Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
4 eSZAKMAGTARORSZÄ« Csütörtök, 1963. augosctoi. ti Algériaiak és franciák Andre Stils Az utolsó negyedóra £ÁZ IDŐ MEGSZORUL és összetorlódik, mint valami tölcsérben, s szinte önmaga körül kezd -forogni. Ami ilyenkor történik, értelmet és jelentőséget ad az észrevétlenül eltelt óráknak, és emlékezetünkbe idéz... olyan pillanatokat, amelyeknek annak idején egy általán nem tulajdonítottunk nagy fontosságot. ... Charlemagne számára... a legutóbbi liárom hónap mindegyike tartogatott egy-egy ilyen váratlanul fehneredö csúcsot, ahonnan ... minden feltárul a szem előtt, s a megszokás, a múló élet felhőm keresztül kirajzolódik a lényeg.” Ez a lényeg: a francia munkásság állásfoglalása az algériai háborúval, és a velük együtt élő arab munkásokkal kapcsolatban. A helyzet elég bonyolult. (Az író 1960—ölben írta meg a regényt). A véres algériai események, a ,,faji” felsőbbrendűségi gondolat és az egyszerű emberekbe is belenevelt sok téves eszme kölcsönös bizalmatlanságot keltett a Franciaországban élő arab munkások és francia tár- ,saik között. Az arabok élete zárt, öntörvényű, rejtélyes, saját, titkos hatóságaiknak engedelmeskednek és a francia állami szervekkel csak letartóztatásuk esetén kerülnek kapcsolatba. Ez a titokzatos világ gyanakvó és félős érdeklődést váltott ki a „fehérek” között. „A francia néz. Az algériait nézik” — mondja a könyv egyik arab szereplője. Nehéz feladatot vállaltak •azok, akik ezt a közegellenállást le akarnák győzni. A regény főhősének, a kommunista Charlemagne-nak is, aki kezdettől fogva őszintén törekedett az arabokhoz való közeledésre, sok tekintetben fejlődnie. csiszolódnia kellett a velük való érintkezés kapcsán. A regény három döntő mozzanatot emel ki Charlemagne és Szaid (a. francia.—algériai összefogást megtestesítő) kapcsolatából. Ez a három, mozzanat (három negyedóra) a tudatbeli fejlődés döntő szakaszát jelenti, melyek ugrásszerű. változást hoztak s egyben éles reflektorfényükkel felismerhetővé tették, tudatosították a múltnak azokat az észrevétlen las epizódjait, amelyeknek felhalmozódása lehetővé tette ezeket az ugrásszerű minőségi változásokat. A harmadik mozzanat (az utolsó negyedóra) már a. francia munkások cselekvő szolidaritásáról tanúskodik. »iMUUUHHMHC"lfriUtOHHHHMHUt"3é3é A CSELEKMÉNY tehát időben kettős. A három fő mozzanat egymásutánja adja a gerincet: a jelent, a feltorlódó emlékképek pedig a múltat. Az érdekes, kétsíkú szerkesztés az első pillanatban talán fölöslegesnek tűnik. Úgy látszik, mintha az író a szükségesnél nagyobb apparátust mozgatna. Valójában ez a szerkesztési megoldás a tudatbeli mozgás dialektikáját kifejező, és igy a tartalommal szorosan összefüggő kifejezőeszköz, amely Stil formaművészetének igényesebbé, sokoldalúbbá, bonyolult tartalmának kifejezésére alkalmasabbá válásáról tanúskodik. Az egyre színvonalasabban, gazdagabban kibontakozó szocialista irodalom egyik jelentős műve Stil tömör és megragadó regénye, melyet Szíjgyártó László igényes tolmácsolásában tett közzé a Kossuth Kiadó. B. Nagy Ernő Nemzetközi Bach'Yerseny Lipcsében, 3964. május 24-e és június 6-a között tartják a nemzetközi Bach-versenyt, zongorára, csemballóra, orgonára és énekszámokra. A versenyeken részt vehetnek mindazok a fiatal művészek, akik 1931. december 31. után születtek. Az első három helyezett a verseny minden ágazatában magas díjösszegben részesül. Qtgjßzatzk Tej és üveg Negyven millió gobelinöltés exportra Az ország különböző részében 2600 nő foglalkozik gobelin készítéssel. Aki nem ismeri e kézimunka elterjedésének, történetét, nem is sejti, milyen fiatal mesterség hazánkban. 1920-ban két idős angol hölgy jött Magyarországra, és ők tanították meg a kókai, sülyi asz- szonyolcat a gobelinhimzésre. Missziójuk nem volt önzetlen, itt lelték meg a legolcsóbb munkaerőt. A falusi asszonyok gyorsan elsajátították ezt a ké- imunka-f ajlát és pontosan negyven évvel ezelőtt, az angol hölgyek nagy hasznára, megkezdődött a gobelin export. A háború után maguk a gobelinkészítők határozták el, hogy összefognak, és 1954 óta. háziipari szövetkezetben tömörültek. Az országos jellegű gobelinszövetkezetnek Kákán, e hímzés magyarországi őshazájában 900 tagja van, de Gödöllőn Tóalmáson, Kál községben, Szecsőn, Dányban, Lörinckátán és Zsámbokon is működik egy- egy részlege. A gobelin ismét divatba jött: a világ minden részében szívesen viselik az elegánsan öltözködő nők az apró hímzésű go- belintáskákat, amelyekből lig. vonta több mint ezer készül a szövetkezetben. Egyre többen rendelnek szalongarniturához is gobelijihuzalot. Ehhez egyébként érdekes történet fűződik. Elsőként egy dúsgazdag egyiptomi csináltatott hazánkban bútorainak díszítéséhez gobelinlapokat, s azokat Dániában dolgozták össze a bútorra. Az a dán búlorgyáros, akihez a magyar munkát az egyiptomi megrendelő vitte, azóta állandó vevőként jelentkezik, de akad megrendelő sok más országból is. Egy szoba-garnitúra gobelinjeinek elkészítésén 4—5 asszony hetekig dolgozik, csak a kanapé hátlapját 4—6 ^Megjelent a Napjaink augusztusi száma Szép külsővel. sok olvasmányos anyaggal, elgondolkodtató írással jelent meg a Napjaink legújabb száma. Napjaink egyik legérdekesebb, sokat vitatott kérdésével foglalkozik Székelyhídi Ágoston A visszapolgárosodás című írásában, melyben liárom költőnek, Mezei Andrásnak, Nyerges Adámnak, Ladányi Mihálynak egy-egy, a Napjaink legutóbbi számában megjelent versét taglalja. Gulyás Mihály Gondos elemzést! címmel a népművelés időszerű problémáiról ír. Gárdonyi Géza születésének századik évfordulója alkalmából Kiss Gyula emlékezik meg riportjában az íróról. A lapban több elbeszélést olvashatunk. Megjelent Vető Balázs: A fekete asszony, Rácz Zoltán: Havas búcsú. Pöl Rita: Késel rózsa, Baráti) Lajos: Orvosi vizsgálat után című műve. A költők közül Bihari Sándor, Csanády János, Haraszti Miklós, Horgas Béla, Juhász József, Kalász László, Kónya Lajos, Nilc- lai Ádám, Serfőző Simon, Simor András, Takács Imre és Weöres Sándor szerepel. Gerelyes Endre tollából Bodrogparti éjszakák címmel jelent meg írás, Kordos László pedig az egyetemi felvételi vizsgákról írt. Juhász Ferencről Oltván Béla, Tamási Lajos versesköleléröl Bihari Sándor írt méltatást. Kende János József Attila életművéhez nyújt eddig ismeretlen adalékokat. Ezenkívül több jegyzetet, számos más írást olvashatunk még a Napjaink augusztusi számában. A lap értékét most is több művészi illusztráció, és önálló rajz — Feledy Gyula, Lenker Zoltán, Kunt Ernő, Seres János, Vati József munkái — növelj. hétig hímezik. Az egy év alatt exportra kerülő gobelinmunkák értéke eléri a; húszmillió forintot. A gobelinhímzés sokféle lehet, a kézitáskák minden négyzetcentiméterén 225 öltés található, de akad ugyanilyen területen 64, vagy 16 öltés is. Mindent összevetve, a gobelin háziipari szövetkezet a külkereskedelem közreműködésével egy év alatt negyvenmillió öltést exportál. A Miskolci Rádió műsora: CA 188 méteres hullámhosszon 18—10 Óráig) Mcgycnir életéből. A munkaverseny eredményei szénbányászatunkban. Megyénk fúvószenekart)inak műsorából. Nevelési kérdések: oknyomozás a gyermeki hazugságok után. KÍl esett, pillanatok, Doris Day énekel. BEKE. 1—7. A 14hy és az állsmügyész. Nyugatnémet. Széles! 18 éven felülieknek! K: naponta 4. 6, 8. M: 4. f. 10 és f. 12. Elcserélt randevú, KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 1—2, Déryné. Színes magyar. 3 és 5. A lány és az államügyész. Nyugatnémet. Széles! 18 éven felülieknek! 6—7. A döntés foga. Lengyel. K: vasárnap kivételével naponta de. n és 11-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora 1—3. Bálvány. Magyar. Szélen! 4—7. A döntés joga. Lengyel. K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M: 4. lókor. Keresztesek I—XI. Széles! MISKOLC KERT ’ 1. A. fekete Orfeusz. Színes francia. Széles! 2, Déryné. "Színes magyar. 3—4. A lány és az állam- ügyész. Nyugatnémet. Széles! 18 éven felülieknek! 5. Isten őszi csillaga. Magyar. Széles! 6—7. A döntés joga. Lengyel. K: naponta este f. 0-kor. FÁKLYA' I—3. Csodálatos vagy. Júlia. Magyarul beszóló' osztrák—francia. Széles! *18 éven felülieknek! 4—5. Csodacsatár. Magyar. 0—7. Királyt gyermekek. Magyarul beszélő NDK. K: naponta 6, 3, vasárnap 4-kor ts. M: 4. J0 és hn. 13. A nagy olimpia. SAGVARl 1—2. Amíg az utolsó vendég elmegy. Angol. Szélesl 3—4. Az utolE gy üveg tejről — még akkor is, ha pasztőrözött — nem sokat lehet írni. De az az üveg tej, amelyről a későbbiekben szó lesz, sajnos Itissc eltér a „szokványostól”. A különbség oka az tiveg'és az a kálvária járás, amely a Diósgyőri Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 36-os bol tj ában kezdődött. S. L. miskolci olvasónk ugyanis ott vásárolt egy üveg pasztőrözött csecsemőtejet és aztán hazament. Amikor fel akarta bontani, észrevette, hogy az üveg piszkos. Kezdte törülgetni. Igenám, csakhogy a gusztustalan szennyeződés nem kívülről, lianem belülről rakódott az üveg falára. Azonnal visszavitte a gyárilag „szavatolt” tejet. A boltvezető ellxülcite a városi tanács egészségügyi osztályára, onnan azután elment a Minőségvizsgáló Intézetbe, ahol 60 forintért akarták megvizsgálni az üveg tartalmát. (Nyilván ezt nem fizette ki, mert akkor sokba került volna a liter tej) — majd ismét a tanácsra ment. Ezúttal az I. kerületi KÖ.TAL- megbí zott hoz küldték, de olvasónk megunta a sok járkálást, s behozta szerkesztőségünkbe az üveg tejet, amelyet, kétségét kizáróan, szennyes üvegbe palackoztak. Amikor az ügyben felkerestük a Miskolc város I. kerületi Tanács egészségügyi osztályát, elmondták, hogy a miskolci tejüzem termékeivel kapcsolatban több hasonló panasz is érkezett. Éppen ezért a csoport KÖJÁL-megbízottja hetente ellenőrzi a tejüzemet és kéthetente tartanak vizsgálatokat a tejet árusító boltoknál. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne jusson el a fogy as/lókhoz egyetlen olyan palack tej sem, amely a követelményeknek nem felel meg. Kétségtelen, hogy a tejüzem korszerűtlensége is. hozzájárul ahhoz, hogy nem tökéletes a palackozás, hiszen szabad szemmel nehéz a szalagon tovahaladó üvegek mindegyikét megbízhatóan ellenőrizni. Azonban szó van arról, hogy rövidesen beépítik a fényellenőrző automatát, amely önműködően eltávolítja a szennyezett üvegeket. A közeljövőben tehát megoldódik a város tejellátásának ilyen természetű gondja. Azonban addig is sokat tehetnek a tejipari üzem dolgozói, hogy az egészségügyi követelményekét tökéletesen kielégítő, tiszta üvegekbe kerüljön a tej. Gondoljanak arra, hogy a betegek hozzátartozói és piciny gyermekek szülei mindent megtesznek az egészségügy legalapvetőbb követelményéért: a tisztaságért, -— s lássák cl munkájukat lelkiismeretesebben, felelősségteljesebben. ♦ — pá — * Mozik misera só lehetőség. Magyarul beszélő NDK. 5—ö. Kisvárosi lady Maeli- beth. Jugoszláv. Széles! K: naponta 5. 7. vasárnap 3-kor is. SZIKRA 1—2. Délután 5-kor Madridban. Magyarul beszélő spanyol. 3—4. Félúton. Magyar. Széles! 5—6. Váratlan találkozás. Szovjet. Széles! K: kedd. csütörtök, péntek, szombat. vasárnap 5, 7, hétfőn csak 7-kor. M: 4. 10-kor, Öz, a csodák csodája. TÁNCSICS 1—2. Csendes otthon. Magyar. 3—4. Amíg az' utolsó vendég elmegy. Angol. Széles! 5—G. Valahol Kuröpában. Magyar. K: naponta 5. 7. M: i. í. 10 cs 11. Bandi és Bu.ndj. PETŐ FT 1—2. Valahol Európában. Magyar. 3. Csigalépcső. Magyar. 4—6. Csodálatos vagy, Júlia. Magyarul beszélő osztrák—francia. Széles! 18 éven felülieknek! K: hétfő, csütörtök, vasárnap 5, 7. kedd, péntek, szombat csak 7-kor. M: 4. 10-kor. Hófehérke és a 7 törpe. JWSKOLC-TAPOTXA J—2. Rákóczi, hadnagya. Színes magyar. 3—4. Az ismeretlenség határán. Magyarul beszélő szovjet. 5—6. Egy katona, meg egy fél. Színes olasz. K: naponta du. 6-kor. M: 4. 10-kor. Ha süt a napocska. MISKOLC-TAPOLCA KEET 1—2. Rákóczi hadnagya. Színes magyar. 3—4. Carmen Jones. Színes amerikai. Széles! 5—G. Egy katona. meg egy fél. .Színes olasz. Széies! K: naponta este í, 0-kor. DIADAL 3—4. Kitüntetés. Magyarul beszélő lengyel. 6—7. (délután í. 5-fcor) A kék öböl rejtélye. Színes szovjet. G—7. (este f. 7-kor) IGz Is szerelem. Magyarul beszélő angol. 3 3 éven felülieknek! K: szombaton 5-kor, vasárnap f. 7-kor. M; 4. í. 11-kor. Afrikában jártunk. ERKEL 1. Bekerítve. Magyarul Tv-szré/ő francia. 4. Isten ő£z1 csillaga. Mn- gyar. K: csütörtökön és vasárnap 7-kor. M: 4. 10-kor. Balti égbolt II. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Augusztus 2: Barth a Lajosné, Szeles utcai iskola, 17 órakor; Karmos Károly, MUM 114. az. Intézet., Kilián-déi, 18 órakor: Kádár György, Miskolc-Tapolca, Győri u. 7. sz., ;I7 órakor; Kormos György, Major u. 4. sz.. kultúrterem, 16 órakor; Szentgyörgyi. Gyula. ÜT. kér. tanács, kis tanácsterem, 16 órakor; Tóth Mária, Nagyváthy utcai általános Iskola, 18 órakor; id. Tüdős Ferenc. Somogyi Béla u. 6. ez, óvoda, 17 órakor. SZÁZEZER ÉV f . . . iái négy után né- I H oa> hány perccel következett he. A kongó, hűvös csarnok már majdnem teljesen üres volt. Elhalkult a délelőttök szokott zsibongása, a kőművesek, daruszerelők, betonozok, gépbéállítók már mind az öltözőben voltak. Csak egy villanyszerelő állt emeletnyi magas létrájának tetején, s piszkált valamit a jövendőbeli daru egyik áramvezető sínén. Még ezt a radiátort bekötjük, aztán nekünk is fajront ■— mondta Csele és égő cigarettáját tartotta oda a hegesztőpisztoly elé. A gázt a hüvelykujjával engedte meg, egy kis oxigént is adott rá, ne kormozza össze a láng a cigaretta végét. A keverék azonnal meggyulladt. s halk sziszegéssel kezdett égni a pisztoly pipacsutorához hasonlóan görbített végén; de talán valami koromszemcse került az égőfejbe, mert. mikor Csele visszadugta szájába a cigarettát, a láng halkan pattant egyet, elaludt, és helyén vékony koromcsík ömlött ki nagy erővel. — A fene ... na, most mindjárt jó lesz. Szóval mindjárt végzünk, aztán megyünk. Úgy hogy ne félj, nem késed le az edzést. A fiúra pillantott: ne nyafogjon neki ez a kölyök minden másnap, hogy miatta nem lesz belőle élsportoló. De az nem szólt semmit: kimeresztette a szemét és valahová a háta mögé bámult. Mi bajod? — akarta .kérdezni Csele: ebben a pillanatban azonban már érezte is a réz hegesztőpisztoly ldbirhatatlan forrósá- gát. Ránézett: csak úgy dőlt belőle a füst, de már elzárni sem volt ideje. Éppen, hogy elengedhette: még földet sem ért. amikor már csupán egy megolvadt, alaktalan rézmassza csüngött a helyén, két gumivezeték végén. Hát ennek vége — akarta mondani Csele, de közben már meg is fordult és meglátta a gázvezetéken .végigfutó lángot. Mindjárt 'belehasított a felismerés: két. másodperc és robban a palack. A. vastag acélfalú — száz légkörre biztosított — gáztartály. És ba robban, szétvágja a nyakánál az acéllemezt: ezer repeszda- rab szalad majd szerteszét. Aligha marad élő ember a környéken. Bár világosan látta a veszélyt, az első gondolata mégis a csodálkozásé volt. Kétségtelen, a palack robbanásának veszélye minden hegesztésnél fenáll: dehát ez olyan ritka dolog. Most éppen vele történne ilyesmi? Vele, aki majd harminc éve barátkozik a sziszegő lánggal, ezen főzi a tízórai tojásrántottáját, ha olyan helyen dolgoznak, ahol nincs még fürdő, ezzel melegíti esetenként a vödör vizet. Rögtön ezután -rettenetesen megijedt. Minden apparáthoz legalább két gumi-vezetékpár tartozik: neki is kettő van, éSy rövid és egy hosszú. A láng másodpercenként hétnyolc méter sebességgel sétál végig a kábelen; ha a hosszút teszi ma fel... De a rövidet tette. A tizenöt méterest. Még egy lólegzetnyi idő, vagy any- nyi sem: és ott a láng az óránál. Aztán a palackban. És akkor . . . akkor vége. Akkor mindennek vége. Ez a mindennek vége most nem csupán a robbanást jelentette. hanem a teljes értelmetlenséget. és lehetetlenséget is. Csak oda. kellene menni a fesz- merő-órához: egy kis csavart egyetlen kézmozdulattal megigazítani. Csupán hat lépés: két nagy ugrás, és semmi sem történne. Feltéve, hogy most azonnal ugrik. Mert egy fél- másodperces késedelem már a biztos halál. Ha a palack mellett éri a robbanás, a fejéből csupán néhány maszatos csepp marad. Egy ilyen esetről hallott; hol is ... . mincj- egy. Ugrani kell: vagy a palack felé. vagy .. Lehet menekülni is. Valószínű, hogy ez sem ér már semmit, de meg lehetne próbálkozni vele. Valahol a háta mögött van egyfal- kiszögellés: ha azt eléri és be tud állni mögéje, talán megmenekül. Nem biztos: a robbanás majd megmozgat mindent, a munkapadot, a szerszámokat, talán még a vasbeton tetőt is ledobja. Szanaszét hullik majd fadarab és vastörmelék: a kijáratnál megállnak azok, akik .indultak volna hazafelé. Tűzoltószirénázás, mentők. Talán csalt megsebesülne.’ A villanyszerelő biztosan nem menekülne meg: máj- a légnyomás is levágná a létráról. És a fiú a háta mögött... ha elkapná és magával rántaná őt... Menekülni. Már késő. Menekülés; ez a szó most annyit is jelentett egyúttal: nincs hová menekülni. Most már félt. Semmi mást nem érzett a világból, csak ezt a határtalanul nagy félelmet. A tető, a falak kitágultak: a vakító fehér félelem világ- nagyságúra növekedett körülötte és benne. A lángot nézte meredten: 3 lángot, ami bent fut a gázvezetékben, kívülről nem is lehet látni. Csak a gumi válik törékennyé, olyan szürkévé, mint nyáron a Duna iszapja, repedezetté és morzsolható vá ott, ahol fift a láng. Ezt a’halott-szürke gumit nézte, amint eszi. eszi. megállás nélkül falja az ép, egészséges vezetéket. Egy üvöltés szaladt odabenn: nőtt, növekedett megállíthatatlanul, mindjárt, eléri majd a. célját. A tűz behatol a szelepen keresztül a palackba: kibírhatatlanul lassan és iszonyatosan gyorsan felharsan az üvöltése. Talán imádkozni kellene hozzá: állj meg, te! Állj hát meg! I a I úgy ölelte köI A felelem | r(ji, s vasmarkaival úgy szorította össze az agyát, a szívét, a mellkasát, hogy lélegzeni sem tudott. A tüdejébe szorított levegő feszítette a bordáit: agyát nyomta a fenyegető lüktetés. Nem lehet, hát ő még élni akar: ma este moziba, kell menni, a gyerek érettségizik nemsokára. Nélküle nem lesz sem mozi. sem érettségi: nélküle semmi sem leszi De hát várj — könyürgött szivdobbanása a kérlelhetetlen lángnak. — Állj meg, csak: egy percre! S mint a gyermekkorában énekeit .zsoltár, úgy búgott fel benne az.iszonyat: nem halhatok meg igy és itt. Csontjai elvesztették keménységüket: úgy érezte, azonnal leomlik a cement padlóra, végigcsattan, elfolyik, megsemmisül, mielőtt bekövetkezne az általános, a körülötte mindenre kiterjedő megsemmisülés. Meg kell állmod .— parancsolta, kérte pillantása a lángot: de az hideg sziszegéssel kúszott tovább. Most. vad harag töltötte el. Ha kitágíthatta volna ezt. a másodpercet, egy órára, két évre, húszezer évre: mindent odavagdosott volna a lánghoz. És szidalmazta volna csúnyán, freccskendező szavakkal, bőven omló nyállal. Ha most valóban megáll a láng, hogy megvárja, amíg ő cselekszik, nem cselekedett volna: úgy tombolt benne a düh, hogy ez minden mást elnyomott. Fenyegetni szerette' volna ezt a fenyegető tüzet: látni félő meghunyászkodását, azt 3 félelmet, amit ö érzett az előbb. Élő, érző lénnyé szerette volna varázsolni ezt a baljóslatú szi- szegést; hogy bánthassa, kínozhassa, valamit visszaadjon abból a kínból neki, amit ő érez. Egy pillan tássál befogott maga kőiül mindent. Látta a gond talanul fütyörésző villanyszerelőt a létráján, háta mögött a fiú tétovaságát, valahol az oldalán a szárnyas vaskapu nyitódását és azt is, hogy vajaid bejön. Még egy áldozat Egyszerre látta a feli ér, gyanútlan falakat: a bordákkal megszaggatott tetőt és mögötte az eget kékleni. Látta a gyárudvaron ritkásan növő lágy kis füveket', a gyárkaput, előtte a villamos megállót. Azt is láttái amit még életében soha nem látott: a tengert, a hófödte csúcsokat Ázsiában, a felhők hullámos taraját, ha fölülről nczi őket az ember. A sejtjei emlékezlek már, nem ő maga: a vízalatti zöldes sötétséget látta, hegyek emelkedését és vizek vándorlását. Megölni! — éledi; benne a parancsszó. Az egész teste zokogott: egyetlen lendülettel dobta, magát előre. Elpusztulok, de megölöm — látta, olyan világosan a gondolatait, mintha ékes lángbetűkkel írták volna eléje a falra. Egyet tekert a biztonsági csavaron, érezte, hogyan ül helyére a szelep: aztán a gumi-kábelhez ugrott, rátq- posott, ne égjen tovább. így is leégett legalább a. fele. — Máma nincs edzés, Sanyi bácsi — hallotta a fiú hangját, Kábultan nézett rá. — Milyen edzés? Miről beszélsz? I-Hát az előbbi hogy lekéssem az edzést. Most mondta, ebben a másodpercben/ — nevetett rá a gyerek. — El* felejtette már? — Most mondtam? — tűnődött Csele. Úgy látszik, nem vett észre semmit a fiú, gondolta. — Azt hittem ... na* mindegy*. Lehet, hogy most mondtam. Várkonyi Mihály
