Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
6 ESZAKMAGYARORSZÄG Vásárnál), 1963. júlfns 9. JÁRÁSRÓL-JÁRÁSRA ■MMS*****»*MMM»( q Mezőkövesd Szemveszfeség nélkül. *. Szemveszteség nélkül, lehetőleg mindent géppel aratni!” Ezt a jelszót adták ki a járás termelőszövetkezeteiben az aratást megelőző párt-taggyűléseken és termelőszövetkezeti közgyűléseken. A tervezés szerint a kalászosok 90 százalékát a rendelkezésre álló 81 kombájnnal és az aratógépekkex vágják le, de előreláthatóan még nagyobb területen sikerül gépesíteni az aratást. Borsodivánkán és Mezőkeresztesen például százszázalékosan gépekkel aratják a kalászosokat. Csakis gyors munkával, a gépek száz- százalékos kihasználásával tudják az elmúlt évekhez viszonyítva lényegesen csökkenteni Rekord-kukorica Vajon miért veszned fel a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság klementinái üzemegységébe csak 180 centi körüli, raagasnövésű fiatalokat a kukorica címerezéséhez? Ez a kép is megadja a választ: jó magas ember is alig ériéi a már most 220—230 centiméterre megnőtt, rekordtermést Ígérő kukoricát. 16.7 literes fejési átlag A mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben már az elmúlt két esztendőben is kitűnő eredményeket értek el a tehenészetben, s a járási 2162 literes átlaggal szemben 3950, illetve 4150 literes fejési átlagot értek el tehenenként. Nem ritkák a tehenészetben a 25—28 literes tehenek sem, s az idén az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 2,5, literrel emelkedett a fejési átlag. A tehenészetben gondozott 114 tehén fejési átlaga az elmúlt hónapban elérte a 16,7 litert, az istállóátlag pedig ugyancsak 15 liter felett járt. a járásban a szemveszteséget, s csakis így tudják pótolni a fagykárok okozta kieséseket. A négyesi, a mezőkövesdi, a daróci és a nyárádi határban már aratnak. Az elkövetkező napokban a járás valamennyi községében munkához látnak a kombájnok és az aratógépek. Sajnos kevesebb az aratnivaló, mint amire az elmúlt ősszel számítottak, mert a téli fagyok és a tavaszi vízkárok miatt 2675 holdon ki kellett szántani a kalászosokat, s e területnek csak egy részén sikerült tavaszi kalászosokat vetni. Ennék ellenére a járás termelőszövetkezetei maradéktalanul teljesíteni akarják kenyérgabona eladási tervüket, s ez csak úgy sikerülhet, ha megteszik mindazt, amit az aratást megelőző taggyűléseken és közgyűléseken elvállaltak. Nemcsak a termelőszövetkezetek tagságának, hanem az egész országnak érdeke azt kívánja meg az aratási munkák végzőitől és irányítói tóL A Hór völgyének kapujában, Cserépfalu, Bükkzsérc és a mészkcmencéit, amelyekből Ezer új betétkönyv Egy év alatt ezer új takarékbetétkönyvet váltottak a mezőkövesdi járás dolgozói. A betétállomány az 1961. évi 17 600 000 forintról 33 500 000 forintra növekedett. Egy-egy betétkönyvön átlagosan 1142 forintról 2170 forintra növekedett a dolgozók betétállománya. s végig a patak menten mészégető kemencék sorakoznak, környező falvak mészégetői üzemelik az erdőgazdaság kis vagonszámra küldik a legjobb minőségű meszel az építkezésekre. INNEN — ONNAN Két vattai panasz Mindkét vattai panasz az építőkhöz szól. Az első a Szemere Bertalan Termelőszövetkezetben épülő ötezer férőhelyes tojóház munkálatainak meggyorsítását kéri. Jogosan, mert még csak az alapozásnál tartanak, s szeptember 15-re már át kell adni az épületet. Az előnevelt jércéket ugyanis már megrendelték, s ha késik a tojóház, tetemes kár érné a termelőszövetkezetet. A két hónapja elkészült, de mégsem használható sertésfiaztató a másik panasz tárgya. A kifutókat úgy deszkáztálc be, hogy még a kéthetes malac is ki tud belőlük bújni. Benn a fiaztató- ban is össze tudnak keveredni az anyák alatt a malacok. A fiaztatóra sürgősen szüksége van a termelőszövetkezetnek, miért késik az intézkedés?! Épül a matyó kultúra központja A mezőkövesdi járás községeiben az elmúlt hónapokban a legelők 72 százalékán végeztek gyomirtást, bokorirtást, műtrágyázást és más legelőjavítási munkákat. A legelőjavítási munkákhoz nagy segítséget nyújtottak a KISZ- szervezetek és az úttörők. • Egyre inkább terjed a járás községeiben az „egy napot a községért’-mozgalom. Eddig több mint három és félezren vállalták, hogy részt vesznek a mozgalomban. Rajtuk kívül is mintegy tizenötezren kértek már részt a községfejlesztési munkákból. 1 © s 1961-ben 436, az elmúlt óv-* ben 438, ez év első öt hónapja-, ban pedig már 303 építési en-® gedélyt adtak ki a járás közsé-g geiben. Csupán Mezőkövesden® 103 család kórt építési enge-1 délyt. ® Igen jól alakultak az elmúltjj esztendőben a járás egyes tér-o melőszövetkezeteiben az ön-® költségek. A borsodivánkai. Petőfi Termelőszövetkezetben ® például egy kiló hízómarhát 6fe forint 7 filléres, egy mázsa cu-e korrépát pedig 28 forint 25 fil-J léres önköltséggel tudtak elő-» állítani. A vattai Szemere Bertalan^ Termelőszövetkezetben jól be-® vált gyorshízlalási módszerek^ hasznosításával a tibolddaróci» Rákóczi, a négyesi Kossuth valamint a mezőkeresztesi V8' rös Csillag Termelőszövetkezetben is hat hónap alatt sikerült elérni sertésenként a 10» kilós hízósúlyt. Üjabb társadalmi ösztöndíjak létesítése vált szükségessé a járás községeiben, mert méi mindig igen kevés a mezőgazdasági szakemberek száma- 1640 hold földre jut egy mezőgazdász, egyetemet vagy főiskolát végzett szakember pedié csak minden 5280 hold földit jut. * a Utasítás helyette A járási tanács mezőgazdaság osztálya félesztcndő alatt 83 KÜ' lönbözö „utasítást” küldött ki 11 járás tcrmelőszövetkczeteincU' Hiába tartalmaztak ezek az „uta- sítások” sok jó tanácsot, java*' latot, a járási tanács végrehajt" bizottsága megállapította, hóé* bizony az utas Ugatás nem ige? segíts kibontakoztatni a termelj szövetkezeti demokráciát; Ezér* sürgősen szakítottak ézzel a muH' karpódszcrrel. Az írásbeli utasr tások helyett fokozzák a terület» munkát, s nem „utasításokat^ hanem valóban tanácsokat adna# a termelőszövetkezeteknek' Ezenkívül bizonyos időközönkéu4 írásban is összefoglalják a pasztalatokat, tanácsokat, s kát ,9A mezőgazdasági osztátf javaslatai, tanácsai” címmel jut- tátják el a termelőszövetkezetek- hez. Jó lenne ezt az új, egészsó- ges munkamódszert máshol ^ bevezetni. Gyors ütemben épül Mezőkövesden az új járási művelődési otthon, a matyók kulturális életének eljövendő központja. Toronydaru, számos gép segíti az építők munkáját, hogy még az idén tető alá kerüljön a művelődési otthon, amely jövőre megnyitja kapuit. Túlteljesíti tervét a csibegyár 99 HA—BKA, vagy ahogy Baró- esi Tibor főpilóta becézi: a Bri- ’ gadír éles berregéssel szállt el a fejünk felett • a - nyárádi határban, de mire odaértünk a központi reptérnek kinevezett klementinái rétecskéhez, a HA—'BEA utasai már félig szét is szedték a HA—PZU-t. Azaz dehogy szedték szét, Hoff er Já~ A „HA-BRA" és társai nos, a Repülőgépes Növényvédelmi Állomás főszerelője, aki másfél órája még Pesten reggelizett a vele érkezett szerelőkkel és a helyi társakkal alapos szemlét tartott a 800 órát üzemelt fürge kis repülőgépen. Mert még a földön közlekedő járműnél sem kellemes, ha menet közben előfordul valami hiba. Hát még azoknál, akik a magasban járnak. Fekete Béla pilóta, a klementinái brigád vezetője, akinek egy-egy keményebb munkanapon ötven fel- és leszállása is volt már gépével, azt javasolja az állandóan földön járók mindig csak a veszélyek felől érdeklődők kérdésére, hogy beszéljünk inkább a munkájukról. Nos, ha ebben több az érdekesség, mint a veszélyekben, akkor lássuk: Február 24. óta dolgozik itt a két gépből álló brigád. (Húsz dolgozik belőlük az egész országban.) 14 800 holdon végeztek eddig különböző növény- védelmi munkákat, műtrágyázást és mindent, amit csak a levegőből csinálni lehet. Éves tervüket már 70 százalék körül teljesítették, pedig még sok munka van hátra. Kukorica lombtrágyázás, kísérleti porozás, aratás után műtrágyaszórás, majd hungazinozás és sok egyéb. Mostanában 50—60 fok meleg is van a kabinban. De ki lehet bírni, mert fenn nem csípnek a legyek. És azt is megtudjuk, hogy nem az a sole, ha néhanapján ötvenszer is fel kell szállni, hanem az adminisztráció. Az egy havi admi- nisztrálgatás papírjaival a Me- zőnagymihályi Állami Gazdaságban levő mind a hat kis repülőteret is be lehetne talán szőnyegezni. És búcsúzáskor végre a veszélyről is hallunk valamit. Ez az ország legveszedelmesebb mezőgazdasági légtere, mert rengeteg a magasfeszültségű Sokat emlegették a/, idén -a megye öt baromfikeltető állomását. Nem is csoda, hiszen a szezon kellős közepén folyik az olasz- liszkai és a putnoki csibegyár átépítése, Szikszón is félkapacitással keltetnek, s így nem csoda, hogy amikor a legjobban kellett volna, nem volt elegendő naposcsibe. Még szerencse, hogy a mezőkövesdi csibegyár zavartalanul működött, s nemcsak teljesíti, hanem szeptember 1-ig, az idény végéig félszázezer apró, pihés csibe kikeltetésével túl is szárnyalja feszített tervét. Eddig hat- száztízezer naposcsibe került ki a nagy, tízezres műkotlósokból. A gondos, jó munka eredménye, hogy a megkövetelt 75 százalék helyett 79.7 százalékos kelés! arányt sikerült elérniök. Könyvtárak, könyvek, olvasók ^Kon^nara^ * HA—dPZü mellett. Igen érdekes, a járás falvai- esztendő alatt több mint ezer* ban folyó kulturális forrada- rel növekedett. Még érdekeseb* lom eredményeit mindennél ben alakult azonban a kiköt* hűbben tükröző kis statisztikát csönzött könyvek statisztikája, készítettek a könyvtárak, köny- Míg 1961-ben 92 498 kötetei vek, olvasók számának alakú- vittek ki olvasásra a könyvtá* lásáról. Az elmúlt két észtén- rákból, addig 1962-ben mát dőben egyaránt 28 könyvtár 160 644 kötelet. Még ennél is működött már a járás közsé- nagyobb százalékban növeke* _ _ _ geiben, de amíg 1961-ben csak dett a szakkönyvek iránti ér* vezeték, magasból nézve szinte 933 831, addig 1962-ben már deklödés. 1961-ben 3658 kötet pókhálószerűen takarják a föl-337 324 kötet könyvvel rendel- szakkönyvet, 1962-ben pedig det, s ezek közt „bújócskázni”gkeztek ezek a könyvtárak. A 22 667 kötetet vittek ki olv&* bizony nem éppen veszélytelen, ^beiratkozott olvasók száma eau sásra a falusi dolgozók, W O ~ fO &
