet Is. Fontos intézkedéseidre és szer­vezett munkára van szükség e tervek megvalósítása érdeké­ben. O’van létesítményeknek a jövője függ a jó beruházási munkától, mint pl. a berentei PVC-üzem, az 1. sz. Könnyű- betonr-'ár. a Csabai Cement- és Mészmű rekonstrukciója, a Sátoraljaújhelyi Fémlemez­gyár, az Alsózsolcai Beton- elemgyár, vagy az ózdi csator­názási munkák. Amikor pedig energiánk és figyelmünk nagy részét lekötik ezek a soronlevő feladatok, a jövő évi beruházá­sokkal is kell foglalkozni, hi­szen ezek előkészítése éppen '-‘Iván fontos, éppen olyan nagy 'elentőségű mint az ideiek si­Most amikor íóleső érzéssel, ö-ömmel nyugtázzuk, hogy az utóbbi 3—4 hónapban téli adós. sáeaink egyrőszőt sikerült tör­leszteni. sok ül lakást, gvárat húztunk tető alá, tovább erősf- tettűk inari üzemeink dolgozói­nak mindennapi tevékenvsécé- vel a népgazdaságot, tisztában vagyunk azzal is. hoev még so­kat. az eddi cinéi többet kell tenni az. idei tervben kitűzött cé’ok teljesítéséért. Ahhoz, hogy népgazdasági szinten 9 száz.a- lékklral emeliiik az ipari, és 12—14 százalékkal a mezőgaz­dasági termelést, ésszerű gaz­dálkodással. termelékenyebb munkával mintegy 7—8 száza­lékkal növeljük a nemzeti jö­vedelmet. s ezzel megalapoz­zuk a városok és falvak dolgo­zói életszínvonalának további emelését, feltétlenül teljesíteni Imii Borsod megye dolgozó társadalmának, üzemeinek, bá- nváinak és építkezéseinek ts időarányos tervfeladatáit. Erre utal pártunk Központi Biaottságának határozata, ami­kor kimondja: Nagyobb erőfe­szítés szükséges az iparban, a közlekedésben, a költségek ter­vezett csökkentéséhez és a munkatermelékenység növelé­séhez. A termelékenység eme­lése az egész népgazdaságunk fejlődésének égjük központi kérdése. Pártszervezeteink, gazdasági vezetőink törődje­nek azzal, hogy a munkafegye­lem minden területen erősöd­jék, legyen gondjuk arra, hogjr a termelékenység növelése ne csupán a vállalati mutatókat szépítse, hanem ■ népgazdasá­gunk érdekeivel, az anyagta- karékosséggal, a minőségjaví­tással és a gazdaságosság más követelményeivel is, összhang­ban álljon. A párthatározat tükrében — éppen népgazdasági súlyánál fogva — nagy feladatok megoldása vár Bor­sod megye dolgozó társadalmá­ra. Ahhoz, hogjr az igényeknek megfelelően részt vehessünk gazdasági építőmunkánk meg­gyorsításában. eredményesebbé tétel ében a várakozásnak meg­felelően kell dolgoznunk az esztendő hátralevő napjaiban. Paulovits Ágoston Ä felhívás nyomában Július 30-án jelent meg a fel­hívás a Diósgyőri Munkás cí­mű lapban. Az BKM KISZ-bi- zottsága azzal a kéréssel for­dult a gyár fiataljaihoz, hogy adjanak meg minden segítséget az I-es és a Il-es kohó újjáépí­tési munkálataihoz. Járuljanak hozzá jobb munkájukkal, tár­sadalmi munkaórákkal és ócs­kavas gyűjtéssel. Már a felhívás előtt jelent­keztek munkabrigádok, s fel­ajánlották szabadidejük egy ré­szét. Tulajdonképpen ők indították el n mozgalmat A KISZ védnökséget vállalt a kohó újjáépítése felett. Mun­kájuk három területre terjed ki. Először a letargikus hangu­latot kellett megszüntetni és a lehetőségeken belül pótolni a kiesést A termelés emelke­dését a Fiatalok Műszaki Ta­nácsának vezetésével óhajtot­ták elérni. A legnehezebb fel­adat a helyes kooperáció meg­szervezése volt, mjs bedolgozó vállalatokkal, kérni őket a ha­táridők pontos »betartására, még ha a szükséges terméke­Munkásmozgalmi emléket találtak a diósgyőri várban Á négytomyú diósgyőri vár helyreállítási munkáit nem­csak a kirándulók, hanem a környező üzemek dolgozói is egyre többen tekintik meg. Az elrpúlt hetekben például Bor­dás Géza, a Lenin Kohászati Müvek nemesacél kovácsmű­helyének üzemvezetője igen érdekes mozgalmi emléket talált. Az építési munkák so­rán az északnyugati torony falából egy leforrasztott bá­dogszelence terült elő. A do­bozban egy papírtekercset ta­láltak 1896. augusztus 16-i dá­tummal és 200 névaláírással. Az aláírók arról értesítették az utókort, hogy a diósgyőri