Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-07 / 183. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A hét végére befejeződik az aratás © Kié a kuftúrforradalom? © Miért nincs több benzinkút? XIX. évfolyam, 183. szám. Ara: 50 fillér Szerda, 1963. augusztus 7. J Lapunk augusztus 6-i száma- [ gyűlésről. A nagygyűlésen be­bau beszámolót közöltünk a I szédet mondott Kádár János Budapesten megtartott szov- I elvtárs. Beszédét az alábbiak- jet—magyar barátsági nagy-1 ban közöljük. Megütött (3 Magyar Népkőziár Saság tekintélye jan clvtárs és számtalan más vezető szovjet elvtár­sunk, százezernyi szovjet dolgozó és mondhatjuk, az egész szovjet nép testvéri üdvözletét a magyar kommunistáknak, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, szocializ­must építő magyar népünk­nek. (Hosszantartó taps.) Láttuk, hogyan dolgoznak a szovjet emberek a gyárakban, a kolhozokban, a tudományos központokban, a hatalmas erő­művek építésénél, a legkülön­bözőbb munkahelyeken. A gi­gantikus építés, az ezernyi he­lyen látható fegyelmezett, ön­tudatos, áldozatkész, pontos, lelkiismeretes munka úgy fog­lalható össze, hogy láttuk a kommunizmust építő embert, láttuk a kommunizmus építését. (Nagy taps.) És — ami számunkra nem kis örömet jelentett —, láttunk egy hatalmas kommunista se­reget, a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, amely sziklaszi­lárd egységben tömörül lenini Központi Bizottsága köré, ame­lyet a mi drága barátunk, Hruscsov elvtárs vezet. (Nagy taps.) Kapcsolatainkat tovább mélyítjük Láttuk azt a Lenin alapítot­ta pártot, amely az egész szov­jet néppel megbonthatatlan, sziklaszilárd egységbe forrva, feltartóztathatatlanul halad előre a kijelölt, világos lenini úton. (Taps.) Hozzáteszem: szá­munkra, a magyar munkásosz­tály, a jnagyar nép képviselői számára rendkívül jóleső érzés volt, hogy ez a lenini úton járó ha­talmas párt, ez a lenini úton járó hatalmas szovjet nép pártunk és népünk hűséges barátja, szilárd szövetségese, testvére, aki jó időben, rossz időben ve­lünk volt, velünk van és velünk lesz a jövőben is. (Nagy taps.) Kedves elvtársak! Azokon a tárgyalásokon, amelyeket párt­ós kormányküldöttségünk a szovjet elvtársakkal folytatott, ismét megállapítható volt, hogy az összes megtárgyalt kérdé­sekben, a szocialista építés, a kommunista építés kérdései­ben, országaink, pártjaink, né­peink kapcsoltainak kérdései­ben, a nemzetközi kommunista mozgalom és a külpolitika kérdéseiben teljes az egyetér­tés közöttünk. (Taps.) Szovjet aivt.ársaink tájékoz­tattak bennünket további ter­veikről. A mérhetetlen ará­nyok, a hatalmas számok és tervek, amelyekről beszéltek, azt bizonyították számunkra, hogy a Szovjetunió fejlődése viharos gyorsaságú. Tárgyaltunk sok konkrét kérdésről. Megbeszéltük a két ország kapcsolatainak vala­mennyi kérdését, pártjaink, kormányaink közös tennivaló­it. beszéltünk a magyar—szov­jet gazdasági és kulturális együttműködésről, a két ország népeinek közvetlen kapcsola­tairól. Ami nagyon fontos: meg­egyeztünk, hogy összes ed­digi kapcsolatainkat to­vább mélyítjük, kiszélesít­jük és magasabb színvo­nalra emeljük. (Taps.) Úgy döntöttünk, hogy az il letékesek megvizsgálják, ho­gyan lehetne az áruforgalmat bővíteni, s még sok területen hosszú távra szóló, gyümölcsö­ző együttműködési megállapo­dást kötni. A megbízott elv­társak már hozzáfogtak a munkához és azzal biztatnak bennünket, hogy a feladatot jól megoldják, Még jobban erősödőit a magyar—szovjet barátság Azt kell mondanunk, hogy túl a részkérdéseken, — ame­lyeknek természetesen külön- külön megvan a maguk fon­tossága gazdasági, kulturális és egyéb vonatkozásban —, a Kül­döttség munkájának legfőbb eredménye: 1 tovább erősödött fegyve­rünk, pajzsunk, legfőbb nemzetközi támaszunk, a magyar—szovjet barátság — jelentette ki Kádár elvtárs. — Barátságunknak töi'ténel­mi gyökerei vannak — mon­dotta ezután. Jó, hogy barátságunknak tör. ténelmi gyökere és múltja van de nem kevésbé jó és fontos, hogy reális és szilárd alapja van a jelenben és a jövőben is. „Internacionalista egyetér­tésünk. céljaink közössege az, ami összefűzi ma a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szo­cialista Munkáspártot, államainkat és népeinket. Elutasítjuk a kínai álláspontot Kádár elvtárs beszéde beve­zetőjében a legutóbbi két esz­tendő feladataival foglalkozva rámutatott: Jelentős belpolitikai felada­tokat kellett megoldanunk. Foglalkoztunk perek felül­vizsgálatával, a személyi kultusz utolsó maradvá­nyainak felszámolásával, olyan belpolitikai kérdé­sekkel, amelyek részei vol­tak az 1956-os ellenforra­dalmi események teljes le­zárásának. Foglalkoztunk a gazdasági és a kulturális építés nagy kér­déseivel. i Kedves elvtársak! — foly­tatta beszédét Kádár János — Körülményeim úgy alakul­tak, hogy a legutóbbi hetek­ben őt küldöttségnek voltam tagja. Jártam Északnyugat­ába gyei országban, a Mazuri tavaknál, lengyel barátaink­nál, testvéreinknél, Gomulka olvtárséknál. (Nagy taps.) Jár­tam Berlinben, ahol Ulbricht elvtárs 70. születésnapján vet­tem részt. (Nagy taps.) Azok­nál a testvéreinknél voltam, akik talán Európa legkénye­sebb pontján, kontinensünk közepén, német földön tűzték ki a szocialista forradalom zászlaját. (Nagy taps.) Jártam a nagy szovjet földön is, hű ba­rátainknál, szövetségeseinknél, szovjet testvéreinknél. Ennek az útnak három programpont­ja' volt: párt- és kormánykül­döttségünk baráti látogatása; ^észvétel a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának ülé­sén, majd a. Varsói Szerződés Politikai tanácsadó testületé­nek ülésén — ahol szintén fon­tos politikai kérdéssel — egye­sített fegyveres erőink állapo­tával foglalkoztunk. (Nagy taps.) Mindenütt, ahol elvtársaim- bial együtt megfordultam, ahol tanácskoztunk, szívélyes ven­déglátásban volt részünk, nagy megbecsüléssel és tiszte­lettel, igaz, őszinte, testvéri érzéssel fogadtak bennünket. Tudjuk — és számunkra ez a legfontosabb, a legdrágább —, hogy a testvéri szeretet, amellyel bennünket köszön­töttek, pártunknak, a magyar Kádár János elsősorban Párt- és kormányküldöttsé- Sünk szovjetunióbeii látogatá­sáról, arról a fogadtatásról emlékezett meg, amelyben a testvéri szovjet nép részesítet­te a magyar küldöttséget. Olyan élmény volt ez szá­munkra, amelyet mi, akik ré­szesei voltunk, sohasem felej­tünk el. Szeretnénk ezt az él­ményt megosztani önökkel, de hem tudjuk, mert ehhez kevés az emberi szó. Talán az újság­írók, az írók, a fotóriporterek, a filmesek segítenek majd eb­ken. Elhoztuk azonban szí­nünkben az érzéseket, s munkásosztály, a magyar dol­gozó nép forrádalmi élcsapa­tának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak cs a szocializ­must építő népünknek, a ma­gyar népnek szólt. (Nagy taps.) Elvtársak! Kellemes dolog mostanában a magyar kommu­nisták és a szocializmust építő magyar nép követeként a szo­cialista világban megfoi'dulni. Pártunk, népünk becsülete megnövekedett. A szocialista országok népei előtt azért növekedett meg, mert az a segítség, amelyet népünk forradalmi harcához a testvéri népek nyújtottak, nem volt hiábaváló. Azt az anyagi és nem egyszer véráldozatot, amelyet a népünkkel való szo­lidaritás, az igaz, testvéri együttérzés . jegyében ügyün­kért hoztak, arra érdemes né­pért hozták. Bár testvéri or­szágokban jártunk, találkoz­tunk tőkés országok képvise­lőivel is. Elmondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság be­csülete a velünk egyet nem ér­tők szemében is megnöveke­dett, még az ellenség is meg­tanulta tisztelni a Magvar Népköztársaságot. A testvéri népek azért tisztelik, becsülik és szeretik népünket és azért tanulták meg ellenségeink is tisztelni népköztársaságunkat, mert pártunkat, népünket most határozott, következetes, világos politika vezeti. (Nagy taps.) Azért, mert lát­ják, hogy pártunk irányításá­val népünk hatalmas munkát végzett, megvívta azokat a po­litikai harcokat, amelyek elé a történelem állította, mert tel­jes mértékben helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság tör­vényes, szocialista rendjét, xnert népünk következetesen, eltökélten és eredményesen ha­lad a szocializmus építésének útján. Tisztelet és megbecsülés ta­pasztalható a Magyar Nép- köztársaság iránt, mert leraktuk a szocialista társadalom alapjait; mert mindenki tudja, hogy kitéré­sek nélkül haladunk a szocia­lista társadalom teljes felépí­tésének útján. (Nagy taps.) c látogatás után erősebbek vagyunk, mint annakelőt- te, amikor elindultunk ba­rátainkhoz a Szovjetunióba. (Taps.) Nem tudom elmondani önök­nek, hány üzenetet bíztak ránk, mert vezető emberek, a gyárak-dolgozói, űrhajósok, az üzbegisztáni kolhoz pionírjai egyaránt azt kérték, hogy ad­juk át üdvözletüket. Elhoz­tuk népünk legismertebb, leg­közelebbi szovjet barátainak köszöntését. Nyikita Szergejevics Hrus­csov elvtárs (nagy1 taps), Brczsnyev clvtárs, Miko­Azt is meg kell mondanom, hogy barátságunk szovjet tesl- vérpártunkkal, a szovjet kor­mánnyal és a szovjet néppel olyan barátság, amely jó mind­két ország népének, jó a szoci­alista világ népeinek, jó a nemzetközi kommunista moz­galomnak és minden józan és normális embernek a világon, aki a béke mellett van. A szovjet—magyar barát­ságról tehát valóban el­mondhatjuk, hogy része, éltetője, kovásza annak a szélesebb, hatalmas front­ra kiterjedő, internaciona­lista összefogásnak, amely a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, a függetlenség­ért harcoló népek, a béké­ért harcolók egységét hiva­tott erősíteni. Utalt ezután Kádár János arra, hogy küldöttségünk szov- jetuniöbeli látogatása jelentős, fontos nemzetközi események sorozatának időszakára esett. Összeült a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa, éppen Moszkvában tárgyaltak a rész­leges atomcsend-megállapo- dásrél, s a látogatás idején hozták nyilvánosságra a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak nyílt levelét a Szovjetunió kommunistáihoz, az egész szovjet néphez. Ezekben az időszerű kér­désekben természetesen ál­lást is foglaltunk, abban a meggyőződésben, hogy ismer­jük Központi Bizottságunk és kormányunk vonalát, program­ját, népünk álláspontját, han­gulatát és véleményét Tellát bizhatunk abban, hogy állás- foglalásunkat jóváhagytak. (Taps.) így állást foglaltunk a SZKP KB július 14-i nyílt le­velével kapcsolatban is, s kö­zöltük, hogy mi. magyar kommunisták a Szovjetunió Kommunista Pártjával cs a nyílt levél­ben foglaltakkal teljes egé­szében egyetértünk. (Taps.) Mi egyetértünk, telje­sen szolidárisak vagyunk a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, s ez nem valamiféle ud­variasság a Szovjetunió Kom­munista Pártja iránt, hanem ezzel saját álláspontunkat, pártunk álláspontját, a nem­zetközi kommunista mozgalom — meggyőződésünk szerint — egyedül igaz és helyes állás­pontját, népünk érdekeit kép­viseljük és fejezzük ld. Néhány szót szeretnék szólni a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Kínai Kommunista Párt vezetői közötti vitáról, amely az egész nemzetközi kommunista mozgalom és a kínai vezető elvtársak vitája. MI a kínai vezető elvtár­sak álláspontját elutasít­juk. Elutasítjuk mindenekelőtt elvi meggyőződésből, mert megíté­lésünk szerint a kínai vezető elvtársaknak a legutóbbi idő­szakban nyilvánosságra hozott állásfoglalása nem marxista— leninista, hanem dogmatikus és szektás. Elítéljük és elutasítjuk gyakorlati okokból, mert Le­ninnel együtt azt valljuk, hogy a szocialista forradalomnak soha sincs szüksége forradalmi frázisokra, mindig többet ér egyetlen hétköznapi, gyakorla­ti tett. amely előbbre viszi a szocialista forradalom ügvét, mint száz forradalmi frázis. (Taps.) — Elítéljük a kínai veze­tők frakciós módszereit, azt, hogy mindenütt, ahol erre alkalmuk nyílik, meg­kísérlik a bomlaszlást az egyes tenoérn ártokon be­lül. Mélyen elítéljük ezt mert az efféle eljárás nem tartozik a kommunista pártok vitamód­szerei közé és nem vezethet jóra. Nem mi akartuk elmélyíteni a vitát A vita a kínai elvtársakkal — nem tegnap kezdődött, de korábban nem a nyilvánosság előtt folyt őszintén meg kell mondani azt is, hogy nekünk, az egység híveinek, bizonyos tekintetben meg volt kötve a kezünk. Az utolsó lehetőségig tü­relemmel voltunk, mert nem akartuk mélyíteni a vitat, azt akartuk, hogy a vezetők közötti nézeteltérés ne terjed­jen ki a tömegekre. Mi volt ax eredmény? Az. bőgj' a kínai elvtársak eljárásunkat rosszul értelmezték, ök minden úton- módon terjesztették vélemé­nyüket, állásfoglalásukat Központi Bizottságunk he- Ij'esen járt el. amikor a lehető­ségek határáig nem folytatott nyílt vitát. Minden hasonló esetben így fogunk eljárni, mert kötelességünknek tartjuk az egység védelmezését, ebből indulunk ki. Nem módszerünk, hogy egy vitás kérdésből azonnal nyilvános tatát, presz­tízs-kérdést csináljunk, mert véleményünk szerint így nehe­zebb a kérdések elvtársi as tisz­tázása és rendezése. Aid tehát türelmetlenkedett, meri' sokáig nem kapott tájékoztatást bo­csásson meg nekünk és kérem, utólag értsék meg eljárásunk indítékait. Most más a helyzet. Ha a kínai elvtársak vitázni akar­nak. nyugodtan vitatkozunk velük, mert meggyőződésünk, hogy ha ezeket a kérdéseket őszintén, világosan párttagsá­gunk és népünk elé tárjuk, ak­kor pártunk és népünk a mi marxista—leninista állásfogla­lásunkat fogja támogatni, nem pedig a szektás, dogmatikus pozíciókat. (Nagj7 taps.) Ehhez azt is hozzáfűzöm, amiről a Központi Bizottság­ban már beszéltünk. hogy most, miután nézeteltéréseink sajnos olvan stádiumba jutot­tak. hogy a nyilvános vita szükségszerű és elkerülhetet ­len, meg fogjuk védelmezni és mindenütt képviselni fog­juk igazságos és helyes ál­láspontunkat. Természetesen nem akarunk arra • berendezkedni, hogy a magyar munkásosztályt és a magyar népet reggeltől estig és estétől reggelig egyes kínai ve­zetők dogmatikus frázisaival traktáljuk. Az a véleményünk, bőgj' amit az elta vita megkí­ván, azt tegyük meg, egyéb- ként pedig igazi forradalmi feladatainkkal, szocialista ipa­runk fejlesztésével, termelő- szövetkezeteink és mezőgazda­ságunk erősítésével, a tudomá­nyos kutatás fejlesztésével, kultúrpolitikánkkal foglalkoz­zunk. Azokkal a feladatokkal, amelyeknek megoldásával a legforradalmibb és a leghelye­sebb választ adjuk mindenféle dogmatikus frázisra. Ezzel akar népünk foglalkozni! (Nagj' taps.) Nem szeretnék egy másik kérdést is felvetni. Központi Bizottságunktól, állami életünk vezetőitől párttagságunk, mun­kásosztályunk, népünk, nagyon sok szépet és jót hallott a kínai testvérpártunkról, annak törté­nelmi harcairól, Kína nagysze­rű népéről. Szeretném meg­mondani elvtársak, hogj' ebből semmit nem vonunk tassza, meggyőződésünk szerint a Kí­(Folytatás fi 8. oldalon.) Láttuk a kommunizmus építését KáÉr Janos drifts beszéde a szovjet-magyar barátsági nagygyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents