Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

«t fiSZAKMAGTARORSSÄO Péntek, 1963. augusztus 9 Lejtős területek és népművelés Amikor a hozzászóló bővebben kibontotta mondanivalóját, a jelenlévők egy csoportja felszisszent: — Vajon mi lesz ebből? Hogy kerül a nép­művelés mellé a műtrágya és a tejtermelés. Mondom, a türelmetlenebbek kissé csodál­koztak és valljuk meg nyíltabban: íinnyáskod- ták. De a logikus okfejtés és a végső poén, vé­gül is mindent a „helyére rakott”; a jelenlévők megelégedéssel fogadták az elmondottakat. Hol es ‘hogyan is történt mindez? Egy jelentős népművelési tanácskozáson fel­szólalt a megyei pártbizottság egyik osztály- vezetője és szívós kitartással ismertette a me­gyei pártbizottság legutóbbi párthatározatát, amely a megye lejtős területeinek nagyobb eredményeket ígérő hasznosítását írja elő. Be­szélt a megye művelés alatt álló területeinek nehézségeiről, arról, hogy a megyében a mű­velés alá vont földterületek 55.6 százaléka lej­tős. Elmondotta, hogy ezek megművelése mi­lyen fantasztikus költségeket von maga után á sík területekhez viszonyítva. Érzékletes té­nyekkel bizonyította a lejtős területen gazdál­kodó termelőszövetkezetek konzervativizmu­sát, a „hagyományos”, elmaradt módszerek­hez való makacs ragaszkodását. A hallgatóság egy része „fél füllel” figyelt a tényekre, valahogy úgy, mint az a bizonyos „nem az én asztalom” pincér a rimánkodó vendégre. ]-T ~ hamarosan megtört. Amikor a I a le£ felszólaló egy váratlan és éles fordulattal a népművelők felelősségére „fut­tatta ki” mondandójának magvát, a hallgató­ság egyszerre kapta fel a fejét. A megyei pártbizottság osztályvezetője ugyanis a következőket fejtegette: — Megleltek-e mindent a népművelők azért, hogy sajátos eszközeikkel tudatára ébresszék a parasztságot elmaradott gazdálkodási mód­szereinek? Nem voltak-e adott esetben egy­oldalúak, a gazdasági élet kérdéseitől el-elru- gaszkodóak népművelőink? Nem választot­ták-e egyesek gőgösen külön a tudatformálás gazdaság-politikai, közgazdasági és művészeti területeit? Vajon nem. alakul t-e ki olyan állás­pont néhány helyen: a kultúra a, mi ügyünk, a termelés pedig az agronómusoké, tsz-vezelőké, állami gazdasági igazgatóké és tanácselnök köké. Az összefüggések .ilyenfajta — nem is komp­likált — megvilágításában egy pillanatra min­den jelenlévő meghökkent a felelősség súlyá­tól. Álmában sem gondolta egy népművelő sem, hogy neki olyan lényeges szerepe lehel. 500 vagon műtrágya „megtakarításában”, 600 ezer hektoliter tejtöbblet megtermelésében, 50 ezer mázsa hús-többlet előállításában. Őszin­tén: e sorok írója sem gondolt az összefüggé­sek ilyen csodateremtő rendjére. Mert valójá­ban kézenfekvőnek látszik: a mezőgazdasági mérnök feladata a rétegvonalas talajművelés előnyeinek, várható nagy hasznának megma­gyarázása. Látszatra csak a mezőgazdász gond­ja ráébreszteni termelőszövetkezeti gazdáinkat az ősi, megszokott trágyázás! módszerek hely­telenségére, a hegy-völgy irányú talajművelés számos hátrányára. Hajlamosak vagyunk el­hinni azt, hogy csak gazdasági szakembereket érint a rét- és legelővédelem, a fűhozam nö­velése, a korszerű széria-lucerna szárítás. Ha alaposan szemügyre vesszük eszközeink gazdagságát, önként kelj felkínálnunk erőnket, jószándékunkat, segítőkészségünket és ötlete­inket. Számos jó példa tanúskodik arról, hogy az ötletek arzenáljával rendelkeznek népmű­velőink; ezek mind beállíthatók a gazdagodás, a gazdaságos termelés szolgálatába. A