Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAQ Vasárnap, 1963. augusztus 23, Hruscsov szombaton Splitbe látogatott (Folytatás az t. oldalról.) Hruscsov megtekintette a sója- téren álló félkész hajókat, a mechanikai előkészítőt és a hegesztő műhelyt. A vendéget részletesen tájékoztatták a gyár munkájáról. Jugoszlávia 1964-ben és 1965-ben öt. egyenként 12 ezer tonnás fehérhajót és 9. egyenként 20 ezer tonnás teherhajót szállít a Szovjetuniónak, s e hajók megépítésében jelentős szerepe van a splitj hajógyárnak. A szovjet kormányfő sokáig időzött a hajómodell-készftö teremben, Megjegyezte: a gazdaságos termelés kulcsa a szakosításban van. Minél kevesebb modell alapján dolgozik a gyár, annál ki fizetőbb lesz a termelés. A műhelyek megszemlélése után Hruscsov és kísérete a munkások viharos tapsa közepette helyet foglalt a gyár udvarán felállított dísztribünön Az emelvényt, szovjet és jugoszláv zászlók, valamint a „Világ proletárjai egyesülje, tek!” jelszó díszítette. Hruscsov elvtárs beszéde A nagygyűlést Vladimír Ba- karics, a Horvót Kommunisták Szövetségének titkára nyitotta meg. Amikor Hruscsov a mikrofonhoz lépett, dörgő taps közepette tolmácsolta a hajógyár dolgozóinak a szovjet munkás- osztály, az egész szovjet nép forró üdvözletét. Beszédében Hruscsov szívélyes köszönetét mondott Tito- nak, Jugoszlávia kormányának és egész népének a testvéri vendégszeretetért. — Jugoszláviai kőrútunk lényegesen bővíti ismereteinket a jugoszláv nép életére, a szocializmus Jugoszláviában folyó építésére vonatkozólag — mondotta a továbbiakban. — Jugoszláviával ismerkedve a legnagyobb benyomást a ragyogó, boldog jövőjét építő jugoszláv nép önfeláldozó munkája tette ránk. Ez mindennél közelebb hozza népeinket, elvezet országaink igazi testvéri barátságához.. . I ’ Hruscsov ezután arról be- I szélt, milyen nagy sikereket ér el a szovjet nép a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak építésében, hogyan járul hozzá a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyhez. Örültünk, hogy Jugoszlávia is részitvess a ssoeialisiai országok közötti munkamegosztásban — A tapasztalatok azt mutatják, — folytatta —, hogy az európai szocialista országok között az utóbbi időkben kibontakozó gazdasági kapcsolatok igen jó eredményekkel járnak. Már most is láthatók azoknak a vállalkozásoknak a nagy előnyei, amelyeket a szocialista országok kollektiv alapokon hoznak majd létre.. így például a Dunán Magyar ország és Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia, Románia és Bulgária építenek majd közösen vízierőműveket. A Szovjetunió egész sor szocialista or- I szággal alakítja ki az együtt- 1 működést a foszfor, a káliumEmlékeztető... . hogy el ne felejtsem az előző háborút! Balogh Bertalan rajza tartalmú műtrágyák és más vegyipari termékek gyártásában. Mindez természetesen csak kis töredéke annak, amit tervezünk. Jóleső érzéssel vesszük tudomásul — mondotta —, hogy a JSZSZK is kifejezte készségét, hogy részt vesz ebben a szocialista munkamegosztásban, amely most alakul ki a szocialista országok között. Ez lehetőséget ad arra, hogy Jugoszlávia jelentősen kibővítse külkereskedelmét a szocialista országokkal. A szocialista országok béke- politikájának kétségbevonhatatlan sikere a légköri, világűrben és vízalatti atomfegyverkísérletek megtiltásáról szóló szerződés aláírása. Természetesen ez a szerződés önmagában még nem jelent komoly lépést a leszerelés útján. Ezzel tisztában kell lennie a világ minden népének, nem szabad csökkentenie erőfeszítéseit a leszerelésért vívott harcban. Ez a harc még mindig az emberiség egyik legidőszerűbb és Icgfóntosabb feladata. A nukleáris fegyverkísérletek részleges megtiltásáról szóló szerződés aláírása mégis nagy jelentőségű. Megmutatja, hogy korunkban a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének viszonyai között el lehet érni a kiélezett nemzetközi problémák békés rendezését is. Jóllehet, a moszkvai szerződés csupán első lépés a nemzetközi feszültég enyhítése felé, mégis ez a lépés reményt kelt az emberek szívében, további harcra lelkesíti őket, hogy tartóssá tegyék a békét a Földön. A szónok beszédét többször szakította félbe taps, jónéhány- szor hangzott el a felkiáltás: így igaz! Hruscsov ugyanezen a munkásgyűlésen egy másik rögtönzött beszédet Is mondott. Kijelentette: Ma a Szovjetunióban mindent megteszünk a szakosításért. A kapitalizmust csak magasabb munkatermelékenységgel győzhetjük le. Jobb eredményt csak a gépesítéssel, automatizálással, a futószalagrendszerrel lehet elérni. Az csak akkor valósítható meg, ha rátérünk a sorozatgyártásra. Hruscsov beszélt a munkás- mozgalomban zajló vitákról is. Ezek családon belüli viták — mondotta — s nem kell emiatt nagyon bosszankodni. Türelmeseknek kell lennünk. A szónok ezután az SZKP politikájának dogmatikus bírálóiba célozva kifejtette, hogy a kapitalizmus nem fél a frázisok puffogtatásától; a kapitalizmus attól retteg, ha mi növeljük a termelést, emeljük a dolgozók életszínvonalát, a szabadság mellé minél több kenyeret és húst adunk a dolgozóknak. Ha kevesebbet termelünk, mint a kapitalisták, miképpen tűnhetünk fel vonzó színben a tőkés országok dolgozóinak szemében? Ha csak öt emberre jut egy nadrág, az nem vonzza a népet. Tovább Brioni felé... Kora délután Hruscsov a Ca- leb-jacht fedélzetén elutazott a festői szépségű Brioniba, ahol három napig tartózkodik majd. Tito elnök brioni rezidenciájában a szovjet miniszterelnök eszmecserét folytat majd a jugoszláv köztársasági elnökkel a nemzetközi kérdésekről, valamint más időszerű problémákról. Brioni-szigeti vendégeskedése után Hruscsov és kísérete szerdán ellátogat az isztriai- félsziget forgalmas kikötővárosába, Kopárba. Egy hét a külpolitikában A jugoszláviai út — A szovjet kormány- nyilatkozat — Bonn kettős játéka — A Pentagon vezetői megnyugtatják a fegyvergyárosokat — A dél-vietnami helysei V. íAe nini! Amíg elméláz- gátunk, az üzletházzal szemben már fel is magasodik három új ház, a XIII., XIV. és XV. lakóinak nem kell messzire menni sem kenyérért, sem húsért, sem söritalért és a fiatalasszony daeuroltathat ügy, hogy addig félrehúzza a rántást. A, három házat összekötő földszintes nyak-tag jó sokáig üresen állt, mert a lakások sürgősebbek. De egy szép napon elkészül az is, ruhatisztító vállalat, Állami Biztosító, zöldség-gyümölcs cégtáblák jelennek meg a kirakatok fölött, egy helyiségbe pedig a rendőrőrs költözik, mivelhogy rend a lelke mindennek. Nem kell már öt kilométerről törnie magát a derék őrmesternek, ha néminemű nézeteltérése támadt az ácsoknak a kubikosokkal és ezen vita hevében, mint ultima ratio, netán a bicska is előkerült. Különben ez rossz hasonlat — bocsánatot kérek! — a szenvedélyek nagyon lehiggadtak az utolsó hat évben, és amikor az épületen kiabálást hall az ember, csak unotttan legyint: ebből sem lesz nagy verekedés. Én nem is emlékszem semmi komoly dologra, kivéve azt az esetet^ amikor az ÉM. Szálló első emeletéről egy munkást két szobatársa kidobta az ablakon. A római II-től ferdén lefelé kinő a földből a III., IV. és az V., majd szép egyenletesen visszafelé, az üzletház felé tart a VI., VII., VIII. és IX. Még készen sincsenek teljesen, amikor szemközt siót Őket utólér- ni a XXI. és XXII., merőlegesen rájuk a kétszer akkora, hosszú XXIII., melyeknek erkélyén zöld és sárga' drótbetétes üvegek villognak a napsütésben. Ezzel mar meg is van hosszabbítva az első utca: indul a G és F sor között, elhalad az iskola, az üzletház, a XIII., XIV. és XV. előtt, folytatódik a XX-asoknál, lejtősen kanyarodik, majd beletorkolik újra a bolyoki főútba, melyből kiágazott. De itt már újra három hatalmas háztömb szegélyezi: a 48-as szövetkezeti lakások. Ezektől kőhajításnyira vannak Bolyok falu szélső házai. Itt jut eszembe az, hogy mikor először jártam a telepen, görbe szemmel néztem egy alacsony, földszintes régi házat ott, ahol az autónk (üveget vittünk) befordult a G és F sor közé. Ez a ház beleesett az út tengelyébe, a járművek megkerülték és ügy kaptak rá az egyenes útra. Még akkor laktak ebben a házban. Legutóbb már a nyomát sem láttam, nem fogta el a kilátást az új utca és az Iskola elől. Úgy elhajították onnan, mint egy döglött macskát. Ha valaki azt hitte, hogy dömperek és autók nem tudják megmászni azt a meredek lejtőt, ami a J sor háta mögött elterül, az alaposan tévedett. Uj utca, új sor ház, népszerű nyelven a „hegyi lakások”, a 31, 32, 33, 34 és 35. Lenézik az összes többit és innen már tetszetős kilátás nyílik a vidékre. És egyre kevesebb üres kocka marad. Annak Idején zavarba jöttem és azt hittem, hogy cserben hagyott számolási tudományom és Inkább matematikából érdemeltem volna kettest. mint rajzból. A IX-es szám után a XIII. következett. Aztán egyszerre csak üvegezni kellett a XI-est és XII-est! Hát ezek meg hol vannak? Az I. és II. a „hosszú utca” között, magyarázta a munkavezető. Nem mondom jókora két épület, lesz mit keccselnj rajta! Amíg széthordjuk benne az anyagot, beleőszülünk. Hű, az alja meg csupa kirakat, menynyi üzlet lesz ezen? Itt már elfér a jelmezkölcsőnző és a hangszerüzlet Is! De jelen so^ rok írásakor csak a szerzőnél tájékozottabbak tudták megmondani, hogy milyen boltok fognak itt — nem is sokára — megnyílni. I i e persze nincs megállás. A XXIII-as már eltörpül az új épületek mellett, melyek tőle lefelé, a mflút mellett sorakoznak. Ha az erkélyeire nem raktam volna zöld üvegét is, hanem csak sárgát, úgy festene szegény XXIII-as, mintha irigykedne; eddig ő volt a legmutatósabb épület. Ezek az újak már nagyobbak és szebbek. És rettentően szaporák, csak úgy nyüzsögnek, mór átcsapnak az országút másik oldalára is. Úgy vagyunk velük, mint a székely fiú az ellenséggel: egy darabig csak számolta őket, aztán már csak aprított-. Mi is számon tartottuk valameddig, hogy melyik ház nincsen még beüvegezve, aztán meguntuk. Nem is győztük, pestiek jöttek segítségünkre. Most egyiket ők, a másikat ml, „szorídd, Ferkó!” jelszóval. Végére érek a felsorolásnak, közbejött az is, hogy utolsó évben Javarészt Miskolcon dolgoztam és így még jobban összekeveredtem a számolásban. Fogalmam sincs, hogy mikor lesz vége. Talán 1970-ben, de akkorra újabb építési programot dolgoz ki a kormány. Már csak azt említem meg- hogy a H és G sor között készen van a bölcsödé, a XXI. és a 48-as szövetkezeti lakások között pedig az óvoda. Kultúrpalotáról is beszélgetnek, ón nem merek nem hinni benne, mert úgy Járok, mint az ÉM Szálló alapozói, egy szép napon felolvasást fogok tartani benne« Hogy közben elkészült a taHRUSCSOV belgrádi látogatása kétségkívül, az elmúlt hét legjelentősebb eseményei közé tartozik. A szovjet kormányfő, alti most Tito látogatását viszonozza, nem először jár Jugoszláviában. A Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai — az egyes ideológiai kérdésekben magmutatkozó nézetkülönbsé-1 gek ellenére, az utóbbi években lényegeseit megjavultak. Mint Hruscsov belgrádi beszédében megállapította, Jugoszlávia a Szovjetunióval sok tekintetben azonos, vagy hasonló álláspontot foglal el számos fontos kérdésben, s népei végső soron a szocialista társadalmi rendszer megvalósításán munkálkodnak. Amíg a szovjet vezetők Lankadatlanul azon fáradoznak, hogy megszilárdítsák a béke állásait és közelebb hozzák egymáshoz a szocialista országok népeit, addig a kínai kormányférfiak sajnos éppen ennek az egységnek az aláásásá- ra törekednek. Egyre leplezetlenebből, egyre durvábban támadja a békés egymásmelleit élést és szakadási akarnak előidézni a nemzetközi munkásmozgalomban, meg akarják osztani a testvéri kommunista- és munkáspártokat, a haladó társadalmi szervezeteket. AZ ELMÚLT héten nyilvánosságra hozták a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát, amely válaszol a Kínai Nép- köztársaság vezetőinek az atomcsendegyezmény ellen intézett támadására. A kormánynyilatkozat részletesen tárgyalja a nagyfontosságú nemzetközi megállapodás létrejöttének előzményeit és azt az elvi alapot, amely a szovjet politikát a megállapodás megkötésénél irányítja. Lényeges része a szovjet kormány állásfoglalásának az a megállapítás, hogy a nukleáris fegyverkísérlet folytatása a jelenlegi történelmi helyzetben csak mind magasabbra fokozná a fegyverkezési hajszát. Ez viszont nem érdeke a szocialista országoknak és az új erőviszonyok mellett a nukleáris fegyverkísérletek megtiltása semmiképpen sem jelent egyoldalú előnyt az amerikai monopóliumok számára. Ez az elgondolás irányította a szovjet kormányt, amikor 1956-ban már javaslatot tett, hogy a leszerelés problémájának megoldásáig is egyezzenek meg a nagyhatalmak a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában. Döntő tétel, hogy a szovjet kormány által akkor elötefj jesztett javaslat e kérdés meg' oldását pontosan azon az alti' pon indítványozta, mint ahoijj ez most megvalósult. A kon mánynyilatkozat emlékeztet arra is, hogy a Szovjetunió már felhívta a Kínai Népköz- társaság vezetőinek figyelmét arra az egyszerű igazságra hogy az élet nem áll egy hely- ben, hogy a tudomány és 3 technika lendületesen fejlődik és a Szovjetunió politikáját ezzel összhangban kell kialakítani. AZ ATOMCSEND-EGTEZMÉNNYEL kapcsolatban kell foglalkoznunk a nyugatnémet kormány magatartásával i” Az elmúlt héten Bonn hossza3 vonakodás után aláírta a szerződést, de vitán felül áll, hogí ennél az aktusnál is rányomj3 bélyegét a kétértelműség s nyugatnémet politikára. Kétségkívül a csatlakozás nem je lent változást a bonni milita rista irányvonalnál, hanem i” kább védekezik'a diplomácia elszigetelődés ellen. Nem ér dektelen az sem, hogy éppej az atomcsendegyezmény rni lyen erőteljes csatározást vál tott ki Nyugat-Németország ban. A szerződés ellenzőinél szószólójaként Strauss, vol hadügyminiszter szerepel. EZ' csoport, amint azt az egy** 1 hamburgi lap is megírta, „el vesztette az első ütközetet 3 enyhülés ellen vívott szenny3 háborúban”. Ez viszont csa! annyit jelent, hogy a kot mányban felülkerekedett a bt látás: Bonn nem vonúW vissza a szélsőségesek áltál vásott „sündisznó állásba hanem diplomáciai manóvet1 zési képességének fenntartás érdekében csatlakoznia kell 3 egyezményhez. A játszi”! elemzésénél arra is utalni!”' kell, hogy a nyugat-német víj zető politikusok már nem an? nyira az atomcsendszerződ” mint irikább annak várba'1 következményei ellen hao> koznak. A nyugatnémet,,Mdeí háborús erők ugyanis mind” eszközzel meg akarják.'akad8 lyozni, hogy a jó kezdetei/ vábbi messzebbre mulató ení hülési lépések kövessék. A3 cióik érdekében persze W”‘ hinglonban is szeretnének s”? vetsógeseket toborozni. A ” vabalos amerikai kormány”" nal most nem kedvez ennek 3 erőpróbálkozásnnk, de errs1 keztetnünk kell arra, hogy , Pentagon vezetői előbb állás foglaltak a moszkvai szerződ1 ratifikálása mellett, azt* viszont megnyugtatták fegyvergyárosokat. Ilyen ér” lemben szólt McNamara h”; ügyminiszter és Taylor vez”; kari főnök is, aki követel' hogy az Egyesült Álla® folytassa a földalatti kísérlet átfogó programjának megva” sí tusát. Ez kétségkívül a fcj< verkezúsi versenyből élő ipari trösztök felé iránya0 gesztus volt, és az sem kéd” ző jelenség, hogy a moszW egyezmény aláírását követőt gyors egymásutánban ” újabb földalatti alomrobbO tást hajtottuk végre. AZ ELMÚLT IIET nem”* közi eseményeihez tartozik délvietnami válság is. Az ■ szán valamennyi városa le<js‘ gorúbb katonai ellenőrzés j került, érvényben van a K'j rásl tilalom és a Diem rét*, csapatai, valamint a jogaik1 harcoló buddhisták között nyílt összecsapásra is sor ' rülu Az amerikai külügyi' nisztérium szóvivője Dél-V” námmnl kapcsolatban óv» nyilatkozatot adott ki, le®* gezte, hogy túl korai le”, még végső következtetést Vonni. Ez persze világossá szi, hogy szóba kerül a u Vietnámmal kapcsolatos rikai politika átértékel3 Arra mutat az is. hogy a” amerikai nagykövet, C” Lodge megérkezett ugyan . lomáshelyere, de megbízói”: lét nem adta át Diem cl”; nek. A helyzet lényegileg *- fest, hogy az Egyesült Allé számára is kezd kellcmetW válni a véreskezű diktátor, a befektetett száz és száz ” lió dollár ellenében sem <”í a helyzetet stabilizálni. - esetleges személycsere aj' ban nem oldja meg a kérd1 az egész dóiké let-ázsiai K tika gyökeres átérték szükséges a kibontakozáshb' noncok mintaotthona, a ke- ] nyél-gyár, a MÁVAUT-telep,, Csépány felé a káprázatos^ OKÜ szálló, a stadion, mely! meghozta az Özdi Kohásznak < az NB I-ességet, erről már! nem is beszélek, nedig itt vaü-< nak a közelben. Mert akkor! beszélnem kellene más munka-« helyekről is, bent a városban:J a Vágóhídról, a FÜSZÉRT-rak- < tárról, a BM és orvosi lakások- J ról és a kórházról. Mindegyik-< ben babráltam egy kicsit, a] százhuszonöt szabad szombat, kö2tl napokon. J És én nem dicsekedni akarok,< hanem értelmesen elmondani,! hogy mit láttam még a saját < munkám mellett, mely csinál- J va keserves volt, de most vala-< mi-jóleső érzéssel tölt el. ! K1 gy észrevételt most rög-J tön, azonnal! Szódülete-* sert fejlődünk. Öt év nemj olyap hosszú idő és mégis!...« Amikor a G és az F sor házait! megláttam — jártam is ben-« nük — nagyon tetszettek, kő-< nyelmeseknek és csinosnak ta-, láltam őket. Ma — erős kifejt!- < zéssel élve — dühroham fog el. J ha rájuk nézek; hogy lehetett* így tervezni, ilyen otrombán és! minden praktikusság nélkül,« sötét és szűk lépcsőházakkal,! táncteremnyi konyhákkal, zug« fürdőszobákkal, holtterekkel és! céltalan ajtónyílásokkal? Nem< sokkal később, pár évre rá lett* készen a III-as, IV-es és V-ös! épület; ég és föld! el voltam* ragadtatva ezektől. Napfényes! lépcsőház, jó beosztású laka-« sok, üveges, szárnyas ajtók, ez! igen! Elméi jobbat talán már« nem is lehet csinálni. J És lehet. « (Folytatjuk)
