Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

4 ESZAKMAGXAKOftSSAtl Szerda, 1363. anyusztas 1. Kié a kultúríorradalom ? A közelmúltban egy fiatal, fiuszonkét év körüli emberrel beszélgettem az egyik épülő, új városunk kulturális életé­ről. Szóbakerült, hogy az új városban nagy befogadóké­pességű, jól felszerelt, korsze­rű művelődési ház létesült amely nemcsak az új város művelődési igényeit. tudji megfelelő vezetés mellett ki elégíteni, hanem jótékony, ki­sugárzó hatása kell, hogy le­gyen messze környékre, szinte az egész járás területére. Ifjú beszélgető partnerem aiiiellelt kardoskodott, hogy az új va­ros mellett lévő régi, falucská­ban is szükséges egy művelő dési otthon. A falu lakói egy magánlakás közfalainak lebon­tásával már el is készítették ezt a falusi művelődési ott­hont, azonban äz üres, kopár- falú helyiség nem töltheti be feladatát. Arra már nincs le­hetőség a faluban, hogy be is bútorozzák, fel is szereljék ezt a szükség-művelődési otthon hát intézkedjen a járás, meg a megye, es kapjon a. falu meg felelő anyagi támogatást ah­hoz, hogy ezt a művelődési otthont is felszerelhesse. Vi­tattam, hogy egyáltalán szük­séges-e az új város tőszom­szédságában, az új, modern művelődési ház közelében egy falusias jellegű, azonos fel­adatú intézmény létesítése, hi­szen az volna a cél, hogy a ré­gi falu lakói is az új, korszerű művelődési házba járjanak, az új város lakóival együtt mű­velődjenek, szórakozzanak, és éppen ez az új művelődési intézmény legyen az egyik igen fontos bázisa az egy köz- igazgatáshoz tartozó új város és a régi falu lakói egysége kialakításának. Hosszasan vitázgattunk ar­ról is, hogy igen kényelmes álláspontot foglaltak el a fa­lubeliek, és igen kényelmes álláspontot képvisel beszélge­tő partnerem, mert legköny- nyebb azt mondani, hogy ad­jon az állam. Volt ennek a fia­talembernek a vitakészségé- ben és a vitájának hevében bizonyos fokú, nem rosszindu­latból fakadó, de mégis bosz- szantó demagógia. Bosszantott, mert ez a fiatal korához és ké­pesítéséhez képest igen jól ke­reső szellemi dolgozó, aki bő­ségesen élvezi népi rendsze­rünk áldásait, sokoldalú segít­ségét. De a vita akkor vált édessé, amikor egy harmadik beszélgető partner is belekap­csolódott. és partnerem állás­pontját védve, többek között ezt mondta: „Ha kellett nekik kultúr forradalom, úgy áldoz­zanak is értei” tésnek a megadását segíti a kullúrforradalom. A kultúríorradalom nem miszticizmus. A felszabadulás óta, de különösen a. Magyar Szocialista Munkáspárt műve­lődéspolitikai irányelveinek 1958-as közzététele után olyan forradalmi tettek jelzik ennek a kuXtúrforradalomnak az út­ját; amilyenre még soha nem volt, és csak a szocializmus út­ját járó államokban lehet pél­da. Nem fér bele egy újság­cikk keretébe a puszta felsoro­lása sem kultúríorradalmunk legfőbb vívmányainak. Pusz­tán néhánynak a megemlítésé­re szorítkozunk. Megteremtettük E harmadik nem egészen gyerek már. És hogy mit je­lent a kultúrfoiradalom, azt igazán ő tudhatja legjobban, hiszen jelenleg az egyetem le velező tagozatán tanul, élvez­ve munkahelyén az ezzel járó előnyöket, amit. éppen a kul­túrforradalmunk során hozott intézlíedések biztosítanak szá­mára, Hát igen. Népi államunk sok áldozatot hoz a kultúrfor- radalomért. De ha már szóba­került, legalább vázlatosan tisztáznunk kell: ki az a „ne­kik"? Valamelyik állami szerv? Egy hivatal? Egy párt­szerv, vagy valami társadalmi szervezet értendő a „nekik” alatt? Vagy egy szűk vezér­kar, egy irányító csoport, amelynek tagjai íróasztal mel­lett elhatározták, hogy most pedig kultúríorradalom. kell, vagy kultúrforradalmat csiná­lunk. az embertömegek akara­ta és kívánsága ellenére? — Nem! Életünk gyökeresen meg-5 változott, meg­változott a minket körülvevő világ. Nem lehet elég a régi tudás. A mezőgazdasági dolgo­zó már nem az idillikus ké­pekben megrajzolt szántó-vető ember, aki apjától, nagyapjá­tól örökölt tudással műveli földecskéjét, hanem nagyüze­mi módon dolgozó mezőgaz­dasági-ipari munkás. Szük­ségtelen bizonygatni, hogy mennyire más tudás kell nap­jainkban az ipar dolgozóinak. Es nem elégedhet meg valaha megszerzett tudásával, diplo­májának bizonyító erejével az értelmiségi sem. Több tudást, több hozzáértést, követel az élet napról napra, és ennek a több tudásnak, több hozzáér­köz- okta­tásunk reformját. Uj levegő csap be az Iskoláinkba, köze­lebb kerülnek az élethez tu nulóink, szélesebbkörü általá­nos műveltséget kapnak, és szocialista szellemű nevelést. Megnyílt a középiskolák kapu­ja minden fiatal előtt. Az új egyetemi tandíjrendszer pedig mindenki számára anyagilag szinte ingyenessé teszi a felső­fokú oktatást. Dolgozók százezrei szerzik meg a tudást legkülönbözőbb, iskolafajták esti és levelező tagozatain. (Mint például vitapartnerem is.) Módot nyújt népi álla­munk arra, hogy akik koráb­ban nem tanulhattak, most pó­tolják. Üzemi iskolák állnak a nagyüzemi dolgozók rendelke­zésére. A szakmai tudás bőví­tésére szaktanfolyamok, mun­kásakadémiák százai működ­itek Borsod megyében. A kor­szerű mezőgazdasági ismere­teket tsz-akadémiákon, ezüst- kalászos gazdatanfolyamokon, és egyéb mezőgazdasági szak- oktatási formákon nyerhetik el a falusi dolgozók. Megpezs■ dűlt a művészeti élet is. Mis­kolcon 8000 embernek volt színházbérlete az elmúlt évad■ ban. A televízió előfizetőinek a száma országosan mármesz- sze meghaladta. a 400 ezret. A miskolci postaigazgatóság te­rületén van vidéken a legtöbb televízió előfizető. (196.1. má­jus 31-én 33 495). A rádió szin­te minden lakásban ott van. A faluk közötti utakat mozgó könyvesboltok és a Képcsar­nok Vállalat ágensei járják eredményesen. Borsod megye minden községébe eljutott a világosságot, és ezzel a tudási is hozó villanyfény, és nincs a megyének olyan községe, ahol ne lenne rendszeres filmvetí­tés. Öntevékeny művészegyüt­teseink tíz- és százezer hazai dolgozó mellett külföldieket is gyönyörködtetnek. elismerést szereznek a magyar kultúrá­nak. Soha nem látott forgal­mat bonyolítanak le a köny­vesboltok, a közkönyvtárak, megélénkült az érdeklődés a. irodalom és az irodalmi élet iránt, olvasók ezrei kapcsolód­nak be irodalmi kérdések meg­vitatásába. A televízió, irodai mi fejtörőire tízezrek küldik be a megfejtéseiket. Soroljum tovább? Nem! Csak ízelítőt akartam adni abból, hogy pezseg az élet nálunk, nagy az érdeklődés a művelő­dés legkülönbözőbb területei iránt, és illusztrálni akartam a sokoldalú érdeklődéssel azt, hogy a kullúrjorrailalmat a milliós tömegek magasabb tu­dás. szélesebb tájékozottság, kulturáltabb szórakozás iránti vágya, a történelmi szükségsz rúsé.g hozta létre, mert éneikül az egészséges érdeklődés nél­kül lehetett volna ugyan kul­turális vonatkozású rendelke­zéseket hozni, de kullúríorra- dalmat teremteni soha! Adva van tehát a válasz a kérdésre: „kié a. kullúrforradalom?” Azoké a százezres és milliós tömegeké, akik részt vesznek, benne, és akik eredményeinek élvezői. Részese a kultúrforra­dalomnak a TIT-eiőadó. aki fa­lusi ismeretterjesztő előadáso­kon csepegteti a tudást hallga­tóságába; részese n szfnész, aki alakításaival emlékezetes mű­vészi élményt szerez nézőinek, és művészi tolmácsolásával el­juttatja hozzá az irodalom kin­cseit; részese a pedagógus, aki­nek a vállán az egész iskola- reform végrehajtása nyugszik és aki az új generáció műve­lődésének letéteménvese: ré­szese az egyszerű állampolgár, aki mága nem tanul ugyan, de a televízió képernyőjén, vagy a színház nézőterén a kultúr- íórradalom eredményeként be­mutatott műveket élvezd; és részese az a sok-sok tíz- és százezer dolgozó, akinek a ta­nulás semmi kiesést nem okoz a munkájából, hanem éppen kedvezményt kap, és bővítheti, gyarapíthatja tudását a leg­magasabb szintű oktatási for­mákon is. a kultúrf orrada­lom, ezeké a millióké! Igen, ez a kultúrfor- áldoznak is érte A Mezőkövesdi Nyár rendezvényei Amint arról már lapunkban beszámoltunk, Mezőkövesden nyári szabadtéri játékokat ren­deznek Mezőkövesdi Nyár cím­mel. A játékok megnyitójaként a Magyar Állami Operaház. mutatta be a Traviatát Vasár­nap az Operaház balettkarának' táncosai adtak műsort az isko­la szabadtéri színpadán. Fellé­pett Lakatos Gabriella. Kaszás Ildikó, Kari Mária, Dózsa Imre és Forgács János. A szabadtéri játékok későbbi műsorában a Matyó Együttes ad estet, a Miskolci Nemzeti Színház művészei szerepéinek a Denevérrel, a debreceni Cso­konai Színház operatársulata a Carménnél, majd újra miskol­ci színművészek lépnek szín­padra, a Havasi szerelem, a záróünnepségen, szeptember 5- én pedig n Bál a Savoy ban cí­mű operettel. •> * * Övék hát százezreké és „kellett nekik radalom” és igen sokat. Szabadidőt, család­dal eltölthető pihenést, anya­giakat, sokszor éveket. Ók azok a „nekik", akiknek vitapartne­rem szerint „kellett” a kultúr- forradalom. De ők már a vitá­ban emlegetett falusi kultúr­otthon berendezésére nem tud­nak áldozni. Ez a falusi kul­túrotthon, ha egyáltalán szük­ség van rá a városi mellett, abban a faluban fogja szolgál­ni a kultúrforradalmat. Nekik, ezeknek a falusiaknak kellett Áldozzanak még egy kicsit ér­te. Mert a kultűrforradklom az övék is. Benedek- Miklós „az ember Egészségéért” ismeretterjesztő mozik MŰSORA a Borsod megyei KÖJA.L rendezésében. Kazincbarcikán, a Béke Filmszín- házban, augusztusi 7-én, «szerdán: 1. Születésnapi ajándék. 2. Utolsó fu­var. Gépkocsivezetők alkoholfo­gyasztásának veszélye. 3. Jó fogak, jó egészség. Kezdés 8 órakor. Belé­pődíj nincs!1 Mezőkövesden, a Járási Művelő­dési Házban augusztus 9-ón, pén­teken: 1. Mielőtt megszületnék. Amiről beszélni kell. Abortuszok ártalmai és megelőzésük. 3. Idejé­ben. A Cannes-i ni. nemzetközi orvos-egészségügy! kisfilmfesztivál nagydijával kitüntetett magyar film. Csak 16 éven felülieknek! Kezdések: 5 és 7 órakor. Belépődíj nincs! özdon, a Liszt Ferenc Művelődé­si Házban augusztus 10-én. szom­baton: 1. A tejtermelés és feldolgo­zás hygiéniája. 2. . . . és újra moso­lyognak. Védekezés a gyermek tbc. ellen. 3. Tejfogak megóvása. Kéz-. Üés: 5 órakor. Belépődíj nincs! jártamban — keltemben A durvahengerműben szinte kibírhatatlan a hőség. Nap izzó sugarakkal ostorozza a tetőt, s benn mélykemencék, az izzó blokkok, a csarnok mindé vasanyaga sugározzák a hőt. A levegő kormos, poros és fojt Az, emberekről patakokban szakad a víz, csak isszák a fekj tét, a szódavizet. Az egyik brigádvezetö dühösen robog ví gig a csarnokon, aztán valakivel hangosan vitázik. — Látom, — jegyzem meg az egyik műszaki vezetőn« — az emberek kicsit, idegesek. Nem is csoda. Nagy a mda — Nem a meleg a baj. A hideg... __ !?! I — Ugyanis a brigádvezető ügy véli, a kemencéből hidf gén jön ki a blokk, adjanak rá még egy kis meleget. Csak 40—50 fok „ráadást” kér még. Sárospatakon egy sor jel mutatja, hogy a lakosság rődik a község tisztaságával, csinosításával. Van több u' var, amelynek kerítésén tábla díszeleg, felhívja a figyelme a járókelő nézzen be az udvarra, vegyen példát, így kél.1 otthont tisztává, virágossá, otthonossá tenni. Az utcán is if ott virág-gruppok diszlenek. A várhoz vezető út mentén látszik, sok ember van, aki szereli a szépet, a virágot, a goi' dozot.t környezetet. De látszik más is. A virág-gruppokba malacok sétálnak, s kicsit összetörjük, mocskolják a virág' kai;. Hosszú, hosszú idő után az egyik szépen gondozott E udvaráról kijön egy asszony, s behajtja a malacokat. A várlátogató zavarban van. Nem tudja a malacok# vagy a mások munkájával cseppet se törődő, s 9 virágok* össze ti porta ló malac tarlóra gondoljon oktató szándékkal. Az egyik benzinkútnál, a gépkocsik megálló helyén van hajtva egy vasajtócska. Mellette tábla áll, mintegy I gyeJmeztelésül valaki, valakik, vagy valamik számára, táblán veszélyt jelző szavaeskák figyelmeztetnek, nyílt iá'1 használata tilos, tilos a dohányzás is. Az egyik arrameí éppen rágyújtana, zavartan halasztja el pór méterrel. Hí1 leien megtorpan. Az egyik hordón ott ül a szerelő, s élv' Zettel szívja a cigarettát. A járókelő csodálkozva mered szerelő kinézetű emberre. — Bocsánat — szólítja meg —, valamit nem értek, akartam gyújtani, de a tábla... és magát meg látom ... sp val, nem értem. A szerelő kinézetű fölényesen mosolyog: — Gyújtson rá nyugodtan. — És a tábla? — Az a gépkocsiknak szól. — Ahá — mormogta a járókelő — értőm. — S tova'1 ballag. V agy kétszer visszafordul, s a fejcsóválások elán! ják, azon töpreng, mennyiben vonatkozik a ny> king tilalom a gépkocsikra, s mi történik akk0 ha a szerencsétlen gépkocsinak rossz a szeme, vagy épp1 a rávonatkozó figyelmeztetést nem tudja elolvasni. (Cs. f A felnőttoktatásról tárgyalt cl megyei tanács végrehajtó bizottsága Ülést tartott kedden a Bor­sod megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Papp Lajos vb- elnölc jelentése után az egyik fontos napirendi pontot Heté- nyl György művelődésügyi osz­tályvezető terjesztette elő: A felnőttoktatás helyzete és fel­adata címen. A téma kapcsán a végrehajtó bizottság köszöne­tét fejezte ki mindazoknak a társadalmi szerveknek, ame­lyek szí wel-1 élekkel bekap­csolódtak a megyében fellen­dülő felnőttoktatás megszerve­zésébe, elősegítésébe és az analfabétizmus sikeres felszá­molásába. A vb további szo­ros együttműködésre hívta fel a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsát, a Hazafias Népfrontot, a nőtanácsot és a IíISZ-szerve- zeteket. A végrehajtó bizottsági ülé­sen részt vett és felszólalt Rails Annamária, a Művelő­désügyi Minisztérium felnőtt­oktatási csoportvezetője. Ezt követően a megye káder­munkáját és a szakoktatás helyzetét tárgyalta meg a vég­rehajtó bizottság. Tanácstagok fogadőórá Miskolc városi tanácstagok Augusztus 8: Barna László, $ mogyi Béla u. tí. sz., 17 cruKO Cseszár Vilmos, Lóvay József Jj cai napközi otthon, 18 órakor; P máí’omy József, Papszer u. 1. 1G órakor; Itecskó Tstván, IV., u. 35. sz., 17 órakor; SzegeöZf András, IV., Szereiét utcai áll*1 nos iskola, 17 órakor. A Miskolci Rádió műsora1 (A 183 méteres hullámhossz^ 18—19 óráig) Megyénk életéből. Két kérdés, két félelet. Mégegyszer a diósgyőri várfó' Liszt: Petrarca szonett. — Zohö! rán előadja Papp Zoltán, a misKf cl Bartók Béla Zeneművészeti kola művésztanára. Egészségügyi kultúra kérőét1 A lábujjak gombás fertőzése. Asszonyok műsora. Balok szárnyán ... Sporthíradó. Ä szkopjei földrengés tanulságai G alilei arra tanította meg az emberiséget, hogy mozog a Föld (liering és forog). A szkopjei kataszt- i'ófális földrengés pedig arra figyelmeztet bennünket, hogy ß Föld szilárd kérge sincs mindenütt nyugalomban. Örö­kös mozgás, fejlődés, változás állapotában van. Ez a felszíni alakulás olykor lassú, alig észrevehető, egyes területek emelkedésével, vagy süllye­désével jár. Hollandia partja süllyed, a Skandináv félsziget pedig emelkedőben van. Szem­betűnőbb azon ban a kéregda-, rabok emelkedése, vagy süly- l.vedése a heves földrengések alkalmával. Pár éve Chilében remegett meg a. tengerpart, utcasorok tűntek el, új szige­tek emelkedtek a. tenger szint­je fölé. Most pedig a Balkán kellős közepén nyílt meg a földkéreg. Ezek a jelenségek nem vélet­lenek. A földrengés hirtelen, gyorsan lejátszódó esemény, melynek felszínalakító hatása bár kisebb területre terjed ki, de pusztító erejével az érintett terület felszíni képét a felis- merhetetlenségig megváltoz­tatja. A szilárd kéreg olyan mozgása, amely a felszín alól indul ki, gyors lefolyású ráz- kódtatásokat okoz. A feljegy­zések. többsége art árulja el, hogy a nagyobb földrengések mindenütt a hajnali, vagy reggeli órákban következnek be, ami szintén nem lehet,csu­pán véletlen. Itt esetleg a Nap dagálytkeltő hatásánál lőhetne az okra rábukkanni. Kisebb fajta földrengést kelthet a barlangok, üregek beszakadása, a földcsuszamlás is. Még gyakrabban egy-egy vulkáni kitörés. Mi az oka annak a földren­gésnek, ahol a közelben sincs vulkán? A legveszedelmesebb földrengések a kéregmozgá­sokkal kapcsolatosak. Ezek átgondolásához tudnunk kell, hogy a Föld sugara az Egyen­lítő irányában 6876 km. Ebből mindössze 20—30 km az a vas­tagság, amely a szilárd kérget alkotja. Tehát egy aránylag vékony héj, mely alatt a nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett sűrűbb és nehezebb anyagok helyezkednek el, ahol a nikkel és a vas dominál. A Föld belsejének a halmazálla­pota még nem ismeretes pon­tosan. De annyit tapasztalatból tudunk, hogy a szilárd kéreg alatt közvetlen, mozgásra ké­pes. izzó, forró magma helyez­kedik el. Ezen úszik a szilárd kéreg. A magma, mint képlé­keny anyag, a helyét is változ­tathatja. Elmozdulása esetén a ránehezedő kéregrészek is mozgást .szenvednek. Ez elke­rülhetetlen, Ennek következ­tében a Főidet olyan testnek kell elképzelnünk, amely a külső vagy belső erők hatásá­ra alakját módosíthatja. Ezen alakváltozások külső követ­kezményei a hegyképződések. Ezek gyűrődéssel, vagy töré- ses szerkezeti változásokkal járnak együtt. Mindkét hegy- kcpző mozgásnak vannak las­sú, illetve felgyorsult mozza­natai. Ezek a heves mozgások a szerkezeti (tektonikai) föld­rengések. Most már csak arra kell vá­laszt, keresnünk, hol húzódnak Földünkön gyűrődéséé, illetve törcses kéregszerkezetek? em fordul elő rengés a régi íöldkércgdarabo- kón, az úgynevezett masszívumokon, amilyenek Skandinávia, Kelet-Szibéria, Ausztrália, Kanada, de rezgés- mentesek a nagy táblák is, mint a kelet-európai tábla, Arábia, Nyugat-Szibéria stb. E területekre az évi földren­gés alig egy százaléka jut. A rengések főleg a törésektől és a redőzésektől átszőtt terüle­tekre terjednek tó. Ilyenek az Eurázsiai-hegységrendszer Öve­zete, amely az Alpoktól egé­szen Indonéziáig húzódik. Ide csatlakozik a Földközi-tenger melléke is. Méginkább gyako­riak a földrengések a Csen­des-óceán törésekkel határolt partvidékén, A katasztrófális földrengések 40 százaiéira esik ide. A part mentén meredek leszakadások. keskeny, de mély tengerárkok jelzik a földkéreg repedését Ide esik Észak- és Déí-Amerika nyu­gati, valamint Ázsia keleti partvidéke, a sok-sok sziget. (A rengések száma Chilében ezer, Japánban 430 évente.) Szűkítsük le vizsgálódásun­kat a Földközi-tenger vidéké­re. Itt is több helyen eleven beszakadások emlékei figyel­hetők meg. Olaszország mel­lett a Tirremi-tenger katlana Ilyen friss süllyedés útján ke­letkezett. A Sztromboli-szige­tek vulkánjai a repedés nyo­mán keletkeztek. De ennek a kéregmozgásnak a következ­ménye volt az 1908-1 messzi- nai földrengés is, ahol 84 cser ember pusztult el. A Balkán­félsziget is erős kéregmozgá­sok színtere. A nyugati része­ken a Dinaridák fiatal hegy­rendszere halad dél felé. E hegy vonulatot a kéregrepedés útján keletkezett Korinthosz! öböl meredeken ketté szelte. Korinthosz városát többször döntötte romokba a földren­gés. Az észak-déli és a kelet­nyugati törésvonalak mozaik­ká aprították az Égei-tenger helyén valaha . létezett na­gyobb szárazulatot. Görögor­szágban és Kis-Ázsiában 1953- ban is pusztító íöldreaigcs zaj­lott le. Egy észak-déM irányú törés­vonal a Jugoszláviára és Gö­rögországra is áthúzódó ói nevezett • Maeedon-masszb! mot Belgrad—Thesszálo"' vonalában metszi ketté. E * résvonalat észak felé a M# va, délre pedig a Vardar fok sajátította tó. A törésvonal “ pen Szkopje város fölött & kad meg, két rög, a Sár-pl#! na és a Crna Gora illészke a két folyó vízválasztójába' hegyek a törés útjában ál'; nak. Az itt lezajlott földi#1 gcs tehát geológiailag telje?1 magyarázható. Á feLszíai rabok itt labilis állapot# vannak, az összetörtödet masszívum rögei még nem ! lálták meg nyugalmi állap#' kát, amit az utólagos föl# kés is igazol. Az ősi kéreg'' rabokat régi kéregmozgás, törték össze. így alakultak , a süllyedékterületek, sí Szkopje is keletkezett. A ’'áros újjáépítésénél felmerült a problé# hová települjön az Szkopje? Amint olv^ hatjuk, úgy döntöttek az i™ tékesek, hogy a romok heb emelik fel ismét Macedó1'1 fŐvái'osát. A tervezetben pán annyi a megnyugt# hogy az újjáépítés során oM\ vasbeton-elemeket használ"1, majd fel. amelyek a nagy# rengéseknek is ellepáUnak. Japánban már többször S#‘ résén kiállták a próbát Dr. Zétényi. E rtá^ főiskolai tan# /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents