Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

s ESZ AKM AGY ARORSZA G Szerda, 1963. július 31. A portugál gyarmatosítók vereségei A portugál gyarmatok és a Zöldfok-szigetek függetlensé­géért folytatott harc afrikai pártjának főtitkársága hétfőn hivatalos jelentést adott ki a Portugál-Guineában folyó har_ cokról. A jelentés szerint cső. döt mondott a portugál pa­rancsnokság minden ama kí­sérlete, hogy akár szárazföl­dön, akár vízi úton utánpótlást szállítson a bekerített helyőr­ségeknek. A felkelők meg­támadták a Formóza nevű ha­jót, amely csapaterősítéseket szállított a felszabadított kerü­letekbe. Húsz portugál katona életét vesztette, s a hajó csak nehezen tudott egérutat nyer­ni. Hétórás ütközetben teljesen megsemisítettek egy portugál katonai alakulatot, amely er­dei ösvényeken próbált meg­közelíteni egy körülzárt erődít, ményt. A Kombi dzsa folyón a felkelők feltartóztattak egy élelmiszert és katonai felsze­relést szállító bárkát. A bárka legénysége átállt a felkelőkhöz. ,»Furcsa társaságba keveredett...! Az Izvesztyija az a í o sa3 csen cl «1 el kapcsolatos kínai sajtóvisszhangról I" Oe Sauli® szíawiiása Poljanov, az Izvesztyija szemleírója hétfőn a moszkvai atomcsend-megállapodás vissz­hangjával foglalkozott. A jó­szándékú emberek a földke­rekségen 'mindenütt örömmel üdvözölték a nukleáris kísér­letről elért háromhatalmi megállapodást. Természetesen — jegyzi meg a szemleíró — az im­perialista atomgyárosok és „veszettek” kicsiny, de an­nál lármásabb társaságá­ban elégedetlenséget kel­tett ez a szerződés. Az amerikai és a nyugat-euró­pai „veszettek” elkeseredett támadását a moszkvai szerző­dés ellen még sem tekinthet­jük váratlannak és csodálatos­nak. Hiszen érthető ez a táma­dás azoknál, akik a fegyverke­zési hajsza további folytatásá­hoz kötötték sorsukat. A nuk­leáris robbantások betiltása azt jelenti, hogy értékes ütő­kártyát vesztettek el. — A világ becsületes embe­reit nem is a militarista het- venkedők magatartása, hanem a Kínai Népköztársaság hiva­talos sajtószerveinek álláspont­ja lepte meg kellemetlenül. Ennek a legalábbis különös ál­láspontnak adott hangot a Renmin Ribao július 29-i szá­mában. amelyben egy összeál­lítást közölt a következő fel­tűnő cím alatt: „Lássuk csak, mit jelent az Egyesült Álla­mok, Anglia és a Szovjetunió közötti szerződés a nukleáris fegyverek részleges betiltásá­ról?” — Az Uj-Kína hírügynökség az említett kiválogatott részle­teket szerkesztőségi bevezető­vel látta el, amely hemzseg a moszkvai szerződés elleni ki­rohanásoktól, és indokolatla­Folytatódnah a letartóztatások Szíriában KUVAIT Szíriában folytatódnak a le­tartóztatások. Letartóztatták Atas Zit, a sziriai forradalmi parancsnokság nemzeti taná­csának a napokban lemon­dott elnökét is. A damaszkuszi egyetem épü­letében körülbelül ezer diákot tartanak őrizetben. BEIRUT Beiruti jelentések szerint a Szíriái katonai rendőrség le­tartóztatta, a katonai kémelhá­rító szolgálat 35 tagját is, mert azok Nasszerrel rokonszen­veztek. KAIRÓ Szíriából érkező utasok el­mondották, hogy Damaszkusz- ban és áz országban fokozód­tak az ellenőrző intézkedések. A járókelőket katonák tartóz­tatják fel, kikérdezik és átku­tatják őket. DAMASZKUSZ A ReiUcr hírügynökség da­maszkuszi jelentésében viszont Atas Zí letartóztatását cáfoló hírt közöl. Hafcz vezérőrnagy, Atas Zi utóda hétfőn kijelen­tette, valótlanok azok a hírek, amelyek szerint Atas Zi < utóbbi időben végrehajtott ki-' végzések elleni tiltakozásul mondott le. Állítása szerint ki­zárólag egészségügyi okokból hagyta ott tisztségét. Hozzáfűzte, hogy Atas Zi tá­bornok továbbra is támogatja a jelenlegi sziriai rezsimet. Ujabb államok közölték, bogy támogatják a moszkvai megállapodást PRÁGA A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya közle­ményt adott ki, amely helyesli a moszkvai tárgyalások ered­ményeit és üdvözli a három hatalom között született megál­lapodást. A csehszlovák kormány han­goztatja, teljes mértékben tá­mogatja a szovjet kormánynak Hruscsov fogadta az amerikai földműveiésügyi minisztert Moszkva (TASZ5Z) Hruscsov miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Orville Freman amerikai földművelésügyi minisztert és a vezetése alatt lévő amerikai mezőgazdasági küldöttséget. azt a javaslatát, hogy a NATO és a varsói szerződés tagálla­mai haladéktalanul meg nem támadási szerződést írjanak alá. RANGUN A burrnai kormány . közle­ményt1 adott ki a moszkvai ta­nácskozásokról. A dokumen­tum rámutat, hogy a szovjet fővárosban született megálla­podás fontos lépés a teljes atomcsendről szóló szerződés megkötése felé. NICOSIA Makariosz ciprusi elnök szin­tén nyilatkozatban foglalkozik a részleges atomcsend-megól- lapodással. Megelégedéssel üd­vözli a szerződést, s hangoztat­ja, hogy kormánya hajlandó hivatalosan csatlakozni hozzá. nul azt állítja, hogy a szerző­dés „semmire sem kötelezi az Egyesült Államokat, de köte­lezhet másokat” és „előmoz­dítja az Egyesült Államok nukleáris monopolhelyzetét, erősíti az Egyesült Államok nukleáris fölényét” stb. A lap elégedetlenségét fejezi ki afe­lett, hogy a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Bulgária, az NDK, valamint a francia, olasz és más testvéri kommunista és munkáspártok vezetői és lap­jai pozitiven értékelték a moszkvai szerződést. — Jellemző — hangoztatja a szemleíró —, hogy az Üj Kína és a Renmin Ribao éppen azokhoz a „veszet­tekhez” csatlakozik, akik leginkább félnek attól, hogy a világ megmenekül egy termonukleáris kon­fliktus veszedelmétől és az emberiség hozzájut a ré­gen várt tartós békéhez. A szemleíró szavai szerint a kínai lapok szerkesztői lénye­gében furcsa társaságba keve­redtek. Ihletüket a szélsőséges reakció régen megcáfolt érvei­ből, az Egyesült Államok nuk­leáris monopóliumának mesé­jéből merítik, jóllehet ez a me­se már évek óta szétfoszlott, mint a füst. — Nyilvánvalóan — folytat­ja a szemleíró — megkövesedett dogmatiz- mus akadályozza őket ab­ban, hogy észrevegyék a világon végbement gyöke­res változásokat, észrevegyék azt. hogy a szocia­lista világrendszer a társadal­mi fejlődés döntő tényezője lett, hogy a szocializmus, a bé­ke és a demokrácia erőinek túlsúlya napról-napra növek­szik az imperializmus, a reak­ció és az agresszió erői felett. — A kínai kollégáink, ami­kor a moszkvai szerződést, a különböző társadalmi berende­zésű államok között létrejött gyakorlati megállapodást, a békés-együttélés elvein alapuló megegyezést támadják — írja befejezésül Nyikolaj Poljanov — odasodródnak a régi világ­nak idejüketmult képviselői­hez, akiknek a békés együtt­élés eszméje a torkukra for­rasztotta a szót. A népek nem értik meg a kínai elvtársakat és visszautasítják kirohanásai­kat. amelyek a nukleáris kísér­letek eltiltását, az atomfegy­verkezési hajsza beszüntetését, valamint a halált osztogató íegyverfajták megsemmisítését célzó gyakorlati erőfeszítések ellen irányulnak. A francia köztársasági el­nök hétfői sajtókonferenciá­jának jelentősége csak meg- uövekedeít azzal, hogy jó- ciőrc beharangozott megnyi­latkozása előtt néhány nap­pal a moszkvai háromhatal­mi értekezleten létrejött az „atomcsend-megállapodás”. Ismerve De Gaulle emberi gyöngéjét, hogy személyét — sokszor mesterkélten, színpa­dias módon — előszeretettel kívánja a világpolitikai ér­deklődés homlokterébe állí­tani, bizonyosak lehetünk afelől, hogy ebből a szem­pontból a tábornok-elnök még örült is a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megegyezésé­nek. De csupán ebben talál­hatott okot a vigasztElódásra: a nukleáris kísérletek részle­ges tilalma elsősorban a francia tábornok-elnök szá­mításait keresztezi. Köztudomású, hogy De Gaulle erre a lapra tette fel Franciaország nagyhatalmi törekvéseinek tétjét; a fran­cia hadsereget atomfegyve­rekkel kel! felszerelni! Fran­ciaország — az elnök szerint — csak akkor hallathatja szavát a világ sorsának ala­kításában, ha létrejön „az ön­álló francia atomütőerő” ... Az atomfegyverkezéshez pe­dig kísérieti robbantások kel­lenek. 196(1. február 13-án robbantották fel a Szahará­ban az első atombombát a francia hadsereg különleges egységei. Ma már hidrogén- bomba robbantásra készül­nek a francia zászló alatt megmaradt csendes-óceáni szigetek egyikén. Amikor a világközvélemény s vele együtt a világ több mint száz államának hivata­los vezetője, kormánya is örömmel fogadta az „atom­csend” meghirdetését, Fran­ciaország veszélyesen elszige­telődik De Gaulle makacssá­ga miatt. Sokasodnak a tilta­kozások a Tahiti közelében tervezett nukleáris robbantás miatt, Üj-Zéland, Ausztrália, Japán és a Csendes-óceán partjain fekvő, számos más állam emel előre szót a fran­cia atomkísérlet ellen. Ennek alapján érthető, hogy De Gaulle sajtókonfe­renciáján óvatosabb csoma­golásban tálalta atom-ambí­cióit: mi több, bejelentette azt a tervet, hogy még ez év folyamán ő hív össze Párizs­ban egy négyhatalmi értekez­letet a teljes atomleszerelés módozatainak, lehetőségeinek megvitatására. (Ismét csak a saját „személyi kultuszát” szolgálja elsősorban ez az el­gondolása .,.) Még kérdéses, milyen fogadtatásban része­sül De Gaulle terve, az azon­ban bizonyos, hogy a francia tábornok-elnök ma a. dema­góg „mindent vagy semmit” elméletével akadályozza a moszkvai megállapodás álta­lános elfogadását. „Mindent vagy semmit” — így foglalható össze a párizsi Elyséc-palota urának kon­cepciója. Franciaország sze­rinte csak akkor maiid hal le a további atomkisérletckröl. ha a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kész megsemmisíteni nukleá­ris fegyverkészletét... De Gaulle jól tudja, hogy erre máról-holnapra nem kerülhet sor, de furfangos módon az atomleszerelés bajnokának tolja fel magát, csakhogy időt nyerjen a francia „atom- iiíőerő” teljes kiépítéséhez! Még nyíltabban negatív a francia elnök állásfoglalása a NATO és Varsói Szerződés államai közötti megnemtá.- madási szerződés dolgában. Ugyan a Írkor, amikor még az Egyesült Államok is kész er­ről tárgyalni, hiszen a rövide­sen Moszkvába utazó Rusk külügyminiszter ilyen termé­szetű tanácskozások folytatá­sára is felhatalmazást kapott, De Gaulle még a régi nótát fújja és „kommunista ve­szélyről” szónokol. Az ilyes­fajta szólamok pedig mát Nyugaton is csak az Aden- auer-típusú politikusoknál találnak meghallgatásra... Igen átlátszó az V. Francia Köztársaság urának okosko­dása és a. világközvélemény is, saját népe is felismeri De Gaulle hátsó gondolatait: szüksége van nemzetközi fe­szültségre, még annak mes­terséges szítása árán is, mert csak így hajszolhatja keresz­tül atomfegyverkezés! ter­veit, csupán ilyen légkörben biztosíthatja Franciaország­ban a monopóliumok ural­mát. Rush külüggy miniszter... (Folytatás az 1. oldalról.) I ország kettéosztottságát”. A nyeként „egyoldalú katonai parlamenti csoport hangsúlyoz- korlátozásokat vezessenek be, 1a, hogy a jövőbeni kelet- vágy tartóssá tegyék Német- nyugati tárgyalásoknak a ber­lini helyzet megjavítására kell irányulniuk; A Nehézipari Műszaki Egyetem a számok tükrében* MISKOLC VAROSNAK, de mondhatni egész Észak-Ma- gyarországnak egyik legna­gyobb és legjelentősebb okta­tási intézménye a Nehézipari Műszaki Egyetem. Az évről évre növekvő számban kibo­csátott új ‘ mérnökeink, vala­mint az ugyancsak növekvő létszámú oktatói karának mun­kásságán keresztül egyre je­lentősebb szerepet tölt be ha­zánk gazdasági, tudományos ' és társadalmi életében is. En­nek ellenére még. Miskolcon is, de különösen távolabbi környékeken nagyon sokan vanak, akik csak alig, vagy pedig tévesen ismerik az egye­tem életét. Ennek oka elsősor­ban különleges, a varoson kí­vüli területi elhelyezkedésé­ben keresendő. Emiatt ugyan­is néhány ünnepi eseménytől eltekintve az egyetemen a mindennapi élet meglehetősen elzártan, a nagy nyilvánosság­tól távol zajlik le; ami az el­mélyült , tudományos kutatás­hoz és a tanuláshoz igen ked­vező adottság, de a megisme­rés szempontjából hátrányos, így aztán a város és a megye lakossága ■ leginkább-csak új­sághírek, rokonok, vagy . ba­ráti kapcsolatok • útján szerez értesüléseket, s alkot képet, és véleményt az egyetemről. En­nek a kis összefoglaló ismerte­tésnek épven az lenne a célja, (*) Megjelent a Borsodi Szemle I. mutauUsan. hogy néhány, az egyetem éle­téi, munkáját, társadalmi sze­repét leginkább jellemző szám­adattal kiegészítse, illetve vi­lágosabbá tegye ezt a képet. A többé-kevésbé közismert és csak'a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemet kor­mányzatunk 1949. tavaszán alapította. Az alapító tör­vény előírja, hogy áz új egye­temnek bányamérnöki, kohó­mérnöki. valamint gépészmér­nöki kára legyen. Az említett három kar közül a gépészmér­nöki har új alapítású, míg a bánya- és kohómérríöki kar­nak a rendelet szerint Sopron­ból kellett fokozatosan Mis­kolcra áttelepednie. Ilymódon bár a Nehézipari Műszaki Egyetem szervezeti egységé­ben új intézmény volt, mégis bányamérnöki és kohómérnö­ki kara révén egyik utódja az 1735-ben Selmecbányán alapí­tott Bányászati Iskolának- Ez az iskola volt hazánk első, kö­tött tanrenddel és vizsgarend­del működő műszaki intézete, amely 1770-ben nyerte el az Akadémia címet. Az Akadé­mia 1919-ben Selmecbányáról Sopronba költözött, s innen került át aztán a bánya- és kohómérnöki' kar 1949—59 kö­zött Miskolcra. MISKOLC KÖRNYÉKÉ az ország egyik legrégibb és egyik legfejlettebb bánya-, kohó- és gépiparral rendelkező vidéke, amelyre az elkövetkezendő időkben újabb, hatalmas to­vábbfejlesztés vár; De nem el­hanyagolható mértékben esett latba az is, hogy Miskolc vá­ros, amely ebben az időben la­kosság számra az ország má­sodik legnagyobb városa, év­tizedek óta kérte, 1940-ban pe­dig memorandumban sürgette, hogy helyzeténél fogva őt meg­illető egyetemet kapjon. Az alapító törvény megjele­nését követően alig pár hónap­pal, 1949 szeptemberében az új Nehézipari Műszaki Egye­tem meg is kezdte működését a jelenlegi Földes Gimnázium épületében. Az első évfolyam létszáma: 407 bányamérnök, kohómémök és gépészmérnök hallgató volt. Ugyanekkor az oktatói kar létszáma 28 fő, míg a kisegítő, adminisztratív és egyéb személyzet létszáma: 81. Ezek a számok évről évre rohamosan növekedtek. Időr közben, 1950 tavaszán, megin­dult az egyetem új. végleges épületeinek építése is a Mis- kolc-Tapolca-i völgyben, a Dudujka-domb tövében. Az építkezések olyan gyors ütem­ben haladtak, hogy az 1952— 53-as tanévre az egyetem hasz­nálatba vette azokat, s a Föl­des Gimnázium épületeit visz- szaadta eredeti rendeltetésük­nek. A megindulás óta a jelenlegi 1962—63-as tanév az egyetem 14. tanéve, s most 1983-ban bo­csátja ki 10, végzős évfolyamát. mégpedig 69 bányamérnököt, 24 kohómérnököt . és 183 gé­pészmérnököt. Az eltelt 14 év alatt pedig összesen 2995 dip­lomás mérnököt adott a ma­gyar iparnak. Ezekből a szá­mokból könnyen elhihető, hogy alig van ma országunkban je­lentősebb bánya-, kohó-, vagy gépipari üzem, ahol ne lenne már Miskolcon végzett mérnök. A róluk visszaérkező hírekből, eredményekből az is megálla­pítható. hogy nagy többségük jól megállja helyét munkate­rületén, s sokan közülük már­is felelősségteljes Vezető állás­ban dolgoznak. Hasonló a hely­zet a tudományos munka terü­leteire körűiteknél is. Ezideig a volt hallgatók közül tizenhár­mán szereztek kandidátusi tu­dományos fokozatot, négyen pedig műszaki egyetemi dokto­rátust. Az egyetem errvik volt hallgatója, Czibere Tibor gé­pészmérnök pedig 1962-ben. ki­magasló tudományos munkás­ságáért a legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat is elnyerte. Érdekes talán még azt is megjegyezni, hogy az egyetem volt hallgatói közül ielenleg 94-en már mint oktatók dol­goznak az emietemen. AZ EGYETEM rohamos fej­lődésének bemutatására a fentebb közölt 1949. évi ada­tokkal való összehasonlításra álljanak itt a jelenlegi 1963. évi adatok: Az egíjctemnek jelenleg 1919 nappali. 127 esti, 515 levelező, összesen: 2561 beiratkozott hallgatója van. A 20 éves távlati fejlesztési tervek szerint ez a létszám 1975-re körülbelül 2.5—3-szoro- sára növekszik. A jelenlegi oktatószemélyzet létszáma 293, a kisegítő és ad­minisztratív személyzeté pedig 604. Az oktatók közül 219 dip­lomás mérnök. Hogy ez milyen nagy szám, azt. akkor látjuk, ha összehasonlításként megem­lítjük, hogy ugyanebben az idő­ben megyénk három nagyüze­ménél, a Borsodi Szénbányá­szati Trösztnél 160, a Lenin Kohászati Müveknél 229, a Di­ósgyőri Gépgyárban 170 diplo­más mérnök van alkalmazva. Az egyelem oktatói közül négy a Magyar Tudományos Akadémia tagja, négy a mű­szaki tudományok doktora, 26 a műszaki tudományok kandi­dátusa. 13 egyetemi doktor. Ezenkívül a tanszékvezető pro­fesszorok többsége tagja vala­milyen országos társadalmi, tu­dományos. vagy gazdasági szervnek, s közülük heten nyerték el eddig a munkájuk elismeréseként részben ismé­telten, a Kossuth-dijat. Az egvetem eddigi építési és felszerelési költsége mintegy 400 millió forint, s az előbb említett távlati fejlesztési terv szerint a hallgatói létszám nö­vekedésével arányosan ez is még körülbelül 2—2 és félsze­resére fog növekedni. Az egyetemen folyó sokrétű munkából első helyen a hallga­tóság szakmai neveléséről kel’ megemlékezni. Ezt a munkát az egyetem 3 karán, 8 szakon és azon belül még további 4 ágazaton összesen 31 tanszék végzi. Ezeken a tanszékeken összesen 220 különböző tantár­gyat oktatnak. Egv halira tónak az ötéves tanulmányi idő alatt 30—40 tárgyat ke'l megtanul­nia és 47—54 vizsgát kell leten­nie. Tnr Sándor (Folytatjuk) ÜJ-DELHI Nehru indiai miniszterelnök levelet intézett KennedyheZ, Macmillanhez és Hruscsovhoz. jókívánságait fejezve ki aZ atommegállapodás létrejötte alkalmából, amelyet „jelentős mérföldkőnek” nevezett a nemzetközi együttműködés és megér­tés útján. BUENOS AIRES Az argentin külügyminiszté­riumhoz közelálló körökben úgy vélik, hogy Argentína csatlakozni fog a moszkvai nukleáris megállapodáshoz, de a kormánydöntését majd csak akkor hozzák nyilvánosságraj; ha visszatér Buenos Airesbe a jelenleg Limában tartózkodó Cordini külügyminiszter. MONROVIA William Tubman libériái el­nök hétfőn a nemzetközi nő­szövetség nemzetközi bízott-1 sógának ülésén bejelentettel hogy Libéria csatlakozni kí­ván a moszkvai nukleáris megállapodáshoz, s felkérte aS értekezlet részvevőit, követett jék, hogy hazájuk kormány9 is írja alá e megállapodást;-----o-----­Ha zánkba érkezett a Román írószövetség alelnöke Demostene Botez állami d>‘ jas költő, a. Román Irószöv«^ ség alelnöke a Magyar Író® Szövetségének meghívásért néhány napos látogatásra h** zánkba érkezett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents