Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

4 ßSZAHSMAGTAROHSSA© Csütörtök. Í96". a.nrusstns 3, Ar Országos Filharmónia miskolci bérletsorozatában: Tíz nagyzenekari, hat kamarakoncert Lamberío Gardelli, Németh Gyula, Dietfried Bemet, Lehel György, Kórod)? András a dirigensek között Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége, a 'már jól bevált hagyományok sze­rint, .ismét bérleti hangver­senysorozatot hirdet az 1063 1964-es koncerlévadra. A ter­vek szerint tíz nagyzenekari koncertet rendeznek bérletben azon kívül kétszer hat koma ■rakoncertet. Mint az eddigi években, minden bérlettulaj donos választhat, hogy a tíz nagyzenekari koncert mellé két, egyenként hat-hat kama­rakoncertet tartalmazó soro­zatból melyiket választja. A nagyzenekari hangversenyeket a. Miskolci Nemzeti Színház­ban' tartják. A tervek szerint az első bérleti hangverseny októberben lesz, majd ezt kő vetően júniusig bezárólag ha­vonta egy, márciusban, vagy áprilisban kettő. A tíz nagyze­nekari hangverseny közül nyolc allcalommal a már ad­digra hivatásossá váló, teljesen ■függetlenített Miskolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zene­kart hallhatjuk. Egy alkalom­mal vendégszerepei a Magyar Állami Hangversenyzenekar, egyszer pedig a Budapesti MÁV Szimfonikusok. Az első bérleti hangver­senyt Mura Péter vezényli és azon közreműködik Pálos lm re, a Magyar Állami Opera­ház magánénekese, valamint az ez évi Budapesli Nemzet­közi Pablo Casals Gordon ka- verseny győztese. A következő alkalommal külföldi vendég­karmester áll a zenekar élén: Laberto Gardelli olasz diri­gens, aki Schubert V. szimfó­niáját és Beethoven VII. szimfóniáját vezényli. A de­cemberi koncerten ismert ma­gyar dirigens, Németh Gyula áll a zenekar élén, a műsorban pedig Ravel G-dur zongora- versenyének bemutatásával Maivá Entities az országos fesztiválokon Áz elmúlt hét végén a Mező-- kövesd; Matyó Együttes tánc­kara a Háziipari Szövetkezetek országos fesztiválja alkalmá­ból Budapesten lépett szín­padra. Az együttes előzőleg Pécsett, az OKISZ országos fesztiválján szerepelt. A mező­kövesdiek a mintegy 10 percig tartó tánckompozícióval arat­ták a legnagyobb sikert. Mind­két fesztiválon sok tapsot, el­ismerést szereztek. Tamila Mahmudova szovjet zongoraművész működik köz­re. Ismét Mura Pétert látjuk a zenekar élén januárban. Ve­zényletével Lutoslawski len­gyel komponista Kis szvitjét, Mozart Párizsi szimfóniáját, valamint Banda Ede közremű­ködésével Boccherini Gordon­kaversenyét halljuk. Ismerő­sünk a februári hangverseny dirigense is: Lukács Ervin, a Magyar Állami Operaház kar­mestere és ugyancsak ismerős a közreműködő hegedűmű­vész: Kovács Dénes. Vivaldi Concerto Grossoja, Beethoven Hegedűversenye és Csajkov­szkij IV. szimfóniája szerepel a műsoi'on. Újra külföldi karmestert üdvözölhetünk márciusban. Dietfried Bemet Ausztriából látogat hozzánk a miskolci ze­nekar vezénylésére. A követ­kező. még pontosan meg nem határozott idejű koncerten pedig Kóródy András vezény­li az együttest, közreműködik e koncerten Katona Ágnes. Weber Euryanthe nyitánya, Liszt Magyar fantáziája és Mendelssohn Skót szimfóniája alkotja a műsort. A miskolci zenekar utolsó bérleti kon­certjét Lehel György vezényli és szólaltatja meg Weinberger Svanda a dudás (polka és fu­ga), Kurtág Brácsaverseny cí­mű műveit, valamint Brahms I. szimfóniáját. A koncerten Németh Géza működik közre. A Magyar Állami Hangver­senyzenekar májusban szere­pel nálunk, műsorában Bartók II. Zongoraversenyének meg­szólaltatásával közreműködik Gabos Gabor. Az. évad utolsó nagyzenekari hangversenyén Forrni Miklós vezényli a Bu­dapesti MÁV Szimfonikusokat és a Budapesti Kórus közre­működésével Bach Szójókanta­táját, Bartók Cantáta profa­náját-és Honegger Dávid kirá­lyát mutatja be. Az említette­ken kívül a zenekar több kon­certet tervez a megye más helységeiben is. A felsoroltak csak a miskolci bérleti soro­zatot alkotják. A kamaraesteket a Bartók teremben (Zenemű­vészeti Szakiskola) tartják. Az egyik sorozatban Viktor Mer- zsanov szovjet zongoraművész estje, a Weiner vonósnégyes, a Budapesli Madrigálkórus, Ger­gely Ferenc orgonaestje, Olga Sevkenova bolgár művész zongoraestje és végül helyi művészek hangversenye szere­pel. A másik kamarasorozat első koncertjén az ezévi Buda pesti Nemzetközi. Weiner Leó Kamarazene verseny győztes hegedű-zongora szonáta-párja szer-epei, majd Margit lay Sán­dor orgonaestjet hallhatjuk. Ezt Igor Bezrodnij szovjet he­gedűművész koncertje követi. Ungar Imre zongoraestje, majd Alekszander Plocek csehszlovák művész hegedű- estje, végül helyi művészek hangversenye zárja ezt a soro­zatot. * A Filharmónia természete­sen e bérleti sorozaton kívül több hangversenyt rendez Mis­kolcon cs a megyében, ifjúsági sorozatokat terveznek és szer­vezne!:. Mindezeken túl több hangversennyel számolhatunk a Filharmónia rendezésén kí­vül is. Úgy látszik, az 1363— 1964-es évad választékos és bő­séges hangversenyműsorral ált a zenekedvelő közönség ren­delkezésére. (bm) f' Újabb csuklós-ügy „Hazánk és népünk“ SzBíitentlierfeen ncsuzetSiozi totnkiáliitás lesz Borsodban A Német Kulturbund Schwerin megyei FotobiZolt- saga. és a miskolci fotgklubok kollektívája. „Hazánk és né­pünk” címmel júliusban az NDK-ban nemzetközi fotókiál­lítást rendezett. A nagysikerű kiállítást, amelynek célja a schweríni kerület és a. Borsod megyei emberek életének, kör­nyezetének bemutatása, a két nép közötti barátság elmélyí­tése — szeptember 7—22 kö­zött Miskolcon, as SZMT szék­házában is bemutatják. Az ün­nepélyes megnyitói az NDK nagykövete tarlja. A kiállítás anyagát, 146 képei, a Bartók Béla Művelődési Házban, ké­sőbb Ózdon, majd Kazincbar­cikán is bemutatják. — JÖL JÖVEDELMEZETT a juhászat a négyest Kossuth Termelőszövetkezetben. A ter­vezettnél tízezer forinttal több hasznot hajtottak eddig a gaz­daság szakszerűen gondozott juhai. Miután ötre szaporodott a miskolci villamosvágányokon a csuklós szerelvények száma, mind több ember utazik ezen a közlekedési alkalmatosságon. Tehát, sok embert érint min­den, ami csal: a csuklóssal kapcsolatos: maga a megérkezése, a forgalomba állítása., hellyel-közzel történő ..meghibásodá­sa”, forgalomból történő kiesése, miegymás. Nem csoda, hogy villamosszerel véliy még ennyit, nem forgott közszájon, be­szédtémaként. Külön. szidták a végállomáson, ahol. az egy szál ajtót rohamozott a töméntelen utas, de az emberé ram - lás elakadt az ülőkalauz pultja előtt. Szidták a közbeeső megállókon, mert. hiába „fogott ki” magának jó helyet az ember közvetlenül, a megállói: jelző tábla tövében, ha csuk­lós szerelvény jött, akkor megkezdődött a játék: első par hátra fuss, hegyes könyök, vasalt cipő előre! Mormogtak a kocsiban, mert nehéz volt előbbre jutni a leszállási ajtókhoz. Most egy ideje hihetetlenül kényelmesen utazom a csuk­lóson, Nem lett pedig kevesebb az utas, sőt a miskolciak közlekedési fegyelmében., a felszállás cs leszállás gyorsabbá tételében sem mutatkozik érdemi javulás, mégis megbarát­koztam a csuklóssal. Úgy vagyok vele, mint azzal az. étte­remmel, ahol évek óta mindennap ebédelek. A személyzet a törzsvendégnek kijáró tisztelettel fogad, az ásványvizet külön kérés nélkül hozzák stb., én meg úgy járok oda, olyan természetesen viselkedem ott, mint egy jól beszokott törzs­vendéghez illik' Hát most már így vagyok a csuklóson is. Igaz, a villamoson is törzsvendégnek számítok, és ha az uta­sok is kaphatnának törzsgárda jelvényt, nekem igen magas •fokozat járna. Tolong a tömeg a hátsó ajtónál, én meg — meg rajtam kívül még jó sokan —. kényelmesen fellépek sz­élső ajtón, mert végre a Miskolci Közlekedési Vállalat ille­tékesei is belátták, hogy a csuklós marad akkor is, ha elől is felszállhatnak a bérletes utasok. Én pedig emberemlékezet óta a bérletes utasok közé tartozom, mondhatnám, előfizetéses törzsvendég vagyok. Hát ezért hőköltem meg a csuklós villamossal. Néhány ezer mis­kolci utassal együtt. (!>) !»eííe»59f*§*e»»es ^MOZIÜZEMI l/ÄLLALATj L /y r firaüsoRfl BEICE 3—14. A púpos. Színes francia. Széles! K: naponta 4, 6, 8, vasár­nap f. 3, f. 5, t. V és f. 9- M: 11. í. 10 és 1. 12, Ravasz Péter. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 8—9. A púpos. Színes francia. Széles! 10 és 12. Válságos órák. Magyarul beszélő szovjet. 13—14. Ketten a túlvilágról. Magyarul be­szelő színes csehszlovák. K: va­sárnap kivételével naponta de. 9 és 11-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 8—14 A 'púpos. Színes francia. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M: ll. 10 és f. 12. Igor és társai. MISKOLC KERT 3—ö. a púpos. Színes francia. Széles! 10—11. Az. aranyember. Színes magyar. Széles! 12. Halászle­gény frakkban. Színes amerikai. Széles! 13—14. Ketten a túlvilágról. Magyarul beszélő szines csehszlo­vák. K: naponta este í 9-kor. fáklya 8—11. Monte Christó grófja. I., TT. Színes francia. Széles! 12—13. Ran­devú Koppenhágában. Színes dán. Széles! 14. A rejtjel. Román. IC: csütörtök. péntek, szombat í. 7-kor, vasárnap 1. 3, f. 7, hétfőn, kedden, szerdán 8 és 8-kor. M: 11. 10 és hn. 12. Liliomfi. SAGVARl 8—9. Ítélethirdetés csütörtökön. Magyarul beszélő lengyel. 10—11. A nap szerelmese. Színes amerikai. Széles! 12—13. Asszony a telepen. Magyar. Széles! K: naponta 5, 7, vasárnap 3-kor is. SZÓKKÁ 8—9. A hazugság városa. Olasz. Széles! 10-zll. Áz utolsó lehetőség. Magyarul beszélő NDK, 12—13. Visszavárlak. Magyarul beszélő szovjet, K: kedd. csütörtök, pén­tek. szombat, vasárnap 5, 7, hétfőn csak 7-kor. M: ll. lo-kor, A dzsun­gel könyve. • ♦ TÁNCSICS 8—9. Keserű szerelem. Francia., Széles! J8 éven felülieknek! 10—li.<> Előzés. Magyarul beszélő olasz. ^ Széles! .12—13. ítélethirdetés caütör-v lükön. Magyarul beszélő lengyel.} IC: naponta 5, 7. M: 11. f. 10 és ll.} A láp kutyája, PETŐFI 8—10. A nagy manőver. Angol. Széles! ll. Egy katona, meg egy fél. Magyarul beszélő színes olasz. 12—13. Az aranyember. Szines ma­gyar. Széles! K: hétfő, csütörtök, vasárnap 5. 7, kedd, péntek, szom­bat csak 7-kor. M: 11. 10-kor. Szur­kolók lesen. MISKOT .C-TAPOLCA 0—9. Előzés. Magyarul beszélő olasz. 10—11. A Bing-Bing fegyház foglya. Komán. 12—13. Egy nyár története. Magyarul beszélő NDK. K: naponta du. 6-kor. M: ll. 10- kor. Ludas Matyi. MISKOLC-TAPOLCA KERT 8—9. Előzés. Magyarul beszélő olasz. Széles! 10—ll. A Bing-Bing fegyház foglya. Komán. 12—13. Egy nyár története. Magyarul beszélő NDK. K: naponta este f. 9-kor. DIADAL 30—11. Bekerítve. Magyarul be­szélő francia—jugoszláv. 13—14. Az élet újra kezdődik. Magyarul be­szélő szovjet. K: kedd. vasárnap f. 5, f. 7, szerda, szombat csak f. 7-kor. M: ll. f. ll-kor. Gyöngyvi­rágtól — lombhullásig. ERKEL 8. Francia kandalló mellett. Ma­gyarul beszélő NDK. 11. Jó embe­rek között. Magyarul beszélő szov- 1et. K: csütörtökön és vasárnap 7-kor. M; 11. 10-kor. Timúr és csa­pata. Arrlint arról lapunkban már beszámoltunk, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak szervezésében munkaérte­kezletet tartottak Miskolcon, a .Nevelők Házában. Az érte­kezleten a következő népmű­velési évad feladatairól esett szó. .. . . Társadalmi ügy Nincsenek új irányelvek a következő évadra. Népművelé­si politikánk töretlen, egyenes úton halad. .Jellemző, hogy alapjaiban most is azok a kér­dések kristályozódtak ki a vi­ta folyamán,■ amik már eddig is foglalkoztatták az embere­ket. Csak valahogy most’ ke­ményebben. Szebeni Győző, a. megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője így fogalmazta meg az egyik leglényegesebb kérdési: nagy gondjaink lesznek, ha a nép­művelés ügye továbbra is csak a pedagógusok nevével kapcso­lódik össze. De a felszólalók is hangoztatták: A népművelés társadalmi ügy, amiért a falu minden vezető emberének, minden érlelniiséginek tennie kell. Mert a népművelés nem magáért van, nem öncélú va­lami. Szorosan összefügg min­dennapi, életünkkel, munkánk minden ágával. Sokat lehet a termelésért is, mint ahogy azt Szabó József, a párt megyei bizottsága agitációs és propa­ganda osztályának vezetője ér­dekes példákkal illusztrálta. Töretlen úton Az új népművelési évad előkészítésére tartott értekezleten A vita során gyakran elő­bukkanlak anyagi kérdések is. Nincs megfelelő művelődési otthon, könyvtár, nincs épület, hiányos a berendezés. „Anya­gi támogatás kellene”, — hang­zott gyakran. Kétségtelen, hogy a megyei tanács, bár­mennyire is igyekszik figye­lembe venni és kielégíteni eze­ket az igényeket, egyszerűen képtelen minden kérésnek megtelelő módon eleget tenni. Társadalmi ügy a népművelés, — mondták sokan és nagyon helyesen. De valahogy az anyagi igényeknél is figyelem­be kellene ezt venni. Társa­dalmi segítséggel nagyon szép eredményei: születhetnek ezen a téren is. Mint a sátoraljaúj­helyi járási könyvtár újjáépí­tése, vagy mint számos falu művelődési otthonának a fel­építése is mutatja. A társadal­mi ügyben az is benne rejlik, hogy a legközvetlenebbül érde­kelteknek is tenniük kell az előrehaladásért. A vezetők mutassanak példát! A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azokon a helyeken érik el a legszebb eredményeket ahol a községek vezető embe­rei a népművelési munka tá­mogatásában, szervezéseben és a különböző rendezvények lá­togatásában is példát mutat­nak. Ahol a „vizet prédikál­nak és bort isznak” megfogal­mazás helytálló, ott nem vár­ható különösebb előrelépés. Nyilván nem véletlen, hogy például a mezőkövesdi. járás­ban az olvasók zömét a gye­rekek alkotják. Bizonyára kö­ze van ehhez annak is, hogy a vezető emberek nagyrésze nem tagja a könyvtárnak. Így bi­zony nehéz lehet agitálni a könyvbarát mozgalom mel­let!.! Pedig ez sem kimondot­tan csak a könyvtár ügye. De nemcsak a könyvtár, ha­nem a művelődési otthonok sok hasznos rendezvényének lá­togatásánál is döntő a vezetők aktív részvétele. Nem azért, mert velük ott többen lesznek, hanem a példamutatás, a von­zás ereje miatt. És főleg: sen­ki sem tudhat soha annyit, hogy azt mondhatná, most már elég, nincs szükségem semmi­re. Mindenkinek — a vezetők­nek is —- gyarapííaníok kell lis- meretkörüket Magyarul! Az értekezletek, felszólalá­sok sajátos nyelve közismerten nem tartozik az irodalmi be­szédhez. Rendkívül érdekes: ha valakivel a szünetben, vagy az utcán beszélgetünk, és ha ott szépen, szinte kifogástalan magyar nyelvvel szól is min­denről, ugyanaz az ember az értekezleten már zsargont, fur­csa, nyaka tekert megfogalma­zásokat használ. Mihelyt fel­szólal, átváltozik valami érte­kezlet! emberré. Különösen feltűnő ez napjainkban, ami­kor egy-egy jelentősebb ősszé- jövetelen egyre több olyan em­ber beszél, akit mind mondani­valója, mind előadásmód­ja miatt élvezett hallgatni. (Egyik bizonyságául annak; hogy a vezető posztokon kép­zett, müveit emberek kapnak helyet.) A népművelők értekez­letén is bántóan kirívott az ilyesmi: a „fiimelőadóval is alátámasztjuk”, a „ráfordítot­tuk a hallgatóság figyelmét”, a „könyvtárak óriási jelentőséget tanúsítanak”, vagy az „olt ma­radok vele (a csoporttal) min­den nap egy félórára, és for­málom a tudatát” suta fogal­mazás. Jó lenne, ha népműveléssel foglalkozó emberek a magyar nyelvre, a szabatos beszédre is nagyobb gonddal ügyelnének; Priska Tibor Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Háza: Au£. 8—9: Julius Caesar. Ameri­kai film. 10 éven alul nem aján-< lőtt. ’♦•Aug. 10—11: Felfelé a lejtőn. Ma­gyar film. 10 éven alul nem aján­lott. Aus. 12—13: Lány és az állam­ügyész. Nyugatnémet film. 10] éven alul nem ajánlott. ‘ Aus. 15—16: Déryné. Felújított« színes magyar film. Korhatár nél-< kin. Kezdés: 5 és 7 óra. Matiné: Aug, ll, rf, <e,' 10 őra-^ kor: Csapajev. A kisgyerek' odaáll a Pült dó, vagy “ a tricikli mellé, letesz egy forin­tot és Imp egy kistölcsér fagylaltot. Meg­szokott, ma már fel sem tűnő jelenség ez, hiszen a nagy hőségben egyik leg­kedveltebb csemegénk a fagylalt. Bezzeg nem így volt ez a régebbi idődben. A fagylalt nem is egyszerűen a gazdagok, hanem kimondottan csak az uralkodó körök legféltettebb csemegéje volt. Néz­zük csak a krónikát... A Római Birodalomban már ismerték, de akkor még csak a császárok konyhá­in készítettek fagylaltot. Nero, a hírhedt római császár annyira szereti«, hogy ud­vari szakácsát mindig dúsan megjutal­mazta, ha fagylaltot készített neki. A fagylaltot azonban nem Rómában ta­lálták fel. Kínában mér évezredekkel ezelőtt is készítették, persze, csak az uralkodó körök konyháiban. Indiában is nagyon régen készült az első jeges keve­rék. Amerikában az indiánok ismerték a fagylaltkészítés titkát, mielőtt Ko­lumbus Kristóf felfedezte a hatalmas földrészt. Európában először az észtek ettek fagylaltot. De Nero császár kony­háját kivéve, Közép-Európában igen so­káig nem ismerték a fagylaltkészítés titkát. Az eddig ismert szakácstörténe­ti iratok szerint Közép-Európában elő­ször Medici Katalin evett fagylaltot a XVI. században. De a receptet nem az ő szakácsai találták fel, hanem Marco Polo hozta keletről, Kublai kán udvará­ból. Medici Katalinnak annyira ízlett a jeges hűsítő, hogy szigorúan őrizte a fagylaltkészítés titkát. I. Károly angol király még nála is szigorúbb intézkedést hozott. Egyszerűen államtitokká nyilvá­nította a fagylaltkészítés receptjét. Körülbelül száz esztendeig sikerült is a titkot úgy ahogy megőrizni. De ahogy Marco Polo ellopta a titkot Kublai kán­tól — úgy lopták el az európai uralko­dók konyháiból is, A XVII. században már több uralkodó és főnemes konyhá­jában készítettek fagylaltot. Az olaszok mutatkoztak a legélelmesebbeknek. Megszerezték a fagylaltkészítés titkát és elterjesztették egész Európában. De még ekkor is csak kevesen, a leggazdagabb emberek ehettek fagylaltot Az egyszerű nép hírét sem ismerte. Á fagylalt tömeges készítését és nép­szerűsítését egy olasz nemes kezdte el Párizsban. Kávéházat nyitott a Rue de la Vieille Comedie 13. szám alatt és jó---------------------------------------------------­Egykori államtitok — ostyatölesérken €p>~ w pénzért ugyanúgy árusította a fagylal­tot, mint a konyakot, vagy a kávét. Itt rfiár bárki megvásárolhatta a különleges hűsítőt, ha — pénze volt. A kávéház tu­lajdonosa: Procopio del Colielli hamaro­san meg is gazdagodott. Oda járt fagy- laltozni mindenki, akinek pénze volt- igaz, hogy bent, a kávéházban csak fér­fiak élvezhették a kánikulai csemegét, mert abban az időbén, az akkori felfogás miatt nők nyilvános kávéházba, vagy más,szórakozó helyre nem léphettek be. De a gazdag nők ennek ellenére is fagy- laltozhattak. Hordszéken vitették magu­kat a kávéház elé, be nem mehettek, de a pincérek kihozták a „jeges sajtot”. — mert akkor még így nevezték — és az előkelő hölgyek hordszékükben ücsö­rögve, ezüst edényekből kanalazták a finom csemegét. T ejszínt abban az. időben még nem * kevertek a fagylaltba. De a gyü­mölcsízeket már akkor is kedvelték. Ezenkívül illatos rózsa és ibolyaszirmof. is kevertek bele. Később az élelmes Procopio a fagylalt újabb változatait ál­lította elő és tejszín hozzáadásával ha­marosan előállította a mai krémfagy­lalt elődjét is. Abban az időben fagylaltot készíteni és árusítani csak királyi engedéllyel le­hetett. Királyi engedélyt pedig csak ne­mesek kaphattak. így aztán érthető, hogy aki királyi engedélyt kapott — igen nagy népszerűségnek és megbecsü­lésnek örvendhetett a legelőkelőbb kö­rökben is. A XVIII. század közepéig igen sokféle ízletes és tápláló fagylaltot állítottak elő. De addig a formáláséval és tálalá­sával nein nagyon törődtek. Úgy ették, mint valami lekvárt. í774-ben aztán lényeges változás történt. Chartes her­cege, a későbbi Egalite Fülöp francia ki­rály, megkövetelte, hogy ízlésesen for­málva. szép edényekben szolgálják fd. A királyi asztalon arany edényekben, toronyalakban tálalták, s még az ural­kodó címerét is belenyomták. Hamarosan elterjedt a fagylalt Ame­rikában is. Maga George Washingtoni mielőtt az Egyesült Államok elnök© lett, szívesen foglalkozott készítésével. Hór- ganyedényben tojásból, cukorból és lej­ből keverte. Később, mint elnök, már nem végzett ilyen munkát, de a fagylal­tot holtáig nagyon szerette. a már kicsit furcsának is tűnik, * * hogy milyen nagy dolog volt va­laha fagylaltot készíteni. A készítés re­ceptje oly egyszerű, hogy otthon, a há­ziasszonyok is el tudják készíteni. DO még erre sincs szükség. Sokkal .egysze­rűbb előhúzni egy forintot és kész. AZ ember ostyatölesérböl nyalogathatja aé' egykori szigorú államtitkot. Sz—Í.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents