Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

Vasárnap, 1963. augusztus 4. ESZ ASM AG T AK O KSZÄC H * U * M* O * R Hogyan nevetjük olvasóvá a gyermeket? OOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQí # írok egy filmet í nyák Ágotha alakítja majd, a főszereplőnek lehetőleg nőnek kell lennie, és ezt már a film címében is tudatni kell. Egy jó, találó, amolyan blickfangos cím kellene,' ami a plakátról úgy mellbevágja a járókelőt, hogy azonnal sorbaáll a je­gyért. Egy olyan cím, ami mindezentúl még a film tartal­mából és mondanivalójából is elárul, legalább sejttet vala­mit. Igenám, de még nem tu­dom, mi lesz a film tartalma, a mondanivalójára pedig egye­lőre gondolni sem merek, de az nagyon szépen lei fog alakul­ni. Egyelőre maradjunk a cím­nél. Legszívesebben azt válasz­tanám, hogy „Csodálatos vagy, Ágotha”, de ezzel már elkés­tem. mert Maugham kollegám egyik regénye filmváltozatá­nak hasonló magyar címet adott a MOKÉP-találékony- ság. Lehetne még az szolidan, hogy „.Ágotha”, de az nem so­kat mond, nem árul el semmi izgatót a film tartalmából, amit ugyan még magam sem isme­rek, de igen jó lesz. Gondol­tam arra is, hogy „A Bumbur- nyák lány esete Kandalló Ja­kabbal”, de ez hosszú, meg egyébként sincs sok köze az egészhez, bár tagadhatatlanul van benne valami megkapó. Sok töprengés után abban ál­lapodtam meg magammal, hogy a film címe „Ágotha a le­pedőn” lesz. Ez igaz is, mert oda fogják vetíteni, meg jó is, mert erre mindenki felfigyel. Nos, tehát, már megvan az el­határozás, megvan a főszerep­lő, az első szó a vászonra, a film címe is, — ami még hátra maradt, az tényleg gyerekjá­ték, hiszen az isteni Ágotha A bársony vasalása Vegyünk egy tollpárnát, fektes­sük ri a vasalömhát, majd erre m bársonyt visszájával felfelé. Ned­ves ruhán át vasaljuk forró va­salóval, de ne nyomjuk rá a vasa­lót. Néhány órát hagyjuk száradni., Receptek Lángos paprikáskrumpliból Az előző napról megmaradt paprikás krumplit burgonya­nyomán áttörjük. Egy deka élesztőt, kevés tejben megke­lesztünk, összegyúrjuk a meg­tört burgonyával és annyi liszttel, amennyitől a tészta nem túl lágy. Egy órai pihenés után kisujjnyi vastagra nyújt­juk, négyszögletes darabokra vágjuk és forró zsírban mind­két oldalán pirosra sütjük. Bármilyen főzelékhez feltét­nek is jó, sőt teával önálló var csora-étel is lehet. Rakott bab Fél kilogramm szép, száraz babot megmosunk, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. (Levéből, levest készítünk). le­rakjuk a következőképpen: egy sor bab, egy sor párolt rizs, erre tejfölt öntünk, majd rá­teszünk egy kis pörköltet, újra tejfölt és sütőben 20 percig sütjük. Homályos az ablak? Az ablak homályosodását megelőzhetjük, ha az ablakmo­só vízbe két-három csepp gli­cerint teszünk. Ha az ablakfa festése közben foltos lesz az üveg, vegyítsünk egy fél kávés­kanálnyi sósavat egy liter víz­be és ezzel mossuk le. öblit- aünk utána, majd fényesítsük Bsarvasbörrel, vagy ujsagpa- pixzaL Nyári ruhák Csoda mindenből nagyot tud csinál­ni: benne bízhatom, azt már Liléit Anti, az ismert filmhoz­záértő is megmondta, akit ti­tokban beavattam tervembe és mindent helyeselt. Csupán két dolgot kért: ő akarja majd ren­dezni a filmet, és szeretne ben­ne egy másik női főszerepet, amit viszont a kis Kövecs Vil­mával játszana el, aki ugyan butácska egy kicsikét, de Di- lett Anti annyira kért, hogy nem . tudtam nemet mondani, így már két női szereplőm is van. Szépen haladok. Aztán valahogy híre futott a filmnek, és egymás után jelentkezett Klistély László, az ismert:, min­dig félreértett tehetség, Rub­rika Jenő, Lekvár Szilárd Zol­tán, Strudli Elemér, Melldön­gető Vilmos, Csücs Lipót és még néhány más bele- és hoz­závaló szakember. Lassan ki­alakult a stábom és á szereplő- gárdám. Már dereng bennem valami elképzelés, hogy aa Ágothába szerelmes lesz vala­ki és ebbQl adódik valami bo­nyodalom. Majd tisztázódik menet közben. Az élet sodra, a szorgos mindennapok sok­sok fordulata majd segít ne­kem is- mint a Szabó család íróinak. Rövidesen megkezdem a forgatást, aztán a kész film­mel együtt, persze az elragadó Ágotha társaságában, résztve. szék a jövő évi tanganyikai fi 1 mf esszti vál on. Most töbtr filmszakkönyvet készülök meg­írni, a felkínált egyetemi tan­szék elfogadásáról még nem döntöttem. Sok a dolgom. Nem jut időm megírni a filmet:.? Benedek Miklós Új autótulajdonosról hallottuk Az új autótulajdonos a gépkocsi­járól lelkendezik barátjának. Hogy az milyen szép, milyen gyors, mi­lyen simán indul, mi van rajta, hogyan fekszi meg az utat, és így tovább, — Nincs róla véletlenül fényké­ped? — kérdezi a barátja. Az autós a fejét rázza: — Ugyan, minek? Szükségtelen* hogy én csináltassak. Az első ka­rambol alkalmával úgyis lefénjkc- pezik. (Ha egy kis szerencséje van, meg a lapokban is közük a fényképét.) Indulhat a szökőkút: Jönnek a vendegek:. .:i£rB Az absztrakt fiskális Tervezte: Letanovszky Klára, a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium tanulója. Néhai barátom, dr. Mats■ kássy Waldemár nem absz- i trakt festő, hanem jónevű, na­gyon is földönjáró fiskális volt Ügyvédi költségjegyzékeit hi­bátlan józansággal igazította el Ha azonban szónokolni, böl cselkedni kezdett, menten va­lami kifürkészhetetlen rövid zárlat keletkezett elméjében é: ,képzettársításai, hasonlatai kli­nikai hitelességgel az absztrak- tosok vásznait, vagy éppen a pszichiátert idézlek. Kúszafejü, i bohókás figura volt! Waldc- | már, de miután életében nem Nyári éjszakákon. — KI találta fel * vfflanrvn&irltástí Valami öreg szivar leheteti.*«.*,. egész üzletnek nem tejfeles a. fenelte. «> Perbéli ellenfeléről mondtat No, erről ugyan alaposan le­húztam a vizeslepedőt. » Waldemár vak rajongója volt két gyermekének. Furái exaltált módon zengedezett le­ánya kecséről és becseiről. így egyszer: Tegnap véletlenül rá­nyitottam a fürdőszobában Denizkére ... Nohát... hogy az milyen leány. Szinte már nem is leány... « A vöm tegnap megkapta « katonai behívót. No. most már aztán se ki, se be. * Oenízke sokat magolt' ss érettségi előtt. Így Waldemár: Szegény kislányom, már olyan fehér, mint egy sárga­répa. * Egyik ügyfele panaszolta., hogy bojtárja túlzottan meg­nyomta a költségjegyzék krétá­ját. Waldemár: Ne haragudjék uram! Én is csak egy ember vagyok. Nekem is csak egy ke­zem, egy lábam van. Irodájában kisebb társaság­gal folyt a terefere. Waldemár: Az élet; semmit sem mér in-i gyen. Az élet olyan, mint. a iaJ vina: hol fel, hol le. Vincze Oszkár } „Kisasszonyt nevelnek a lányomból...“ Feldúlt, arcú asszony állított be a minap a fiatalkorúak. >• ügyészségére. Azt kérte, hogy a tizenhat éves fiát adják ki két. hétre az aszódi javítóintézet bői. A szüleihez akar Er- ; délybe utazni, mind a négy gyermekével együtt. < — A másik hármat, akadaly nélkül kiadták a fóti gyér- [ mekvárosból — mondja. j — Maga dolgozik? — kérdezem. > — Csák a 'háztartásban ... \ S megtudom, hogy a jelenlegi férje kétszobás lakást \ kapott a tárnicstól, mert azzal érvelt, hogy a feleségének i első házasságából származó négy gyermekét csak úgy tudja J nevelni, ha lakásuk van. \ — De aztán úgy döntöttünk — magyarázza: az asszony . ’—, hogy inkább -.állami gondozásban hagyjuk őket. Gimna- [ -ista kisasszonyt nevelnek a lányomból Póton. És a másik j kettő is igen jól nevelt gyermek. Büszke leszek rájuk otthon, . Erdélyben. I — Kevés az intézetünk... — panaszkodott a múltkor j egy pedagógus barátom. — Rengeteg a gyermek, akit álla- ■- mi gondozásba kellene vennünk. És nincs hely... ! ; Igen, mert még mindig sok az olyan könnyelmű szülő, ] ■ aki kihasználja az állam bőkezűségét. Ha útban van a gye- > •rek, ha új házasságot köt, ha terhes számára a gyerekkel ‘.járó gond, hát legegyszerűbb, ha. állami gondozásba adják, | • Igaz, az állam felneveli a gyermekeket. De sokmillió > lforintba kerül ez minden hónapban... Jó volna végre a \ «szülőket is alaposabb vizsgálat alá venni. Maradva akkor j [elép hely azok számára, akik tényleg rászorulnak az állam > ,gondoskodására-^-, (&.J I ROK EGY FILMET. No, | nem ebben a percben. Az „írok” alatt nem azt kell érteni, hogy éppen most írok filmet, hanem szilárdan él bennem az elhatározás, hogy majd írok egy filmet. Holnap? Holnapután? Még nem tudom, de az elhatározás már él ben­nem és én szeretem elhatározá­saimat tettekre váltani. Szóval, írok egy filmet. Még nem tu-, dom, hogy miről fog szólni, mit akar mondani, de a fontos a határozott szándék, hogy írok egy filmet,, a többi pedig jön magától. Azt már tudom, hogy csak akkor engedem a filmet megcsinálni, ha a legfőbb fő­szerepet az imádott és egyet­len. és utolérhetetlen Bumbur- nyák Ágotha fogja játszani. Ne ki, az ő alakjára írok egy fil­met, amiről még nem tudom, hogy miről fog szólni, de azt már tudom, hogy csak úg.v lesz belőle film, ha ő játszani fog benne, ráadásul a legesleges- legfőbb szerepet, és a nevét a film címe előtt vetítik az egész vásznat betöltő betűkkel, mint az olaszok csinálják azzal a Mastroiannival. Megvan hát már a női főszereplő, megvan az első név a filmszalagra, s most következnék a főcím. Mi­vel pedig a főszerepet Bumbur­j jár a baba... : : A mezőcsáti utcán két fia- ; Italasszony találkozott. Egyikük I ;karján másfél év körüli kis-\ : fiú. ; I — Miért nem teszed le? ; ■■Ugye már jár a baba? — kéz- | Idődött a beszélgetés. ü ; — Jár, de én nem tudom > ■miért, olyan bizonytalanul! Pe- ! :dtp annyit húzzuk kézenfog- ; Ina... I i — Jaj, csak nincs valami ; ■ baja? • ! — Nincsen ennelc. Az oruos ; ;is azt mondta: olyan mint a , \makk, csak hagyjuk menni •magában. Dehát bizony éii ; !nem engedem amíg szaladni • '■ nem tud... ;! ! Nem tudjuk, hogyan végző- ', ;dött a beszélgetés. A hasonló ; ! kisgyermekes mamáknak j :azonban hadd mondjunk cl > -.néhány tanácsot: az említett ! ■orvosnak igaza volt. A gyér- ] \mek ugyanis ha elindul, járása ; •természetszerűleg bizonytalan. • ■ Az ilyen járás 3—4 hónapig is ;eltarthat, amíg csak a gyér- \ | mek bizonytalanság érzete meg [ • nem szűnik. Az orvosok nem - ;győzik eléggé hangsúlyozni, i •hogy a gyermeket sem mozgá- j '.sában, de főképpen a járásában ■ ne segítsük, hanem hagyjuk, I ;hogy saját képességei szerint \ :menjen, ahogy tud. Nagyon [ ihelytelen, ha. az egy-, másfél- ■ ■.éves gyermeket egyik kezénél ! !fogva vezetjük, mert ezáltal \ ■.rendes járási mechanizmusát ' ;megzavarjuk, karocskáját ki- > • rándíthatjuk stb. ] '■ Természetesen, ha úgy vesz- ! Iszük észre, hogy a gyermek < jsántít, dobja a • lábát, vagy > ■egyéb járási rendellenességet 1 ! látunk, haladéktalanul vigyük ; • orvoshoz. Azt azonban min- ; :deliképpen tartsuk szem előtt, \ K-hogy a járás megtanulása igen \ nehéz feladat, idő és türelem kell hozzá. gaoiztossagot ébresszenek es■ optimista életszemléletet árasz-', szanak. ! Négy-öt éves korban a szép] kiállítású, művészi ízléssel ké-: szült képeskönyvek önálló né-: zegetése mély nyomot hagy a 5 gyermekben. ; A képeskönyvek | 'jfémi más, mint az, hogy a gyermek: a képek alapján felismerje a; környező valóságot. A képnek! annyira szemléletessé kell ten-; nie a valóságot, hogy a szöveg: nélkülözhető legyen vagy pe-í dig a minimumra csökkenjen.; A könyv képein kezdi fclis-\ merni a valóság tárgyait, s ez-: zel együtt megkülönbözteti az: élőt és az élettelent. . ! Következő fokozat az, ami-; kor a képeket már vers vagy: próza kíséri. Ezeknek a sző-.: vegeknek igen nagy jelentő-: sége van, hiszen már irodalmi! alkotások. A könyveknek kifo-; gástalan nyelvezetűriek, egy-! szerűnek, tartalmilag könnyen; érthetőnek kell lenniök. A sző-; veget a felnőttek olvassák, s e; néhány sor felolvasására nagy; gondot kell fordítaniuk, hiszen; a rímek, a lüktető ritmusos; felolvasás hanglejtése az,! amelyből idővel a sokrétű esz-] tétikai élmény kibontakozik,' Amikor a kép kezdi elveszíte-; ni uralkodó szerepét, a könyv-: nek még mindig nélkülözhe-; tetlen tartozéka marad, hiszen! a jó illusztráció a könyv ne-; velő erejét emeli. ! j " ~ I irodalmi jellegű; I "z e*s° I foglalkozás meg-! teremti a gyermek és a könyv: kapcsolatát, érzelmi és han-j gulati alapját. Az irodalmi ér-! deklödés fejlődése szorosan; összefügg a későbbi olvasási; készség kialakulásával, mely; életszakonként más és más. : Gergely Márta ■ f . . .. az olvasás sze­I A konYv> retete nem szü­letik az emberrel, Ezek mind szerzett tulajdonságok, ame­lyek a környezet és a nevelés befolyására alakulnak ki ben­nünk. Hol kezdődik ez a neve­lés? Dr. Tóth Béla így adja meg a. választ: „Az olvasóvá nevelés első színhelye az isko­la, másik a család”. Jó ezt a szülőknek szem előtt tartani ok, mert a gyermek elő­ször a családban van, ennek az életnek tartalmi jegyei be­folyásolhatják további tetteit. Az olvasás szerepe hároméves korban kezdődik el a család­ban. Célja az olvasás és a könyv iránti érdeklődés érzel­mi, hangulati előkészítése, az olvasás iránti vágy felkeltése és ébrentartása az iskolába lé­pés idejéig. Hogy ezek az évek mit jelenlenek, azt Coménius: Nagy oktatástanában így írja le: „Csak az a benyomás ma­rad meg az emberben szilár­dan és álhatalosan, mely zsen­ge ifjúságában hatotta át lel­kéti”. ____ ^ négy éves k_r_ I Három kan az irodalmi elv resztgetés legjellegzetesebb for­mája a szöveghez nem kötött, szabad mesemondás. Ilyenek az állatmesék, amelyek még általában rövidek, de a gyer­mek számára világos tanulsá­got tartalmaznak. Itt szó lehet a szülő és a gyermek kapcso­latáról, a mesehősöket tettekre sarkaló cselekedetekről, mély emberi érzésekről. Végül azok a népmesék kerülnek sorra, amelyek az elnyomottaknak, a gyengéknek valamilyen er­kölcsi eszme érvényesítéséért küzdő mesehős igazságos har­cát ábrázolják, a vele szemben álló gonosz erőkkel. E mesék célja, hogy a gyermekben ma.­az orvosi irodáimat, sokkal inkább a tréfát kedvelő és értő embereket foglalkoztatta, „szellemi hagyatékából” né­hány palettára valót szeretnék átadni a derűsebb utókor örökkévalóságá nak, * Egyik ügyfelét mindenáron le akarta beszélni valami bér­leményről. Kérem, asszonyom — így Waldemár — a gondola­tot is verje ki a fejéből. Nőm magának való üzlet az. Az előbbi bérlőt is magába húz­ta az örmény, mert biz az

Next

/
Thumbnails
Contents