Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-04 / 181. szám
Fásad fónregszerencséHenség Urogiisvban Borzalmas vasúti szerencsétlenség történt szombatra virradó éjszaka- Uruguayban. A vasútigazgatóság hivatalos közlése szerint Montevideótúl 11 kilométernyire egy három kocsiból álló személykocsi szerelvény kisiklott, és a szerencsétlenségnek negyven halálos áldozata, s több mint száz sebesültje van. Mint a vizsgálat megállapította, a tömegszerencsétlenség merénylet következménye. Ismeretlen tettesek ugyanis elmozdítottak egy sínváltót, aminek következtében a teljes sebességgel robogó vonat a közeli műtrágya- gyárhoz vezető mellékvágányra futott és kisiklott. Két személyvagon felborult Montevi-deoból rendőrségi riadóautók, valamint mentő- és tűzoltóosztagok érkeztek a helyszínre. A sötétség miatt fényszórók mellett indították meg a mentési munkálatokat. Sok sebesült még a roncsok alatt van. Félő, hogy több súlyos sebesült belehal sérüléseibe. Apró furcsaságok Sidneyben a kora reggeli órákban tolvajok hatoltak be egy sztriptíz mulatóba: nem nyúltak a kasszában heverő pénzhez, az italokhoz és a' cigarettákhoz, ellenben elvittek tíz fotót, amely hiányos öltö- zékű lányokat ábrázolt Az ausztráliai Perthben egyheti börtönbüntetésre ítéltek egy matrózt, amiért egy parkoló autóból kilopott egy imakönyvet. * A franciaországi Bo- hainból a belgiumi Loiuvainbö kellett volna hazarepülnie egy betanított postagalambnak, amely azonban „eltévesztette az irányt” és a katangai Elisabeth viliében találtait rá. • A nápolyi öbölben fekvő Ischia szigeten időnként zöldek a naplementék. Ezt a különös jelenséget a tenger alatti növényzet és a víz különböző tükröződése okozza az év néhány napján. Ä szeneiről „festő-ház“ Moszkváiba?! is kiadták dr. Jakucs László „Felfedező sutákon a föld alatt“ című könyvét Kiváló barlangkutató tudósunk, dr. Jakucs László munkásságát nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jól ismerik. Hírnevét tudományos sikerei mellett elsősorban annak köszönheti, hogy kutatási eredményeiről és tapasztalatairól népszerű, rendkívül színes és érdekes könyveket és cikkeket ír. így munkásságát nemcsak a hazai és' külföldi szakemberek, hanem az egyszerű, természet- tudományi érdeklődésű olvasók is megismerték. Számtalan, külföldön megjelent tanulmánya után nemrég Lipcsében, most pedig Moszkvában adták ki a „Felfedező utakon a föld alatt” című könyvét. Dr. Jakucs László orosz nyelven megjelent könyve (V podzemnom carsztve) élmény- szerűen tárgyalja a barlang- kutatás célját és módszereit, s a saját kutatási eredményei bemutatásával együtt mintegy összefoglalja a felszabadulás utáni magyar karszt- és barlangkutatás eredményeit. Könyve az 1946-os Hétlyuk- zsombolybeli élményeivel kezdődik, majd az általános tapasztalatgyűjtés korszakával, a tanulással és egy moszkvai szakvizsgával folytatódik. Moszkvában a vizsgáztató professzorok előtt ismerteti a barlangkutatás néhány bonyolult kérdését. Majd hazatérve, a Szovjetunióban szerzett ismeretek birtokában nagyszabású kutatómunkába kezd a Bükkben és Aggtelek környékén. Ennek eredményeként a barlangok egész sorát tárta fel (Béke-barlang, Pénzpataki- barlang stb.). Felfedező utakra, kalandos, veszélyes és izgalmakkal teli kutatóutakra vezeti el a könyv olvasóit, megismerteti velük a kutatási módszereket és a barlangokkal kapcsolatos általános tudnivalókat. Dr. Jakucs László könyve mindvégig igen érdekes, élvezetes olvasmány, a leírásokat sok rajz, térképvázlat és eredeti fényképfelvétel teszi szemléletessé. A könyvet M. P. XJlbrih fordította oroszra, s a tudományos szerkesztői teendőket N. A. Gvozdeckij látta el. Függelékként ő ismerteti a szerző életrajzát és munkásságát. Jakucs könyvének orosz nyelvű kiadása 272 oldal terjedelemben, finom papiron, szép kivitelben, 70 000 példányban (!) jelent meg és igen olcsó áron (71 kopek) került forgalomba. Dr. Jakucs László ,,Felfedező utakon a föld alatt” című könyvének orosz nyelvű kiadása * a magyar barlangkutatás eredményeinelc nemzetközi elismerését jelenti. f. a AZ ASSZONY ismeretlen tettesre panaszkodott, amikor észrevette, hogy az ékszeres dobozból hiányzik négy. köves aranygyűrű, egy pár fülbevaló és 300 forint. Csak később jutott eszébe a kislány, akit édesanyja gondozására fogadott fel. Elment a lányka szállására, s réézben meg is találta nála az elveszett dolgokat. Most frissen lakkozott hajjal itt ül a kislány a rendőrségen, s sovány, agyondolgozott édesanyja próbálja mentegetni. — Négy gyerekem van, kérem, szegények vagyunk, nem tudtam ékszert venni a kislánynak. Azért történt az egész.. Furcsa hallani ezeket a szavakat egy pedagógus feleségének szájából. De még így folytatja; Papp László újabb mérkőzésre készül Papp László középsúlyú hivatásos ökölvívó Európa-baj- nok a spanyol Luis Folledo elleni mérkőzésre kéázül, amelyen a magyar versenyző meg akarja védeni hivatásos középsúlyú Európa-bajnoki címét. — Miért nem vigyáztak jobban a holmijukra? Vagy ha látták, hogy kívánja az a gyerek, miért nem adták oda neki. hogy hordja néhány napig. A mai fiatalság vágyik az ékszer után — Elnézem agyondolgozott kezét, amelyen a karikagyűrűn kívül talán még sohasem volt más ékszer. De magával nem törődik. Neki ott a tanyán már jó így is. A KISLÁNY még nincs 17 éves, s joggal kérdezi a nyomozó tiszt: — Miért hagyták egyedül élni a gyereket a városban? — Erőszakkal nem vihetek haza ilyen nagy lányt. Azt akartam, meg legyen a kedve. De miért adtak neki csak 200 forintot, tudhatnák, hogy abból nem tud megélni, hiszen csak a lakásáért fizetett any- nyit..; — De ezt az anyának is tudnia kellett, hiszen ott volt, amikor a kislány az állást elvállalta. Eire nem szól az asszony semmit. Maga és a gyerek felől igyekszik minden felelősséget elhárítani. Éppen csak azt nem mondja már, hogy ha nem lett volna ékszerük, nem tudott volna mit elvinni a gyerek. Kíváncsian fordulunk a lányka felé. Mi indította a lopásra? — Én nem loptam — szabadkozik önérzetesen —, csak megláttam, és gondoltam, hogy vasárnap felrakom, hogy... hogy... Kissé zavarba jön, de végre kimondja: — Hogy a fiú, akivel járok, lássa, hogy nekem ékszereim is vannak. — És azután? Azután visszatettem volna — mondja határozatlanul. — Tetszik látni, ezért — szól közlőé az édesanya — csak hogy a fiúnak tetsszen... nem rossz ő — megmondja őszintén. A rendőrséget nem hatja meg az „ártatlanság”, lopásként kezelik az ügyet. MEGDÖBBENTŐ azonban az az energiátlanság, az a mindent elnéző, felelőtlen megbocsátás és kimagyarázkodás, amit ez az édesanya tanúsított. A túlzott engedékenység ebben az esetben a bűnözés útjára sodorta a gyereket. (A. I.) Szendrőn található ez az épület, amelyet „festő-ház” néven is- mernek az etnográfusok, építészek, az egész környék, sőt, így ismeri az Országos Műemlékvédelmi felügyelőség is, ' amcl:/ már négy évvel ezelőtt elkészíttette az értékes műemléki épület felújítási terveit. A ház építésének időpontja nincsen pontosan meghatározva. Igen sokan a múlt század közepén épültnek tartják, más szakemberek viszont a XVIH—XIX. századot jelölik keletkezési idejének. A népies barokk stílusban épült „festő-ház”, amely a kékfestőknek, kelmefestőknek szolgált hajdan műhelyül, valaha feltehetően a szendrői várhoz tartozott, annak szerves része volt. Igen dekorativ a képen is látható utca felőli homlokzata, másik oldalán szép folyosó, lépcső és árkád teszi igen értékessé. A négy évvel ezelőtt elkészült felújítási tervek ellenére az épület üresen, gazdátlanul áll, romlik, vakolata — az értékes, népies díszítő elemekkel — mállik, pusztul. Be kár érte!,,.. (bm) Húsz négyzetméter nagyságú sgraffitoval diszitik Mezőkövesd új művelődési házának tánctermét A mezőkövesdi matyóknak rógi kívánsága teljesült az idén. Községük főterén mintegy 9 millió forintos költséggel megkezdték Borsod megye egyik legszebb művelődési házának építését. A modern vonalú, emeletes épületben minden szórakozási ás művelődési lehetőséget megtalálnak majd a szinte már várossá fejlődött község dolgozói. Az új művelődési házban korszerű könyvtárat, olvasó- és játékszobákat, szakköri helyiségeket, 500 férőhelyes színház-, illetve mozitermet, valamint tánchelyiséget rendeznek be. A művelődési házban helyezik el a matyó múzeumot is, amelyben Mezőkövesd, Szentistván és Tárd legjobb népművészeinek legszebb munkáin kívül bemutatják a matyók életét, szokásait, hagyományait. Az új művelődési ház jövőre készül el és tánchelyiségét képző- művészeti alkotással díszítik. Európa •ba jnokunk pihenőben egy favágóval társalog. E lterjedt szólás-mondás, az emberek egymást is jellemzik vele, hogy „Úgy tűr, mint a birka” E mondásnak több oka van. Általában az, hogy a juhot (birkát) igénytelen állatnak ismerjük. Ez igaz is. A juh aránylag igénytelen állat, de az sem tűr mindent. Például a szomjúságot. Sokan, — éppen most, a nagy melegek idején — azt mondták, hogy a juhot elég egy nap egyszer itatni, a juh kevés vizet kíván. Különösen azok vallják ezt, akik nem ismerik a juh természetrajzát, köztük még juhászok is. Mert nem igaz az, hogy a juh kevés vizet kíván. Nézzük csak, mi az igazság? Az, hogy a juh úgynevezett „zsirfarú” és „zsírfarkú” állat. Szomjúságtűrő természete valóban igaz. Csakhogy az állat, ha nem kap vizet, kénytelen gondoskodni önmagáról. Mégpedig hogyan? Vízszükségletének egy részét anyagcsere folyamatai révén fedezi. Különösen sok vizet tud átalakítani a zsírból, vagyis a faggyúból. Az állat szervezete a zsírt (fagy- gyút) elégeti s ebből hét százalékkal több vizet képez, mint amennyi a zsír mennyisége volt. Csakhogy ez nagyon drága itatás. És a mi juhaink — a fésűsmerinói, cigája és racka — nem olyanok, mint például, az arábiai fajták. A mi juhainkat itatni kell. Mégpedig nem is egyszer, hanem több*4HHC-**4H*****4Hfr******* Nem tűr a birka ‘*-X-***«-#******-4Hí-**ítX-)fíl szőr, háromszor—négyszer naponta. De mindennél jobb, ha a juh annyiszor ihat, ahányszor megkívánja. Különösen fontos a rendszeres és kiadós itatás ilyenkor, a nyári hőségekben. Sokan a tévhitek alapján azt mondják erre, hogy minek a juhnak annyi víz, a juh nem is izzad. Ez sem igaz. A juh is izzad, csak nem verejtékezik. Verejtékmirigyei azonban éppen úgy részt vesznek a test hőszabályozásában, mint a többi állaté. És éppen ezért is a juh nem tartozik a kisebb vízmennyiséggel beérő állatok közé. Az igazság az, hogy a juh egy kiló takarmányhoz 3 —4 liter Vizet fogyaszt. Napi vízszükséglete, a testnagysághoz mérten 5—6 liter is lehet, sőt a . nyári melegekben 6—7 liter vizet is mégiszik egy juh. Megissza még akkor is, ha zöld füvet legel. Mert, a néphittel ellentétben, a juh sokkal több vizet kíván a zöld- takarmányokra, mint a szárazra; C gy szó, mint száz: a bir^ ka sem tűri a szomjúságot. Ha nem kap elegendő vizet, anyagcsere-folyamatban feldolgozza zsírkészleténekl egy részét. Ennek pedig a súlygyarapodás, a gyapjúhozam és a tejelés vallja kárát. Mert az a juh, amely rendszeresen, lehetőleg állandóan ihat, jobban fejlődik, több gyapjút nevel és több tejet ad. Ezért fontos az, hogy termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a nyári melegek idején különös gonddal végezzék a juhok itatását; Sz—i. A 20 négyzetméter nagyságú, úgynevezett sgraífito elkészítésével a Képzőművészeti Alap Feledy Gyula Munkácsy-díjas miskolci festőművészt bízta meg. Aranyat kapott húszezer söralátétért Az osztrák Kurt Ungar jj húszezer söralátétből álló | gyűjteménye kapta mag az § első díjat — egy 90 gramm súlyú, aranyból készült, sör- S alátétet — Hamburgban; a söralátélgyűjtők nemzetközi I összejövetelén. Ennek a fúr- § csa gyűjtőszenvedélynek úgy \ látszik igen sok művelője l van: Németországból és a j szomszédos országokból há- I romszázan jöttek össze, hogy 1 kicseréljék és kiegészítsék 8 gyűjteményeiket. A találko- ; zó stílszerűen, egy serfőzde § meglátogatásával fejeződött í be. — FÜTÖTT úttestet építenek a dániai Odense város egyik forgalmas negyedében. Az útburkolat alatt műanyag csöveket fektetnek le, s ezekben a város központi melegvíz- fűtés „fáradt” vize kering. GSZAKMAGYARGRSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő! Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 7 Telefonszámok: Titkárság: 16-886. kultúrrovat! 16-067, ipari rovat: 16-035. pártrovat: 33-687. sportrovat! 16-040. mezőgazdasági rovat: 16-078. belpolitikai rovat, panaszügyek: 16-046. Kiadja: Az Eszakmagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: BlrO Péter Kiadóhivatal: Kossuth utca 11. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: 16-213. Széchenyi u. 15—17. Terjeszti e posta. Kapható minden Borsod meg* _. postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 25:055. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti Győzsy.