vasasok a megjelölt évben kö­zös kiránduláson vettek részt a történelmi nevezetességű várban. Bordás Géza a talált emléket megmutatta 82 éves apósának. Mihalik Lajos bá­csinak, aki 67 évvel ezelőtt mint fiatal gyerek a vasgyár­ban dolgozott. Az idős nyug­díjas a levél aláírói közül töb­bet személyesen is ismert. Az érdekes munkásmozgalmi lele­tet átadták a Diósgyőri Kohá­szati Múzeumnak. Előzőleg azonban a 200 névaláírást tar­talmazó lapot lefényképezték, a kópiához mellékeltek egy mai keltezésű levelet arról, hogy az eredeti okmányt mi­kor találták meg, s új bádog­dobozba helyezve, visszafalaz­ták régi helyére. két társadalmi munka révén kell is elkészíteni. A harmadik feladat az üzemen belüli tár­sadalmi munka megszervezé­se. Mindezt egy operatív bi­zottság irányítja, mely aktívá­in keresztül tájékozódik a hi­bákról, a tennivalókról, szoros kapcsolatban a gazdasági bi­zottsággal. Hogyan tükröződik a felhí­vás a számokban? Még nagyon az elején tar­tunk — válaszolja Dudla Jó­zsef. Az I-es kohó átépítésé tu­lajdonképpen csak most kez­dődik. A fiatalok 3 ezer mun­kaórát ajánlottak fel, hozzá kell tennünk, lelkesen. Eddig még csak a törmelék eltakarí­tó munkákat tudtuk elvégezni 250 órával. A munka nagyja még esak most következik A felajánlott munkaórákból csak az olvasztói kiszesek 700 órát vállaltak. A robbanás, az üzem szünetelése őket sújtotta legjobban, ezért hozzájuk kü­lön is kéréssel fordultunk, te­gyenek meg mindent a munka újraindításáért. Az a vélemé­nyünk, hogy ezt is. mint eddig minden feladatot, becsületesen el fogják végezni. — Ócskavasat biztosítani a?, acélműveknek addig is, amíg a kohó nem tud elegendő nyersvasat biztosítani — szólt a felhívás. Az eredmény: az olvasztóban dolgozó fiatalok összegyűjtöt­ték a roncsokat és átadták a martinkemencének. A húzó­műhely fiataljai 30 tonnát küldtek már el, s a generátor KISZ-alapszervezetének is 30 tonna ócskavasa vár elszállí­tásra. De szinte kivétel nélkül minden üzemrészben megkez­dődött a gyűjtés. Kövér László, a nagyolvasz­tó alapszervi titkára is köz­beszólt. — A munka zöme a fiatalok számára segédmunkákból adó­dik, de nagyon szeretnénk a főmunkálatokban is részt ven­ni. De mindent megcsinálunk, amit ránk bíznak. A munka természete miatt nem vehet részt mindenki közvetlenül a kohóépítési munkában. Kér­jük mindazokat, akiknek nem tudunk közvetlenül itt adni munkát, álljanak helyt munkapadjuk melletti s így közvetve támogassanak minket. Biztosítsák minden oljran munka soronkivüli el­végzését, amely a kohóval kapcsolatos! Még az elején tartanak. A számok később fogják igazán tükrözni eredményeiket^ De már kiadták a jelszót: Mindent a kohóért! Sikerülni fog? — Egészen biztos! Csuíorás Annamária — A SZOVJETUNIÓBÓL érkező MTZ-traktorok folya­matos szállítása megkezdődött. Az erőgépek szeptember 10-ig megérkeznek, s az AGROKEE folyamatosan eljuttatja a meg­rendelőkhöz. A mezőgazdaság 196&—64. évi szakoktatási feladatairól Ä MEGYEI tanács mező- gazdasági osztálya, a Hazafias Népfront, a KISZ és a nőta­nács illetékes dolgozói és akti­vistái néhány nappal ezelőtt részletesen megtárgyalták a mezőgazdasági szakoktatás és szakpropaganda 1963—1964. évi feladatait. A tanácskozás fő témája a mezőgazdasági szakmunkás­képzés volt, ezenkívül szó esett a technikumi, felsőfokú technikumi, főiskolai levelező oktatásról, a társadalmi ösz­Huüadékbő! valutamegtakarítás A mosonmagyaróvári Timföld Gyárban Bogáról Endre vegj'észmémök szabadalmazott technológiája alapján egy éve gyártják a magj'ar mükriolitot. A műkriolit az alumíniumko­hászat egyik fontos alapanyaga. Eddig külföldről szerezték be. Mosonmagj'aróvarott, a tímföldgyárban kb. 10 millió forint költséggel szerelték fel az üzemet, amely timföldgyári hulla- daksókból, műtrágyagyártási melléktermékekből és az alu- miniumkohók hulladék katóds zenéből mükriolitot állít elő. A új üzemet a gj’ár műszaki kollektívája tervezte, a munkások a kivitelezéshez is csak kevés segítséget vettek igénybe. Az üzem az elmúlt évben 300 tonna, az idén 600 tonna mükriolitot ad aluminiumkohóinknak. Ez a mennyiség az idén a hazai szükséglet 20—22 százalékát fedezi, töndíjról, az ismeretterjesztő tv-előadásokról, valamint a szakkörökről, mint a szak­munkások továbbképző isko­lájáról. Valamennyi részvevő egy­behangzó véleménye volt, hogy fejlett mezőgazdaságot csak művelt, szakmailag jól képzett vezetőkkel és fizikai dolgozókkal lehet teremteni. Éppen ezért társadalmi üggyé keli tenni a tsz-parasztság mű­veltségének, szakmai és politi­kai tudásának emelését. Min­denkinek aki a mezőgazdaság­ban dolgozik, széleskörű fel- világosító munkát kell kifejte­nie, hogy mielőbb felszámol­juk a parasztság körében a tanulás és a művelődés iránti közön jó. Ezt fejtegette Benárd Géza fancsali tsz-elnök és Puskás Lajos ricsei agronó- mus is. Puskás elvtárs elmondotta, hogy Dániában, Svédország­ban, Norvégiában alig van olyan paraszt, akinek ne len­ne legalább középfokú mező- gazdasági iskolája, de 50 szá­zalékig egj-etemi végzettség­gel rendelkeznek. Ez is egyik oka például, hogy búzából Dániában csaknem dupláját, termelik holdanként, mint nálunk. Hazai példával is illusztrálta a tanulás hasznosságát. Kiesén ez évben szakmunkásvizsgát tett sertésgondozónő, aki a gé­pesített zöldtakarmányos hizla­lást végzi, igen szakszerűen, 9 forintért állított elő egy kilo­gramm sertéshúst. E jó példát már a cigándi tsz is követi. Ki­fejtette, hogy ha minden tsz- tag jó szakmunkás lenne, könnyebb volna a vezetés, és jobbalt az eredmények. Bindász Balázs halmaji tsz- agronómus örömmel újságolta, hogy náluk a kertészet szak- mukás-lányai igen jól dolgoz­nak, s ezt a tagság elismeri. A szakmunkások tíz százalékkal több munkaegységet kapnak. Ez az oka annak is, hogy más munkahelyekről 15 lány és tíz férfi visszatért a tsz-be. Dr. Farkas Tivadar sátoral­jaújhelyi oktatási előadó arról beszélt, hogy a járásban 101 tanuló szerződött szakmun­kásiskolára. Elmondta; a járás tsz-eiben a tsz-vezetők és a tagság egyre inkább belátja, hogy érdemes, feltétlenül szükséges tanulni. A sátoralja­újhelyi járás legtöbb tsz-e közgyűlésen döntötte el, hogy a szakmunkásvizsgát tett ta­gok 5—10 százalékkal több munlcaegj’séget kapnak. De még jobbak lennének az ered- mények, ha a járási oktatási előadók kizárólag csak az ok­tatással foglalkoznának. Burkus Mihály abaújszántói technikumi igazgatóheljrettes a tsz-vezetők, elnökök, brigád­vezetők, agronómusok tovább­tanulását tartja igen fontos­nak. Kifejtette a levelező okta­tás adta lehetőségeket. Ebben az oktatási formában minden­ki tanulhat, sőt kötelessége is, hogy képezze magát, növelje szaktudását, mert ma már csak ezáltal lehet nagyüze­met eredménjresen vezetni. Hasonló példákat említve, többen és többszörösen is alá­húzták a mezőgazdasági szak­oktatás jelentőségét, a terme­lés növelése és az általános műveltség fokozása szempont­jából. Hiszen ez ma a falu to­vábbi fejlődésének, boldogu­lásának egyik alapvető felté­tele. Figyelmesebben! Vonat vonattal cserél helyet a Tiszai Pályaudvaron, így volt ez most is. Az ózdi vonat pontosan indult. Már forogtak a kerekek, s néhány métert haladtak, is. amikor CSV pöttöm, kék ruhás kislány vonta magára az utasok érdeklődését. Futott a vonat után és kétségbeesetten ismé­telgette: anyukám, anyukám... Fenlről az asszony sikol­tozott: Álljanak meg, lemaradt a gyerekem! A kalauz felkapta a kicsit és szaladt a vonat mellett, várva a kedvező pillanatot, hogy fellépjen. Egy másik vas­utas a vonat után rohant, hogy meghúzza a zárféket. Már nem volt rá szükség, a kalauz fellépett a gyerekkel. Szerencsétlenség nem történt, de könnyen lehetett vol­na- A feltúrt állomáson kettőzött figyelemre van szükség. Elment a vonat. A peronon a felborzolt kedélyek meg­nyugodtak. De kedves szülő, nem. lett volna jobb egy kis figyelemmel mindezt elkerülni? (cs. aj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents