Észak-Magyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-24 / 197. szám
Az úttest nem sétatér! Sok balesetet okoznak a figyelmetlen járókelők. Augusztus 22-én Kazincbarcikán Halász Ferenc elővigyázatlanul ment át az úttesten és a képen látható robogó elütötte. Eszméletlen állapotban szállították a kazincbarcikai kórházba. Ez a kép is legyen intő példa, különösen a szülőknek: állandóan figyelmeztessék gyermekeiket a helyes közlekedés szabályaira. Foto: Szabados György HÍREK ausiniiieiiuuuuiiuuiiimiiiiuiiiiUlWlllllllIllllillIlllllllh — ÁLTALÁNOS ISKOLAI tantermet és új nevelői lakást adnak át Tiszakesziben szeptember 1-én. A 450 ezer forin- tos beruházáshoz a község lakossága 35 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. — TÖBB MINT NEGYVEN embert tartóztatott le a török rendőrség Ankarában és Isz- tanbulban, mert bíráló megjegyzéseket tettek a statáriumra. — ÜJ LERAKATOT létesített Cigándon a vámosújfalui Takarmánykeverő Üzem. Az itt gyártott különféle takarmánytápok iránt ugyanis rendkívül megnőtt az érdeklődés. Az új lerakattál az üzem a bodrogközi gazdaságok számára megkönnyíti a szállítást. — ISTENTISZTELET közben a hívőkre omlott egy mecset a közép-indiai Nagpur városától 130 kilométerre fekvő Yeotmal községben. Az ismeretlen okból bekövetkezett szerencsétlenségnek hivatalos jelentés szerint, 110 halálos áldozata van, hatvannyolc ember súlyosan megsebesült. — IIÉTSZÁZ négyzetméternyi járdát építenek Nemesbikk községben. Cementet a községi tanács ad, az útépítést a lakosság társadalmi munkában végzi. — TÖBB MINT SZÁZ hold új szőlőt telepített ebben az évben a Tolcsvai Állami Gazdaság, negyven holddal többet a tervezettnél. Az új szőlő nyolcvan százalékát úgy ültették, hogy gépi művelésre alkalmas legyen. __BOMBÁT ROBBANTOTTAK a fajgyűlölők az Alabama állambeli Birmingham város egyik néger vezetőjének házában. A merénylet felháborította a néger lakosságot: több száz ember tüntetett az utcákon, a rendőrség csak nehezen tudta szétoszlatni a tömeget. — EXPORTRA is termelnek cserkérget a Zemplén hegységi Állami Gazdaság erdészeteiben. Legutóbb Nyugat-Német- országba indítottak útnak egy 25 vagonos cserkéreg-szállít- mányt — ROBBANÁS TÖRTÉNT a brit-kolumbiai Woodfibre város hétemeletes cellulózc- gyárában. Négy ember meghalt, öten megsebesültek. — HUSZONÖT FÉRŐHELYES óvoda kezdi meg működését szeptemberben Tisza- *m&ziben. Az új létesítményt kőzségfejlesztési alapból, állami támogatással építették. Elíemeíték Keilér Andort Pénteken délben a rákos- keresztúri temetőben nagy részvéttel helyezték örök nyugalomra Kellér Andor írót, újságírót. A ravatalnál az Esti Hírlap szei'kesztőságe nevében Kelen Béla főszerkesztő, a Magyar írók Szövetsége nevében Karinthy Ferenc, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében Mátrai-Betegh Béla búcsúzott a becsületes, nemes eszményekért küzdő újságírótól. A sírnál Gergely István, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, Ritter Aladár az elhunyt kortársai, szőkébb baráti köre nevében mondott búcsúbeszédet. A sírhantot elborították a kegyelet és az emlékezés koszorúi. mmmitsite Másfél millió gépjármű Lengyelországban A lengyel statisztikai hivatal közlése szerint Lengyel- országban ez év elején körülbelül másfél millió szem.ély- és tehergépkocsi, motorkerékpár és robogó közlekedett. A személygépkocsik száma az elmúlt évben 26 ezerrel emelkedett Megkezdődött a szarvasbőgés a zempléni erdőkben A Zemplénhegységi Erdő- gazdaság rezervátumaiban éjszakánként egyes helyeken itt- ott már felhangzik a párját kereső szarvasbika jellegzetes hangja. Az őszi vadászidény nagy eseményére, a szarvasbö- gésre szorgos munkával készülnek az 57 ezer hektárnyi erdőségben. A vadászok felkutatják a vadcsapásokat és figyelik a szarvasbikák járását. Több kapitális vadat észleltek. Ezek agancskoronája eléri a 7—10 kilogrammos súlyt. Az erdészek már „kiválasztották” azt az 5 szarvasbikát is, amelyet a hazánkba érkező külföldi vadászok az idén kilőhetnek. A külföldi vadászokat a zempléni hegyek legszebb részén, a senyői erdészházban helyezik el. Filmjegyzet Egy társadalmi dráma és egy vígjáték A csütörtökön kezdődött filmhéten két új filmet láthat a közönség a bemutató mozikban. Az egyik A hetedik esküdt című francia társadalmi dráma, amely sajátos képet ad egy francia kisváros „úri társaságának” életéről. Valójában bűnügyi film pereg előttünk, hiszen a kezdő képeken gyilkosság tanúi lehetünk: a városka köztiszteletben álló gyógyszerésze, a város vezetőinek állandó kártyapartnere megfojt a vízparton egy meztelenül napozó lányt, de a gyilkossággal senki sem gyanúsítja. A lány szeretője lesz a vádlott, a gyilkos pedig — mint köztiszteletben álló polgár — bekerül a bírósági esküdtek közé. A szokásos bűnügyi filmektől tehát eltér ez a történet, hiszen nem a gyilkos személye az ismeretlen, hanem az a küzdelem adja a feszültséget, amellyel a gyilkos Szakértelem — Hm!. Ez alighanem valami hibrid! gyógyszerész, lelkiismeretére hallgatva, menteni próbálja a vádlottat. Eleinte nincs bátorsága beismerni tettét, de azt sem tudja elviselni, hogy más ártatlanul bűnhődjék helyette. Amikor pedig mégis beismeri, senki sem hiszi el róla, hiszen személye minden gyanún felül áll. Egyedül felesége hisz neki, s ő intézkedik, hogy ideggyógyintézetbe szállítsák, hiszen „jobb a családban egy őrült, mint egy gyilkos.” A gyógyszerészt Bernard Blier formálja meg kitűnően. Jól érezteti az összetett figura minden vonását: keserű magányosságát. tizennyolc év után is nehéz beletörődését a polgári jólétet biztosító házasságba, keserű emlékezését emiatt elhagyott szerelmére, az összefüggést az emlékezés és a később megfojtott lány látványa között, és végül azt a rettenetes lelki őrlődést, amelyben az esküdti székben szenvedett. A főszereplőn kívül több igen jól felénített alakításban keltek életre a kisváros polgári társadalmának jellegzetes alakjai. A hetedik esküdt értékes film, emlékezetes élménv. (hm) Tücsök Burleszk innen-onnan. Már az első negyedórában kialakult a gyakori filmszínházlátogatóban ez a műfaji meghatározás és érték-ítélet. A gvakran felcsendülő nevetések ellenére a néző mindvégig elégedetlen a látottakkal. Hiányérzetét táplálja az a kézzelfogható ellentmondás, amelv a komorra hangolt alapkonfliktus és a burleszld megjelenítés között feszül. Az alkotók, Markos Miklós rendező és Tárdos Tibor forgatókönyv író a vígjáték szélsőséges formájának prizmáján át igyekezett bemutatni a magyar valóság egyéni tragédiákkal, szomorúsággal terhes néhány esztendejét. A film azt a korszakot ábrázolja, amikor a gépszörnyetegek, a földgyaluk, az eszkavátorok, a monstrumgépek és a szakadatlan építkezések mellett az ember tqr- pévé és egy kicsit lényegtelenné válik. Az ötvenes évek időszakát látjuk felvillanni, a termelőszövetkezet lassan-las- san növekvő közössége elől egy szocialista városba szakadó paraszti család sorsát, munkássá-válását látjuk az új magyar filmben. Az alaphelyzet kibontásánál az alkotók szemmelláthatólag arra törekedtek, hogy a történelem e szakaszára a mosoly, a nevetés fátylát borítsák. A szándék dicséretes, de más alapanyaggal, az élet más, vígjátéki bb konfliktus-lehetőségével kellett volna a célhoz közelebb jutni. Így egy cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a magyar filmgyártás legújabb szülötte — túl néhány szép, emlékezetes részleten — még csak közepes rangot sem vívhatott ki a nézők nagy táborában. Noha a film a pillanatnak ajándékoz néhány kacagásra serkentő burleszk- jelenetet, az avatottak érzik: ez az egyetemes filmburleszk- hagyomány jutalma. E jelenetek szinte kívülállnak a cselekményen, önmaguktól szórakoztatnak, a helyzetkomikum jogán. Herczenik Miklós Szép képei, a bájos Esztergályos Cecilia és a sokarcú Sinkovits Imre a forma és tartalom nagy birkózásában kellemes egyensúlyt biztosít a nézőnek. (— P — I —) Heinz Mutterlosenek, az HDK nemzeti-díjas festőművészének látogatása a miskolci művésztelepen A több mint 50 éves miskolci művésztelepet az utóbbi években az ismert hazai festőművészeken kívül, számos külföldi vendég is felkereste. Legtöbben a szovjet festőművészek közül látogattak el Miskolcra, akik műteremlátogatások során megismerkedtek itt élő kollégáik tevékenységével. Most ismét neves külföldi művész látogatott a miskolci művésztelepre. Heinz Mutterlose, az NDK nemzeti-díjas festőművésze és grafikusa, a lipcsei képzőművészeti szakkör hét tagjával egy hetet töltött Miskolcon. Itt-tartózkodá- suk alatt felkeresték a tokaji művésztelepet, ahol a borsodi képzőművészeti szakkörök legtehetségesebb tagjai töltötték nyári táborozásukat. Ellátogattak a diósgyőri Lenin Kohászati Művek képzőművészeti szakkörének foglalkozására is és elbeszélgettek a munkás képzőművészekkel. Látogatásuk alkalmával számos vázlatot is készítettek. A német festőművész vendégek Miskolcról most néhány napra a Balaton mellé utaztak. Fűthetővé teszik a sátoraljaújhelyi mozi színpadát Sátoraljaújhelyen 650 befogadóképességű, színházi előadások tartására is alkalmas mozi áll a közönség rendelkezésére. A téli hónapokban eddig kifejezetten csak filmek vetítésére tudták használni, mivel a jókora színpad fűt- hetetlen. A fűtőberendezés felszereléséhez körülbelül 100 ezer forint szükséges. Remény van arra, hogy a berendezést még ez évben felszerelik, így Az Inferráió közveíííi az Állami Népi Együttes badacsonyi előadását Az Állami Népi Együttes augusztus 24-én Cegléden, 26- án Dunaújvárosban, 28-tól szeptember 3-ig Észak-Magyar- ország városaiban lép fel, szeptember 6-án pedig Tatabányán tart előadást. Műsorukon a Fergeteges, illetve az Ecseri lakodalmas szerepel. Nyolc évi börtönre ítélték a népkerti rablót Molnár József nyékládházi lakost, a Miskolci Üveggyár segédmunkását már többször büntették italozás közben elkövetett cselekményekért. Tíz év alatt háromszor ítélték szabadságvesztésre, s most ismét bíróság elé került. A vádlott italozás közben megismerkedett Vályi Károly- lyal, akit a Népkert felé csalt, s ott egy félreeső helyen leütötte. Az eszméletlen, több sebből vérző ember zsebéből kivette pénztárcáját, majd áldozatát otthagyva visszament italozni a Pálmába. Itt fogták el a szolgálatos rendőrök, akiknek feltűnt, hogy Molnár egyedül tért vissza. Molnár József még a tárgyaláson is tagadta, hogy kirabolta áldozatát. A kabátja ujján talált vérnyomokból azonban minden kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, hogy az a vér nem azonos a vádlott vércsoportjával, de megegyezik az áldozatéval. A miskolci járásbíróság 8 évi szabadságvesztésre ítélte Molnár Józsefet rablás' és súlyos testisértés miatt, s 4 évre eltiltotta a, közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztés ideje alatt kényszerelvonó kezelésben részesítik. Szeptember 8-án délelőtt Badacsonyban az Első szerelem és a Szüret című táncjátékot mutatják be. Az előadásról közvetítést ad az Inter- vízió. Délután pedig a Muzsikáló tájak című produkciójával szórakoztatja a balatoni víziszínház közönségét. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér X. Telefonszámok: Titkárság: 16-886; Kultűrrovat: 18-087; Ipari rovat: 18-035; Párt- rovat: 16-078: Mezőgazdasági rovat: 33-887: Sportrovat: 16-049; Belpolitikai rovat, panasz ügyek: 18-046. Ráadja: Az Eszakmagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter ' Kiadóhivatal: Kossuth utca U. Telefon: S8-151. Terjeszt) a oosta. Kapható minden Borsod megye) Dostahlvatalban és kézbesítőnél. Indexszám: ÍS:055. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György. a téli hónapokban nemcsak filmet nézhet majd a közönség, hanem színelőadást is. Egyébként nemcsak a színpad, hanem a terem fűtését is megjavítják. kiveszel; kitüntetése A Népköztársaság- Elnöki Tanácsa 60. születésnapja alkalmából, kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művészének. Több évtizedes művészi munkásságuk elismeréséül egy művészt Szocialista Munkáért Érdeméremmel, tizet pedig Munka Érdeméremmel tüntetett ki az Elnöki Tanács. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban nyújtotta át. Modern tilalomfa