megye egyik vezetője nemrégiben azt mondotta: a mi megyénk nagy, szép és gazdag. Szép megállapítás, nekem nagyon tetszik. De ha alaposabban meggondoljuk: a megye szép köntöse alatt van még bőven kopott, avatag holmi. Ez érvényes átvitt értelemben is: pa­rasztságunk jórészének tudatában ott fészkel még a százados gazdálkodási forma, amelyről részben nosztalgikus okokból sem mond le. A sok egyéb mellett ezt a nosztalgiát kell visz- szaszorítaniok népművelőinknek, okos, gazdag, kulturális programmal, érdekfeszítő ismeret­terjesztő előadássorozattal. Népművelőink hi­vatottak ráébreszteni parasztságunkat önön nagyságára, béklyótlanságára. A közös gazda­ságok kialakulása, ezeknek megerősítése na­gyobbrészt politikai-gazdasági szervezőmunka eredménye. A parasztság tudatát „hozzáigazí­tani” a megváltozott termelési viszonyokhoz, — ez népművelőink nagyfontosságú, megtisz­telő feladata. Persze mindezek végrehajtásához magasfo­kú Ismeretelcre van* szükség. Hadd tegyem hozzá: nem csak szakmai ismeretekre. Egyéni látásmódra, átfogó műveltség megszerzésére, az ország ügyes-bajos dolgainak széleskörű is­meretére. Tudni kell népművelőinknek a ko­hászok gondjairól, a bányászok munkasikerei­ről. az ifjúsági építőtáborok példamutató ered­ményeiről, a tsz és háztáji gazdaságok terme­lési lehetőségeiről.— egyszóval sok mindenről. j jj ' j tudás és ismeretanyag bírto­| nagy-nagy | nem érhet senkit sem meglepetés; nem szisszen fel senki, ha valaki a megye mezőgazdasági gondjai kapcsán a lej­tős területek és a népművelés összefüggéseit boncolgatja. ' Párkány László f * Jó eredmények a kazincbarcikai állomáson Kazincbarcika vasútállomá­son a legutóbbi termelési ér­tekezleten szó esett az I. félévi munka eredményeiről. A szá­mok arról tanúskodnak, hogy jól dolgoztak az állomás dol­gozói. A kocsitartózkodási egy­ségidőt 96,6, kocsikihasználási tervüket pedig 98,6 százalékra teljesítették. Ehhez nagy se­gítséget adott az állomás há­rom szocialista brigádja, ame­lyek közül az első - félévben Lövey Lajos brigádja lett az első. Nem dolgozott rosszul a Gáspár- és a Budai-brigád sem, amelyek vállalásaikat szintén teljesítették. Bellán Rózsa levelező-----o-----­A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—10 óráig) Borsodi tükör. Miért lassú a munka? Építőiparunk a lemaradás beho­zásáért. Térti: Pastoral. Érdemes megnézni, elolvasni, meghallgatni 1... Kulturális Jegy­zetek. Különös kis cégtáblák: A kelme­festő. Rokon népek dalaiból. A hétvége megyei sportműsora. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Augusztus 10: Ladányi Sándor, Kistábornok u., Kohóipari Techni­kum, 17 órakor: Winkler Józsefní, Pereces, Erenyö, orvosi rendelő, 16 órakor. Jó ismerni ezt az erőt Javul a GELKÁ munkája 28 212 tv-tulajdonas megyénkben EGYRE Nö A TELEVÍZIÓ tulajdonosok száma, így egyre nagyobb feladat hárul a GEL- KÁ-ra, amely eddig is kitűnő­en végezte a különféle televí­ziók és háztartási gépek, ké­szülékek javítását. Megyénk­ben jelenleg már 2:1.212 Iv- tulajd'onost tart nyilván' a pos­ta, és ezév első felében ugrás­szerűen megnőtt a tv-vásár- Jók száma, összesen 5688-an vettek új televíziót. Csupán Miskolcon 10.919 tv-tulajdo­nost tartanak nyilván. t A magyar . 'televíziógyártás, amely színvohalas készüléke­ket ad a hazai és a külföldi piacra, az elkövetkezendő években még több készüléket bocsát a vevők rendelkezésére. A második ötéves terv végéig összesen 610 ezer új televízió- készüléket hozunk forgalomba hazánkban. Szükség van tehát arra, hogy ezzel a növekedés­sel párhuzamosan, fokozatosan fejlődjék a javítószolgáltatás, a GELKA és más hasonló válla­latok munkája. Történt-e intézkedés, mit tesznek annak érdekében, hogy a Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat egyre növel­je kapacitását, mind jobb munkát .végezzen a gyors, pre­cíz, televízió- és háztartási gépjavítás, hibaelhárítás érde­kében? Erre a kérdésre így vá­laszolt a miskolci GELKA mű­vezetője: — A tv-tulajdonosok elége­dettek munkánkkal. Előfordul Drága gyermekjáték Két, őrizetlenül hagyott öt­éves kisfiú gyufával játszado­zott a taktaharkányi Uj Élet Termelőszövetkezet dohány­pajtájában. Veszedelmes já­tékuknak még súlyosabb kö­vetkezménye is lehetett volna, hiszen a gyufától a pajta, láng- ralobbant, s leégett. A tűz mi­att keletkezett a/iyagi ká.r így is mintegy 40 ejer forint, persze, hogy vannak problé­mák; nem tudunk mindig idő­ben végezni a feladattal. El­mondhatom: van javulás, alig akad reklamáció. Augusztus 1-től, új szervezés alapján, fel­osztották a megyét, körzeteket hoztak létre, ez azt jelenti, hogy Miskolcon kívül ma már Sátoraljaújhelyen, Putnokon, Edelényben, Tiszapalkonyán, Sárospatakon, Özdon és Ka­zincbarcikán működik önálló, vagy Miskolc, illetve Buda­pesthez tartozó javitórészleg. Ez a felosztás minden bizony­nyal még jobban meggyorsítja, megkönnyíti a munkát,­— MI OKOZ GONDOT je­lenleg? — Nagy 'problémát, jelent, amikor a kihívott műszerész nem találja ólthon a lv-tulaj- donost, noha értesítve lett ér­kezéséről. Az ilyen esetek gya­koriak és felborítják a tervsze­rinti munkát. Az is előfordul, hogy kihívnak minket, és ki­derül: a jótállás valóban lejárt, de a készüléknek nincs semmi baja. Jobbik eset, amikor arról értesitenek, hogy már nincs szükség a műszerészre, mert időközben a készülék „megja­vult”. A tv-műszerészután- pótlás és továbbképzés tervsze­rűen és rendszeresen halad, Véleményem szerint megbirkó­zunk a rohamosan növekvő feladatokkal, mert szakembe­reink egyre tapasztaltábbak, s mert egyre tökéletesebbek a tv-készülékek is. — szegedi — Ä gyárkürt bődülése már'elhalt, A műszak végét j1 hangokat elnyelték a kormos falak, a kemencéi hengersorok. A forró csarnokokból, a fürdőkből cm be: lakok kígyóznak a fővonalra, s a tömeg, itt, a széles tarka, színes folyamként hömpölyög, halad az J-es kapu Eleinte önfeledten bámulom a kifelé haladók impoü hosszú sorfalát. A könnyedén koppanó, a súlyosan dobb léptekből, 9. szemek nézéséből, pillantásából, a mozdula ból próbálom kitalálni, ki a hengerész, az olvasztár, a makészítő, az adminisztrátor. Az idősebbeknél néha-ri talán még sikerül. A munka, s a lassan pergő évek bévé nyomukat. A fiatalabbaknál már elmosódnak a foglalkö beli különbségek. Ahogy velük szemben lépkedek, az jár az eszem* ahány ember, annyi cél, vágy, öröm. Nem tudom miért, valami nyugtalanító érzés vesz rajtam. Mintha valahonnan’ hatalmas, lélekbelátó szer# gyelne rám. Keresem a feszélyezettség és az erősödő gyenórzet okát. Igen, kezdem szégyellni magam, s nem doni miért, lóért. Mintha hibát követtem volna el vgl vagy valakik ellen. így kell lenni, inert a velem szenib vők, a mellettem elhaladók pillantásaiban parányi rosí lást látok. Dehát miért? Egy mondat valamit sejtet. — Én szégyellnék ilyen későn bemenni... Lopva körülnézek, vajon kinek szól ez az elkapott P dat. Rajtam kívül senki sem halad befelé. A halk megjl zés csak nekem szólhat. Füleimhez egymást kergetve éf a szavak. — A többiek már régen dolgoznak.. 1 — ... jó, hogy ilyen nincs? a mi brigádunkban .’ 11 — ... mi lenne, ha mindenki ilyen későn járna bei Senki sem mondja sértő szándékkal. Még csak né* úgy. hogy feltétlenül meghalljam. Csak halkan, mint a kívánkozó sóhaj. És mégis, a megjegyzések mint az üté pattognak rajtam. Szeretném megnyugtatni őket, nem gyök későn,jövő, az én személyem nein hiányzik a robusi kohóműben sehol, sem vezetők, sem beosztottak nem Ü szánkódnak késői érkezésemen. Dehát hogy mondjam d czerszemű óriásnak, mit tegyek, hogy ne nézzenek így f ne kapjam a rosszallást, ami a későnjövönek kijár. M< lyogjak fölényesen, hogy nem tartozik rám a Lenin Ki szati Művek ügye? Ez sértés lenne. jö alra kanyarodom, az átjáróhoz. Az ‘étjáró két U ® fényképek, feliratok a szocialista brigádok éle* beszélnek. Nézem, nézem, a kiállítás anyagát, s megértek larnit. A gyárban, a gyár dolgozóiban jelentős erkölcsi él, amely, mint a sodró folyam, feltartóztathatatlanul előre, csiszolja, formálja az emberek gondolkozásmóo lelkivilágát. Jó ismerni ezt az erőts (Csf Augusztus l9 — 20i kettős munkaszüneti nap Egy korábbi minisztertaná­csi határozat szerint minden esetben, amikor valamely munkaszüneti na,pót egy nap választ cl a vasárnaptól, a bo­ti pihenőnapot vasárnap he­lyett ezen a közbeeső napon keli kiadni. Mivel az alkot­mány ünnepe az idén keddre esik, augusztus 19-c hétfő, és 20-a kedd, kettős munkaszü­neti nap lesz. Augusztus 18-án a szombati munkaidő-beosztást .keli alkalmazni. Mindez azon­ban nem érinti a folyamatos Két közlekedési baleset Kedden kora reggel a miskolci Hoffmann Ottó ós a Kommün utca kereszteződésén ói Simon József személygépkocsijával nem adta meg az elsőbbséget Szabó László motorkerékpárosnak. A. két gép­jármű összeütközött és a motor­kerékpáros nyolc napon tűi gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Az anyag! kár 1800 forint. Ugyancsak kedden reggel a Mis­kolc és Sajószenlpéter között! or­szágúton egy lovaskocsi és bagger karambolozott. A. Borsod megyei Mélyépítő Vállalat nagy munkagé­pe fékhiba miatt nekihajtott a s>t- jőszentpéteri Üj Elet Termelőszö­vetkezet kétfogatu lovaskocaijá- nak. Martinkó József kocsis nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, s mintegy 2300 forintos anyagi kár is jelentkezett. Cent olvad az aszfalt, akkora a hfi- * ség. Jólesik azért rövid időre a föld alá bújni egy kis borkóstolóra. A pince Sárospatakon, a Rákóczi-vár tövé­ben, a hajdani trinitárius kolostor ud­varán vari, homlokzatán szurokfekele betűkkel olvasható: „Cellarium Rákó- czianum, aedificatum anno MDCLXXXIV”, vagyis, hogy ezt a Rá- kóczi-pincét még 1684-ben építették. Hát hogy valóban 279 éves leimé ez a pince, nem tudom, bizoriyítható-e. Hi­szen a trinitárius szerzetesek jámbor emberek voltak, aldk a borászatnál sok­kal nemesebb hivatást műveltek, neve­zetesen a pogány fogságba esett keresz­tyének kiváltásával foglalkoztak. Te­hát afféle vöröskeresztes tevékenység volt a funkciójuk. Meg aztán Sárospata­kon mindenki úgy tudja, hogy az úgy-- nevezett „várpincék” abból az alagút­ból készültek, amely a pataki várat mintegy 15 kilométer hosszúságban a borsi várkastéllyal kötötte össze. A nép körében fennmaradt monda, is azt tart­ja, hogy a vezérlő fejedelem ezen az alagúton menekült üldözői elől észak felé — lóháton. És hogy ellenségei fi­gyelmét elterelje, előbb ' kovácsával megfordította lova lábán a patkót,! amint azt a balladabéli sorokból is idéz­hetjük: Kovácsom, kovácsom, Udvari kovácsom, Fordítsd meg a patkót Hódos paripámon, Az elejét hátra. Úgysem jövök vissza Szép Magyarországra, Node, ha az ember 80—100 garűdicson elindul 1c, a pince mélyébe, nem sokat morfondírozik a múlton, inkább a .jelen iránt érdeklődik. Különösen, ha végig­hordozza tekintetét azon a temérdek gönci hordón, amely ezerszámra, kato­nás rendisen ‘sorakozik, néhol fél kilo­méternyi hosszúságban, az egyes pince- ágakban. A tetején mindegyiknek üveg­-dgp Furmint, szamorodni — „darabban” é^­dugó, a szélén élénkpiros csík. De a du­gók is, és a csíkok is úgy egybeesnek egymással, hogy nincs az a régivágású zupásőrmester,- aki ..vizitáció” alkalmá­val hibát találna ebben a pincerendben. Az egyik kiugróban véget ér a sétánk. Nagy darab kovakövekkel van kibélel­ve ez a kiszögellő sarok, kőből vannak a padkák, ülőalkalmatosságok, asztalok is. Szalonnát szoktak itt sütni borked­velő eleink, de „haladó” hagyományu­kat az utódok is követik. Füstldveze'lő nyílás is világ] ik innen ki a szabadba. Aztán egy magaslaton, mint egy trónu­son a büszke igazság, megint csak lati­nul: „Vinum Tokajinum est princeps vinorum et vinum principum”, vagyis, hogy a tokaji a borok fejedelme és a fejedelmek bora, j egy pohár 58-as évjáratú furmintban, _ vagy egy pohár 57-es száraz szamorod-: , niban az érett, ■ ódon íznek, zamatnak,,j lángoló tűznek akkora harmóniája rej-; ttízik, amilyennel egyetlen más hegy leve sem rendelkezik a föld kerekén. S miközben ízleljük, „harapjuk”, úgy érezzük, méltón nevezte Petőfi a. tokajit itteni kortyolgatásai közben „palackba zárt lángoknak”. . Kellemes és szép a pincészek nyári! része, — amióta megszűnj munkája. Elvégezték a második fejtést,: ték a megállóhelyet — ezzel á borok forrása, lángolása véget: merve, hogy kint van a ért. A nemes venyigék nektárja meg-- jalmi tábla és „nekik , csendesedett, s most tempósan érik aj előnyük”, bizony nem b* sziklákba, vájt pincékben. Ehhez leve-: lassítanának (úgy tudóin gösen, amint a pincében mondják: „da-: sorompó nélküli átjárónál rabban” kell tartani a borokat, vagyis; kötelező is!) az átjáró elf nem. szabad színig tölteni, hanem a hor-jj de itt, ezen az egyébkén* dó negyedrészét üresen kel] hagyni.j kissé lejtős szakaszon f Közben járnak hordóról hordóra. A: nos gyorsítanak, egészen csillogó lopóval bele-beleszívnak, s: Szinva-hídig, sőt a Már* í amelyik már megérett, azt a „darab-; rig. A napokban majd elw a dugóig, hogy: ;i vérem az átjárónál. P : 10—12 év körüli gyerek^ a: portba hajszál híján be föld alól. A nyelvünkkel nagyo- • rohant egy szerelvény- L kát csettintgettünk, a finom ízek, illa-; gyerekeknek szcrencS* tok még mindig összefutottak a szánk-: sikerült átcsúszniuk, ban. Búcsúzóul még egyszer visszaíor-: dúltunk a bejárat felé, s kezdtük silla-j bizálgatni a cégjelzés feliratát: „Cella- \ rium Rákóczianum ..: És mintha a szurokfekete betűk most: egyszerre rózsaszínűre változtak volna... • Hegyi József i, aea«S!!S!!t3!3S! «a S-e 8 S S-B S 9 9* I 9 8 S 5 * ’ Stop! Ez is vasgyári „téoÉ A Lenin Kohászati Míiv vendégháza környékén lak témája, A Miskolci Közlőt elési Vállalat nemrég tét villamos megállóhelyet közte a vendégház mellel i <s — megszüntetett. Ez tál : nem is lenne nagy baj, hl : nincs nagyon messze seri ; végállomás, seni a Marx I' : megálló. Legfeljebb nclu*> : percnyi az egész távoli! : Az új körülményeket B> : lehet szokni. Van viszont itt egy bök* : nő. Meg akkor is, ha a ' ; lamos sínek vendégház fel I lí oldalán, ahol szinte cl | általán nem lehet „rálát* : a száguldó villamosokra, : sorompó nélküli (!) ál,1* : elé kitették a „Stop!”, vaf ■ is a kötelező megállást jel : líRESZ-tábldt) Az a böki : nő, hogy ez az átjáró in* • lehetősen nagyforgalmú h* ■ Sok bámészkodó külfél : (kocsival, vagy gyalog) n>* ■ fordul itt, rengeteg má* • látogató, köztük sok gytf ■ és sajnos — különösen fi* : lés utáni napokon elég na* : számú illuminált cm*: ■ is. Ezek jórésze nem 1 ■ gyeli, egy részük észre f : veszi a tilalmi táblát, s éf : ken át megszokták, hogV, • villamosok az átjáró el* ■ megálltak. : fiinézem néha, mozid t adások alkalmával, bűi#** j sen a gyerekeket, akik F • többször ott még „el is vft! : nak foglalva” a film cseFj : «lényeivel, gondtalanul e ■ ladgálnak az átjáróban, j száguldó villamosok clőlf : Mert a villamosok nat : része, — amióta megszűnt* ■ ték a megállóhelyet — : merve, hogy kint van a : lahni tábla és „nekik : előnyük”, bizony nein 1F' j lassítanának (úgy tudóin, ( • sorompó nélküli átjárónál . : kötelező is!) az átjáró elf : de itt, ezen az egyébkén* • kissé lejtős szakaszon & • nos gyorsítanak, egészen : Szinva-hídig, sőt a Mars í • rig. A napokban majd cll” l a vérem az átjárónál. K ■ 10—12 év körüli gyerek^ : portba hajszál híján l?cl ■ rohant egy szerelvény- L • gyerekeknek szcrencS* • sikerült átcsúszniuk. ( : De mi lesz, ha nem S™ : rül?... . : Álljanak meg, vagy ri • alábbis lassítsanak itt a * : lamosok! , : (Cs- v «*' ' .i*1 ptlr ittPíEiMsmnmmmiteüi’ Ebben az igazságban mi is osztozunk,: anélkül, hogy fejedelmek lennénk. Mert: azt nyílt szívvel merjük állítani, hogy: egy pohár 58-as évjáratú furmintban, • vagy egy pohár 57-es száraz szamorod-: , niban az érett, ódon íznek, zamatnak,^ lángoló tűznek akkora harmóniája rej-; tűzik, amilyennel egyetlen más hegy: leve sem rendelkezik a föld kerekén.: S miközben ízleljük, „harapjuk”, úgy: érezzük, méltón nevezte Petőfi a tokajit; itteni kortyolgatásai közben „palackba; zárt lángoknak”. • Kellemes és szép a pincészek nyári • munkája. Elvégezték a második fejtést,: ezzel a borok forrása, lángolása véget: ért. A. nemes venyigék nektárja meg-- csendesedett, s most tempósan érik a- sziklákba, vájt pincékben. Ehhez leve-: gösen, amint a. pincében mondják: „da-: rabban” kell tartani a borokat, vagyis* nem szabad színig tölteni, hanem a hor-• dó negyedrészét üresen kell hagyni.: Közben járnak hordóról hordóra. A: csillogó lopóval bele-beleszívnak, s; amelyik már megérett, azt a „darab-; ról” feltöltik egészen a dugóig, hogy: többé ne férkőzhessen hozzá levegő. : S ötétedett, mire visszaérkeztünk a: föld alól. A nyelvünkkel nagyo- • kát csettin tgettünk, a finom ízek, illa-1 tok még mindig összefutottak a szánk-: ban. Búcsúzóul, még egyszer vi.sszafor-* dúltunk a bejárat felé, s kezdtük silla-; bizálgatni a cégjelzés feliratát: „Cella-: rium Rákóczianum ..: És mintha a szurokfekete betűk most: egyszerre rózsaszínűre változtak volna...; Hegyi József *, termelést folyta,tó vállalato­kat. — ITTASAN, jogosítvány nélkül felült . egy őrizetlenül hagyott motorkerékpárra Laczkó Miklós 22 éves, bünte­tett előéletű fiatalember. A lopott motorral Sátoraljaúj­helyből Vilyvétányba hajtott, ahol tovább ivott:, majd egy barátjával együtt íovább mo­torozott és az árokba fordult. Az alkalmi pótutas súlyos sé­rüléseket szenvedett. A mis­kolci járásbíróság Laczkó Miklóst jogerősen egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents